Szilvásy, Laborc, Galambos: orosz kémsztori lehet a botrány hátterében

M. László Ferenc-Kósa András
Egy rendkívül bonyolult, több szálon futó összetett ügyet ismertettek a parlament illetékes bizottsága előtt a nemzetbiztonság és az ügyészség vezetői – tudta meg több forrásból a Hírszerző. Információink szerint az ügy az orosz titkosszolgálatokkal hozható kapcsolatban.

„A történet, amit hallottunk, rendkívül súlyos. Ha ez valóban igaz, hosszú évekre visszamenőleg sok minden kerül új megvilágításba” – beszélt a parlament nemzetbiztonsági ülésén elhangzottakról az egyik képviselő, aki azt kérte, hogy még a pártállását se írjuk le.

A testület hétfőn délelőtt hallgatta meg Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatóját, Bánhegyi Gábor megbízott katonai főügyészt, valamint Hegedűs Antal budapesti katonai ügyészt, a külföldön tartózkodó Pintér Sándor belügyminisztert pedig Tasnádi László kabinetfőnök helyettesítette. A rövid, alig 20 perces meghallgatást követően a bizottság MSZP-s elnöke, Vadai Ágnes a sajtónak azt mondta, a Szilvásy György titokminiszter, Laborc Sándor és Galambos Lajos volt titkosszolgálati vezetők őrizetbe vételéhez vezető ügy elképzelhetetlen és életszerűtlen, de ennél több információt nem közölt.

A Budapesti Katonai Ügyészség kedd este gyanúsítottként hallgatta ki Galambos Lajost. A polgári elhárítás kémkedéssel gyanúsított volt vezetőjét pénteken házi őrizetbe helyezte a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. Aznap Szilvásy Györgynél tartottak házkutatást, majd a volt titokminisztert is kihallgatták és őrizetbe vették. Szombaton gyanúsítottként hallgatták ki, majd szintén őrizetbe vették Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját.
Durva orosz kémügy

A Hírszerző információi szerint – melyet több kormánypárti és ellenzéki szakpolitikus is megerősített – kémkedési ügyről van szó, amely orosz-magyar titkosszolgálatok viszonyával állhat kapcsolatban. „A sajtó eddig lukra futott, nem olyan ügyről van szó, ami eddig valamilyen formában nyilvánosságra került” – állította a Hírszerzőnek egy, az ügyre rálátó fideszes szakpolitikus, aki ebben a ciklusban már nem tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak.

Ezt az információt egy ellenzéki bizottsági képviselő is megerősítette, aki azt mondta, sem cégnév (úgy, mint a Mol vagy a magyar olajtársaságban 2009-ben részesedést szerző orosz Szurgutnyeftyegaz, esetleg az UD Zrt.), sem szervezetek nevei (úgy, mint a vámcsalási botrányba keveredett, titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Egymásért, Egy-Másért Alapítvány) nem hangzottak el. „Sokkal nagyobb, átfogóbb esetet tártak elénk a nyomozók” – mondta. Azt a politikus sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy hétfőn a bizottságban ismertetett ügy esetleg kapcsolatban áll-e ezekkel, az utóbbi években nyilvánosságra került botrányokkal, vagy azt, hogy ezek egymással összefüggnének.

Információink szerint az sem került szóba a bizottsági ülésen, hogy az ügy Szilvásyn kívül más politikusokat – esetleg a korábbi miniszterelnököt, Gyurcsány Ferenc – érint-e. „Nagyon súlyos állítások fogalmazódtak meg, viszont olyan kevés, a sztorit alátámasztó információt kaptunk, hogy az eset valóban hihetetlennek tűnt. A titkosszolgák és az ügyészek a bizonyítékokra vonatkozó kérdéseinkre mindig azt mondták, higgyük el, hogy az adataik, információk megalapozottak, de a nyomozás jelenlegi szakaszában nem mondhatnak többet” – mondta az egyik bizottsági tag, aki nem járult hozzá, hogy leírjuk a pártállását, csak azt, hogy nem MSZP-s. "Ha valóban ilyen súlyos ügyről van szó, akkor nem értem, hogy miért csak házi őrizetbe helyezték Galambost" - mondta hétfő délután a politikus.

Vadai Ágnes a bizottsági ülés után azt mondta, erőteljes kételyei vannak, hogy valóban szakmai alapon született döntés az érintettek őrizetbe vételekor. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke viszont azt mondta, a gyanú az eddigi információk alapján megalapozott. Szilvásy Györgyöt hétfőn este a bíróság szabad lábra helyezte, ügyvédje azt mondta, ügyfelét kémkedéssel vádolják.
Összetett, több szálon futó ügy

Vadai Ágnes mindössze annyit volt hajlandó megerősíteni – amit Galambos Lajos ügyvédje pénteken hozott nyilvánosságra -, hogy kémkedés a gyanú, azaz idegen szervezet vagy állam érdekében, a Magyar Köztársaság ellen végzett hírszerző tevékenység. A bizottsági meghallgatást követően Gulyás Gergely, a testület alelnöke azt nyilatkozta, hogy az ügy 2089-ig titkosítva van.

Információink szerint több minősített, egymással állítólag összefüggő ügy is előkerült a bizottsági ülésen, egyeseket pár évtizedre titkosítottak, a legnagyobb időtartamú minősítés 2089-ig tart (ilyenkor az a szokás, hogy a leghosszabb minősítést nevezik meg a nyilvánosság előtt).

