A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Szurovecz Illés írása. Ferge Zsuzsa új könyvéről a 444-en is jelent meg nemrég egy interjú, azt itt lehet elolvasni.
Soha egy kormánynak sem volt olyan egyértelmű társadalompolitikája mint a Fidesznek, kár, hogy ennek a szegények isszák meg a levét. Bár az MSZP többet osztott a lent lévőknek, a büntető állam felduzzasztása és az emberi méltóság leépítése az ő lelkükön is szárad. Egy új könyvben összeszedték, merre vitték az országot az elmúlt 25 év szociálpoltikai törvényei.
Ferge Zsuzsa szociológus fogta az összes olyan törvényt az elmúlt huszonöt évből, amelynek köze van a társadalompolitikához, és egyenként mérlegre tette, hogyan teljesítettek a kormányok szociális ügyekben. A vizsgálatból az derült ki, hogy a rendszerváltás óta a demokrácia folyamatosan épül le, a büntető állam viszont egyre nagyobbra duzzad, és bár az újraelosztás mértéke nőtt, az utóbbi években ez is inkább a gazdagokat segíti.
Erről a nemrég megjelent, “Magyar társadalom- és szociálpolitika” című könyvben lehet olvasni, amelybe Fergén kívül többen írtak tanulmányokat a romáktól az oktatáson át a segélyezésig sokféle témában. Mi most a könyvnek azt a részét foglaljuk össze, amelyben Ferge a törvényeket elemezte 1990 és 2015 között.
Ferge Zsuzsa tart előadást a kormány által szervezett, “Párbeszéd a szegénységgel szembeni küzdelemről” című konferencián 2015-ben. Vele szemben Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter I Fotó: Magócsi Márton
Ferge a különböző kormányok által elfogadott évi 100-150 (2013-ban 252) törvényből 15-30-at talált, amelynek van valamilyen szociálpolitikai vonatkozása. Ebbe sokféle jogszabály beletartozik, például a segélyekről vagy a családi ellátásokról szólók, de elemezte azokat az oktatási és egészségügyi törvényeket is, amelyek a hozzáférésre, az esélyegyenlőségre vagy az ellátási színvonalra akartak hatni. Ide tartoznak a foglalkoztatáspolitikai törvények is, amelyek a munkajogokat és a munkafeltételeket érintették.
A legkevesebb ilyen törvény az 1998 és 2002 közti Orbán-kormány alatt született (62 darab), a legtöbb pedig Orbán újbóli hatalomra kerülése után, 2010 és 2014 közt (140 darab). A második Orbán-kormány viszont egyébként is törvénykezési lázban égett, ezért érdemes a társadalompolitikai törvényeket az összes törvény százalákában nézni. Így továbbra is az első Orbán-kormány van az utolsó helyen 13 százalékkal, a csúcstartó viszont az 1990 és 1994 közt hatalmon levő MDF 22 százalékkal.
A társadalompolitikát érintő törvények többsége az adóztatásról szól, aztán jön a foglalkoztatás és az oktatás. Ahogy a lenti ábrából is látszik, a lakáshelyzet vagy a civil társadalom már nem kapott ekkora figyelmet.
25 év társadalompolitikai törvényeinek száma tárgyuk szerint
Create bar charts
De ennél fontosabb, hogy pontosan mi állt ezekben a törvényekben, és milyen irányba befolyásolták az országot. A törvények tartalmát Ferge öt szempont szerint értékelte:
mennyire védi és erősíti a törvény az emberek szabadságát úgy, hogy közben nem növeli az egyenlőtlenségeket, illetve mennyire erősíti az intézményi autonómiát,
mennyire segíti a törvény a demokratizálódást,
növeli vagy csökkenti az újraelosztást,
az újraelosztás inkább a lent, a középen vagy a felül lévőket segíti,
érzékelhető-e benne a támogatások gyengülése és a szanckionálás, a kontroll erősödése.
A következő ábrán kormányonként látható, hány törvény rontott/javított az újraelosztás, a szankcionálás, a demokrácia, valamint a jogok és autonómia helyzetén. Egyrészt feltűnő, hogy 2010 után ugrásszerűen megnőtt a demokráciát gyengítő, a jogokat és az autonómiát korlátozó törvények száma, míg a korábbi kormányok ezeket inkább erősíteni próbálták.
Az viszont minden kormányzati ciklusban közös volt, hogy a támogatás helyett egyre inkább büntetéssel akarták megoldani a szociális feszültségeket. Ide tartozik például, hogy egyre nő az állami rendvédelmi és bűnüldöző szervek száma, súlyosbodnak az ítéletek, lopássá minősítik a lomizást vagy egy elejtett alma felvételét, egyre többen szabhatnak ki szabálysértési bírságot (pl. mezőőr, halőr), stb. A romákat, szegényeket, menekülteket és szexmunkásokat sújtó horribilis bírságokról mi is írtunk már.
25 év törvényei
Ferge szerint viszont jó hír, hogy a rendszerváltás óta a legtöbb, újraelosztással foglalkozó törvény azon volt, hogy a szegények forrásait növelje, igaz, tőlük is vettek el a legtöbbször. “Hasonló a helyzet az univerzális juttatásokkal: sokszor hoztak mindenki helyzetét javító intézkedést, de közel ugyanennyi volt a mindenkit megrövidítő törvény” – írta. Ezen az ábrán kormányonként látszik, hogy a különböző kormányok inkább a lent, a középen vagy a felül lévőket támogatták szívesen.
Redisztributív források átcsoportosítása
Ferge ezután egyesével is értékelte a különböző ciklusokat, ami alapján az első, MDF vezette kormány csak öt esetben korlátozott szociális jogokat, és ezek is kisebb csoportokat érintettek (pl. felkészülés a női nyugdíjkorhatár emelésére). A kormány a gazdasági nehézségek ellenére is növelte az újraelosztást, elsősorban a szegények körében, mégis képtelen volt megfékezni a rendszerváltásból fakadó tömeges leszakadást.
Az 1994-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ-kormány Bokros-csomagja viszont jelentősen szűkítette a szociális jogokat, és komoly összegeket vont el a legszegényebbektől. Rászorultsághoz kötötték a családi pótlékot és a gyest, megszüntették a gyedet, bevezették az egyetemi tandíjat, megszüntették a fogászati ellátás és a mentőszállítás ingyenességét és csökkentették a táppénzt. A ciklus második felében már javult a helyzet, bővítették a szociális jogokat (emberi jogok, gyermekek, betegek, fogyatékkal élők jogainak törvénybe foglalása). Bár Ferge szerint jó minőségű törvények születtek, ezeket forrás hiányában folyamatosan megsértették, például a gyermekvédelmi törvény esetében. Erről itt, itt és itt olvashat többet.
Az első Orbán-kormány aztán korrigálta a Bokros-csomag jogszűkítéseit (eltörölték az egyetemi tandíjat, kiterjesztették a családi pótlékot és a gyest, visszaállították a gyedet, stb.) Ugyanakkor Ferge szerint ez inkább politikai riposzt volt, mert nem kapcsoltak elég többletforrást a reformokhoz, ezért sok ellátás alacsony szintű maradt. A Fidesz alatt is volt példa a jogok szűkítésére: megszüntették a tb-önkormányzatokat, szigorították a családi pótlék és a munkanélküli-ellátások feltételeit. Jelentősen növelték a családi adókedvezményt, ami a fordított újraelosztás kezdete volt: a középen és felül lévőket támogatták a szegények rovására.
Ferge Zsuzsa tart előadást a kormány által szervezett, “Párbeszéd a szegénységgel szembeni küzdelemről” című konferencián 2015-ben I Fotó: Magócsi Márton
A 2002 és 2010 közti két MSZP-SZDSZ-kormány egymás ellentéte volt, írta Ferge. Az adakozással kezdtek, ami sokszor pazarló jogbővítéseket is jelentett, majd 2004 után jött a szigorítás: eltörölték például a 13. havi nyugdíjat, amit ők maguk vezettek be. Először még inkább segítették a szegényeket, utána viszont Ferge a szegények elleni hadjáratról ír: romlott az ellátások színvonala, erősítették a rászorultsági elvet, az “Út a munkához” program pedig szűkítette a munkajogokat és zárójelbe tette az emberi méltóságot. (Ez a program tette le a mai közfoglalkoztatási rendszer alapjait, olvashat róla ebben és ebben a cikkben is). Közben bevezették a vizitdíjat, a képzési hozzájárulást és a kórházi napidíjat is, amit aztán a Fidesz által kikényszerített népszavazás szüntetett meg. Igaz, 2003 és 2008 közt komolyan vették az esélyegyenlőséget és a deszegregációt az oktatásban. A korszakra “egyszerre jellemző, ha hullámzó erősséggel is, a neoliberalizmus, valamint az alapvető iránytűhiány, a vészhelyzetekre való koncepciótlan reagálás”. Ferge szerint a szocialista-liberális kormányok “ideológiailag ellentmondásosan csapongtak”: az emberi jogokat, legalábbis papíron, bővítették, a munkajogokat és a szociális jogokat viszont hanyagolták, vagy megtagadták.
2010 után Ferge szerint először kerültek folyamatosan többségbe a szegényellenes lépések, és “először fordul elő, hogy közpénzből deklaráltan, világosan kimondva jelentős összegek kerülnek a jómódúakhoz és a gazdagokhoz”. Ez megjelenik a családpolitikában is, elég ha a családi adókedvezményre vagy a CSOK-ra gondolunk. Sőt, a kormány már a konzervatív családmodellt is feladja, csak gyerekcsinálásra bírja a középosztályt. Közben 2008 óta nem nőttek az olyan, mindenkinek járó ellátások mint a családi pótlék.
“Balszerencsénkre a hatodik kormányzatnak van a legkoherensebb, törvényekkel is jól követhető programja a társadalom átalakítására. Ez azonban sajnos ellentmond majdnem mindennek, amit eddig európai szociális modellnek hívtak” – írta.
Ferge Zsuzsával a 444-en márciusban megjelent interjút itt lehet elolvasni.
https://444.hu/2017/04/27/leepul-a-demokracia-duzzad-a-bunteto-allam
2017. április 27., csütörtök
2017. április 26., szerda
EU: kemény válasz érkezett az "Állítsuk meg Brüsszelt" kampányra
Az Európai Bizottság pontonként szedte szét a kormány nemzeti konzultációját.
Dzindzisz Sztefan, 2017. április 26. szerda, 16:10
"A magyar kormány 2017 áprilisában "Állítsuk meg Brüsszelt!" címmel indított hat kérdést érintő nemzeti konzultációt, amelyet valamennyi magyarországi háztartásba eljuttatott. A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket" - írja honlapján a szervezet.
Két frontot nyit Brüsszel az Orbán-kormánnyal szemben
Ezután pontonként végigmennek a kormány állításain, majd tételesen cáfolják őket. Így:
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket."
AZ IGAZSÁG: A Bizottság egyetért Magyarország célkitűzésével, hogy a háztartások megfizethető energiához jussanak. Ezt a leghatékonyabban versenyalapú energiapiaccal, az energiahatékonyság és az innováció előmozdításával lehet elérni, valamint ha európai szinten együttműködve garantáljuk az energiaellátás biztonságát.
A működőképes piacok révén az emberek több szolgáltató közül választhatnak; a verseny alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez. A versenypiacon energiát vásároló és eladó magyar vállalkozások előnyösebben szerezhetik be a villamos energiát, amelyet így olcsóbban értékesíthetnek. Más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért. Emellett a tagállamok az árszabályozás helyett más módon is csökkenthetik a rezsit.
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be."
AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját.
