- A bírákban legyen tartás, erő, s ne hallgassanak szirénhangokra! – jelentette ki Kaposváron az idén 27. alkalommal megrendezett Jogi beszélgetések című szakmai fórumon Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Az elnök a bíróság társadalmi felelősségéről tartott előadást, s bár egyetlen egyszer sem említette az Országos Bírói Tanácsot (OBT), vagy éppen a Magyar Bírói Egyesületet (Mabie), mondandójában egyértelműen a vele harcban álló, egyebek mellett a bírói kinevezési gyakorlatát támadó szervezetekre, bírákra utalt. Handó szerint a bíróságok egyértelműen alakíthatják az állam életét, ugyanakkor kiemelte: nem működhetnek a végrehajtó és a törvénykező hatalmi ágakkal szemben.
- Hamis elképzelés, hogy a harmadik hatalmi ágnak, azaz a bíróságoknak szembe kell helyezkedniük az állammal – mondta -, pedig sokan megkísérlik, hogy szembefordítsák a politikával. A jog uralma az állam felett, mint például az Egyesült Államokban nem jó út. A bíróságok számára ez persze népszerű, de nem járható út – tette hozzá, s megjegyezte: a bírói karnak intellektuálisan és morálisan is fel kell nőnie a rájuk testált feladatokhoz.
Darák Péter, a Kúria elnöke akár válaszolhatott is volna az OBH vezetőjének állításaira, ám előadásában az igazságosság fogalmát elemezte inkább, s kijelentette: az igazságosság lehet egy regnáló rendszer védelmezőjének, de egy forradalmárnak is a legitimációja.
Stumpf István alkotmánybíró az alkotmányos és jogállami kihívások kapcsán az Alkotmánybíróság (AB) szerepéről beszélt. Végigvette a rendszerváltás óta eltelt időszak alkotmányozási folyamatát, illetve annak kísérleteit, s megjegyezte, a fülkeforradalom, vagyis 2010 után egyértelművé vált, hogy a regnáló hatalom számára az alkotmányozás politikai kérdés. Így született meg az új alaptörvény, amelybe bele is írták készítői, hogy a törvénykezési kérdésekben a végső szót a parlament mondja ki, az AB pedig elveszítette jó néhány korábbi jogosultságát.
- Bele is írtak olyan törvényeket az alaptörvénybe, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban már elutasított – tette hozzá Stumpf István, kitért a hazai és az uniós jogi szabályozás anomáliáira is, melyekkel kapcsolatban megjegyezte: a közelgő EP-választás arról is szól, a tagállamok meg tudják-e védeni nemzeti identitásukat az EU föderalista elképzeléseivel szemben.
https://nepszava.hu/3029940_hando-nem-kell-a-birosagoknak-szembehelyezkedniuk-az-allammal
2019. március 30., szombat
Handó Tünde: Meghatározó a bíróságok szerepe a társadalom életében
A bíróságok még az igazságszolgáltatásnál is komolyabb szerepet töltenek be a társadalom életében, létük önmagában meghatározó a jogi kultúra, a béke, az együttélés szempontjából – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken Kaposváron.
Handó Tünde a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 27. alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján hangsúlyozta: az állam ideális állapotában, a fékek és egyensúlyok rendszerében a hatalom megosztott gyakorlásáról van szó. A három hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak hívunk.
Hamis minden megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani, ezek egyik lényegi eleme, hogy a bírói hatalmat kormányzattal, törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozzák meg és erre biztatják a bírókat és alkotmánybírókat – közölte az OBH elnöke.
Handó Tünde szólt arról is, hogy a bíróságok nem kizárólag jogalkalmazók, „a törvény szájai”, mert tevékenységükkel alakítják a jogot és ezáltal az állam működését.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában szólt arról, hogy készül a Kúria következő ötéves szervezeti stratégiája. Ebben fontos kérdésként szerepel, hogy belső működését tekintve a Kúria milyen szerepfelfogást kövessen, a hierarchiára vagy a koordinációra helyezze a hangsúlyt.
Elmondta, a hierarchikus felfogás szerint a Kúria a bírósági rendszerre mint egységre tekint, amelyben a szervezeten belül szinte mindenért felelősséget vállal, s a helyes döntéseknek az eljárások végén kell megszületniük.
„Ebbe a modellbe illeszkedik az a gyakorlat, hogy a Kúria az alacsonyabb szintű bíróságokkal együttműködve dolgoz ki jogértelmezési megoldásokat az egységes jogalkalmazási irány követéséért” – közölte. Hozzátette, ennek előnye a joggyakorlat hatékony és gyors biztosítása, hátránya a kúriai bírák munkaterhének növelése, figyelmük megoszlása.
Hozzátette: ezzel szemben, ha a hangsúly a koordináción van, a bírósági szintek közötti elkülönülés funkcionális elkülönülés is, vagyis van elsőfokú bizonyító, van jogorvoslati bíróság és a jogegységesítést, jogfejlesztést biztosító Kúria.
