Varsó – Elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet “régi” és “új” demokráciákat – mondta el Varga Zs. András magyar alkotmánybíró, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének magyar tagja a Nasz Dziennik című lengyel napilapban hétfőn közölt interjúban.
A lengyel katolikus lap azután kereste meg Varga Zs. Andrást, hogy a jogászprofesszor a Velencei Bizottság egyetlen tagjaként nem támogatta a testület múlt héten elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
A “Lengyelország ügyvédje vagyok” című interjúban a Velencei Bizottság magyar tagja kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló lengyel törvénymódosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék a taláros testület összetételét, valamint a jelenleg fennálló helyzetet okozó események időrendjét.
Varga ezzel arra utalt, hogy a 15 fős lengyel testületnek jelenleg 12 aktív tagja van, ebből tízet az előző, kettőt pedig a jelenlegi kormány idején iktattak be. Három bírói poszt betöltéséről, a hiányos összetételben kiadott ítéletek érvényességéről vita folyik a jelenlegi kormány, az ellenzék és az alkotmánybíróság között. A lengyel alkotmánybíróság, majd a Velencei Bizottság által megkérdőjelezett tavaly decemberi törvénymódosítást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az előző, a Polgári Platform vezette kormány által a választási ciklus legvégén végrehajtott személycserék ellensúlyozásául szánta.
A magyar alkotmánybíró kifejtette: a PiS törvénymódosítását alkotmányellenesnek minősítve, a lengyel alkotmánybíróság saját ügyében döntött, erre pedig nem lett volna jogosult. “Gondolom, ez ügyben önmagát korlátoznia, mérsékelnie kellene” – vélte Varga Zs.
A magyar bíró az egyik legproblematikusabb kérdésnek azt minősítette, hogy melyik évtől tekintik az országokat demokráciának. A Velencei Bizottság az Európa Tanács létrejöttének évét, 1949-et tartja mérvadónak, és ennek alapján megkülönböztet “régi” és “új” európai demokráciákat. Ezt a hozzáállást a magyar alkotmánybíró “tisztességtelennek, szabálytalannak és logikátlannak” minősíti, mert azt sugallja, hogy korábban egyetlen európai ország sem volt demokrácia.
Ez pedig nem igaz – állapítja meg. Lengyelország a második világháború után nem maga választotta a diktatórikus rezsimet, hanem azok az országok szolgáltatták ki Sztálinnak, amelyeket ma régi demokráciáknak tartanak. 1990-ben, amikor létrejött a Velencei Bizottság, ennek a megkülönböztetésnek még talán lett volna valami értelme, de ma már, 26 év elteltével, semmi. Annál inkább nem, hogy az egész rendszerváltást éppen Lengyelország indította el. Hogy jönnek ahhoz, hogy kioktassák Lengyelországot demokráciából? – teszi fel a kérdést.
Különösen nyugtalanítónak minősítette a magyar alkotmánybíró azt az újabb keletű jelenséget, hogy az európai jogalkotásban összemosódik a “kötelező” és a “lágy jog”. A Velencei Bizottság által kiadott szakértői útmutatások az utóbbihoz tartoznak. Az Európai Bizottság azonban, mely februárban a lengyel alkotmánybíróság helyzetére való tekintettel is jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, közölte, hogy ebben támaszkodni fog a Velencei Bizottság véleményére. “A lágy jog így kötelező erejűvé válik” – állapította meg Varga Zs. András.
– MTI, Lucie Szymanowska – –
2016. március 22., kedd
2016. március 20., vasárnap
Nincs meg a jogok anyagi fedezete
A javak elosztásáról, a bíróságok működéséről és a jogtudósok szerepéről is szó volt Kaposváron
MH/MTI – 2016.03.18. 14:47
A javak egyenlőtlen globális elosztásáról, a bíróságok működéséről, a jogtudósok szerepéről, valamint az erkölcs és a jog kapcsolatáról is szóltak a Jogi beszélgetések elnevezésű fórum előadói pénteken Kaposváron.
A csütörtökön kezdődött fórum zárónapján Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: a materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon 3,5-4 milliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája; mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthona elhagyására.
Az ENSZ-dokumentumok és az Európai Unió emberi jogi dokumentumai ugyanakkor olyan jogokat garantál, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete, ezért gondolkodni kell a materiális és immateriális javak újraelosztásán - fogalmazott.
Rámutatott: ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról szólt, hogy a bírósági szervezet jelentős eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési, vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megjelent igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás az első harmadban szerepel Európában.
Handó Tünde nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását, a bírósági szervezet átláthatóságának biztosítását.
