Hogy áll a kormány az igazságügyi reformmal, és mi az, ami kimaradt belőle?

 VIG DÁVID

Hiányoznak a bíróságok intézményi függetlenségének erősítését célzó intézkedések, és az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítása.

Varga Judit igazságügyi miniszter 2019 novemberében egy nyilvános vitán arra tett ígéretet Hollandiában, hogy magyar civilekkel, köztük az Amnesty International Magyarországgal is személyesen fog egyeztetni a bíróságokkal kapcsolatos jogállamisági kérdésekről, „csak vegyék fel a kapcsolatot a titkársággal”. Azóta több tucat elemzést írtunk, kutatásokat végeztünk, dokumentáltuk a bíróságok függetlensége elleni támadásokat. 

Leírtuk, hogy miért baj az, ha állami szervek jogerős döntéseket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon az „emberi jogaik” sérelmére hivatkozva, vagy ha a politikai kinevezett alkotmánybírák automatikusan a rendes bírósági rendszer legmagasabb szintjén találhatják magukat.

A kapcsolatfelvétel megtörtént, ám az első találkozóra is éveket kellett várni.

Most az európai intézmények nyomására, az ún. szupermérföldköveknek való megfelelés – azaz végső soron az uniós források felszabadításának – érdekében elkészült egy olyan törvénytervezet, amely jelentős változásokat helyez kilátásba. (Ezekről lásd korábbi interjúnkat Vasvári Csaba bíróval: „Nem csak az eszük, a szívük is helyén lesz”, Magyar Narancs, 2023. február 9.; illetve Heil Péter múlt heti írását: Jár a szép szemünkért, Magyar Narancs, 2023. február 23. – a szerk.) Ennek parlamenti vitája márciusban várható. Történelmi lehetőség lenne ez a 2012 óta lépésenként bevezetett bírósági átalakítás nyilvánvaló hibáinak korrigálására, amihez azonban kormányzati szándékra volna szükség. Ehhez képest az Igazságügyi Minisztérium (IM) a tervezetet így indokolja: „Az utóbbi időben felerősödtek olyan, a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséből vagy – sajnálatos módon egyes szereplők oldaláról jelentkező – szándékos félreértelmezéséből adódó aggályok, amelyek beárnyékolták a magyar igazságszolgáltatás szervezetét, működését, elért eredményeit. A magyar kormány ezen aggályok eloszlatása és a független magyar igazságszolgáltatás zavartalan működésének biztosítása érdekében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részeként vállalta a felmerült aggályok és félreértések tisztázását.”

Nos, akkor hát tisztázzuk a félreértéseket!

Alkotmánybírósági kérdések

Az elkészült javaslat egy része valóban biztosítja a kitűzött mérföldkőnek való megfelelést, de itt is a könnyebb ellenállás irányába indult el a jogalkotó, és megfelelően módosított pár technikai szabályt. Ilyen például, hogy a bírósági vezetőket milyen sorrendben kell helyettesíteni.

Jóval fajsúlyosabb kérdésekben azonban a tervezet nem enged. 2019-ben jogszabály rögzítette a közhatalmat gyakorló szervek alkotmánybírósági panaszának lehetőségét, úgy érvelve, hogy ezt a lehetőséget az Alkotmánybíróság a gyakorlatában már megnyitotta. A 23/2018 (XII.28.) AB-határozatban a testület ugyanis arra jutott, hogy a Kúria megsértette a Magyar Nemzeti Bank tisztességes eljáráshoz való jogát. Ez volt az első olyan döntés, amelyben az AB úgy fogadott be egy alkotmányjogi panaszt, hogy egy közhatalmat gyakorló szerv alapjogi jogsértésre hivatkozott. Ezt az akkor heves szakmai kritikákat kiváltó gyakorlatot emelte törvény­erőre egy 2019-es salátatörvény. A kritikák egy része elvi jelentőségű volt, és arra az abszurd új megközelítésre reagált, amely „emberi jogokkal” ruházta fel az állami szerveket, s ráadásul azt is lehetővé tette, hogy ezeket a szerveket az alapjogok védelmével megbízott legfontosabb intézmény – az AB – adott esetben egy állampolgárral szemben is védelmezhesse.

A mostani javaslat valóban eltörli ezt a 2019-es salátatörvény­nyel bevezetett módosítást, de ezzel nem tesz mást, mint visszahozza azt az állapotot, amelyben az AB már a saját gyakorlatában megteremtette a hatóságok AB-hez fordulásának lehetőségét. Az indoklás szerint „kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz”. Ám ez nem igaz: a gyakorlatban megmarad az állami szervek lehetősége arra, hogy a tisztességes eljárási joguk sérelmére hivatkozással sikerrel panaszoljanak jogerős bírósági döntéseket. Ennek fontos ügyekben lehet jelentősége. Mint emlékezetes, a Kúria 2022-ben nem hitelesítette a „gyermekvédelmi népszavazás ötödik kérdését. („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemi átalakító kezelések?”) Ám az AB ezt a végzést Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette; a határozat szerint a Kúria a végzésével megsértette a kormány tisztességes eljáráshoz való jogát. (A Kúria egyébként másodszorra sem hitelesítette ezt a kérdést, így az nem is szerepelt a 2022. április 3-i népszavazás szavazólapján.)

Hasonló a helyzet az alkotmánybírák megbízatásuk utáni automatikus kúriai kinevezésével is. Ez a szintén 2019-ben lehetővé tett „ejtőernyőzés” azért is aggályos, mert az AB tagjává választást az Országgyűlés mint politikai testület végzi, és a jelölés korábbi többpárti gyakorlata 2010 után egypártivá vált – s így az alkotmánybírák pártatlanságához komoly kétségek férhetnek. Az alkotmánybírák természetesen fontos jogi munkát végeznek, de nem indokolható, hogy mandátumuk lejárta után miért folytathatnák egyből a legmagasabb bírósági szinten – korábbi tárgyalótermi tapasztalat nélkül. A 3 ezer fős bírósági testületből 112 fő dolgozik a Kúrián; ehhez képest nyolc jelenlegi alkotmánybíró nevezhető ki később kúriai tanácselnökké, és ez nagyon magas arány.

