Az ukrán elnök visszahívta az alkotmánybíróság elnökét

 

Molnár Szabina

2021.03.29. 09:17

Az ukrán elnök szombaton kiadott rendeletében visszavonja Olekszandr Tupickij, az ukrán alkotmánybíróság elnökének alkotmánybírói kinevezését − írja a Kárpáthír. Tupickij kinevezését még 2013-ban Viktor Janukovics írta alá.

Volodimir Zelenszkij indoklásában az alkotmány, az emberi, állampolgári és szabadságjogok, továbbá Ukrajna nemzeti érdekei, az állam függetlenségének és nemzetbiztonságának védelmét jelölte meg.

Az ukrán kormányfő decemberben már két hónapra felfüggesztette hivatalából Tupickijt, az alkotmánybíróság azonban „jogilag semmisnek” minősítette az elnöki határozatot.

Tupickijt az ukrán hatóságok tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják. 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, és valószínűleg részesedést kapott az ügyletből.

Január 19-én az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hivatalosan is meggyanúsította, de Tupickij úgy tett, mintha nem kapta volna kézhez az erről szóló iratot, és továbbra is bejárt dolgozni az alkotmánybíróságra.

https://index.hu/kulfold/2021/03/29/volodimir-zelenszkij-ukrajna-kinevezes-elnok/

Felfüggesztette az uniós mentőcsomag ratifikációját a német alkotmánybíróság

 

2021. március 27. 8:31

Az Európai Bizottság csak akkor vehet fel a tőkepiacról 750 milliárd euró hitelt, ha ezt minden EU-tagország ratifikálja.

Egyelőre nem lehet kihirdetni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló, 750 milliárd eurós európai uniós pénzügyi alap (Next Generation EU) támogatásáról szóló törvényt – így döntött a német alkotmánybíróság, írja az Euronews. Emlékeztettek: a német kormány az alap ratifikálásáról szóló előterjesztését a szövetségi parlament (Bundestag) csütörtökön, a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) pénteken fogadta el.

 Az AfD beadványa indította a folyamatot

 A portál azt írja, a jogszabály akkor lép hatályba, ha Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök aláírja és kihirdeti – itt lépett közbe az alkotmánybíróság, amely úgy indokolta felfüggesztő határozatát, hogy el kell még bírálni egy beadványt, amely a jogalkotási folyamat leállítását célozza. A beadványt a jobboldali Alternatíva Németországnak, azaz az AfD párt egyik volt elnöke, Bernd Lucke nyújtotta be a hozzá csatlakozott mintegy kétezer ember nevében.

 Hangsúlyozzák:

 ellenzői szerint a hitelfelvétellel finanszírozott pénzügyi alap ellentétes az uniós joggal,

ezért Németországnak ki kell maradnia belőle. Ennek értelmében az AfD képviselői nemmel szavaztak a törvényjavaslatra a parlamentben. Az Európai Bizottság csak akkor vehet fel a tőkepiacról 750 milliárd euró hitelt, és csak akkor oszthatja szét, ha ezt minden EU-tagország ratifikálja azzal, hogy az Európai Unió Tanácsának saját források ügyéről szóló határozatát beemeli a saját jogrendjébe, írja az Euronews.

https://mandiner.hu/cikk/20210327_felfuggesztette_az_unios_mentocsomag_ratifikaciojat_a_nemet_alkotmanybirosag

A BOSZNIAI ALKOTMÁNYBÍRÁK MEGAKADÁLYOZTÁK A SZÁJMASZKVISELÉST, MOST SZERBIÁBAN OLTATJÁK BE MAGUKAT

 

Szerző: Techet Péter

2021. március 18. csütörtök, 15:45

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság tagjai és munkatársai már megkapták a kínai koronavírus elleni oltást – mégpedig a szomszédos Szerbiában. Az országban lockdown nincs, a taláros testület is ellenzett minden korlátozást.

