A főbíró Orbánék reformjáról: teljesen hiányoznak a fékek

Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.

hvg.hu: A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium október 12-én nyilvánosságra hozott, a bíróságok igazgatásról szóló törvénytervezete szerint januártól megszűnik a bíróságok legfőbb önkormányzati szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), melynek ön az elnöke, ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság neve is megváltozik. A Népszabadságnak júniusban azt nyilatkozta, határozott álláspontja, hogy a bírósági önigazgatás európai alapérték. Nem merült fel önben, hogy januári hatállyal lemond?

Baka András: Nem tervezem a lemondásomat.

hvg.hu: Mit szól az OIT megszüntetéséhez?

B. A.: Indokolatlannak tartom. A legfőbb kérdés az, hogy a bírósági szervezet meglévő problémáira születik-e a törvényjavaslatban adekvát válasz. Megválasztásomkor a parlamenti meghallgatásomon sorra vettem a legfőbb nehézségeket és gondokat, hosszan elemeztem ezeket a kérdéseket az országgyűlési képviselők előtt. Akkor egyértelműen leszögeztem – és ezt azóta is tartom –, hogy a bírósági szervezet problémáit nem az igazgatás ide-oda tételével, 10-13 évenkénti átalakításával kell megoldani, hanem következetes igazságszolgáltatási és kormányzati politikával. Az igazgatás mikéntjét tized- vagy századrangú kérdésnek tartom, mert nem lehet vele évtizedes vagy évszázados problémákat megoldani. Az igazgatás arra való, hogy a napi munka zökkenőmentes, gördülékeny legyen, önmagában nem képes strukturális gondokat megoldani.

hvg.hu: Milyen strukturális problémákra gondol?

B. A.: A 111 helyi bíróság kis kivétellel ugyanott van, ahol a kiegyezés után, illetve a múlt század 20-as, 30-as éveiben létrehozták őket, pedig azóta nagyon sok minden történt. Volt Trianon, országrészek tűntek el, van olyan település, amely szinte elnéptelenedett, mégis többfős bírósága van. Ugyanakkor van olyan város, ahol az utóbbi évtizedekben 40 ezer fölé emelkedett a lakosság száma, de még mindig nincs bírósága. Ilyen például Érd, miközben Zircen egyszemélyes bíróság működik. A társadalmi-gazdasági változásokat nem követte a bírósági szervezet átalakulása. A pártállami időszak központosítási törekvéseinek elképesztő következményeit sem kezeltük a rendszerváltozás óta: Magyarország működteti Európa legnagyobb bíróságát, a 741 fős Fővárosi Bíróságot. Tehát nem az a kérdés, hogy ki vezeti a bírósági igazgatást, hanem az, hogy a fentiekből következő súlyos aránytalanságokra kínál-e a jelenlegi bírósági reformnak tartott törvénytervezet jogállami megoldást.

hvg.hu: Kínál?

B. A.: Véleményem szerint nem. Pontosan azért, amit az előbb mondtam: az igazgatás arra szolgál, hogy a napi működést hatékonnyá tegye. Az említett több évtizedes gondokért nem a bírósági önigazgatás a felelős, és egyedül megoldani sem tudja ezeket.

hvg.hu: A főbíróvá választása előtt adott interjúiban ön is bírálta az OIT-ot, amely 2008-ban ellenezte az ön megválasztását, mert tartott az ön által javasolt reformoktól.

B. A.: Így van. Azt hiszem, nálam élesebb kritikát kevesen fogalmaztak meg az akkori bírósági önigazgatásról. A parlamenti meghallgatásomon el is mondtam, hogy belterjesnek tartom. Az volt a véleményem, hogy nem eléggé transzparens, elmossa a felelősséget. Bíráltam az OIT-et, amiért tagjai főként bírósági elnökök voltak. Magam tettem javaslatot az igazgatási rendszer korrekciójára, ennek nagy része meg is valósult. A jelenlegi, 2009-ben újjáalakult OIT már nem az elnökök testülete, kiszorultak a sokat bírált szakmai klikkek, érdekcsoportok Ma az ország területét arányosan lefedő, különböző szintű bírósági képviseletét jelentő szervezet az OIT, amelyben a bírósági elnökök kisebbségben vannak. Ez egy tudatos politika következménye. Úgy gondolom, hogy az átalakított bírósági önigazgatás már alkalmas arra – azokkal a jogszabályi felhatalmazásokkal, amelyeket éppen a mi javaslatainkat követve a 2010-es év végi törvények megteremtettek –, hogy hatékonyan, az európai tendenciáknak megfelelően működjön. Európában a 27 uniós tagállamból 19-ben különböző kompetenciával, de magukat igazgatják a bíróságok. Emellett vannak országok, ahol az igazságügyi minisztérium alá tartozik az igazságszolgáltatás igazgatása, de a bírósági vezetők kinevezésére, a személyi ügyekre a bíróknak ott is döntő befolyásuk van. A sok szempontból nálunk modellként emlegetett Németországban például éppen a személyzeti kérdésekben döntő kompetenciával felruházott bírói tanács létrehozatala van napirenden.

hvg.hu: A januártól működő Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét is a bírák közül választják majd ki, és ahogy eddig a főbírót, őt is kétharmados többséggel, az államfő javaslatára választja a parlament.

B. A.: Nézze, elfogadom, hogy többféle igazgatási megoldás lehetséges. Csak azt mondom, hogy a tervezet olyan új kétharmados tisztséget hoz létre, amely nagy valószínűséggel az OBH elnökét gyakorlatilag a pályája végéig az igazgatás vezetőjévé teszi.

hvg.hu: Hogyhogy a pályája végéig? A tervezet szerint 9 évre szól a megbízása.