A bírói függetlenség kérdései

Érdekes kérdés az Országos Bírói Tanács (OBT) új, tagok által megválasztandó elnöki mandátumának kérdése is. A bírói autonómia egyik intézményes garanciá­jaként szolgáló önigazgatási testület elnöke jelenleg rotáció szerint, soros elnöki rendszerben kerül a posztjára, azaz az OBT tagjai nem választják őt. Ezt az új szabályok – helyesen – úgy alakítják át, hogy az OBT-tagok megválaszthatják a saját elnöküket. Ám a várhatóan március 31-től hatályos törvény alapján megválasztott OBT-elnök csak augusztusban kezdheti meg a mandátumát, amely 2024 februárjában egyébként is megszűnik, mert akkor az egész OBT-t újraválasztják a bírák. Ez a négy hónapos hivatalba lépési „késedelem” olyan kritikus időszakban történik, amikor teljesen új költségvetési szervet és struktúrát kell felállítani, s ehhez szükséges volna az elnök erős legitimációja. A javaslat arra hivatkozik, hogy a jelenlegi, soros OBT-elnök hat hónapos mandátuma ne rövidüljön meg idő előtt. Ám nem mindig ennyire érzékeny a valamely bírósági vezető idő előtti elmozdíthatatlansága iránt a kormánytöbbség: Baka András főbírónak 2012-ben idő előtt szüntette meg a mandátumát a parlamenti többség, amit 2016-os döntésében az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogellenesnek talált. Sőt az ítélet általános intézkedéseit azóta sem hajtotta végre Magyarország, és tovább romlott a bírák véleménynyilvánításának a helyzete.

Ebben a folyamatban a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak komoly szerep jutott: az OBT ülésein kritizálta a bíróságok helyzetével kapcsolatban szakmai véleményt megfogalmazó bírákat, és az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák új etikai kódexét, amelyet éppen azért fogadtak el, hogy a bírák véleménynyilvánítására vonatkozó szabályokat tisztázzák. Nos, a jelenlegi kúriai elnök a mostani mandátuma lejárta, azaz 2029 után is hivatalban maradhat, még akkor is, ha a következő országgyűlési választást elveszíti az őt megválasztó párttöbbség. Utódját ugyanis csak kétharmados többséggel lehet megválasztani – addig hivatalban marad a regnáló elnök. Márpedig az Európai Bizottság egyik feltétele, azaz az egyik „mérföldkő” éppen azt írná elő, hogy a törvényalkotó zárja ki a főbíró újraválaszthatóságát – de ezt, mivel a fenti szabályozás érvényben marad, a kormány de facto nem teljesíti. Sőt. A tervezet a jelenlegi helyzethez képest még azt is megengedi, hogy az OBT elnökévé válasszák a Kúria elnökét, így az az abszurd helyzet is előállhat, hogy Varga Zs. András azt a testületet is vezetné, amelyik az általa elnökölt Kúria igazgatását vizsgálja.

A Kúria elnökének döntése szerint 2023. január 1-jétől a korábbi háromfős helyett ötfős tanácsok járnak el a büntető és polgári ügyszakban. Ezt az új gyakorlatot kívánja a tervezet most törvénymódosítással megerősíteni anélkül, hogy annak bármilyen konkrét és tényszerű indokát adná. Az ötfős tanácsokról és általában a Kúria ügyelosztási rendjéről a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértő testülete – már 2021 novemberében kritikus véleményt fogalmazott meg. A veszély e változtatásban az, hogy újabb lehetőséget ad a Kúria feltöltésére. Ez idáig a feltöltés a közigazgatási területen zajlott – idekerült egyenesen az Igazságügyi Minisztériumból Hajas Barnabás korábbi államtitkár, akiről a sajtóban megjelent hangfelvételek tanúsága szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György is leszögezte egy telefonbeszélgetésben, hogy nincs bírói gyakorlata. Az ötfős tanácsok – a Kúria nehezen követhető ügyelosztási rendjén keresztül – újabb lehetőséget adnak a tanácsok összetételének újraosztására.

A mostani reform olyan további érdemi változtatásokra adhatna lehetőséget, amelyek a bíróságok intézményi függetlenségét erősíthetnék, de a tervezetből kimaradnak. Ezt szolgálná, ha törvény mondaná ki, hogy a bírák nem folytathatnak politikai tevékenységet, de nem számítana annak a jogállamisággal, emberi jogokkal, bírósági igazgatással kapcsolatos véleménynyilvánítás. Fontos garancia lenne, ha törvény zárná ki, hogy az OBT hozzájárulása nélkül az OBT tagja ellen fegyelmi eljárást kezdeményezzenek: a jelenlegi szabály akár úgy is értelmezhető, hogy az eljárás kezdeményezésével meg lehet akadályozni egy bíró OBT-taggá választását. További lépések szükségesek az Alkotmánybíróság függetlenségének a helyreállításához: egyebek közt a tagok többpárti jelölésének visszaállítása, a megnyirbált hatáskörök visszaállítása, az AB elnökének az alkotmánybírák általi megválasztása, valamint az AB ügyelosztási rendjének az áttekintése. Arra is garanciák szükségesek, hogy az OBT tagjait és póttagjait is külső behatás nélkül választhassák meg a bírósági küldöttek. Mindezek azonban hiányoznak a módosítások közül.

Pár héttel ezelőtt, 2022. február 8-án, hosszú idő óta először személyesen találkoztak az IM államtitkárai a bíróságok függetlenségéért dolgozó szakmai civil szervezetekkel, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szakértőivel. A márciusban induló törvényalkotási folyamat fogja megmutatni, hogy mennyire volt érdemi az egyeztetés. A jogállamiság helyreállítása érdekében szükséges legfontosabb érveket és lépéseket mi elmondtuk.

A szerző az Amnesty International Magyarország igazgatója.

 https://magyarnarancs.hu/publicisztika/hogy-all-a-kormany-az-igazsagugyi-reformmal-es-mi-az-ami-kimaradt-belole-257389

„Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem” – így használta Schadl a végrehajtói fegyelmi ügyeket

 Cseke Balázs

Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.

