MTI
2012. március 29., csütörtök
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság (Ab) munkája – jelentette ki Paczolay Péter, a testület elnöke csütörtökön Szegeden.
Az idén eddig 450 panasz, indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, ebből mintegy száz olyan beadvány, amelyben az indítványozó személyes érintettség okán kezdeményezte annak megállapítását, hogy egy adott jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel – mondta az elnök az Új kihívások a jogalkalmazásban című konferencián.
Az ilyen ügyek közül Paczolay Péter megemlítette a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos beadványt, illetve a nagy energetikai cégeknek a távhő árszabályozásáról rendelkező jogszabály alkotmányosságát vitató keresetét.
Hozzátette: az alkotmányossági panasz, amely így bírói eljárás nélkül is lehetővé teszi a jogalkotói tevékenység kontrollját, bizonyos értelemben helyettesítheti azt a korábbi lehetőséget, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül fordulhattak beadványaikkal az Ab-hez.
A keresetek közül 320 olyan, korábban már a testülethez érkezett ügy, amelyet a január 1-je után rendelkezésre álló három hónapos időszak alatt személyes érintettség okán panaszként beadhattak a korábban normakontrollt kérő ügyfelek – tudatta az elnök.
Eddig harminc olyan panasz érkezett a testülethez, amely bírósági döntések alkotmányosságát vitatja. Néhány ügyvéd már szakosodott erre a témára, tőlük sorozatban érkeznek az ilyen indítványok. Az ügyek többsége az előzetes várakozással szemben nem büntetőügy, hanem magánjogi peres ügyekben született bírói döntést kifogásol, illetve a polgári peres eljárás alkotmányellenes alkalmazását állítja – közölte Paczolay Péter.(...)
2012. március 30., péntek
A Velencei Bizottság felértékelődik
mti - 2012. 03. 30. 13:48:57
Az utóbbi hetekben érzékelhető, hogy az unió intézményei, például az Európai Bizottság is jogi szakvéleményként kívánják használni a Velencei Bizottság véleményét - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a testület egyik magyar tagja pénteken Szegeden.
A szegedi politológia és nemzetközi tanulmányok képzés indulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a professzor kifejtette, az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság célja a tagállamok jogrendszerének vizsgálata.
A tagállamok által delegált független szakemberekből álló, évente négyszer ülésező testület saját kezdeményezésre tanulmányokat készíthet, az ET intézményei, vagy a strasbourgi szervezet egyik tagállamának felkérésére véleményt fogalmazhat meg arról, hogy egy-egy jogszabály megfelel-e az európai, illetve a nemzetközi normáknak - közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) politológia szakját is vezető szakember.
Emlékeztetett, hogy a magyar kormány először 1995-ben, az alkotmánykoncepció elkészítésekor kérte ki a bizottság álláspontját. Az utóbbi időben pedig több alkalommal is foglalkozott a testület Magyarországgal, az alaptörvénnyel összefüggő egyes kérdésekkel, a bírósági törvénnyel, valamint a vallásszabadságról alkotott jogszabállyal, további négy-öt vélemény elkészítése pedig jelenleg is folyamatban van.
Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete, az SZTE Európa-tanulmányok Központ igazgatója, a Velencei Bizottság Magyarországot képviselő másik, (pót)tagja előadásában elmondta, az utóbbi időszakban az információs és kommunikációs forradalom következtében egyre felértékelődik a társadalmi diplomácia, a nem kormányzati szervezetek és a média szerepe.
A civil diplomácia részesei lehetnek az egyetemek is, amelyek bár nem hivatalos állami szervek, széles körű nemzetközi oktatási kapcsolataik révén fontos szerepet tölthetnek be - közölte a professzor.
Az utóbbi hetekben érzékelhető, hogy az unió intézményei, például az Európai Bizottság is jogi szakvéleményként kívánják használni a Velencei Bizottság véleményét - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a testület egyik magyar tagja pénteken Szegeden.
A szegedi politológia és nemzetközi tanulmányok képzés indulásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a professzor kifejtette, az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság célja a tagállamok jogrendszerének vizsgálata.
A tagállamok által delegált független szakemberekből álló, évente négyszer ülésező testület saját kezdeményezésre tanulmányokat készíthet, az ET intézményei, vagy a strasbourgi szervezet egyik tagállamának felkérésére véleményt fogalmazhat meg arról, hogy egy-egy jogszabály megfelel-e az európai, illetve a nemzetközi normáknak - közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) politológia szakját is vezető szakember.
Emlékeztetett, hogy a magyar kormány először 1995-ben, az alkotmánykoncepció elkészítésekor kérte ki a bizottság álláspontját. Az utóbbi időben pedig több alkalommal is foglalkozott a testület Magyarországgal, az alaptörvénnyel összefüggő egyes kérdésekkel, a bírósági törvénnyel, valamint a vallásszabadságról alkotott jogszabállyal, további négy-öt vélemény elkészítése pedig jelenleg is folyamatban van.
Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete, az SZTE Európa-tanulmányok Központ igazgatója, a Velencei Bizottság Magyarországot képviselő másik, (pót)tagja előadásában elmondta, az utóbbi időszakban az információs és kommunikációs forradalom következtében egyre felértékelődik a társadalmi diplomácia, a nem kormányzati szervezetek és a média szerepe.
A civil diplomácia részesei lehetnek az egyetemek is, amelyek bár nem hivatalos állami szervek, széles körű nemzetközi oktatási kapcsolataik révén fontos szerepet tölthetnek be - közölte a professzor.
2012. március 28., szerda
Mi maradhat Obama reformjából?
Megmaradhat Barack Obama elnök egészségügyi törvénycsomagjának egy része, annak ellenére is, hogy a bírói kérdések irányultságából sejthető: a törvény központi elemét, a kötelező egészségbiztosítást valószínűleg el fogja véreztetni az amerikai legfelsőbb bíróság.
Ez derült ki szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalásának harmadik napján, amelyen az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tartott egészségügyi reform alkotmányosságát vizsgálták.
A testület várhatóan június végén hozza majd meg ítéletét a 2700 oldalas, mintegy csaknem félezer rendelkezést tartalmazó törvénycsomagról. A verdikt nemcsak az elnök újraválasztására lehet majd hatással, de jogi szakértők szerint nemzedékekre meghatározza majd a szövetségi kongresszus hatáskörét.
A 2010-ben elfogadott törvény a betegek védelméről és megfizethető ellátásáról teljes egészében 2014-ben lépne életbe, de annak rendelkezéseit az Egyesült Államok 50 tagállamából 26 megtámadta, és a felperesek között szerepel a Független Üzleti Nemzeti Szövetség és több magánszemély.
A legfelsőbb bíróságnak 4 liberális és 5 konzervatív tagja van. Az utóbbiak kérdéseiből arra lehetett következtetni: ezek a bírók határozottan elvetik, hogy a szövetségi kormányzatnak és a kongresszusnak joga lenne bármilyen kereskedelmi termék - így betegbiztosítás - megvásárlására kötelezni az amerikaiakat. A kormány álláspontja szerint viszont az egészségbiztosítás különleges termék, mert élete valamely szakaszában minden amerikainak óhatatlanul igénybe kell vennie az egészségügyi ellátást.