Kiemelte, hogy országossá vált a tanúgondozási program, már több mint ezer ügyet oldottak meg bírósági közvetítéssel, és a nyitott bíróság programmal jelentős szerepet vállalnak az emberek jogi ismereteinek gyarapításában, a bíróságok iránti bizalom növelésében.
Darák Péter, a Kúria elnöke az alaptörvény hatályba lépését követően bevezetett alkotmányjogi panasz intézményének eddigi tapasztalatait osztotta meg a mintegy száztagú hallgatósággal, valamint németországi példákon keresztül a jogtudósoknak azon szerepeiről beszélt, amelyekkel segíthetik az igazságszolgáltatást abban, hogy megértessék az emberekkel a bíróságok gyakorlatát.
E témakörben Magyarországról elmondta: azok a hazai jogtudósok, akiket az elmúlt években, évtizedekben a társadalom megismerhetett, nem azért váltak ismertté és kedveltté, mert sokat szerepeltek a médiában, hanem mert fontos ügyekben megfontoltan, alkotmányos pozíciójuknak megfelelően nyilvánultak meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás szempontjából sorsfordító évnek nevezte az ideit.
Elmondta: 2016-ban új polgári eljárási törvény születik, amely új alapokra helyezi a polgári perek bírósági előkészítését és tárgyalását, ősszel pedig várhatóan elfogadja az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényt, amely a védői és vádlotti jogokat érinti. Hozzátette, emellett tervben van a jogi szakvizsga megújítása, s jelentős változások várhatók az ügyvédi törvényben, azon belül a jogtanácsosok bírósági munkáját illetően.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző.
A 12-13. századtól a kánonjogi gyűjtemények és az azokat magyarázó művek másutt tárgyalják a bűn témáját és másutt a büntetőjogot, a civiljog hatására a virágzó középkorban és a korai újkorban jelentősen finomodott a kánonjogi bűncselekmény elmélete.
Kiemelte, a két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak és a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Az újkori természetjogi szemlélet még fenntartotta a világi büntetőjog és a természetes erkölcs közti kapcsolatot, ám ezt racionálisan az emberi megismerés és ésszerűség fogálmára szűkítve szemlélte.
Elmondta, a 19-20. századi szélsőséges pozitivizmus viszont megfosztotta a jogot attól a társadalmi erkölcsi alapjától, amit a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír.
A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a bármilyen világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, amely szerint a törvényes világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, az emberek tömegei számára elfogadhatatlannak látszott és látszik ma is - jegyezte meg Erdő Péter.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere örömének adott hangot, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvénynek immár 24. alkalommal adhat otthont Kaposvár. A városvezető Erdő Péterre utalva történelmi pillanatnak nevezte, hogy a világi mellett az egyházi jog szaktekintélye is elfogadta a szervezők meghívását.
http://magyarhirlap.hu/cikk/50397/Nincs_meg_a_jogok_anyagi_fedezete
MH/MTI – 2016.03.18. 14:47
A javak egyenlőtlen globális elosztásáról, a bíróságok működéséről, a jogtudósok szerepéről, valamint az erkölcs és a jog kapcsolatáról is szóltak a Jogi beszélgetések elnevezésű fórum előadói pénteken Kaposváron.
A csütörtökön kezdődött fórum zárónapján Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: a materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon 3,5-4 milliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája; mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthona elhagyására.
Az ENSZ-dokumentumok és az Európai Unió emberi jogi dokumentumai ugyanakkor olyan jogokat garantál, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete, ezért gondolkodni kell a materiális és immateriális javak újraelosztásán - fogalmazott.
Rámutatott: ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról szólt, hogy a bírósági szervezet jelentős eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési, vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megjelent igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás az első harmadban szerepel Európában.
Handó Tünde nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását, a bírósági szervezet átláthatóságának biztosítását.
Kiemelte, hogy országossá vált a tanúgondozási program, már több mint ezer ügyet oldottak meg bírósági közvetítéssel, és a nyitott bíróság programmal jelentős szerepet vállalnak az emberek jogi ismereteinek gyarapításában, a bíróságok iránti bizalom növelésében.
Darák Péter, a Kúria elnöke az alaptörvény hatályba lépését követően bevezetett alkotmányjogi panasz intézményének eddigi tapasztalatait osztotta meg a mintegy száztagú hallgatósággal, valamint németországi példákon keresztül a jogtudósoknak azon szerepeiről beszélt, amelyekkel segíthetik az igazságszolgáltatást abban, hogy megértessék az emberekkel a bíróságok gyakorlatát.
E témakörben Magyarországról elmondta: azok a hazai jogtudósok, akiket az elmúlt években, évtizedekben a társadalom megismerhetett, nem azért váltak ismertté és kedveltté, mert sokat szerepeltek a médiában, hanem mert fontos ügyekben megfontoltan, alkotmányos pozíciójuknak megfelelően nyilvánultak meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás szempontjából sorsfordító évnek nevezte az ideit.
