sarkadizs GYÁSZ december 28., hétfő 16:45 0 27
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogelméleti tanszékének volt tanszékvezető tanára 86 éves volt. Hozzá írta a szakdolgozatát Orbán Viktor is. 1964-től 1968-ig docens, 1964-től 2000-ig tanszékvezető, egyetemi tanár, 1975-tól az MTA doktora. Több törvényt kezdeményezett, előkészítésükben részt vett. Több, általa írt tankönyv is megjelent, munkásságáért rengeteg díjat kapott. Temetése január 8-án 15 órakor lesz, Dunavecsén, a református temetőben.
http://444.hu/2015/12/28/meghalt-samu-mihaly
2015. december 29., kedd
2015. december 23., szerda
A lengyelek (is, ismét) módosították az alkotmánybíróságról szóló törvényt
A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult.
MTI
Ismét módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt kedd este a lengyel parlament alsóháza, míg az abszolút többséget élvező kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szándéka a törvénymódosítással a bírói testület ügyében kialakult heves belpolitikai vita lezárása volt, az ellenzék szerint a lépés tovább mélyítette az ellentéteket.
A törvénymódosítást a PiS képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt - a Kukiz´15 mozgalom két képviselője, valamint egy független honatya kivételével - elvetette. A jogszabályt még a parlament felsőházának és az államfőnek is jóvá kell hagynia, de ez már csak formaság, hiszen a PiS-nek a szenátusban is többsége van, és az elnök is a kormánypárt táborából származik. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) azonnal bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz.
A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult. A most megszavazott törvénymódosítás kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében, kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat. Ez lehetetlen anélkül, hogy a hivatalban lévő 10 bíró mellett azok az újonnan megválasztott bírák is munkába álljanak, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.
A megszavazott jogszabály másik fontos eleme, hogy a jövőben a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat az eddigi gyakorlattal szemben nem az államfő, hanem a házelnök iktatná be.
Slawomir Neumann, a PO parlamenti frakcióvezetője a szavazást követő sajtóértekezleten kijelentette: a törvénymódosítás "végleg lerombolja az alkotmánybíróságot".
Bírálóan nyilatkoztak a törvénymódosításról az igazságszolgáltatás képviselői is. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy vélte, hogy a jogszabály korlátlan döntési szabadságot ad a parlamentnek, és átpolitizálja az alkotmánybíróságot. Az országos igazságszolgáltatási tanács egyik tagja, Waldemar Zurek pedig kijelentette, gyakorlatilag sarkalatos törvényről lévén szó, nem abszolút, hanem minősített többséggel kellett volna azt elfogadtatni.
Anne Bresseur, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke a szavazás előtt, kedd délután arra hívta fel a lengyel törvényhozókat, hogy ne fogadják el "ilyen elhamarkodottan" a jogszabályt, amely jelentősen sérthetné a jogállamiság elvét.
Az alkotmánybíróságért folyó harc már az októberi parlamenti választások előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. A parlamenti választások nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új szejm által megválasztott 5 másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott alkotmánybírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak találta.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. A testület 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.
MTI
Ismét módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt kedd este a lengyel parlament alsóháza, míg az abszolút többséget élvező kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szándéka a törvénymódosítással a bírói testület ügyében kialakult heves belpolitikai vita lezárása volt, az ellenzék szerint a lépés tovább mélyítette az ellentéteket.
A törvénymódosítást a PiS képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt - a Kukiz´15 mozgalom két képviselője, valamint egy független honatya kivételével - elvetette. A jogszabályt még a parlament felsőházának és az államfőnek is jóvá kell hagynia, de ez már csak formaság, hiszen a PiS-nek a szenátusban is többsége van, és az elnök is a kormánypárt táborából származik. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) azonnal bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz.
A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult. A most megszavazott törvénymódosítás kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében, kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat. Ez lehetetlen anélkül, hogy a hivatalban lévő 10 bíró mellett azok az újonnan megválasztott bírák is munkába álljanak, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.
A megszavazott jogszabály másik fontos eleme, hogy a jövőben a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat az eddigi gyakorlattal szemben nem az államfő, hanem a házelnök iktatná be.
Slawomir Neumann, a PO parlamenti frakcióvezetője a szavazást követő sajtóértekezleten kijelentette: a törvénymódosítás "végleg lerombolja az alkotmánybíróságot".
Bírálóan nyilatkoztak a törvénymódosításról az igazságszolgáltatás képviselői is. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy vélte, hogy a jogszabály korlátlan döntési szabadságot ad a parlamentnek, és átpolitizálja az alkotmánybíróságot. Az országos igazságszolgáltatási tanács egyik tagja, Waldemar Zurek pedig kijelentette, gyakorlatilag sarkalatos törvényről lévén szó, nem abszolút, hanem minősített többséggel kellett volna azt elfogadtatni.
Anne Bresseur, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke a szavazás előtt, kedd délután arra hívta fel a lengyel törvényhozókat, hogy ne fogadják el "ilyen elhamarkodottan" a jogszabályt, amely jelentősen sérthetné a jogállamiság elvét.
Az alkotmánybíróságért folyó harc már az októberi parlamenti választások előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. A parlamenti választások nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új szejm által megválasztott 5 másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott alkotmánybírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak találta.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. A testület 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.
2015. december 17., csütörtök
Kormánybosszú Ákos miatt
Demokratikus államban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg az országba milliárdokat befektető és sok ezer embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági és morális hatásait nem vizsgálja. A Liberálisok így reagáltak Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtöki bejelentésére, miszerint a minisztériumok és háttérintézményeik felmondják előfizetői szerződéseiket a Magyar Telekommal. A cég bűne az, hogy vállalhatatlan kijelentései miatt kifarolt Ákos mögül. A 444.hu szerint a kormány döntése teljesen váratlanul érte a németeket.
