Bodnár Zsolt
A kínai Fudan
Egyetem itthoni létesítményeinek építéséért felelős kormánybiztos, Palkovics
László hétfőn kijelentette: megépítik az intézmény budapesti kampuszát. A
határozott kijelentést rögtön azután tette, hogy közel két órán át egyeztetett
Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Baranyi Krisztina ferencvárosi
polgármesterrel a Fudant is magában foglaló Diákváros projektről. Karácsony és
Baranyi szerint az egyeztetés hosszú és eredménytelen volt, Palkovics viszont
azt már előrelépésnek nevezte, hogy részletesen tájékoztatták a két politikust
a helyzetről, és szerinte egyébként is csak egy ponton volt „egyet nem értés”.
Miközben az
innovációs és technológiai miniszter szóban együttműködést és teljes
transzparenciát ajánlott az önkormányzatoknak, tettei egész másról árulkodnak.
Április végén az Indexnek adott interjújában még azt mondta, az eredeti tervek
változatlanok, vagyis a Diákváros tervezett dél-pesti területének kisebb,
északi része lesz a Fudané, a déli részen pedig felépülhetnek a magyar
egyetemistáknak szánt kollégiumi épületek, valamint a nagyvásártelepi csarnok
helyére szánt közösségi terek. „Nem értjük, ki és miért állítja, hogy kiszorul
a Diákváros a területről” – mondta Palkovics.
A május 11-én
benyújtott törvényjavaslatokban azonban már éppen fordítva szerepel a két
terület: a csatolt térképen a Diákváros kapott helyet északon, míg a kínai
egyetem kampusza terül el a lényegesen nagyobb déli szakaszon. „A Fudan és az
ITM közötti megállapodásban világosan szerepel az egyetemi terület nagysága,
ami 26 hektár, és a Diákváros terveit is 26 hektárra tervezték. Viszonylag
egyszerűen belátható, hogy ugyanarra a területre két 26 hektáros fejlesztés
nehezen fér meg egymás mellett” – mondta Baranyi Krisztina az MTA köztestületi
tagjaiból álló Stádium 28 Kör pénteki, a kínai egyetem magyarországi
terjeszkedéséről tartott fórumán.
A Diákváros a
diákvárosiaké
A ferencvárosi
polgármester szerint példátlan módon kivették a kerület kezéből a terület
építési szabályozásának lehetőségét, ami azt jelenti, hogy jelenleg ez az
egyetlen olyan terület az országban, ahol nem az önkormányzat szabja meg, hogy
mit, hogyan, milyen szabályok alapján lehet építeni. Az új tervezet Baranyi
szerint már csak azért is abszurd, mert ha valóban ennek alapján építenék fel a
Diákvárost és a Fudan kampuszát, akkor a Diákváros név teljesen értelmét
vesztené. A kijelölt 6-7 hektáros területen ugyanis legfeljebb úgy lehetne 8
ezer férőhellyel szolgáló kollégiumi épületeket felépíteni, hogy „nagyon magas
épületek, nagyon közel egymáshoz épülnének fel,” és azok mellett már nem férne
el semmilyen kulturális, kereskedelmi vagy sportlétesítmény, miközben a Fudan
épületei 20 hektáron terülnének el, nagy zöldterületekkel övezve.
Balra a
Diákváros és a Fudan Egyetem elhelyezkedésére vonatkozó eredeti terv, jobbra a
törvényjavaslatba került módosított változatForrás: Budapest Fejlesztési
Központ / Facebook - Baranyi Krisztina
A Fudan-sztori
párhuzamos valóságait jól példázza, hogy bár Palkovics szerint a kezdetektől
egyetemvárosnak tervezték a projektet, a Diákváros fejlesztéseit a kezdetek óta
támogató Baranyi szerint ez csak szómágia: „Előkerestem a korábbi, tehát még a
budapesti ellenzéki győzelem előtti törvényjavaslatokat, kormányhatározatokat,
ahol pontos funkciók szerint le van írva a Diákváros, és egyikben sem volt szó
korábban egyetemről ezen a területen.” Mint elmondta, az elmúlt hónapokban
megjelent cikkek előtt csak egyszer, idén januárban hallott arról egy folyosói
pletyka szintjén, hogy a Diákváros területére tervezik a Fudan felépítését,
miközben később Palkovics sem cáfolta, hogy ekkor már másfél éve tervben volt a
Fudan és a Diákváros projektek ötvözése.