A testület ugyanakkor nem adta jelét annak, hogy teljes egészében vissza kívánná vonatni a csomagot. A törvény a kormány eredeti szándékai szerint a mintegy 50 millió biztosítással nem rendelkező amerikai közül mintegy 30 millióra terjesztette volna ki a megfizethető egészségügyi ellátást, a biztosítóknak pedig egyúttal megtiltotta volna, hogy azoktól, akiknek egészségügyi problémájuk van, magasabb díjat szedjen, mint az egészségesektől.
A legfelsőbb bíróság háromnapos, "történelmi" tárgyalássorozata után kérdésessé vált, hogy a kötelező biztosítás bevezetésének elvetése után miből lehet majd finanszírozni a csomag számos rendelkezését. A testület egyebek mellett nem volt antagonisztikus azzal szemben, hogy jelentősen - becslések szerin 17 millió fővel - növekedjen azoknak a száma, akiket jogosultak lehetnek a legszegényebbek betegellátását célzó Medicaid program szolgáltatásaira.
Josh Earnest fehér házi szóvivő szerdán kijelentette: az Obama-kormányzat továbbra is bizonyos benne, hogy az egészségügyi törvény megfelel az alkotmánynak és óvott attól, hogy a bírói kérdések alapján vonjanak le következtetést a várható ítélet tartalmáról. Rámutatott, hogy az igazságügyi minisztérium jogászainak az alsóbb szintű bíróságokon hasonlóan szigorú kérdésekre kellett megfelelniük, mint amilyeneket most a legfelső bírói testület megfogalmazott, a törvényszékek mégis a csomag javára ítéltek.
Az egészségügyi csomaggal kapcsolatban eddig hat körzeti szövetségi bíró foglalt állást; ebből három támogatta, ugyanennyi pedig alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. Másodfokon egy szövetségi fellebbviteli bíróság igazat adott a felpereseknek, kettő ellenük döntött, egy pedig elutasította az ügy tárgyalását.
Forrás: MTI
Ez derült ki szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalásának harmadik napján, amelyen az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tartott egészségügyi reform alkotmányosságát vizsgálták.
A testület várhatóan június végén hozza majd meg ítéletét a 2700 oldalas, mintegy csaknem félezer rendelkezést tartalmazó törvénycsomagról. A verdikt nemcsak az elnök újraválasztására lehet majd hatással, de jogi szakértők szerint nemzedékekre meghatározza majd a szövetségi kongresszus hatáskörét.
A 2010-ben elfogadott törvény a betegek védelméről és megfizethető ellátásáról teljes egészében 2014-ben lépne életbe, de annak rendelkezéseit az Egyesült Államok 50 tagállamából 26 megtámadta, és a felperesek között szerepel a Független Üzleti Nemzeti Szövetség és több magánszemély.
A legfelsőbb bíróságnak 4 liberális és 5 konzervatív tagja van. Az utóbbiak kérdéseiből arra lehetett következtetni: ezek a bírók határozottan elvetik, hogy a szövetségi kormányzatnak és a kongresszusnak joga lenne bármilyen kereskedelmi termék - így betegbiztosítás - megvásárlására kötelezni az amerikaiakat. A kormány álláspontja szerint viszont az egészségbiztosítás különleges termék, mert élete valamely szakaszában minden amerikainak óhatatlanul igénybe kell vennie az egészségügyi ellátást.
A testület ugyanakkor nem adta jelét annak, hogy teljes egészében vissza kívánná vonatni a csomagot. A törvény a kormány eredeti szándékai szerint a mintegy 50 millió biztosítással nem rendelkező amerikai közül mintegy 30 millióra terjesztette volna ki a megfizethető egészségügyi ellátást, a biztosítóknak pedig egyúttal megtiltotta volna, hogy azoktól, akiknek egészségügyi problémájuk van, magasabb díjat szedjen, mint az egészségesektől.
A legfelsőbb bíróság háromnapos, "történelmi" tárgyalássorozata után kérdésessé vált, hogy a kötelező biztosítás bevezetésének elvetése után miből lehet majd finanszírozni a csomag számos rendelkezését. A testület egyebek mellett nem volt antagonisztikus azzal szemben, hogy jelentősen - becslések szerin 17 millió fővel - növekedjen azoknak a száma, akiket jogosultak lehetnek a legszegényebbek betegellátását célzó Medicaid program szolgáltatásaira.
Josh Earnest fehér házi szóvivő szerdán kijelentette: az Obama-kormányzat továbbra is bizonyos benne, hogy az egészségügyi törvény megfelel az alkotmánynak és óvott attól, hogy a bírói kérdések alapján vonjanak le következtetést a várható ítélet tartalmáról. Rámutatott, hogy az igazságügyi minisztérium jogászainak az alsóbb szintű bíróságokon hasonlóan szigorú kérdésekre kellett megfelelniük, mint amilyeneket most a legfelső bírói testület megfogalmazott, a törvényszékek mégis a csomag javára ítéltek.
Az egészségügyi csomaggal kapcsolatban eddig hat körzeti szövetségi bíró foglalt állást; ebből három támogatta, ugyanennyi pedig alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. Másodfokon egy szövetségi fellebbviteli bíróság igazat adott a felpereseknek, kettő ellenük döntött, egy pedig elutasította az ügy tárgyalását.
Forrás: MTI
Alkotmányellenes a román kommunistatörvény
Alkotmányellenesnek mondta a román lusztrációs törvényt a román alkotmánybíróság. Ez a törvény a kommunista tisztségviselőket tiltotta volna el öt évre a közélettől, a legfelsőbb bíróság azonban megóvta azt. Az óvásnak helyt adott az alkotmánybíróság.
A legfelső bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrolt.
A képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. A parlament már 2010-ben megszavazta ezt a törvényt, ám azt is visszautasította az alkotmánybíróság.
MTI
A legfelső bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrolt.
A képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. A parlament már 2010-ben megszavazta ezt a törvényt, ám azt is visszautasította az alkotmánybíróság.
MTI
2012. március 18., vasárnap
Ombudsman: társadalmi katasztrófa fenyeget
Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.
Az általános jogok biztosa szerint a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik, a szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható a kilakoltatott adósokkal, az új Munka törvénykönyvével, vagy éppen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos panaszokban.
Az eredeti foglalkozását tekintve társadalomtudós, politológus egyetemi tanár úgy látja, hogy a negyedik éve tartó világválságnak, illetve a magyar kormányok erre adott kapkodó, esetenként egymásnak ellentmondó, hatásaiban végiggondolatlan intézkedéseinek kedvezőtlen hatásai összeadódnak, egymást felerősítik. A társadalom egyre szélesebb rétegeiben kialakuló akut válságjelenségek már össztársadalmi katasztrófával fenyegetnek, és ebben a kényszerhelyzetben a kormány mint valamiféle "szuper katasztrófavédelmi hivatal", próbálja az éppen legsürgősebb intézkedéseket meghozni, de hiába van meg a politikai felhatalmazás a radikális válságkezelő intézkedésekhez, a gyökeres átalakításhoz, "egyedül nem megy" - hangsúlyozta. A válságkezelés ezúttal csak a konszolidáció és a konszenzus mechanizmusain keresztül vezethet sikerre - fűzte hozzá.
