Translate

2023. március 24., péntek

„Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem” – így használta Schadl a végrehajtói fegyelmi ügyeket

 Cseke Balázs

Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.

Schadl György megakadályozta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője fegyelmi eljárást kezdeményezzen az egyik végrehajtó ellen, aki kilakoltatta Bíró Icát 2019 májusában. Nem a kilakoltatással volt probléma, hanem azzal, hogy Majorosi Eszter a konkrét ügyről nyilatkozott a médiának, amit a törvény kifejezetten tilt a végrehajtóknak. A jogszabály szerint csak az MBVK hivatali vezetője vagy az általa kijelölt személy adhat tájékoztatást a sajtónak a végrehajtási ügyekről.

„Kiadtam a feladatot a jogászoknak, hogy készítsék elő a fegyelmi eljárást, akiktől feltehetően valaki tájékoztatta erről dr. Schadl Györgyöt, aki egy vehemens kirohanásban kérte rajtam számon, hogy ezt hogy képzelem” – mondta az ügyészségi kihallgatásán P. Béla, a végrehajtói kar akkori hivatalvezetője, aki a Schadl–Völner-ügy huszonegyedrendű vádlottjaként az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét.

„Úgy fogalmazott, hogy ha Majorosi ellen fegyelmit indítok, akkor azt vegyem úgy, mintha ellene indítanám.”

Schadl ezekkel a szavakkal elérte, amit akart, holott a törvény szerint a fegyelmi eljárásokra semmilyen hatása nem kellett volna hogy legyen, sőt még csak nem is kell értesíteni ezekről az ügyekről a végrehajtói kar elnökét.

Nem véletlenül lépett azonban közbe a végrehajtók feje. A vád szerint Majorosi Eszter volt az egyik végrehajtó, akinek a kinevezését Schadl intézte el Völner Pál igazságügyi államtitkár aktív közbenjárásával. A kinevezésen túl azt is vállalta az MBVK elnöke, hogy a hivatali ellenőrzéseknél Majorosi megfelelő értékelést kapjon, azaz ne indulhasson ellene fegyelmi eljárás. Cserébe a végrehajtói iroda adózott eredményének meghatározott részét kérte, a vádirat szerint három év alatt összesen 254,8 millió forintot adott át Schadlnek Majorosi, aki az ügy nyolcadrendű vádlottjaként ugyancsak elismerte a bűnösségét a bíróságon.

Fegyelmi eljárásokkal akarta félreállítani volt mentorát

Ez csak egy eset volt a sok közül, amikor a vallomások szerint Schadl György beleszólt a végrehajtók fegyelmi eljárásaiba.

„Én voltam az egyetlen, akitől Schadl tartott, félt, akit el kellett lehetetleníteni. Hogy miért? Mert tudta, látok mindent, és én egy árva fillért sem adok le senkinek”

– nyilatkozta a napokban a Blikknek Radics Csaba, Schadl egykori mentora, aki mára elhagyta a végrehajtói szakmát.

A Telex birtokába került nyomozati anyagok és tanúvallomások szerint Schadl valóban megpróbálta fegyelmi eljárásokkal félreállíttatni Radicsot. Az egyik alkalommal a fegyelmi ügyet tárgyaló háromtagú tanácsban Schadl felesége és egy másik végrehajtó, Szabó Balázs volt benne, aki később az ügy hetedrendű vádlottjaként szintén elismerte bűnösségét a bíróságon. Vallomása szerint a Radics-ügy tárgyalása előtt Schadl-Baranyai Helga elhívta őt kávézni, és közölte, hogy „Gyuri azt akarja, hogy vagy 20 vagy 40 millió forintos pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjunk ki”. Azt is mondta Schadl – ugyancsak vádlott – felesége, hogy

„a Radics vonatkozásában folyamatban lévő másik két fegyelmi ügyben is ugyanezt a fegyelmi büntetést várja el Gyuri az ottani fegyelmi tanácsoktól”.