Elmondta: 2016-ban új polgári eljárási törvény születik, amely új alapokra helyezi a polgári perek bírósági előkészítését és tárgyalását, ősszel pedig várhatóan elfogadja az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényt, amely a védői és vádlotti jogokat érinti. Hozzátette, emellett tervben van a jogi szakvizsga megújítása, s jelentős változások várhatók az ügyvédi törvényben, azon belül a jogtanácsosok bírósági munkáját illetően.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző.
A 12-13. századtól a kánonjogi gyűjtemények és az azokat magyarázó művek másutt tárgyalják a bűn témáját és másutt a büntetőjogot, a civiljog hatására a virágzó középkorban és a korai újkorban jelentősen finomodott a kánonjogi bűncselekmény elmélete.
Kiemelte, a két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak és a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Az újkori természetjogi szemlélet még fenntartotta a világi büntetőjog és a természetes erkölcs közti kapcsolatot, ám ezt racionálisan az emberi megismerés és ésszerűség fogálmára szűkítve szemlélte.
Elmondta, a 19-20. századi szélsőséges pozitivizmus viszont megfosztotta a jogot attól a társadalmi erkölcsi alapjától, amit a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír.
A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a bármilyen világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, amely szerint a törvényes világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, az emberek tömegei számára elfogadhatatlannak látszott és látszik ma is - jegyezte meg Erdő Péter.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere örömének adott hangot, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvénynek immár 24. alkalommal adhat otthont Kaposvár. A városvezető Erdő Péterre utalva történelmi pillanatnak nevezte, hogy a világi mellett az egyházi jog szaktekintélye is elfogadta a szervezők meghívását.
http://magyarhirlap.hu/cikk/50397/Nincs_meg_a_jogok_anyagi_fedezete
2016. március 12., szombat
A Velencei Bizottság magyar tagja nem támogatta a lengyeleket elmarasztaló jelentést
MTI
Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a Velencei Bizottság határozatának elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.
Kifejtette: a lengyel alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a törvényhozási választások előtt úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, és azokat is, akiknek a választások után járt volna le. Az új összetételű szejm viszont kimondta, nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új választást tartanak. Így öt új tagot választottak a régi összetételű parlament idején, és ötöt már az új parlament megalakulása után.
A köztársasági elnök ezt követően a korábban megválasztottak közül mindenkinek elutasította az eskütételét, az újak közül mindenkiét elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont csak kettőnek engedett meg, hogy alkotmánybíróként megkezdhesse a munkáját.
A bizottság szerint az Alkotmánybíróság saját összetételéről nyilvánított véleményt és ez a lényeges, nem pedig az, hogy a köztársasági elnök mit tett. Varga Zs. András ezt kifogásolta.
A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot. Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.
Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
http://magyaridok.hu/kulfold/velencei-bizottsag-magyar-tagja-nem-tamogatta-lengyeleket-elmarasztalo-jelentest-458212/
Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a Velencei Bizottság határozatának elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.
Kifejtette: a lengyel alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a törvényhozási választások előtt úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, és azokat is, akiknek a választások után járt volna le. Az új összetételű szejm viszont kimondta, nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új választást tartanak. Így öt új tagot választottak a régi összetételű parlament idején, és ötöt már az új parlament megalakulása után.
A köztársasági elnök ezt követően a korábban megválasztottak közül mindenkinek elutasította az eskütételét, az újak közül mindenkiét elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont csak kettőnek engedett meg, hogy alkotmánybíróként megkezdhesse a munkáját.
A bizottság szerint az Alkotmánybíróság saját összetételéről nyilvánított véleményt és ez a lényeges, nem pedig az, hogy a köztársasági elnök mit tett. Varga Zs. András ezt kifogásolta.
A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot. Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.
Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
http://magyaridok.hu/kulfold/velencei-bizottsag-magyar-tagja-nem-tamogatta-lengyeleket-elmarasztalo-jelentest-458212/
Tüntetnek a lengyelek, a szejm elé terjesztik a jelentést
A Velencei Bizottság pénteken ismertetett jelentését a szejm elé terjeszti a lengyel kormány, hogy az összes parlamenti párt közös, kompromisszumos álláspontot dolgozzon ki a fennálló alkotmánybírósági válság ügyében - közölte sajtóértekezletén Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform utcai tüntetésekre és az Európai Parlament által elfogadandó határozat elkészítésére szólított fel.
Bochenek azután ismertette a lengyel kormány álláspontját, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság pénteken megállapította: az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabály-változások alááshatják a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, és a taláros testület döntéseinek végrehajtására szólította fel a varsói kormányt.