Véleménye szerint a kormány és a kétharmados parlamenti többség "tűzoltómunkája" természeténél fogva óhatatlanul hibák sorozatához vezet. Ezt nemcsak a szakma, vagy a külföldön megfogalmazott kritikák jelzik, de maga a kormány is elismerte: számos korrekcióra szorul a jogalkotás. Általa mértékadónak nevezett vélemények szerint a 2011-ben megszületett mintegy 300 törvény harmada súlyos kodifikációs hibáktól szenved, ami csak növeli az ország gondjait. Az átfogó átalakításoknak pedig még koránt sincs vége: többek között zajlik a politikai szféra kereteit, az ország sorsát döntően meghatározó választási törvény és párttörvény előkészítése, vagy éppen az emberek mindennapjait ezernyi módon befolyásoló járások kialakítása.
Szükség van konszolidációra
Szabó Máté szerint éppen ezért van égető szüksége az országnak a konszolidációra. De nem csupán a rohanó, túlterhelt jogalkotás, jogalkalmazás terén, hanem ennél sokkal szélesebb értelemben is. Az elit különböző csoportjainak kell végre megtalálniuk a minimális konszenzust legalább az alapvető célokat, az alkotmányos intézmények rendeltetését és működtetését, a politikai verseny elemi szabályait és a társadalmi szolidaritás módozatait tekintve, mert széles körű összefogás nélkül a jelenlegi válság társadalmi katasztrófához vezethet és szétszakíthatja az országot - figyelmeztetett.
Az ombudsman szerint az adhat okot optimizmusra, hogy a magyarok sokasodó problémáik, romló, esetenként már-már kilátástalan helyzetük dacára még mindig itt akarnak élni, a hazájukban keresik boldogulásukat. Ez különösen abban az összehasonlításban örvendetes, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban mennyire teret nyertek az ezzel ellentétes életstratégiák. Bulgária, Románia, de még Lengyelország is, nem beszélve a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságairól, milliós nagyságrendben veszti el a fiatal és középgeneráció vállalkozókedvű, innovatív csoportjait, akik ahelyett, hogy hazájuk gazdasági, társadalmi, közéleti folyamatait pezsdítenék fel, elindulnak, hogy másutt keressenek jobb életlehetőségeket és külföldről támogassák otthonmaradt, kiszolgáltatott helyzetű honfitársaikat.
Mint megjegyezte: Magyarországon az elvándorlás még csak egy-egy olyan versenyképes szakmában figyelhető meg, ahol nagyon drasztikus a hazai és a nyugat-európai anyagi, erkölcsi megbecsülés közti különbség. Az elitnek azonban addig kellene kezelnie a helyzetet, kialakítania soraiban az összefogáshoz szükséges minimális konszenzust, amíg a fiatal és középgeneráció túlnyomó többsége még az országhatárokon belül képzeli el jövőjét. Ez az ország az elmúlt száz év során annyiszor vesztette el hol szociális, hol politikai okokból az éppen aktuális történelmi helyzetben vesztes pozícióba került, de egyébként kreatív, mobil társadalmi csoportjait, hogy még egy ilyen érvágást nehezen heverne ki. Nem szabad hagyni, hogy a fiatal generációkban követendő életstratégiává váljon az anyagi, elhelyezkedési problémák miatti elvándorlás.
A válságból unortodox intézkedésekkel kitörni igyekvő ország iránti élénk nemzetközi érdeklődés az általános jogok biztosának hivatalában is érzékelhető. A biztos elmondta: az év első két hónapjában szinte egymásnak adták nála a kilincset az Európai Parlament Magyarországon vizsgálódó képviselői, de több nagykövet is személyesen tájékozódott. "Igyekszünk a valós összefüggéseket megismertetni, a kritikusnak tűnő pontokon tisztázni a félreértéseket, mert érezhető, hogy egyesek nem mindig pontos háttérismereteken alapuló, ámde annál erősebb meggyőződésekkel érkeznek Magyarországra" - fűzte hozzá.
A szaporodó panaszokról Szabó Máté elmondta: míg korábban négy biztosnak volt évi összesen mintegy nyolcezer ügye, addig idén az első két hónapban az egyetlen ombudsmani hivatalhoz mintegy ezer panasz érkezett. A segélykérések tartalmában is jelentős elmozdulás figyelhető meg a klasszikus szabadságjogokkal kapcsolatos területektől, mint például a gyülekezési jog, vagy a legkiszolgáltatottabb csoportok, például fogvatartottak, fogyatékosok helyzete, az olyan jellegű sérelmek felé, melyek az ország aktuális helyzetével szorosabban összefüggnek, mint például az adósok kilakoltatása, a munkaerőpiacról kiszorulók csökkenő szociális ellátása, a magán-nyugdíjpénztárak, és a korkedvezményes nyugdíjak ügye, az új munka törvénykönyve, vagy a felsőoktatás drasztikus, nagyarányú és az érintettek számára felkészülési időt nem hagyó átalakítása.
Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.
"A szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható az emberek panaszaiban" - jegyezte meg Szabó Máté.
A jelenlegi helyzetben a jogvédelem nehezen őrizheti meg pozícióit, ezért is fontos a hatékonyság javítása - fűzte hozzá az ombudsman, aki szerint erre jó lehetőséget biztosít a január elsejétől bővülő hatáskör és a modellváltás, az egyombudsmanos rendszerre való áttérés. Ennek keretében az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő, valamint Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek biztosa pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesként tevékenykedik tovább. Mindkettőjüknek saját irodája van, feladatuk, hogy korábbi területeiket figyeljék és vizsgálatot kezdeményezzenek.
A két helyettes jelenleg keresi a helyét az új szabályok keretei között az egységes intézmény sikere érdekében - jegyezte meg Szabó Máté.
Megújult az ombudsmani rendszer
A biztos szerint az egyombudsmanos rendszer előnye, hogy közös szempontokat alakíthatnak ki a jogvédő munkában a vizsgálatok megindításától a statisztikai nyilvántartásig. Az általános jogok biztosa törekszik arra is, hogy javítsa a koordinációt más állami jogvédő szervezetekkel, például a Független Rendészeti Panasztestülettel, az oktatási jogok biztosával és az Egyenlő Bánásmód Hivatalával annak érdekében, hogy a párhuzamosságokat kiszűrjék és az erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel.
Az ombudsmani rendszer nemcsak struktúrájában újult meg, de hatáskörei is jelentősen bővültek. Ez évtől már az állami szférán túl is vizsgálódhat, döntően a gazdasági szervezeteknél például környezetvédelmi, munkajogi, vagy akár az emberi méltósághoz fűződő ügyekben.
Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége jelentős mértékben átalakult a magyar jogrendben. Két évtized után megszűnt az actio populáris, azaz, hogy gyakorlatilag bármely állampolgár kérhesse bármely jogszabály utólagos normakontrollját az Ab-től. Januártól az országgyűlés egynegyede és a kormány mellett csak az ombudsmannak van lehetősége absztrakt, konkrét esettől, eljárástól független alkotmányossági felülvizsgálatot kérni, ami jelentősen felértékeli az ombudsman intézményét. Ezután a hivatal egyik kiemelt feladata lesz az emberek panaszaiból leszűrhető alkotmányos visszásságok egyes jogszabályokban meghúzódó okainak feltárása, és ez alapján az alkotmánybírósági indítványok kimunkálása - mondta Szabó Máté.