Baranyi először
népszavazást kezdeményezett, hogy kiderüljön, akarják-e a budapestiek az 540
milliárd forintnyi közpénzből, kétes hitelek lehívásával felépülő, a teljes
magyar felsőoktatás költségvetését túlszárnyaló Fudan-projektet, de a kormány a
bejelentés után néhány nappal meghosszabbította a veszélyhelyzetet
szeptemberig, így júniustól jobb híján konzultáció formájában teszik majd fel
az erre vonatkozó kérdéseket. A kerületi polgármester szerint ez a
nyomásgyakorlás megnehezítheti, vagy legalább a 2022-es választásokig
késleltetheti egy olyan államközi szerződés megkötését Magyarország és Kína
között, amit egy esetleges kormányváltás után sem lehet felmondani.
Ez azért is
fontos, mert a Fudan-projektet vizsgáló jogászok szerint a kormány látványosan
igyekszik minél gyorsabban kétharmados törvényekkel és felbonthatatlan
szerződésekkel bebetonozni a kínai egyetem budapesti jövőjét.
Felbonthatatlan
szerződésekkel, kétharmados törvényekkel igyekeznek bebetonozni a Fudant
Valószínűleg
nem véletlen, hogy épp az elmúlt hetekben, a kritikus hangok felerősödése után
kezdték jogszabályokban is rögzíteni a Fudan helyét Budapesten. Király Miklós,
az ELTE ÁJK egyetemi tanára, nemzetközi jogi szakértő a Stádium 28 fórumán
elmondta: azzal, hogy április végén kormányhatározat született a Fudan
Egyetemmel való stratégiai együttműködésről, majd Palkovics néhány nappal
később alá is írta a megállapodást a Fudan képviselőivel, „megjelent egy
formális elköteleződés is nemzetközi szinten az egyetem létrehozása iránt.”
A következő
kormányhatározatig sem kellett sokat várni: május elején arról rendelkeztek,
hogy azonnal létre kell hozni egy 100 százalékban állami tulajdonú zártkörűen
működő részvénytársaságot a Diákváros előkészítésére és megvalósítására, 400
millió forint tőkével. „Ez az áprilisban megkötött stratégiai együttműködési
megállapodás gyors végrehajtásának jogszabályi formába öntését jelenti, és a
nemzetközi kötelezettségvállalás mellett megindul a költségvetési források
mobilizálása is” – mondta Király.
A május 11-én
benyújtott törvényjavaslatok arról árulkodnak, hogy milyen modellben működik
majd a Fudan Hungary Egyetem. A kormány a magyar egyetemekhez hasonlóan a
Fudant is közérdekű vagyonkezelő alapítvány alá terelné, amelynek kuratóriuma
az alapítói jogok teljes körét gyakorolhatja, és az egyetem fenntartója lesz.
Király szerint „ami látszik ebből a törvényjavaslatból, az az, hogy az
alapítvány számára történő vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezései sarkalatos
rendelkezések lesznek, tehát nehezen lehet őket módosítani. Ha nagyon tömören
akarjuk összefoglalni a javaslatban megjelenő szándékot, akkor azt mondhatjuk,
hogy a kormány igyekszik előre kikapcsolni minden lehetséges jogi akadályt, és
az önkormányzatok szerepét a minimumra szorítani a beruházásoknál. Mivel a
fenntartói jogokat a kuratórium fogja gyakorolni, ismét létrejön egy intézmény,
ami erősen független lesz a magyar államtól, csak az a gond, hogy több mint 500
milliárd forint közpénzből valósul meg ez a leendő független intézmény”.