A kormányszóvivő a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak pénteki nyilatkozatára utalt, mely szerint a bizottsági jelentés "világosan megállapítja, hogy a fennálló lengyel alkotmánybírósági válságért az előző és a jelenlegi kormány egyaránt felelős," ezért fontos, "hogy az összes politikai erő együtt keresse a helyzet konstruktív megoldását". Ezért - mondta Bochenek - az előző kormány idején keletkezett patthelyzetet "a parlamenti képviselők közös munkája révén kell megoldani".
Hirdetés
Buquicchio nyilatkozata arra vonatkozott, hogy a tavaly októberi parlamenti választások előtt a leköszönő, a Polgári Platform (PO) vezette kormány öt új alkotmánybíró megválasztásával megváltoztatta az alkotmánybíróság összetételét úgy, hogy a 15 tagú testület összes tagja PO-jelölt legyen. A Jog és Igazságosság (PiS) új kormánya érvénytelenítette a PO bírójelöltjeinek megválasztását és öt saját új bírót választott meg. Az alkotmánybíróság szerint a PO és a PiS többségű szejm döntése is legalább részben alkotmányellenes volt, ám az államfő mind az öt megválasztott bírót beiktatta, de a taláros testület csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Bochenek a sajtóértekezleten azt is bejelentette: a kormány - a Velencei Bizottság véleménye ellenére - nem hirdeti ki a hivatalos közlönyben, s így nem lépteti hatályba a PiS decemberi alkotmánybírósági törvénymódosítását megsemmisítő szerdai alkotmánybírósági ítéletet. A kormányszóvivő által említett jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását.
Bochenek sajtóértekezletét kommentálva, az ellenzéki Nowoczesna (Modern) képviselői rámutattak: a Velencei Bizottság úgy találta, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie az alkotmánybíróság szerdai döntését. A vitatott törvénymódosítást "nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el" - értékelték - így a Velencei Bizottság véleményének szejmbeli megvitatása nem jelent megoldást. "Az ellenzék számára ezért nincs más kiút, csak az utcai tüntetések" - szögezték le a Modern képviselői.
Az utcai tüntetéseken való részvételre buzdított a PO elnöke, Grzegorz Schetyna is, aki emellett kilátásba helyezte: pártja, "hangsúlyozva, hogy Lengyelország része az európai közösségnek", a lengyelországi fejleményekről az Európai Uniót fogja tájékoztatni. "Úgy érezzük magunkat Brüsszelben, mintha otthon volnánk, ez a mi otthonunk is, és ott fogunk minderről beszámolni" - jelentette ki. Elmondta: szeretné, hogy az Európai Parlament egy Lengyelországról szóló határozatot fogadjon el. "Tudnunk kell, hogy Európa nem helyesli a törvény- és alkotmányellenes lengyel lépéseket, mindazt, amit a PiS-kormány az utóbbi fél év alatt művelt" - mondta el Schetyna.
Schetyna már pénteken, a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva, bejelentette: amennyiben az alkotmánybíróság helyzete nem oldódik meg, "a konfliktus utcára terelődik, és az összes aktivitást utcára kihelyezve, egy varsói Majdanról beszélhetünk majd". A Modern, a PO valamint más ellenzéki tömörülések kezdeményezésére szombat délben tüntetés kezdődött az alkotmánybíróság varsói épülete előtt.
http://privatbankar.hu/makro/tuntetnek-a-lengyelek-a-szejm-ele-terjesztik-a-jelentest-291359
Bochenek azután ismertette a lengyel kormány álláspontját, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság pénteken megállapította: az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabály-változások alááshatják a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, és a taláros testület döntéseinek végrehajtására szólította fel a varsói kormányt.
A kormányszóvivő a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak pénteki nyilatkozatára utalt, mely szerint a bizottsági jelentés "világosan megállapítja, hogy a fennálló lengyel alkotmánybírósági válságért az előző és a jelenlegi kormány egyaránt felelős," ezért fontos, "hogy az összes politikai erő együtt keresse a helyzet konstruktív megoldását". Ezért - mondta Bochenek - az előző kormány idején keletkezett patthelyzetet "a parlamenti képviselők közös munkája révén kell megoldani".