Schadl György megakadályozta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője fegyelmi eljárást kezdeményezzen az egyik végrehajtó ellen, aki kilakoltatta Bíró Icát 2019 májusában. Nem a kilakoltatással volt probléma, hanem azzal, hogy Majorosi Eszter a konkrét ügyről nyilatkozott a médiának, amit a törvény kifejezetten tilt a végrehajtóknak. A jogszabály szerint csak az MBVK hivatali vezetője vagy az általa kijelölt személy adhat tájékoztatást a sajtónak a végrehajtási ügyekről.

„Kiadtam a feladatot a jogászoknak, hogy készítsék elő a fegyelmi eljárást, akiktől feltehetően valaki tájékoztatta erről dr. Schadl Györgyöt, aki egy vehemens kirohanásban kérte rajtam számon, hogy ezt hogy képzelem” – mondta az ügyészségi kihallgatásán P. Béla, a végrehajtói kar akkori hivatalvezetője, aki a Schadl–Völner-ügy huszonegyedrendű vádlottjaként az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét.

„Úgy fogalmazott, hogy ha Majorosi ellen fegyelmit indítok, akkor azt vegyem úgy, mintha ellene indítanám.”

Schadl ezekkel a szavakkal elérte, amit akart, holott a törvény szerint a fegyelmi eljárásokra semmilyen hatása nem kellett volna hogy legyen, sőt még csak nem is kell értesíteni ezekről az ügyekről a végrehajtói kar elnökét.

Nem véletlenül lépett azonban közbe a végrehajtók feje. A vád szerint Majorosi Eszter volt az egyik végrehajtó, akinek a kinevezését Schadl intézte el Völner Pál igazságügyi államtitkár aktív közbenjárásával. A kinevezésen túl azt is vállalta az MBVK elnöke, hogy a hivatali ellenőrzéseknél Majorosi megfelelő értékelést kapjon, azaz ne indulhasson ellene fegyelmi eljárás. Cserébe a végrehajtói iroda adózott eredményének meghatározott részét kérte, a vádirat szerint három év alatt összesen 254,8 millió forintot adott át Schadlnek Majorosi, aki az ügy nyolcadrendű vádlottjaként ugyancsak elismerte a bűnösségét a bíróságon.

Fegyelmi eljárásokkal akarta félreállítani volt mentorát

Ez csak egy eset volt a sok közül, amikor a vallomások szerint Schadl György beleszólt a végrehajtók fegyelmi eljárásaiba.

„Én voltam az egyetlen, akitől Schadl tartott, félt, akit el kellett lehetetleníteni. Hogy miért? Mert tudta, látok mindent, és én egy árva fillért sem adok le senkinek”

– nyilatkozta a napokban a Blikknek Radics Csaba, Schadl egykori mentora, aki mára elhagyta a végrehajtói szakmát.

A Telex birtokába került nyomozati anyagok és tanúvallomások szerint Schadl valóban megpróbálta fegyelmi eljárásokkal félreállíttatni Radicsot. Az egyik alkalommal a fegyelmi ügyet tárgyaló háromtagú tanácsban Schadl felesége és egy másik végrehajtó, Szabó Balázs volt benne, aki később az ügy hetedrendű vádlottjaként szintén elismerte bűnösségét a bíróságon. Vallomása szerint a Radics-ügy tárgyalása előtt Schadl-Baranyai Helga elhívta őt kávézni, és közölte, hogy „Gyuri azt akarja, hogy vagy 20 vagy 40 millió forintos pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjunk ki”. Azt is mondta Schadl – ugyancsak vádlott – felesége, hogy

„a Radics vonatkozásában folyamatban lévő másik két fegyelmi ügyben is ugyanezt a fegyelmi büntetést várja el Gyuri az ottani fegyelmi tanácsoktól”.

„A mi ügyünkben szerencsére a tanács bíró tagja rögtön kikötötte, hogy ez nem valósulhat meg, és mivel a hivatalvesztéshez egyhangú döntés kell, ezért ez eleve nem volt lehetséges” – mondta az ügyészeknek Szabó Balázs.

Pár évvel korábban úgy tűnt, nagyobb sikerrel jár Schadl a Radics elleni hadjáratban. Az MBVK hivatala kezdeményezte, hogy az igazságügyi miniszter szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát, mert egy helyszíni ellenőrzés során akadályozta a hivatali ellenőrök munkáját. Az iratok áttanulmányozása után a minisztérium jogi referense és a főnökei is egyetértettek abban, hogy indokolatlan lenne Radics szolgálati jogviszonyát megszüntetni – derült ki több minisztériumi dolgozó tanúvallomásából.

Bekopogtatott azonban egyszer csak a jogi referens irodájába Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának akkori vezető kormányfőtanácsosa, és jelezte, szerinte nem annyira egyértelmű ez az egész, és „ezt ne mi döntsük el”. A minisztériumi dolgozók beszámolói szerint Martonovics máskor is érdeklődött náluk végrehajtók ügyeiről, amelyekhez elvileg nem lett volna köze.

„Ilyenkor csakúgy, mint ebben az esetben, úgy fogalmazott, hogy nekünk egyértelmű legyen, hogy mi az üzenete, de ne kelljen kimondania.”

Martonovicsról a tanúvallomások szerint mindenki tudta, hogy Molnár Zoltánnak, az Igazságügyi Minisztérium akkori közigazgatási államtitkárának a „szócsöve”, de a nyomozati anyagok szerint Martonovics Schadllal is közvetlen kapcsolatban állt, rendszeresen egyeztettek telefonon.

„Mivel mindenki tudta, hogy ezekben az ügyekben, amit mond, az olyan, mintha Molnár Zoltán mondta volna, ezért sem mi, egyszerű előadók, sem pedig a vezetőink nem mertek neki ellentmondani. Itt is egyből megértettük, hogy hiába van egy álláspontunk, ennek ellenére úgy kell felterjeszteni az iratot, hogy a döntéshozónak legyen lehetősége máshogy dönteni – folytatta tanúvallomását a minisztérium jogásza. – Ezt úgy oldottuk meg, hogy pro és kontra elkészítettük a jogviszony megszüntetése mellett és ellen szóló érveket, és azt terjesztettük fel először dr. Szecskó József helyettes államtitkárhoz, aki teljes mértékig a mi álláspontunkat osztotta, és a felterjesztésen az elutasítást jelölte meg.”