Úgy tudjuk, a 2089-es minősítésű ügyet 80 évre titkosították, tehát 2009-ben döntöttek róla. Azt viszont több forrás is cáfolta, hogy a két évvel ezelőtt 80 évre titkosított Mol-Szurgutnyeftyegaz ügyről lenne szó. A titoktörvény szerint ilyen hosszú időszakra csak akkor lehet titkosítani, ha az eset valamilyen, a nemzetgazdaság egészére kiható gazdasági ügy, esetleg fedett ügynökök biztonsága függ a titok megőrzésétől vagy a titkosszolgálati szervek együttműködésével kapcsolatos az ügy.
Orosz kapcsolatok?

Mind Laborcról, mind Galambosról felmerült korábban, hogy kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel.

Galambos Lajost 2004-ben nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal – mai nevén Alkotmányvédelmi Hivatal – élére. Galambos 2007 májusában adta be a lemondását, miután kiállt a Vám és Pénzügyőrség által 1,1 milliárd forintos vámcsalással vádolt Egy-Másért Alapítvány mellett. Ekkor már Szilvásy György volt a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.

Helyét Laborc Sándor vette át, aki előbb megbízott, majd decembertől teljes állású főigazgató lett. Ő 2009-ben mondott le, miután az ügyészség megszüntette a nyomozást az UD Zrt-hez kötődő megfigyelési ügyben, melyben Laborc tett feljelentést 2008 őszén.

Laborc korábban a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal élén állt, ám innen 2000-ben távoznia kellett: akkori sajtóértesülések szerint azért, mert a NATO-csatlakozás után nem maradhatott a szolgálatnál Szovjetunióban végzett tiszt.

Laborc Sándor ugyanis az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán, a Dzserzsinszkij Akadémián végzett, amit a Fidesz 2007-es kinevezésekor is élesen bírált. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága nem is támogatta kinevezését, de a miniszterelnök ragaszkodott a kinevezéséhez, Szilvásy pedig politikai indíttatásúnak nevezte a Laborcot ért támadásokat. Arra több fideszes nemzetbiztonsági forrás is felhívta a figyelmet, hogy a főigazgató a Nemzetbiztonsági Hivatal négy műveleti főigazgatósága közül éppen a kémelhárításért felelőset szüntette meg.

A 2008-ban kiszivárgott, vélhetően az NBH által készített telefonbeszélgetések hanganyagai - melyeken egy magánnyomozó cég (UD. Zrt.) vezetőinek hangja hallható - szerint Galambos gyakran együtt sörözött a budapesti orosz megbízottal. A beszélgetésekből kiderül, hogy a Fidesz titkosszolgálati szakpolitikusa, Demeter Ervin a Galambost követő NBH-főigazgató, Laborc Sándor moszkvai kapcsolatait próbálta lenyomozni, és így jutott tudomására az UD Zrt-én keresztül Galambos oroszokhoz fűződő kapcsolata.
„Máig aktívak a térségünkben”

Orosz-magyar titkosszolgálati háború zajlik a háttérben, miközben az Orbán-kormány megpróbálja újrapozícionálni Kína és az USA között Magyarországot – mondta a Hírszerzőnek pénteken, Szilvásy őrizetbe vétele után az MSZP egyik idősebb, az ügy előzményeit ismerő prominens politikusa. Szerint ez már a Gyurcsány-kabinet utolsó heteiben elindult, amikor egy orosz vállalat, a Szurgutnyeftyegaz bevásárolt a Mol részvényeiből. Úgy tudjuk, az MSZP már akkor igyekezett távol tartani magát az ügytől, most pedig szándékosan nem mentek szembe a Fidesz Kínával kapcsolatos törekvéseivel. Hétfőn több fideszes képviselő azt mondta, nem zárható ki, hogy a magyar titkosszolgálatok most próbálják meg kiszorítani az oroszoknak dolgozó kémeket a szervezetből.

Egy a szovjet, majd az orosz szolgálatok tevékenységét is tanulmányozó külügyi forrás – aki kérte, hogy az ügy politikai vonatkozásai miatt nem írjuk le a nevét – azt mondta, hogy a volt Varsói Szerződés tagállamai titkosszolgálati elitjének jelentős része Laborccal együtt a Dzserzsinszkij Akadémián végzett, és ez máig egy olyan informális hálózatot jelent, amit az oroszok akár használhatnak is.

Ők az úgynevezett „szilovikok”, akik Vlagyimir Putyin kormányfővé, majd elnökké válása után az orosz belpolitika legbefolyásosabb hatalmi csoportjává nőtték ki magukat. „Egyszerűen arról van szó, hogy ha valakivel öt évig kollégiumi szobatárs vagy, azt valószínűleg húsz évvel később is felhívhatod, márpedig koruknál fogva ezeknek az embereknek a jelentős része még aktív állományú” – fogalmazott a külügyi szakember.

Szerinte az orosz szolgálatok máig aktívak a térségben – ami persze teljesen természetes, lévén NATO-tagállammá vált az egykori szovjet befolyási övezet jelentős része. Nem is alacsony színvonalon: két éve például Észtországban arról a védelmi minisztériumi tisztviselőről derült ki, hogy Moszkvának kémkedik, aki éppen a NATO-dokumentáció titkosításáért volt felelős; de Romániával is volt már kölcsönös kiutasításba fulladó kém-afférje Oroszországnak. A kémkedés irányáról a szakértő csak annyit mondott, hogy a katonai-vonal nálunk nem lehet jelentős (lévén, alig van hadseregünk), a gazdasági már annál inkább, főleg azért, mert a magyar import 90 százaléka energia, ami értelemszerűen stratégiai ágazat.