Az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség tovább erősíti a hatékonyabb határigazgatást célzó közös európai erőfeszítéseket. A probléma forrásának kezelése érdekében az EU olyan országokkal is együttműködik, amelyekből a migránsok jönnek, illetve amelyeken áthaladnak. Az EU-Törökország nyilatkozat például 98 százalékkal csökkentette a Görögországba érkezők számát. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy növekedjen a jogalap nélkül Európában tartózkodó migránsok visszaküldési aránya. Különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között. A valódi menedékkérők esetében az Európai Unió teljesíti a demokratikus országokra vonatkozó nemzetközi kötelezettséget, hogy védelmet nyújtson azok - férfiak, nők és gyermekek - számára, akik háború miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Mivel az EU-ban ma minden polgár szabadon mozoghat, élhet és dolgozhat bármely tagországban, az alapvető humanitárius jogok betartásáért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget. Az Európai Unió Tanácsa - amelynek döntéseibe Magyarországnak a többi tagország kormányával együtt beleszólása van - meghatározta a menedékkérők méltányos fogadása és a rájuk vonatkozó igazságos jogi eljárás körülményeit. A Bizottság javasolta, hogy Magyarország akár 54 ezer menedékkérőt is át tudjon helyezni más tagállamokba, de a magyar kormány ezt a javaslatot ellenezte. Ezért egy másik tanácsi határozat Magyarországot arra kéri, hogy a két leginkább migrációs nyomás alatt álló tagországból, Görögországból és Olaszországból menedékkérőket - nem pedig "illegális migránsokat" - fogadjon be, igen korlátozott számban (1294 főt). A menedékkérők közül gondosan kiválasztják azokat, akik nagy eséllyel ténylegesen jogosultak a menekültstátuszra. A migránsok EU-n belüli áthelyezését a jövőbeli befogadó ország részéről alapos eljárás és biztonsági átvilágítás előzi meg.
TÉVES ÁLLÍTÁS: "A Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik."
AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió nem tolerálja az embercsempészetet, és sok éve küzd a bűnözésnek e kizsákmányoláson alapuló formája ellen.
A tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával. Nincs bizonyíték arra, hogy civil szervezetek csempész bűnszövetkezetekkel működnének együtt annak érdekében, hogy migránsoknak segítsenek belépni az EU-ba. Bármilyen gyanú esetén a tagállamok - és nem az EU-nak - hatásköre nyomozást folytatni. Magyarország jogosan várja el, hogy törvényeit betartsák, és ezt a törekvést a Bizottság és az uniós ügynökségek - például az Europol - teljes mértékben támogatják. Az állítással ellentétben a civil szervezetek és egyéb nemzetközi szervezetek a menekültválság kezelésében a legmegbízhatóbb és legértékesebb partnerek között vannak. Tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtanak a menedékkérőknek, fogadó- és gondozó létesítményeket működtetnek, így könnyítik meg a tagállamok dolgát.
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon."
AZ IGAZSÁG: A nem kormányzati szervezetek, azaz a civil szervezetek működési feltételeit elviekben a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ami az Európai Uniót illeti, az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbitevékenységgel összefüggésben.
A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez. Az uniós intézmények, csakúgy mint világszerte számtalan nemzeti kormány és nemzetközi szervezet, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak a civil társadalommal. A civil szervezetek néha egyetértenek az uniós szakpolitikákkal, néha nem, ugyanakkor soha nem riadunk vissza attól, hogy elmagyarázzuk a munkánkat, és őket is hagyjuk, hogy tegyék az ő dolgukat. Örömmel vennénk, ha hasonló tere lenne a párbeszédnek nemzeti szinten is. Mindenkinek, aki EU-intézményekkel folytatott megbeszélések révén befolyást kíván gyakorolni az uniós szakpolitikákra, nyilvánosságra kell hoznia a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetését, beleértve az EU-tól kapott finanszírozás összegét. Az uniós átláthatósági szabályok valamennyi érdekképviseleti csoportra vonatkoznak, és e szervezetek azonos elbánásban részesülnek. Ez az átláthatóság teszi lehetővé, hogy a közvélemény - Magyarországon és Unió-szerte egyaránt - véleményt alkothasson munkánkról, és ez a nyilvános vita segít a demokrácia megerősítésében is
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Brüsszel támadja Magyarország munkahelyteremtő intézkedéseit."
AZ IGAZSÁG: Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahelyteremtő intézkedéseket.
Éppen ellenkezőleg: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést. A 2007-2013-as ciklusban az Unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahelyteremtés támogatására. A magyar hatóságok jelentései szerint e finanszírozás több mint 150 000 munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A Juncker-terv részeként indított Európai Stratégiai Beruházási Alap eddig már 26 millió eurót (8,1 milliárd forintot) nyújtott magyarországi beruházásokra, ami várhatóan 626 millió euró (195 milliárd forint) összértékű beruházást generál az országban. Az EU alapvető finanszírozási forrást jelent. Jelenleg a magyarországi közberuházások több mint 57 százalékához az EU nyújt társfinanszírozást. A 2014-2020-as költségvetési időszakban a magyarországi beruházások várhatóan több mint 25 milliárd euró (7,8 billió forint) uniós támogatásban részesülnek, ami magyar állampolgáronként évente 368 eurót (115 000 forintot) tesz ki. Saját nemzeti gazdaságpolitikájáért a magyar kormány felel. Az uniós jogszabályok csak a tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolásáról rendelkeznek. A szakpolitikai iránymutatásokról az összes tagállam pénzügyminiszterei vagy foglalkoztatási miniszterei tárgyalnak és hoznak döntéseket, és ebben a folyamatban a magyar kormány is teljes körűen részt vesz.
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat."
AZ IGAZSÁG: Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta.
A társasági adó és a nyereségadó mértékének megállapítása minden egyes tagállam saját joga, és ebbe az EU nem szándékozik beleavatkozni. Az adózással kapcsolatos kérdésekben csak akkor születik uniós szintű döntés, ha azokkal kivétel nélkül minden tagállam, így Magyarország is egyetért. Bár az EU tagországai csak az áfaszint minimumát határozták meg, a magyar kormány 27 százalékos áfa alkalmazása mellett döntött. Ez Unió-szerte a legmagasabb áfakulcs. Az uniós minimumot meghatározó adószabályok csak valamennyi tagállam beleegyezésével módosíthatók. Amennyiben a magyar kormány nem járul hozzá, e területen nem lehet változás. Magyarország csökkentett áfát vezetett be az internetszolgáltatásokra, megszegve ezzel az uniós szinten, Magyarország egyetértésével kialakított szabályozást. A Bizottság ezért felhívta a figyelmet a Magyarország által is jóváhagyott szabályokra. A Bizottság az idén javasolni fogja, hogy a tagállamok szabadabban rendelkezhessenek az áfakulcsokról. A javaslat elfogadásához az összes tagország egyhangú jóváhagyására lesz szükség.
Mindeközben Orbán Viktor Brüsszelben magyarázza a bizonyítványt.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/eu_kemeny_valasz_erkezett_az_allitsuk_meg_brusszelt_kampanyra.635511.html
Dzindzisz Sztefan, 2017. április 26. szerda, 16:10
"A magyar kormány 2017 áprilisában "Állítsuk meg Brüsszelt!" címmel indított hat kérdést érintő nemzeti konzultációt, amelyet valamennyi magyarországi háztartásba eljuttatott. A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket" - írja honlapján a szervezet.
Két frontot nyit Brüsszel az Orbán-kormánnyal szemben
Ezután pontonként végigmennek a kormány állításain, majd tételesen cáfolják őket. Így:
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket."
AZ IGAZSÁG: A Bizottság egyetért Magyarország célkitűzésével, hogy a háztartások megfizethető energiához jussanak. Ezt a leghatékonyabban versenyalapú energiapiaccal, az energiahatékonyság és az innováció előmozdításával lehet elérni, valamint ha európai szinten együttműködve garantáljuk az energiaellátás biztonságát.
A működőképes piacok révén az emberek több szolgáltató közül választhatnak; a verseny alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez. A versenypiacon energiát vásároló és eladó magyar vállalkozások előnyösebben szerezhetik be a villamos energiát, amelyet így olcsóbban értékesíthetnek. Más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért. Emellett a tagállamok az árszabályozás helyett más módon is csökkenthetik a rezsit.
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be."
AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját.
Az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség tovább erősíti a hatékonyabb határigazgatást célzó közös európai erőfeszítéseket. A probléma forrásának kezelése érdekében az EU olyan országokkal is együttműködik, amelyekből a migránsok jönnek, illetve amelyeken áthaladnak. Az EU-Törökország nyilatkozat például 98 százalékkal csökkentette a Görögországba érkezők számát. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy növekedjen a jogalap nélkül Európában tartózkodó migránsok visszaküldési aránya. Különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között. A valódi menedékkérők esetében az Európai Unió teljesíti a demokratikus országokra vonatkozó nemzetközi kötelezettséget, hogy védelmet nyújtson azok - férfiak, nők és gyermekek - számára, akik háború miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Mivel az EU-ban ma minden polgár szabadon mozoghat, élhet és dolgozhat bármely tagországban, az alapvető humanitárius jogok betartásáért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget. Az Európai Unió Tanácsa - amelynek döntéseibe Magyarországnak a többi tagország kormányával együtt beleszólása van - meghatározta a menedékkérők méltányos fogadása és a rájuk vonatkozó igazságos jogi eljárás körülményeit. A Bizottság javasolta, hogy Magyarország akár 54 ezer menedékkérőt is át tudjon helyezni más tagállamokba, de a magyar kormány ezt a javaslatot ellenezte. Ezért egy másik tanácsi határozat Magyarországot arra kéri, hogy a két leginkább migrációs nyomás alatt álló tagországból, Görögországból és Olaszországból menedékkérőket - nem pedig "illegális migránsokat" - fogadjon be, igen korlátozott számban (1294 főt). A menedékkérők közül gondosan kiválasztják azokat, akik nagy eséllyel ténylegesen jogosultak a menekültstátuszra. A migránsok EU-n belüli áthelyezését a jövőbeli befogadó ország részéről alapos eljárás és biztonsági átvilágítás előzi meg.
TÉVES ÁLLÍTÁS: "A Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik."
AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió nem tolerálja az embercsempészetet, és sok éve küzd a bűnözésnek e kizsákmányoláson alapuló formája ellen.
A tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával. Nincs bizonyíték arra, hogy civil szervezetek csempész bűnszövetkezetekkel működnének együtt annak érdekében, hogy migránsoknak segítsenek belépni az EU-ba. Bármilyen gyanú esetén a tagállamok - és nem az EU-nak - hatásköre nyomozást folytatni. Magyarország jogosan várja el, hogy törvényeit betartsák, és ezt a törekvést a Bizottság és az uniós ügynökségek - például az Europol - teljes mértékben támogatják. Az állítással ellentétben a civil szervezetek és egyéb nemzetközi szervezetek a menekültválság kezelésében a legmegbízhatóbb és legértékesebb partnerek között vannak. Tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtanak a menedékkérőknek, fogadó- és gondozó létesítményeket működtetnek, így könnyítik meg a tagállamok dolgát.
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon."
AZ IGAZSÁG: A nem kormányzati szervezetek, azaz a civil szervezetek működési feltételeit elviekben a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ami az Európai Uniót illeti, az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbitevékenységgel összefüggésben.
