Oroszország: elfogult, politikai ítélet született Hollandiában

 

Moszkva sajnálja, hogy a maláj utasgép ügyét vizsgáló bíróság politikai befolyása alá került és így nem hozott pártatlan ítéletet.

"Mélységesen sajnáljuk, hogy a hágai kerületi bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit az aktuális politikai konjunktúra érdekében, és ezzel súlyos csapást mért a holland igazságszolgáltatási rendszer egészének jó hírnevére" - közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca szerint az ítéletből látszik, hogy az politikai megrendelésre készült Moszkva gyanúba keverésére. A minisztérium kifogásolta, hogy a testület szelektíven kezelte az ügy anyagait, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a holland ügyészség minden következtetése névtelen titkosított személyazonosságú tanúk vallomásán, valamint egy érdekelt fél, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által rendelkezésre bocsátott, kétes eredetű, többször is hamisnak és ellentmondásosnak bizonyult információkon alapult.

A tárca nehezményezte, hogy nem vették figyelembe a védelem érvelését,

miszerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az MH17-es járatot orosz eredetű Buk rakéta semmisítette meg. Figyelmen kívül hagyták az orosz védelmi minisztérium titkosítás alól feloldott dokumentumait is, amelyek értelmében Ukrajnának olyan rakétája volt, amelynek sorozatszáma megegyezett azzal, amelyet a helyszínen talált roncsokon azonosítottak.

Az orosz kifogások közé tartozik, hogy a bíróság Moszkva szerint nem kívánta részletesen kivizsgálni, honnan indították a rakétát, és "egyszerűen figyelmen kívül hagyták" azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a kilövést ukrán katonák hajthatták végre Kijev által ellenőrzött területről."

"Az orosz radarok elsődleges, feldolgozatlan adatai, valamint (a Buk rakétákat gyártó) Almaz-Antej konszern által átadott jelentések és a természeti kísérletek eredményei, amelyek megerősítik, hogy a rakétát a kijevi hatóságok által ellenőrzött területről indították, nem kerültek be a büntetőeljárás anyagába. Ugyanez vonatkozik a védelem által beidézett számos fontos tanú vallomására is" - állt a közleményben.

A minisztérium rámutatott:

Ukrajna maga is megtagadta, hogy rendelkezésre bocsássa a saját radarjainak adatait

és a földi repülésellenőrző szolgálatok beszélgetéseit rögzítő felvételeket, az aznap dolgozó ukrán irányítók pedig "nyomtalanul eltűntek". Emellett a tárca szerint tisztázhattak volna sok dolgot az incidens napján készült amerikai műholdfelvételek is, ám Washington elutasította a bíróknak azt kérését, hogy ezeket hozzák nyilvánosságra, vagy hogy legalább különleges feltételek mellett tegyék hozzáférhetővé őket.

Az orosz közlemény azt is nehezményezi, hogy az eljárás során nem elemezték megfelelően Kijev felelősségét amiatt, hogy elmulasztotta lezárni a háborús övezet feletti légteret.

Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányjogi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy

az ítéletnek Oroszországra nézve nincs jogi következménye, "de érdekes tanulmányozni".

Vlagyimir Dzsabarov, a felsőház nemzetközi bizottságának első elnökhelyettese pedig azt mondta: a hágai bíróság ítélete előrelátható volt, és noha Oroszország számára jogilag semmis, orosz ügyvédek talán mégis meg fogják fellebbezni. Dzsabarov felhívta a figyelmet arra, hogy a perre Malajzia képviselőit meg sem hívták.

Jevgenyij Buzsinszkij altábornagy, az orosz védelmi minisztérium nemzetközi osztályának volt vezetője rámutatott, hogy a holland bíróság Oroszországot közvetlenül nem tette felelőssé a történtekért, ami által vége lett a nyolc éve tartó nemzetközi botránynak. Mint mondta, az ítélet nem kötelezi Moszkvát az elítéltek kiszolgáltatására.

Pavel Laptyev, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) delegált egykori első orosz biztos szerint

Oroszország nem köteles tartania magát az ítélethez, mert "nincs erre vonatkozó nemzetközi jogszabály".