Elképesztő, hogy a kormány egy céggel szemben lép fel az egyik énekes érdekében. A Magyar Telekomhoz közel álló forrásunk fogalmazott így csütörtökön a Népszavának azt követően, hogy Kovács Zoltán bejelentette, a kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, mondják fel előfizetői szerződéseiket a távközlési szolgáltatóval. Forrásunk szerint a lépés ugyan önmagában megdöbbentő, ugyanakkor nem tart attól, hogy ez más magyarországi német érdekeltségű cégre is kihat, sőt egy idő után a Telekommal is rendeződni fog a kormány viszonya.
Másik szakértőnk csodálkozik a történteken és a cég reakcióját várja, ami véleménye szerint sok mindent elárulhat. Amikor a Telekom ügyeit ismerő informátorainkat az ügyről kérdeztük, a kormányszóvivő bejelentése nyomán a cég részvényei már 3 százalékot estek a a tőzsdén. Azt, hogy ennek hatására szólalt-e meg ismét Kovács Zoltán, nem tudni, de annyi biztos, hogy a kormányszóvivő alig másfél óra múltán pontosított: csak a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel, amire a Telekom árfolyama stabilizálódott. Ezt követően 444.hu feltette a költői kérdést, kinek a kedvéért mozgatta meg a kormányszóvivő a Telekom árfolyamát, választ azonban eddig senki nem kapott.
A kormányszóvivő az MTI-nek arról beszélt, a kabinet szerdai ülésén téma volt, hogy a hatalmas távközlési szolgáltató felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. A kabinet szerint mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes a Telekom lépése. Elképzelhető, hogy ez Németországban lehetséges, de "mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen" - fogalmazott a kormányszóvivő.
Ezzel indokolta a kabinet utasítását és elmondta, van olyan minisztérium, ahol 103 ilyen szerződés felmondását már elindították. Azt azért már az első megszólalásakor nyilvánvalóvá tette, hogy a Telekommal tavaly kötött partnerségi megállapodását nem mondja fel a kormány. A Deutsche Telekom, amely a magyar cég többségi tulajdonosa 1 milliárd eurós beruházást hajt végre, amihez a kormány 80 milliárd forintot tesz hozzá. Ennek legfőbb célja az, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető legyen a széles sávú internet-hozzáférés.
Vodafone-ra váltottak
A kormány és a háttérintézmények 2014 januárja óta a Vodafone mobilszolgáltatását veszik igénybe, amit közbeszerzésen nyert el a szolgáltató - hívta fel lapunk figyelmét egy hozzáértő olvasónk. A Telekom szerződései a hűségidők lejártával folyamatosan kifutnak, így legkésőbb 2016 februárjában minden minisztériumi alkalmazott átigazol a Vodafone-hoz. A szerződések azonnali felbontása olvasónk szerint a Telekom számára jelentene többletbevételt a kötbér miatt.
A Magyar Telekom szerdán bontott szerződést Ákossal, mert a cég szellemiségével nem tartotta összeegyeztethetőnek az énekesnek azt a nyilatkozatát, hogy a nők dolga a gyerekszülés. Ákos az Echo Tv-nek arról beszélt, "a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak". Az ő feladatuk, hogy valakihez tartozzanak és gyereket szüljenek. Ákos mondatain sokan felháborodtak, Lázár János viszont a szerdai Kormányinfón "ízlés- és véleménydiktatúrának" nevezte amit a "Telekom megengedett magának". A Miniszterelnökség vezetője szerint "pont egy német cégnek tudnia kéne, hogy mi az a diktatúra".
Még azt is hozzátette: "ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?" Arról viszont akkor még nem beszélt, hogy a kormányülésen már döntöttek is a szerződések felmondásáról. Kocsis Máté a Facebookon állt ki Ákos mellett "bódult libbancsokat" emlegetve. A Fidesz kommunikációs igazgatója közösségi oldalán "undorítónak" minősítette, amit Kovács Ákossal művelnek". Azt írta, "régi módszer ez azokkal szemben, akik nem azt mondják, amit a liberálfasiszták hallani akarnak". A hírek szerint Ákos ötvenmilliót bukhat azzal, hogy a Telekom kifarolt mögüle és már a csütörtöki, illetve szerdai koncertjét sem szponzorálta a cég.
Állítólag a németeket váratlanul érte a magyar kormány döntése. A budapesti német követség a 444.hu újságírójától értesült a bejelentésről és először nem is akarták elhinni, hogy ez megtörtént. A magyar kormány a német államnak sem szólt előre a lépésről. Pedig a Deutsche Telekom valamivel több mint 31 százaléka a német állam tulajdonában van. A cégnél sem számítottak erre, senki nem jelezte, hogy a magyar államnak baja lenne a szerződésekkel.
A Magyar Telekom még hallgat, a Portfolio.hu-nak csak annyit mondtak, hogy a cégnek "élő szerződései vannak a kormányzati intézményekkel, amelyeket indoklás nélkül nem lehet felmondani." Jelenleg vizsgálják, milyen lépéseket tegyenek. William Jackson londoni elemző szerint elmélyíti az aggodalmakat, ahogy a kormány beavatkozik a magánszektorba. Az elemző a Bloombergnek azt valószínűsítette, hogy ez a lépés csökkenti a befektetői bizalmat és így kevesebb tőke érkezhet az országba.
Kínos támogatás
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor új szintre léptette a személyre szabott kormányzást Magyarországon. Tóbiás József szerint világossá vált, hogy "a fideszes slepp bármilyen kínos helyzetben számíthat a kormány még kínosabb támogatására". A pártelnök a kormányfőt arra figyelmeztette, "addig bontogathat szerződést egy fideszes magyar állampolgár vállalhatatlan kijelentése miatt, ameddig Magyarország polgárai a vele kötött szerződést fel nem fogják mondani".
Demokratikus jogállamban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét és barátját ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg egy az országba milliárdokat befektető és sok ezer magyar embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági, költségvetési és morális hatásait nem vizsgálja - reagáltak a lépésre a Liberálisok.
Az Együtt szerint a Fidesz kormánya bebizonyította, hogy nemcsak fogalma sincs a véleményszabadság fogalmáról, de kicsinyes bosszújával semmibe veszi a közbeszerzések eredményét is.