A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez. Az uniós intézmények, csakúgy mint világszerte számtalan nemzeti kormány és nemzetközi szervezet, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak a civil társadalommal. A civil szervezetek néha egyetértenek az uniós szakpolitikákkal, néha nem, ugyanakkor soha nem riadunk vissza attól, hogy elmagyarázzuk a munkánkat, és őket is hagyjuk, hogy tegyék az ő dolgukat. Örömmel vennénk, ha hasonló tere lenne a párbeszédnek nemzeti szinten is. Mindenkinek, aki EU-intézményekkel folytatott megbeszélések révén befolyást kíván gyakorolni az uniós szakpolitikákra, nyilvánosságra kell hoznia a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetését, beleértve az EU-tól kapott finanszírozás összegét. Az uniós átláthatósági szabályok valamennyi érdekképviseleti csoportra vonatkoznak, és e szervezetek azonos elbánásban részesülnek. Ez az átláthatóság teszi lehetővé, hogy a közvélemény - Magyarországon és Unió-szerte egyaránt - véleményt alkothasson munkánkról, és ez a nyilvános vita segít a demokrácia megerősítésében is
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Brüsszel támadja Magyarország munkahelyteremtő intézkedéseit."
AZ IGAZSÁG: Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahelyteremtő intézkedéseket.
Éppen ellenkezőleg: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést. A 2007-2013-as ciklusban az Unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahelyteremtés támogatására. A magyar hatóságok jelentései szerint e finanszírozás több mint 150 000 munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A Juncker-terv részeként indított Európai Stratégiai Beruházási Alap eddig már 26 millió eurót (8,1 milliárd forintot) nyújtott magyarországi beruházásokra, ami várhatóan 626 millió euró (195 milliárd forint) összértékű beruházást generál az országban. Az EU alapvető finanszírozási forrást jelent. Jelenleg a magyarországi közberuházások több mint 57 százalékához az EU nyújt társfinanszírozást. A 2014-2020-as költségvetési időszakban a magyarországi beruházások várhatóan több mint 25 milliárd euró (7,8 billió forint) uniós támogatásban részesülnek, ami magyar állampolgáronként évente 368 eurót (115 000 forintot) tesz ki. Saját nemzeti gazdaságpolitikájáért a magyar kormány felel. Az uniós jogszabályok csak a tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolásáról rendelkeznek. A szakpolitikai iránymutatásokról az összes tagállam pénzügyminiszterei vagy foglalkoztatási miniszterei tárgyalnak és hoznak döntéseket, és ebben a folyamatban a magyar kormány is teljes körűen részt vesz.
TÉVES ÁLLÍTÁS: "Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat."
AZ IGAZSÁG: Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta.
A társasági adó és a nyereségadó mértékének megállapítása minden egyes tagállam saját joga, és ebbe az EU nem szándékozik beleavatkozni. Az adózással kapcsolatos kérdésekben csak akkor születik uniós szintű döntés, ha azokkal kivétel nélkül minden tagállam, így Magyarország is egyetért. Bár az EU tagországai csak az áfaszint minimumát határozták meg, a magyar kormány 27 százalékos áfa alkalmazása mellett döntött. Ez Unió-szerte a legmagasabb áfakulcs. Az uniós minimumot meghatározó adószabályok csak valamennyi tagállam beleegyezésével módosíthatók. Amennyiben a magyar kormány nem járul hozzá, e területen nem lehet változás. Magyarország csökkentett áfát vezetett be az internetszolgáltatásokra, megszegve ezzel az uniós szinten, Magyarország egyetértésével kialakított szabályozást. A Bizottság ezért felhívta a figyelmet a Magyarország által is jóváhagyott szabályokra. A Bizottság az idén javasolni fogja, hogy a tagállamok szabadabban rendelkezhessenek az áfakulcsokról. A javaslat elfogadásához az összes tagország egyhangú jóváhagyására lesz szükség.
Mindeközben Orbán Viktor Brüsszelben magyarázza a bizonyítványt.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/eu_kemeny_valasz_erkezett_az_allitsuk_meg_brusszelt_kampanyra.635511.html
2017. április 25., kedd
Strasbourg egymilliárdos kártérítést ítélt meg Iványi kisegyházának
TH.B.
Az új magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést és 2250 euró perköltséget ítélt meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), írja az MTI.
Az új egyházügyi törvény miatt annak idején kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyház is keresetet indított. A strasbourgi törvényszék 2014-ben megállapította: a szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkelyét (amely a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdéskörét szabályozza), valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozó 11. cikkelyben foglaltakat, de a kártérítés mértékéről eddig Iványi kisegyházának ügyében még nem született döntés.
Strasbourg elkaszálta az egyházügyi törvényt
A TASZ szerint meg kell változtatni az egyházjog Alaptörvénybe írt szabályait.
Tovább
Mint ismert, az egyházügyi törvény - aminek az volt a célja, hogy kezelje az állami források szabálytalan felhasználásával kapcsolatos problémákat - eredetileg csak az elismert egyházak számára biztosított támogatást. Minden más vallási közösség, köztük a felperesek, elveszítették az egyházi besorolásukat, noha egyesületként továbbra is szabadon folytathatták vallási tevékenységüket. Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a törvény alkotmányellenes volt, ezért új jogszabályt fogadtak el 2013-ban.
A strasbourgi bíróság korábbi kártérítési ítéletei meg sem közelítik Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségének megítélt pénzt. Az eddigi kártérítési összegek 40 - 140 ezer euró között mozogtak, és többek között kapott a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyház, az Univerzum Egyháza is.
Kártérítést ítélt meg magyarországi kisegyházaknak a strasbourgi emberi jogi bíróság
A strasbourgi emberi jogi bíróság ítélete szerint a magyar egyházügyi törvény sérti az emberi jogi egyezményt.
Tovább
http://index.hu/kulfold/2017/04/25/egyhazugyi_torveny_strasbourg_ivanyi_karterites/
Az új magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést és 2250 euró perköltséget ítélt meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), írja az MTI.
Az új egyházügyi törvény miatt annak idején kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyház is keresetet indított. A strasbourgi törvényszék 2014-ben megállapította: a szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkelyét (amely a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdéskörét szabályozza), valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozó 11. cikkelyben foglaltakat, de a kártérítés mértékéről eddig Iványi kisegyházának ügyében még nem született döntés.
Strasbourg elkaszálta az egyházügyi törvényt
A TASZ szerint meg kell változtatni az egyházjog Alaptörvénybe írt szabályait.
Tovább
Mint ismert, az egyházügyi törvény - aminek az volt a célja, hogy kezelje az állami források szabálytalan felhasználásával kapcsolatos problémákat - eredetileg csak az elismert egyházak számára biztosított támogatást. Minden más vallási közösség, köztük a felperesek, elveszítették az egyházi besorolásukat, noha egyesületként továbbra is szabadon folytathatták vallási tevékenységüket. Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a törvény alkotmányellenes volt, ezért új jogszabályt fogadtak el 2013-ban.
A strasbourgi bíróság korábbi kártérítési ítéletei meg sem közelítik Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségének megítélt pénzt. Az eddigi kártérítési összegek 40 - 140 ezer euró között mozogtak, és többek között kapott a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyház, az Univerzum Egyháza is.
Kártérítést ítélt meg magyarországi kisegyházaknak a strasbourgi emberi jogi bíróság
A strasbourgi emberi jogi bíróság ítélete szerint a magyar egyházügyi törvény sérti az emberi jogi egyezményt.
Tovább
http://index.hu/kulfold/2017/04/25/egyhazugyi_torveny_strasbourg_ivanyi_karterites/
2017. április 20., csütörtök
Az orosz bíróság betiltotta Jehova Tanúi egyházat
Czinkóczi Sándor
Oroszországban betiltották a Jehova Tanúinak egyházát, miután a legfelső bíróság is szélsőséges csoportnak minősítette gyülekezetet. A bíróság ezzel jóváhagyta az orosz igazságügyi minisztérium kérelmét. Juri Ivanenko bíró bejelentette, hogy egyben az orosz állam elkobozza a Jehova Tanúinak vagyonát is.
Az igazságügyi minisztérium ügyvédje, Szvetlana Boriszova azt mondta, hogy a Jehova Tanúi fenyegetést jelent az állampolgári jogokra, a közrendre és a közbiztonságra.
Az egyház ügyvédje a döntés után azt mondta, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fogja vinni az ügyet. A strasbourgi bíróság 2010-ben már egyszer jogellenesnek minősítette a szervezet betiltását. (Independent)
https://444.hu/2017/04/20/az-orosz-birosag-betiltotta-jehova-tanui-egyhazat
Oroszországban betiltották a Jehova Tanúinak egyházát, miután a legfelső bíróság is szélsőséges csoportnak minősítette gyülekezetet. A bíróság ezzel jóváhagyta az orosz igazságügyi minisztérium kérelmét. Juri Ivanenko bíró bejelentette, hogy egyben az orosz állam elkobozza a Jehova Tanúinak vagyonát is.
Az igazságügyi minisztérium ügyvédje, Szvetlana Boriszova azt mondta, hogy a Jehova Tanúi fenyegetést jelent az állampolgári jogokra, a közrendre és a közbiztonságra.
Az egyház ügyvédje a döntés után azt mondta, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fogja vinni az ügyet. A strasbourgi bíróság 2010-ben már egyszer jogellenesnek minősítette a szervezet betiltását. (Independent)
https://444.hu/2017/04/20/az-orosz-birosag-betiltotta-jehova-tanui-egyhazat
2017. április 18., kedd
Veszélyes ideológiai agymosást folytat a Soros-egyetem
hidfo.ru 2017.04.13. 20:58 Belföld
A Közép-európai Egyetemen szigorú ideológiai kereteken belül zajlik az oktatás, a diákoknak pedig Soros György ideológiájára is fel kellett volna esküdniük, ha a másként gondolkodók nem tiltakoznak elég hangosan. Egy volt hallgató nyilvánosságra hozta, mi a gond CEU-n zajló „világszínvonalú oktatással”.
A Magyar Hírlapnak nyilatkozott a CEU-botrány kapcsán az egyetem egy volt politikatudomány szakos hallgatója, aki maga is elismerte, hogy az intézmény ideológiai oktatást folytat, és bevallottan a Soros féle „nyílt társadalom” ideológiáját vakon követő hívőket akar kiképezni, még ha világszínvonalon is teszi ezt. Mint kiderült, a Soros-egyetem könyvtára is ideológiai alapon szelektált, a hallgatók nem férhetnek hozzá a balliberális ideológia semmilyen alternatívájához.
„Nagyszámú külföldi hallgatótársammal együtt kétségkívül színvonalas oktatásban részesültünk. De a színvonalas oktatás meglehetősen ideológia-vezérelt volt. Amint az egész egyetemi hangulat. A nyitottságára oly büszke egyetem könyvtárában a magyar napilapok közül kizárólag azok voltak hozzáférhetők, amelyek az akkori szocialista–szabad demokrata kormányt támogatták. Az angolszász sajtótermékek közül is csak a baloldali-liberális világnézetet képviselőkhöz lehetett hozzájutni.”
A beszámolóból kiderül, hogy a hallgatók kiképzése nem csak hogy ideológiai alapon zajlott, de az oktatók javaslatára az egyetem azt is ki akarta kényszeríteni, hogy a végzős hallgatók esküt tegyenek erre az ideológiára.
„A diplomaosztó ünnepségen pedig esküt kellett volna tennünk a nyílt társadalomra. Ettől csak azután állt el az egyetem, miután néhányan közöltük, hogy nemhogy esküt nem fogunk tenni, de ha ilyen lesz, akkor tüntetőleg ülve fogunk maradni.” – mondta.