A hivatal első két hónapjában szinte naponta érkezett az Ab-hoz fordulásra okot adó állampolgári beadvány, például a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály, a nyugdíj és a magánnyugdíjpénztári tagság, illetve adójogszabályok egyes rendelkezéseivel kapcsolatban - mondta az ombudsman, aki a napokban az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései miatt fordult az Ab-hoz. Aggályosnak tartja ugyanis, hogy ezek a rendelkezések több ponton is "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak, és önmagukat az alaptörvény részének minősítik. Ez az első eset, hogy a biztos állampolgári beadvány alapján kezdeményez utólagos normakontrollt az Ab-n.
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezései kimondják többek között azt, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető, valamint, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat.
Fenntartja indítványait
Szabó Máté fenntartja korábbi alkotmánybírósági indítványait is, így például a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés, vagy a guberálás és a közterületek életvitelszerű használatának ügyében. Továbbá idén is tucatnyi vizsgálat indul hivatalból például az idősotthonokkal, a fogvatartottak helyzetével, a katasztrófavédelemmel, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeivel, az ügyvédséggel, a vörösiszap-katasztrófával és a paksi atomerőművel kapcsolatban.
Az ombudsmani vizsgálatok hatékonyságáról, a vizsgált területeket felügyelő állami szervek együttműködési készségéről szólva Szabó Máté elmondta: hagyományosan nagyobb a fogadókészség a szociális, egészségügyi, oktatási területen, ahol az ombudsman ajánlásainak hozzávetőleg a kétharmadát igyekeznek megfogadni, ugyanakkor például a belügyi szervek ennél kisebb nyitottsággal fogadják az ombudsman megkereséseit, holott például a 14-18 év közötti fiatalokat szabálysértés miatt sújtó szabadságelvonások hazai gyakorlata a nemzetközi egyezményekkel ellentétes és egy európai jogállamban teljességgel elfogadhatatlan.
A jogszabály-előkészítéssel kapcsolatban a biztos szóvá tette, hogy miközben egyeztetés címén technikai szabályok tömkelegét zúdítják más állami szervek a hivatalra, elmarad az érdemi konzultáció olyan nagy fontosságú, mindennapi életviszonyok tömegeit szabályozni hivatott törvények kodifikációjánál, mint például a Polgári törvénykönyv, vagy a járások kialakítása. Hozzátette: éves beszámolóit három éve nem tárgyalta meg a Parlament plenáris ülése, a tavalyi évről szólót várhatóan néhány hét múlva mutatja be a biztos. Szabó Máté 1980-ban diplomázott az ELTE jogi karán, 1984-től az egyetem politológia tanszékén dolgozott, 1990-től a tanszék egyetemi docense, 1995-től egyetemi tanára, 1999-től vezetője. Eközben a 2001-ben létrejött Politikatudományi Intézet első igazgatója is volt 9 éven át, 2010-ig. Szabó Mátét 2007 őszén az Országgyűlés hat évre az állampolgári jogok országgyűlési biztosává választotta.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/18/11/Ombudsman_tarsadalmi_katasztrofa_fenyeget.aspx?p=2
Az általános jogok biztosa szerint a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik, a szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható a kilakoltatott adósokkal, az új Munka törvénykönyvével, vagy éppen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos panaszokban.
Az eredeti foglalkozását tekintve társadalomtudós, politológus egyetemi tanár úgy látja, hogy a negyedik éve tartó világválságnak, illetve a magyar kormányok erre adott kapkodó, esetenként egymásnak ellentmondó, hatásaiban végiggondolatlan intézkedéseinek kedvezőtlen hatásai összeadódnak, egymást felerősítik. A társadalom egyre szélesebb rétegeiben kialakuló akut válságjelenségek már össztársadalmi katasztrófával fenyegetnek, és ebben a kényszerhelyzetben a kormány mint valamiféle "szuper katasztrófavédelmi hivatal", próbálja az éppen legsürgősebb intézkedéseket meghozni, de hiába van meg a politikai felhatalmazás a radikális válságkezelő intézkedésekhez, a gyökeres átalakításhoz, "egyedül nem megy" - hangsúlyozta. A válságkezelés ezúttal csak a konszolidáció és a konszenzus mechanizmusain keresztül vezethet sikerre - fűzte hozzá.
Véleménye szerint a kormány és a kétharmados parlamenti többség "tűzoltómunkája" természeténél fogva óhatatlanul hibák sorozatához vezet. Ezt nemcsak a szakma, vagy a külföldön megfogalmazott kritikák jelzik, de maga a kormány is elismerte: számos korrekcióra szorul a jogalkotás. Általa mértékadónak nevezett vélemények szerint a 2011-ben megszületett mintegy 300 törvény harmada súlyos kodifikációs hibáktól szenved, ami csak növeli az ország gondjait. Az átfogó átalakításoknak pedig még koránt sincs vége: többek között zajlik a politikai szféra kereteit, az ország sorsát döntően meghatározó választási törvény és párttörvény előkészítése, vagy éppen az emberek mindennapjait ezernyi módon befolyásoló járások kialakítása.
Szükség van konszolidációra
Szabó Máté szerint éppen ezért van égető szüksége az országnak a konszolidációra. De nem csupán a rohanó, túlterhelt jogalkotás, jogalkalmazás terén, hanem ennél sokkal szélesebb értelemben is. Az elit különböző csoportjainak kell végre megtalálniuk a minimális konszenzust legalább az alapvető célokat, az alkotmányos intézmények rendeltetését és működtetését, a politikai verseny elemi szabályait és a társadalmi szolidaritás módozatait tekintve, mert széles körű összefogás nélkül a jelenlegi válság társadalmi katasztrófához vezethet és szétszakíthatja az országot - figyelmeztetett.
Az ombudsman szerint az adhat okot optimizmusra, hogy a magyarok sokasodó problémáik, romló, esetenként már-már kilátástalan helyzetük dacára még mindig itt akarnak élni, a hazájukban keresik boldogulásukat. Ez különösen abban az összehasonlításban örvendetes, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban mennyire teret nyertek az ezzel ellentétes életstratégiák. Bulgária, Románia, de még Lengyelország is, nem beszélve a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságairól, milliós nagyságrendben veszti el a fiatal és középgeneráció vállalkozókedvű, innovatív csoportjait, akik ahelyett, hogy hazájuk gazdasági, társadalmi, közéleti folyamatait pezsdítenék fel, elindulnak, hogy másutt keressenek jobb életlehetőségeket és külföldről támogassák otthonmaradt, kiszolgáltatott helyzetű honfitársaikat.
Mint megjegyezte: Magyarországon az elvándorlás még csak egy-egy olyan versenyképes szakmában figyelhető meg, ahol nagyon drasztikus a hazai és a nyugat-európai anyagi, erkölcsi megbecsülés közti különbség. Az elitnek azonban addig kellene kezelnie a helyzetet, kialakítania soraiban az összefogáshoz szükséges minimális konszenzust, amíg a fiatal és középgeneráció túlnyomó többsége még az országhatárokon belül képzeli el jövőjét. Ez az ország az elmúlt száz év során annyiszor vesztette el hol szociális, hol politikai okokból az éppen aktuális történelmi helyzetben vesztes pozícióba került, de egyébként kreatív, mobil társadalmi csoportjait, hogy még egy ilyen érvágást nehezen heverne ki. Nem szabad hagyni, hogy a fiatal generációkban követendő életstratégiává váljon az anyagi, elhelyezkedési problémák miatti elvándorlás.