B. A.: A javaslat szerint mindaddig a hivatalában marad, amíg az utódját a parlament kétharmados többséggel meg nem választja. Mivel a kétharmad nagyon ritka a politikában, így megbízatása után is hosszú évekre a posztján maradhat az, akit decemberben az OBH elnökének megválasztanak. A törvényjavaslat szerint ráadásul akár előbb megszűnhet a bírói szolgálati viszonya, mint elnöki mandátuma.

hvg.hu: Bár csak második nekifutásra, de az ön esetében is összejött végül a minősített többség.

B. A.: Az én esetem azt mutatja, hogy a kétharmados tisztségeket korlátozni kellene. Ezek később pártpolitikai alkukra adnak lehetőséget, ami a szakértelem rovására mehet.

hvg.hu: Ha feles többséggel választanák, akkor meg az a vád érhetné, hogy valamelyik politikai oldal embere ül az OBH élén.

B. A.: Nem azt mondtam, hogy minden tisztséget feles többségűvé kell tenni, csak azt, hogy véleményem szerint szakmailag nem indokolt a kétharmados posztok számát növelni.

hvg.hu: A bírói társadalom szűk közösség; lehet már tudni, hogy ki fog pályázni a posztra?

B. A.: Lehet hallani neveket, a sajtó is találgat, de nem ez foglalkoztat, a szisztéma érdekel. Akárki lesz is a hivatal vezetője, tipikusan külső igazgatást valósít majd meg. Teljesen hiányoznak jogkörénél a fékek és ellensúlyok.

hvg.hu: Az OBH-nak lesz egy ellenőrző testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT), melynek a Kúriává átnevezett Legfelsőbb Bíróság elnöke, azaz ön is tagja lesz.

B. A.: Tény, hogy az OBH elnökének csak utólagos indokolási és tájékoztatási kötelezettsége lesz az OBT-vel szemben. Gyakorlatilag korlátozás nélkül dönthet a bírói szervezet minden lényeges gazdasági, személyi, pénzügyi kérdésében, mert az OBT-nak nincs semmiféle lényeges jogosítványa. A Tanács évente négyszer fog ülésezni, ahol utólag tájékoztatást kapnak majd a tagok a döntésekről, de arra nem lesz joguk, hogy ezeket a döntéseket, bármilyenek legyenek is, érdemben befolyásolják, vagy semmissé tegyék.

hvg.hu: A tavaly év végén elfogadott, idén márciusban hatályba lépett – az OIT javaslatait befogadó –„gyorsító törvénycsomag” hasonló jogosítványokkal ruházta fel az OIT elnökét, ön pedig nem tiltakozott.

B. A.: A jogosítványok körét össze sem lehet hasonlítani, az OBH elnökének tervezett jogosítványai messze meghaladják az OIT elnökének márciusban megszavazott jogosítványait. Többek között nem kevesebbet tartalmaznak, mint azt, hogy a következő minimum 9 évben az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, hogy ki lehet bíró és bírósági vezető Magyarországon. Különbség a most tervezett és a korábbi jogkör között az is, hogy ha ma az OIT elnöke nem fogadja el a bírói szakmai testületek javaslatát, akkor a bírói és bírói vezetői kinevezési jogkör nem marad nála, hanem a testületre száll. A tervezetben ilyen szabály nincs. Az is fontos, hogy a mai OIT havi gyakorisággal ülésezik, minden ülésen beszámoltatja az elnökét. Megjegyzem, hogy az új jogköreim alapján én egyetlen bírósági vezetőt sem neveztem ki, mert a bírói állások betöltésére vonatkozó moratórium parlamenti bevezetésével ezeket a jogköröket szinte azonnal elvették. A Nemzetközi Bírói Egyesület egyébként már áprilisban tiltakozott a korlátlan egyszemélyi kinevezési jogkörök miatt.

hvg.hu: Mint említette, a „gyorsító csomag” kidolgozásakor több javaslatukat befogadta a kormány. A mostani tervezet kidolgozásakor volt egyeztetés a bírói testületekkel?

B. A.: Nem volt egyeztetés. Míg más szervezetek, az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy maga készítette vagy részt vehetett a rá vonatkozó tervezet kidolgozásában, a bírósági törvényjavaslatok előkészítésénél sem az OIT-ot, sem az elnökét nem kereste meg senki. Amikor Áder János megkapta a megbízást a koncepció kidolgozására, felhívtam telefonon és kezdeményeztem egy beszélgetést. Ezt követően a bírói szervezetet nem keresték, bár egyes bírókkal folyt megbeszélés.

hvg.hu: Kikkel?

B. A.: Nem mondok neveket. A Magyar Bírói Egyesület véleményét kikérték, de mint érdekvédő szervezetnek, az egyesületnek igazgatási kérdésekben nincs jogköre.

hvg.hu: A KIM államtitkára, Répássy Róbert október közepén azt mondta, hogy ön nem teljesítette a megválasztásakor tett ígéreteit, és a kormány elégedetlen a teljesítményével.