A volt egyetemi hallgató F. Zoltán nagyon lényegre törően összefoglalta, amiért ma a magyar társadalom többsége abban is támogatná a kormányt, ha egyszerűen bezáratná a Soros-egyetemet és sóval behintené a helyét:
„Elegünk van a gender elméletből és annak a gyakorlatba való átültetési kísérleteiből. Elegünk van a klasszikus női és férfi szerepek eltörlésére irányuló törekvésekből. Elegünk van a női egyenjogúság leple alatt agresszíven nyomuló feminizmusból. Elegünk van az abortusz propagálásából. Elegünk van a homoszexuálisokból és abból, hogy azt próbálják a fejünkbe verni – és még inkább a gyerekeink fejébe –, hogy a homoszexualitás normális, sőt: támogatandó. Elegünk van abból, hogy a gyerekeiket a legdurvábban szegregáló elitiskolákba járató belvárosi értelmiségiek oktatnak ki bennünket társadalmi integrációból és magyar–cigány együttélésből. Elegünk van a folyamatosan felszínen tartott holokauszt témából. És elegünk van abból, hogy mindezt európai értékként akarják eladni nekünk.”
http://www.hidfo.ru/2017/04/veszelyes-ideologiai-agymosast-folytat-a-soros-egyetem/
A Közép-európai Egyetemen szigorú ideológiai kereteken belül zajlik az oktatás, a diákoknak pedig Soros György ideológiájára is fel kellett volna esküdniük, ha a másként gondolkodók nem tiltakoznak elég hangosan. Egy volt hallgató nyilvánosságra hozta, mi a gond CEU-n zajló „világszínvonalú oktatással”.
A Magyar Hírlapnak nyilatkozott a CEU-botrány kapcsán az egyetem egy volt politikatudomány szakos hallgatója, aki maga is elismerte, hogy az intézmény ideológiai oktatást folytat, és bevallottan a Soros féle „nyílt társadalom” ideológiáját vakon követő hívőket akar kiképezni, még ha világszínvonalon is teszi ezt. Mint kiderült, a Soros-egyetem könyvtára is ideológiai alapon szelektált, a hallgatók nem férhetnek hozzá a balliberális ideológia semmilyen alternatívájához.
„Nagyszámú külföldi hallgatótársammal együtt kétségkívül színvonalas oktatásban részesültünk. De a színvonalas oktatás meglehetősen ideológia-vezérelt volt. Amint az egész egyetemi hangulat. A nyitottságára oly büszke egyetem könyvtárában a magyar napilapok közül kizárólag azok voltak hozzáférhetők, amelyek az akkori szocialista–szabad demokrata kormányt támogatták. Az angolszász sajtótermékek közül is csak a baloldali-liberális világnézetet képviselőkhöz lehetett hozzájutni.”
A beszámolóból kiderül, hogy a hallgatók kiképzése nem csak hogy ideológiai alapon zajlott, de az oktatók javaslatára az egyetem azt is ki akarta kényszeríteni, hogy a végzős hallgatók esküt tegyenek erre az ideológiára.
„A diplomaosztó ünnepségen pedig esküt kellett volna tennünk a nyílt társadalomra. Ettől csak azután állt el az egyetem, miután néhányan közöltük, hogy nemhogy esküt nem fogunk tenni, de ha ilyen lesz, akkor tüntetőleg ülve fogunk maradni.” – mondta.
A volt egyetemi hallgató F. Zoltán nagyon lényegre törően összefoglalta, amiért ma a magyar társadalom többsége abban is támogatná a kormányt, ha egyszerűen bezáratná a Soros-egyetemet és sóval behintené a helyét:
„Elegünk van a gender elméletből és annak a gyakorlatba való átültetési kísérleteiből. Elegünk van a klasszikus női és férfi szerepek eltörlésére irányuló törekvésekből. Elegünk van a női egyenjogúság leple alatt agresszíven nyomuló feminizmusból. Elegünk van az abortusz propagálásából. Elegünk van a homoszexuálisokból és abból, hogy azt próbálják a fejünkbe verni – és még inkább a gyerekeink fejébe –, hogy a homoszexualitás normális, sőt: támogatandó. Elegünk van abból, hogy a gyerekeiket a legdurvábban szegregáló elitiskolákba járató belvárosi értelmiségiek oktatnak ki bennünket társadalmi integrációból és magyar–cigány együttélésből. Elegünk van a folyamatosan felszínen tartott holokauszt témából. És elegünk van abból, hogy mindezt európai értékként akarják eladni nekünk.”
http://www.hidfo.ru/2017/04/veszelyes-ideologiai-agymosast-folytat-a-soros-egyetem/
Hack: Vége a jogállamnak, ha a lex CEU átmegy az AB-n
Ha lex CEU átmegy az Alkotmánybíróságon, akkor deklarálható lesz, hogy vége a jogállamnak: emblematikus ügyben bizonyulna működésképtelennek a fékek és ellensúlyok rendszere – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Hack Péter.
Egy viszonylag hosszan tartó kormányzási folyamat szimbolikus állomás a CEU-törvény. Akkor van jogbiztonság, ha valaki jogszerűen elkezd egy tevékenységet – akár dollármilliókat öl a vállalkozásba – és azt szabályosan teszi, azt ne vehessék el tőle – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Hack Péter jogász, az ELTE tanszékvezetője. Márpedig azt senki nem bizonyította, hogy a CEU korábban törvényt sértett volna. A CEU esetében pár hónapja adták át azt a vadonatúj épületet, amely rengeteg pénzbe került.
„Ilyen esetben akkor van jogállam, ha a befektető számíthat arra, hogy csak nagyon világos okok miatt veszítheti el a vagyonát”
– magyarázta a szakember Mészáros Antónia műsorvezető kérdésére.
Hack szerint a jogállam azt is jelenti, hogy a jognak mindenki alá van rendelve, törvényeket sem lehet hozni jogtalanul. A szabályokat nem lehet úgy hozni, hogy nekem nem tetszenek a vörös hajúak, akkor azok nem mehetnek utcára. Diktatúrában meg lehet ezt tenni.
Az EU a jogállam gondolatát a náci jogfosztásra adott reakcióként dolgozta ki. A törvényeknek mindenki, a jogalkotó is alá van vetve – mondta Hack Péter.
A CEU esetében senki, semmilyen ésszerű okot nem mondott arra, hogy 72 órán belül miért kell elfogadni a törvényt. Az érintettek bevonása nélkül, hatásvizsgálat nélkül, és arról sincs egy hang se, ki és hogyan kompenzálja a befektetőket – fogalmaz az ELTE tanára.
Felháborító, hogy az új campust a Market cég építette fel, amelyről tudható, hogy nincs messze a kormánytól, jelentős profittal végezte ezt a munkát, majd ellehetetlenítik a megbízót – tette hozzá Hack Péter.
Jogbiztonság?
Attól lettek idegesek a konzervatív kollégák, hogy ha ezt a CEU-val meg lehet csinálni, akkor ezután bárkivel, bármikor meg lehet tenni. Nem az a kérdés, hogy egyetértek-e azzal a felfogással, amit a CEU képvisel. A tanszabadság, a véleményszabadság azt jelenti, hogy ha egy nézet nem fenyegeti az állam biztonságát, akkor nem tilthatom be.
Csak akkor lehet betiltani, ha be is bizonyítom, hogy a demokráciát fenyegették a cselekedeteikkel vagy a terveikkel – mondta Hack.
Azok az érvek, hogy a CEU versenyhátrányban van, komikusak: Csak annyiban van a CEU-hoz képest a többi egyetem versenyhátrányban amennyire a Felcsút a Barcelonával szemben. Csakhogy a CEU eltűnésével, nem lesz kisebb a versenyhátránya egyik magyar egyetemnek sem a világ egyetemeihez képest. A magyar állam a pénz döntő részét a közszolgálati egyetemre költi, miközben a többi egyetem forráshiánnyal küzd, tette hozzá Hack Péter.
Soros nemcsak hogy a kezdeteknél hozott ide pénzt, de a CEU nem kap magyar állami pénzeket, viszont 600 dolgozója van és ezer hallgatója. Sokakat azért bosszantott fel az ügy, mert ez már a visszaélésszerű joggyakorlás.
Áder nem tölti be
Mára kiderült, hogy köztársasági elnök nem tölti be a funkcióját, folytatta Hack Péter: Az Alkotmánybíróság dolga még hogy őrködjön a szabályok betartása felett. Az első 20 évben konszenzussal választották meg az alkotmánybírákat, és az a testület 80 százalékban a kormány ellen szavazott.
2013 óta az egypárti jelölés többséget teremtett a testületben a kormánypártoknak, és megfordult az arány, azóta 70 százalékban a kormány mellett hozták a döntéseiket.
atv.hu
Egy viszonylag hosszan tartó kormányzási folyamat szimbolikus állomás a CEU-törvény. Akkor van jogbiztonság, ha valaki jogszerűen elkezd egy tevékenységet – akár dollármilliókat öl a vállalkozásba – és azt szabályosan teszi, azt ne vehessék el tőle – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Hack Péter jogász, az ELTE tanszékvezetője. Márpedig azt senki nem bizonyította, hogy a CEU korábban törvényt sértett volna. A CEU esetében pár hónapja adták át azt a vadonatúj épületet, amely rengeteg pénzbe került.
„Ilyen esetben akkor van jogállam, ha a befektető számíthat arra, hogy csak nagyon világos okok miatt veszítheti el a vagyonát”
– magyarázta a szakember Mészáros Antónia műsorvezető kérdésére.
Hack szerint a jogállam azt is jelenti, hogy a jognak mindenki alá van rendelve, törvényeket sem lehet hozni jogtalanul. A szabályokat nem lehet úgy hozni, hogy nekem nem tetszenek a vörös hajúak, akkor azok nem mehetnek utcára. Diktatúrában meg lehet ezt tenni.
Az EU a jogállam gondolatát a náci jogfosztásra adott reakcióként dolgozta ki. A törvényeknek mindenki, a jogalkotó is alá van vetve – mondta Hack Péter.
A CEU esetében senki, semmilyen ésszerű okot nem mondott arra, hogy 72 órán belül miért kell elfogadni a törvényt. Az érintettek bevonása nélkül, hatásvizsgálat nélkül, és arról sincs egy hang se, ki és hogyan kompenzálja a befektetőket – fogalmaz az ELTE tanára.
Felháborító, hogy az új campust a Market cég építette fel, amelyről tudható, hogy nincs messze a kormánytól, jelentős profittal végezte ezt a munkát, majd ellehetetlenítik a megbízót – tette hozzá Hack Péter.
Jogbiztonság?
Attól lettek idegesek a konzervatív kollégák, hogy ha ezt a CEU-val meg lehet csinálni, akkor ezután bárkivel, bármikor meg lehet tenni. Nem az a kérdés, hogy egyetértek-e azzal a felfogással, amit a CEU képvisel. A tanszabadság, a véleményszabadság azt jelenti, hogy ha egy nézet nem fenyegeti az állam biztonságát, akkor nem tilthatom be.
Csak akkor lehet betiltani, ha be is bizonyítom, hogy a demokráciát fenyegették a cselekedeteikkel vagy a terveikkel – mondta Hack.
Azok az érvek, hogy a CEU versenyhátrányban van, komikusak: Csak annyiban van a CEU-hoz képest a többi egyetem versenyhátrányban amennyire a Felcsút a Barcelonával szemben. Csakhogy a CEU eltűnésével, nem lesz kisebb a versenyhátránya egyik magyar egyetemnek sem a világ egyetemeihez képest. A magyar állam a pénz döntő részét a közszolgálati egyetemre költi, miközben a többi egyetem forráshiánnyal küzd, tette hozzá Hack Péter.
Soros nemcsak hogy a kezdeteknél hozott ide pénzt, de a CEU nem kap magyar állami pénzeket, viszont 600 dolgozója van és ezer hallgatója. Sokakat azért bosszantott fel az ügy, mert ez már a visszaélésszerű joggyakorlás.
