Ritkán fordul elő ilyen, de most megtette a kormány

NÉMETH MÁRTON SÁNDOR

A magyar kormánynak március végéig kell teljesítenie az Európai Bizottság irányába tett igazságügyi vállalásokat. A reformokkal kapcsolatban az Országos Bírói Tanács mellett több civil szervezetnek is vannak észrevételei. Három civil szervezet részt is vett egy minisztériumi egyeztetésen. Két résztvevőtől megtudtuk, hogy udvarias hangulatban, szakmai keretek között zajlott a találkozó, abban viszont nem biztosak, hogy meg is fogadják a javaslataikat.

„Részemről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat” – válaszolta Varga Judit januári, lapunknak adott interjújában arra a kérdésünkre, hogy mi a következő lépés a Magyarországgal szemben támasztott uniós elvárások teljesítésénél. Az igazságügyi miniszter azt is elárulta, hogy ennek teljesítési határideje március 31. Azóta meg is jelent az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló képességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viselő csomag.

A bevezetendő változtatásokhoz az Országos Bírói Tanácsnak és több civil szervezetnek is vannak észrevételei. Korábbi cikkünkben Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük a részletekről.

A civilek szerint ez nem elég

A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet közösen kiadott közleményben jelentette be, hogy

hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét, és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal.

A három civil szervezet úgy fogalmazott, hogy „az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú igazságügyi reform kapcsán érdemi párbeszédet folytattunk a magyar kormány képviselőivel. A civil szervezetek bíznak benne, hogy a kormány megfontolja a módosítási javaslataikat, hiszen a bírói függetlenség helyreállítására nemcsak az uniós források, hanem az igazságos ítélkezés érdekében is szükség van”.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint „a tervezetet számos ponton módosítani kell ahhoz, hogy minden követelmény teljesüljön, vagyis az jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak”. A három civil szervezet az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetett a módosításokról, beszámolójuk alapján a tárcát négy államtitkár, köztük a parlamenti és az uniós ügyekért felelős, és egy titkárságvezető képviselte.

A szakmai egyeztetésen a civil szervezetek szóban is ismertették a javaslattal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeiket és kritikáikat. Elmondták, hogy

bár vannak olyan elemei a mérföldköveknek, amelyeknek a törvénytervezet megfelel, bőven akadnak olyanok is, amelyek esetében a kormány csak a formális teljesítésre törekedett, más esetekben pedig egyáltalán nem tett eleget a vállalásoknak.

A felek egyetértettek abban, hogy a korábbinál jóval szélesebb hatás- és feladatkörrel felruházott Országos Bírói Tanács (OBT) elindításához szükség van egy átmeneti időszakra (hasonlóan az Integritás Hatósághoz), amikor egy már működő és kellő kapacitással bíró szervezet személyi és szervezeti támogatást nyújt a bírói tanács számára. A civilek azt is közölték, problémásnak tartják, hogy az OBT csak augusztus 1-jével választhatna elnököt, és javasolták, hogy erre a lehető legkorábban lehetőségük legyen.

A beszámolóban arról is írnak, „az IM elismerte, hogy a tervezet nem szünteti meg azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, mivel a közhatalmi szervek a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozással a jövőben is előterjeszthetnek alkotmányjogi panaszt. A civilek jelezték, hogy a tervezet ebben a formában nem felel meg a vállalásoknak, és valódi megoldást csak a panaszlehetőség Alaptörvényben történő kizárása jelentene”.

A civil szervezetek hozzátették: hosszabb vita alakult ki arról, „hogyan kell értelmezni az OBT döntési kompetenciájának megerősítésére vonatkozó vállalásokat”, szerintük „az felel meg a szupermérföldkövekben foglaltaknak, ha a bírák teljes körű véleményt mondhatnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára pályázó jelöltek alkalmasságáról, és nem pusztán a törvényi feltételek (például a kellő idejű szolgálati jogviszony megléte) ellenőrzése a feladatuk”.

Azt is kiemelték, hogy „összhangban a mérföldkő előírásával, az objektív feltételek között kell rögzíteni a függetlenség, pártatlanság, az integritás és feddhetetlenség követelményét, és az OBT kötelező erejű véleményének ezekre a kritériumokra is ki kell terjednie. A kormány képviselői elmondták, hogy szerintük ez a megoldás egy merőben új rendszer bevezetését jelentené, amit nem vállaltak, illetve a parlament hatáskörének szűkítésével, elvonásával járna. Ebben a kérdésben sem közeledtek az álláspontok”.

A civil szervezetek egy másik hangsúlyos kritikája, hogy „a tervezet ahelyett, hogy az előírásoknak megfelelően teljesen megszüntette volna azt a lehetőséget, hogy az alkotmánybírák rendes bíróvá történő kinevezésük után kérésükre automatikusan a Kúriára kerülhessenek, ezt a jogot a jelenlegi AB-tagok esetében fenntartja, és csak a jövőre nézve kívánja megszüntetni”.

A beszámolóban az áll: „az IM képviselői azzal érveltek, hogy a mostani alkotmánybírák esetében ez szerzett jogok elvonásával járna, hiszen ők abban a tudatban kérték a bírói kinevezésüket, hogy alkotmánybírói megbízatásuk végével a Kúriára kerülhetnek. A civil szervezetek elmondták, hogy ez az érvelés elfogadható a bírói kinevezésekkel kapcsolatban, de nem alkalmazható a Kúriára történő beosztással kapcsolatban, és ismét jelezték, hogy amennyiben nem zárják ki annak a lehetőségét a mostani alkotmánybírák esetében is, úgy a tervezet ezen pontja sem felel meg a vállalt kötelezettségnek”.

