A lengyel legfelsőbb bíróság közgyűlése kedden - egy nem ítélet jellegű - határozatot fogadott el, amelyben alkotmányellenesnek minősítette az igazságügyi reform keretében elfogadott - egyebek között a tagok korábban történő nyugdíjazását lehetővé tevő - jogszabályokat.
A közgyűlés - mely a legfelsőbb bíróság egyik belső, szakértői véleményeket is kiadó, ám nem ítélkező szerve - a jelenlévők többsége által jóváhagyott határozatban a bírósági törvényeket - köztük a legfelsőbb bíróságról szólót - alkotmányellenesnek, a hatalmi ágak megosztását és a bírói függetlenséget sértőnek minősítette. Ez a vélemény nem jelenti a törvények alkotmányellenessé nyilvánítását, erre csakis a lengyel alkotmánybíróság lenne jogosult.
Kifogásolták többek között azt, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása a testület elnöke, Malgorzata Gersdorf nyugdíjazását idézheti elő. E kitétel szerint ugyanis 70-ről 65 évre csökkent a bírák nyugdíjkorhatára, Gersdorf pedig tavaly novemberben lett 65 éves.
A határozat szerint Gersdorf elvileg 2020-ig tartó, hatéves hivatali időszakát alkotmánymódosítás nélkül nem lenne szabad lerövidíteni.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvény értelmében nemcsak Gersdorf, hanem a testület 81 jelenlegi tagja közül 34 bíró lenne nyugdíjazható. Kérésükre azonban az államfő szolgálati idejük meghosszabbításáról dönthet.
Az eredeti, Andrzej Duda államfő által tavaly nyáron megvétózott változat szerint a legfelsőbb bíróság összes tagját nyugalmazták volna, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg.
Jelenlegi változatban a törvény április elején lép hatályba, azután dől el a nyugdíjkorba ért bírák további szolgálatának kérdése. A keddi határozatban a legfelsőbb bíróság tagja az erre vonatkozó egyéni döntéseik tiszteletben tartását kérték.
Az Európai Bizottság december végén az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben, többek között a bírósági reform miatt.
Keddi, előzetes bejelentések szerint az eljárásról legközelebb vasárnap egyeztethet Brüsszelben Jacek Czaputowicz új lengyel külügyminiszter Frans Timmermans első bizottsági alelnökkel.
atv.hu/MTI
http://www.atv.hu/kulfold/20180116-alkotmanyellenesnek-minositettek-a-lengyel-legfelsobb-birosag-tagjai-az-igazsagugyi-reformot/
2018. január 16., kedd
2018. január 13., szombat
Török kormányszóvivő: az alkotmánybíróság átlépte a törvényes határt a két újságíró szabadlábra helyezésekor
Szerző: Ancsy itt: Külföld 2018.01.12 11:19
A török alkotmánybíróság átlépte az alkotmány és a törvények szabta határt, amikor csütörtökön elrendelte két bebörtönzött török újságíró szabadlábra helyezését - írta Bekir Bozdag török kormányszóvivő pénteken a Twitteren.Bozdag bejegyzéseiben kiemelte: egyéni jogorvoslati kérelmek elbírálásakor az alkotmánybíróság nem viselkedhet fellebbviteli bíróságként és nem is hozhat olyan jellegű döntést. Ebben az esetben az alkotmánybíróság a bűncselekmény létrejöttét és a per bizonyítékait is felülvizsgálta - mutatott rá a kormányszóvivő.
A török alkotmánybíróság jogsértésre hivatkozva csütörtökön elrendelte Sahin Alpay és Mehmet Altan szabadlábra helyezését, de néhány órával később az illetékes török büntető törvényszék az alkotmánybíróság határozatának tükrében ismét megvizsgálta a két újságíró ügyét, és úgy döntött, továbbra is fenntartja vizsgálati őrizetüket. Az alkotmánybíróság a fogvatartottak egyéni jogorvoslati kérelmének elbírálása után döntött szabadlábra helyezésük mellett.