Miután erről hivatalosan is tájékoztatták az MBVK hivatalát, a beszámolók szerint

„Völner Pál elég hangosan leteremtette dr. Szecskó Józsefet az ügy miatt, tehát számon kérte rajta, hogy hogyan történhetett meg, hogy nem értettünk egyet a Karral”.

Olyan felterjesztést kellett így végül készíteniük a minisztériumi jogászoknak, hogy a miniszter – Schadl akaratának megfelelően – szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát. A végrehajtó később munkaügyi pert indított a minisztérium ellen, amit meg is nyert, azaz a bíróság szerint jogtalanul jártak el vele szemben.

A végrehajtói kar diktálta a törvénymódosítást

De mégis mi ennek a jelentősége? Ha egy bírósági végrehajtónál valamilyen szabálytalanságot találnak a hivatal ellenőrei, vagy más módon megszegi a végrehajtási törvényt vagy az etikai szabályzatot, akkor fegyelmi eljárás indul ellene. Enyhébb esetben megússza figyelmeztetéssel vagy írásbeli megrovással, súlyosabb szabálytalanságnál akár 20 millió forintos pénzbüntetést kaphat, legdurvább esetekben pedig hivatalvesztést ítélhet meg a bíróság, azaz megszüntethetik a végrehajtói jogviszonyát.

A fegyelmi eljárások kimenetele már csak azért sem mindegy, mert nem hosszabbítják meg automatikusan a végrehajtó hétéves kinevezését, ha írásbeli megrovásnál súlyosabb büntetést kap, azaz ilyenkor újra kell pályáznia.

Fegyelmi eljárást a végrehajtói kar hivatalvezetője, a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke és korábban az igazságügyi miniszter, ma már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke indíthat. Az igazságügyi miniszter helyett az SZMSZ alapján évekig Völner Pál parlamenti államtitkár járt el a végrehajtók fegyelmi ügyeiben is.

A feljelentéseket első- és másodfokon háromtagú fegyelmi bíróságok tárgyalják meg. Korábban kizárólag hivatásos bírók lehettek tagjai a fegyelmi tanácsoknak, 2020-ban azonban úgy változtatták meg a végrehajtási törvényt, hogy első fokon már csak egy bíró ül a testületben, és rajta kívül két szakülnök van.

A szakülnökök olyan végrehajtók, akiket az MBVK – Schadl vezette – elnöksége választ meg négy évre.

A fegyelmi tárgyalásokat a bíró vezeti, de a két szakülnök szótöbbséggel leszavazhatja. Hivatalvesztést azonban csak egyhangú döntéssel hozhat a tanács.

A tanúvallomások szerint Schadl akarata érvényesült a mai napig hatályos törvény módosításakor is. A javaslatot először egy szűk körű minisztériumi megbeszélésen adták elő Völner Pál irodájában. „Meglepetésünkre ekkor egy olyan jogszabály-módosítási csomag került itt egyeztetésre, amit a Kar kezdeményezett. Azért lepődtünk meg, mert eredetileg nem ezzel kapcsolatban kaptuk a meghívást a megbeszélésre – fogalmazott tanúvallomásában az egyik minisztériumi dolgozó.

– A megbeszélésen Völner úr olvasta, hogy milyen módosítások lesznek. Ez egy elég tempós megbeszélés volt, Völner úr mondta, hogy »Ez van, a Kar ezt a javaslatot tette«.”

A törvénymódosítási javaslat előkészítésében részt vevő minisztériumi dolgozó arról is beszélt, hogy eredetileg az Országos Bírói Hivatal (OBH) kezdeményezte a szakértő bevonását a végrehajtók fegyelmi eljárásába. Eleinte a minisztérium nem támogatta a javaslatot, mert fontosnak tartották, hogy független bíróság járjon el ezekben az ügyekben. Szakmailag azt még elfogadhatónak tartották volna, hogy a két bíró mellett egy végrehajtó szakülnök is bekerüljön a tanácsokba, végül azonban maradéktalanul Schadl akarata érvényesült.

A fegyelmi ügyek intézésében mutatkozott meg leginkább Völner Pál befolyása

A szakülnökök névsora nem nyilvános, de a Schadl-ügy három vádlottja a nyomozati anyagok szerint biztosan benne volt a tanácsokban: Schadl-Baranyai Helga, valamint Forrai Miklós és Szabó Balázs. A Telex megkeresésére Csorba Anna, az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke azt írta,

Schadl-Baranyai tavaly júliusban, míg Szabó Balázs szeptemberben lemondott a szakülnöki tisztségről.

A lapunknak megküldött névsor alapján ma már nincs olyan fegyelmi szakülnök, aki vádlott lenne az ügyben. Forrai Miklós – vallomása szerint – már jóval korábban, rögtön a gyanúsításakor visszaadta a mandátumát.

Szabó Balázs az ügyészségnek arról beszélt, őt akarata ellenére nevezte ki szakülnöknek Schadl. Mindez úgy történt, hogy 2020 végén kapott egyszer csak egy emailt az MBVK hivatalától, ebben tájékoztatták, hogy fegyelmi szakülnök lett, és várják az eskütételre. „Én értetlenül álltam ezelőtt, mivel egyrészt nem jelentkeztem, másrészt fel sem kértek, harmadrészt nem is akartam az lenni. Ekkor én megkérdeztem egy végrehajtó ismerősömet, […], hogy mit tud erről az egészről, aki elmondta, hogy őt felkérték, azonban neki lehetősége volt nemet mondani, de rám kérdezett dr. Schadl Györgynél, akkor állítólag neki azt mondta, hogy a »Balázst nem kérdezzük meg, őt nagyon akarjuk«.

Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem, ezért Zsuzsának azt mondtam, hogy én is akarom, de természetesen ez csak azért volt, hogy ne nézzek ki teljesen hülyének.”

Szabó a vádirat szerint a végrehajtói kinevezéséért és Schadl pártfogásáért cserébe összesen 190 millió forint készpénzt juttatott el az MBVK elnökének. A megállapodás miatt lehetett ilyen egyértelmű Szabó számára, hogy neki nincs választási lehetősége, amikor Schadl fegyelmi szakülnöknek nevezte ki. Schadl feleségével került egy tanácsba, és ők jártak el többek közt Radics Csaba ügyében is.

Ő is ott volt a végrehajtói kar 2021. szeptemberi konferenciáján Tihany egyik elegáns szállodájában, ahol a folyamatban lévő fegyelmi ügyek is napirendre kerültek. „Én azt gondolom, hogy már eleve teljesen arcpirító volt az, hogy ezeket az ügyeket a Kar és a Hivatal vezetői előtt a fegyelmi biztosoknak elő kellett adni, mivel a Karnak semmi köze nem lehetett hozzá, sőt nem is szabadott, hogy tudjanak róla” – méltatlankodott Szabó Balázs az ügyészeknek. Állítása szerint

Schadl több ügyben is konkrét véleményt fogalmazott meg, amit akár utasításnak is lehetett értelmezni.

Mindeközben pedig Takács Katalin, a fegyelmi eljárásokat kezdeményező végrehajtói hivatal vezetője végig jegyzetelt Szabó vallomása szerint.

De Schadlnak nemcsak végrehajtói körben, hanem az Igazságügyi Minisztériumnál is hatása lehetett a fegyelmi ügyek kezdeményezésére. Egy minisztériumi megbeszélésen hosszasan magyarázta Völnernek, hogy a tárca jogi referense miért látja rosszul egy végrehajtó fegyelmi ügyét, és miért hozott rossz döntést.

„Az egész arra ment ki, hogy »én is belássam« a hibámat és hogy vonjuk vissza a feljelentést. A legvégén dr. Völner Pál megkérdezte, hogy ugye most már én is egyetértek azzal, hogy vissza kell vonni a feljelentést, amire nem nagyon tudtam mást mondani, mint hogy igen”

– idézte fel a megalázó helyzetet a minisztériumi dolgozó, aki egy munkatársával vett részt a megbeszélésen Völner irodájában.

Az egyik minisztériumi dolgozó szerint a fegyelmi ügyek intézésében mutatkozott meg leginkább Völner Pál befolyása. Ha ugyanis a végrehajtói kar és az Igazságügyi Minisztérium közös felfüggesztési kérelmet nyújt be, a fegyelmi bíróságnak nincs mérlegelési jogköre, azonnal fel kell függesztenie a végrehajtót.

„Többször tapasztaltunk olyat, hogy minket kihagyva, a Kar és dr. Völner Pál közösen terjesztett ilyen felfüggesztési indítványt a bíróság felé”

– mondta a jogi referens. Az általános gyakorlat szerint a minisztériumi főosztály előzetes állásfoglalása után indítványozták a felfüggesztést a bíróságnál, és az indítványt is a főosztály jogászai készítették el. Ehhez képest ők több esetben már csak utólag, a bíróságon értesültek a minisztériumi beadványról.

Törvénymódosítást szeretne az OBT

A Schadl-ügy kirobbanása után nem sokkal a fegyelmi bírákat kinevező Országos Bírói Tanács (OBT) ülésén beszámolót tartott az elsőfokú fegyelmi bíróság akkori elnöke. A 2022. januári ülés jegyzőkönyve szerint többek közt azt mondta, hogy

„sajnálatos módon a 6 szakülnökből úgy tűnik, hogy 3 érintett”.

Megkereste az összes szakülnököt, hogy a sajtóban megjelent hírekben érintettek-e. Többségük válaszolt, egy szakülnök, F. Miklós le is mondott a mandátumáról. „Ketten viszont egyáltalán nem válaszoltak. Megkerestem a nyomozó főügyészség vezetőjét, de tőle még választ nem kaptam. Be kellene osztanom a tanácsokat, de egyenlőre a jelenlegi helyzetben egészen addig nem tudom megtenni, amíg nem kapok arról tájékoztatást, hogy a másik két szakülnököm valóban büntetőeljárás hatálya alatt áll-e, hiszen nyilvánvalóan a HVG hírekre nem alapozhatok.”

Mint ma már tudjuk, Schadl-Baranyai Helga és Szabó Balázs is lemondott a szakülnöki tisztségről pár hónappal később.

Az Országos Bírói Tanács tavaly márciusban felkérte az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt, hogy kezdeményezzen jogszabály-módosítási javaslatot az Igazságügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy a jövőben ismét kizárólag hivatásos bírák járjanak el a végrehajtók fegyelmi ügyeiben. Az OBT-hez ugyanis olyan információk jutottak el Vasvári Csaba szóvivő szerint, hogy egyes végrehajtói fegyelmi ügyekben a szakülnököknek elő kellett adniuk a „Kar vezetésének” a folyamatban lévő ügyeket. Schadl konkrét ügyben konkrét büntetési módot „várt el”, de azt is megkövetelte, hogy a szakülnökök a határozathozatal során szükség esetén szavazzák le a bírót az „elvárt” döntés érdekében.

„Mindez az OBT megítélése szerint komoly aggodalomra ad okot a végrehajtói fegyelmi bíróságok függetlenségével kapcsolatban”

– írta a Telex megkeresésére Vasvári Csaba, az OBT szóvivője.

Az OBT vezetése megkereste Biró Marcellt, a végrehajtói kart felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét is, hogy vizsgálja meg az azonnali beavatkozás lehetőségét. Biró az OBT második levelére mindössze annyit válaszolt, hogy az SZTFH nem nyújthat be törvénymódosítást a bírósági végrehajtók fegyelmi eljárásával kapcsolatban.

