Azt a technológiát kell már most szabályozni, ami még nem is létezik

 A magyar Alkotmánybíróság egy összeurópai fórum létrehozását kezdeményezi, ahol a technológiai fejlesztések szabályozásának jó gyakorlataikat és problémáikat oszthatják meg a különböző országok alapjogokkal foglalkozó testületei. Az új innovációk szabályozása komoly kihívás elé állítják a jogalkotók, már most is olyan technológiák esetében kellene jogi keretrendszereket kitalálni, amelyek hasznosítását még nem ismerjük – többek között ezekről a témákról beszélt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján.

Szabó Dániel, 2022. május 25. szerda, 15:56

A technológia és annak fejlődése elválaszthatatlan az embertől és az emberiségtől. Az említett vívmányok mindig is újdonságot és kihívást, de lehetőséget is jelentenek. Történelmi léptékkel nézve a ma nehézségei már csak olyan tényezők lesznek, amelyek meghatározzák a jövőt. Így történt ez az elektromos árammal, a repüléssel, vagy a mobiltelefonokkal is, amelyek jelentősen leegyszerűsítették az életünket, mostanra viszont ezek már jóval többet jelentenek, mint a felfedezésüket – mondta el Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke Az új technológiák hatása a demokráciára című konferencián szerdán tartott előadásában.

Az alkotmányjogász szerint fontos látni, hogy a technológiai felfedezések és vívmányok maguk is folyamatosan átalakulnak, változnak. Példaként a mobiltelefonokat említette, amelyeket a '90-es években még azért hívtak rádiótelefonnak, mert csak egymás hívására voltak alkalmasak az eszközök, de mostanra már multifunkciós eszközök, amelyeken akár alkotmánybírósági határozati javaslatokat is lehet ellenőrizni.

Sulyok Tamás szerint a kerék éppen ugyanígy átformálta a világot, mint most az internet. Ami viszont más, hogy a technológiai fejlődés sokkal gyorsabb, mint volt eddig bármikor a történelem során. Ezt illusztrálandó elmondta, hogy becslések szerint 2023-ra 50 milliárd digitális eszköz csatlakozik majd a világhálóhoz, de jelen lesznek az önvezető autók, a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások. Fontosnak tartja, hogy ebből már sok technológiát ismerünk, de még a végleges formájukat, felhasználási módjukat csak most nyerik el.

„Sokan a mostani korszakot a negyedik ipari forradalomnak tartják, de azt még nem tudjuk, hogy mi lesz ennek a mozgatórugója” – mondta a szakértő, aki úgy véli, hogy most az tűnik valószínűnek, hogy ez az MI, vagy az önvezető autók lehetnek. Szerinte a következő évben a korábbiakhoz képest 20 ezer évnyi fejlődés következik be. Ráadásul egy vívmány sem korlátozódik egy területre: ugyanazt a technológiát egyszerre használhatja a telekommunikáció, de az egészségügy is. Az 5G technológia például már inkább a gépek és nem az emberek kommunikációját hivatott elősegíteni.

Mivel így felgyorsult, és ennyire komplex lett a technológiai világ, egyre kevésbé értjük meg mélyen a technológiai vívmányokat, miközben a szabályozásokat ezekre is ki kell terjeszteni.

Hogy döntsünk arról, amit még nem is látunk?

„Az alkotmányozás területén két probléma érezhető a szabályozással kapcsolatban: vagy nem létezik ilyen szabály egy adott technológiai fejlesztésre, vagy a már meglévő nem megfelelő” – ismertette a problémát Sulyok Tamás, aki elmondta, hogy a jogalkotás eleve retrospektív folyamat, vagyis már létező dolgokra alkalmaz utólag szabályokat, vagy a már kialakult gyakorlatok megfelelőségét vizsgálja. 

Viszont ez a visszamenőlegesség, valamint a technológia gyors fejlődése nehéz feladat elé állítja az alkotmányjogászokat. Már az is előfordul, hogy mire a szabályozás megszületik, addigra irrelevánssá válik az a technológia, amelyre kidolgozták. Példaként említette a rádiós és telekommunikációs frekvenciák elosztásáról döntő szabályokat, amelyek azért váltak elavulttá, mert megjelent a digitális műsorsugárzás, tehát megszűnt a frekvenciaszűkösség.

Valamint felhozta a közösségi médiaoldalak ügyét is, amelyek teljesen átalakultak a megjelenésük óta, megváltozott a jelentőségük. Ezeknél olyan helyzet alakult ki Sulyok szerint, hogy egyes nagy cégek maguk döntenek úgy, hogy egyes tartalmakat törölnek valamilyen saját szabályuk szerint, de nincs rájuk alkalmazható jogorvoslati lehetőség. Nem feltétlenül tudjuk, hogy kik döntenek a szólásszabadság korlátozásáról ezeken a platformokon, ami ellehetetleníti a jogvédelmet.

Mivel az AB nem rendelkezik jogalkotói jogkörrel, az Országgyűlést kérheti fel, hogy dolgozzon ki egy-egy területre szabályozást. Sulyok Tamás szerint ezért fontos, hogy a testület vizsgálja azt, hogy egy új területre alkalmazott jog milyen alkotmányjogi problémákat rejthet, vagy a már meglévő szabályoknál hogyan érvényesülnek a normák.

A jogász viszont pozitív példaként említette a pandémia időszakát, amikor a személyes tanácskozásra nem volt lehetőség az Alkotmánybíróságnál, de digitálisan ezt meg lehetett tenni. Mint mondta, itt már a technológia a megoldást kínálta.

Az AB egy új kezdeményezésről szólva elmondta, hogy a gyorsan változó technológiai környezetben nem feltétlenül elég egy testület, ezért ha megosztja több alkotmányozó szerv a tapasztalatait, akkor könnyebb lehet megoldást találni. Ezért elindítják az európai alkotmánybíróságok hálózatát, amely egy adatbázis lesz. Ebben kereshető formában megoszthatók lesznek az élő joggyakorlatok, tapasztalatok és már bevált megoldások.

„Az új technológiák hatása a demokráciára” című konferencia előadásairól a Napi.hu-n számolunk be.

https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/sulyok-tamas-technologia-alkotmanyjog-szabalyozas.753038.html