Hirdetés
Buquicchio nyilatkozata arra vonatkozott, hogy a tavaly októberi parlamenti választások előtt a leköszönő, a Polgári Platform (PO) vezette kormány öt új alkotmánybíró megválasztásával megváltoztatta az alkotmánybíróság összetételét úgy, hogy a 15 tagú testület összes tagja PO-jelölt legyen. A Jog és Igazságosság (PiS) új kormánya érvénytelenítette a PO bírójelöltjeinek megválasztását és öt saját új bírót választott meg. Az alkotmánybíróság szerint a PO és a PiS többségű szejm döntése is legalább részben alkotmányellenes volt, ám az államfő mind az öt megválasztott bírót beiktatta, de a taláros testület csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Bochenek a sajtóértekezleten azt is bejelentette: a kormány - a Velencei Bizottság véleménye ellenére - nem hirdeti ki a hivatalos közlönyben, s így nem lépteti hatályba a PiS decemberi alkotmánybírósági törvénymódosítását megsemmisítő szerdai alkotmánybírósági ítéletet. A kormányszóvivő által említett jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását.
Bochenek sajtóértekezletét kommentálva, az ellenzéki Nowoczesna (Modern) képviselői rámutattak: a Velencei Bizottság úgy találta, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie az alkotmánybíróság szerdai döntését. A vitatott törvénymódosítást "nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el" - értékelték - így a Velencei Bizottság véleményének szejmbeli megvitatása nem jelent megoldást. "Az ellenzék számára ezért nincs más kiút, csak az utcai tüntetések" - szögezték le a Modern képviselői.
Az utcai tüntetéseken való részvételre buzdított a PO elnöke, Grzegorz Schetyna is, aki emellett kilátásba helyezte: pártja, "hangsúlyozva, hogy Lengyelország része az európai közösségnek", a lengyelországi fejleményekről az Európai Uniót fogja tájékoztatni. "Úgy érezzük magunkat Brüsszelben, mintha otthon volnánk, ez a mi otthonunk is, és ott fogunk minderről beszámolni" - jelentette ki. Elmondta: szeretné, hogy az Európai Parlament egy Lengyelországról szóló határozatot fogadjon el. "Tudnunk kell, hogy Európa nem helyesli a törvény- és alkotmányellenes lengyel lépéseket, mindazt, amit a PiS-kormány az utóbbi fél év alatt művelt" - mondta el Schetyna.
Schetyna már pénteken, a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva, bejelentette: amennyiben az alkotmánybíróság helyzete nem oldódik meg, "a konfliktus utcára terelődik, és az összes aktivitást utcára kihelyezve, egy varsói Majdanról beszélhetünk majd". A Modern, a PO valamint más ellenzéki tömörülések kezdeményezésére szombat délben tüntetés kezdődött az alkotmánybíróság varsói épülete előtt.
http://privatbankar.hu/makro/tuntetnek-a-lengyelek-a-szejm-ele-terjesztik-a-jelentest-291359
2016. március 11., péntek
Aláássa a demokráciát a lengyel alkotmánybíróság korlátozása
Index
2016.03.11. 16:27
Aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások – állapította meg pénteken kiadott közleményében a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete február elején indított vizsgálatot a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról, mégpedig magának a lengyel külügyminisztériumnak a kérésére, miután a reformot sok bírálat érte – írja az MTI.
Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
Egyúttal a Velencei Bizottság az alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására is felszólította Lengyelországot. A testület ezzel arra utalhatott, hogy bár szerdán maga az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, így az nem is válhat hatályossá. A Velencei Bizottság szerint ez a példa nélküli lépés tovább mélyítené az alkotmányos válságot Lengyelországban.
http://index.hu/kulfold/2016/03/11/alaassa_a_demokraciat_a_lengyel_alkotmanybirosag_korlatozasa/
2016.03.11. 16:27
Aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások – állapította meg pénteken kiadott közleményében a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete február elején indított vizsgálatot a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról, mégpedig magának a lengyel külügyminisztériumnak a kérésére, miután a reformot sok bírálat érte – írja az MTI.
Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
Egyúttal a Velencei Bizottság az alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására is felszólította Lengyelországot. A testület ezzel arra utalhatott, hogy bár szerdán maga az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, így az nem is válhat hatályossá. A Velencei Bizottság szerint ez a példa nélküli lépés tovább mélyítené az alkotmányos válságot Lengyelországban.
http://index.hu/kulfold/2016/03/11/alaassa_a_demokraciat_a_lengyel_alkotmanybirosag_korlatozasa/
2016. március 9., szerda
Új minőséget ütött meg a lengyel alkotmányos válság
Nem látszik a kiút a patthelyzetből: a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a munkáját megbénító új törvényt, a kormány viszont közölte: nem hajlandó ezt kihirdetni a hivatalos közlönyben, ami a hatálybalépés feltétele.
