TÖRTÉNETE

2017. május 21.
Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés; a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon döntés született. Ennek megfelelően az Országgyűlés 1989 októberében módosította az Alkotmányt, beiktatta a 32/A. §-t, mely a magyar közjogban korábban ismeretlen jogintézmény, az alkotmánybíráskodás alapvető szabályait rögzítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba. Az Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését.

Az eredeti elgondolás szerint három egymást követő időpontban öt-öt, összesen tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították, és az alkotmánybírák létszámát tizenegyben állapították meg. Az első öt alkotmánybíró megválasztása után az újabb öt alkotmánybírót az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően választották meg. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több alkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt.

Az Alkotmánybíróság elnökei 1990 óta dr. Sólyom László, dr. Németh János, dr. Holló András, dr. Bihari Mihály, dr. Paczolay Péter és dr. Lenkovics Barnabás voltak. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró.

2007-ben és 2008-ban az Alkotmánybíróság Évkönyvben foglalta össze azévi tevékenységét.

Az Alkotmány és a régi Abtv. szerint bárki kezdeményezhette az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság többnyire az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörében hozta meg legfontosabb döntéseit (pl. halálbüntetés eltörlése, abortusz-határozatok, eutanázia kérdése). Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor nem volt hatásköre az egyedi ügyek (bírói döntések) alkotmánybírósági vizsgálatára, az alkotmányjogi panasz intézménye arra az esetre szűkült, ha az indítványozó ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak.

2000. januárjában az Alkotmánybíróság tudományos konferenciát rendezett a tíz éves működése alkalmából. A konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötet innen tölthető le.

Az Alkotmánybíróság 2009. november 23-án ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból külföldi bíróságok képviselőivel együtt ünnepélyes keretek közt emlékeztek meg a testület első húsz évéről. A konferenciáról bővebben itt olvashat.

***
HÚSZ ÉVES AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
2017. május 23.
Az Országgyűlés 1989. november 23-án választotta meg az Alkotmánybíróság első öt tagját. Ezt a napot választottuk arra, hogy ünnepélyes keretek között megemlékezzünk a testület működésének első húsz évéről. Nagy megtiszteltetés, hogy több mint húsz külföldi bíróság képviselői is Budapestre érkeztek ebből az alkalomból. A magyar Alkotmánybíróság valamennyi, egykori és mai tagja szívből köszönti őket.

Megtisztelő, hogy együtt ünnepelhetünk a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalmi ágakkal, valamint az egyetemeket képviselő magyar vendégeinkkel.

Hálásak vagyunk a Magyar Tudományos Akadémiának a rendezvény csodálatos helyszínéért, és az Európa Tanács Velencei Bizottságának a támogatásáért.

PACZOLAY Péter
az Alkotmánybíróság elnöke

Az ünnepi ülés programja:
2009. november 23.
Magyar Tudományos Akadémia díszterme

Köszöntő: Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke

Ünnepi nyitóelőadás: Sólyom László köztársasági elnök

Külföldi vendégek előadásai: Az alkotmánybíráskodás fejlődése Európában

Gerhart Holzinger, az osztrák alkotmánybíróság elnöke,

Hans-Jürgen Papier, a német alkotmánybíróság elnöke,

Francesco Amirante, az olasz alkotmánybíróság elnöke,

Rui Moura Ramos, a portugál alkotmánybíróság elnöke,

Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke,

Vassilios Skouris, az Európai Unió Bíróságának elnöke

Emilia Drumeva, Bulgária Alkotmánybíróságának tagja

Marc Bossuyt, Belgium Alkotmánybíróságának elnöke

Jiří Mucha, Csehország Alkotmánybíróságának tagja

Jasna Omejec, Horvátország Alkotmánybíróságának elnöke

Young-Joon Mok, Dél-Korea Alkotmánybíróságának tagja

Bosa Nenadic, Szerbia Alkotmánybíróságának elnöke – Kartag-Ódri Ágnes, Szerbia Alkotmánybíróságának tagja

Állami kitüntetés átadása Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság titkára részére,

Zárszó: Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke
***
2010-ben az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályozás megváltozott. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság hatásköre is módosult: a költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét korlátozta a jogalkotó.

2011 júniusában az Országgyűlés öt új alkotmánybírát választott meg, ezzel a testület létszáma tizenöt főre nőtt.

2012. január 1-jén új alkotmány, az Alaptörvény lépett hatályba, melynek 24. cikke tartalmazza az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető szabályokat. A működés törvényi kereteit az Alkotmánybíróságról szóló új, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) tartalmazza, a működés, az eljárás és a szervezeti felépítés részletes szabályait pedig az Ügyrendjében állapította meg a testület (az Alkotmánybíróság ügyrendjéről az 1001/2013. (II. 27.) Tü határozat szól). Az új szabályozás több ponton megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköreit, a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el.

Az Alkotmánybíróság működését bemutató képgaléria.

Az Alkotmánybírósággal foglalkozó tanulmányok és cikkek bibliográfiája itt érhető el.