A PM arra szólította fel a kormányt, tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit és "közfelháborodást okozó kedvencük megvédése" helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon.
Ugyanerre figyelmeztetett az LMP, a párt szerint a kormány megint összekeveri a magánérdeket a közérdekkel.
A DK hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot.
http://nepszava.hu/cikk/1079981-kormanybosszu-akos-miatt
Elképesztő, hogy a kormány egy céggel szemben lép fel az egyik énekes érdekében. A Magyar Telekomhoz közel álló forrásunk fogalmazott így csütörtökön a Népszavának azt követően, hogy Kovács Zoltán bejelentette, a kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, mondják fel előfizetői szerződéseiket a távközlési szolgáltatóval. Forrásunk szerint a lépés ugyan önmagában megdöbbentő, ugyanakkor nem tart attól, hogy ez más magyarországi német érdekeltségű cégre is kihat, sőt egy idő után a Telekommal is rendeződni fog a kormány viszonya.
Másik szakértőnk csodálkozik a történteken és a cég reakcióját várja, ami véleménye szerint sok mindent elárulhat. Amikor a Telekom ügyeit ismerő informátorainkat az ügyről kérdeztük, a kormányszóvivő bejelentése nyomán a cég részvényei már 3 százalékot estek a a tőzsdén. Azt, hogy ennek hatására szólalt-e meg ismét Kovács Zoltán, nem tudni, de annyi biztos, hogy a kormányszóvivő alig másfél óra múltán pontosított: csak a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel, amire a Telekom árfolyama stabilizálódott. Ezt követően 444.hu feltette a költői kérdést, kinek a kedvéért mozgatta meg a kormányszóvivő a Telekom árfolyamát, választ azonban eddig senki nem kapott.
A kormányszóvivő az MTI-nek arról beszélt, a kabinet szerdai ülésén téma volt, hogy a hatalmas távközlési szolgáltató felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. A kabinet szerint mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes a Telekom lépése. Elképzelhető, hogy ez Németországban lehetséges, de "mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen" - fogalmazott a kormányszóvivő.
Ezzel indokolta a kabinet utasítását és elmondta, van olyan minisztérium, ahol 103 ilyen szerződés felmondását már elindították. Azt azért már az első megszólalásakor nyilvánvalóvá tette, hogy a Telekommal tavaly kötött partnerségi megállapodását nem mondja fel a kormány. A Deutsche Telekom, amely a magyar cég többségi tulajdonosa 1 milliárd eurós beruházást hajt végre, amihez a kormány 80 milliárd forintot tesz hozzá. Ennek legfőbb célja az, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető legyen a széles sávú internet-hozzáférés.
Vodafone-ra váltottak
A kormány és a háttérintézmények 2014 januárja óta a Vodafone mobilszolgáltatását veszik igénybe, amit közbeszerzésen nyert el a szolgáltató - hívta fel lapunk figyelmét egy hozzáértő olvasónk. A Telekom szerződései a hűségidők lejártával folyamatosan kifutnak, így legkésőbb 2016 februárjában minden minisztériumi alkalmazott átigazol a Vodafone-hoz. A szerződések azonnali felbontása olvasónk szerint a Telekom számára jelentene többletbevételt a kötbér miatt.
A Magyar Telekom szerdán bontott szerződést Ákossal, mert a cég szellemiségével nem tartotta összeegyeztethetőnek az énekesnek azt a nyilatkozatát, hogy a nők dolga a gyerekszülés. Ákos az Echo Tv-nek arról beszélt, "a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak". Az ő feladatuk, hogy valakihez tartozzanak és gyereket szüljenek. Ákos mondatain sokan felháborodtak, Lázár János viszont a szerdai Kormányinfón "ízlés- és véleménydiktatúrának" nevezte amit a "Telekom megengedett magának". A Miniszterelnökség vezetője szerint "pont egy német cégnek tudnia kéne, hogy mi az a diktatúra".
Még azt is hozzátette: "ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?" Arról viszont akkor még nem beszélt, hogy a kormányülésen már döntöttek is a szerződések felmondásáról. Kocsis Máté a Facebookon állt ki Ákos mellett "bódult libbancsokat" emlegetve. A Fidesz kommunikációs igazgatója közösségi oldalán "undorítónak" minősítette, amit Kovács Ákossal művelnek". Azt írta, "régi módszer ez azokkal szemben, akik nem azt mondják, amit a liberálfasiszták hallani akarnak". A hírek szerint Ákos ötvenmilliót bukhat azzal, hogy a Telekom kifarolt mögüle és már a csütörtöki, illetve szerdai koncertjét sem szponzorálta a cég.
Állítólag a németeket váratlanul érte a magyar kormány döntése. A budapesti német követség a 444.hu újságírójától értesült a bejelentésről és először nem is akarták elhinni, hogy ez megtörtént. A magyar kormány a német államnak sem szólt előre a lépésről. Pedig a Deutsche Telekom valamivel több mint 31 százaléka a német állam tulajdonában van. A cégnél sem számítottak erre, senki nem jelezte, hogy a magyar államnak baja lenne a szerződésekkel.
A Magyar Telekom még hallgat, a Portfolio.hu-nak csak annyit mondtak, hogy a cégnek "élő szerződései vannak a kormányzati intézményekkel, amelyeket indoklás nélkül nem lehet felmondani." Jelenleg vizsgálják, milyen lépéseket tegyenek. William Jackson londoni elemző szerint elmélyíti az aggodalmakat, ahogy a kormány beavatkozik a magánszektorba. Az elemző a Bloombergnek azt valószínűsítette, hogy ez a lépés csökkenti a befektetői bizalmat és így kevesebb tőke érkezhet az országba.
Kínos támogatás
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor új szintre léptette a személyre szabott kormányzást Magyarországon. Tóbiás József szerint világossá vált, hogy "a fideszes slepp bármilyen kínos helyzetben számíthat a kormány még kínosabb támogatására". A pártelnök a kormányfőt arra figyelmeztette, "addig bontogathat szerződést egy fideszes magyar állampolgár vállalhatatlan kijelentése miatt, ameddig Magyarország polgárai a vele kötött szerződést fel nem fogják mondani".