„A mi ügyünkben szerencsére a tanács bíró tagja rögtön kikötötte, hogy ez nem valósulhat meg, és mivel a hivatalvesztéshez egyhangú döntés kell, ezért ez eleve nem volt lehetséges” – mondta az ügyészeknek Szabó Balázs.

Pár évvel korábban úgy tűnt, nagyobb sikerrel jár Schadl a Radics elleni hadjáratban. Az MBVK hivatala kezdeményezte, hogy az igazságügyi miniszter szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát, mert egy helyszíni ellenőrzés során akadályozta a hivatali ellenőrök munkáját. Az iratok áttanulmányozása után a minisztérium jogi referense és a főnökei is egyetértettek abban, hogy indokolatlan lenne Radics szolgálati jogviszonyát megszüntetni – derült ki több minisztériumi dolgozó tanúvallomásából.

Bekopogtatott azonban egyszer csak a jogi referens irodájába Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának akkori vezető kormányfőtanácsosa, és jelezte, szerinte nem annyira egyértelmű ez az egész, és „ezt ne mi döntsük el”. A minisztériumi dolgozók beszámolói szerint Martonovics máskor is érdeklődött náluk végrehajtók ügyeiről, amelyekhez elvileg nem lett volna köze.

„Ilyenkor csakúgy, mint ebben az esetben, úgy fogalmazott, hogy nekünk egyértelmű legyen, hogy mi az üzenete, de ne kelljen kimondania.”

Martonovicsról a tanúvallomások szerint mindenki tudta, hogy Molnár Zoltánnak, az Igazságügyi Minisztérium akkori közigazgatási államtitkárának a „szócsöve”, de a nyomozati anyagok szerint Martonovics Schadllal is közvetlen kapcsolatban állt, rendszeresen egyeztettek telefonon.

„Mivel mindenki tudta, hogy ezekben az ügyekben, amit mond, az olyan, mintha Molnár Zoltán mondta volna, ezért sem mi, egyszerű előadók, sem pedig a vezetőink nem mertek neki ellentmondani. Itt is egyből megértettük, hogy hiába van egy álláspontunk, ennek ellenére úgy kell felterjeszteni az iratot, hogy a döntéshozónak legyen lehetősége máshogy dönteni – folytatta tanúvallomását a minisztérium jogásza. – Ezt úgy oldottuk meg, hogy pro és kontra elkészítettük a jogviszony megszüntetése mellett és ellen szóló érveket, és azt terjesztettük fel először dr. Szecskó József helyettes államtitkárhoz, aki teljes mértékig a mi álláspontunkat osztotta, és a felterjesztésen az elutasítást jelölte meg.”

Miután erről hivatalosan is tájékoztatták az MBVK hivatalát, a beszámolók szerint

„Völner Pál elég hangosan leteremtette dr. Szecskó Józsefet az ügy miatt, tehát számon kérte rajta, hogy hogyan történhetett meg, hogy nem értettünk egyet a Karral”.

Olyan felterjesztést kellett így végül készíteniük a minisztériumi jogászoknak, hogy a miniszter – Schadl akaratának megfelelően – szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát. A végrehajtó később munkaügyi pert indított a minisztérium ellen, amit meg is nyert, azaz a bíróság szerint jogtalanul jártak el vele szemben.

A végrehajtói kar diktálta a törvénymódosítást

De mégis mi ennek a jelentősége? Ha egy bírósági végrehajtónál valamilyen szabálytalanságot találnak a hivatal ellenőrei, vagy más módon megszegi a végrehajtási törvényt vagy az etikai szabályzatot, akkor fegyelmi eljárás indul ellene. Enyhébb esetben megússza figyelmeztetéssel vagy írásbeli megrovással, súlyosabb szabálytalanságnál akár 20 millió forintos pénzbüntetést kaphat, legdurvább esetekben pedig hivatalvesztést ítélhet meg a bíróság, azaz megszüntethetik a végrehajtói jogviszonyát.