„Itt hierarchia helyett a bírók az egyes bírói szintek autonómiájára helyezik a hangsúlyt, a Kúria a törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlásán túl nem ad tanácsot jogértelmezési kérdésben az alsóbb fokú bíróságoknak, hanem a jogfejlesztő szerepre koncentrál és a legnagyobb horderejű ügyekben dönt” – mondta, jelezve: ennek előnye, hogy a kúriai bírák a törvényi feladataikra tudnak koncentrálni, azokat hatékonyabban képesek ellátni, de hátrány, hogy a jogértelmezési dilemmák később kerülnek a Kúria látókörébe.
„A stratégia írói nyitva hagyják a kérdést, azonban utalnak arra, hogy a Kúria jelenlegi működése inkább az első modellnek felelne meg, hiszen egyre erőteljesebben működnek azok a testületek, amelyek a gyors állásfoglalást teszik lehetővé” – jegyezte meg Darák Péter.
A Kúria elnöke szólt a jog és igazságosság problémájáról is. Úgy véli, a kettő egymásra van utalva: a jog az erkölcsi igazolást, az igazságosság pedig azt igényli, hogy az elveit ültessék át a pozitív normákba. „A kettő között sosincs állandó harmónia, az igazságosság képes megteremteni és elvonni is a pozitív jog legitimitációját” – fogalmazott.
Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata.
Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.
Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, hogy az ügyvédi hivatásrend híd szerepet tölt be a közszféra és a magánszféra között. Megítélése szerint az ügyvédi tevékenység nélkülözhetetlen a jogállamban, az állampolgárok eligazodását a legegyszerűbb jogi tanácsadástól kezdve a legösszetettebb jogi kérdések megoldásáig segítik.
A kamarai elnök felhívta a figyelmet az ügyvédi titoktartás fontosságára, amelynek szabályait a hivatásrend tagjainak nemcsak a hatóságok előtt, de a magánéletükben is be kell tartaniuk. Úgy vélte: a hatalomnak e titoktartás iránt mutatott tisztelete a jogállam értékmérője.
Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta, hogy jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a jogrend nem szelektál, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény, a törvényesség követelménye mindent megelőz, s ebben mindenki egyetért. „Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a konferenciának otthont adó, belül falfestményekkel és ólomüvegekkel díszített városháza építése 115 évvel ezelőtt fejeződött be.
https://magyarnemzet.hu/belfold/hando-tunde-meghatarozo-a-birosagok-szerepe-a-tarsadalom-eleteben-6284453/
Handó Tünde a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 27. alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján hangsúlyozta: az állam ideális állapotában, a fékek és egyensúlyok rendszerében a hatalom megosztott gyakorlásáról van szó. A három hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak hívunk.
Hamis minden megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani, ezek egyik lényegi eleme, hogy a bírói hatalmat kormányzattal, törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozzák meg és erre biztatják a bírókat és alkotmánybírókat – közölte az OBH elnöke.
Handó Tünde szólt arról is, hogy a bíróságok nem kizárólag jogalkalmazók, „a törvény szájai”, mert tevékenységükkel alakítják a jogot és ezáltal az állam működését.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában szólt arról, hogy készül a Kúria következő ötéves szervezeti stratégiája. Ebben fontos kérdésként szerepel, hogy belső működését tekintve a Kúria milyen szerepfelfogást kövessen, a hierarchiára vagy a koordinációra helyezze a hangsúlyt.
Elmondta, a hierarchikus felfogás szerint a Kúria a bírósági rendszerre mint egységre tekint, amelyben a szervezeten belül szinte mindenért felelősséget vállal, s a helyes döntéseknek az eljárások végén kell megszületniük.
„Ebbe a modellbe illeszkedik az a gyakorlat, hogy a Kúria az alacsonyabb szintű bíróságokkal együttműködve dolgoz ki jogértelmezési megoldásokat az egységes jogalkalmazási irány követéséért” – közölte. Hozzátette, ennek előnye a joggyakorlat hatékony és gyors biztosítása, hátránya a kúriai bírák munkaterhének növelése, figyelmük megoszlása.
Hozzátette: ezzel szemben, ha a hangsúly a koordináción van, a bírósági szintek közötti elkülönülés funkcionális elkülönülés is, vagyis van elsőfokú bizonyító, van jogorvoslati bíróság és a jogegységesítést, jogfejlesztést biztosító Kúria.
„Itt hierarchia helyett a bírók az egyes bírói szintek autonómiájára helyezik a hangsúlyt, a Kúria a törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlásán túl nem ad tanácsot jogértelmezési kérdésben az alsóbb fokú bíróságoknak, hanem a jogfejlesztő szerepre koncentrál és a legnagyobb horderejű ügyekben dönt” – mondta, jelezve: ennek előnye, hogy a kúriai bírák a törvényi feladataikra tudnak koncentrálni, azokat hatékonyabban képesek ellátni, de hátrány, hogy a jogértelmezési dilemmák később kerülnek a Kúria látókörébe.
