Az indonéz alkotmánybíróság elutasította a választások megismétlését kérő beadványokat

 MTI

Az indonéz alkotmánybíróság hétfőn teljes egészében elutasította két vesztes jelölt beadványát, amelyben a februári elnökválasztás megismétlését, valamint a győztes Prabowo Subianto és alelnökjelöltje kizárását kérték.

Anies Baswedan és Ganjar Pranowo külön-külön beadványban állította, hogy állami beavatkozás történt a nagy fölénnyel győztes védelmi miniszter, Prabowo javára, aki októberben lép hivatalba. Egyben azt is kifogásolták, hogy alelnökjelöltje, a jelenlegi elnök 36 éves fia nem vehetett volna részt a választáson.

Az alkotmánybíróság mindkét indítvánnyal kapcsolatban kimondta:

nincs bizonyíték szisztematikus vagy tömeges csalásra, sem arra, hogy az elnök, az állami szervek vagy regionális tisztviselők beavatkoztak volna a szavazásba a szavazók befolyásolása érdekében.

A beadványoknak teljes egészében nincs jogalapjuk – mondta Suhartoyo főbíró, amikor bejelentette a döntést. Öt bíró döntött a beadvány elutasítása mellett, három eltérő véleményt fogalmazott meg – tette hozzá.

Az alulmaradt jelöltek azt állították: a kormány által a kulcsfontosságú területeken széles körben szétosztott szociális segélyek Prabowo javára befolyásolták a szavazást. A kabinet tagjai ezt a bíróságon tagadták.

Prabowo, aki a szavazatok 58 százalékát szerezte meg, az állítást alaptalannak minősítette. Anies és Ganjar, akik a szavazatok mintegy 25, illetve 16 százalékát szerezték meg, azt is felvetették, hogy a rendkívül népszerű Joko Widodo elnök hallgatólagos támogatása tisztességtelen előnyt biztosított Prabowónak.

A vesztes jelöltek az alkotmánybíróságon amiatt is panaszt tettek, hogy az elnök fia, Gibran Rakabuming úgy indulhatott a választáson, hogy ugyanezen bíróság tavaly októberben megváltoztatta a választhatósági szabályokat. Az akkori főbíró az elnök sógora volt, akit később egy etikai testület megrovásban részesített, mert engedélyezte egy meg nem nevezett „külső fél” beavatkozását. A főbírót egyben eltiltották a választásokkal kapcsolatos ügyekben való részvételtől.

Az etikai vétség ellenére a bírák hétfőn azt mondták, hogy nincs bizonyíték nepotizmusra vagy elnöki beavatkozásra az életkori követelmények megváltoztatásáról szóló döntéssel kapcsolatban.

https://hirado.hu/kulfold/cikk/2024/04/22/az-indonez-alkotmanybirosag-elutasitotta-a-valasztasok-megismetleset-kero-beadvanyokat

A horvát államfő gengszternek nevezte az alkotmánybíróság tagjait

 -HL-

Zoran Milanovic horvát államfő az alkotmánybíróság döntése értelmében nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő. A testület megállapította, hogy az államfő a teljes választási kampányban az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, valamint megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert.

Zoran Milanovic államfő a kampányban tett kijelentéseivel és magatartásával megsértette az alkotmánybíróság március 18-i döntését, amely szerint ebben a minőségében nem lehetett volna jelölt a parlamenti választásokon, és nem vehetett volna részt egyetlen politikai párt tevékenységében sem, ezért a leendő kormány megalakításában nem vállalhat szerepet, nem lehet miniszterelnök-jelölt vagy kormányfő – jelentette ki Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke pénteken, a testület rendkívüli ülését követően, írja az MTI.

Hozzátette, hogy az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.

A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.

Milanovic a teljes választási kampányban az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét

– állapította meg a testület.

Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzésekor fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította, hogy a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő – olvasható az alkotmánybíróság határozatában.

A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.

MILANOVIC AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG MÁRCIUSI DÖNTÉSE UTÁN A TÖBBI KÖZÖTT GENGSZTEREKNEK NEVEZTE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJAIT,

akik szerinte a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni. A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.

Milanovic: Államcsínyt készítenek elő

Zoran Milanovic a határozat ismertetését követő rendkívüli sajtótájékoztatóján megnyugtatta az állampolgárokat, hogy az, amit az alkotmánybíróságtól hallottak pénteken, nem fog megtörténni. „Mondhatnak bármit, de nem tehetnek semmit” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a horvát parlament többségi szavazással bárkit jelölhet és megválaszthat, ez ellen nincs jogorvoslat.

Megakadályozzuk a választók akaratának megtörésére irányuló kísérleteket

– fogalmazott, majd feltette a kérdést: „mi lesz ezután, el fogják venni az állampolgárságomat?”