A fegyelmi eljárások kimenetele már csak azért sem mindegy, mert nem hosszabbítják meg automatikusan a végrehajtó hétéves kinevezését, ha írásbeli megrovásnál súlyosabb büntetést kap, azaz ilyenkor újra kell pályáznia.

Fegyelmi eljárást a végrehajtói kar hivatalvezetője, a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke és korábban az igazságügyi miniszter, ma már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke indíthat. Az igazságügyi miniszter helyett az SZMSZ alapján évekig Völner Pál parlamenti államtitkár járt el a végrehajtók fegyelmi ügyeiben is.

A feljelentéseket első- és másodfokon háromtagú fegyelmi bíróságok tárgyalják meg. Korábban kizárólag hivatásos bírók lehettek tagjai a fegyelmi tanácsoknak, 2020-ban azonban úgy változtatták meg a végrehajtási törvényt, hogy első fokon már csak egy bíró ül a testületben, és rajta kívül két szakülnök van.

A szakülnökök olyan végrehajtók, akiket az MBVK – Schadl vezette – elnöksége választ meg négy évre.

A fegyelmi tárgyalásokat a bíró vezeti, de a két szakülnök szótöbbséggel leszavazhatja. Hivatalvesztést azonban csak egyhangú döntéssel hozhat a tanács.

A tanúvallomások szerint Schadl akarata érvényesült a mai napig hatályos törvény módosításakor is. A javaslatot először egy szűk körű minisztériumi megbeszélésen adták elő Völner Pál irodájában. „Meglepetésünkre ekkor egy olyan jogszabály-módosítási csomag került itt egyeztetésre, amit a Kar kezdeményezett. Azért lepődtünk meg, mert eredetileg nem ezzel kapcsolatban kaptuk a meghívást a megbeszélésre – fogalmazott tanúvallomásában az egyik minisztériumi dolgozó.

– A megbeszélésen Völner úr olvasta, hogy milyen módosítások lesznek. Ez egy elég tempós megbeszélés volt, Völner úr mondta, hogy »Ez van, a Kar ezt a javaslatot tette«.”

A törvénymódosítási javaslat előkészítésében részt vevő minisztériumi dolgozó arról is beszélt, hogy eredetileg az Országos Bírói Hivatal (OBH) kezdeményezte a szakértő bevonását a végrehajtók fegyelmi eljárásába. Eleinte a minisztérium nem támogatta a javaslatot, mert fontosnak tartották, hogy független bíróság járjon el ezekben az ügyekben. Szakmailag azt még elfogadhatónak tartották volna, hogy a két bíró mellett egy végrehajtó szakülnök is bekerüljön a tanácsokba, végül azonban maradéktalanul Schadl akarata érvényesült.

A fegyelmi ügyek intézésében mutatkozott meg leginkább Völner Pál befolyása

A szakülnökök névsora nem nyilvános, de a Schadl-ügy három vádlottja a nyomozati anyagok szerint biztosan benne volt a tanácsokban: Schadl-Baranyai Helga, valamint Forrai Miklós és Szabó Balázs. A Telex megkeresésére Csorba Anna, az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke azt írta,

Schadl-Baranyai tavaly júliusban, míg Szabó Balázs szeptemberben lemondott a szakülnöki tisztségről.

A lapunknak megküldött névsor alapján ma már nincs olyan fegyelmi szakülnök, aki vádlott lenne az ügyben. Forrai Miklós – vallomása szerint – már jóval korábban, rögtön a gyanúsításakor visszaadta a mandátumát.