B. A.: Úgy gondolom, hogy két évvel a hivatalba lépésem után elégedett lehetek azzal, ami a bírósági szervezetben megvalósult. A parlamenti meghallgatásomon megfogalmaztam a célokat. Azt mondtam, hogy az ügyhátralék ledolgozása érdekében a bírósági titkároknak nagyobb szerepet kell adni – ez megvalósult, már ők is pulpitusra ülhetnek. Hangsúlyoztam, hogy a minőség javítása érdekében kötelező képzést kell bevezetni – folynak a képzések. Javasoltam, hogy hozzunk létre Szolgálati Bíróságot – létrejött. Leszögeztem, hogy bizonyos elvek szerint gyökeresen át kell alakítani az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, ez már a 2009-es választások alkalmával megtörtént. Az OIT tevékenysége nyilvános, döntései, munkája, dokumentumai a honlapon elérhetők. Átalakult a bírósági tájékoztatás egész rendszere. Felvetettem, hogy a számonkérésnek következetesnek kell lennie – azt hiszem, olyan átfogó vizsgálatra a bírósági szervezetben még nem került sor, amilyen a Fővárosi Bíróságon folyt 2011 elején. Javasoltam, hogy a bírók munkáját a pályájuk végéig ellenőrizzük – ez elindult. Semmi szégyenkeznivalóm nincs, amit megtehettem, megtettem. A bírósági szervezet átalakítása 2011 márciusáig az én koncepcióm szerint folyt.

hvg.hu: A KIM tervezetének indoklása szerint azért kell átalakítani a bírósági igazgatást, mert az igazságszolgáltatás nem képes megbirkózni a hatalmas ügyhátralékkal. Ez az elmúlt két évben hogyan változott?

B. A.: Ez az állítás nem a valódi ok. Magyarországon az elsőfokú ügyek 87 százaléka egy év alatt lezárul, és további 8 százalékuk másodfokon két éven belül befejeződik. Mindössze az ügyek 5 százaléka tart ennél tovább, amin természetesen lehet és kell javítani. 17 évig voltam a strasbourgi bíróság tagja, így egészen pontos képem van arról, hogy állnak az egyes államok bíróságai az ügyhátralékkal. Magyarország minden híresztelés ellenére egyáltalán nem áll rosszul Európában. Sajnos elhúzódó, 6-8 vagy akár még több évig tartó ügyek mindenhol előfordulnak.

hvg.hu: Az embereknek mégis az a benyomásuk, hogy a bíróságok lassan ítélkeznek.

B. A.: Persze, ha más, közigazgatási eljárásokkal vetik össze a munkánkat, akkor a bíróságok valóban lassúbbak, mert ez nem egy ablak, ahol beadják a kérvényüket, majd napokon vagy heteken belül el van intézve az ügyük. A bírósági eljárás a legidőigényesebb, legdrágább eljárás, és ha egy ügy elhúzódik, az az esetek túlnyomó többségében nem a bírón múlik. Hadd idézzem az általam nagyra becsült Isépy Tamás kereszténydemokrata politikust, aki néhány évvel ezelőtt azt mondta a parlamentben, hogy „a legkevésbé a szegény bíró a felelős a perek elhúzódásáért. A felperes nem terjeszti elő a bizonyítási indítványt, a vádlottat és tanúkat alig lehet összeszedni, a szakértői vélemények késedelme, az ügyek egyre bonyolultabb jellege teljes mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az időszerűség követelményét nem lehetett teljesíteni”. Az Igazságszolgáltatás Hatékonyságának Európai Bizottsága 2011. márciusi jelentése szerint az elsőfokú polgári és kereskedelmi ügyekben Európában az átlagos elintézési idő 286,6 nap, Magyarországon ez 170. Máltán 889, Olaszországban 533, Portugáliában 430, sőt Svédországnál és a legtöbb nyugat-európai államnál is jobban teljesítünk. Persze, ha egy ügy elhúzódik, oda kell figyelni, meg kell gyorsítani. De mindezzel semmiképpen sem lehet indokolni a törvényjavaslat szélsőségesen centralizáló jellegét, kivételes jogköröket biztosító rendelkezéseit.

hvg.hu: A bíró nyugdíjkorhatár 70 évről 62-re csökkentése, a 274 bíró nyugdíjazása mennyiben hátráltatja az ügyeket?

B. A.: Ezen nagyon keveset enyhít az, hogy a parlament lehetővé tette 129 bírói álláspályázat előrehozatalát. Ez tűzoltás. Ugyanis hozzávetőlegesen 40 ezer ügyet kell átszignálni. Az is gond, hogy a 274 bírói állás betöltése láncreakciót indít el, hiszen a felsőbb bíróságokról távozó bíró posztjára alsóbb fokú bírók, az ő helyükre titkárok, míg az ő helyükre fogalmazók kerülhetnek, azaz feljebblépők posztjának betöltéséről, és bírák és a titkárok által vitt ügyek átszignálásáról is dönteni kell. A bírósági titkárokat nehéz lesz pótolni, mert a bírói pályát a fiatalok a jogásztúltermelés és a válság ellenére sem választják élethivatásnak. A kényszernyugdíjazás mellett a nyáron elfogadott, a kiemelt ügyek kategóriáját bevezető törvénymódosítás is súlyos nehézségeket okoz. Kötelező soron kívül tárgyalni őket, így más ügyeket hátrébb kell sorolni. Idén mintegy 1200 a kiemelt ügyek száma, amiket zömében az egyébként is túlterhelt központi régióban tárgyalnak. A gazdasági perek tekintetében kirívóan magas az arány. 184 ügyből 146-ot itt kell tárgyalni. Volt már arra is példa, hogy nem találtak szabad tárgyalótermet az egyik, soron kívüliséget élvező kiemelt ügy perének kiírásakor, és másik városban kellett tárgyalót keríteni.

hvg.hu: Augusztusban az Alkotmánybíróságon támadta meg a Büntetőeljárási törvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy az ügyész válassza meg a bíróságot, ahol a kiemelt ügyet tárgyalni akarja. A KIM tervezete mintha figyelembe vette volna a kifogásait, ugyanis leszögezi, hogy – még ha ki is kell kérnie a legfőbb ügyész véleményét – az OBH elnöke jelöli majd ki a bíróságot.