Alpayt és Altant a 2016. július 15-ei puccskísérlet után indult átfogó tisztogatások keretében helyezték előzetes letartóztatásba. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát teszi felelőssé az összeesküvésért. Ő viszont tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. A BirGün török ellenzéki napilap csütörtöki beszámolójában közölte: Alpayt azzal vádolják, hogy írásaiban puccsra hívó üzeneteket fogalmazott meg és rossz hírben tüntette fel a kormányt, Altant pedig azzal, hogy terrorszervezet tagjaként megpróbálta megdönteni az ország vezetését.
Alpay korábban a Gülen-mozgalomhoz kötődő legnagyobb napilapnál, a Zamannál dolgozott, amelyet a puccskísérletet követően bezárattak. Recep Tayyip Erdogan török államfő a közelmúltban kijelentette, hogy a terrorizmus "nem magától terem", "kertészei" a vezércikkírók, véleményvezérek. "Ezek a kertészek azok, akiket az emberek gondolkodónak tekintenek. Az újságjaikban megjelenő vezércikkeikkel öntöznek. Egy napon pedig terroristaként jelennek meg az ember előtt" - fogalmazott Erdogan, aki egyúttal a sajtószabadság éllovasának nevezte országát.
Törökországban a 2016-os puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot keretében száznál is több újságírót helyeztek előzetes letartóztatásba, és megannyi sajtóorgánumot arra hivatkozva, hogy terrorista propagandát terjesztenek. Törökország ugyanis terrorszervezetté nyilvánította Gülen mozgalmát.
(Forrás: MTI)
https://hir.ma/kulfold/torok-kormanyszovivo-az-alkotmanybirosag-atlepte-a-torvenyes-hatart-a-ket-ujsagiro-szabadlabra-helyezesekor/728167
A török alkotmánybíróság átlépte az alkotmány és a törvények szabta határt, amikor csütörtökön elrendelte két bebörtönzött török újságíró szabadlábra helyezését - írta Bekir Bozdag török kormányszóvivő pénteken a Twitteren.Bozdag bejegyzéseiben kiemelte: egyéni jogorvoslati kérelmek elbírálásakor az alkotmánybíróság nem viselkedhet fellebbviteli bíróságként és nem is hozhat olyan jellegű döntést. Ebben az esetben az alkotmánybíróság a bűncselekmény létrejöttét és a per bizonyítékait is felülvizsgálta - mutatott rá a kormányszóvivő.
A török alkotmánybíróság jogsértésre hivatkozva csütörtökön elrendelte Sahin Alpay és Mehmet Altan szabadlábra helyezését, de néhány órával később az illetékes török büntető törvényszék az alkotmánybíróság határozatának tükrében ismét megvizsgálta a két újságíró ügyét, és úgy döntött, továbbra is fenntartja vizsgálati őrizetüket. Az alkotmánybíróság a fogvatartottak egyéni jogorvoslati kérelmének elbírálása után döntött szabadlábra helyezésük mellett.
Alpayt és Altant a 2016. július 15-ei puccskísérlet után indult átfogó tisztogatások keretében helyezték előzetes letartóztatásba. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát teszi felelőssé az összeesküvésért. Ő viszont tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. A BirGün török ellenzéki napilap csütörtöki beszámolójában közölte: Alpayt azzal vádolják, hogy írásaiban puccsra hívó üzeneteket fogalmazott meg és rossz hírben tüntette fel a kormányt, Altant pedig azzal, hogy terrorszervezet tagjaként megpróbálta megdönteni az ország vezetését.
Alpay korábban a Gülen-mozgalomhoz kötődő legnagyobb napilapnál, a Zamannál dolgozott, amelyet a puccskísérletet követően bezárattak. Recep Tayyip Erdogan török államfő a közelmúltban kijelentette, hogy a terrorizmus "nem magától terem", "kertészei" a vezércikkírók, véleményvezérek. "Ezek a kertészek azok, akiket az emberek gondolkodónak tekintenek. Az újságjaikban megjelenő vezércikkeikkel öntöznek. Egy napon pedig terroristaként jelennek meg az ember előtt" - fogalmazott Erdogan, aki egyúttal a sajtószabadság éllovasának nevezte országát.