„A stratégia írói nyitva hagyják a kérdést, azonban utalnak arra, hogy a Kúria jelenlegi működése inkább az első modellnek felelne meg, hiszen egyre erőteljesebben működnek azok a testületek, amelyek a gyors állásfoglalást teszik lehetővé” – jegyezte meg Darák Péter.
A Kúria elnöke szólt a jog és igazságosság problémájáról is. Úgy véli, a kettő egymásra van utalva: a jog az erkölcsi igazolást, az igazságosság pedig azt igényli, hogy az elveit ültessék át a pozitív normákba. „A kettő között sosincs állandó harmónia, az igazságosság képes megteremteni és elvonni is a pozitív jog legitimitációját” – fogalmazott.
Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata.
Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.
Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, hogy az ügyvédi hivatásrend híd szerepet tölt be a közszféra és a magánszféra között. Megítélése szerint az ügyvédi tevékenység nélkülözhetetlen a jogállamban, az állampolgárok eligazodását a legegyszerűbb jogi tanácsadástól kezdve a legösszetettebb jogi kérdések megoldásáig segítik.
A kamarai elnök felhívta a figyelmet az ügyvédi titoktartás fontosságára, amelynek szabályait a hivatásrend tagjainak nemcsak a hatóságok előtt, de a magánéletükben is be kell tartaniuk. Úgy vélte: a hatalomnak e titoktartás iránt mutatott tisztelete a jogállam értékmérője.
Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta, hogy jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a jogrend nem szelektál, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény, a törvényesség követelménye mindent megelőz, s ebben mindenki egyetért. „Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a konferenciának otthont adó, belül falfestményekkel és ólomüvegekkel díszített városháza építése 115 évvel ezelőtt fejeződött be.
https://magyarnemzet.hu/belfold/hando-tunde-meghatarozo-a-birosagok-szerepe-a-tarsadalom-eleteben-6284453/
Handó Tünde nem örül annak, hogy az utolsó szót nem a magyar bíróságok mondják ki
A bíróságok évtizedeken át elefántcsonttoronyban éltek, azonban mára sok versenytársa lett a magyar bírósági szervezetnek, mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn a Tatabányai Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Debrecenben 2019. március 13-án.
Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Debrecenben 2019. március 13-án.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Handó arra utalt ezzel, hogy a végső döntést sokszor már nem a magyar állam szuverén bírósága mondja ki, hanem adott esetben az Alkotmánybíróság, az Európai Unió bírósága, az emberi jogi bíróság.
Szeretném a mai napon a bírókkal megosztani aggodalmamat, hogy erősnek kell lennie a bírósági szervezetnek, mert sokan vannak körülöttünk, akik nem azt szeretnék, hogy egy erős bírósági szervezet legyen, és ezek a hangok nem is feltétlenül a szokásos úton érkeznek hozzánk.
Handó Tünde európai szintű dilemmának nevezte, hogy a bírósági szervezetet megmozdítja és figyelmét eltereli egy-egy újsághír, vagy olyan felszólalás a bírói karból, melyen "elcsodálkozunk, hogy valóban egy bíróhoz méltó megnyilatkozás-e".
https://index.hu/belfold/2019/03/19/hando_tunde_orszagos_birosagi_hivatal_alkotmanybirosag_eu_birosag/
2019. március 29., péntek
TÖRTÉNETE
2017. május 21.
Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés; a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon döntés született. Ennek megfelelően az Országgyűlés 1989 októberében módosította az Alkotmányt, beiktatta a 32/A. §-t, mely a magyar közjogban korábban ismeretlen jogintézmény, az alkotmánybíráskodás alapvető szabályait rögzítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba. Az Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését.
Az eredeti elgondolás szerint három egymást követő időpontban öt-öt, összesen tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították, és az alkotmánybírák létszámát tizenegyben állapították meg. Az első öt alkotmánybíró megválasztása után az újabb öt alkotmánybírót az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően választották meg. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több alkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt.
Az Alkotmánybíróság elnökei 1990 óta dr. Sólyom László, dr. Németh János, dr. Holló András, dr. Bihari Mihály, dr. Paczolay Péter és dr. Lenkovics Barnabás voltak. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró.
2007-ben és 2008-ban az Alkotmánybíróság Évkönyvben foglalta össze azévi tevékenységét.
Az Alkotmány és a régi Abtv. szerint bárki kezdeményezhette az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság többnyire az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörében hozta meg legfontosabb döntéseit (pl. halálbüntetés eltörlése, abortusz-határozatok, eutanázia kérdése). Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor nem volt hatásköre az egyedi ügyek (bírói döntések) alkotmánybírósági vizsgálatára, az alkotmányjogi panasz intézménye arra az esetre szűkült, ha az indítványozó ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak.
2000. januárjában az Alkotmánybíróság tudományos konferenciát rendezett a tíz éves működése alkalmából. A konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötet innen tölthető le.