B. A.: Egyik megoldás sem jó, ráadásul a kettő nem is zárja ki egymást, hiszen a Büntetőeljárási törvényben benne marad, hogy a legfőbb ügyész is áttehet kiemelt ügyet egy másik bíróságra. Európában nincs olyan állam, ahol akár ügyész, akár bírósági igazgatási vezető az időszerűségre hivatkozva ügyet áttehet az egyik bíróságról egy másik bíróságra. Ez ugyanis meghatározóan sérti egyrészt a törvényes bíróhoz való jogot, másrészt az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, amely kimondja, hogy a bíróságokat törvény hozza létre, fontos attribútumait, hatáskörüket és az illetékességüket törvény állapítja meg. Ez nem véletlenül van így, ez garanciális eleme a jogrendszer stabilitásának. A törvényjavaslat 8. szakasza is kimondja, hogy senki nem vonható el a törvényes bírájától. Ez egy olyan évszázados alkotmányos alapelv, amelyet áthágni nem lehet, ráadásul nemzetközi kötelezettségeinkbe is ütközik. Mindebből az következik, hogy ilyen jogkör nem adható sem igazgatási vezetőnek, sem ügyésznek.

Én viszonylag ritkán szólalok meg, de mindig szólok, amikor úgy látom, hogy a vonatkozó intézkedések vagy jogszabályok sértik a bírósági szervezet függetlenségét, nemzetközi vagy alkotmányossági elvekkel szembe mennek. Ezért fordultam a Büntetőeljárási törvény módosítása miatt is az Alkotmánybírósághoz.
HVG

Jóváhagyta a kormány a bíróságokat és az ügyészségeket érintő sarkalatos törvényeket

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a bíróságok és az ügyészségek szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák és az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvények tervezetét - jelentette be a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Répássy Róbert.

Az igazságügyi államtitkár elmondta: a törvényeket pénteken be is nyújtja a kormány az Országgyűlésnek, várhatóan november 3-án kezdik meg azok tárgyalását és november 21-én lehet a zárószavazás.

Az új szabályozás döntő többsége 2012 január 1-től lép életbe, néhány elem azonban csak egy évvel később, 2013-tól - mondta az államtitkár. Répássy Róbert hozzátette: a korábban nagyrészt már a sajtóban is megismert javaslatok előkészítését széles körű, szakmai egyeztetés előzte meg. Ennek keretein belül a bíróságról szóló törvényeket a kormány a Magyar Bírói Egyesület közreműködésével készítette el és az országgyűlési vita alatt is számít az egyesület észrevételeire, másrészt pedig az ügyészségi törvényeket a kormány szétküldte az ügyészségeknek véleményezésre és az ügyészség támogatta azokat.

Az államtitkár hangsúlyozta: a javaslatok célja a bírói és az ügyészégi munkában a hatékonyság követelményének összeegyeztetése a bírói függetlenség szempontjaival. Éppen ezért a tervezet szerint elválik egymástól a bíróság szakmai és igazgatási vezetése. Előbbi a Kúria - a mai Legfelsőbb Bíróság megfelelője - utóbbi pedig az új Országos Bírói Hivatal (OBH) felügyelete alá kerül.

Répássy Róbert elmondta: mindkét intézményt bíró vezeti majd, akiket a parlament választ meg. Az OBH vezetőjének személyéről várhatóan még decemberben dönt a parlament - tette hozzá.

Az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz, vagy ügyekhez. Ennek ellensúlyozása érdekében a tervezet szerint a kirendeléssel és átrendeléssel járó többletmunka és többletterhek miatt pótlékot kaphatnak a jövőben a bírák,

Emellett a tervezet létrehozná a mozgó bírói státuszt: az OBH vezetője által kiírt ilyen pályázatokra jelentkező bírók vállalják, hogy három éven keresztül az ország bármely bíróságán kijelölt tevékenységet végezhetnek.

Répássy Róbert elmondta: az ügyészségek alkotmányos helyzetét nem érinti a javaslat. A szervezet feladatai az állam büntetőigényének érvényesítése, a büntető-végrehajtás felügyelete és a közérdek védelme a magánjogi természetű ügyekben is.
MTI

Jogi segéderővé degradálják az Alkotmánybíróságot

A név marad, minden más változik – Magyarország politikai színpadának fideszes direktorai mellékszerepet szánnak az új Alkotmánybíróságnak.

Indítványroham teheti próbára az Alkotmánybíróságot (Ab) a közeljövőben: 2012 elején megszűnik a lehetőség, hogy bárki megtámadjon egy általa alaptörvénybe ütközőnek tekintett törvényt, a záróra előtt azonban még van lehetőség élni e joggal, a rendszerváltáskor meghonosított actio popularisszal. Más kérdés, hogy mi lesz e beadványok sorsa. Lehet, hogy december végéig döntés születik róluk, lehet, hogy nem, és így elenyésznek, és az is előfordulhat, hogy úgynevezett alkotmányjogi panaszként élnek tovább.