Bosznia-Hercegovinában egyelőre még nem indult el az állami oltási program. A bosnyák-horvát föderáció főleg az AstraZenecával tervezne majd oltani, a szerb rész pedig az orosz Szputnyik V-vel akar oltási programot kezdeni. Jelenleg azonban nincs elegendő oltóanyag az országban – a három és fél millió lakosú balkáni államba összesen 50 ezer oltóanyag érkezett csak európai uniós vagy szerb adományként. Noha nincs oltási program és például Szarajevó kantonban az elmúlt hetekben a halálozási arány az 1992 és 1995 közötti polgárháború alattit is elérte,

 

az országban gyakorlatilag semmilyen korlátozás nincs érvényben: az éttermek, kávézók, boltok ugyanúgy nyitva vannak a járvány kezdete óta.

 

Bakir Nakaš szarajevói infektológus szerint jelenleg annyi ember van a kórházakban, hogy „napokon belül” összeomlik a boszniai fővárosban az egészségügyi ellátás. Egyes kantonokban – például a mostariban – legalább éjszakai kijárási tilalmat bevezettek a héten, de – amint a zágrábi Većernji List napilap írja – az országban továbbra is „teli vannak kávézók”, lockdownnak vagy távolságtartásnak nyoma sincsen.

 

A helyzet súlyossága és az oltás lassúsága miatt az állam alkotmánybírósága – amelyet az 1995-ös daytoni egyezmény hozott létre, és külföldi bírák is tagjai (jelenleg egy bajor és svájci alkotmányjogász) – Szerbiától kért a dolgozóinak segítséget: az alkotmánybírákat (köztük azon külföldieket, akik ezt kérik), valamint a testület munkatársait végül a szerb alkotmánybíróságtól és külügyminisztériumtól kapott vakcinákkal hétfőn a szerbiai Užice városának kórházában oltották be.

  

BOSZNIA-HERCEGOVINA ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGÁNAK KÜLFÖLDI TAGJAI IS VANNAK. A TALÁROS TESTÜLET TAVALY ÉV VÉGÉN MEGAKADÁLYOZTA A SZÁJMASZKOK KÖTELEZŐVÉ TÉTELÉT. MÁRCIUSBAN SZERBIÁTÓL KÉRTEK SEGÍTSÉGET, HOGY MUNKATÁRSAIKAT ÉS A BÍRÁKAT OLTSÁK BE. FOTÓ: OSCE BiH / FB

 

A szarajevói taláros testület maga is hozzájárult ahhoz, hogy a balkáni országban gyakorlatilag semmiféle korlátozás nincs érvényben. Tavaly decemberben,

 

amikor felmerült a szájmaszkok kötelező viselete, a testület kimondta, hogy az sértené az alkotmáyban biztosított alapjogokat.

 

Az alkotmánybíróság akkor megtiltotta azt is, hogy a föderáció kormánya végrehajtási rendeletekkel szabályozza a járványhelyzetet – a boszniai alkotmánybírák szerint külösen egy járványhelyzetben olyan súlyosan korlátozódnak az alapvető jogok, hogy csak a parlament hozhat döntéseket – de lényegi korlátozásokat a törvényhozás sem hagyhat jóvá. Emiatt vetették el a szájmaszk-viselet kötelező tételét is.

 

NYITÓKÉP: Szarajevói villamos / Bakó Bea, Azonnali

http://azonnali.hu/cikk/20210318_a-boszniai-alkotmanybirak-szerbiaban-oltatjak-magukat

Sokkal nagyobb szerepet kapnak az algoritmusok a kínai bíróságokon, de idővel a többi országban is érdemes lesz erre számítani

 Horváth Bence

ma 19:10

A legutóbb bejelentett kínai ötéves terv része egy igazságügyi reform is: a cél az, hogy az igazságszolgáltatást minél inkább algoritmikus alapokra, mesterséges intelligencia alá tereljék. És a héten bejelentett tervek alapján a kínai lehet az első bírósági rendszer, melyben fontos szerep juthat az algoritmusoknak, de nem érdemes arra számítani, hogy ezek a változások megállnak majd Kína határainál.