Szabó Balázs az ügyészségnek arról beszélt, őt akarata ellenére nevezte ki szakülnöknek Schadl. Mindez úgy történt, hogy 2020 végén kapott egyszer csak egy emailt az MBVK hivatalától, ebben tájékoztatták, hogy fegyelmi szakülnök lett, és várják az eskütételre. „Én értetlenül álltam ezelőtt, mivel egyrészt nem jelentkeztem, másrészt fel sem kértek, harmadrészt nem is akartam az lenni. Ekkor én megkérdeztem egy végrehajtó ismerősömet, […], hogy mit tud erről az egészről, aki elmondta, hogy őt felkérték, azonban neki lehetősége volt nemet mondani, de rám kérdezett dr. Schadl Györgynél, akkor állítólag neki azt mondta, hogy a »Balázst nem kérdezzük meg, őt nagyon akarjuk«.

Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem, ezért Zsuzsának azt mondtam, hogy én is akarom, de természetesen ez csak azért volt, hogy ne nézzek ki teljesen hülyének.”

Szabó a vádirat szerint a végrehajtói kinevezéséért és Schadl pártfogásáért cserébe összesen 190 millió forint készpénzt juttatott el az MBVK elnökének. A megállapodás miatt lehetett ilyen egyértelmű Szabó számára, hogy neki nincs választási lehetősége, amikor Schadl fegyelmi szakülnöknek nevezte ki. Schadl feleségével került egy tanácsba, és ők jártak el többek közt Radics Csaba ügyében is.

Ő is ott volt a végrehajtói kar 2021. szeptemberi konferenciáján Tihany egyik elegáns szállodájában, ahol a folyamatban lévő fegyelmi ügyek is napirendre kerültek. „Én azt gondolom, hogy már eleve teljesen arcpirító volt az, hogy ezeket az ügyeket a Kar és a Hivatal vezetői előtt a fegyelmi biztosoknak elő kellett adni, mivel a Karnak semmi köze nem lehetett hozzá, sőt nem is szabadott, hogy tudjanak róla” – méltatlankodott Szabó Balázs az ügyészeknek. Állítása szerint

Schadl több ügyben is konkrét véleményt fogalmazott meg, amit akár utasításnak is lehetett értelmezni.

Mindeközben pedig Takács Katalin, a fegyelmi eljárásokat kezdeményező végrehajtói hivatal vezetője végig jegyzetelt Szabó vallomása szerint.

De Schadlnak nemcsak végrehajtói körben, hanem az Igazságügyi Minisztériumnál is hatása lehetett a fegyelmi ügyek kezdeményezésére. Egy minisztériumi megbeszélésen hosszasan magyarázta Völnernek, hogy a tárca jogi referense miért látja rosszul egy végrehajtó fegyelmi ügyét, és miért hozott rossz döntést.

„Az egész arra ment ki, hogy »én is belássam« a hibámat és hogy vonjuk vissza a feljelentést. A legvégén dr. Völner Pál megkérdezte, hogy ugye most már én is egyetértek azzal, hogy vissza kell vonni a feljelentést, amire nem nagyon tudtam mást mondani, mint hogy igen”

– idézte fel a megalázó helyzetet a minisztériumi dolgozó, aki egy munkatársával vett részt a megbeszélésen Völner irodájában.

Az egyik minisztériumi dolgozó szerint a fegyelmi ügyek intézésében mutatkozott meg leginkább Völner Pál befolyása. Ha ugyanis a végrehajtói kar és az Igazságügyi Minisztérium közös felfüggesztési kérelmet nyújt be, a fegyelmi bíróságnak nincs mérlegelési jogköre, azonnal fel kell függesztenie a végrehajtót.

„Többször tapasztaltunk olyat, hogy minket kihagyva, a Kar és dr. Völner Pál közösen terjesztett ilyen felfüggesztési indítványt a bíróság felé”

– mondta a jogi referens. Az általános gyakorlat szerint a minisztériumi főosztály előzetes állásfoglalása után indítványozták a felfüggesztést a bíróságnál, és az indítványt is a főosztály jogászai készítették el. Ehhez képest ők több esetben már csak utólag, a bíróságon értesültek a minisztériumi beadványról.