A Diákváros
eredeti terve a pályázatot megnyert norvég Snøhetta elképzelése
szerintIllusztráció: Snøhetta - ZOA Studio
A jogász
szerint problémás, hogy bár az egyetemen zajló oktatói és kutatói munka
részleteiről alig tudni valamit, a magyar kormány gőzerővel készíti elő a
kampusz felépítését, és biztosít minden pénzügyi és jogi felételt. A
finanszírozás kérdése is aggodalomra ad okot, mert bár egyelőre nem tudható
biztosan, hogy az 540 milliárd forintos beruházás összegét milyen
hitelfeltételek mellett kell majd visszafizetni a magyar adófizetőknek
(Palkovics hétfőn azt mondta, ajánlatokat kérnek európai és kínai bankoktól
is), Király szerint „az eltökélt kormányzati szándék leginkább egy külpolitikai
orientációval függ össze, aminek komoly kockázatai vannak.”
A kormány
valószínűleg mindent megtesz majd azért, hogy ne lehessen könnyen szabadulni a
Fudantól, ha megváltozna a politikai szándék. Gazdasági szempontból a beruházás
gyorsan elköltött milliárdjai állítják kényszerpályára a tervet, de jogilag is
igyekeznek bebetonozni a projektet. Király elmondta, hogy ha a Fudan Hungary
Egyetemről szóló törvény megjelenik, az részben (a vagyonkezelés tekintetében)
sarkalatos törvény lesz, amelynek elfogadásához és módosításához a szavazáson
jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az
államok között kötött nemzetközi szerződésektől ráadásul nagyon nehéz
megszabadulni, azokat ugyanis a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény
értelmében jóhiszeműen végre kell hajtani, és hacsak nem rendelkezik erről
külön, akkor egyoldalúan nem lehet felmondani.
„Magam is úgy
gondolom, hogy felsőoktatás-politikai szempontból nem igazolható ez a
befektetés. Évtizedek óta alulfinanszírozott felsőoktatás van Magyarországon,
lemaradunk Prágához, Krakkóhoz, Varsóhoz képest, nem ismerjük az új alapítványi
modell működőképességét és következményeit, és akkor ebbe a bizonytalan
helyzetbe, a legyengült résztvevők közé hatalmas állami támogatással beengedünk
egy nehézsúlyú versenyzőt” – mondta Király. A jogász a bős-nagymarosi
vízlépcsőhöz hasonlította a projektet, hiszen ahogy 44 éve, úgy most is nagyon
erős nemzetközi kötelezettséget vállal a magyar állam, nem igazolt vagy nagyon
bizonytalan előnyökért, és bármi történjen, ettől a kötelezettségtől nagyon
nehéz lesz szabadulni.
Az egyetem mint
fegyver
Kínától nem
idegen a külföldi országok kötelezettségekbe hajszolása – vannak, akik szerint
ez a 2013-ban meghirdetett Egy övezet, egy út (vagy Új Selyemút) program
lényege. A Hszi Csin-ping kínai elnök, egyben a kommunista párt főtitkára által
meghirdetett geopolitikai-stratégiai programban megvalósított külföldi
fejlesztések két szempontból különösen segítenek fenntartani a kínai gazdasági
növekedést: exportálni tudják az állami cégek építőipari többletkapacitását,
illetve az évtizedek alatt felhalmozott külföldi valutatartalékokat is ki lehet
helyezni hitelként – mondta Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
közgazdásza a Stádium 28 fórumán. A Direkt36 értesülései szerint a Fudan
mindkét szempontot érvényesíti a budapesti projektben: az építésre a Kínai
Állami Építőmérnöki Vállalat jelentkezett be, a 450 milliárd forintos hitelt
pedig a Kínai Fejlesztési Bank nyújtaná.
Ha nagyon
kellett volna az alacsony kamatra, hosszú törlesztési időre felvehető európai
hitel, akkor a kormány áprilisban elfogadhatta volna a 3300 milliárd forintos
ajánlatot, de ezt végül visszautasította – hivatalosan azzal az indokkal, hogy
ne adósodjon el jobban az ország. A nagyjából 0,3 százalékos kamatszintű EU-s
hitel helyett, ha tényleg Kínát választjuk, 1,9 százalékos kamattal kell
számolni, ráadásul a kínai hitelek feltételrendszere nagyon más, mint az uniós
hiteleké. Amellett, hogy a hitelszerződések szigorúan titkosak (ezt a
Budapest-Belgrád vasútvonal-szerződés tízéves titkosításának titkosításánál már
láthattuk), keresztfelmondási záradékokat is tartalmaznak, vagyis például Kína
a hitel teljes visszafizetését kérheti, ha egy adós Kína érdekeivel ellentétes
lépést tesz, ami komoly zsarolási potenciált jelent – mondta Győrffy.