Hétfőn jelent meg a kínai törvényhozás éves jelentése a Legfelsőbb Népbíróság (SPC) működéséről, és ebben szerepelt hangsúlyos elemként, hogy úgynevezett „okos bíróságokat” kell létrehozni. A kezdeményezés régóta vágyott célja Csou Csiang népbírósági elnöknek, aki a bíróságok fölötti állami kontroll erősödését reméli ettől a lépéstől.

Mint a hongkongi székhelyű South China Morning Post írja, az „okos bíróság” egy meglehetősen lazán értett fogalom, melybe kisebb léptékű, papírt spóroló technológiai fejlesztések mellett olyan nagyívű, high-tech projektek is beletartoznak, minthogy algoritmusok vennék át részben a bíróságok munkáját, és AI-alapú döntési mechanizmusok adnának tanácsokat a bíráknak.

Egy ekkora átalakításhoz fontos, hogy meglegyen a megfelelő adatbázis, amiből az algoritmusok dolgoznak, és Kínában évek óta tudatosan készülnek erre: 2014 óta több mint 120 millió bírósági tárgyalás dokumentumát töltötték fel a központi adatbázisba, 2016 és 2020 között a kínai bírságok 220 millió keresetet osztottak meg egy központi bigdata-adatbázissal, és több mint 11 millió tárgyalást közvetítettek online.

Az online közvetíthetőség egyben azt is jelenti, hogy az ország akár távoli részén dolgozó bíróságok bírái is tudják, hogy munkájukat folyamatosan ellenőrizhetik, ami akár a döntéseiket is befolyásolhatja. Az SPC jelentése kitért arra is, hogy 2016 óta a legfelsőbb népbíróság 870 esetben élt azzal, hogy egy tárgyalás során bigdata-alapú elemzést használjon.

A jelentésből kiderül az is, hogy a bíróság blockchain-technológiát is használ az adatok tárolására, több mint 640 millió adategységet vittek már be így a rendszerbe. A blockchain-technológia különösen a bizonyítékok biztosítására lehet alkalmas, hiszen gyakorlatilag lehetetlen utólag manipulálni, ami főleg a különféle digitális, szellemi jogi peres ügyekben tűnik hatékony eszköznek.

Az új ötéves terv alapján a kínai bíróságok 2025-re fognak komolyabb lépéseket tenni az okosbíróságok megteremtése felé, azaz ekkorra lesz minden bíróság számára hozzáférhető a központi adatbázis, és ekkor lesz teljesen működőképes a minden kisebb bíróság munkáját ellenőrzés alatt tartó központi megfigyelőrendszer is. A lépés összhangban van Hszi Csin-ping céljaival, aki évek óta a kínai közigazgatás és államműködés teljes átalakítását ígéri a mesterséges intelligencia révén. A bírósági reform hivatalos állami narratívája persze az, hogy a központosított megfigyelő rendszerrel lehet majd biztosítani, hogy az országban mindenhol ugyanolyan mérce szerint ítélkezzenek, és ettől a kínai igazságszolgáltatás igazságosabbá válik majd.

Messze nem csak Kínában kérdés ez

A kínai megfigyelőállam kiépülésének sebessége és léptéke ugyan meglehetősen ijesztőnek tűnhet, de e hírek olvasása közben érdemes mindig emlékezni arra, hogy hasonló folyamatok már bőven elindultak a nyugati országokban is. Arról, hogy a kínai megfigyelőállam egyes elemei hogyan köszönnek vissza már más országokból is, korábban részletesen is írtunk, de arról is sok példát tudni, hogy az algoritmus-vezérelte módszerek hogyan terjednek már világszerte a bíróságokon.