Senyei György, az OBH elnöke ugyanakkor már arról számolt be az OBT 2023. februári ülésén, hogy részletesen kidolgozták a jogszabály-módosítási javaslatot, annak tartalmáról pedig zárt ülésen adott csak tájékoztatást. A javaslat benyújtásáról kérdést küldtünk az OBH és az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályának is, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Az elmúlt másfél évben – Schadl György letartóztatása óta – a kormány nem nyúlt a végrehajtói kar jogosítványaihoz, mint ahogy a végrehajtási szabályokat és a végrehajtók fegyelmi eljárásait sem módosította. „A kormány nem tárgyalta a végrehajtói rendszer átalakítását az elmúlt hónapokban” – válaszolta a Telex kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 9-i kormányinfón. A kialakult helyzet miatt indokolt lehet szerinte áttekinteni a rendszert, de

„az emberi gyarlóság […] nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz”.

Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelyben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel, és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A Schadl–Völner-ügy előkészítő tárgyalása február közepén kezdődött. A végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár is ártatlannak vallotta magát, több végrehajtó ugyanakkor beismerte bűnösségét. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az ügyben, ezt a cikket érdemes elolvasni.

A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:

• Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
• „Pohár hívja Rizst” – így hallgatták le és figyelték meg Schadl feleségét és bizalmasát
• „Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek
• Eltüntették a végrehajtók szakmai folyóiratát Schadl György letartóztatása után
• https://telex.hu/belfold/2023/03/24/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-fegyelmi-birosag

A bírói függetlenségről tartott konferenciát a Kúria, az Országos Bírói Tanácsot sem hívták meg

 Az Amnesty International munkatársa is bement volna, de helyhiányra hivatkozva nem tudott. Vitt egy széket és leült a Kúria elé.

Nem engedték be a Kúrián tartott bírói függetlenségről tartott konferenciára az Amnesty International képviselőit – írta meg a szervezet a Facebook oldalán. A konferenciára nem hívták rajtuk kívül az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület képviselőit sem. Az Amnesty ennek ellenére megpróbált regisztrálni a rendezvényre, ám azt helyhiányra hivatkozva elutasították.

Ezek után egyik munkatársuk egy székkel megjelent az épület előtt, és demonstratívan leült.

A szervezet szerint jó lenne, ha a Kúria komolyabban venné a nyilvánosságot, mert a kormánynak az utóbbi évek legnagyobb bírósági reformcsomagját kellene március végéig hatályba léptetnie az uniós forrásokért cserébe, és egyáltalán nem mindegy, hogy arról mit gondol a legfőbb magyar bírói fórum.

Varga Judit miniszter azonban posztolt a konferenciáról, mint írta, az igazságszolgáltatás jelen levő vezetőinek elmondta, hogy a kormány és a törvényhozó hatalom minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a magyar bírák független és pártatlan ítélkezésének feltételeit.

https://www.facebook.com/VargaJuditMinisterofJustice/posts/763683731791744 

A konferenciára nem meghívottak korábban aggodalmakat fogalmaztak meg a bírói függetlenséggel kapcsolatban. Az OBT korábban nyilvánosan is kritizálta az igazságügyi reformcsomagot (amit a hírek szerint az Európai Bizottság is kevésnek tart). A szervezet legfontosabb megjegyzései a tervezettel kapcsolatban négy pontban foglalhatók össze:

• az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát a jelöltek alkalmasságát illetően teljeskörűen kell biztosítani, valamint kötelezővé kell tenni (a mostani tervezet ugyanis még a jelenlegi állapotokhoz képest is visszalépést jelent az OBT szerint);
• az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kinevezett, munkáltatói jogköre alá tartozó bírósági vezetők, továbbá hozzátartozóik ne lehessenek az Országos Bírói Tanács tagjai. Az ilyen felsővezetői pozíció legyen a választott tagsággal összeférhetetlen;
• az OBT szerint a törvénynek biztosítania kell, hogy a tanács – kizárólag a választott tagjai közül – az új törvénycsomag hatályba lépése után nyomban megválaszthassa az elnökét és elnökhelyettesét, akik azonnal hivatalba is léphessenek;
• a törvénynek rendeznie kell, hogy az Országos Bírói Tanács saját apparátusának felállításáig szükséges tizenkét hónapig székhelyét, gazdálkodását, számvitelét, informatikai hátterét, adminisztrációját egy már létező állami szerv biztosítsa;

Külön érdekes, hogy a Kúrián rendezett konferenciára nem hívták meg az Országos Bírói Tanácsot, mivel a tanácsnak a Kúria mindenkori elnöke is tagja.

A történtekkel kapcsolatban kerestük a Kúriát, amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

https://hvg.hu/itthon/20230323_Kuria_konferencia_Amnesty_OBT#rss

Erkölcs, jog, meg a röpképtelen szlovák MiG-ek, amiket nagylelkűen Ukrajnának adnak

 Írta: Pomichal Krisztián

Parlamenti felhatalmazás és alkotmánybírósági jóváhagyás nélkül Szlovákia megbízotti státuszban működő kormánya saját hatáskörben úgy döntött, Mig-29-es vadászgépeket küld Ukrajnának.

Divat szidni a Csillagok háborúja első (sorrendben második) trilógiáját, de ahogy az álló óra is napi kétszer jó időt mutat, úgy ebben a Lucas-történetben is találni néhány kiemelkedő pillanatot. Van az a rész a Sith-ek bosszújában, amikor a gonoszságba belecsúnyult Palpatine szenátor levedli demokratikus állarcát és a lebegő teáscsészék között bejelenti, mindenféle rendű, rangú és csápszámú űrlények mától lesznek szívesek az Uniót (tényleg!) inkább Első Galaktikus Birodalomnak nevezni. Alig lendülünk át nagyvonalúan ezen a jópofa áthalláson, már vált is a kamera. Amidala királynő a következő snittben könnyes szemmel maga elé mormogja, „így száll hát sírba a szabadság, tapsvihar közepette”.

A tapsvihar ugyan kifogyott, népharag meg nem is volt (még), mindenesetre a kérészéletű szlovák demokráciának sikerült sírba szállnia a hét utolsó munkanapján.

Volt, aki lökte is.