Az Alkotmánybíróság 2009. november 23-án ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból külföldi bíróságok képviselőivel együtt ünnepélyes keretek közt emlékeztek meg a testület első húsz évéről. A konferenciáról bővebben itt olvashat.
***
HÚSZ ÉVES AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
2017. május 23.
Az Országgyűlés 1989. november 23-án választotta meg az Alkotmánybíróság első öt tagját. Ezt a napot választottuk arra, hogy ünnepélyes keretek között megemlékezzünk a testület működésének első húsz évéről. Nagy megtiszteltetés, hogy több mint húsz külföldi bíróság képviselői is Budapestre érkeztek ebből az alkalomból. A magyar Alkotmánybíróság valamennyi, egykori és mai tagja szívből köszönti őket.
Megtisztelő, hogy együtt ünnepelhetünk a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalmi ágakkal, valamint az egyetemeket képviselő magyar vendégeinkkel.
Hálásak vagyunk a Magyar Tudományos Akadémiának a rendezvény csodálatos helyszínéért, és az Európa Tanács Velencei Bizottságának a támogatásáért.
PACZOLAY Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Az ünnepi ülés programja:
2009. november 23.
Magyar Tudományos Akadémia díszterme
Köszöntő: Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
Ünnepi nyitóelőadás: Sólyom László köztársasági elnök
Külföldi vendégek előadásai: Az alkotmánybíráskodás fejlődése Európában
Gerhart Holzinger, az osztrák alkotmánybíróság elnöke,
Hans-Jürgen Papier, a német alkotmánybíróság elnöke,
Francesco Amirante, az olasz alkotmánybíróság elnöke,
Rui Moura Ramos, a portugál alkotmánybíróság elnöke,
Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke,
Vassilios Skouris, az Európai Unió Bíróságának elnöke
Emilia Drumeva, Bulgária Alkotmánybíróságának tagja
Marc Bossuyt, Belgium Alkotmánybíróságának elnöke
Jiří Mucha, Csehország Alkotmánybíróságának tagja
Jasna Omejec, Horvátország Alkotmánybíróságának elnöke
Young-Joon Mok, Dél-Korea Alkotmánybíróságának tagja
Bosa Nenadic, Szerbia Alkotmánybíróságának elnöke – Kartag-Ódri Ágnes, Szerbia Alkotmánybíróságának tagja
Állami kitüntetés átadása Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság titkára részére,
Zárszó: Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke
***
2010-ben az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályozás megváltozott. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság hatásköre is módosult: a költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét korlátozta a jogalkotó.
2011 júniusában az Országgyűlés öt új alkotmánybírát választott meg, ezzel a testület létszáma tizenöt főre nőtt.
2012. január 1-jén új alkotmány, az Alaptörvény lépett hatályba, melynek 24. cikke tartalmazza az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető szabályokat. A működés törvényi kereteit az Alkotmánybíróságról szóló új, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) tartalmazza, a működés, az eljárás és a szervezeti felépítés részletes szabályait pedig az Ügyrendjében állapította meg a testület (az Alkotmánybíróság ügyrendjéről az 1001/2013. (II. 27.) Tü határozat szól). Az új szabályozás több ponton megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköreit, a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el.
Az Alkotmánybíróság működését bemutató képgaléria.
Az Alkotmánybírósággal foglalkozó tanulmányok és cikkek bibliográfiája itt érhető el.
Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés; a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon döntés született. Ennek megfelelően az Országgyűlés 1989 októberében módosította az Alkotmányt, beiktatta a 32/A. §-t, mely a magyar közjogban korábban ismeretlen jogintézmény, az alkotmánybíráskodás alapvető szabályait rögzítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba. Az Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését.
Az eredeti elgondolás szerint három egymást követő időpontban öt-öt, összesen tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították, és az alkotmánybírák létszámát tizenegyben állapították meg. Az első öt alkotmánybíró megválasztása után az újabb öt alkotmánybírót az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően választották meg. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több alkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt.
Az Alkotmánybíróság elnökei 1990 óta dr. Sólyom László, dr. Németh János, dr. Holló András, dr. Bihari Mihály, dr. Paczolay Péter és dr. Lenkovics Barnabás voltak. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró.
2007-ben és 2008-ban az Alkotmánybíróság Évkönyvben foglalta össze azévi tevékenységét.
Az Alkotmány és a régi Abtv. szerint bárki kezdeményezhette az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság többnyire az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörében hozta meg legfontosabb döntéseit (pl. halálbüntetés eltörlése, abortusz-határozatok, eutanázia kérdése). Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor nem volt hatásköre az egyedi ügyek (bírói döntések) alkotmánybírósági vizsgálatára, az alkotmányjogi panasz intézménye arra az esetre szűkült, ha az indítványozó ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak.
2000. januárjában az Alkotmánybíróság tudományos konferenciát rendezett a tíz éves működése alkalmából. A konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötet innen tölthető le.