Épp ezért szokás arról is beszélni, hogy a jelenleg még bőven felfelé futó szakaszában lévő ipari forradalom ezúttal nemcsak a kékgalléros, termelői-fizikai munkahelyeket veszélyezteti, hanem jó eséllyel számos irodai munkahelyet is fel fog számolni. Évek óta megfigyelhető trend például, hogy egyre több amerikai és brit ügyvédi iroda használ algoritmusokat a gyakornokok és ügyvédjelöltek helyett, és semmi nem utal arra, hogy ez az egyre költséghatékonyabbá váló trend megtörne a jövőben.

És már nemcsak az előkészítői munkában vagy a jogi szakvélemények összeállításában támaszkodnak egyre inkább az algoritmusokra, hanem a bírósági ítélkezés során is egyre nagyobb szerep jut a különféle AI-technológiáknak, még ha lehet is tudni, hogy ezzel számos probléma akad. Tudni például, hogy ma már Amerikában egyes bíróságokon súlyosabb büntetést kaphat, akiről egy algoritmus azt állítja, hogy újra bűnözni fog, és a közelmúltban több cikk is bemutatta, hogy szó nincs arról, hogy az algoritmusok tökéletesen objektív elemzői lennének a valóságnak, hanem nagyon sokat számít, hogy kinek az adatbázisából, kinek a kérdésfeltevései és szempontjai szerint végzik az elemzéseiket.

Azzal kapcsolatban, hogy rá lehet-e bízni az ítélkezést a robotokra, évek óta heves elméleti vita zajlik jogászok között, de közben fénysebességgel fejlődik az a technológia, ami valósággá tudja tenni az algoritmikus ítélkezést, ahogy a rendőrségek is egyre nagyobb mértékben használnak fel mesterséges intelligencia alapú eszközöket a nyomozások során, melyek pontossággal és megbízhatóságával szemben sok a kérdőjel.

2019-ben Észtországból lehetett arról hallani, hogy az akkori kormány mesterséges intelligencia alapú bíráskodási rendszer kiépítését szorgalmazta a 7000 euró értékhatár alatti vitás polgári perekben, hogy ezzel csökkenjen a bírók és a bírósági hivatalnokok terheltsége, és a komolyabb súlyú ügyekkel foglalkozhassanak.

A bíróságok túlterheltsége sok helyen (így Magyarországon) is létező probléma, és persze értékelhetőek azok az innovációk, melyek ezeken segítenek, de a hasonló projektek kritikusai szerint fennáll a veszélye, hogy ahol egyszer beengedik az AI-alapú bíráskodást a rendszerbe, ott úgyis nőni fog a jelentősége. Azokban a nyugati országokban, ahol már megjelentek a bírók munkáját segítendő szoftverek, például a már említett Egyesült Államokban, ott az algoritmusok maximum javaslatot fogalmaznak meg a bíró számára, és az emberé maradt a végső szó, de persze kérdés, hogy egy bíró milyen gyakran érzi szükségét annak, hogy ellentmondjon a szoftver által felvetett szempontoknak.

A hirtelen élessé vált kínai példa így leginkább arra emlékeztetheti az európai országok lakóit, hogy sokkal jelentősebb társadalmi párbeszéd és kontroll kéne kísérje e technológiák bevezetését, de egyelőre ebből nem sokat látni.

https://444.hu/2021/03/14/sokkal-nagyobb-szerepet-kapnak-az-algoritmusok-a-kinai-birosagokon-de-idovel-a-tobbi-orszagban-is-erdemes-lesz-erre-szamitani

 

Második bocsánatkérés a papruhás, abortusztablettás tüntetésért

 Feró Dalma

 Az Alkotmánybíróság idén februárban Alaptörvény-ellenesnek minősítette a lengyel kormány által 2016-ban tervezett abortuszszigorítás elleni budapesti tüntetés ügyében hozott bírósági döntést, és a bíróságot új eljárásra kötelezte. A szervezők már megbánták, hogy megszervezték azt. Egy tiltakozás fogadtatása és utóélete, öt év távlatából.