Demokratikus jogállamban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét és barátját ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg egy az országba milliárdokat befektető és sok ezer magyar embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági, költségvetési és morális hatásait nem vizsgálja - reagáltak a lépésre a Liberálisok.
Az Együtt szerint a Fidesz kormánya bebizonyította, hogy nemcsak fogalma sincs a véleményszabadság fogalmáról, de kicsinyes bosszújával semmibe veszi a közbeszerzések eredményét is.
A PM arra szólította fel a kormányt, tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit és "közfelháborodást okozó kedvencük megvédése" helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon.
Ugyanerre figyelmeztetett az LMP, a párt szerint a kormány megint összekeveri a magánérdeket a közérdekkel.
A DK hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot.
http://nepszava.hu/cikk/1079981-kormanybosszu-akos-miatt
2015. december 16., szerda
Kezd kialakulni az Alkotmánybíróság iránti új bizalom
hír6.hu/MTI
Kezd kialakulni egyfajta új bizalom az Alkotmánybíróság (Ab) iránt, egyre több beadvány érkezik a testülethez - mondta Lenkovics Barnabás, az Ab elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedd reggel.
A Quaestor-ügy legfőbb tanulságaként az Ab elnöke azt emelte ki, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája alacsony.
Sokan, amikor a másfél százalékos banki kamat miatt átviszik a pénzüket egy másik pénzügyi szolgáltatóhoz az ott ígért 6,5 százalékos kamat reményében, még azzal sincsenek tisztában, hogy a bankban 30 millió forintig biztosított a megtakarításuk, a brókercégnél viszont csak 6 millióig - fűzte hozzá.
A parlament napirendjén szereplő újabb, a befektetőket mentő törvényjavaslatról az Ab elnöke megjegyezte: az Alkotmánybíróság korábbi döntésében már kimondta, hogy alkotmányos keretek között helye lehet az ilyen jogalkotásnak.
Az Alkotmánybíróságon folyamatban lévő fontosabb ügyek között említette Lenkovics Barnabás az ellenzéki képviselők által a Paks II.-vel kapcsolatos közérdekű adatkérést, illetve az ombudsman migránskvótákra vonatkozó indítványát.
Az Ab elnöke arra a felvetésre, hogy a jelenlegi uniós szabályok úgy tűnik, nem alkalmasak a migránsválság kezelésére, megjegyezte: nem is a jelenlegi helyzetre lettek kitalálva, a menekültügyi egyezmény például 1951-es.
Napjainkban három súlyos globális jelenség is egymásra torlódik: a túlnépesedés, a klímakatasztrófa és a szociális szakadék, ez utóbbit jelzi, hogy az emberiség egy százalékának kezében van a vagyon ötven százaléka.
Ebben a helyzetben százmilliók kelhetnek útra, hogy új életlehetőségeket keressenek maguknak.
Az így kialakult helyzetben teljesen új megoldásokra van szükség, de az ez irányú folyamatok még el sem indultak - fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke.
Lenkovics Barnabás a riporternek arra a felvetésére válaszolva, hogy tavasszal három másik alkotmánybíróval együtt az ő mandátuma is lejár, elmondta: ha szükség van rá, elvállalna egy újabb elnöki ciklust.
http://hir6.hu/cikk/116716/kezd_kialakulni_az_alkotmanybirosag_iranti_uj_bizalom
Kezd kialakulni egyfajta új bizalom az Alkotmánybíróság (Ab) iránt, egyre több beadvány érkezik a testülethez - mondta Lenkovics Barnabás, az Ab elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedd reggel.
A Quaestor-ügy legfőbb tanulságaként az Ab elnöke azt emelte ki, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája alacsony.
Sokan, amikor a másfél százalékos banki kamat miatt átviszik a pénzüket egy másik pénzügyi szolgáltatóhoz az ott ígért 6,5 százalékos kamat reményében, még azzal sincsenek tisztában, hogy a bankban 30 millió forintig biztosított a megtakarításuk, a brókercégnél viszont csak 6 millióig - fűzte hozzá.
A parlament napirendjén szereplő újabb, a befektetőket mentő törvényjavaslatról az Ab elnöke megjegyezte: az Alkotmánybíróság korábbi döntésében már kimondta, hogy alkotmányos keretek között helye lehet az ilyen jogalkotásnak.
Az Alkotmánybíróságon folyamatban lévő fontosabb ügyek között említette Lenkovics Barnabás az ellenzéki képviselők által a Paks II.-vel kapcsolatos közérdekű adatkérést, illetve az ombudsman migránskvótákra vonatkozó indítványát.
Az Ab elnöke arra a felvetésre, hogy a jelenlegi uniós szabályok úgy tűnik, nem alkalmasak a migránsválság kezelésére, megjegyezte: nem is a jelenlegi helyzetre lettek kitalálva, a menekültügyi egyezmény például 1951-es.
Napjainkban három súlyos globális jelenség is egymásra torlódik: a túlnépesedés, a klímakatasztrófa és a szociális szakadék, ez utóbbit jelzi, hogy az emberiség egy százalékának kezében van a vagyon ötven százaléka.
Ebben a helyzetben százmilliók kelhetnek útra, hogy új életlehetőségeket keressenek maguknak.
Az így kialakult helyzetben teljesen új megoldásokra van szükség, de az ez irányú folyamatok még el sem indultak - fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke.
Lenkovics Barnabás a riporternek arra a felvetésére válaszolva, hogy tavasszal három másik alkotmánybíróval együtt az ő mandátuma is lejár, elmondta: ha szükség van rá, elvállalna egy újabb elnöki ciklust.
http://hir6.hu/cikk/116716/kezd_kialakulni_az_alkotmanybirosag_iranti_uj_bizalom
2015. december 12., szombat
Jobbos professzorok oktatták a Fideszt
retro:
Szily László
2010.11.11.