A szerdán meghozott határozat szerint az októberi választáson győztes Jog és Igazságosság párt (PiS) szavazataival elfogadott törvény „lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság tisztességes és hatékony működését”. Sérti az alkotmányt egyebek közt az, hogy a 15 fős testület csak legalább 13 tag jelenlétében lenne határozatképes, és csak kétharmados többséggel hozhatna érvényes döntést. Ugyanezt mondták ki arról a pontról, amely szerint kötelező a beadványokat beérkezésük sorrendjében tárgyalni, vagyis az alkotmánybíróság nem vehetné előre a szerinte fontosabb ügyeket, amíg a régebbieket nem bírálta el, és arról, hogy a parlament megbízatási idejük lejárta előtt is leválthatna alkotmánybírókat. A törvény meghozatala során számos eljárási szabálytalanság is történt a bírák szerint.
Beata Szydlo miniszterelnök azonban már előre közölte: ez nem szabályos és alkotmányos alkotmánybírósági határozat, csak egy semmire nem kötelező politikai nyilatkozat, ezért nem jelenhet meg a hivatalos közlönyben. Igaz ugyan, hogy az alkotmány kötelezővé teszi az alkotmánybírósági határozatok kihirdetését, továbbá hogy nem a kormány minősítheti az alkotmánybíróság működésének alkotmányosságát, hanem éppen fordítva, de a közlöny kiadása gyakorlatilag a kormány kezében van.
Ki is lehet alkotmánybíró?
Az alkotmányos válság előzménye az, hogy az alkotmánybírók többségét az októberben megbukott jobbközép Polgári Platform kormányzása idején választották 2007 és 2015 között, és mivel a lengyel törvény nem ír ehhez elő minősített többséget, az új kormányerők szerint a testület tagjai velük szemben álló emberek, hiszen az ő ellenzékből javasolt jelöltjeiket annak idején nem fogadták el. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ki is mondta: nem engedhető meg, hogy alkotmányosság ürügyén akadályozzák a kormányprogram végrehajtását. Ezért módosították a törvényt decemberben.
Emellett még az is vitatott, hogy egyáltalán kiket lehet alkotmánybírónak nevezni. Az előző parlament ugyanis öt új tagot választott, de ezek közül kettő olyan bíró utóda lett volna, akinek a megbízatása csak a választás után járt le. E helyek betöltéséről tehát már az új parlamentnek lett volna joga szavazni. Ezt maga az alkotmánybíróság is kimondta, megsemmisítve a két bíró választását megalapozó paragrafust. Ám az új parlament nem két, hanem öt új bírót választott. Bonyolítja a helyzetet, hogy a lengyel szabály szerint bár a parlament választja az alkotmánybírókat, esküt a köztársasági elnök előtt kell tenniük. A PiS jelöltjeként megválasztott és augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda államfő pedig a korábban választott ötök egyikét sem eskette fel – a szabályosan választottakat sem –, az új ötöt viszont azonnal.
Három széken hatan ülnek
Így most az a helyzet, hogy három széken hatan ülnek. Az alkotmánybíróság elnöke a korábban megválasztottakat tekinti legitimnek, de eskü hiányában nem dolgozhatnak. A három felesküdött új bírót viszont az elnök nem fogadja el. Ezért a 10 régi mellett csak a két nem vitatott státuszú új bíró vett részt a szerdai döntésben, ők nyújtottak be különvéleményt. Ez a helyzet tehát az előző parlament hibájából alakult ki, de kapóra jött az új többségnek, amely erre hivatkozva kétségbe vonja az alkotmánybíróság határozatát.
A Velencei Bizottságra fittyet hánynak
Közben az Európa Tanács Velencei Bizottsága – egyébként a varsói kormány felkérésére – megvizsgálta az új alkotmánybírósági törvényt. Miután kiszivárgott, hogy véleménye elmarasztaló, a kormány élesen bírálta a nemzetközi szakértői testületet. Ugyanilyen kemény hangon ítélte el azoknak a több tízezres tüntetéseknek a részvevőit is, amelyeken egyebek közt az Alkotmánybíróság mint a kormánytól független közjogi intézmény szétverése ellen tiltakoztak. Pillanatnyilag tehát patthelyzet van, amelyből nem látszik alkotmányos kiút.
http://hvg.hu/vilag/20160309_Fokozodik_a_lengyel_alkotmanyos_valsag
A szerdán meghozott határozat szerint az októberi választáson győztes Jog és Igazságosság párt (PiS) szavazataival elfogadott törvény „lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság tisztességes és hatékony működését”. Sérti az alkotmányt egyebek közt az, hogy a 15 fős testület csak legalább 13 tag jelenlétében lenne határozatképes, és csak kétharmados többséggel hozhatna érvényes döntést. Ugyanezt mondták ki arról a pontról, amely szerint kötelező a beadványokat beérkezésük sorrendjében tárgyalni, vagyis az alkotmánybíróság nem vehetné előre a szerinte fontosabb ügyeket, amíg a régebbieket nem bírálta el, és arról, hogy a parlament megbízatási idejük lejárta előtt is leválthatna alkotmánybírókat. A törvény meghozatala során számos eljárási szabálytalanság is történt a bírák szerint.