KAPCSOLÓDÓ

Ha a katolikusok határozott véleményt fogalmaznak meg, tűrjék a kritikát

Ha a katolikusok határozott véleményt fogalmaznak meg, tűrjék a kritikát

A kúria visszafordította a másodfokú bíróság álpap ellen hozott döntését, és kijelentette, hogy nem volt túlságosan sértő a performansz.

 A lengyel kormány 2016 tavaszán Európa egyik legszigorúbb abortusztörvényét tervezte tovább szigorítani. Habár az akkor hatályos törvény három esetben engedélyezte a művi terhességmegszakítást (ha a terhesség a nő életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, vagy ha a magzat súlyosan sérült, vagy amennyiben a terhesség bűncselekmény eredménye), a lengyel nők nagyon gyakran ezekben az esetekben sem fértek hozzá a legális abortuszhoz már akkor sem. A tüntetésen erről emlékeztünk meg a Maga a pokol történeteiből való felolvasással, valamint egy papruhás performansszal a lengyel katolikus egyház szigorítást előmozdító szerepére hívtuk fel a figyelmet. A tüntetést feljelentések és perek sorozata követte, többek közt pár KDNP-tagnak köszönhetően.

 Kiről és miről szólt (volna) a tüntetés?

A lengyel nők iránti szolidaritásból szerveztünk tüntetést a budapesti lengyel nagykövetség elé, azonban nem számoltunk azzal, hogy az ügyet teljesen maguk alá fogják gyűrni a közélet „hivatásos” alakítói. Már a szervezés kezdetén ránk erőltette magát az egyik LMBT-fókuszú liberális feminista, aki még beszédet is akart tartani, a tüntetésen pedig megjelent a főleg a CEU gender studies szak külföldi diákjaiból álló doboscsapat is. A helyszínre érkezett Lendvai Ildikó, és bár a tüntetés kezdete előtt távozott, a 24.hu beszámolója lényegében róla és az egyetlen ellentüntetőről szólt. A tüntetés nem kis médiavisszhangjában a lengyel nők helyzete, valamint a mi interpretációnk semennyi figyelmet nem kapott, ellentétben a KDNP-s és liberális politikai aktivistákéval. Még beperelni sem minket, az értelmi szerzőket pereltek be, hanem azokat, akik a performansz alatt a 24.hu videójában látszottak.

  TERMÉSZETESEN SZÁMÍTOTTUNK RÁ, HOGY A PERFORMANSZ NEM FOG OSZTATLAN SIKERT ARATNI, AZONBAN AZT NEM LÁTTUK ELŐRE, HOGY NEM CSAK A KICSI, POLITIKAI TEREPEN MOZGÓ KATOLIKUS ÉRDEKCSOPORTOK FOGJÁK ELŐADNI A SÉRTŐDÖTTSÉGET AZ ÖSSZES KATOLIKUS NEVÉBEN, HANEM ENNEK NYOMÁN A LIBERÁLIS OLDAL SZEREPLŐI IS BESZÁLLNAK A SZÍNJÁTÉKBA.

 Nem az volt a valódi probléma, hogy egy belvárosi jelmezkölcsönzőből vett papruhában valaki abortusztabletta címkével ellátott szőlőcukrot osztogatott, és közben katolikus oldalakról összeollózott idézeteket olvasott fel, hanem hogy valaki megsértette a nyilvánosság játékszabályait, és ezzel az ő informális hálóik is veszélybe kerültek.