Később derül ki, hogy beépítik-e a javaslataikat

Kádár András Kristóf az Igazságügyi Minisztériumban történt egyeztetéssel kapcsolatban kérdésünkre elárulta:

Értelmes, érdemi szakmai vita folyt. Jogi érvek ütköztek jogi ellenérvekkel, teljesen civilizált módon. A tizenöt évvel ezelőttiekhez hasonló volt az egyeztetés, aminek egyrészt örülünk, másrészt szomorúak vagyunk, hogy ennek hírértéke van. A rendszerváltástól körülbelül 2014-ig így zajlott, majd a civil szervezetekkel szembeni támadásokkal párhuzamosan szűnt meg ez a fajta kommunikáció.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kitért arra is, hogy voltak olyan felvetéseik, amelyeket elfogadhatónak tartott a tárca, „ilyen az, amit az OBT is jelzett, hogy apparátus nélkül, egyik napról a másikra nem tudják elkezdeni a működést, kell egy olyan szervezet, amely inkubátorként funkcionál, ez fontos kérdés, és ebben abszolút nyitottnak mutatkoztak arra, hogy beépítik a javaslatokat a törvénytervezetbe”. Más felvetéseikre azt a választ kapták minisztériumi részről, hogy megfontolják, valamint voltak olyanok is, amelyeknél mereven ellentétesek maradtak az álláspontok, ilyen például, hogy a jelenlegi alkotmánybírók, akik már kérték a bírói kinevezésüket, ne kerülhessenek pályázat nélkül egyből a Kúriára.

Kádár András Kristóf a jövőre vonatkozó kérdésünkre kifejtette: elvileg még lehetne egyeztetés, ha van olyan terület, amelynél a kormányzat szükségesnek tartja ezt, de a valószínűbb forgatókönyv az, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatból fog kiderülni, hogy milyen javaslatokat használtak fel. A Helsinki Bizottság társelnöke arra is felhívta a figyelmünket, hogy „a jogalkotásban történő társadalmi részvételről szóló törvény szerint az elvetett javaslatokról összefoglaló jellegű anyagot kell készíteniük és közzétenniük”, arra vonatkozó kötelezettsége ugyanakkor nincs a kormánynak, hogy minden visszautasított észrevételre részletes ellenérvet írjon.

Kádár András Kristóf végül leszögezte: ha újra egyeztetnének velük kormányzati részről, örömmel állnak rendelkezésre.

Udvarias, szakmai egyeztetés, de...

Az Amnesty International Magyarországtól megtudtuk, hogy

az egyeztetés udvarias hangulatban, szakmai keretek között zajlott. A javaslataink iránt ugyanakkor néhány technikai részletet (így például az OBT részére biztosított átmeneti adminisztrációs támogatást) leszámítva nem tapasztaltunk nyitottságot.

A civil szervezet lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a jelenlegi formában a törvénycsomag nem felel meg a szupermérföldköveknek, ezért van esély rá, hogy a törvényjavaslatot még módosítják. Reméljük, hogy a parlament elé már egy olyan csomagot fognak benyújtani, ami minden szempontból megfelel az uniós elvárásoknak”.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a javaslataik közül melyeket tartják a legfontosabbaknak. Az Amnesty részéről hangsúlyozták, hogy nehéz kiemelni bármely pontot, „mert mindegyik nagyon fontos a bírói függetlenség helyreállításához. Ráadásul sok olyan, a bíróságokat érintő szabály van még ezeken kívül is, amelyet módosítani kéne ehhez”.

A szupermérföldkövekhez kapcsolódóan három javaslatot emeltek ki:

Az OBT részére érdemi beleszólást kell adni a Kúria és az OBH vezetői kiválasztásába.

Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a jelenlegi alkotmánybírák automatikusan kúriai tanácselnökök lehessenek.

Az Alaptörvényben kell kizárni azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.

A minisztérium nyitott a konstruktív szakmai párbeszédre

„Az Igazságügyi Minisztérium számára kiemelten fontos a konstruktív eszmecsere fenntartása a civil élet szereplőivel, gondoljunk csak a családjogi jogalkotás még hatékonyabbá tétele érdekében a minisztérium által összehívott Családjogi Civil Munkacsoport eredményeire, vagy az áldozatsegítés területén elért eredményekre” – fogalmazott lapunk kérdésére a tárca. Hozzátették: „Az Igazságügyi Minisztérium munkatársai továbbra is azért dolgoznak, hogy a magyar emberek mielőbb hozzáférjenek a nekik járó uniós forrásokhoz, melyeket az Európai Bizottság jelenleg is visszatart. Ezen források visszatartását a kérdésben szereplő civil szervezetek közül többen is javasolták az európai intézményeknek”.

Lapunk kérdéseire adott válaszaikban azt is hangsúlyozták:

az Igazságügyi Minisztérium a továbbiakban is nyitott lesz a konstruktív szakmai párbeszédre, ugyanakkor elutasítjuk az ideológiai alapú érvelést és nyomásgyakorlást a szakmai kérdések megtárgyalásakor.

Az igazságügyi csomagot a minisztérium a következő hónapban fogja az Országgyűlés elé terjeszteni.

https://index.hu/belfold/2023/02/23/birosagok-europai-unio-europai-bizottsag-unios-penzek-varga-judit-civil-szervezetek-igazsagugyi-miniszterium/