Úgy vélte, hogy az alkotmánybíróság döntésével államcsínyt készít elő. Lehetőséget adtak Andrej Plenkovic miniszterelnöknek, hogy abban az esetben, ha a választók akaratából távoznia kellene a kormány éléről, hivatkozhasson arra, hogy ez alkotmányellenes.

Pedja Grbin, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke, aki még a választások előtt bejelentette, hogy az általuk vezetett Igazság Folyói nevű koalíció Zoran Milanovicot fogja jelölni kormányfőnek, sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Horvátországban a hatalom a néptől származik, akik az alapján választottak képviselőket szerdán, hogy azok mit mondtak, és „mit nem mondhattak, mert az alkotmánybíróság megtiltotta számukra”.

Emlékeztetett, hogy ők betartották az alkotmánybíróság egy hónappal ezelőtti figyelmeztetését, és nem kampányolnak Milanovic nevével.

Ennyi erővel egy újabb rendkívüli ülést is összehívhatnának, hogy döntés hozzanak arról kormányfő csakis Andrej Plenkovic lehet Horvátországban

– mondta.

 

https://index.hu/kulfold/2024/04/19/horvatorszag-valasztas-allamfo-kormanyfo-zoran-milanovic-alkotmanybirosag/

Precedens értékű ítélet: Svájcban életveszélybe sodorják az idős nőket

 INFOSTART / INFORÁDIÓ - SZVETNIK ENDRE (LONDON)

Példa nélküli ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR), amikor helyt adott 2500, 70 évnél idősebb svájci nő keresetének. A keresetük szerint kormányuk nem tett eleget a klímaváltozás elhárításáért és „gyenge fellépése alapvető emberi jogokat sért”. A döntés megnyitja az utat hasonló perek előtt más európai országokban is.

Immár hivatalos: a parányi Svájc hatalmas veszélybe sodorja polgárait, mert nem állt a klímaváltozás elleni harc élére. A berni kormányt nem az aszály, az emelkedő tengerszint vagy a vízhiány által sújtott és elvándorlásra kényszerülő, távoli országokban élő emberek, hanem saját, valószínűleg nem klímaszegénységben megőszült polgárai perelték be. Panaszuk szerint a svájci hatóságok „mulasztottak a klímavédelem tekintetében”, és „komolyan megkárosították az egészségüket”.

A panasznak az Emberi Jogok Európai Bírósága azzal adott helyt, hogy a svájci kormány klímapolitikája nem elégséges és megnöveli a kockázatát, hogy a hőhullámok a felperesek, azaz idős nők életét követelhetik.

Mindeközben, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint Svájc a maga 34 ezer tonnájával a 23. helyen áll a szén-dioxid-kibocsátók között Európában, miközben Németországé közel 25-szor annyi.

Svájcban is többnapos hőség lehet évente

A svájci Szövetségi Meteorológiai és Klímahivatal és a MeteoSwiss szolgálat szerint 1991-2020 között 5,8 Celsius-fok volt az országban az éves átlaghőmérséklet. Az alpesi országban ugyanakkor nyáron, az alacsonyabban fekvő vidékeken már 25 fok is lehet az átlag, és 30, sőt akár 35 fokot elérő hőhullámok is előfordulhatnak.

A vizsgált, 1991-2020 közötti időszakban a hivatal szerint évente 10-20 olyan nap van, amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot.

„A hőhullámok 1980 óta gyakoribbak az éghajlatváltozás miatt” – áll az intézmény anyagában. A viharok és jégesők minden évben többmillió frank kárt okoznak – különösen a Napf, Ticino és Jura régiókban.

Beindulhat a pereskedés a kormányok ellen

Mint tudósítók megjegyzik, a nem az Európai Unióhoz tartozó Emberi Jogok Európai Bírósága döntése hullámokat vethet az egész kontinensen, az Emberi Jogok Európai Egyezményét aláíró 46 államban. Ezentúl bármely nemzeti bíróság elé kerülő klíma- és emberi jogi kereset esetében a testületnek mérlegelnie kell a döntés előtt az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatát. És bár Európán kívül nincs kötelező hatálya az ECHR-nek, döntése kihathat az ottani ügyekre is.

Mindez azt jelenti, hogy egyre több állampolgár perelheti be a kormányát emberijog-sértésekre hivatkozva.

A Channel News Asia portál szerint 2017-ben kevesebb mint ezer klímapert kezdeményeztek, 2023 végére viszont már több mint 2500-at.

A döntés nyomán azonnal megszólalt az Avaaz nevű globális aktivista-mozgalom.