A válságból unortodox intézkedésekkel kitörni igyekvő ország iránti élénk nemzetközi érdeklődés az általános jogok biztosának hivatalában is érzékelhető. A biztos elmondta: az év első két hónapjában szinte egymásnak adták nála a kilincset az Európai Parlament Magyarországon vizsgálódó képviselői, de több nagykövet is személyesen tájékozódott. "Igyekszünk a valós összefüggéseket megismertetni, a kritikusnak tűnő pontokon tisztázni a félreértéseket, mert érezhető, hogy egyesek nem mindig pontos háttérismereteken alapuló, ámde annál erősebb meggyőződésekkel érkeznek Magyarországra" - fűzte hozzá.
A szaporodó panaszokról Szabó Máté elmondta: míg korábban négy biztosnak volt évi összesen mintegy nyolcezer ügye, addig idén az első két hónapban az egyetlen ombudsmani hivatalhoz mintegy ezer panasz érkezett. A segélykérések tartalmában is jelentős elmozdulás figyelhető meg a klasszikus szabadságjogokkal kapcsolatos területektől, mint például a gyülekezési jog, vagy a legkiszolgáltatottabb csoportok, például fogvatartottak, fogyatékosok helyzete, az olyan jellegű sérelmek felé, melyek az ország aktuális helyzetével szorosabban összefüggnek, mint például az adósok kilakoltatása, a munkaerőpiacról kiszorulók csökkenő szociális ellátása, a magán-nyugdíjpénztárak, és a korkedvezményes nyugdíjak ügye, az új munka törvénykönyve, vagy a felsőoktatás drasztikus, nagyarányú és az érintettek számára felkészülési időt nem hagyó átalakítása.
Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség.
"A szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható az emberek panaszaiban" - jegyezte meg Szabó Máté.
A jelenlegi helyzetben a jogvédelem nehezen őrizheti meg pozícióit, ezért is fontos a hatékonyság javítása - fűzte hozzá az ombudsman, aki szerint erre jó lehetőséget biztosít a január elsejétől bővülő hatáskör és a modellváltás, az egyombudsmanos rendszerre való áttérés. Ennek keretében az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő, valamint Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek biztosa pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesként tevékenykedik tovább. Mindkettőjüknek saját irodája van, feladatuk, hogy korábbi területeiket figyeljék és vizsgálatot kezdeményezzenek.
A két helyettes jelenleg keresi a helyét az új szabályok keretei között az egységes intézmény sikere érdekében - jegyezte meg Szabó Máté.
Megújult az ombudsmani rendszer
A biztos szerint az egyombudsmanos rendszer előnye, hogy közös szempontokat alakíthatnak ki a jogvédő munkában a vizsgálatok megindításától a statisztikai nyilvántartásig. Az általános jogok biztosa törekszik arra is, hogy javítsa a koordinációt más állami jogvédő szervezetekkel, például a Független Rendészeti Panasztestülettel, az oktatási jogok biztosával és az Egyenlő Bánásmód Hivatalával annak érdekében, hogy a párhuzamosságokat kiszűrjék és az erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel.
Az ombudsmani rendszer nemcsak struktúrájában újult meg, de hatáskörei is jelentősen bővültek. Ez évtől már az állami szférán túl is vizsgálódhat, döntően a gazdasági szervezeteknél például környezetvédelmi, munkajogi, vagy akár az emberi méltósághoz fűződő ügyekben.
Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége jelentős mértékben átalakult a magyar jogrendben. Két évtized után megszűnt az actio populáris, azaz, hogy gyakorlatilag bármely állampolgár kérhesse bármely jogszabály utólagos normakontrollját az Ab-től. Januártól az országgyűlés egynegyede és a kormány mellett csak az ombudsmannak van lehetősége absztrakt, konkrét esettől, eljárástól független alkotmányossági felülvizsgálatot kérni, ami jelentősen felértékeli az ombudsman intézményét. Ezután a hivatal egyik kiemelt feladata lesz az emberek panaszaiból leszűrhető alkotmányos visszásságok egyes jogszabályokban meghúzódó okainak feltárása, és ez alapján az alkotmánybírósági indítványok kimunkálása - mondta Szabó Máté.
A hivatal első két hónapjában szinte naponta érkezett az Ab-hoz fordulásra okot adó állampolgári beadvány, például a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály, a nyugdíj és a magánnyugdíjpénztári tagság, illetve adójogszabályok egyes rendelkezéseivel kapcsolatban - mondta az ombudsman, aki a napokban az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései miatt fordult az Ab-hoz. Aggályosnak tartja ugyanis, hogy ezek a rendelkezések több ponton is "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak, és önmagukat az alaptörvény részének minősítik. Ez az első eset, hogy a biztos állampolgári beadvány alapján kezdeményez utólagos normakontrollt az Ab-n.
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezései kimondják többek között azt, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető, valamint, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat.
Fenntartja indítványait
Szabó Máté fenntartja korábbi alkotmánybírósági indítványait is, így például a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés, vagy a guberálás és a közterületek életvitelszerű használatának ügyében. Továbbá idén is tucatnyi vizsgálat indul hivatalból például az idősotthonokkal, a fogvatartottak helyzetével, a katasztrófavédelemmel, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeivel, az ügyvédséggel, a vörösiszap-katasztrófával és a paksi atomerőművel kapcsolatban.
Az ombudsmani vizsgálatok hatékonyságáról, a vizsgált területeket felügyelő állami szervek együttműködési készségéről szólva Szabó Máté elmondta: hagyományosan nagyobb a fogadókészség a szociális, egészségügyi, oktatási területen, ahol az ombudsman ajánlásainak hozzávetőleg a kétharmadát igyekeznek megfogadni, ugyanakkor például a belügyi szervek ennél kisebb nyitottsággal fogadják az ombudsman megkereséseit, holott például a 14-18 év közötti fiatalokat szabálysértés miatt sújtó szabadságelvonások hazai gyakorlata a nemzetközi egyezményekkel ellentétes és egy európai jogállamban teljességgel elfogadhatatlan.
A jogszabály-előkészítéssel kapcsolatban a biztos szóvá tette, hogy miközben egyeztetés címén technikai szabályok tömkelegét zúdítják más állami szervek a hivatalra, elmarad az érdemi konzultáció olyan nagy fontosságú, mindennapi életviszonyok tömegeit szabályozni hivatott törvények kodifikációjánál, mint például a Polgári törvénykönyv, vagy a járások kialakítása. Hozzátette: éves beszámolóit három éve nem tárgyalta meg a Parlament plenáris ülése, a tavalyi évről szólót várhatóan néhány hét múlva mutatja be a biztos. Szabó Máté 1980-ban diplomázott az ELTE jogi karán, 1984-től az egyetem politológia tanszékén dolgozott, 1990-től a tanszék egyetemi docense, 1995-től egyetemi tanára, 1999-től vezetője. Eközben a 2001-ben létrejött Politikatudományi Intézet első igazgatója is volt 9 éven át, 2010-ig. Szabó Mátét 2007 őszén az Országgyűlés hat évre az állampolgári jogok országgyűlési biztosává választotta.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/18/11/Ombudsman_tarsadalmi_katasztrofa_fenyeget.aspx?p=2
2012. március 15., csütörtök
Alkotmánymódosítást vár Orbántól a Velencei Bizottság
2012. március 15., csütörtök, 19:03 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: Folk György / Brüsszel
A magyar kormánynak az alaptörvényt is módosítania kell az Európa Tanács Velencei Bizottságának igazságügyi reformunkról szóló véleménye szerint - olvasható ki a hvg.hu birtokába jutott tervezetből.