Az ügyvéd emlékeztetett: az MH17-es lezuhanása helyszínén talált rakétaroncson a sorszám 7379-es számjegyekkel végződött, ami arra utal, hogy a fegyver Ukrajnáé volt.

A hágai bíróság csütörtökön in absentia életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt két orosz állampolgárt és egy Moszkva-barát ukrajnai szakadárt csaknem háromszáz ember halálának okozásáért az ügyben. A negyedik, orosz állampolgárságú vádlottat bizonyíték hiányában felmentették. A helyszíni orosz médiajelentések hangsúlyozták, hogy Oroszország közvetlen felelősségét a testület az első fokú ítéletében nem állapította meg.

Oroszország a történteknek a nyomozás és a holland bíróság által bizonyítottként elfogadott interpretációjával szemben mindvégig Ukrajnát vádolta a maláj gép lelövésével,

azt állítva, hogy az utasszállítót megsemmisítő rakéta az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó, 223. légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A Buk szovjet légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) adatai alapján állapították meg.

https://infostart.hu/kulfold/2022/11/17/oroszorszag-elfogult-politikai-itelet-szuletett-hollandiaban#

Vasvári: A Rubicon átlépése, hogy a közpénzből finanszírozott sajtó aktív bírák lemondását követeli

 

Barnóczki Brigitta

A Rubicon átlépése, hogy a közpénzből finanszírozott sajtó aktív bírák lemondását követelje – mondta a Népszavának adott interjújában Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja, szóvivője. Valótlannak nevezte a kormányközeli médiában megjelent, a bírói tevékenységét érintő állításokat, szerinte azok „csak gyalázkodások”, amelyek azért születnek, mert valamivel „el kell adni az újságot”.

„Múlt szerdán, az OBT ülésén felhívtam Senyei György OBH-elnök figyelmét arra, hogy aki ebben a példátlan helyzetben néma marad, az cinkossá válik. Abban bíztam, hogy meg fogja tudni különböztetni a bírói ítélkezési tevékenység miatti, illetve az OBT-ben vitt szerepkörrel kapcsolatos, igazgatást érintő kritikákat. Sajnos, csalódnom kellett, mert az OBH elnökének pénteki nyilatkozatából egyértelmű, hogy a kettő összemosását elfogadhatónak tartja. Ez pedig mindennél jobban erodálja a közbizalmat, amit ő védeni hivatott” – mondta Vasvári Csaba az interjúban.

Az OBT tagja mindenkinek a képzeletére bízta, hogy mi a támadások valós oka, de szerinte az elsődlegesen túlmutató, mögöttes oka is kell hogy legyen.

„Mert európai uniós országban, legalábbis a Lajtától nyugatra az elmúlt 70 évben nem találni arra példát, hogy a közpénzből finanszírozott sajtó aktív bírák lemondását követelje. És nem is csak a sajtó, hanem országgyűlési képviselő, mi több, parlamenti bizottsági elnök tette ezt meg. Ez a Rubicon átlépése, amely minőségi változást okoz az igazságszolgáltatással kapcsolatos közéleti vitákban”

– mondta.

Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, hogy a verbális támadásokból tényleges agresszió lesz, Vasvári azt válaszolta, hogy a szó veszélyes fegyver. „Ugyanakkor Magyarország egy európai uniós állam, és mi, magyar bírók egyben európai bírók is vagyunk. A mi feladatunk, hogy hatékony jogszolgáltatás álljon minden polgár rendelkezésére, az alapvető jogokat akár az állammal szemben is biztosítsuk. Ezt pedig félve, remegő lábakkal nem lehet teljesíteni. Következésképpen nem félünk, mert nem vagyunk hajlandóak félni” – mondta.

Ahogy arról korábban írtunk, a kormányközeli média két magyar bíró lemondását követeli, amiért találkoztak az Egyesült Államok budapesti nagykövetével. Az érintett bírák közleményt adtak ki, amiben emlékeztettek arra, hogy még az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a kormányközeli Handó Tünde is találkozott a budapesti amerikai nagykövettel, valamint arról írnak: egy nagykövet elsősorban nem politikus, hanem a diplomáciai képviselet feje, tehát a saját országát képviseli egy másik államban.