„A svájci döntés kulcsfontosságú, jogilag kötelező precedens és minta arra, hogyan pereld be sikeresen a saját kormányodat a klímamulasztások miatt”

– mondta Ruth Delbaere, az Avaaz jogi kampányokkal foglalkozó igazgatója. Hasonló módon nyilatkozott Greta Thunberg aktivista is.

A radikális fellépéseiről ismert Extinction Rebellion nevű nyomásgyakorló szervezet pedig az X-re kitett grafikájába azt írta: "Ütött az óra a kormányaink számára, klímafellépést most!"

Viola Amherd svájci szövetségi elnök nem volt hajlandó reagálni a bírósági döntésre, de azt mondta: országa számára a klímapolitika kiemelt prioritás.

Az ítélet keményebb klímapolitikai és emissziócsökkentő intézkedések bevezetésére kényszerítheti Svájcot, amely az ítélet szerint "nem számszerűsítette", hogy mennyivel csökkenti az emissziót.

A francia várost elöntő Északi-tengerre nem volt vevő a bíróság

Egyelőre nem garantált, hogy nagy eséllyel a felperesek nyernek: az ECHR a svájci nők ügyével párhuzamosan elutasított egy portugál és egy francia környezetvédelmi aktivisták által benyújtott keresetet.

Hat, 12 és 24 év közötti portugál fiatal az összes EU-tagállamot plusz Norvégiát, Svájcot, Törökországot, Nagy-Britanniát és Oroszországot perelte be, de ügyrendi hiányosságok miatt a bíróság nem indított pert.

Egy volt francia polgármester pedig olyan panaszt nyújtott be, hogy a francia állam tétlensége azzal a veszéllyel fenyeget, hogy „városát elönti az Északi-tenger”. Mivel azonban ő időközben Brüsszelbe költözött, a bíróság szerint „nem áldozat”.

https://infostart.hu/tudositoink/2024/04/14/precedens-erteku-itelet-a-svajci-kormany-eletveszelybe-sodorja-az-idos-noket

Robert Fico élesen bírálta a szlovák legfelsőbb bíróság két tagját

 MTI 2024.04.08. 17:49

Élesen bírálta a szlovák legfelsőbb bíróság két tagját, és fegyelmi eljárás megindítását javasolta velük szemben Robert Fico kormányfő hétfői pozsonyi sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök szerint – akit a közszolgálati TASR hírügynökség idézett – a két bíró, Juraj Kliment és Peter Stift több alkalommal is jogsértéseket követett el, egyebek mellett jogosulatlan döntések meghozatalával, valamint a büntető rendtartás rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával.

Robert Fico ezzel kapcsolatban rámutatott: ezeket a jogsértéseket már az alkotmánybíróság is többször felrótta a két érintettnek.

A kormányfő egyúttal felszólította a legfelsőbb bíróság elnökét, Ján Sikutát, valamint a bírói tanács elnökét, Ján Mazákot, hogy indítványozzanak fegyelmi eljárást Kliment és Stift ellen.

„Az egyedüli, amit ebben az esetben tehetnek, az az, hogy indítványozzák, hogy fegyelmi eljárás keretében olyan döntés szülessen, amely megfosztja bírói funkciójuktól Stiftet és Klimentet” – jelentette ki. Úgy vélte, Kliment és Stift „politikailag motivált bírók” akik a múltban a „legérzékenyebb kérdésekben” hoztak önkényes döntéseket.

A kormányfő példaként saját tanácsadójának, Marek Para ügyvédnek a korábbi vizsgálati fogságba vételét említette, amely döntést később az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki az alkotmánybíróság.

Fico bírálatára a legfelsőbb bíróság közleményben reagált, ebben azt írták: a testület elnöke, Ján Sikuta ebben az ügyben is ugyanúgy jár majd el, mint az alkotmánybíróság más – a legfelsőbb bíróság döntéshozatalát érintő – megállapításainak esetében, vagyis miután részletesen megismerkedett a kérdéssel, megfontolja a további lépések lehetőségét.

https://hirado.hu/kulfold/cikk/2024/04/08/robert-fico-elesen-biralta-a-szlovak-legfelsobb-birosag-ket-tagjat

Magyarországot hozta fenyegető példaként a német miniszter, aki az alkotmánybíróságot félti

 2024. április 3. 13:21

Marco Buschmann német szövetségi igazságügyi miniszter azzal érvel, hogy Magyarországon, Lengyelországban és részben Izraelben az alkotmánybíróság politikai támadás célpontja lett. A német alaptörvény módosításával védené meg saját alkotmánybíróságukat, miközben az szélsőjobboldali AfD egyre erősödik. 

Az RND-nek adott interjút Marco Buschmann német igazságügyi miniszter, a liberális FDP politikusa. A miniszter nemrégiben az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot nyújtott be a szövetségi alkotmánybíróság megerősítése érdekében. 