Áder nem tölti be
Mára kiderült, hogy köztársasági elnök nem tölti be a funkcióját, folytatta Hack Péter: Az Alkotmánybíróság dolga még hogy őrködjön a szabályok betartása felett. Az első 20 évben konszenzussal választották meg az alkotmánybírákat, és az a testület 80 százalékban a kormány ellen szavazott.
2013 óta az egypárti jelölés többséget teremtett a testületben a kormánypártoknak, és megfordult az arány, azóta 70 százalékban a kormány mellett hozták a döntéseiket.
atv.hu
2017. április 17., hétfő
Megnyílt az út Erdoğan teljhatalma előtt
IVÁN ANDRÁS BOLCSÓ DÁNIEL JOÓB SÁNDOR
51,3 százalékkal az elnöki rendszer mellett állók kerültek többsége a törökországi népszavazáson. Ezzel jóváhagyták a parlamentben már elfogadott alkotmánymódosítást, amivel 2019-től jelentősen kiszélesítik az elnök jogköreit, és Recep Tayyip Erdoğan lényegében teljhatalmat szerezhet. Erdoğan már be is jelentette: a halálbüntetés visszaállítása lenne az egyik első intézkedése.
Az elnöki rendszer bevezetését támogató igen szavazatok 51,3 százalékon, a változtatást ellenző nem voksok 48,7 százalékon állnak a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a vasárnapi népszavazáson Törökországban. Az igenek győzelmével Recep Tayyip Erdoğan kiszélesíti az elnök jogköreit, és lényegében teljhatalmat szerezhet. Ez alapjaiban írja át az 1923-ban létrehozott török köztársaság berendezkedését.
A népszavazás után egy átmeneti időszak következik, aztán a tervek szerint 2019. november 3-án tartják meg a következő, összevont elnök- és parlamenti választásokat. Onnantól lép életbe az összes most megszavazott alkotmányos változtatás, és Erdoğan így akár további tíz évre, 2029-ig Törökország élén maradhatna.
Erdoğan: Történelmi döntés
Erdoğan szerint 1,3 millióval többen szavaztak az elnöki rendszer bevezetése mellett. Erdoğan azt mondta támogatói előtt Isztambulban, hogy a török választók történelmi döntést hoztak, és az alkotmánymódosítást a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. Azt is megüzente külföldre tekintve, hogy az eredményt mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen Törökország szövetségeseinek. Erdoğan vasárnap este bejelentette:
első feladata a halálbüntetés visszaállításának napirendre vétele lesz.
Az elnök azonnal meg fogja vitatni ezt a kérdést az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges a kérdést népszavazásra bocsátják. Ez azt jelenti, hogy Törökország nyíltan szembefordul az Európai Unióval.
A CNN szerint Erdoğan hívei közül több ezren gyűltek össze az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházánál. Támogatói Isztambulban tűzijátékkal ünnepelték az eredményt, amely egyelőre még nem hivatalos részeredmény.
Isztambulban több kerületben is tiltakoztak, a Reuters szerint az ablakon kihajolva konyhaedények ütögetésével tüntettek az eredmény ellen. Több helyen utcára is vonultak tiltakozók.
Az ellenzék csalásról beszél
Korábban a török állami média még fölényes előnyről írt, aztán csökkenni kezdett a különbség, és 88,35 százalékos feldolgozottságnál már egy darabig a nemek vezettek, de ez csak ideiglenes fordulatnak bizonyult. Az ellenzéki pártok azzal is vádolták az állami irányítású médiát, hogy manipulálja az eredményeket, és valójában a nemek vezettek, de erre eddig nem került elő bizonyíték.
Ümit Özdağ független képviselő szerint az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) a szavazatok 60 százalékát meg fogja támadni jogi úton. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) pedig a végeredmény bejelentése után közölte, információjuk van arról, hogy a szavazatok 3-4 százalékát elcsalták, viszont a Twitteren azt is írták, hogy a szavazatok kétharmadának újraszámlálását követelik majd.
Vasárnap abból is vita volt, hogy a választási testület bejelentette, nem fogja elfogadni azokat a szavazócédulákat, amikről hiányzik a bizottsági pecsét. Napközben viszont megváltoztatta az álláspontját: elfogadják ezeket is, kivéve, ha bizonyíthatóan a szavazóhelyiségen kívülről hozták. Az ellenzék szerint viszont az önmagában problémás, és megkérdőjelezi az eredményt, hogy a testület szavazás közben változtatott.
A szavazócédulákon egyébként az elnöki rendszer bevezetését támogató Igen felirat jótékonyan fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző Nem barna háttér előtt szerepelt.
Vasárnap éjjel Sadi Güven, az ország Legfelsőbb Választási Tanácsának elnöke megerősítette: a még nem hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a török szavazók jóváhagyták a Recep Tayyip Erdoğan elnök jogköreit jelentősen kiterjesztő alkotmánymódosításokat. Az igenre 1,25 millióval több szavazat érkezett, és már csak mintegy 600 ezer szavazat összeszámlálása van hátra. A hivatalos végeredményt várhatóan 11-12 nap múlva teszik közzé.
A török nagyvárosok közül Isztambulban és Ankarában is a nem szavazatok nyertek. Előbbiben 50,9, a fővárosban pedig 50,1 százalékon állnak az elnöki rendszer bevezetése elleni voksok. Erdoğan egykor Isztambul polgármestereként robbant be a politikába, és 2002 óta először nem sikerült többségbe kerülnie egy szavazáson a városban.
Az egyik tartományban lövöldöztek
A szavazás nagyrészt rendben zajlott, de egy attrocitásról érkeztek hírek: Diyarbakir tartományban lövöldözés volt, hárman megsérültek, ketten később belehaltak a sérüléseikbe. Egyelőre nem tudni, mi okozta a konfliktust.
A Habertürk napilap szerint a részvételi arány 86,7 százalékos volt.
Erdoğan a teljhatalomért szervezett népszavazást
Orbán példaképe a halálbüntetést is bedobta a kampányhajrában. A török elnök a biztonsággal és stabilitással érvelt, ellenzői szerint végleg autokratikus rendszer épül ki, ha győznek az igenek. Alapjaiban változhat meg az 1923-ban létrehozott török köztársaság.
A népszavazáson az igenek győzelmével átmegy a parlamentben már elfogadott alkotmánymódosítás. A népszavazás óriási tétjéről és lehetséges következményeiről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A szűk győzelem viszont elmaradt attól az 55-60 százalékos eredménytől, amit még korábban jósoltak Erdoğanék, és a Financial Times is hozzáteszi, hogy a végletekig megosztva fordulhat rá az ország a 2019-es kampányra.
Érdekes a külföldi szavazatok eloszlása
A Spiegel szerint igencsak érdekes a külföldön leadott szavazatok eloszlása:
Németországban az ott élő törökök 63 százaléka szavazott a török elnöki rendszerre.
Belgiumban és Ausztriában a törökök több mint 70 százaléka támogatta Erdogan hatalmának megerősítését.
Hollandiában, ahol komoly diplomáciai botrányt okozott a népszavazásért kampányoló török politikusok kitiltása, az első eredmények szerint mintegy 70 százalék szavazott igennel.
Az USA-ban egész más a helyzet: az ott élő törökök több mint 80 százaléka elutasította a török elnöki rendszer bevezetését. Chicagóban, ahol már az összes szavazatot megszámolták, 90 százalék szavazott nemmel.
Spanyolországban 80 százalék utasította el Erdogan teljhatalmát.
Dániában az ott élő törökök 60 százaléka szavazott nemmel.
Milyen hatalmat kap pontosan?
Bár a korábban főként jelképes posztot már így is valódi hatalommal ruházták fel, mióta Erdoğan 2014-ben a miniszterelnökiből átült az államfői székbe, és a gyakorlatban így is egy személyben irányította Törökországot, de az alkotmánymódosítással hivatalosan is óriási hatalmat adnak az elnöknek.
A 18 változtatás keretében – aminek része például a képviselők létszámának 550-ről 600-ra emelése, és az alsó korhatár 18 évre csökkentése – a jogköreit többek között a következőképpen szélesítik ki:
megszűnik a miniszterelnöki poszt, a minisztereket az elnök nevezi ki,
befolyásos elnöki rendeleteket adhat ki,
rendkívüli állapotot hirdethet ki,
a kezében lesz a költségvetés,
fontos posztokra, például a legfontosabb bíróságba nevezhet ki embereket,
és adott esetben meglehetősen egyszerűen feloszlathatja a parlamentet.
A képviselők többségének szavazatával lehet ugyan indítványt kezdeményezni az elnök ellen, kétharmados többséggel pedig bíróság elé is idézhetnék. Viszont miután a módosításokkal egyidőben tartják majd az elnök- és parlamenti választásokat, így szinte borítékolható, hogy az elnöknek mindig meglenne a törvényhozási többsége is.
Erdoğan a biztonsággal érvelt
Erdoğan azzal érvelt, hogy a változtatások a politikai stabilitást szolgálnák, és az elnöki poszt megerősítése véget vetne a korábban jellemző törékeny koalíciós kormányok korszakának. Azt is hangoztatta, hogy erősebb vezetésre van szükség, hogy hatékonyan lehessen kezelni az országot érő terrortámadások, és a tavaly júliusi puccskísérlet miatt kialakult helyzetet.
A jogállamért aggódnak
Az ellenzők szerint viszont a módosítás egyenes utat jelentene a tekintélyelvű pártállam felé, miután túl nagy hatalom összepontosul majd az elnök kezében, megfelelő fékek és ellensúlyok nélkül. Erdoğan ellenfelei azt is mondták, hogy az alkotmánymódosításban csúcsosodnának ki a tavaly júliusi, meghiúsult puccskísérlet után elindult masszív tisztogatások, letartóztatások, és kirúgások, amik egyébként is ízelítőt adtak abból, mire lehetne számítani.
Az alkotmánymódosítással emberi jogi szervezetek, többek között a Human Rights Watch és a Velencei Bizottság szerint is veszélybe kerülhet Törökország demokratikus jövője. A puccskísérlet óta több európai ország vezetője nyíltan aggódni kezdett a török jogállamiságért, és volt, aki a népszavazás ellen is beszélt.
Nácizás is volt a kampányban
A kampányban kemény kormánypropaganda folyt az elmúlt hónapokban a népszavazás győzelméért. Erdoğan visszatérő nácizásba kezdett még a német és a holland vezetés ellen is, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek ottani török közösségek előtt kampányoljanak nyilvános rendezvényeken.
Erdoğan szombaton arról is beszélt, hogy a népszavazással megleckéztethetik „azokat az európai államokat, amelyek az elmúlt két hónapban mindenféle törvénytelenséggel próbáltak megfélemlíteni minket". A győzelem esetére pedig még azt is belengette, hogy adott esetben visszaállítanák a halálbüntetést is, ami az uniós csatlakozási tárgyalások felmondásával érne fel.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter első reakciójában annak örült, hogy véget ért a népszavazás, és a külföldön is hullámokat csapó kampány.
http://index.hu/kulfold/2017/04/16/az_erdogan-partiak_allnak_nyeresre_a_torok_nepszavazason/
51,3 százalékkal az elnöki rendszer mellett állók kerültek többsége a törökországi népszavazáson. Ezzel jóváhagyták a parlamentben már elfogadott alkotmánymódosítást, amivel 2019-től jelentősen kiszélesítik az elnök jogköreit, és Recep Tayyip Erdoğan lényegében teljhatalmat szerezhet. Erdoğan már be is jelentette: a halálbüntetés visszaállítása lenne az egyik első intézkedése.
Az elnöki rendszer bevezetését támogató igen szavazatok 51,3 százalékon, a változtatást ellenző nem voksok 48,7 százalékon állnak a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a vasárnapi népszavazáson Törökországban. Az igenek győzelmével Recep Tayyip Erdoğan kiszélesíti az elnök jogköreit, és lényegében teljhatalmat szerezhet. Ez alapjaiban írja át az 1923-ban létrehozott török köztársaság berendezkedését.