Az immár tíz magyar ügyben is vizsgálódó Velencei Bizottság (VB) pénteki ülésén fogadja el azt a jelentést, amely elismeri, szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok felépítéséről és adminisztrációs rendszeréről szóló törvényeket. Egyúttal jelzi, hogy vannak jó elemek is az átalakításokban, viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. Többek között ezt tartalmazza a hvg.hu birtokába került jelentéstervezet.
A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.
Azt is kifogásolja a szervezet, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.
Szemben Európával
Ez alapján a szervezet arra jutott, hogy a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.
Az Európai Bizottságban növekvő aggodalommal és elégedetlenséggel figyelik Orbán Viktor kormányát
A jelentés megjegyzi, hogy már az új alkotmányról szóló véleményükben reményüket fejezték ki, hogy az ajánlásokat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Erre egyébként nyomatékosan felhívta a magyar kormány figyelmét az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding, és szintén erre szólított fel az Európai Parlament határozata. A VB továbbra is azon az állásponton van, hogy az igazságügy függetlensége, beleértve a vonatkozó törvényekbe beépített fékek és ellensúlyok rendszerét is, szükségessé teszi a törvények mellett az alkotmány módosítását is. Végül a Velencei Bizottság kijelenti, kész továbbra is segíteni a magyar kormányt a rossz intézkedések kijavításában.
Az ajánlás azért is különösen kellemetlen Orbán Viktor kormányának, mert a kormányfő március 15-i beszédében éppen azt mondta, hogy kiáll az alaptörvény mellett, és nem hagyja, hogy mások beleszóljanak.
Az egyházügyi törvényt is módosítani kellene
A Velencei Bizottság szintén elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásos gondolati szabadság európai alapelveinek, viszont számos eleme nincs összhangban a nemzetközi standardokkal. Mint írták, a jogszabály ugyanis számos önkényes feltételt támaszt a egyházként való elismeréshez, ráadásul a Velencei Bizottság az egyházak elfogadásának gyakorlatát mindenképpen felülvizsgálná. Kifogásolja a vélemény, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát, amely nehezen egyeztethető össze bármilyen nemzetközi normavilággal. A jogászok továbbá diszkriminatívnak tekintik az el nem ismert egyházakra vonatkozó, a törvényben meghatározott bánásmódot is. A Velencei Bizottság ezért az egyházakról szóló törvény módosítását is elvárja a magyar kormánytól.
További, az Európa Tanácsban vizsgált magyar törvények
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szervezetei az eddigi nyolc helyett immár tíz kérdésben vizsgálódnak. Eszerint az első körben vizsgált igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a második körben kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családvédelemről szóló rendelkezések mellett immár a médiatörvényt és az Alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezéseket is górcső alá veszik.
Utóbbi kettő közül a médiaszabályozást az Európa Tanács (ET) jogi szolgálata vizsgálja. Az alkotmány átmeneti rendelkezései - amelyeket 2011 karácsonya előtt rohamtempóban fogadott el a magyar parlament és egyebek mellett a rendkívüli adó kivetését, a szocialistákat a korábbi kormányzati lépésekért bűnösnek kikiáltó passzusokat és az új alkotmányba rögzített eladósodottsági plafont két évre kiiktató kitételt tartalmazzák - vizsgálatát is kérte Navracsics Tibor igazságügy miniszter. Igaz, nem önként, forrásunk szerint az ET jelezte, amennyiben nem kéri önként a magyar kormány, ők indítják meg a vizsgálatot.
Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Szerinte ugyanis törvénytelenek ezek a passzusok, mivel a régi alkotmány nem tette lehetővé alkotmányerejű rendelkezések elfogadását, miközben ezeket még annak érvénye alatt fogadta el a magyar parlament.
Változó ütemezés
Brüsszeli és hazai forrásaink szerint is jelentős változás állt be a dossziék vizsgálatának időzítésében és sürgősségében is. Informátoraink szerint a korábbi bizakodó légkör, amelyben az Európai Unió és az ET is gyors megoldást és kompromisszumkész magyar kormányzati hozzáállást remélt, elpárologni látszik. Emellett komoly aggodalmakat váltottak ki mind Brüsszelben, mind a strasbourgi székhelyű ET-ben a konzultáció nélkül, átláthatatlan módon előkészített a törvények és az alkotmány elfogadásának körülményei. Szintén aggódnak amiatt, hogy a döntések összességüket tekintve a jelenlegi kormány bebetonozását segítik az ellenzék és a civil szféra kárára. Emiatt átfogóan fogják vizsgálni a Fidesz tavalyi törvényalkotási hullámának hatásait.
Ezt erősíti, hogy a hvg.hu-nak nyilatkozó, az ET plenáris ülésein az MSZP színeiben Magyarországot képviselő Harangozó Gábor parlamenti képviselő szerint egyre valószínűbb, hogy csak az októberi ET-ülésen döntenek mind a tíz dosszié ismeretében arról, elinduljon-e a monitoring eljárás Magyarország ellen. Harangozó szerint mivel az unióhoz már csatlakozott tagállam ellen eddig soha nem indult az emberi és alapjogok súlyos megsértése esetén kezdeményezhető eljárás, egyedi esettel állnak szembe a szakértők, emiatt "nagyon óvatos megközelítést követel tőlük a feladat". A volt EP-képviselőként európai ügyekben jártas honatya szerint azonban bizalomkeltő, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, így az EBESZ, az ET, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU rendkívül szorosan együttműködnek Magyarország ügyében.
http://hvg.hu/itthon/20120315_velencei_bizottsag_alkotmany#rss
Szerző: Folk György / Brüsszel
A magyar kormánynak az alaptörvényt is módosítania kell az Európa Tanács Velencei Bizottságának igazságügyi reformunkról szóló véleménye szerint - olvasható ki a hvg.hu birtokába jutott tervezetből.
Az immár tíz magyar ügyben is vizsgálódó Velencei Bizottság (VB) pénteki ülésén fogadja el azt a jelentést, amely elismeri, szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok felépítéséről és adminisztrációs rendszeréről szóló törvényeket. Egyúttal jelzi, hogy vannak jó elemek is az átalakításokban, viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. Többek között ezt tartalmazza a hvg.hu birtokába került jelentéstervezet.
A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.
Azt is kifogásolja a szervezet, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.
Szemben Európával
Ez alapján a szervezet arra jutott, hogy a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.
Az Európai Bizottságban növekvő aggodalommal és elégedetlenséggel figyelik Orbán Viktor kormányát
A jelentés megjegyzi, hogy már az új alkotmányról szóló véleményükben reményüket fejezték ki, hogy az ajánlásokat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Erre egyébként nyomatékosan felhívta a magyar kormány figyelmét az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding, és szintén erre szólított fel az Európai Parlament határozata. A VB továbbra is azon az állásponton van, hogy az igazságügy függetlensége, beleértve a vonatkozó törvényekbe beépített fékek és ellensúlyok rendszerét is, szükségessé teszi a törvények mellett az alkotmány módosítását is. Végül a Velencei Bizottság kijelenti, kész továbbra is segíteni a magyar kormányt a rossz intézkedések kijavításában.