Az RND korábbi cikke szerint a javaslat reakció a szélsőjobboldali AfD erősödésére. A törvénytervezet szerint meg kell akadályozni azokat a törekvéseket, amelyek „megkérdőjelezik az alkotmánybíráskodás függetlenségét, ahogyan az egyes európai országokban egy ideje már megfigyelhető.” A cél az, hogy „a bíróságot végleg kivonják a napi politikai vitákból.” Egy ilyen védő mechanizmus lenne, hogy a karlsruhei székhelyű alkotmánybíróság tagjait a német parlament, a Bundestag kétharmados többséggel választaná meg.

Buschmann az alaptörvény 93. és 94. cikkének kiegészítését és átalakítását javasolja. Egyebek mellett a tanácsok számát a jelenlegi kettőben, a bírák számát pedig tanácsonként nyolcban határozná meg. A szövetségi alkotmánybírák maximális hivatali ideje tizenkét év, felső korhatáruk 68 év lenne. A szövegbe bekerülne, hogy a bíró hivatali idejének lejárta után is hivatalban marad az utódja kinevezéséig. Ezt jelenleg törvényi szinten szabályozzák, így könnyebben módosíthatók, mint az alkotmány, amelynek módosításához a Bundestag és a Bundesrat (Szövetségi Tanács) kétharmados többsége szükséges. 

A mostani beszélgetésben szóba kerül, hogy azokban a demokráciákban, ahol jobboldali populisták kerültek hatalomra, gyakran az igazságszolgáltatást vették célba hatalmuk kiterjesztése érdekében. Hogy hogyan készülhet fel Németország egy ilyen forgatókönyvre, arra Buschmann azt válaszolta:

Lengyelországban, Magyarországon és bizonyos mértékig Izraelben is az a szomorú tapasztalat, hogy az alkotmánybíróságok gyorsan politikai célponttá válhatnak

– mondta. Szerinte a német szövetségi alkotmánybíróság sikeres modell, bebizonyosodott, hogy az alapvető jogok védőpajzsa és a liberális demokrácia egyik pillére. Létrehozásakor azonban ez a szerep még nyitott volt. 

Azon dolgozom, hogy Németországban megszervezzem a szükséges többséget ahhoz, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság függetlenségét szilárdabban rögzítsük az Alaptörvényben. Tanulnunk kell más országok tapasztalataiból, hogy jól fel tudjunk készülni az esetleges veszélyekre

– fogalmazott.

Ehhez azonban a már említett kétharmados többség szükséges a Bundestagban és a Bundesratban is. A kereszténydemokrata CDU kezdetben elutasította az együttműködést, most azonban már csatlakozni akarnak. Friedrich Merz pártelnök törvénytervezet benyújtására szólította fel az igazságügyi minisztert. Marco Buschmann elmondta: örül, hogy a CDU/CSU visszatért a tárgyalóasztalhoz, jelenleg bizalmas tárgyalásokat folytatnak. Munkadokumentumként már van egy törvénytervezet, de ezt még megvitatják. A cél az, hogy még ebben a jogalkotási időszakban elérjenek valamit.

Miért éppen Magyarország?

2010 után a kétharmados többséget szerzett Fidesz-KDNP előbb az Alkotmánybíróság jogköreit korlátozta úgy, hogy a költségvetést érintő kérdésekben a testület ne semmisíthessen meg jogszabályokat. A következő években pedig a megüresedő bírói helyeket megbízható emberekkel töltötték fel, akik gyakran egyenesen a parlamentből érkeztek a testületbe: a jelenlegi tagok közül Salamon László elnökhelyettes volt korábban KDNP-s képviselő. Ennek következtében a 2010-es évek közepétől az Alkotmánybíróság már csak a legritkább esetben, kisebb jelentőségű ügyekben döntött a kormány akaratával szemben.

Bár az Alkotmánybíróság munkája elvontnak tűnhet, nagyon is befolyásolja a mindennapokat. Tavaly decemberben például az LMP háborodott fel azon, hogy szerintük jogi trükkel tette okafogyottá a kormánytöbbség azt a népszavazási kezdeményezést, amivel az ellenzéki párt egyebek között az akkumulátorgyárak építését szerette volna megnehezíteni. A kormány akkor azzal érvelt, hogy nem trükköztek, csak egységesítették az építésügyi szabályozást. Majtényi László alkotmányjogász mindezt úgy kommentálta: ha lenne normálisan működő Alkotmánybíróság, akkor ezért „kivágná a kormányt a hóra, mint macskát a dolgát végezni”. Itt többet is megtudhat:

https://rtl.hu/kulfold/2024/04/03/nemet-igazsagugyi-miniszter-magyarorszag-rossz-pelda