Beata Szydlo miniszterelnök azonban már előre közölte: ez nem szabályos és alkotmányos alkotmánybírósági határozat, csak egy semmire nem kötelező politikai nyilatkozat, ezért nem jelenhet meg a hivatalos közlönyben. Igaz ugyan, hogy az alkotmány kötelezővé teszi az alkotmánybírósági határozatok kihirdetését, továbbá hogy nem a kormány minősítheti az alkotmánybíróság működésének alkotmányosságát, hanem éppen fordítva, de a közlöny kiadása gyakorlatilag a kormány kezében van.
Ki is lehet alkotmánybíró?
Az alkotmányos válság előzménye az, hogy az alkotmánybírók többségét az októberben megbukott jobbközép Polgári Platform kormányzása idején választották 2007 és 2015 között, és mivel a lengyel törvény nem ír ehhez elő minősített többséget, az új kormányerők szerint a testület tagjai velük szemben álló emberek, hiszen az ő ellenzékből javasolt jelöltjeiket annak idején nem fogadták el. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ki is mondta: nem engedhető meg, hogy alkotmányosság ürügyén akadályozzák a kormányprogram végrehajtását. Ezért módosították a törvényt decemberben.
Emellett még az is vitatott, hogy egyáltalán kiket lehet alkotmánybírónak nevezni. Az előző parlament ugyanis öt új tagot választott, de ezek közül kettő olyan bíró utóda lett volna, akinek a megbízatása csak a választás után járt le. E helyek betöltéséről tehát már az új parlamentnek lett volna joga szavazni. Ezt maga az alkotmánybíróság is kimondta, megsemmisítve a két bíró választását megalapozó paragrafust. Ám az új parlament nem két, hanem öt új bírót választott. Bonyolítja a helyzetet, hogy a lengyel szabály szerint bár a parlament választja az alkotmánybírókat, esküt a köztársasági elnök előtt kell tenniük. A PiS jelöltjeként megválasztott és augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda államfő pedig a korábban választott ötök egyikét sem eskette fel – a szabályosan választottakat sem –, az új ötöt viszont azonnal.
Három széken hatan ülnek
Így most az a helyzet, hogy három széken hatan ülnek. Az alkotmánybíróság elnöke a korábban megválasztottakat tekinti legitimnek, de eskü hiányában nem dolgozhatnak. A három felesküdött új bírót viszont az elnök nem fogadja el. Ezért a 10 régi mellett csak a két nem vitatott státuszú új bíró vett részt a szerdai döntésben, ők nyújtottak be különvéleményt. Ez a helyzet tehát az előző parlament hibájából alakult ki, de kapóra jött az új többségnek, amely erre hivatkozva kétségbe vonja az alkotmánybíróság határozatát.
A Velencei Bizottságra fittyet hánynak
Közben az Európa Tanács Velencei Bizottsága – egyébként a varsói kormány felkérésére – megvizsgálta az új alkotmánybírósági törvényt. Miután kiszivárgott, hogy véleménye elmarasztaló, a kormány élesen bírálta a nemzetközi szakértői testületet. Ugyanilyen kemény hangon ítélte el azoknak a több tízezres tüntetéseknek a részvevőit is, amelyeken egyebek közt az Alkotmánybíróság mint a kormánytól független közjogi intézmény szétverése ellen tiltakoztak. Pillanatnyilag tehát patthelyzet van, amelyből nem látszik alkotmányos kiút.
http://hvg.hu/vilag/20160309_Fokozodik_a_lengyel_alkotmanyos_valsag
2016. március 2., szerda
Botrány Lengyelországban
A lengyel külügyi tárca későbbre halasztatná a Velencei Bizottság végleges véleményének közlését - közölte szerdán a lengyel közszolgálati televízió azzal kapcsolatosan, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete vizsgálatot folytat az alkotmánybírósági törvényről, és nem végleges véleménytervezete kiszivárgott a sajtóban.
A vélemény előzetes, bizalmasan kezelendő változatát a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap tette közzé, ezt kedden a lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski az eljárás politikai célú kihasználásának minősítette az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak címzett levélben.
A kiszivárgott változat több pontja kritikus a lengyel alkotmánybírósági reform iránt, megállapítja például, hogy ez "korlátozza az alkotmánybíróság munkáját, sértve így a demokrácia alapelveit". Waszczykowski kedden a lengyel sajtónak nyilatkozva elmondta: a tervezet "értékes, érdekes észrevételeket" tartalmaz, amelyekre az illetékes lengyel minisztériumok jelenleg fogalmazzák a választ. Aláhúzta: a testület véleménye nem kötelező érvényű. "Szuverén állam vagyunk, rajtunk múlik, hogyan járunk el" - mondta.