Nagyon rég nem volt olyan jó magyarnak lenni, mint szerda délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának aulájában, ahol hat finom, idős, disztingvált, jobboldali úriember csendes szavakkal rakta helyre a jobboldali kormány képviselőjét úgy, hogy a Földi András–Hamza Gábor-féle A római jog története és institúciói adta a másikat. Az esemény egy pódiumbeszélgetés volt a leendő alkotmányról.
A délután története dióhéjban: Sólyom László volt köztársasági elnök és alkotmánybírósági elnök mindenkit megdöbbentő, szenvedélyes bevezetője után három volt alkotmánybíró és három jogászprofesszor – természetesen a maguk művelt és pallérozott módján – rettentően leparasztozta a kormányt, amiért pillanatnyi céljainak megfelelően módosítgatja az alkotmányt. A helyzet finom feszültségét az adta, hogy a leparasztozott kormányt saját kari kollégájuk, tanártársuk, Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke képviselte, akinek végig kellett hallgatnia, ahogy másfél órán át ekézik, miközben személy szerint a legkevésbé sem értett egyet a Lázár János fideszes frakcióvezető által beterjesztettekkel. Legalábbis ezt mondta később, eléggé nyíltan.
Következtetés: a kétharmad, sőt a háromnegyed után is van értelmes élet. Szerencsére nem lett igaza a Halmai Gábor–Vásárhelyi Mária hisztériatengelynek, a jobbosok nem egységben masírozó, távirányított agymosottak, a kormány pedig most már a bőrén érezheti, hogy az erőszakos bunkózás nem lesz követhető taktika. Értelmiségi körökben semmiképp. És talán a legfontosabb: bár pár napig úgy tűnt, Gyurcsány Ferenc aktivizálódása miatt a jogállam védelme kellemetlenül komcsiízű dolog, a helyzet ennél sokkal rózsásabb.
És akkor most bővebb lére eresztve.
„A rendezvény célja, hogy az országgyűlési koncepció véglegesítése előtt a vélemények kifejtésével annak végső szövegét befolyásolhassuk” – vallotta be alkotmányjogászos nyíltsággal a Pázmány jogi karán rendezett pódiumbeszélgetés meghívója. A téma az alkotmányozás folyamata és az új alkotmány volt.
A helyszín a jogi kar díszterme, dúsan aranyozott és faragott neogót habzás, tele a jogtudomány öltönyös nagykutyáival, és vegyes, de visszafogott ruházatú diákokkal.
Schanda Balázs dékán, a világiak pápai tanácsának tagja, egyházjogász csodás epizódszereplő lehetne a Maffiózókban, megnyerő, olaszos pengefeje van, ennek megfelelően határozott és rövid nyitóbeszédet tartott, hogy felvezesse Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság és a köztársaság egykori elnökét.
Alig vágott bele Sólyom, máris az égnek emelte a mutatóujját, mire az őt nálam sokkal jobban ismerő tömegben elindult az álmélkodás, talán sose látták ilyen szenvedélyesnek. Tényleg vitte a lendület, és a legelejétől igen határozottan fogalmazott. A politikai többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes lépéseket tegyen – mondta például. Ezt olyan verzióban is megismételte, hogy a kormánypártok a népi ítéletet és a többség mindenhatóságát a jog uralma fölé helyezték. Sólyom beszéde jelentős részében foglalkozott azokkal az alkotmánymódosításokkal, amiket a Fidesz az utóbbi napokban azért nyomott keresztül a parlamenten, hogy az Alkotmánybíróság várható ellenállását letörve elszipkázhassa a magánnyugdíjpénztári befizetéseket és visszamenőleges extra adót vethessen ki a végkielégítésekre, illetve hogy konkrétan megszüntesse az AB beleszólási lehetőségét egy rakás törvénybe.
Ezen a lejtőn nehéz megállni, mondta az AB jogköreinek fideszes szűkítéséről. Sólyom azért túllépett az aktuális események fölötti kesergésen. Abban reménykedik például, hogy az új alkotmány helyrehozhatja a mostani helyzetet. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy morálisan alááshatja a leendő alaptörvényt az a tény, hogy a mostani alkotmánymódosításokat szakmailag egyértelműen hamis érvekre alapozott politikai kommunikációval indokolta a kormány. De annak legalább örülni lehet, hogy az értelmiség nem hagyta elsikkadni az alkotmányosság alapelveit. Mégis meggyökeresedtek az értelmiségben a jogállami alapértékek! – döbbent meg velem együtt a volt elnök.
Sólyom azt sajnálja a legjobban, hogy a szerdán nagy nehezen megszavazott alkotmánymódosítás-módosítás után a költségvetést érintő törvényekről az AB ugyan kimondhatja, hogy alkotmányellenesek, de ez semmire sem fogja kötelezni a kormányt. „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta az exelnök.
„Jó reggelt” – mormogta mellettem egy diák, amikor Sólyom László, aki a rendszerváltáskor az Ellenzéki Kerekasztal tagjaként tárgyalt a kommunistákkal az alkotmányról, elmesélte, hogy az AB jövőjére vonatkozó friss fideszes ötletek – az elnököt a parlament válassza, ne tárgyalhasson kétharmados törvényeket – ugyanazok, mint az MSZMP javaslatai voltak 1989-ben.
Az ezt követő pódiumbeszélgetés néhány nagy téma körül forgott. Az egyik, hogy tényleg égető szükség van-e új alkotmányra, illetve a mostani tényleg akadálya-e bármiben is az ország demokratikus és sikeres működésének. A krém konszenzusos válasza: nem, igen. Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint bizonyos dolgok javíthatók, de a tartalom nagy része megtartandó lenne, „rendre cáfolhatók az új melletti érvek”. "Nem tudok más indokot elképzelni, mint hogy ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni" – fogalmazott Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke. Jakab András egyetemi docens szerint komoly értékek vannak a mostani alaptörvényben, ami helyett azért kell új, mert ennek az eredete kétes, és az 1949-es számot viseli. Varga Zs. András egyetemi docens, a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője is szereti a hatályost, emellett rámutatott, hogy azt egészében sosem szavazta meg senki.