Orbán Viktor
2019 áprilisában megérkezik a pekingi Egy övezet, egy út fórum a nemzetközi
együttműködésért eseményreFotó: XINHUA
Az átláthatóság
hiánya miatt már elburjánzott a korrupció az Új Selyemút beruházásai körül.
Mauritiuson például egy hivatalnok mesélte el, hogy teljesen szokványos dolog 5
százalékot visszaosztani az aláíró kormánynak, hogy azt a választási kampány
finanszírozására fordíthassa. „Ilyen feltételrendszerekkel elsősorban afrikai,
közép-ázsiai vagy latin-amerikai országok vesznek fel hitelt, akik más
forrásokból nem jutnak hitelhez. Magyarországnak ilyesmire semmi szüksége,
hiszen itt az EU” – mondta Győrffy.
A magyar
kormánynak az az érvelése is sántít, hogy a Fudan versenyt teremt, és a verseny
jót tesz a magyar felsőoktatásnak. A kínai egyetem 540 milliárdos állami
támogatása nagyobb, mint a teljes magyar felsőoktatás éves állami
finanszírozása (322 milliárd forint); a legjobb oktatókért folyó versenyben a
magyar egyetemekhez képest tízszeres bérekkel indul a Fudan, és valószínűleg a
magyar és EU-s kutatói forrásoknál is előnyt élvez majd a nemzetközi
rangsorokban is előkelő helyet elfoglaló kínai egyetem.
Az sem
véletlen, hogy a felsőoktatás fejlesztését a 2000-es évek elején elkezdő
Kínában hirtelen ennyi világszerte elismert egyetem termett. Az ötéves
tervekben meghatározott fejlesztéseket az egyetemi rangsorok kritériumaira
építették, például a publikációk és a szabadalmak számára vagy a külföldi
hallgatók arányára. Ez egyfelől azt eredményezte, hogy a Fudan Egyetem a 157.
helyről az 55-re, míg a pekingi Csinghua Egyetem a 80. helyről a 18-ra lépett
elő az ARTU rangsorában nyolc év alatt, de Győrffy a Goodhart-törvényre is
felhívja a figyelmet, miszerint „ha egy számszerű mutató közpolitikai döntések
alapjává válik, információs tartalma idővel torzul.” A rangsorokat a mennyiség
kontra minőség problémája is kíséri, hiszen a publikációk számát könnyű
manipulálni, de például az olyan valódi értékeket, mint a tudományos szabadság,
nem mérik az egyetemi listák, miközben a Fudan alapokiratában olyan kitételek
szerepelnek, melyek szerint az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez,
végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét és
a szocialista oktatásirányítást.
A jelentős
finanszírozással ellátott egyetemek és más kulturális intézmények (mint az
elmúlt 1-2 évben világszerte üldözötté vált, Magyarországon is működő
Konfuciusz Intézetek), valamint a globális médiabefolyás növelése olyan
eszközök Kínának, amelyeken keresztül elérheti hatalmi céljait, legyen szó a
kényes témák elhallgattatásáról, a számára kedvező narratíva kialakításáról,
vagy akár az olyan geopolitikai célokról, mint az EU és az USA szövetségének
gyengítése vagy az EU-n belüli egység megtörése abból a célból, Kína hogy
ellehetetlenítse az unió egységes külpolitikai fellépését.
Győrffy szerint
így a Fudan-projekt túlmutat a magyar felsőoktatáson, és könnyen Magyarország
nyugati kapcsolatainak további romlásához vezethet, ráadásul a nyugati
civilizációs hagyományok gyengülésével egyfajta kulturális átrendeződést is
előkészíthet, vagyis végleg a Kelet rabjává válhat Magyarország.
Járvány,
klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a
felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a
munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban
hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb
kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk.
Támogatom a Qubit szerkesztőségét!
Kapcsolódó
cikkek a Qubiten:
