Korlátozták az államfő jogköreit Montenegróban

 A montenegrói alkotmányos válság újabb fejezeteként a parlament korlátozta a köztársasági elnök jogköreit. Az államfő, Milo Djukanovic a törvényes határidőn belül senkit nem kért fel kormányalakításra, miután a 2020-as választásokat követően a győztes pártok alapította kormányok rendre megbuktak. A montenegrói alkotmányban joghézagként szerepelt, hogy nem volt gyakorlat arra az esetre, ha a köztársasági elnök senkit nem bíz meg a kormányalakítással. Milo Djukanovic szerint a törvény alkotmányellenes.

7 órája | Szerző: MTI/VG

Módosította a köztársasági elnökről szóló törvényt a montenegrói parlament, a lépéssel szűkültek az államfő jogkörei – jelentette szerda reggeli híradójában a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG). A beszámoló szerint a 81 tagú törvényhozás 41 képviselője támogatta a javaslatot, amelynek lényege, hogy amennyiben a köztársasági elnök nem kér fel senkit kormányalakításra a törvényes határidőn belül, akkor azt a politikust tekintik kormányfőjelöltnek, akit a legtöbb parlamenti képviselő támogat. A kormányalakítás menete nem változik, vagyis a kormányfőjelöltnek a korábbiakhoz hasonlóan be kell mutatnia programját és a miniszterjelöltjeit, majd a parlamentnek szavaznia kell arról, hogy elfogadja-e a javasolt összetételű kormányt.

A Milo Djukanovic köztársasági elnök vezette Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) kivonult a hatórás vitát követő szavazásról, és alkotmányellenesnek nevezte a törvény módosítását.

Montenegróban legutóbb 2020-ban volt parlamenti választás. Az akkor megválasztott kormány azonban februárban megbukott, mert a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal. Az azt követő kormány pedig augusztusban bukott el a bizalmi szavazáson a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt. A helyzet rendezése érdekében Milo Djukanovic államfő a parlament megbízatási idejének lerövidítését, és előre hozott választások kiírását javasolta, amire válaszul néhány parlamenti párt a köztársasági elnök visszahívását kezdeményezte.

A kormány augusztus 19-i bukását követően az államfőnek 30 napja volt arra, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással, ezt azonban nem tette meg.

Erre válaszul 41 parlamenti képviselő a köztársasági elnök leváltását kezdeményezte, mert úgy véli, Milo Djukanovic megsértette az alkotmányt, amikor senkit sem bízott meg kormányalakítással a megszabott határidőn belül.

Az ügy minden más esetben az alkotmánybíróság elé kerülne, ám mivel a bizalmi szavazás előtt a parlament nem nevezte ki az új alkotmánybírákat, a testület létszáma hiányos, és ezért nem hozhat döntéseket.

Közben Milo Djukanovic bejelentette, hogy amennyiben a törvényhozás nem oszlik fel önként, ő maga fogja feloszlatni elnöki határozattal, az alkotmány ugyanis erre lehetőséget ad. Az elnök leváltását kezdeményező parlamenti képviselők szerint az államfő így akar megragadni minden lehetőséget arra, hogy hatalomban maradjon, a 2020-as választáson ugyanis az általa vezetett, korábban az országot három évtizeden át irányító Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alulmaradt, 

Milo Djukanovic elnöki mandátuma pedig jövő tavasszal lejár.

Végül nem hívták vissza, viszont módosították a jogköreit. Ezzel orvosolták azt a joghézagot, amely lehetőséget adott az államfőnek arra, hogy ne bízzon meg senkit kormányalakítással annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége (41) Miodrag Lekic egykori külügyminisztert javasolta miniszterelnöknek.

https://www.vg.hu/kozelet/2022/11/korlatoztak-az-allamfo-jogkoreit-montenegroban