Törökországban a 2016-os puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot keretében száznál is több újságírót helyeztek előzetes letartóztatásba, és megannyi sajtóorgánumot arra hivatkozva, hogy terrorista propagandát terjesztenek. Törökország ugyanis terrorszervezetté nyilvánította Gülen mozgalmát.
(Forrás: MTI)
https://hir.ma/kulfold/torok-kormanyszovivo-az-alkotmanybirosag-atlepte-a-torvenyes-hatart-a-ket-ujsagiro-szabadlabra-helyezesekor/728167
2018. január 2., kedd
A moldovai Alkotmánybíróság felfüggesztette az elnök hatáskörét
Moszkva. Január 2-án. INTERFAX.RU - A moldovai Alkotmánybíróság (COP) ideiglenesen felfüggesztette Igor Dodon elnök jogkörét, a bíróság kedden ilyen döntést fogadott el a kormányzó koalíció képviselői csoportjának kérésére.
Forrás: Reuters
A döntés oka az a tény, hogy az elmúlt héten Dodon ismét elutasította a miniszterelnök javaslatát öt miniszter és két miniszterelnök-helyettes jelölt kinevezésére. A törvény szerint az elnöknek jogában áll elutasítani a jelöléseket, csak egyszer.
Az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az elnök feladatát átmenetileg a parlament elnöke vagy a miniszterelnök veszi át. Az elkövetkező napokban az egyikük aláírja a kormány új tagjainak kinevezéséről szóló rendeleteket.
December végén, a kormánykoalíció képviselői kérésére a parlament jogi bizottsága fordult az Alkotmánybírósághoz.
Ennek oka, hogy Dodon ismételten elutasította Pavel Filip miniszterelnök javaslatát, hogy az egy héttel korábban felmentett miniszterek helyett a kormány hét tagját, öt miniszter és két alelnököt nevezzen ki.
A moldovai törvények szerint az elnök elutasíthatja a javasolt jelölteket, de csak egyszer. Ha a miniszterelnök ugyanazt a jelöltet ismételten kinevezi, az elnöknek alá kell írnia a kinevezésről szóló rendeletet. Ha az elnök nem írja alá a rendeletet újbóli jelölés után, az elnök hatásköre átszáll a parlament elnökéhez, aki az elnököt helyettesítheti.
https://news.mail.ru/politics/32137641/
Forrás: Reuters
A döntés oka az a tény, hogy az elmúlt héten Dodon ismét elutasította a miniszterelnök javaslatát öt miniszter és két miniszterelnök-helyettes jelölt kinevezésére. A törvény szerint az elnöknek jogában áll elutasítani a jelöléseket, csak egyszer.
Az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az elnök feladatát átmenetileg a parlament elnöke vagy a miniszterelnök veszi át. Az elkövetkező napokban az egyikük aláírja a kormány új tagjainak kinevezéséről szóló rendeleteket.
December végén, a kormánykoalíció képviselői kérésére a parlament jogi bizottsága fordult az Alkotmánybírósághoz.
Ennek oka, hogy Dodon ismételten elutasította Pavel Filip miniszterelnök javaslatát, hogy az egy héttel korábban felmentett miniszterek helyett a kormány hét tagját, öt miniszter és két alelnököt nevezzen ki.
A moldovai törvények szerint az elnök elutasíthatja a javasolt jelölteket, de csak egyszer. Ha a miniszterelnök ugyanazt a jelöltet ismételten kinevezi, az elnöknek alá kell írnia a kinevezésről szóló rendeletet. Ha az elnök nem írja alá a rendeletet újbóli jelölés után, az elnök hatásköre átszáll a parlament elnökéhez, aki az elnököt helyettesítheti.
https://news.mail.ru/politics/32137641/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)