A népszavazás után egy átmeneti időszak következik, aztán a tervek szerint 2019. november 3-án tartják meg a következő, összevont elnök- és parlamenti választásokat. Onnantól lép életbe az összes most megszavazott alkotmányos változtatás, és Erdoğan így akár további tíz évre, 2029-ig Törökország élén maradhatna.
Erdoğan: Történelmi döntés
Erdoğan szerint 1,3 millióval többen szavaztak az elnöki rendszer bevezetése mellett. Erdoğan azt mondta támogatói előtt Isztambulban, hogy a török választók történelmi döntést hoztak, és az alkotmánymódosítást a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. Azt is megüzente külföldre tekintve, hogy az eredményt mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen Törökország szövetségeseinek. Erdoğan vasárnap este bejelentette:
első feladata a halálbüntetés visszaállításának napirendre vétele lesz.
Az elnök azonnal meg fogja vitatni ezt a kérdést az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges a kérdést népszavazásra bocsátják. Ez azt jelenti, hogy Törökország nyíltan szembefordul az Európai Unióval.
A CNN szerint Erdoğan hívei közül több ezren gyűltek össze az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházánál. Támogatói Isztambulban tűzijátékkal ünnepelték az eredményt, amely egyelőre még nem hivatalos részeredmény.
Isztambulban több kerületben is tiltakoztak, a Reuters szerint az ablakon kihajolva konyhaedények ütögetésével tüntettek az eredmény ellen. Több helyen utcára is vonultak tiltakozók.
Az ellenzék csalásról beszél
Korábban a török állami média még fölényes előnyről írt, aztán csökkenni kezdett a különbség, és 88,35 százalékos feldolgozottságnál már egy darabig a nemek vezettek, de ez csak ideiglenes fordulatnak bizonyult. Az ellenzéki pártok azzal is vádolták az állami irányítású médiát, hogy manipulálja az eredményeket, és valójában a nemek vezettek, de erre eddig nem került elő bizonyíték.
Ümit Özdağ független képviselő szerint az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) a szavazatok 60 százalékát meg fogja támadni jogi úton. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) pedig a végeredmény bejelentése után közölte, információjuk van arról, hogy a szavazatok 3-4 százalékát elcsalták, viszont a Twitteren azt is írták, hogy a szavazatok kétharmadának újraszámlálását követelik majd.
Vasárnap abból is vita volt, hogy a választási testület bejelentette, nem fogja elfogadni azokat a szavazócédulákat, amikről hiányzik a bizottsági pecsét. Napközben viszont megváltoztatta az álláspontját: elfogadják ezeket is, kivéve, ha bizonyíthatóan a szavazóhelyiségen kívülről hozták. Az ellenzék szerint viszont az önmagában problémás, és megkérdőjelezi az eredményt, hogy a testület szavazás közben változtatott.
A szavazócédulákon egyébként az elnöki rendszer bevezetését támogató Igen felirat jótékonyan fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző Nem barna háttér előtt szerepelt.
Vasárnap éjjel Sadi Güven, az ország Legfelsőbb Választási Tanácsának elnöke megerősítette: a még nem hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a török szavazók jóváhagyták a Recep Tayyip Erdoğan elnök jogköreit jelentősen kiterjesztő alkotmánymódosításokat. Az igenre 1,25 millióval több szavazat érkezett, és már csak mintegy 600 ezer szavazat összeszámlálása van hátra. A hivatalos végeredményt várhatóan 11-12 nap múlva teszik közzé.
A török nagyvárosok közül Isztambulban és Ankarában is a nem szavazatok nyertek. Előbbiben 50,9, a fővárosban pedig 50,1 százalékon állnak az elnöki rendszer bevezetése elleni voksok. Erdoğan egykor Isztambul polgármestereként robbant be a politikába, és 2002 óta először nem sikerült többségbe kerülnie egy szavazáson a városban.
Az egyik tartományban lövöldöztek
A szavazás nagyrészt rendben zajlott, de egy attrocitásról érkeztek hírek: Diyarbakir tartományban lövöldözés volt, hárman megsérültek, ketten később belehaltak a sérüléseikbe. Egyelőre nem tudni, mi okozta a konfliktust.
A Habertürk napilap szerint a részvételi arány 86,7 százalékos volt.
Erdoğan a teljhatalomért szervezett népszavazást
Orbán példaképe a halálbüntetést is bedobta a kampányhajrában. A török elnök a biztonsággal és stabilitással érvelt, ellenzői szerint végleg autokratikus rendszer épül ki, ha győznek az igenek. Alapjaiban változhat meg az 1923-ban létrehozott török köztársaság.
A népszavazáson az igenek győzelmével átmegy a parlamentben már elfogadott alkotmánymódosítás. A népszavazás óriási tétjéről és lehetséges következményeiről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A szűk győzelem viszont elmaradt attól az 55-60 százalékos eredménytől, amit még korábban jósoltak Erdoğanék, és a Financial Times is hozzáteszi, hogy a végletekig megosztva fordulhat rá az ország a 2019-es kampányra.
Érdekes a külföldi szavazatok eloszlása
A Spiegel szerint igencsak érdekes a külföldön leadott szavazatok eloszlása:
Németországban az ott élő törökök 63 százaléka szavazott a török elnöki rendszerre.
Belgiumban és Ausztriában a törökök több mint 70 százaléka támogatta Erdogan hatalmának megerősítését.
Hollandiában, ahol komoly diplomáciai botrányt okozott a népszavazásért kampányoló török politikusok kitiltása, az első eredmények szerint mintegy 70 százalék szavazott igennel.
Az USA-ban egész más a helyzet: az ott élő törökök több mint 80 százaléka elutasította a török elnöki rendszer bevezetését. Chicagóban, ahol már az összes szavazatot megszámolták, 90 százalék szavazott nemmel.
Spanyolországban 80 százalék utasította el Erdogan teljhatalmát.
Dániában az ott élő törökök 60 százaléka szavazott nemmel.
Milyen hatalmat kap pontosan?
Bár a korábban főként jelképes posztot már így is valódi hatalommal ruházták fel, mióta Erdoğan 2014-ben a miniszterelnökiből átült az államfői székbe, és a gyakorlatban így is egy személyben irányította Törökországot, de az alkotmánymódosítással hivatalosan is óriási hatalmat adnak az elnöknek.
A 18 változtatás keretében – aminek része például a képviselők létszámának 550-ről 600-ra emelése, és az alsó korhatár 18 évre csökkentése – a jogköreit többek között a következőképpen szélesítik ki:
megszűnik a miniszterelnöki poszt, a minisztereket az elnök nevezi ki,
befolyásos elnöki rendeleteket adhat ki,
rendkívüli állapotot hirdethet ki,
a kezében lesz a költségvetés,
fontos posztokra, például a legfontosabb bíróságba nevezhet ki embereket,
és adott esetben meglehetősen egyszerűen feloszlathatja a parlamentet.
A képviselők többségének szavazatával lehet ugyan indítványt kezdeményezni az elnök ellen, kétharmados többséggel pedig bíróság elé is idézhetnék. Viszont miután a módosításokkal egyidőben tartják majd az elnök- és parlamenti választásokat, így szinte borítékolható, hogy az elnöknek mindig meglenne a törvényhozási többsége is.
Erdoğan a biztonsággal érvelt
Erdoğan azzal érvelt, hogy a változtatások a politikai stabilitást szolgálnák, és az elnöki poszt megerősítése véget vetne a korábban jellemző törékeny koalíciós kormányok korszakának. Azt is hangoztatta, hogy erősebb vezetésre van szükség, hogy hatékonyan lehessen kezelni az országot érő terrortámadások, és a tavaly júliusi puccskísérlet miatt kialakult helyzetet.
A jogállamért aggódnak
Az ellenzők szerint viszont a módosítás egyenes utat jelentene a tekintélyelvű pártállam felé, miután túl nagy hatalom összepontosul majd az elnök kezében, megfelelő fékek és ellensúlyok nélkül. Erdoğan ellenfelei azt is mondták, hogy az alkotmánymódosításban csúcsosodnának ki a tavaly júliusi, meghiúsult puccskísérlet után elindult masszív tisztogatások, letartóztatások, és kirúgások, amik egyébként is ízelítőt adtak abból, mire lehetne számítani.
Az alkotmánymódosítással emberi jogi szervezetek, többek között a Human Rights Watch és a Velencei Bizottság szerint is veszélybe kerülhet Törökország demokratikus jövője. A puccskísérlet óta több európai ország vezetője nyíltan aggódni kezdett a török jogállamiságért, és volt, aki a népszavazás ellen is beszélt.
Nácizás is volt a kampányban
A kampányban kemény kormánypropaganda folyt az elmúlt hónapokban a népszavazás győzelméért. Erdoğan visszatérő nácizásba kezdett még a német és a holland vezetés ellen is, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek ottani török közösségek előtt kampányoljanak nyilvános rendezvényeken.
Erdoğan szombaton arról is beszélt, hogy a népszavazással megleckéztethetik „azokat az európai államokat, amelyek az elmúlt két hónapban mindenféle törvénytelenséggel próbáltak megfélemlíteni minket". A győzelem esetére pedig még azt is belengette, hogy adott esetben visszaállítanák a halálbüntetést is, ami az uniós csatlakozási tárgyalások felmondásával érne fel.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter első reakciójában annak örült, hogy véget ért a népszavazás, és a külföldön is hullámokat csapó kampány.
http://index.hu/kulfold/2017/04/16/az_erdogan-partiak_allnak_nyeresre_a_torok_nepszavazason/
2017. április 10., hétfő
A párbeszéd javítja a jogalkotás és a jogalkalmazás alkotmányosságát
A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság (Ab), a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége - mondta Sulyok Tamás, az Ab elnöke az Ab, a Kúria és az IM közös konferenciáján Budapesten hétfőn.
A három intézmény között korábban is voltak kapcsolódási pontok, ezekből valódi közös ügyek azonban csak az Alaptörvény hatályba lépésével váltak. A közös munkában mindhárom szervezetre rendkívül fontos, más intézmény által nem pótolható feladat hárul - tette hozzá.
Az Ab korábban főként a törvényhozást ellenőrizte, az Alaptörvény életbe lépése óta már mindhárom hatalmi ág - a törvényhozás, a végrehajtás és a bírói hatalom - felett alkotmányos kontrollt gyakorol, ezen belül pedig legnagyobb hangsúlyt a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata kapja - fejtette ki az Ab elnöke megnyitó beszédében.
Hatékony alapjogvédő munka kizárólag sokoldalú és egymás hatáskörét tiszteletben tartó párbeszéddel lehetséges. Az Ab és a Kúria között eddig is kiváló volt az együttműködés. A szaktárcával pedig éppen a most hagyományteremtő szándékkal, az Alkotmánybíróságon megrendezett Alaptörvény - Jogalkotás - Bírói joggyakorlat elnevezésű konferencia jelentheti egy új, a jogállami fékek és egyensúlyok rendszerét nem érintő szakmai kapcsolat kezdetét - fűzte hozzá Sulyok Tamás.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a konferencia bevezető előadásában az alkotmányos párbeszéd fontosságát emelte ki.
Rámutatott: a jogalkotás és a jogalkalmazás intézményei "nem légüres térben" működnek, a jogszabályok aktuális társadalmi kihívásokra reagálnak, az intézmények között pedig nem lehet vasfüggöny. Párbeszédre kell törekedni, mert ez javítja a jogalkotás és jogalkalmazás alkotmányosságát.