A lengyel kormánynak a kiszivárogtatásra vonatkozó álláspontját szerdán Aleksander Stepkowski külügyminiszter-helyettes mutatta be az Európa Tanács (ET) strasbourgi miniszteri tanácskozásán, és tárgyalt róla Jaglanddal is. "A kiszivárogtatás kétségtelenül komolyan megkérdőjelezte azt a bizalmat, amellyel az ET-hez, illetve a véleményező bizottsághoz fordultunk" - mondta a lengyel újságíróknak Stepkowski, aki "a bizalom visszaállítását célzó lépéseket" javasolt Jaglandnak. Szerinte ezek egyike lenne a végleges vélemény közlésének elhalasztása, ami szerinte megelőzhetné "a fokozott politikai harc légkörének" kialakulását.
Az ET elnöke a lengyel sajtó szerint szerdán közleményt adott ki, melyben "szerencsétlennek" minősítette a kiszivárogtatást, és arra kérte az érdekelt feleket, hogy várják meg a vélemény végleges változatát. Stepkowskival együtt arról számolt be, hogy Jagland korábban független testületnek minősítette a Velencei Bizottságot, amelyhez a lengyel kormány ezért közvetlenül is kénytelen folyamodni az eljárás meghosszabbításáért. A testület az eredeti tervek szerint március 12-én ismertetné a lengyelországi vizsgálat hivatalos eredményét.
A Velencei Bizottság a lengyel külügyminisztérium kérésére indított február elején vizsgálatot a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. Az új kormány által elfogadtatott jogszabály módosította az alkotmánybíróság tárgyalási módját, és részlegesen megváltoztatta a bírói testület összetételét, hogy abba az általa delegált emberek is bekerüljenek. Az Európai Bizottság emiatt előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
http://inforadio.hu/hirek/kulfold/botrany-lengyelorszagban-802650
A vélemény előzetes, bizalmasan kezelendő változatát a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap tette közzé, ezt kedden a lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski az eljárás politikai célú kihasználásának minősítette az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak címzett levélben.
A kiszivárgott változat több pontja kritikus a lengyel alkotmánybírósági reform iránt, megállapítja például, hogy ez "korlátozza az alkotmánybíróság munkáját, sértve így a demokrácia alapelveit". Waszczykowski kedden a lengyel sajtónak nyilatkozva elmondta: a tervezet "értékes, érdekes észrevételeket" tartalmaz, amelyekre az illetékes lengyel minisztériumok jelenleg fogalmazzák a választ. Aláhúzta: a testület véleménye nem kötelező érvényű. "Szuverén állam vagyunk, rajtunk múlik, hogyan járunk el" - mondta.
A lengyel kormánynak a kiszivárogtatásra vonatkozó álláspontját szerdán Aleksander Stepkowski külügyminiszter-helyettes mutatta be az Európa Tanács (ET) strasbourgi miniszteri tanácskozásán, és tárgyalt róla Jaglanddal is. "A kiszivárogtatás kétségtelenül komolyan megkérdőjelezte azt a bizalmat, amellyel az ET-hez, illetve a véleményező bizottsághoz fordultunk" - mondta a lengyel újságíróknak Stepkowski, aki "a bizalom visszaállítását célzó lépéseket" javasolt Jaglandnak. Szerinte ezek egyike lenne a végleges vélemény közlésének elhalasztása, ami szerinte megelőzhetné "a fokozott politikai harc légkörének" kialakulását.
Az ET elnöke a lengyel sajtó szerint szerdán közleményt adott ki, melyben "szerencsétlennek" minősítette a kiszivárogtatást, és arra kérte az érdekelt feleket, hogy várják meg a vélemény végleges változatát. Stepkowskival együtt arról számolt be, hogy Jagland korábban független testületnek minősítette a Velencei Bizottságot, amelyhez a lengyel kormány ezért közvetlenül is kénytelen folyamodni az eljárás meghosszabbításáért. A testület az eredeti tervek szerint március 12-én ismertetné a lengyelországi vizsgálat hivatalos eredményét.
A Velencei Bizottság a lengyel külügyminisztérium kérésére indított február elején vizsgálatot a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. Az új kormány által elfogadtatott jogszabály módosította az alkotmánybíróság tárgyalási módját, és részlegesen megváltoztatta a bírói testület összetételét, hogy abba az általa delegált emberek is bekerüljenek. Az Európai Bizottság emiatt előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
http://inforadio.hu/hirek/kulfold/botrany-lengyelorszagban-802650
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)