Törvénymódosítást szeretne az OBT

A Schadl-ügy kirobbanása után nem sokkal a fegyelmi bírákat kinevező Országos Bírói Tanács (OBT) ülésén beszámolót tartott az elsőfokú fegyelmi bíróság akkori elnöke. A 2022. januári ülés jegyzőkönyve szerint többek közt azt mondta, hogy

„sajnálatos módon a 6 szakülnökből úgy tűnik, hogy 3 érintett”.

Megkereste az összes szakülnököt, hogy a sajtóban megjelent hírekben érintettek-e. Többségük válaszolt, egy szakülnök, F. Miklós le is mondott a mandátumáról. „Ketten viszont egyáltalán nem válaszoltak. Megkerestem a nyomozó főügyészség vezetőjét, de tőle még választ nem kaptam. Be kellene osztanom a tanácsokat, de egyenlőre a jelenlegi helyzetben egészen addig nem tudom megtenni, amíg nem kapok arról tájékoztatást, hogy a másik két szakülnököm valóban büntetőeljárás hatálya alatt áll-e, hiszen nyilvánvalóan a HVG hírekre nem alapozhatok.”

Mint ma már tudjuk, Schadl-Baranyai Helga és Szabó Balázs is lemondott a szakülnöki tisztségről pár hónappal később.

Az Országos Bírói Tanács tavaly márciusban felkérte az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt, hogy kezdeményezzen jogszabály-módosítási javaslatot az Igazságügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy a jövőben ismét kizárólag hivatásos bírák járjanak el a végrehajtók fegyelmi ügyeiben. Az OBT-hez ugyanis olyan információk jutottak el Vasvári Csaba szóvivő szerint, hogy egyes végrehajtói fegyelmi ügyekben a szakülnököknek elő kellett adniuk a „Kar vezetésének” a folyamatban lévő ügyeket. Schadl konkrét ügyben konkrét büntetési módot „várt el”, de azt is megkövetelte, hogy a szakülnökök a határozathozatal során szükség esetén szavazzák le a bírót az „elvárt” döntés érdekében.

„Mindez az OBT megítélése szerint komoly aggodalomra ad okot a végrehajtói fegyelmi bíróságok függetlenségével kapcsolatban”

– írta a Telex megkeresésére Vasvári Csaba, az OBT szóvivője.

Az OBT vezetése megkereste Biró Marcellt, a végrehajtói kart felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét is, hogy vizsgálja meg az azonnali beavatkozás lehetőségét. Biró az OBT második levelére mindössze annyit válaszolt, hogy az SZTFH nem nyújthat be törvénymódosítást a bírósági végrehajtók fegyelmi eljárásával kapcsolatban.

Senyei György, az OBH elnöke ugyanakkor már arról számolt be az OBT 2023. februári ülésén, hogy részletesen kidolgozták a jogszabály-módosítási javaslatot, annak tartalmáról pedig zárt ülésen adott csak tájékoztatást. A javaslat benyújtásáról kérdést küldtünk az OBH és az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályának is, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Az elmúlt másfél évben – Schadl György letartóztatása óta – a kormány nem nyúlt a végrehajtói kar jogosítványaihoz, mint ahogy a végrehajtási szabályokat és a végrehajtók fegyelmi eljárásait sem módosította. „A kormány nem tárgyalta a végrehajtói rendszer átalakítását az elmúlt hónapokban” – válaszolta a Telex kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 9-i kormányinfón. A kialakult helyzet miatt indokolt lehet szerinte áttekinteni a rendszert, de

„az emberi gyarlóság […] nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz”.

Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelyben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel, és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A Schadl–Völner-ügy előkészítő tárgyalása február közepén kezdődött. A végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár is ártatlannak vallotta magát, több végrehajtó ugyanakkor beismerte bűnösségét. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az ügyben, ezt a cikket érdemes elolvasni.

A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)