Az ügyben a budapesti amerikai nagykövetség is felszólalt, közleményében azt írta, hogy a közelmúltban történt találkozó összhangban van az Egyesült Államok és más országok által világszerte folytatott diplomáciai gyakorlattal.

https://telex.hu/belfold/2022/11/07/biro-orszagos-biroi-tanacs-vasvari-csaba-amerikai-nagykovet-david-pressman-kormanymedia

Ar

Korlátozták az államfő jogköreit Montenegróban

 A montenegrói alkotmányos válság újabb fejezeteként a parlament korlátozta a köztársasági elnök jogköreit. Az államfő, Milo Djukanovic a törvényes határidőn belül senkit nem kért fel kormányalakításra, miután a 2020-as választásokat követően a győztes pártok alapította kormányok rendre megbuktak. A montenegrói alkotmányban joghézagként szerepelt, hogy nem volt gyakorlat arra az esetre, ha a köztársasági elnök senkit nem bíz meg a kormányalakítással. Milo Djukanovic szerint a törvény alkotmányellenes.

7 órája | Szerző: MTI/VG

Módosította a köztársasági elnökről szóló törvényt a montenegrói parlament, a lépéssel szűkültek az államfő jogkörei – jelentette szerda reggeli híradójában a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG). A beszámoló szerint a 81 tagú törvényhozás 41 képviselője támogatta a javaslatot, amelynek lényege, hogy amennyiben a köztársasági elnök nem kér fel senkit kormányalakításra a törvényes határidőn belül, akkor azt a politikust tekintik kormányfőjelöltnek, akit a legtöbb parlamenti képviselő támogat. A kormányalakítás menete nem változik, vagyis a kormányfőjelöltnek a korábbiakhoz hasonlóan be kell mutatnia programját és a miniszterjelöltjeit, majd a parlamentnek szavaznia kell arról, hogy elfogadja-e a javasolt összetételű kormányt.

A Milo Djukanovic köztársasági elnök vezette Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) kivonult a hatórás vitát követő szavazásról, és alkotmányellenesnek nevezte a törvény módosítását.

Montenegróban legutóbb 2020-ban volt parlamenti választás. Az akkor megválasztott kormány azonban februárban megbukott, mert a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal. Az azt követő kormány pedig augusztusban bukott el a bizalmi szavazáson a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt. A helyzet rendezése érdekében Milo Djukanovic államfő a parlament megbízatási idejének lerövidítését, és előre hozott választások kiírását javasolta, amire válaszul néhány parlamenti párt a köztársasági elnök visszahívását kezdeményezte.

A kormány augusztus 19-i bukását követően az államfőnek 30 napja volt arra, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással, ezt azonban nem tette meg.

Erre válaszul 41 parlamenti képviselő a köztársasági elnök leváltását kezdeményezte, mert úgy véli, Milo Djukanovic megsértette az alkotmányt, amikor senkit sem bízott meg kormányalakítással a megszabott határidőn belül.

Az ügy minden más esetben az alkotmánybíróság elé kerülne, ám mivel a bizalmi szavazás előtt a parlament nem nevezte ki az új alkotmánybírákat, a testület létszáma hiányos, és ezért nem hozhat döntéseket.

Közben Milo Djukanovic bejelentette, hogy amennyiben a törvényhozás nem oszlik fel önként, ő maga fogja feloszlatni elnöki határozattal, az alkotmány ugyanis erre lehetőséget ad. Az elnök leváltását kezdeményező parlamenti képviselők szerint az államfő így akar megragadni minden lehetőséget arra, hogy hatalomban maradjon, a 2020-as választáson ugyanis az általa vezetett, korábban az országot három évtizeden át irányító Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alulmaradt, 

Milo Djukanovic elnöki mandátuma pedig jövő tavasszal lejár.

Végül nem hívták vissza, viszont módosították a jogköreit. Ezzel orvosolták azt a joghézagot, amely lehetőséget adott az államfőnek arra, hogy ne bízzon meg senkit kormányalakítással annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége (41) Miodrag Lekic egykori külügyminisztert javasolta miniszterelnöknek.

https://www.vg.hu/kozelet/2022/11/korlatoztak-az-allamfo-jogkoreit-montenegroban