Az Alkotmánybíróság 2009. november 23-án ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból külföldi bíróságok képviselőivel együtt ünnepélyes keretek közt emlékeztek meg a testület első húsz évéről. A konferenciáról bővebben itt olvashat.
***
HÚSZ ÉVES AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
2017. május 23.
Az Országgyűlés 1989. november 23-án választotta meg az Alkotmánybíróság első öt tagját. Ezt a napot választottuk arra, hogy ünnepélyes keretek között megemlékezzünk a testület működésének első húsz évéről. Nagy megtiszteltetés, hogy több mint húsz külföldi bíróság képviselői is Budapestre érkeztek ebből az alkalomból. A magyar Alkotmánybíróság valamennyi, egykori és mai tagja szívből köszönti őket.
Megtisztelő, hogy együtt ünnepelhetünk a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalmi ágakkal, valamint az egyetemeket képviselő magyar vendégeinkkel.
Hálásak vagyunk a Magyar Tudományos Akadémiának a rendezvény csodálatos helyszínéért, és az Európa Tanács Velencei Bizottságának a támogatásáért.
PACZOLAY Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Az ünnepi ülés programja:
2009. november 23.
Magyar Tudományos Akadémia díszterme
Köszöntő: Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
Ünnepi nyitóelőadás: Sólyom László köztársasági elnök
Külföldi vendégek előadásai: Az alkotmánybíráskodás fejlődése Európában
Gerhart Holzinger, az osztrák alkotmánybíróság elnöke,
Hans-Jürgen Papier, a német alkotmánybíróság elnöke,
Francesco Amirante, az olasz alkotmánybíróság elnöke,
Rui Moura Ramos, a portugál alkotmánybíróság elnöke,
Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke,
Vassilios Skouris, az Európai Unió Bíróságának elnöke
Emilia Drumeva, Bulgária Alkotmánybíróságának tagja
Marc Bossuyt, Belgium Alkotmánybíróságának elnöke
Jiří Mucha, Csehország Alkotmánybíróságának tagja
Jasna Omejec, Horvátország Alkotmánybíróságának elnöke
Young-Joon Mok, Dél-Korea Alkotmánybíróságának tagja
Bosa Nenadic, Szerbia Alkotmánybíróságának elnöke – Kartag-Ódri Ágnes, Szerbia Alkotmánybíróságának tagja
Állami kitüntetés átadása Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság titkára részére,
Zárszó: Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke
***
2010-ben az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályozás megváltozott. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság hatásköre is módosult: a költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét korlátozta a jogalkotó.
2011 júniusában az Országgyűlés öt új alkotmánybírát választott meg, ezzel a testület létszáma tizenöt főre nőtt.
2012. január 1-jén új alkotmány, az Alaptörvény lépett hatályba, melynek 24. cikke tartalmazza az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető szabályokat. A működés törvényi kereteit az Alkotmánybíróságról szóló új, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) tartalmazza, a működés, az eljárás és a szervezeti felépítés részletes szabályait pedig az Ügyrendjében állapította meg a testület (az Alkotmánybíróság ügyrendjéről az 1001/2013. (II. 27.) Tü határozat szól). Az új szabályozás több ponton megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköreit, a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el.
Az Alkotmánybíróság működését bemutató képgaléria.
Az Alkotmánybírósággal foglalkozó tanulmányok és cikkek bibliográfiája itt érhető el.
2019. március 9., szombat
EURÓPAI SZINTŰ CSÚCSKONFERENCIÁT SZERVEZETT AZ ALKOTMÁNYOS IDENTITÁSRÓL AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BUDAPESTEN
2019. március 8.
Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybírósági elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak. A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.
A konferencián Áder János köztársasági elnök köszöntötte a megjelenteket. Az elnök úgy fogalmazott: az európai alkotmányos identitás tartalmának meghatározását nem könnyíti meg, hogy különféle előadásokban, tanulmányokban az identitás, a szuverenitás, a lojalitás fogalmai sokszor keverednek. A köztársasági elnök Sulyok Tamást idézve emlékeztetett: a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Áder János hozzátette: az alkotmánybíróságok számára is sokszor hivatkozási pontot jelentő német alkotmánybíróság egyik döntésében kimondta, hogy az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az Alaptörvény alkotmányos identitása.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások mára az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához. Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja –e majd. Hidat kell építenünk európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között, mint ahogy egyensúlyt kell találnunk a „globális” és a „lokális” között is. Ez adja az európai térben működő bírói fórumok közötti intenzív, és egymás kölcsönös megbecsülésén alapuló párbeszéd különös időszerűségét.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke kiemelte: az európai identitás megerősíti a nemzeti identitást, sőt, az európai identitást a tagállamok közös értékei alkotják. Az Európai Unió a tagállamok egyenlőségén alapszik, amelyek megőrzik a nemzeti identitásuk feletti rendelkezési jogukat. Azokon a területeken, amelyeket az uniós jog nem szabályoz, a tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek saját szabályozás kialakítására.
Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában aláhúzta: a jogállamiság fogalma tagállamonként eltérő lehet, de vannak olyan közös pontok és értékek (emberi méltóság, szabadság, szerzett jogok), amelyek erős jogállami alapot képeznek. Az Európai Unióban jelenleg nincsen pontosan meghatározva, mi az európai identitás pontos tartalma – ennek pótlása közös felelősségünk. A német alkotmánybíróság elnöke kiemelte a tagállamok és az Európai Unió közötti párbeszéd jelentőségét, azzal, hogy a nemzeti alkotmányos identitás és az európai értékek közötti egyensúly fenntartása kulcsfontosságú.
Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta: az Európai Unióban is szükség van kölcsönös tiszteletre és kommunikációra, továbbá arra is, hogy a felek egyenlő partnerek lehessenek. Mindez elengedhetetlen az integráció ápolásához, fejlődéséhez és egy globális értelemben egyre erősebb Európai Unió megteremtéséhez.
Az első öt felszólalót szakmai előadások sora követte. Az első szekció levezető elnöke Christoph Grabenwarter, az osztrák alkotmánybíróság elnökhelyettese volt. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Peter M. Huber, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bírája, Martonyi János volt külügyminiszter, Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság elnöke, Stumpf István alkotmánybíró és Maarten Feteris, a holland legfelsőbb bíróság elnöke. A második szekciót Francis Delaporte, a luxemburgi alkotmánybíróság elnökhelyettese vezette. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Pavel Rychetsky, a Cseh Köztársaság alkotmánybíróságának elnöke, Varga Zs. András alkotmánybíró, Marta Cartabia, az olasz alkotmánybíróság elnökhelyettese, Ineta Ziemele, a lett alkotmánybíróság elnöke, Rajko Knez, a szlovén alkotmánybíróság elnöke és Marta Niquille, a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/europai-szintu-csucskonferenciat-szervezett-az-alkotmanyos-identitasrol-az-alkotmanybirosag-budapesten/
Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybírósági elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak. A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.
A konferencián Áder János köztársasági elnök köszöntötte a megjelenteket. Az elnök úgy fogalmazott: az európai alkotmányos identitás tartalmának meghatározását nem könnyíti meg, hogy különféle előadásokban, tanulmányokban az identitás, a szuverenitás, a lojalitás fogalmai sokszor keverednek. A köztársasági elnök Sulyok Tamást idézve emlékeztetett: a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Áder János hozzátette: az alkotmánybíróságok számára is sokszor hivatkozási pontot jelentő német alkotmánybíróság egyik döntésében kimondta, hogy az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az Alaptörvény alkotmányos identitása.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások mára az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához. Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja –e majd. Hidat kell építenünk európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között, mint ahogy egyensúlyt kell találnunk a „globális” és a „lokális” között is. Ez adja az európai térben működő bírói fórumok közötti intenzív, és egymás kölcsönös megbecsülésén alapuló párbeszéd különös időszerűségét.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke kiemelte: az európai identitás megerősíti a nemzeti identitást, sőt, az európai identitást a tagállamok közös értékei alkotják. Az Európai Unió a tagállamok egyenlőségén alapszik, amelyek megőrzik a nemzeti identitásuk feletti rendelkezési jogukat. Azokon a területeken, amelyeket az uniós jog nem szabályoz, a tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek saját szabályozás kialakítására.
Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában aláhúzta: a jogállamiság fogalma tagállamonként eltérő lehet, de vannak olyan közös pontok és értékek (emberi méltóság, szabadság, szerzett jogok), amelyek erős jogállami alapot képeznek. Az Európai Unióban jelenleg nincsen pontosan meghatározva, mi az európai identitás pontos tartalma – ennek pótlása közös felelősségünk. A német alkotmánybíróság elnöke kiemelte a tagállamok és az Európai Unió közötti párbeszéd jelentőségét, azzal, hogy a nemzeti alkotmányos identitás és az európai értékek közötti egyensúly fenntartása kulcsfontosságú.
Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta: az Európai Unióban is szükség van kölcsönös tiszteletre és kommunikációra, továbbá arra is, hogy a felek egyenlő partnerek lehessenek. Mindez elengedhetetlen az integráció ápolásához, fejlődéséhez és egy globális értelemben egyre erősebb Európai Unió megteremtéséhez.