Eduard Heger megbízott kormányfő megbízott kormánya úgy látta jónak, ha önhatalmúlag, mindenféle alkotmánybírói jóváhagyás vagy parlamenti döntés nélkül határoz a szlovák MiG-29-es géppark sorsáról. Pénteken reggel bejelentették, tizenhárom MiG-29-es vadászgépet küldenek az ukránoknak. Nyár óta halogatták a döntést, de csak nem bírtak dűlőre jutni. Egészen addig vártak, míg decemberben a nép által választott parlament úgy nem döntött, megvonja a kabinettől a bizalmat.

Kirobbant a belpolitikai válság Szlovákiában: bizalmi szavazáson buktatták a miniszterelnököt

Hegerék azonban ahelyett, hogy  a lehető leghamarabb kiírták volna az előrehozott választásokat, még legalább szeptember végéig hatalmon maradhatnak. A regnáló szlovák kormány miniszterei és miniszterelnöke jelenleg egy Zuzana Čaputová államfővel kötött háttéralkunak köszönhetően irányítják az országot, holott a bevett szokás szerint (azt most hagyjuk, hogy Szlovákiában bevett szokás a kormányválság), „fűtésen és világításon” kívül nagyon mást nem is csinálhatnának. Ehhez képest Eduard Heger megbízott kormányfő megbízott kormánya vette a bátorságot és ahelyett, hogy eljátszogattak volna az iratmegsemmisítővel meg a termosztát gombjaival, inkább eljátszották az egyértelműen békepárti szlovák társadalom bizalmát és még mélyebbre lökték az országot a háborúba.

Itt álljunk meg egy pillanatra! A szenzitív hidratálókrémek és kommentelők korában talán indokolt megmagyarázni, honnan vesszük a bátorságot az általánosításhoz.

Nos, egy egészen friss IPSOS-felmérés szerint a szlovák társadalom 60 százaléka elutasítja a vadászgépek és bármiféle egyéb fegyver átadását. A megkérdezettek mindössze 26 százaléka mondta azt, egyetért a kezdeményezéssel. Az már csak a hab a tortán, hogy a kutatást a szélsőségesen progresszív DenníkN hírportál rendelte meg, de a woke-wokeozati összefüggések talán nem is fontosak! A lényeg, hogy a megbízott kormány, fittyet hányva a népakaratra, az alkotmányos kötöttségekre, vagy arra, hogy a törvényhozás nem tartja őket alkalmasnak az ország irányítására, meghozta a csekélyke történelmű szlovák állam egyik legnagyobb horderejű külpolitikai döntését.

Szlovákia két darab, hatvanas évekből származó Kub csapatlégvédelmi rakétarendszer mellett összesen 13 MiG-29-es vadászgépet küld Ukrajnának.

Ebből a 13 gépből mindössze öt darab van bevethető állapotban? Nem számít! Legalább három gép 2008 óta egyetlen percet sem töltött a levegőben, állítólag motor sincs bennük? Bagatell! Hogy a repülőgépeket repülőgéppel kell szállítani Ukrajnába? Csekélység, megoldjuk! Hogy az ukrán légierő szóvivője szerint nem sok befolyásuk lesz a háború menetére? Hagyjuk már a gáncsoskodást!

Szlovákia, „a kis nagy ország”, megint a történelem jó oldalára állt – ez a lényeg! A lengyelek önsorsrontással határos oroszfóbiáját legalább meg lehet érteni, de ezt a szervilis, törleszkedő, álszent nyugatpártiságot elsőre nagyon nehéz. Mikuláš Dzurinda, korábbi szlovák kormányfő, akaratán kívül, sietett a segítségünkre. Tökéletesen összefoglalta az európai elit nagy részére jellemző elképesztő hatalmi arroganciát. Szerinte ugyanis nem volt idő a parlament döntésére vagy az alkotmánybíróság jóváhagyására várni. Háború van a szomszédban, ilyenkor „az erkölcs előbbre való a jognál!” – jelentette ki a pénteki döntést követően.

Hát igen, az én erkölcsöm a te jogodnál!

A szlovák politikusok túlfejlett erkölcsi érzékét az már nem zavarja, hogy nyolcvanéves, tisztán etnikai alapon hozott törvények ma is a szlovák állam jogrendjének részei, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is koboznak el földeket Szlovákiában. Az erkölcs előbbre való a jognál, hát persze! Hogy aztán az Európai Unió épp csak néha-néha rebbenti meg a füle botját egy-egy ilyen égtelen jogsértésre? Hogy 2023-ban etnikai alapon hozott rendelkezések lehetnek érvényben az EU-ban és von der Leyenék keze még csak meg sem remeg, amikor a helyreállítási alap pénzeit kell elutalni? Ez pont azért van így, mert a szlovák kormányok ennyire érzékenyek a nyugati fősodor minden rezdülésére.

Estve jött a parancsolat, csillagos-sávos pecsét alatt, s másnap meg is született a döntés.

Hegerék is pontosan tudják, a demokrácia már rég nem a hatalomgyakorlás módja, legfeljebb csak kerete. Ha a nemzeti konzultációban egymillió ember mond véleményt, az színjáték, de ha a szlovák kormány önhatalmúan meghoz egy ilyen döntést, az az erkölcs győzelme a jog felett. Hát persze... Értjük mi, hogy a népképviselet legfeljebb addig tartható fenn, amíg a nép azt akarja, amit a politikai és gazdasági elit (lásd Macron elnök nyugdíjreformos ámokfutását), de ez mégiscsak túlzás. Már a nyilvánvaló politikai öngyilkosságuk sem számít Hegeréknek, pontosan tudják, jobbnál jobb stiftung-ok, council-ek és foundation-ök várják a kormánytagokat a választások után, a népnek meg marad a háború, a válság és az állandó fenyegetettségérzet.