Mindez újabb jel, hogy ez az Ab nem az az Ab. Az 1989-ben megteremtett alkotmányőrség számára a halálos döfést persze már a 2010-es fideszes alaptörvénymódosítás-sorozat megadta, amikor gazdasági kérdésekben megcsonkították a testület hatáskörét. A bíráktól elvették azt a jogukat is, hogy maguk választhassanak elnököt saját soraikból. A múlt héten alkotmányügyi bizottsági javaslatként beterjesztett indítvány az új Ab-törvényről ehhez képest már egyenesen bársonyos: miközben rögzíti a jogfosztást, számos ponton a bíráknak kedves szabályokat hoz. Ezek egyike a korlátlan indítványozási jog megszüntetése a kihirdetett törvényeknél (lásd táblázatunkat), az ügyvédkényszer előírása, a bírósági székhely Budapestre helyezése, vagy a juttatások, például a nyugállományba kerültek pótlékának részletezése.

A jogi konstrukció nyilvánvalóvá teszi, hogy fülkeforradalmi lendületével az Orbán-kormány 2012 elejére teljesen új szerepbe szorítja az Ab-t, az alkotmányos berendezkedés alakítójából, a törvényhozás „felügyelőjéből” jogi segéderővé próbálja degradálni. Jellemző a Fidesz hozzáállására az egynegyedes szabály bevezetése is: képviselői fellépés esetén a törvényhozók 25 százalékának támogatása kell ahhoz, hogy egy elfogadott törvényt a kihirdetése előtt az Ab-hez utaljon a Ház előzetes normakontrollra, noha – az ellenzék jogainak védelmében – hagyományosan egyötödös határhoz kötik az országgyűlési szabályok az efféle „ellenakciókat”. A képviselők 20 százaléka elérheti például parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, vagy megvétózhatja, hogy a többség eltérjen a házszabálytól.

Az új, szeptember 1-jén öt taggal 15 fősre növelt testület függetlenségének megítélésében sorsdöntő lesz – és sokkal fontosabb, mint hogy melyik bírót melyik párt kezdeményezésére választották meg –, hogy az Ab miként él majd jogaival a folyamatban lévő ügyekben, a történeti alkotmány értelmezésében, és hogyan értelmezi a kétharmados törvények megváltoztathatóságát. A Donáti utcában 1600 ügy halmozódott fel, így nyilvánvalóan esély sincs, hogy lezárják őket az év végéig. Legfeljebb abban az Ab-elnöki ígéretben bízhatnak az indítványozók, hogy a legkényesebb-legsürgősebb kérelmekről dönt a testület szilveszterig. A többi irattárba kerül, és csak azok a beadványok élhetnének tovább alkotmányjogi panaszként, amelyeket érintettek nyújtottak be. Tehát például a 98 százalékos büntetőadó ügyében azoké, akikre kivetették e sarcot, ám mondjuk az érdekképviseletek vagy jogvédő szervezetek által benyújtottak ad acta pecsétet kapnak. Mindez jelzi, hogy az Ab új szerepét inkább az egyéni és nem a közösségi jogvédelemben látják az „alapjogvédelem új korszakára” hivatkozó kormánypártiak.

Az Országgyűlés az új alaptörvény azon szabályával is megkötné az Ab kezét, hogy „az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”. Sok politikai és jogi vitára ad majd okot, hogy mi számít bele a történeti alkotmányba, hiszen többnyire az, amit az értelmezésre éppen jogosultak – praktikusan a mindenkor hatalmon lévők – oda soroltak. „Bizonytalan, rejtélyes fogalom” – mondta a történeti alkotmányról a történelemtanárok szombati konferenciáján Paczolay Péter Ab-elnök, hangsúlyozva, hogy a szimbolikus elemeket meg lehet őrizni, de a történeti alkotmányt nem lehet újraalkotni, s alkalomadtán a testület majd megmondja, mit kell érteni rajta.

Kardinális kérdés a viszony a korábbi Ab-döntésekhez, a mai parlamenti erőviszonyok miatt különösen a kétharmados törvényekkel kapcsolatos álláspont. A Sólyom-féle Ab még 1993-ban – az egyházi kárpótlási szabályok kapcsán – kimondta, hogy „ott, ahol az alkotmány valamely alapjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített többség követelménye nem az illető alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre. Ez a törvény az illető alapjog érvényesítésének és védelmének irányát határozza meg. Valamely alapjogról szóló törvényhez minősített többség előírása nem zárja ki, hogy az illető alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű többségű törvény határozza meg.” A tekervényes jogi szövegből is nyilvánvaló, hogy önmagában azért, mert a mostani Országgyűlés az új, 2012 elején hatályba lépő alkotmányban 32 kétharmados – mai szóhasználattal sarkalatos – törvényt írt elő, nem következik, hogy ezekben a témakörökben egyszerű többséget maga mögött tudó kormány teljesen tehetetlen lenne. Egyszerűbben szólva: a kétharmad Hegyeshalomnál biztosan véget ér, ám addig sem korlátlan.

A korlátállításban a Paczolay-féle bíróság nem lesz olyan aktív, mint a Sólyom László vezette testület volt a kilencvenes években. Részint mert a Sólyom által a múlt szombati konferencián gyógyíthatatlan sebnek nevezett hatáskörcsonkítás miatt nem lehet, részint személyi összetétele miatt. Ennyiben teljes a Fidesz győzelme: az új Ab sokkal kevésbé lesz korlátja az éppen hatalmon lévők politikai akaratának, mint korábban volt az ugyanezt a nevet viselő testület.
JUHÁSZ GÁBOR

Paczolay: az Ab az alkotmányosság védelmezője marad

Az Ab elnöke szerint a testület megőrizte alkotmányvédő szerepét, de hatáskörében "új egyensúly" jött létre azzal, hogy amíg korábban jogi érdek nélkül bárki kezdeményezhette jogszabályok megsemmisítését, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az új szabályozás az egyéni alapjogvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint az általa vezetett testület megváltozott hatáskörrel, de továbbra is alkalmas lesz arra, hogy betöltse szerepét, és az alkotmányosság védelmezője legyen.