Az első öt felszólalót szakmai előadások sora követte. Az első szekció levezető elnöke Christoph Grabenwarter, az osztrák alkotmánybíróság elnökhelyettese volt. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Peter M. Huber, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bírája, Martonyi János volt külügyminiszter, Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság elnöke, Stumpf István alkotmánybíró és Maarten Feteris, a holland legfelsőbb bíróság elnöke. A második szekciót Francis Delaporte, a luxemburgi alkotmánybíróság elnökhelyettese vezette. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Pavel Rychetsky, a Cseh Köztársaság alkotmánybíróságának elnöke, Varga Zs. András alkotmánybíró, Marta Cartabia, az olasz alkotmánybíróság elnökhelyettese, Ineta Ziemele, a lett alkotmánybíróság elnöke, Rajko Knez, a szlovén alkotmánybíróság elnöke és Marta Niquille, a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/europai-szintu-csucskonferenciat-szervezett-az-alkotmanyos-identitasrol-az-alkotmanybirosag-budapesten/
2019. március 8., péntek
EU-identitás konferenciát szervezett az Alkotmánybíróság
Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással? – tette fel a kérdést Áder János az Alkotmányos EU-identitás 2019 című konferencián elhangzott köszöntőjében pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián.
Deák Ferenc 1865-ös – kiegyezés előtti – úgynevezett húsvéti cikke kapcsán a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet: akkor az volt a feladat, hogy elfogadható megállapodás szülessen Bécs és a magyarok között úgy, hogy a nemzet ne adjon fel semmit az 1848-as eredményekből. Akkor a válasz a kétféle identitás összeegyeztetésének kérdésére volt. Az, hogy úgy őrizzék meg Magyarország alkotmányosságát, hogy abból ne vesszen el több, mint amennyi a birodalom fennállásához szükséges – idézte Deák Ferenc gondolatait az államfő.
Áder János beszédében párhuzamot vont a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet másfél évszázaddal ezelőtti, illetve a mai Magyarország és az Európai Unió helyzete, a kompromisszumkeresés akkori és mai dilemmái között.
Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az alaptörvény alkotmányos identitása – mondta Áder János a német Alkotmánybíróság (Ab) egyik döntésére hivatkozva. Az államfő szerint ez is fontos szempont az európai alkotmányos identitás kiépítésének hosszú értelmezési folyamatában.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke megnyitójában elmondta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. Eddig az EU nem volt képes “tiszta választ” adni arra a kérdésre, mi az európai identitás és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához – hangzott el.
Az elnök hozzátette, a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja-e. Az európaiak számra mindig a nemzetállam volt az elsődleges viszonyítási pont. Van itt, aki magát kizárólag európaiként, vagy kizárólag németként, olaszként, magyarként definiálja? – tette fel a kérdést.
Mint mondta, hidat kell építeni európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között. Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat – fűzte hozzá. Az európai identitás különböző értékek közötti közvetítésben rejlik, őrizzük meg az eltérő értékrendek közötti kényes egyensúlyt – mondta az Ab elnöke.
Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. A demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális: az alapvető jogok, a szólásszabadság, a tolerancia, a pluralizmus támasztja alá a demokratikus kormányzást – mondta.
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/03/08/eu-identitas-konferenciat-szervezett-az-alkotmanybirosag
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/ader-janos-az-egyseges-europai-alkotmany-hianyara-hivta-fel-a-figyelmet-2477966?utm_source=feed&utm_medium=rss
Deák Ferenc 1865-ös – kiegyezés előtti – úgynevezett húsvéti cikke kapcsán a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet: akkor az volt a feladat, hogy elfogadható megállapodás szülessen Bécs és a magyarok között úgy, hogy a nemzet ne adjon fel semmit az 1848-as eredményekből. Akkor a válasz a kétféle identitás összeegyeztetésének kérdésére volt. Az, hogy úgy őrizzék meg Magyarország alkotmányosságát, hogy abból ne vesszen el több, mint amennyi a birodalom fennállásához szükséges – idézte Deák Ferenc gondolatait az államfő.
Áder János beszédében párhuzamot vont a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet másfél évszázaddal ezelőtti, illetve a mai Magyarország és az Európai Unió helyzete, a kompromisszumkeresés akkori és mai dilemmái között.
Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az alaptörvény alkotmányos identitása – mondta Áder János a német Alkotmánybíróság (Ab) egyik döntésére hivatkozva. Az államfő szerint ez is fontos szempont az európai alkotmányos identitás kiépítésének hosszú értelmezési folyamatában.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke megnyitójában elmondta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. Eddig az EU nem volt képes “tiszta választ” adni arra a kérdésre, mi az európai identitás és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához – hangzott el.
Az elnök hozzátette, a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja-e. Az európaiak számra mindig a nemzetállam volt az elsődleges viszonyítási pont. Van itt, aki magát kizárólag európaiként, vagy kizárólag németként, olaszként, magyarként definiálja? – tette fel a kérdést.
Mint mondta, hidat kell építeni európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között. Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat – fűzte hozzá. Az európai identitás különböző értékek közötti közvetítésben rejlik, őrizzük meg az eltérő értékrendek közötti kényes egyensúlyt – mondta az Ab elnöke.
Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. A demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális: az alapvető jogok, a szólásszabadság, a tolerancia, a pluralizmus támasztja alá a demokratikus kormányzást – mondta.
