Az Apple-ügyben nagyon elégedetlen a bankokkal az MNB

 Több mint kétmilliárd forint volt a jogosulatlan levonás

2024. június 30. Teljesen elfogadhatatlannak tartja a jegybank, ha az Apple téves fizetési műveleteihez kapcsolódó visszatérítési igényeket nem teljesítik a bankok a bejelentést követő munkanap végéig. Összesen egyébként mintegy 780 ezer jogosulatlan terhelés történt több mint 2 milliárd forint értékben.

Megbolondult az Apple Pay, téves levonások egész sorozata indult el szerda délután azoknál, akiknek ott regisztrált bankkártyájuk van. A Magyar Bankszövetség gyorsan jelezte, hogy a hitelintézetek felvették a kapcsolatot az Apple szolgáltatóval, hogy a jelentős számban terhelt magyar kártyabirtokosok visszakapják a pénzüket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban most elégedetlenségét fejezte ki a folyamatok láttán. 

Az MNB éppen ezért felszólítja a bankokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg az Apple által okozott technikai probléma miatt bekövetkezett jogosulatlan terhelésekhez kapcsolódó kártalanítást. Teljesen elfogadhatatlannak tartja a jegybank, ha az Apple téves fizetési műveleteihez kapcsolódó visszatérítési igényeket nem teljesítik a bankok a bejelentést követő munkanap végéig. Azt is elvárják, hogy azonnali hatállyal kezdjék meg azon ügyfelek kártalanítását is, akik nem jelezték közvetlenül a pénzforgalmi szolgáltatójuknál az érintett időszakban történt jogosulatlan terheléseket. Azt sem tartják elfogadhatónak, ha a hitelintézetek nem fogadja az ügyfélbejelentéseket és a hibát okozó fél (jelen esetben Apple) irányába terelik az ügyfelek panaszbejelentéseit.

Mint kiderült, valóban technikai hiba okozta a téves terheléseket, ami az Apple webáruház nemzetközi bankkártya elfogadó partnerénél következett be, és nincs szó kibertámadásról. A magyar ügyfeleknél június 26-án 18-20 óra között mintegy 780 ezer jogosulatlan levonás történt több mint 2 milliárd forint értékben. Az MNB információ szerint a technikai probléma csak ebben az időszakban állt fent, a június 28-i újabb ügyfélértesítések nem új incidens miatt következtek be, csak a korábbi téves terheléshez kapcsolódó üzenetek voltak. Az MNB tudomása szerint az Apple a hibás terhelések összegének visszaküldését megkezdte. Tekintettel arra, hogy a jogosulatlan terhelés rendkívül sok banki ügyfelet érintett és a pénzforgalmi szolgáltatók vélhetően számos esetben nem megfelelően kezelték a panaszokat, az MNB soron kívüli vizsgálatot fog indítani, hogy feltárja, az egyes intézmények a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak-e el az ügyfelek bejelentésének fogadása és kártalanítása során.

Szerző: BVJ

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/az-apple-ugyben-nagyon-elegedetlen-a-bankokkal-az-mnb/10237/

Nem szűnt meg az alkotmányos válsághelyzet Lengyelországban

 Domány András

Ez a parlament nem törvényes parlament – mondja a lengyel Alkotmánybíróság. Ez az Alkotmánybíróság nem törvényes Alkotmánybíróság – mondja a parlamenti többség. Nem látszik, hogyan oldódhat meg a patthelyzet.

A 2023 októberében választott szejm minden törvénye alkotmányellenes, mert két képviselőt alkotmánysértő módon nem engednek részt venni a törvényhozásban – mondta ki néhány napja a lengyel Alkotmánybíróság (Ab). Ezzel tovább ment, mint Andrzej Duda köztársasági elnök, aki 30 törvény közül csak 14-nek a felülvizsgálatát kérte. Arról van szó, hogy a 2023-ban súlyos korábbi visszaélések miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélt Mariusz Kaminski, 2015 és 2023 közti belügyminiszter és helyettese, Maciej Wasik az elítélés pillanatában automatikusan elveszítette képviselői mandátumát, az államfő azonban úgy ítéli meg, hogy miután megkegyelmezett nekik, a képviselői megbízásuk is újra érvényessé vált. Ezért már februárban közölte: az Ab-hoz küld minden jogszabályt, amelyet a két ellenzéki politikus részvétele nélkül szavaznak meg. Növelte a zűrzavart, hogy a Legfelső Bíróság két kollégiuma közül az egyik jóváhagyta a két mandátum megszűnését, egy másik viszont – amelynek a legitimitását azonban az EU Bírósága kétségbe vonta – éppen ellenkezőleg.

A parlament többsége ezzel szemben arról hozott határozatot, hogy az Ab három tagjának törvénysértő kinevezése miatt nem ismeri el az Ab döntéseit, és ezeket nem hirdetik ki a hivatalos közlönyben, így nem léphetnek hatályba. Csakhogy egy határozat nem jogszabály, csupán nyilatkozat. A mostani kormánypártok 2016-ban, ellenzékben felháborodtak, amikor az akkori jobboldali kormány szintén nem engedte megjelenni az Ab-határozatokat, de azt mondják, hogy most más a helyzet. Pedig a törvényeket kétségbe vonó legújabb határozat meghozatalában nem vettek részt a vitatott jogállású alkotmánybírók. Olyanok viszont igen, akik a 2023 előtti kormánypárt elkötelezett politikusaként ültek át volt frakciótársaik szavazata alapján az Ab-ba.

Az Ab megtehette volna, hogy vár az új Európai Parlament megalakulásáig. Kaminskit és Wasikot ugyanis a korábbi kormánypárt jelöltjeiként megválasztották EP-képviselőnek, tehát amint elfoglalják ottani helyüket, a varsói parlamenti képviselőséggel kapcsolatos dilemma megoldódik, hiszen az akkor is megszűnne, ha most még tényleg képviselők lennének. De mivel az Ab nem várt, nem lehet tudni, hogy most mit lehet tenni. Júliusban szavazzanak újra mind a 30 törvényről? Ebbe Donald Tusk kormánya és négypárti parlamenti koalíciója már csak elvi és presztizsokokból se fog belemenni.

Az Európai Bizottság már februárban megnyitotta az uniós pénzcsapokat Varsó számára, májusban pedig közölte: mert „Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye”. Hozzátették, hogy a lengyel kormány jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelésére, elismerte az uniós jog elsőbbségét, és elkötelezett az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott döntések betartására.

A legújabb fejlemények mutatják: inkább megelőlegezett bizalomról van szó, az alkotmányos válság nem szűnt meg.

https://hvg.hu/vilag/20240624_lengyelorszag-alkotmanyos-valsag