Paczolay Péter kedden a parlamentben az alkotmánybírósági törvény általános vitájában felszólalva hangsúlyozta: a testület hatáskörének lényegi kérdéseiről már a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény elfogadásakor döntött a Ház, és ezt a vitát le is zárta. Szavai szerint az Ab megőrizte alkotmányvédő szerepét, de hatáskörében "új egyensúly" jött létre azzal, hogy amíg korábban jogi érdek nélkül bárki kezdeményezhette jogszabályok megsemmisítését, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az új szabályozás az egyéni alapjogvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Az Ab elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a testület pénzügyi tárgyú törvények esetében továbbra is korlátozott hatásköre nem része ennek az egyensúlynak, az "tátongó lyuk az alkotmányvédelemben". A sarkalatos törvény tervezetéről - amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtott be - azt mondta: koncepcionálisan jó, figyelembe veszi azokat a javaslatokat, amelyeket korábban az Ab nevében megfogalmazott, és így magában hordozza a hatékony - az egyéni jogsérelmek esetében az eddiginél hatékonyabb - alapjogvédelem esélyét.

Paczolay Péter ezzel kapcsolatban kiemelte: bár az actio popularis megszűnik, az érintettek továbbra is kérhetik az alapjogaik valamelyikét sértő jogszabály felülvizsgálatát. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy bár az utólagos normakontroll lehetősége nem áll nyitva előttük, az állampolgárok továbbra sem maradnak eszköztelenül, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt senkit sem érheti hátrány.

Hozzátette: az alkotmányjogi panasz voltaképpen egyéni ügyben érintettséghez kötött normakontrollként értelmezhető, ami azért üdvözlendő, mert az új alkotmány "radikálisan szűkre szabta" az utólagos normakontroll indítványozására jogosultak körét, erre csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának lesz lehetősége.

Azzal kapcsolatban, hogy az Ab ezentúl bírói döntéseket is felülvizsgálhat, Paczolay Péter azt hangsúlyozta, a testület nem válik szuperbírósággá, mivel csak a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalja majd. Az ügyáradat kezelésében pedig az lesz segítségére, hogy határozatai nagy részét tanácsokban hozhatja meg. Az Ab elnöke helyesnek nevezte, hogy bár a testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűnnek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte, az indítványozók jelentős része három hónapon belül alkotmányjogi panaszként "visszahozhatja" kifogását.
MTI

Az Alkotmánybíróság hatásköréről is tárgyal a héten a parlament

Hétfőn az új alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezése miatt jövőre nyugdíjba vonuló bírók pótlásának szabályairól dönt, kedden az Alkotmánybíróság ugyancsak 2012. január 1-jén megváltozó hatásköréről tárgyal az Országgyűlés.

Az új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, ezért jövőre 274 bíró vonul nyugállományba. Mivel ők nagyjából 40 ezer ügyben járnak el, annak érdekében, hogy pótlásuk időben megtörténhessen, fideszes képviselők átmeneti szabályokat tartalmazó törvényjavaslatot nyújtottak be.

Az indítvány szerint - amelyről hétfőn szavaz a Ház - az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság, valamint a megyei bíróságok elnökeinek október 31-ig kell meghatározniuk, hogy az előterjesztésben meghatározott számú álláshely betöltéséhez az ítélőtáblán mely ügyszakban, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területéhez tartozó kerületi, illetve városi bíróságokon milyen ügyszakban kell pályázatot kiírni. A pályázat kiírásának határideje november 15., pályázni december 15-ig lesz lehetőség.

Dönt a parlament hétfőn a 2012. január 1-jén a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának jogutódjaként létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetének és működésének részletszabályairól is.

Szintén szavaz az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tavalyi évi jelentésének elfogadásáról, egy innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról és arról is, hogy - csatlakozva a Horvátországból induló kezdeményezéshez - felkéri az önkormányzatokat: közigazgatási területükön tiltsák meg a genetikailag módosított szervezetek alkalmazását az agrárgazdaságban.

Döntenek az állatvédelmi törvényről is

A napirend előtti felszólalások, az interpellációs időszak és a határozathozatalok után részletes vitát folytatnak a képviselők az állatvédelmi törvény módosításáról, amely lehetőséget adna arra, hogy az önkormányzatok a négy hónaposnál idősebb kutyák után 3500 forintot meg nem haladó összegű ebrendészeti hozzájárulást szedjenek be a tulajdonostól. Megtárgyalják a képviselők azokat a módosító indítványokat is, amelyek az LMP átmeneti - a kereskedelmi központok építésére és működtetésére vonatkozó szabályok megalkotásáig tartó - plázastopot elrendelni javasló indítványához érkeztek.

A kedd az Alkotmánybíróságról szól

A keddi napirenden kizárólag az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény általános vitája szerepel.

Az új alkotmány életbe lépésével jelentősen megváltozik az Ab hatásköre, illetve az egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak köre. A legfontosabb változás, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés is kérheti. Szűkül viszont a törvények utólagos vizsgálatának kezdeményezésére jogosultak köre: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhat majd, míg a hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

E változások mellett az alkotmánybírósági törvény tervezete szerint megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.

Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása vagy bírói döntés miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.
Az új törvény azt is rögzítené, hogy az Ab költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi összegnél.

A javaslat az alkotmányügyi bizottság előterjesztéseként kerül a parlament elé, a KDNP-s Salamon László expozéja és a kormányzati álláspont ismertetése után Paczolay Péter, az Ab elnöke is felszólal.
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/10/09/06/Az_Alkotmanybirosag_hataskorerol_is_targyal_a_heten_a.aspx

Sólyom: merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer

Élesen bírálta az új alkotmányt előkészítő parlamenti munkát a volt köztársasági elnök. Sólyom László szerint az új alaptörvény titokban készült, a szövege három héttel annak elfogadása előtt került nyilvánosságra, és ami lényeges lenne egy alkotmányban, arról kevés szó esik benne. A volt köztársasági elnök, aki egyben az Alkotmánybíróság első elnöke is volt, gyógyíthatatlan sebnek nevezte a taláros testület jogköreinek megcsonkítását. Sólyom László minderről a történelemtanárok konferenciáján beszélt, ahol többek között Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke is felszólalt.

Április 18-án, a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP szavazataival fogadta el az országgyűlés Magyarország új alaptörvényét, amely az 1949-es többször - így 1989-ben is - átdolgozott alkotmány helyébe lépett. Január elsejétől lesz hatályos az új alkotmány, amelyet a köztársasági elnök húsvéthétfőn írt alá. Addig és azóta is sok kritika érte.

A történelemtanárok országos konferenciájának is az új alaptörvény volt a témája. Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter szerint a történeti alkotmányt nem lehet visszahozni, de az ősi magyar alkotmány szimbolikus elemeit meg lehet őrizni. Úgy vélte, a jogfolytonosságot ma már csak a címer és a himnusz őrzi. „Ahhoz, hogy ne váljék az állami önkény eszközévé, vagy ne maradjon közönséges papír, szükséges, hogy az írott alkotmány mögött legyen elveknek és értékeknek olyan szilárd rendszere, melyet a bírói alkotmányértelmezés alakíthat ki”- fogalmazott Paczolay. Az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta, a joghézagok kitöltése a bírói értelmezés feladata, ebben szerinte a bírói jogfejlődés Magyarországon jó úton jár.

A Magyar Köztársaság volt, és az Alkotmánybíróság első elnöke viszont élesen bírálta az alkotmányozás folyamatát. Sólyom László szerint a mostani alaptörvény szövegében szinte nem is tér el az előzőtől. „Az alkotmány nem új, nem az alkotmány új, talán ez a helyes mondat, hanem az alkotmányos hozzáállás az új”- vélekedett a volt köztársasági elnök, aki azt mondta, Magyarországot a perifériára viszi, hogy nincs teljes körű Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság megcsonkítása egy gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, mert van egy olyan része, ahol nincsen alkotmányos kontroll, bármi megtehető, mert ott nem érvényes az alkotmány”- jelentette ki Sólyom.

Az egykori államfő szerint hiba volt, hogy nem került bele az új alaptörvénybe az államfőnek az a joga, amellyel feloszlathatja az országgyűlést. A volt elnök úgy vélte, ez a szemmel látható hatalomkoncentrációt veszélyeztetné.
atv.hu

Alkotmányügyi bizottság: igen az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatra

MTI
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén döntött az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényjavaslat bizottsági önálló indítványként történő benyújtásáról. A testület ülése előtt megalakult a deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat benyújtásáról a testület 18 igen, 4 nem és 3 tartózkodó szavazattal döntött, egyhangúlag támogatva a javaslat sarkalatos minősítését.

Salamon László (KDNP) beterjesztőként elmondta: az Ab elnökének lényegében valamennyi javaslatát elfogadták.

Bár Paczolay Péter Ab-elnök nem ragaszkodott hozzá, de fontosnak tartották, hogy az alkotmány értelmezése továbbra is illesse meg az Alkotmánybíróságot - mondta.

Kitért arra, hogy az egyes rendelkezéseket az alaptörvényhez igazítják, de annak szövegét nem kívánják ismételni. Ennek jegyében javasolják elhagyni azt a passzust, hogy az alkotmánybíró nem folytathat politikai tevékenységet, illetve azt, amelyik az államfő közjogi felelősségének megállapításával függ össze. Elhagyni javasolják azt a részt továbbá, ami azzal kapcsolatos, hogy mikor kell a bírónak felfüggeszteni az eljárást. Ezt a polgári perrendtartásról szóló jogszabálynak kell rendeznie - mutatott rá Salamon László, hozzátéve: az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az volt a szakértői álláspont, hogy a normaszöveg helyes, maradjon benne a törvényben. Ezt a kérdést az Ab belső állásfoglalásban fogja értelmezni - jelezte.

A kereszténydemokrata politikus tájékoztatása szerint az Alkotmánybíróság felvetéseiből 71-et, a közigazgatási miniszter szakértői felvetéseiből 53-at, az MSZP írásos javaslataiból 7-et, a jobbikos és a saját szakértői indítványokból 8-8-at építettek be az indítványba. Ugyanakkor a javaslatok között számos átfedés van - jegyezte meg a testület elnöke.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, a legnagyobb probléma a határidő nélküli munka, aminek következtében egyes ügyek akár 5-8 évig is elhúzódtak. Jelezte, a Jobbik a határidővel kapcsolatos módosító indítványt fog benyújtani a javaslathoz.