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/03/08/eu-identitas-konferenciat-szervezett-az-alkotmanybirosag
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/ader-janos-az-egyseges-europai-alkotmany-hianyara-hivta-fel-a-figyelmet-2477966?utm_source=feed&utm_medium=rss
2019. március 1., péntek
Pavel Rychetsky, a cseh alkotmánybíróság elnöke szerint a visegrádi államokban csökken a bírói hatalom.
Egy brnói konferencián kifejtette, független alkotmánybíróság nélkül elképzelhetetlen a független igazságszolgáltatás. Hozzátette, hazájában nem olyan a helyzet, mint Magyarországon vagy Lengyelországban. Csehországban ugyanis a generációs változások miatt az igazságszolgáltatás függetlenebb, öntudatosabb, illetve képzettebb, mint negyed századdal korábban. Ez pedig annak is köszönhető, hogy az alaptörvény felett őrködő testület mindvégig megőrizte önállóságát. Sajnálatosnak nevezte azonban, hogy nem létezik olyan szerv, amely garantálná ezt a függetlenséget. „Ha sötét idők jönnek, az alkotmánybíróságnak magát kell megvédenie” – mutatott rá Rychetsky. Úgy vélte, ezt az értékét mindenáron meg kell őriznie a taláros testületnek és nem szabad, hogy bármely politikai érdek alá helyezzék. Tagjainak is hitelesnek kell lenniük – vélekedett.
Pavel Rychetsky annak a véleményének adott hangot, hogy a többi visegrádi országban komoly nyomást gyakorolnak a bíróságokra, ítélkezési gyakorlatukra. „A bíróság függetlensége egy csodaszép, de nagyon törékeny hajóhoz hasonlít, amelyet nem is olyan nehéz megtörni” – fejtette ki. Utalt arra, hogy Magyarországon többször is átírták az alkotmány szövegét, Lengyelországban hatalmas nyomást gyakorolnak a bíróságokra és nem jobb a helyzet Szlovákiában sem, ahol a politikusok képtelenek voltak megállapodni az új bírák személyéről, ezért a 13 helyett mindössze négy tagja van az alaptörvény felett őrködő taláros testületnek. „Hosszú ideje figyeljük, mi történik a szomszédos országokban, s nem éppen vidám az, amit tapasztalunk” – emelte ki. Hozzátette, hogy egyre erősebb nacionalista és autoriter tendenciák figyelhetők meg.
Az Európai Uniót jellemző konszenzust fokozatosan borította fel a pénzügyi válság, a migrációs krízis, valamint a nagy-britanniai népszavazás a Brexitről. Ez a sajnálatos erózió különösen erőteljesen éreztette hatását a közép-európai országokban. A politikai erők pedig az ország alkotmánybírósága ellen fordultak, mert a taláros testületet akadálynak tartották a politikai döntések véghez vitelében – fejtette ki a cseh alkotmánybíróság elnöke.
Pavel Rychetsky 2003 óta a cseh taláros testület elnöke. Akkor még Václav Klaus elnök nevezte ki, 2013-ban azonban Milos Zeman is megerősítette pozíciójában. Előzőleg igazságügyi miniszter volt Csehországban.
https://nepszava.hu/3027321_praganak-is-sok-ami-a-v4-eknel-tortenik
Pavel Rychetsky annak a véleményének adott hangot, hogy a többi visegrádi országban komoly nyomást gyakorolnak a bíróságokra, ítélkezési gyakorlatukra. „A bíróság függetlensége egy csodaszép, de nagyon törékeny hajóhoz hasonlít, amelyet nem is olyan nehéz megtörni” – fejtette ki. Utalt arra, hogy Magyarországon többször is átírták az alkotmány szövegét, Lengyelországban hatalmas nyomást gyakorolnak a bíróságokra és nem jobb a helyzet Szlovákiában sem, ahol a politikusok képtelenek voltak megállapodni az új bírák személyéről, ezért a 13 helyett mindössze négy tagja van az alaptörvény felett őrködő taláros testületnek. „Hosszú ideje figyeljük, mi történik a szomszédos országokban, s nem éppen vidám az, amit tapasztalunk” – emelte ki. Hozzátette, hogy egyre erősebb nacionalista és autoriter tendenciák figyelhetők meg.
Az Európai Uniót jellemző konszenzust fokozatosan borította fel a pénzügyi válság, a migrációs krízis, valamint a nagy-britanniai népszavazás a Brexitről. Ez a sajnálatos erózió különösen erőteljesen éreztette hatását a közép-európai országokban. A politikai erők pedig az ország alkotmánybírósága ellen fordultak, mert a taláros testületet akadálynak tartották a politikai döntések véghez vitelében – fejtette ki a cseh alkotmánybíróság elnöke.
Pavel Rychetsky 2003 óta a cseh taláros testület elnöke. Akkor még Václav Klaus elnök nevezte ki, 2013-ban azonban Milos Zeman is megerősítette pozíciójában. Előzőleg igazságügyi miniszter volt Csehországban.
https://nepszava.hu/3027321_praganak-is-sok-ami-a-v4-eknel-tortenik
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)