Az ajánlás azért is különösen kellemetlen Orbán Viktor kormányának, mert a kormányfő március 15-i beszédében éppen azt mondta, hogy kiáll az alaptörvény mellett, és nem hagyja, hogy mások beleszóljanak.
Az egyházügyi törvényt is módosítani kellene
A Velencei Bizottság szintén elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásos gondolati szabadság európai alapelveinek, viszont számos eleme nincs összhangban a nemzetközi standardokkal. Mint írták, a jogszabály ugyanis számos önkényes feltételt támaszt a egyházként való elismeréshez, ráadásul a Velencei Bizottság az egyházak elfogadásának gyakorlatát mindenképpen felülvizsgálná. Kifogásolja a vélemény, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát, amely nehezen egyeztethető össze bármilyen nemzetközi normavilággal. A jogászok továbbá diszkriminatívnak tekintik az el nem ismert egyházakra vonatkozó, a törvényben meghatározott bánásmódot is. A Velencei Bizottság ezért az egyházakról szóló törvény módosítását is elvárja a magyar kormánytól.
További, az Európa Tanácsban vizsgált magyar törvények
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szervezetei az eddigi nyolc helyett immár tíz kérdésben vizsgálódnak. Eszerint az első körben vizsgált igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a második körben kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családvédelemről szóló rendelkezések mellett immár a médiatörvényt és az Alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezéseket is górcső alá veszik.
Utóbbi kettő közül a médiaszabályozást az Európa Tanács (ET) jogi szolgálata vizsgálja. Az alkotmány átmeneti rendelkezései - amelyeket 2011 karácsonya előtt rohamtempóban fogadott el a magyar parlament és egyebek mellett a rendkívüli adó kivetését, a szocialistákat a korábbi kormányzati lépésekért bűnösnek kikiáltó passzusokat és az új alkotmányba rögzített eladósodottsági plafont két évre kiiktató kitételt tartalmazzák - vizsgálatát is kérte Navracsics Tibor igazságügy miniszter. Igaz, nem önként, forrásunk szerint az ET jelezte, amennyiben nem kéri önként a magyar kormány, ők indítják meg a vizsgálatot.
Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Szerinte ugyanis törvénytelenek ezek a passzusok, mivel a régi alkotmány nem tette lehetővé alkotmányerejű rendelkezések elfogadását, miközben ezeket még annak érvénye alatt fogadta el a magyar parlament.
Változó ütemezés
Brüsszeli és hazai forrásaink szerint is jelentős változás állt be a dossziék vizsgálatának időzítésében és sürgősségében is. Informátoraink szerint a korábbi bizakodó légkör, amelyben az Európai Unió és az ET is gyors megoldást és kompromisszumkész magyar kormányzati hozzáállást remélt, elpárologni látszik. Emellett komoly aggodalmakat váltottak ki mind Brüsszelben, mind a strasbourgi székhelyű ET-ben a konzultáció nélkül, átláthatatlan módon előkészített a törvények és az alkotmány elfogadásának körülményei. Szintén aggódnak amiatt, hogy a döntések összességüket tekintve a jelenlegi kormány bebetonozását segítik az ellenzék és a civil szféra kárára. Emiatt átfogóan fogják vizsgálni a Fidesz tavalyi törvényalkotási hullámának hatásait.
Ezt erősíti, hogy a hvg.hu-nak nyilatkozó, az ET plenáris ülésein az MSZP színeiben Magyarországot képviselő Harangozó Gábor parlamenti képviselő szerint egyre valószínűbb, hogy csak az októberi ET-ülésen döntenek mind a tíz dosszié ismeretében arról, elinduljon-e a monitoring eljárás Magyarország ellen. Harangozó szerint mivel az unióhoz már csatlakozott tagállam ellen eddig soha nem indult az emberi és alapjogok súlyos megsértése esetén kezdeményezhető eljárás, egyedi esettel állnak szembe a szakértők, emiatt "nagyon óvatos megközelítést követel tőlük a feladat". A volt EP-képviselőként európai ügyekben jártas honatya szerint azonban bizalomkeltő, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, így az EBESZ, az ET, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU rendkívül szorosan együttműködnek Magyarország ügyében.
http://hvg.hu/itthon/20120315_velencei_bizottsag_alkotmany#rss
2012. március 14., szerda
Dr. Kiss László alkotmánybíró megírta az ügynökügy tanulságait
Beadvány a Szíriusz-3 csillagképből, ellensúlyok, fékek és ügynökösdi csak címszavakban a témák, melyekről a Pécsi Tudományegyetem oktatójával, az Alkotmánybíróság legrégebb óta, 14 éve hivatalban lévő bírájával, dr. Kiss Lászlóval beszélgettünk.
2012. március. 13. kedd | Szerző: Horváth-Balogh Attila
- Egyetemi tanárként hogy látja, szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, vagy sem az új alaptörvény hatályba lépésével?
- Bizonyos szempontból igen, másból nem - válaszolt diplomatikusan dr. Kiss László. - Mennyiségi értelemben inkább bővült, ezért nagyon pontosan ki kell dolgoznunk a hozzánk érkező beadványok és ügyek befogadási rendjét, mert különben magunkra szabadítunk akár évi 10-15 ezer ügyet is. Nekünk továbbra is csak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek tényleges alkotmányossági, alkotmányjogi problémákat vetnek fel. Másképp szecskavágás lesz a dologból és nem jut elegendő idő az igazi, veretes határozatokra.
- Az új alaptörvény kapcsán szinte naponta elhangzik a politika oldaláról, hogy általa sikerült újjászervezni az országot, pontosabban az államot. Valóban így van?
- A politikai vetületekkel kapcsolatosan alkotmánybíróként, az Alaptörvény szolgájaként nem óhajtok állást foglalni, nem is tehetem. Egyetemi tanárként pedig egészen biztos vagyok a kormány jó szándékában. Az már más kérdés, hogy ez a jó szándék minden esetben megfelelően kiválasztott eszközökkel jut-e kifejezésre.
- A rendszerváltás óta eltelt bő 20 évben nemcsak az AB, hanem a köztársasági elnökök szerepe is változott...
- A köztársasági elnök fontos tényező a jogállam hatalommegosztási rendszerében. Szakmai meglátásom szerint az államfőnek legyen bármilyen politikai irányultsága is önálló hatalmi tényezőként kell szerepet viselnie, megszabadulva korábbi kötődéseitől, különben gond lesz az általa megjelenített közjogi fékekkel és az ellensúlyokkal.
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke - Fotó: Szakony Attila
- Schmitt Pál hány esetben kért az AB-től normakontrollt?
- Legjobb tudomásom szerint egyszer sem.
- Más. Milyen furcsa ügyekkel találkozott alkotmánybírói pályafutása során?
- Hát ilyen rengeteg volt. A legemlékezetesebb talán, amikor az indítványozó a Szíriusz-3 csillagképben lakott. Mint írta, köztudomású, hogy aki ebben a csillagképben él, az sok olyan dologról tud, amiről az egyszerű földi halandó nem. Erre hivatkozva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy derítse ki, ki az a két ember, aki akkor éppen Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között az út szélén közlekedett fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendőben és kalapban mert közük van Magyarország jövőjéhez.