Salamon László kiemelte: az vezette őket, hogy az Ab elnökének javaslatait a lehető legmaximálisabb mértékben vegyék figyelembe. Nem vitatta, hogy vannak esetek, amikor csak hosszú évek után ad választ a taláros testület, de azt javasolta, bízzanak meg az Ab-ben, hogy feladatai minél gyorsabb megoldására törekszik.

Lamperth Mónika (MSZP) felszólalása elején szóvá tette, hogy a bizottság nem foglalkozott azzal a kezdeményezésével, ami azt érintette, hogy egy fideszes képviselő bizottsági módosító indítványt nyújtott be testületi ülés nélkül. Szerinte ilyen parlamenti demokráciában nem fordulhat elő. Salamon László válaszul azt mondta, hogy elnökként előkészítetlen ügyek tárgyalását nem engedi, de jövő héten fogja javasolni a napirendre vételt.

Lamperth Mónika a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta, hogy az MSZP nem támogatja azt, és kifogásolta, hogy csak technikai módosításaikat fogadták el, a koncepcionális javaslataikat nem.

A főbizottság ülése előtt megtartotta alakuló ülésén a deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság.

Papcsák Ferenc (Fidesz), a testület elnöke elmondta, hogy péntekig megkapják a képviselők az Orbán-kormány időszakát is magában foglaló összegző jelentést. A bizottság a tervek szerint meghallgatja ülésein a nemzetgazdasági minisztert, a 2002-2010 közötti időszak pénzügyminisztereit - László Csabát, Draskovics Tibort, és Oszkó Pétert -, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt és jelenlegi elnökeit, a Magyar Bankszövetség vezetőit, a KSH volt és jelenlegi elnökét. A meghallgatások után két ülésen értékelik az elhangzottakat, és ezután leteszik jelentésüket az alkotmányügyi bizottság asztalára.

Papcsák Ferenc az ülés után újságíróknak azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc tudott a devizaproblémáról elmondta: 2005. december 21-én egy kormányzati portálon egy állampolgárnak adott válaszában arról tájékoztatott, hogy nagyon nagy kockázatot rejt a devizahitelezés, mint elszaporodott hitelezési forma mind a költségvetés, mind az emberek szempontjából. A levélben - folytatta a fideszes politikus - a volt kormányfő kiemelte, hogy ez a hitelezési forma magas költséggel jár, nagy az árfolyamkockázata és a kormánynak be kell avatkoznia ebben a kérdésben.

Kérdésre hozzátette: nem tervezte Gyurcsány Ferenc meghallgatását, de ha szükségét érzik, meghívják majd.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat letölthető innen:
http://www.parlament.hu/irom39/04424/04424.pdf

XVI. Benedek: az egyháznak nem kell igazodnia a jelenhez

Németországi látogatása záróakkordjaként az alkotmánybíróság tagjaival, majd helyi katolikus hívők egy csoportjával találkozott vasárnap délután Freiburgban a pápa.
NOL/MTI| 2011. szeptember 25.
A két találkozó XVI. Benedek négynapos németországi látogatásának két utolsó programpontja volt, miután a freiburgi repülőtér mellett mintegy százezer ember előtt tartott szabadtéri misét. (Ez volt a legnagyobb tömeg, amelyet négynapos látogatása alatt a katolikus egyházfő hazájában mozgósítani tudott. Az aránylag kevés érdeklődőért XVI. Benedek az időjárással vigasztalódhatott: a pileólusát is lesodró augusztusi madridi viharhoz képest Freiburgban szikrázó napfény és kék ég várta.)

Az alkotmánybíróság tagjai előtt a katolikus egyházfő a hit és a törvény közötti érintkezési pontokat emelte ki, és hangsúlyozta az alaptörvény tiszteletben tartásának különleges jelentőségét.

A hívőkkel találkozva XVI. Benedek aggodalommal szólt arról, hogy évtizedek óta csökken az aktív vallásgyakorlók száma, és egyre többen távolodnak el az egyházi élettől. Mindazonáltal közvetve az egyház modernizálása ellen emelt szót. Hangsúlyozta, hogy a katolikus egyháznak nem elsősorban a jelenhez kell igazodnia. Elismerte, hogy változásokra szükség van, ugyanakkor úgy értékelte, hogy ellen kell állni az egyház elvilágiasodásának.

Vatikáni források szerint a pápa sürgette, hogy az egyház mondjon le privilégiumairól. "Az anyagi és politikai terheitől, valamint a privilégiumaitól megszabadított egyház jobban és valóban keresztény módon fordulhat a világ felé, és valóban nyitott lehet" - jelentette ki XVI. Benedek, aki szerint az egyház ily módon jobban végezhetné szociális, karitatív tevékenységét, a keresztény hit közvetítését.

Értesülések szerint az egyházon belüli, Mi vagyunk az egyház (Wir sind Kirche) nevű reformmozgalom ezzel egy időben csalódottságának adott hangot a pápai látogatás eredményei miatt, és a hívőket engedetlenségre szólította fel. A többnyire laikus hívőkből álló szervezet Freiburgban közzétett nyilatkozatában annak a nézetnek adott hangot, hogy a keresztény hívőknek nem az egyházi vezetés további lépéseiben kell reménykednie, hanem saját lelkiismeretét kell követnie. A mozgalom szót emelt a keresztény egyház csaknem 500 éve tartó megosztottsága ellen.

XVI. Benedek pápa vasárnap este Freiburgból visszautazott a Vatikánba.