 A tüntetés utáni őrületben, amikor a jól ismert identitáspolitikusok jobb- és liberális oldalon nem győzték a véleményüket kifejteni a gúnyos hangvételű performanszról, hiába kerestünk meg számos balliberális médiát, hogy nem csak az abortuszról és a reproduktív jogokról, hanem a sértettségi politika veszélyeiről is beszéljünk. Tudtuk, hogy a megközelítésünk, miszerint az abortusz nem pusztán attitűdökről, hanem az erőforrásokról és a nők munkájáról is szól, kívül áll a fősodorbeli politikai irányzatokon, azonban arra nem számítottunk, hogy ilyen mértékben kizárnak egy általunk szervezett tüntetés tematizálásából. Nem mértük fel a politikai, „civil” és médiaszereplők hálózatának erejét: azt a befolyást, amivel a liberális és jobboldali politikai erők szembenállásán túlmutató, azt megkérdőjelező értelmezéseket teljesen kiírják a nyilvánosságból.

 Szerettük volna elmondani, hogy a tüntetés remekül leleplezte: a megsértődés politikája arról szól, hogy az tudja a saját sértődöttségét valódi jogsértésként elismertetni, aki megfelelő befolyással rendelkezik, nem pedig az, aki valós sérelmet él meg. Pont ez történt ebben az esetben is: nem az számított, hogy nők tömegeinek az egészsége, sőt élete a tét, hanem az, hogy a vallásukból politikát csinálók a saját személyükben érezték sértve magukat, amiért valaki kigúnyolta a fundamentalista politikájukat.

 Ugyanolyan sértettségi politikai játszmának lehettünk tanúi, mint amilyen a liberális és álbaloldali identitáspolitika jellemzője is, és amelyet joggal kritizálnak mint a cenzúra és a cancel culture hivatkozási alapját. További hasonlóság a liberális és (alternatív) jobboldali sértettségi politika között, hogy hazai képviselői mindkettőt az USA-ból importálják. Ezeknek a sértettségi versenyeknek az a tanulságuk, hogy amennyiben az erőviszonyok értelmezése helyett a szimbolikus síkra, az elismerés-méltóság-sértettség dimenziójába terelik a témát, úgy biztosak lehetünk benne, hogy nem a valós problémák kerülnek előtérbe. A művészeti médiában viccet csináltunk a sértettségi politikából egy teátrális bocsánatkéréssel, azonban a szélesebb nyilvánosságban nem volt tere a kritikánknak.

 Miről nem volt szó a magyar nyilvánosságban?

Mivel a bírói döntés felülvizsgálatának indoklásában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az ítéletet hozó bíróságok anélkül hoztak döntést, hogy a „konkrétan sérelmezett magatartás véleménytartalmát és a közügy megvitatásához való hozzájárulását megvizsgálták volna”, ismét összefoglaljuk performanszunk hozzájárulását az abortusszal és a vallási fundamentalizmussal kapcsolatos kérdésekhez. A tüntetés valódi tétjei egyébként pont azért nem kerültek be a nyilvános „vitába”, mert a performanszot sérelmezők a méltóságra, személyiségi jogokra és egyéb szimbolikus kérdésekre terelték a figyelmet.

 Az abortusz kapcsán, ahogy arra a papi beszéd szövegével utaltunk, a valódi kérdés a társadalom különböző csoportjainak reprodukciója, ezzel együtt a munkaerő újratermelése, ennek pedig szükségszerűen része, hogy a nők erőforrásai hogyan vannak elosztva a fizetett munka, illetve a háztartás és gyereknevelés közt. Míg például az EU „nemek közti egyenlőség” projektje a nők erőforrásait úgy igyekszik optimalizálni, hogy mind a gazdasághoz, mind a társadalmi reprodukcióhoz járuljanak hozzá, ezért egy igen korlátozott nőjogi politikát valósít meg, addig számos jobboldali politikai erő a nők elsődleges feladatának a szülést, gyereknevelést és háztartási munkát jelöli ki, és ezért igyekszik korlátozni a nők reproduktív jogait. A világ országaiban rendkívül különbözik az abortuszhoz és a fogamzásgátláshoz való hozzáférés szabályozása, nem beszélhetünk a létező leglogikusabb, legtudományosabb, „legjobb gyakorlatokról”, hiszen az mindig adott társadalmi-politikai viszonyrendszerek alakításáról szól. A reprodukció és az ideológia viszonyát jól megvilágítja az a tény, hogy az összes megfogant terhesség 50–70 százaléka mindenféle beavatkozás nélkül megszakad.