A jogalkotás szakmai előkészítéséért is felelős szaktárca vezetője megjegyezte: nem mindig kedvező a helyzet, mert sokszor gyorsan kell reagálni a felmerült igényekre. Ugyanakkor hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök a kormányüléseken gyakran említi, hogy két tárcának van vétójoga, a pénzügyinek és az igazságügyinek.
Nem könnyű a helyzet abból a szempontból sem, hogy még egy szakember is gyakran bizonytalan egy-egy alkotmányos kérdésben - fűzte hozzá az egykori alkotmánybíró.
A törvények miniszteri indoklásáról szólva Trócsányi László azt mondta: azok tájékoztató jellegűek, kitérnek többek között a jogszabály politikai, gazdasági, társadalmi céljaira, és bár a törvény szövegéhez képest másodlagosak, az értelmezését segíthetik.
Hozzátette: Nagy-Britanniában 1999 óta szinte minden törvényhez olyan részletes magyarázó jegyzeteket kell készíteni és megjelentetni, amelyeknek a szövege egyszerűbb a jogszabályokénál és laikusok számára is lehetővé teszi az eligazodást.
Az igazságügyi miniszter üdvözölte a Kúrián évek óta folyó joggyakorlat-elemző munkát, és megköszönte, hogy abban a minisztérium is képviseltetheti magát benne. Ennek gyakorlati jelentősége többek között a devizahiteles probléma kezelésénél is érzékelhető volt - jelezte.
Trócsányi László az Ab és a szaktárca közötti kapcsolatról szólva említette az IM egyes konkrét alkotmánybírósági ügyekben készített véleményeit. Azt mondta: nem könnyű dilemma, mit tegyenek, amikor egy alkotmánybírósági indítvánnyal kapcsolatban látják, hogy a vizsgált jogszabállyal valóban gond van. Ilyenkor jelzik, hogy ők is látják a problémát és orvosolni szeretnék, ezért módosítani fogják a jogszabályt. Ez is az alkotmányos párbeszéd egy formája - jegyezte meg.
Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: tanulni kell egymástól és az elkövetett hibákból is.
Kifejtette, a jogrendszer működése egyre differenciáltabb, rétegzettebb. A jogalkalmazásban és a jogalkotásban is a hatalmi és hatásköri viszonyok új megoszlása bontakozik ki. Már nem működik a szigorúan intézményekre bontott, szakaszolt működés.
Ennek a jelenségnek az okai megfigyelhetők egyrészt a gazdaságban a pénzpiaci válság nyomán, sok következménye között pedig ott van a magáncsőd intézménye vagy az egyre erőteljesebb és differenciáltabb fogyasztóvédelem. De új megoldásokat igényel a technológiai forradalom is: a közösségi portálok, a felhő alapú szolgáltatások, a drónok vagy az önvezető autók megjelenése átírhatja a szerzői, a személyiségi vagy a kártérítési jogot - hívta fel a figyelmet.
A várárok nem állítja meg a drónokat. Sok területen nélkülözhetetlenné vált az összetett megközelítés, mert az új megoldásokat egy-egy intézmény egyedül már nem képes kikísérletezni. A módszereket, a nézőpontokat közösen is át kell tekinteni, hogy tanulhassunk egymástól és a saját hibáinkból is - jelentette ki a Kúria elnöke.
Darák Péter az új kihívásokat érzékeltetve megemlítette: a fiatal jogászok legutóbbi tudományos diákköri versenyén már slágertéma volt annak a vizsgálata, hogy miként lehet visszaszerezni a bűnös úton szerzett vagyonokat.
(MTI; IM)
http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/a-parbeszed-javitja-a-jogalkotas-es-a-jogalkalmazas-alkotmanyossagat
A három intézmény között korábban is voltak kapcsolódási pontok, ezekből valódi közös ügyek azonban csak az Alaptörvény hatályba lépésével váltak. A közös munkában mindhárom szervezetre rendkívül fontos, más intézmény által nem pótolható feladat hárul - tette hozzá.
Az Ab korábban főként a törvényhozást ellenőrizte, az Alaptörvény életbe lépése óta már mindhárom hatalmi ág - a törvényhozás, a végrehajtás és a bírói hatalom - felett alkotmányos kontrollt gyakorol, ezen belül pedig legnagyobb hangsúlyt a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata kapja - fejtette ki az Ab elnöke megnyitó beszédében.
Hatékony alapjogvédő munka kizárólag sokoldalú és egymás hatáskörét tiszteletben tartó párbeszéddel lehetséges. Az Ab és a Kúria között eddig is kiváló volt az együttműködés. A szaktárcával pedig éppen a most hagyományteremtő szándékkal, az Alkotmánybíróságon megrendezett Alaptörvény - Jogalkotás - Bírói joggyakorlat elnevezésű konferencia jelentheti egy új, a jogállami fékek és egyensúlyok rendszerét nem érintő szakmai kapcsolat kezdetét - fűzte hozzá Sulyok Tamás.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a konferencia bevezető előadásában az alkotmányos párbeszéd fontosságát emelte ki.
Rámutatott: a jogalkotás és a jogalkalmazás intézményei "nem légüres térben" működnek, a jogszabályok aktuális társadalmi kihívásokra reagálnak, az intézmények között pedig nem lehet vasfüggöny. Párbeszédre kell törekedni, mert ez javítja a jogalkotás és jogalkalmazás alkotmányosságát.
A jogalkotás szakmai előkészítéséért is felelős szaktárca vezetője megjegyezte: nem mindig kedvező a helyzet, mert sokszor gyorsan kell reagálni a felmerült igényekre. Ugyanakkor hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök a kormányüléseken gyakran említi, hogy két tárcának van vétójoga, a pénzügyinek és az igazságügyinek.
Nem könnyű a helyzet abból a szempontból sem, hogy még egy szakember is gyakran bizonytalan egy-egy alkotmányos kérdésben - fűzte hozzá az egykori alkotmánybíró.
A törvények miniszteri indoklásáról szólva Trócsányi László azt mondta: azok tájékoztató jellegűek, kitérnek többek között a jogszabály politikai, gazdasági, társadalmi céljaira, és bár a törvény szövegéhez képest másodlagosak, az értelmezését segíthetik.
Hozzátette: Nagy-Britanniában 1999 óta szinte minden törvényhez olyan részletes magyarázó jegyzeteket kell készíteni és megjelentetni, amelyeknek a szövege egyszerűbb a jogszabályokénál és laikusok számára is lehetővé teszi az eligazodást.
Az igazságügyi miniszter üdvözölte a Kúrián évek óta folyó joggyakorlat-elemző munkát, és megköszönte, hogy abban a minisztérium is képviseltetheti magát benne. Ennek gyakorlati jelentősége többek között a devizahiteles probléma kezelésénél is érzékelhető volt - jelezte.
Trócsányi László az Ab és a szaktárca közötti kapcsolatról szólva említette az IM egyes konkrét alkotmánybírósági ügyekben készített véleményeit. Azt mondta: nem könnyű dilemma, mit tegyenek, amikor egy alkotmánybírósági indítvánnyal kapcsolatban látják, hogy a vizsgált jogszabállyal valóban gond van. Ilyenkor jelzik, hogy ők is látják a problémát és orvosolni szeretnék, ezért módosítani fogják a jogszabályt. Ez is az alkotmányos párbeszéd egy formája - jegyezte meg.
Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: tanulni kell egymástól és az elkövetett hibákból is.
Kifejtette, a jogrendszer működése egyre differenciáltabb, rétegzettebb. A jogalkalmazásban és a jogalkotásban is a hatalmi és hatásköri viszonyok új megoszlása bontakozik ki. Már nem működik a szigorúan intézményekre bontott, szakaszolt működés.
Ennek a jelenségnek az okai megfigyelhetők egyrészt a gazdaságban a pénzpiaci válság nyomán, sok következménye között pedig ott van a magáncsőd intézménye vagy az egyre erőteljesebb és differenciáltabb fogyasztóvédelem. De új megoldásokat igényel a technológiai forradalom is: a közösségi portálok, a felhő alapú szolgáltatások, a drónok vagy az önvezető autók megjelenése átírhatja a szerzői, a személyiségi vagy a kártérítési jogot - hívta fel a figyelmet.
A várárok nem állítja meg a drónokat. Sok területen nélkülözhetetlenné vált az összetett megközelítés, mert az új megoldásokat egy-egy intézmény egyedül már nem képes kikísérletezni. A módszereket, a nézőpontokat közösen is át kell tekinteni, hogy tanulhassunk egymástól és a saját hibáinkból is - jelentette ki a Kúria elnöke.
Darák Péter az új kihívásokat érzékeltetve megemlítette: a fiatal jogászok legutóbbi tudományos diákköri versenyén már slágertéma volt annak a vizsgálata, hogy miként lehet visszaszerezni a bűnös úton szerzett vagyonokat.
(MTI; IM)
http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/a-parbeszed-javitja-a-jogalkotas-es-a-jogalkalmazas-alkotmanyossagat
2017. április 8., szombat
A HORVÁT ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERINT NEM ALKOTMÁNYELLENES A SVÁJCI FRANK ALAPÚ HITELEK EURÓSÍTÁSA
in Világgazdaság 2017-04-07 22:58
A horvát alkotmánybíróság pénteken közzétett ítéletében elvetette a Horvátországban működő külföldi bankok kezdeményezését, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a svájci frank alapú hitelek eurósításáról szóló törvényt.
Miroslav Separovic, az alkotmánybíróság elnöke sajtótájékoztatón elmondta: a törvény célja az volt, hogy növelje a szociális védelmet és megakadályozza az adósságválság elmélyülését, valamint meggátolja a pénzintézeteket abban, hogy folytassák tisztességtelen pénzügyi tevékenységüket.
A svájci frank alapú hitelek euróra váltásáról szóló törvényt még 2015 szeptemberében fogadta el a parlament. Az eurósítás az aktuális piaci árfolyamon történt, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes. A hitelintézeteknek 45 napjuk volt arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, és kipostázzák a hiteleseknek. Az utóbbiaknak 30 nap állt rendelkezésre, hogy eldöntsék, elfogadják-e a feltételeket. A költségeket a pénzintézeteknek saját maguknak kellett állniuk, de adókedvezmény formájában leírhatták.
Az Erste Group Bank AG, a UniCredit SpA, az OAO Sberbank, továbbá a Raiffeisen Bank International AG és a Hypo Group Alpe Adria AG korábban bejelentette, perelni fogja a horvát államot, amennyiben nem áll el a tervétől.(MTI)
http://gazdasagportal.hu/index.php/a-horvat-alkotmanybirosag-szerint-nem-alkotmanyellenes-a-svajci-frank-alapu-hitelek-eurositasa/
A horvát alkotmánybíróság pénteken közzétett ítéletében elvetette a Horvátországban működő külföldi bankok kezdeményezését, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a svájci frank alapú hitelek eurósításáról szóló törvényt.
Miroslav Separovic, az alkotmánybíróság elnöke sajtótájékoztatón elmondta: a törvény célja az volt, hogy növelje a szociális védelmet és megakadályozza az adósságválság elmélyülését, valamint meggátolja a pénzintézeteket abban, hogy folytassák tisztességtelen pénzügyi tevékenységüket.
A svájci frank alapú hitelek euróra váltásáról szóló törvényt még 2015 szeptemberében fogadta el a parlament. Az eurósítás az aktuális piaci árfolyamon történt, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes. A hitelintézeteknek 45 napjuk volt arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, és kipostázzák a hiteleseknek. Az utóbbiaknak 30 nap állt rendelkezésre, hogy eldöntsék, elfogadják-e a feltételeket. A költségeket a pénzintézeteknek saját maguknak kellett állniuk, de adókedvezmény formájában leírhatták.