- Nagy port vert fel 5 évvel ezelőtt, hogy Ungváry Krisztián történész több neves közéleti szereplővel egyetemben Önt is azzal vádolta meg, hogy jelentéseket készített az előző rendszerben az államhatalomnak. Mit gondol múltbeli szerepéről?
- Akkor én pert indítottam, ami már lezárult, és a történészt a bíróság velem szemben is elmarasztalta személyiségi jogsértés miatt. Nekem Ungváry és az írását közlő Élet és Irodalom közel 4 millió forintot fizetett ki, cserébe a kertemben egy kis réztábla örökíti meg a történetet a következőképpen: Ez a beruházás az Élet- és Irodalom (ÉS) és Ungváry Krisztián ügynöközésének köszönheti megvalósulását. Félreértés ne essék, a leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. E nélkül nem lesz béke és nyugalom. Ha azonban a történész melléfog, legyen bátorság a bíróságokban ahhoz, hogy szigorú büntetéssel sújtsák. Igen komoly tanulsága volt az ügynek, már el is készült a róla szóló könyvem, mely megbízatásom leteltének másnapján kerülhet csak nyomdába. A címe az lesz: Ügynökmese. Az Ungváry-dosszié. Egyébként már 5 éve feltettem az Alkotmánybíróság honlapjára a következő szöveget: Történészek számára: 1983-1988-ig az MSZMP JPTE-i Bizottságának választott titkárhelyettese voltam. Ezt gondolom a múltbéli szerepemről. Ha valaki mást is, nyilván elmondja...
http://zalaihirlap.hu/kozelet/20120313_kiss_laszlo_interju#s=rss
2012. március. 13. kedd | Szerző: Horváth-Balogh Attila
- Egyetemi tanárként hogy látja, szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, vagy sem az új alaptörvény hatályba lépésével?
- Bizonyos szempontból igen, másból nem - válaszolt diplomatikusan dr. Kiss László. - Mennyiségi értelemben inkább bővült, ezért nagyon pontosan ki kell dolgoznunk a hozzánk érkező beadványok és ügyek befogadási rendjét, mert különben magunkra szabadítunk akár évi 10-15 ezer ügyet is. Nekünk továbbra is csak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek tényleges alkotmányossági, alkotmányjogi problémákat vetnek fel. Másképp szecskavágás lesz a dologból és nem jut elegendő idő az igazi, veretes határozatokra.
- Az új alaptörvény kapcsán szinte naponta elhangzik a politika oldaláról, hogy általa sikerült újjászervezni az országot, pontosabban az államot. Valóban így van?
- A politikai vetületekkel kapcsolatosan alkotmánybíróként, az Alaptörvény szolgájaként nem óhajtok állást foglalni, nem is tehetem. Egyetemi tanárként pedig egészen biztos vagyok a kormány jó szándékában. Az már más kérdés, hogy ez a jó szándék minden esetben megfelelően kiválasztott eszközökkel jut-e kifejezésre.
- A rendszerváltás óta eltelt bő 20 évben nemcsak az AB, hanem a köztársasági elnökök szerepe is változott...
- A köztársasági elnök fontos tényező a jogállam hatalommegosztási rendszerében. Szakmai meglátásom szerint az államfőnek legyen bármilyen politikai irányultsága is önálló hatalmi tényezőként kell szerepet viselnie, megszabadulva korábbi kötődéseitől, különben gond lesz az általa megjelenített közjogi fékekkel és az ellensúlyokkal.
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke
Dr. Kiss László: A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, e nélkül nem lesz béke - Fotó: Szakony Attila
- Schmitt Pál hány esetben kért az AB-től normakontrollt?
- Legjobb tudomásom szerint egyszer sem.
- Más. Milyen furcsa ügyekkel találkozott alkotmánybírói pályafutása során?
- Hát ilyen rengeteg volt. A legemlékezetesebb talán, amikor az indítványozó a Szíriusz-3 csillagképben lakott. Mint írta, köztudomású, hogy aki ebben a csillagképben él, az sok olyan dologról tud, amiről az egyszerű földi halandó nem. Erre hivatkozva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy derítse ki, ki az a két ember, aki akkor éppen Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között az út szélén közlekedett fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendőben és kalapban mert közük van Magyarország jövőjéhez.
- Nagy port vert fel 5 évvel ezelőtt, hogy Ungváry Krisztián történész több neves közéleti szereplővel egyetemben Önt is azzal vádolta meg, hogy jelentéseket készített az előző rendszerben az államhatalomnak. Mit gondol múltbeli szerepéről?
- Akkor én pert indítottam, ami már lezárult, és a történészt a bíróság velem szemben is elmarasztalta személyiségi jogsértés miatt. Nekem Ungváry és az írását közlő Élet és Irodalom közel 4 millió forintot fizetett ki, cserébe a kertemben egy kis réztábla örökíti meg a történetet a következőképpen: Ez a beruházás az Élet- és Irodalom (ÉS) és Ungváry Krisztián ügynöközésének köszönheti megvalósulását. Félreértés ne essék, a leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. E nélkül nem lesz béke és nyugalom. Ha azonban a történész melléfog, legyen bátorság a bíróságokban ahhoz, hogy szigorú büntetéssel sújtsák. Igen komoly tanulsága volt az ügynek, már el is készült a róla szóló könyvem, mely megbízatásom leteltének másnapján kerülhet csak nyomdába. A címe az lesz: Ügynökmese. Az Ungváry-dosszié. Egyébként már 5 éve feltettem az Alkotmánybíróság honlapjára a következő szöveget: Történészek számára: 1983-1988-ig az MSZMP JPTE-i Bizottságának választott titkárhelyettese voltam. Ezt gondolom a múltbéli szerepemről. Ha valaki mást is, nyilván elmondja...
http://zalaihirlap.hu/kozelet/20120313_kiss_laszlo_interju#s=rss
2012. március 6., kedd
A Velencei Bizottság korlátozná a főbíró hatalmát
A Velencei Bizottság szerint a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak, hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az Európa Tanács testülete szerint ezért módosítani kellene az alaptörvényt - írja a Népszabadság.
"A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását" - írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely a Népszabadság birtokába jutott.
A lap az ügy előzményeként megemlíti, hogy Martonyi János külügyminiszter még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat.
A Velencei Bizottság véleménye szerint Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, és korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. "Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum" - teszi hozzá a testület véleménytervezete.
A bizottság szerint e rendkívül erős hatalmat tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.
Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát - fogalmaz a tervezet.
A Velencei Bizottság végül arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és egyensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne - hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.
A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, nem EU-intézmény.
Origo
"A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását" - írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely a Népszabadság birtokába jutott.
A lap az ügy előzményeként megemlíti, hogy Martonyi János külügyminiszter még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat.
A Velencei Bizottság véleménye szerint Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, és korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. "Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum" - teszi hozzá a testület véleménytervezete.
A bizottság szerint e rendkívül erős hatalmat tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.
Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát - fogalmaz a tervezet.
A Velencei Bizottság végül arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és egyensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne - hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.
A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, nem EU-intézmény.
Origo
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)