 A LENGYELORSZÁGI HELYZETEN TÚL TÖBBEK KÖZT ARRA IS SZERETTÜK VOLNA FELHÍVNI A FIGYELMET AZ ABORTUSZTABLETTÁS PERFORMANSSZAL, HOGY MAGYARORSZÁGON CSAK A MŰTÉTI ABORTUSZ ÉS CSAK ÁLLAMI INTÉZMÉNYEKBEN MEGENGEDETT,

 miközben számos országban az orvosi konzultáció (akár távgyógyításban, lásd telemedicine) után végzett otthoni gyógyszeres abortusz egyre elterjedtebb gyakorlat, például Nagy-Britanniában és a skandináv országok többségében. A jogi szabályozás ellenére interneten keresztül külföldi orvosokkal történő konzultáció után Magyarországra is lehet abortusztablettát rendelni, már ha valaki tud erről a lehetőségről.

 Fontos kiemelni, hogy ha valóban a nem kívánt terhességek és ezáltal az abortuszok számának csökkentése volna a cél, nem pedig a női test és reproduktív képessége feletti kontroll, akkor például az esemény utáni tablettához való hozzáférés sem lenne indokolatlanul megnehezítve: az EU országai közül csak Magyarországon (illetve 2017 óta Lengyelországban) receptköteles mind a kétféle esemény utáni tabletta. A női test medikalizációja, orvosi kontroll alá helyezése politikai projekt, beleértve a nőgyógyászat és szülészet sokak számára természetesnek és szükségesnek tűnő fegyelmező gyakorlatait.

 Amennyiben a cél az egészséges gyerekek születése, úgy a jelenlegi magyar abortuszszabályozás kontraproduktív abból a szempontból is, hogy a műtéti abortuszok szövődményeinek következtében a későbbi, kívánt terhességek koraszüléshez vezethetnek. Továbbá mind pszichésen, mind fizikailag megterhelő, hogy a hazai protokollnak megfelelően a magzatot meg kell növeszteni kb. 6-8 hetesre a műtéti abortuszhoz, ezzel is nyilvánvalóvá téve, hogy a szigorú abortuszszabályozás a fegyelmezés eszköze. Nem a legjobb, „leglogikusabb” és nem a nők érdekeit, egészségét előtérbe helyező gyakorlat tehát a gyógyszeres abortusz tilalma, hanem a nők reproduktív autonómiáját korlátozó paternalista politika. A gyógyszeres abortusz bevezetése ráadásul tehermentesíthetné a kórházi, műtéti abortuszellátást is, azt gyakorlatilag a legindokoltabb esetekre korlátozva.

 Nem egyértelmű, hogy a magyar kormány abortuszellenessége hosszabb távon is az „érzékenyítésben” merül-e majd ki, lévén az abortuszszigorítás rendkívül népszerűtlen intézkedés lenne, vagy ennek ellenére is számíthatunk törvényi változásokra. Bár egyes kormánytagok az utóbbi években is tagadták, hogy a szigorítás napirenden volna, a KDNP-hez kapcsolódó szereplők több, abortusszal kapcsolatos ügyben is az Alkotmánybírósághoz fordultak.

 JELENLEG AZ ABORTUSZTÖRVÉNY ÁLLÍTÓLAGOS ALAPTÖRVÉNY-ELLENESSÉGÉVEL KAPCSOLATBAN IS VÁRHATJUK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSÉT A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK EGYIK BÍRÁJÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE.