Az új alkotmány körüli ötletelésen konkrétan többször is hangosan nevettek a pódiumon ülő szakemberek, és vicces arcot is vágtak hozzá. Nem itt kéne kiélni az alkotmányozók kreativitását, mondta Schanda dékán, Sólyom pedig egyszerűen „elképesztőnek tartja” az egész ötletelést, és hiányolja, hogy nem a világos, elérendő célokat jelölték meg előbb. „A vezéreszme az újdonság, de ez üres vezéreszme” – mondta, én meg borzongva gondoltam bele, hogy miket mondhatnak egy balos jogi fórumon a kormányról.
Zlinszky szerint valódi veszélye van a „galoppozó alkotmányozásnak”, pedig az erre szánt időt nem szabadna elspórolni. Először el kéne dönteni a fontos részletkérdéseket, hogy például hány kamarát akarunk, utána lenne értelme fogalmazgatni – magyarázta a hajlott kora ellenére szellemileg feltűnően friss professzor.
Volt még egy kis vita arról, hogy erkölcsi értékek és ideológiai alapvetések kerüljenek-e bele az új szövegbe, és ha igen, milyen súllyal. Sólyom igen óvatos lenne az ilyesmivel, Schanda nem zárkózna el az értékek hangsúlyosabb megjelenítésétől, Lábady, aki hangsúlyosan beszélne a családi értékekről és az embrió élő mivoltáról, még kevésbé. Zlinszky szerint eljött az ideje kimondanunk, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Hogy a katolikus egyetem sem életidegen elefáncsonttorony, azt Varga bizonyította azzal a megjegyzésével, hogy bár szerinte is bele kell írni az embriótémát az alkotmányba, egy abortuszt büntető Magyarország „embertelen világ” lenne.
Ezt a beszélgetést úgy képzeljék el, hogy a hatok fent ültek a pódiumon, egy spirituálisan kerek, materiális formájában hosszúkás asztal mögött, velük szemben a közönség, az első sorban Salamon Lászlóval, aki majd két órán át hallgatta a kormány osztását, majd fölállt szintetizálni.
Ezek után még én sem tudnék könnyen megszólalni, gondoltam, de a hatalmas termetű Salamon ügyesen oldotta meg a helyzetet, azzal kezdte ugyanis, hogy „itt mindenki nagyobb nálam, és nem centiben”, majd leszögezte, hogy „nem méltó arra”, hogy az eredeti felkérésnek megfelelően összegezze az elhangzottakat, ezért inkább csak reagálni fog pár kérdésre.
Nyitásnak azt érzékeltette a kollégákkal, hogy a Lázár-féle alkotmánymódosító nyomulás neki sem tetszett. „Higgyék el, én ennek nem örültem!” – fogalmazott, majd azzal egyensúlyozott, hogy azért az AB sem érinthetetlen szervezet.
Az új alkotmány szükségességét azzal indokolta, hogy a mostani 1949-es évszáma stigma, hiába szerkesztettek 89-ben gyakorlatilag új alaptörvényt. A mostani szöveget viszont nem szabadon választott parlament szavazta meg, és az Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. Ezzel együtt vállalhatónak tartja a mostani alkotmányt is. Még egy indok, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatait ideje beépíteni az alaptörvénybe.
A leendő alkotmányról elmondta, hogy az egyik ötlet szerint a jövőben csak két, egymást követő parlament dupla kétharmados szavazásával lehetne életbe léptetni bármilyen módosítást. Az biztos, hogy ez örökre gátat szabna a felelőtlen ötletelgetésnek, sutyorogta egy koraérett jurátus az előttem lévő sorban.
Salamon kedélyes előadó, aki minduntalan letér a főcsapásról és elmond egy ízes anekdotát, de külső szemlélőként nem tűnt a jogi szakma ördöngős művelőjének. Az kifejezetten vicces volt egy KDNP–Fidesz-politikus szájából, hogy milyen szomorú, hogy olyanokban gondolkodunk, mint kétharmad meg háromnegyed. A leendő alkotmányban a kormány „megfelelő erővel” szeretné megjeleníteni a közösségi értékeket, mert a szimbolikus dolgokat helyre kell tenni.
Schanda Balázs, akihez szívesen járnék bármilyen előadásra, fergeteges katolikus jogászpoénnal zárta a bulit, miszerint „érthető az elfogultságunk, hiszen mindannyian voltunk magzatok”.
Szóval van remény, a kétharmad a legkevésbé sem ölte ki Magyarországról az értelmes vitát, sőt a kőkemény kritikát sem, még egy olyan díszteremből sem, ahol a megjelentek saccra 90 százaléka így vagy úgy, de keresztény-jobboldali. Aki látta, hogyan fő saját levében Salamon, az bízhat benne, hogy mindent még nálunk sem lehet büntetlenül megtenni.
http://index.hu/belfold/2010/11/11/solyom_alkotmany_salamon/
Szily László
2010.11.11.
Nagyon rég nem volt olyan jó magyarnak lenni, mint szerda délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának aulájában, ahol hat finom, idős, disztingvált, jobboldali úriember csendes szavakkal rakta helyre a jobboldali kormány képviselőjét úgy, hogy a Földi András–Hamza Gábor-féle A római jog története és institúciói adta a másikat. Az esemény egy pódiumbeszélgetés volt a leendő alkotmányról.
A délután története dióhéjban: Sólyom László volt köztársasági elnök és alkotmánybírósági elnök mindenkit megdöbbentő, szenvedélyes bevezetője után három volt alkotmánybíró és három jogászprofesszor – természetesen a maguk művelt és pallérozott módján – rettentően leparasztozta a kormányt, amiért pillanatnyi céljainak megfelelően módosítgatja az alkotmányt. A helyzet finom feszültségét az adta, hogy a leparasztozott kormányt saját kari kollégájuk, tanártársuk, Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke képviselte, akinek végig kellett hallgatnia, ahogy másfél órán át ekézik, miközben személy szerint a legkevésbé sem értett egyet a Lázár János fideszes frakcióvezető által beterjesztettekkel. Legalábbis ezt mondta később, eléggé nyíltan.