Epilógus: a MiG-ekről ugyan nem, de a kitelepített magyarok április 12-ére szánt emléknapjáról szavazhatott a héten a szlovák parlament. A 150 fős szlovák törvényhozásban mindössze 33 képviselő támogatta a javaslatot, a kitelepített és deportált magyar családoknak továbbra sincs emléknapja, hivatalos bocsánatkérést sosem kaptak. Erkölcs és jog?! Ugyanmár!

https://mandiner.hu/cikk/20230319_oroszorszag_ukrajna_haboru_mig_29_szlovakia_fegyverszallitas_europai_unio_eduard_heger

A TEK és a Kúria miatt lecsapott a magyar kormányra az Európa Tanács

 Az Európa Tanács a megfigyelésre jogosító magyar szabály összehangolását kérte az emberi jogi egyezménnyel.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága pénteken közzétett ideiglenes állásfoglalásában arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy késedelem nélkül fogadják el azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági célból végzett titkos megfigyelésről szóló jogszabályokat teljes mértékben és hatékonyan összhangba hozzák az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseivel.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága emlékeztetett, hogy az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kérelmezők magán- és családi életük tiszteletben tartásához, valamint levelezésük titkosságához való jogának megsértését állapította meg a titkos megfigyelési intézkedésekről szóló magyar jogszabály esetében.

A miniszeri bizottság megismételte, titkos megfigyelést "nagymértékben beavatkozó jellegű cselekménynek" kell tekinteni, amely sértheti a szólásszabadsághoz és a magánélethez való jogot, és amely így veszélyeztetheti a demokratikus társadalom alapjait. Hangsúlyozták továbbá: minden állam jogi kötelezettsége, hogy maradéktalanul, hatékonyan és haladéktalanul betartsa az EJEB jogerős ítéleteit. Ezzel összefüggésben arra bíztatták Magyarországot, hogy hangolja össze a titkos megfigyelésről szóló törvényét az emberi jogi bíróság ítéleteivel és foglalkozzanak a feltárt hiányosságok egészével.

A miniszteri bizottság érdeklődéssel vette tudomásul a magyar hatóságoktól 2022 októberében kapott tájékoztatást arról, hogy a szükséges jogalkotási folyamat előkészítése folyamatban van. A bizottság ugyanakkor "súlyos aggodalmának" adott hangot amiatt, hogy közel hét évvel az úgynevezett Szabó és Vissy-ügyben hozott bírósági ítélet jogerőre emelkedését követően, és annak ellenére, hogy a magyar hatóságok már 2017-ben megerősítették a jogalkotási reform szükségességét, valamint a bizottság többszöri erre vonatkozó felhívása ellenére sem érkezett írásos tájékoztatás az illetékes hatóságok részéről. Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordultak a bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket - emlékeztettek.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága végezetül arra ösztönözte a magyar hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az ET rendelkezésre álló szakértelmét, és szorosan működjenek együtt a szervezettel annak biztosítására, hogy a szükséges jogszabályi reform teljes mértékben megfeleljen az emberi jogi egyezménynek. Ennek érdekében a miniszteri bizottság felkérte a magyar hatóságokat, hogy nyújtsanak be frissített cselekvési tervet, legkésőbb szeptember 30-ig, és úgy határozott, hogy a kapott információk ismeretében legkésőbb a 2024 júniusában tervezett ülésén folytatja az ügy vizsgálatát.

A Bizottság pénteken egy másik ideiglenes határozatot is hozott, melyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "közel hét évvel a Baka András ügyében hozott ítélet jogerőre emelkedése után, és az illetékes magyar hatóságok azon bejelentése ellenére, miszerint fontolóra veszik a vonatkozó jogszabályok módosítását, nem történt előrelépés" a döntés teljes körű végrehajtásában. Felszólította a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb szeptember 30-ig nyújtsanak be "frissített cselekvési tervet" arra vonatkozóan, hogy miként kívánják eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségével kapcsolatos aggályokat. 

Arra is felszólították a magyar hatóságokat, hogy vezessenek be intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Kúria elnökének felelősségre vonásáról szóló parlamenti döntést egy független bírói testület felügyelje. Arra is felszólítottak, hogy a hatóságok folytassák a bírák jogállására és a bíróságok igazgatására vonatkozó hazai jogszabályok értékelését, beleértve az összes elfogadott és tervezett jogalkotási és egyéb intézkedésnek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt hatásának elemzését. Arra biztattak továbbá, hogy a hatóságok terjesszék elő az értékelésük során tett következtetéseket azért, hogy a miniszeri bizottság teljeskörűen értékelni tudja, hogy az érintett ügyekben megállapított jogsértéseknek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt "dermesztő hatásával" kapcsolatos aggodalmakat eloszlatták-e.

Mint írják, érdeklődéssel vették tudomásul, hogy az Országos Bírói Tanács a közelmúltban elfogadta a Bírák Új Etikai Kódexét, amely rendelkezéseket tartalmaz a bíráknak az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos véleménynyilvánítási szabadságára vonatkozóan. Ezzel összefüggésben arra ösztönözték a magyar hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást a Kúria elnöke által a Kódex alkotmányosságával kapcsolatban kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás fejleményeiről.

A Miniszteri Bizottság továbbá úgy határozott, hogy a kapott információk ismeretében legkésőbb decemberi ülésén folytatja az ügy vizsgálatát. Amennyiben az említett ülésig nem történik kézzelfogható előrelépés, újabb intézkedések megtételét irányozhatják elő annak biztosítására, hogy Magyarország betartsa az emberi jogi bíróság vonatkozó ítéletéből eredő kötelezettségeit - írták.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban hozott ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, hogy idő előtt elmozdították állásából, mivel az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helyébe a Kúria lépett.

Az ítélettel kapcsolatban a Miniszteri Bizottság 2021 júliusában hozott határozatában azonban kimondta, hogy nem tekinti végrehajtottnak az ítéletet, és további információkat kért a magyar kormánytól. A bizottság azért nem zárta le az ügy vizsgálatát, vagyis nem tekintette megfelelően végrehajtottnak az ítéletet, mert - mint közölték - a magyar kormánynak nem sikerült eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségük biztosításával kapcsolatos aggályokat.

(MTI)

https://mfor.hu/cikkek/makro/a-tek-miatt-lecsapott-a-magyar-kormanyra-az-europa-tanacs.html