 Ezek alapján úgy tűnik, a magyar nők legális abortuszhoz való hozzáférésének lehetősége sincs kőbe vésve. Érdemes a hazai helyzet kapcsán is a lengyelországi eseményekre tekintenünk, ahol a hatalmas társadalmi tiltakozás ellenére a lengyel kormány erőből szüntette meg az abortusz lehetőségét abban az esetben, ha a magzat súlyosan sérült, sőt életképtelen, az érintett nőknek pedig sírószobákat tervez létrehozni, amelyek csak fokozzák a traumát és a megaláztatást a valós segítség helyett.

 Miért bántuk meg, hogy megszerveztük a tüntetést?

Öt év távlatából úgy gondoljuk, hogy óriási hiba volt ilyen módon megszervezni ezt a tüntetést. Nem azért, mert már nem tartjuk fontosnak, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki a lengyel nők felé, vagy mert szégyellnénk gúnyolódni. Hanem azért, mert

 AKARATUNKON KÍVÜL LEHETŐSÉGET ADTUNK A LIBERÁLIS ÉS JOBBOLDALI IDENTITÁSPOLITIKÁT FOLYTATÓKNAK, HOGY MÁSOK HÁTÁN FOLYTASSÁK A MEGSZOKOTT KULTÚRHARCOS (ALIEN VS. PREDATOR) POLITIKÁJUKAT.

 Hiába nem kerestük soha őket, hiába akartunk kifejezetten tőlük függetlenül és az ő politikájuktól eltérő módon beszélni a reproduktív kérdésekről, a konfliktusok felvállalása nélkül nem tudtuk lerázni őket magunkról. Már látjuk, hogy korábban kellett volna minden szálat elvágni a magát hivatásos feministának tartó liberális identitáspolitikai közeggel, amelynek tagjai nemcsak a külföldi donorok által fizetett NGO-hálózatokba, hanem a magyar balliberális (párt)politikába is mélyen be vannak ágyazódva. Még a tüntetés előtt ki kellett volna mondanunk, hogy soha semmilyen ügyben nem lehetünk velük közös platformon, nem szeretnénk, ha a mindenféle külső támogatás nélkül és a liberális hálózatokon kívül szerveződött tüntetésre rátelepednének. Mivel nem tettük ezt meg, szándékunk ellenére is visszaterelődött az abortusz témája a jobboldali-liberális kulturális ellentét narratívájába, mivel mi sem mértük fel, mennyire mélyen korrupt a magyar nyilvánosság.

 Ez korántsem egyedi történet. Hasonló eset a közelmúltból, hogy a 2018-as túlóratörvény elleni tiltakozásokra rátelepedő fehér sapkás politikusnők valódi civileket túrtak ki a saját molinóik mögül, majd kamerák előtt (nagyon átlátszóan) eljátszották az áldozatot. A magukat feministának nevezőkkel és a politikai alapítványok által fizetett álcivilekkel akaratunk ellenére kapcsolatba kerülve azt láttuk hosszú éveken keresztül, hogy valóban független és lokális ügyeket tematizáló valódi civilek munkájára telepszenek rá, szemétdombot csinálnak belőle, és mindenki mást a (fizetetlen) személyzetükként kezelve basáskodnak. Ha bárkitől bármiért valóban bocsánatot kell kérnünk, akkor a hozzánk hasonlóan valóban civil magyaroknak tartozunk ezzel, amiért terepet adtunk az alieneknek és predatoroknak, hogy egy újabb ütközetet vívjanak a nagy múltra visszatekintő kultúrharcukban.

 A szerzők: Bajusz Orsolya, Básthy Ágnes és Feró Dalma, NGO-khoz nem kapcsolódó civilek.

 A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

 Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is!

 https://index.hu/velemeny/2021/03/10/masodik-bocsanatkeres-a-papruhas-abortusztablettas-tuntetesert/