Következtetés: a kétharmad, sőt a háromnegyed után is van értelmes élet. Szerencsére nem lett igaza a Halmai Gábor–Vásárhelyi Mária hisztériatengelynek, a jobbosok nem egységben masírozó, távirányított agymosottak, a kormány pedig most már a bőrén érezheti, hogy az erőszakos bunkózás nem lesz követhető taktika. Értelmiségi körökben semmiképp. És talán a legfontosabb: bár pár napig úgy tűnt, Gyurcsány Ferenc aktivizálódása miatt a jogállam védelme kellemetlenül komcsiízű dolog, a helyzet ennél sokkal rózsásabb.
És akkor most bővebb lére eresztve.
„A rendezvény célja, hogy az országgyűlési koncepció véglegesítése előtt a vélemények kifejtésével annak végső szövegét befolyásolhassuk” – vallotta be alkotmányjogászos nyíltsággal a Pázmány jogi karán rendezett pódiumbeszélgetés meghívója. A téma az alkotmányozás folyamata és az új alkotmány volt.
A helyszín a jogi kar díszterme, dúsan aranyozott és faragott neogót habzás, tele a jogtudomány öltönyös nagykutyáival, és vegyes, de visszafogott ruházatú diákokkal.
Schanda Balázs dékán, a világiak pápai tanácsának tagja, egyházjogász csodás epizódszereplő lehetne a Maffiózókban, megnyerő, olaszos pengefeje van, ennek megfelelően határozott és rövid nyitóbeszédet tartott, hogy felvezesse Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság és a köztársaság egykori elnökét.
Alig vágott bele Sólyom, máris az égnek emelte a mutatóujját, mire az őt nálam sokkal jobban ismerő tömegben elindult az álmélkodás, talán sose látták ilyen szenvedélyesnek. Tényleg vitte a lendület, és a legelejétől igen határozottan fogalmazott. A politikai többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes lépéseket tegyen – mondta például. Ezt olyan verzióban is megismételte, hogy a kormánypártok a népi ítéletet és a többség mindenhatóságát a jog uralma fölé helyezték. Sólyom beszéde jelentős részében foglalkozott azokkal az alkotmánymódosításokkal, amiket a Fidesz az utóbbi napokban azért nyomott keresztül a parlamenten, hogy az Alkotmánybíróság várható ellenállását letörve elszipkázhassa a magánnyugdíjpénztári befizetéseket és visszamenőleges extra adót vethessen ki a végkielégítésekre, illetve hogy konkrétan megszüntesse az AB beleszólási lehetőségét egy rakás törvénybe.
Ezen a lejtőn nehéz megállni, mondta az AB jogköreinek fideszes szűkítéséről. Sólyom azért túllépett az aktuális események fölötti kesergésen. Abban reménykedik például, hogy az új alkotmány helyrehozhatja a mostani helyzetet. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy morálisan alááshatja a leendő alaptörvényt az a tény, hogy a mostani alkotmánymódosításokat szakmailag egyértelműen hamis érvekre alapozott politikai kommunikációval indokolta a kormány. De annak legalább örülni lehet, hogy az értelmiség nem hagyta elsikkadni az alkotmányosság alapelveit. Mégis meggyökeresedtek az értelmiségben a jogállami alapértékek! – döbbent meg velem együtt a volt elnök.
Sólyom azt sajnálja a legjobban, hogy a szerdán nagy nehezen megszavazott alkotmánymódosítás-módosítás után a költségvetést érintő törvényekről az AB ugyan kimondhatja, hogy alkotmányellenesek, de ez semmire sem fogja kötelezni a kormányt. „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta az exelnök.
„Jó reggelt” – mormogta mellettem egy diák, amikor Sólyom László, aki a rendszerváltáskor az Ellenzéki Kerekasztal tagjaként tárgyalt a kommunistákkal az alkotmányról, elmesélte, hogy az AB jövőjére vonatkozó friss fideszes ötletek – az elnököt a parlament válassza, ne tárgyalhasson kétharmados törvényeket – ugyanazok, mint az MSZMP javaslatai voltak 1989-ben.
Az ezt követő pódiumbeszélgetés néhány nagy téma körül forgott. Az egyik, hogy tényleg égető szükség van-e új alkotmányra, illetve a mostani tényleg akadálya-e bármiben is az ország demokratikus és sikeres működésének. A krém konszenzusos válasza: nem, igen. Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint bizonyos dolgok javíthatók, de a tartalom nagy része megtartandó lenne, „rendre cáfolhatók az új melletti érvek”. "Nem tudok más indokot elképzelni, mint hogy ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni" – fogalmazott Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke. Jakab András egyetemi docens szerint komoly értékek vannak a mostani alaptörvényben, ami helyett azért kell új, mert ennek az eredete kétes, és az 1949-es számot viseli. Varga Zs. András egyetemi docens, a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője is szereti a hatályost, emellett rámutatott, hogy azt egészében sosem szavazta meg senki.
Az új alkotmány körüli ötletelésen konkrétan többször is hangosan nevettek a pódiumon ülő szakemberek, és vicces arcot is vágtak hozzá. Nem itt kéne kiélni az alkotmányozók kreativitását, mondta Schanda dékán, Sólyom pedig egyszerűen „elképesztőnek tartja” az egész ötletelést, és hiányolja, hogy nem a világos, elérendő célokat jelölték meg előbb. „A vezéreszme az újdonság, de ez üres vezéreszme” – mondta, én meg borzongva gondoltam bele, hogy miket mondhatnak egy balos jogi fórumon a kormányról.
Zlinszky szerint valódi veszélye van a „galoppozó alkotmányozásnak”, pedig az erre szánt időt nem szabadna elspórolni. Először el kéne dönteni a fontos részletkérdéseket, hogy például hány kamarát akarunk, utána lenne értelme fogalmazgatni – magyarázta a hajlott kora ellenére szellemileg feltűnően friss professzor.