Az Erste Group Bank AG, a UniCredit SpA, az OAO Sberbank, továbbá a Raiffeisen Bank International AG és a Hypo Group Alpe Adria AG korábban bejelentette, perelni fogja a horvát államot, amennyiben nem áll el a tervétől.(MTI)
http://gazdasagportal.hu/index.php/a-horvat-alkotmanybirosag-szerint-nem-alkotmanyellenes-a-svajci-frank-alapu-hitelek-eurositasa/
2017. április 7., péntek
Benyújtották a civil szervezetekről szóló törvényjavaslatot
erdelyip
„Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. (...) Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.”
Ezt írja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat indoklása. A jogszabályról vasárnap késő este a 444 írt először, most lényegében azzal a szöveggel nyújtották be a Parlamentnek, amit napokkal ezelőtt megírtunk.
Ezek szerint az
évente 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezetek kötelesek bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válásukat a bíróságon;
egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat;
ez megjelenik az állam által működtetett Civil Információs Portálon is;
ezután a külföldről támogatott szervezet közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon, stb. hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül;
aki ezt nem teszi meg, az bírságot kaphat, és ezután az ügyészség kezdeményezésére a bíróság törölheti is a nyilvántartásból, ami gyakorlatilag megszüntetést jelent;
a listáról csak három év után lehet lekerülni, feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást. (Ez az egyetlen, ami változott vasárnap óta, az akkor kiszivárgott javaslatban még 5 éves határidő szerepelt)
A törvényről szerdán ötpárti egyeztetést tartottak, azt egyetlen ellenzéki párt sem támogatja. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke akkor azt mondta, hogy sárga csillagként bélyegzi majd meg a kormánnyal kritikus szervezeteket.
Az egyeztetés után Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a 444-nek azt állította, hogy a törvény elkészítésében nem működött közre, ehhez képest a parlamenti rendszerben megjelent verzióban Kósa Lajos és Németh Szilárd mellett ő szerepel a jogszabály benyújtójaként.
Az orosz és izraeli mintára készült javaslat várható hatásáról itt lehet bővebben olvasni.
A jogszabályt több civil szervezet is elítélte, hogy a TASZ szerint a kormány így próbálja elhallgattatni az aktív állampolgárokat.
https://444.hu/2017/04/07/benyujtottak-a-civil-szervezetekrol-szolo-torvenyjavaslatot
„Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. (...) Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.”
Ezt írja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat indoklása. A jogszabályról vasárnap késő este a 444 írt először, most lényegében azzal a szöveggel nyújtották be a Parlamentnek, amit napokkal ezelőtt megírtunk.
Ezek szerint az
évente 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezetek kötelesek bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válásukat a bíróságon;
egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat;
ez megjelenik az állam által működtetett Civil Információs Portálon is;
ezután a külföldről támogatott szervezet közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon, stb. hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül;
aki ezt nem teszi meg, az bírságot kaphat, és ezután az ügyészség kezdeményezésére a bíróság törölheti is a nyilvántartásból, ami gyakorlatilag megszüntetést jelent;
a listáról csak három év után lehet lekerülni, feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást. (Ez az egyetlen, ami változott vasárnap óta, az akkor kiszivárgott javaslatban még 5 éves határidő szerepelt)
A törvényről szerdán ötpárti egyeztetést tartottak, azt egyetlen ellenzéki párt sem támogatja. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke akkor azt mondta, hogy sárga csillagként bélyegzi majd meg a kormánnyal kritikus szervezeteket.
Az egyeztetés után Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a 444-nek azt állította, hogy a törvény elkészítésében nem működött közre, ehhez képest a parlamenti rendszerben megjelent verzióban Kósa Lajos és Németh Szilárd mellett ő szerepel a jogszabály benyújtójaként.
Az orosz és izraeli mintára készült javaslat várható hatásáról itt lehet bővebben olvasni.
A jogszabályt több civil szervezet is elítélte, hogy a TASZ szerint a kormány így próbálja elhallgattatni az aktív állampolgárokat.
https://444.hu/2017/04/07/benyujtottak-a-civil-szervezetekrol-szolo-torvenyjavaslatot
2017. április 4., kedd
A mélyállam lázadása
Trump elnök és az államapparátus nyilvánvaló konfliktusainak láttán Amerikában döbbenten fedezik fel, hogy létezik egy úgynevezett „mélyállam”, amely képes gáncsot vetni a választott elnöknek. Pedig a mélyállam az amerikai alkotmányos rendszer közismert, bár nem problémamentes része.
„A mélyállam nem más, mint a köztisztviselői kar, amelyet azzal a kifejezett céllal hoztak létre, hogy korlátozza az elnök hatalmát” – írja a Geopolitical Futuresben Thomas Friedman.
Mióta Donald Trumpot elnökké választották, az amerikai titkosszolgálatok emberei az új elnök iránti bizalom megingatására alkalmas értesüléseket szivárogtatnak ki a sajtónak, és ebből egyre többen következtettek arra, hogy a mélyben létezik egy struktúra, amely a tényleges hatalmat gyakorolja, és ha az elnök nem alkalmazkodik hozzá, akkor fellázad ellene.
David Graham az Atlantic magazinban Erdogan török elnök példáját hozza fel a jelenségre. Ő azt tapasztalta, ugyanis, miközben a korábbinál kevésbé szekuláris elnöki köztársaság megteremtésén fáradozott, az államapparátus egyre növekvő ellenállást fejtett ki, majd a katonaság egy része egyenesen megpróbálta megbuktatni őt. Graham úgy gondolja, hogy ebben az esetben az apparátusnak van igaza, de belátja, hogy az ilyen konfliktusok veszélyes túlhatalmat adhatnak a titkosszolgálatok kezébe.
A New York Timesban Amanda Taub és Max Fisher nem tartja pontosnak a párhuzamot. Szerintük Egyiptom, Törökország vagy Pakisztán esete egészen más, mint Amerikáé, de abban egyetértenek az Atlantic szerzőjével, hogy a konfliktus negatív következményekkel fenyeget. Csakhogy nem elnöki vagy titkosszolgálati túlhatalomtól tartanak, hanem attól, hogy az elnök és az államgépezet az egymás elleni háborúra rendezkedik be a következő években.
George Friedman viszont nem lát semmi különöset abban, hogy az államapparátus igyekszik megzabolázni az elnököt, mivel pont erre találták ki. Csak éppen, mint mindennek, ennek is megvan a maga hátulütője.
A köztisztviselői karról van szó. Létrejöttét egy Carl Schurz nevű német forradalmárnak köszönheti, aki a tábornokságig vitte az amerikai polgárháborúban. Ő javasolta, hogy hozzanak létre a politikától független kormányzati apparátust. A szövetségi állam feladatköre egyre bonyolultabb lett, és képtelenség lett volna minden négy évben új köztisztviselői kart kinevezni. 1871-től vizsgán választják ki a köztisztviselőket, és az elnök nem bocsáthatja el őket védhető indoklás nélkül. Az elnök hatalmának ez a korlátozása szükséges volt. Csakhogy emiatt külön megbízottakat nevez ki az apparátus fölé, mégpedig szám szerint több ezret. Ők viszont már számuknál fogva sem találkozhatnak rendszeresen az elnökkel, vagyis az elnöki akarat közvetítőkön keresztül jut el hozzájuk, és az ő információik is torzultan érnek el az elnök fülébe. A döntéshozatal mechanizmusa ezért bizony elég homályos.
Az államapparátus persze úgy gondolja, hogy jobban ért a dolgokhoz, mint a választott elnök, és meg tudja keseríteni az államfő dolgát. Ennek kifejezetten törvénytelen módja a félig-meddig valótlan tényállítások kiszivárogtatása. Más elnököket sikerült is megzabolázni a múltban, írja Friedman. Trump azonban nem marad a „mélyállam” adósa. Ebből azonban az következik, amit fentebb a New York Times szerzőitől idéztünk: legalább is egyelőre olyan modell van kialakulóban, amelyben a felek tartós lövészárokharcra rendezkednek be.
http://www.metazin.hu/index.php/item/3389-a-melyallam-lazadasa
„A mélyállam nem más, mint a köztisztviselői kar, amelyet azzal a kifejezett céllal hoztak létre, hogy korlátozza az elnök hatalmát” – írja a Geopolitical Futuresben Thomas Friedman.
Mióta Donald Trumpot elnökké választották, az amerikai titkosszolgálatok emberei az új elnök iránti bizalom megingatására alkalmas értesüléseket szivárogtatnak ki a sajtónak, és ebből egyre többen következtettek arra, hogy a mélyben létezik egy struktúra, amely a tényleges hatalmat gyakorolja, és ha az elnök nem alkalmazkodik hozzá, akkor fellázad ellene.
David Graham az Atlantic magazinban Erdogan török elnök példáját hozza fel a jelenségre. Ő azt tapasztalta, ugyanis, miközben a korábbinál kevésbé szekuláris elnöki köztársaság megteremtésén fáradozott, az államapparátus egyre növekvő ellenállást fejtett ki, majd a katonaság egy része egyenesen megpróbálta megbuktatni őt. Graham úgy gondolja, hogy ebben az esetben az apparátusnak van igaza, de belátja, hogy az ilyen konfliktusok veszélyes túlhatalmat adhatnak a titkosszolgálatok kezébe.
A New York Timesban Amanda Taub és Max Fisher nem tartja pontosnak a párhuzamot. Szerintük Egyiptom, Törökország vagy Pakisztán esete egészen más, mint Amerikáé, de abban egyetértenek az Atlantic szerzőjével, hogy a konfliktus negatív következményekkel fenyeget. Csakhogy nem elnöki vagy titkosszolgálati túlhatalomtól tartanak, hanem attól, hogy az elnök és az államgépezet az egymás elleni háborúra rendezkedik be a következő években.
George Friedman viszont nem lát semmi különöset abban, hogy az államapparátus igyekszik megzabolázni az elnököt, mivel pont erre találták ki. Csak éppen, mint mindennek, ennek is megvan a maga hátulütője.
A köztisztviselői karról van szó. Létrejöttét egy Carl Schurz nevű német forradalmárnak köszönheti, aki a tábornokságig vitte az amerikai polgárháborúban. Ő javasolta, hogy hozzanak létre a politikától független kormányzati apparátust. A szövetségi állam feladatköre egyre bonyolultabb lett, és képtelenség lett volna minden négy évben új köztisztviselői kart kinevezni. 1871-től vizsgán választják ki a köztisztviselőket, és az elnök nem bocsáthatja el őket védhető indoklás nélkül. Az elnök hatalmának ez a korlátozása szükséges volt. Csakhogy emiatt külön megbízottakat nevez ki az apparátus fölé, mégpedig szám szerint több ezret. Ők viszont már számuknál fogva sem találkozhatnak rendszeresen az elnökkel, vagyis az elnöki akarat közvetítőkön keresztül jut el hozzájuk, és az ő információik is torzultan érnek el az elnök fülébe. A döntéshozatal mechanizmusa ezért bizony elég homályos.
Az államapparátus persze úgy gondolja, hogy jobban ért a dolgokhoz, mint a választott elnök, és meg tudja keseríteni az államfő dolgát. Ennek kifejezetten törvénytelen módja a félig-meddig valótlan tényállítások kiszivárogtatása. Más elnököket sikerült is megzabolázni a múltban, írja Friedman. Trump azonban nem marad a „mélyállam” adósa. Ebből azonban az következik, amit fentebb a New York Times szerzőitől idéztünk: legalább is egyelőre olyan modell van kialakulóban, amelyben a felek tartós lövészárokharcra rendezkednek be.
http://www.metazin.hu/index.php/item/3389-a-melyallam-lazadasa
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)