A rendszerváltás óta eltelt idő felében háború dúlt egy szomszédos országban, mégsem kellett a kormánynak erre hivatkozva félretolnia a parlamentet. Csak most.
Nemrég tizedszerre módosította az alkotmányt – más néven Alaptörvényt – a Fidesz és a volt fideszes Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.
Ezúttal azért kellett hozzányúlni, hogy a járvány elmúltával egy szomszédos országban zajló fegyveres konfliktusra hivatkozva is veszélyhelyzetet hirdethessen a kormány. Utóbbi rögtön meg is történt.
Hiába van szinte teljhatalma a kétharmados kormánynak, a veszélyhelyzettel további jogköröket kapnak, lényegében teljesen kiiktathatják a parlamentet, és
a veszélyhelyzet alatt egyfajta alkotmányos diktatúrával kormányozhatnak.
Átlagos időszakban elfogadhatatlan lenne, hogy a kormány lényegében pusztán rendeletekkel kormányozzon, amelyekkel egyes létező törvényeket is felülírhat. Számos állampolgári jogot is korlátozhatnak, például lefoglalhatnak magántulajdont, megtilthatják a tüntetéseket vagy a népszavazásokat.
Külön probléma a TASZ szerint, hogy a különleges jogrendet a kormány eddig is számos esetben a saját hatalmi céljainak elérésére használta, és nem a polgárok megvédésének szándéka vezérelte. Kiemelték még, hogy az elmúlt kétévnyi veszélyhelyzet alatt az is kiderült, hogy „sem az Alkotmánybíróság, sem az alapvető jogok biztosa nem képes arra, hogy fellépjen a különleges jogrend alkotmányos kereteinek betartatásáért”.
Teli voltunk szomszédos háborúkkal a rendszerváltás óta
Az új szabály azért is furcsa, mert a rendszerváltás óta eltelt idő nagyjából felében nagyon komoly fegyveres konfliktusok zajlottak a szomszédos országokban.
Korábban viszont fel sem merült – sokkal gyengébb jogkörökkel bíró kormányoknál sem –, hogy ezt a körülményt csak az ideiglenes alkotmányos diktatúra bevezetésével lennének képesek megfelelően kezelni.
Ilyen elv alapján rögtön a rendszerváltás után félre lehetett volna állítani az Országgyűlést, hiszen 1990 tavaszán történt az első szabad választás, 1990 nyarán viszont már kitört a délszláv háború.
Ennek több mint négyéves első szakasza során több százezer embert is meggyilkolhattak, és durván négymillió ember menekült az otthonából, jelentős részük egyébként éppen Magyarországra.
Az Antall- és a kétharmados Horn-kormány sem látta azonban indokoltnak az ideiglenes alkotmányos diktatúrát. Ahogy a Fidesz sem 2014, azaz az első ukrajnai orosz támadások után.
Mi számít majd fegyveres konfliktusnak?
Hivatalosan egyébként most sincs háború Ukrajnában, az orosz hadsereg hadüzenet nélkül próbálta meg lerohanni Ukrajnát 2022. február 24-én. Az pedig önmagában is bizonytalan, hogy mi számít háborúnak vagy „fennálló fegyveres konfliktusnak", nincs erre egyértelmű jogi megoldás.
Kölcsönös hadüzenetnél még egyszerű a jogi helyzet. Ukrajnában valószínűleg mondhatjuk, hogy legalábbis fegyveres konfliktus zajlik, hiszen két ország hivatalos hadserege lövi egymást, és több tízezerre teszik már az áldozatok számát. De mondjuk az IRA ellen fegyveres konfliktusba bocsátkozott az Egyesült Királyság korábban? Vagy a dunaszerdahelyi maffia leszámolásai is fegyveres konfliktust jelentettek egy szomszéd országban?
Ha hirtelen ilyen erős, szinte diktatórikus jogkörök jöhetnek egy szomszédban zajló fegyveres konfliktus során, akkor nem ártana tisztázni azt sem, mi számít annak.