Volt még egy kis vita arról, hogy erkölcsi értékek és ideológiai alapvetések kerüljenek-e bele az új szövegbe, és ha igen, milyen súllyal. Sólyom igen óvatos lenne az ilyesmivel, Schanda nem zárkózna el az értékek hangsúlyosabb megjelenítésétől, Lábady, aki hangsúlyosan beszélne a családi értékekről és az embrió élő mivoltáról, még kevésbé. Zlinszky szerint eljött az ideje kimondanunk, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Hogy a katolikus egyetem sem életidegen elefáncsonttorony, azt Varga bizonyította azzal a megjegyzésével, hogy bár szerinte is bele kell írni az embriótémát az alkotmányba, egy abortuszt büntető Magyarország „embertelen világ” lenne.
Ezt a beszélgetést úgy képzeljék el, hogy a hatok fent ültek a pódiumon, egy spirituálisan kerek, materiális formájában hosszúkás asztal mögött, velük szemben a közönség, az első sorban Salamon Lászlóval, aki majd két órán át hallgatta a kormány osztását, majd fölállt szintetizálni.
Ezek után még én sem tudnék könnyen megszólalni, gondoltam, de a hatalmas termetű Salamon ügyesen oldotta meg a helyzetet, azzal kezdte ugyanis, hogy „itt mindenki nagyobb nálam, és nem centiben”, majd leszögezte, hogy „nem méltó arra”, hogy az eredeti felkérésnek megfelelően összegezze az elhangzottakat, ezért inkább csak reagálni fog pár kérdésre.
Nyitásnak azt érzékeltette a kollégákkal, hogy a Lázár-féle alkotmánymódosító nyomulás neki sem tetszett. „Higgyék el, én ennek nem örültem!” – fogalmazott, majd azzal egyensúlyozott, hogy azért az AB sem érinthetetlen szervezet.
Az új alkotmány szükségességét azzal indokolta, hogy a mostani 1949-es évszáma stigma, hiába szerkesztettek 89-ben gyakorlatilag új alaptörvényt. A mostani szöveget viszont nem szabadon választott parlament szavazta meg, és az Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. Ezzel együtt vállalhatónak tartja a mostani alkotmányt is. Még egy indok, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatait ideje beépíteni az alaptörvénybe.
A leendő alkotmányról elmondta, hogy az egyik ötlet szerint a jövőben csak két, egymást követő parlament dupla kétharmados szavazásával lehetne életbe léptetni bármilyen módosítást. Az biztos, hogy ez örökre gátat szabna a felelőtlen ötletelgetésnek, sutyorogta egy koraérett jurátus az előttem lévő sorban.
Salamon kedélyes előadó, aki minduntalan letér a főcsapásról és elmond egy ízes anekdotát, de külső szemlélőként nem tűnt a jogi szakma ördöngős művelőjének. Az kifejezetten vicces volt egy KDNP–Fidesz-politikus szájából, hogy milyen szomorú, hogy olyanokban gondolkodunk, mint kétharmad meg háromnegyed. A leendő alkotmányban a kormány „megfelelő erővel” szeretné megjeleníteni a közösségi értékeket, mert a szimbolikus dolgokat helyre kell tenni.
Schanda Balázs, akihez szívesen járnék bármilyen előadásra, fergeteges katolikus jogászpoénnal zárta a bulit, miszerint „érthető az elfogultságunk, hiszen mindannyian voltunk magzatok”.
Szóval van remény, a kétharmad a legkevésbé sem ölte ki Magyarországról az értelmes vitát, sőt a kőkemény kritikát sem, még egy olyan díszteremből sem, ahol a megjelentek saccra 90 százaléka így vagy úgy, de keresztény-jobboldali. Aki látta, hogyan fő saját levében Salamon, az bízhat benne, hogy mindent még nálunk sem lehet büntetlenül megtenni.
http://index.hu/belfold/2010/11/11/solyom_alkotmany_salamon/
A költő, aki feltalálta a fasizmust
Hanula Zsolt
Hallotta már az olasz költő, Gabriele d'Annunzio nevét? Száz éve a dekadens művészeti irányzat és a szimbolizmus jelentős alakja volt, de nem emiatt fontos (és jórészt elfeledett) alakja a történelemnek. Hanem azért, mert ő találta ki a fasizmust, őt másolta később Mussolini, és egy csomó dologban Hitler is. És máig nem tiszta, hogy az egészet komolyan gondolta-e, vagy csak egy nagyon modern művészi performance-nak szánta.
D'Annunzio magánéletileg nihilista volt, művészileg futurista, drogügyben pedig komoly mértékben kokainista. Műveiben az intellektus felsőbbrendűségét, az abszolút szabadság hajszolását, az élvezeteknek való behódolást hirdette, az ehhez vezető útnak az erőszakot tartotta, ami az ő világképében egy kívánatos, érzékeny és gyönyörű dolog volt. Tucatnyi szeretőt tartott, köztük a kor híres olasz színésznőit. Művészkörökben legendák keringtek az orgiáiról, széles körben elterjedt pletyka járta arról, hogy kivetette két bordáját hogy, nos, úgyis kitalálják miért, száz évvel később Marylin Mansonról pletykálták ugyanezt.
D'Annunzio 1897-ben merő polgárpukkasztásból politikusnak állt, és mindenki nagy meglepetésére be is jutott az olasz parlamentbe. A törvényalkotási munkában egyáltalán nem vett részt, azonban szenvedélyes beszédeket tartott arról, hogy a demokrácia mekkora hülyeség, lévén az emberek túl ostobák ahhoz, hogy fontos dolgokban döntsenek. Ezen felül szorgalmazta, hogy Olaszország lépjen háborúba; igazából teljesen mindegy, hogy ki ellen, őt maga a háború eszméje nyűgözte le.
A történelem hamarosan neki tetsző fordulatot vett, és kitört az első világháború. Az akkor már az ötvenes éveiben járó, Olaszország-szerte népszerű művész azonnal belépett a hadseregbe, megtanult bombázót vezetni, és pilótaként őrültnél őrültebb bevetéseken vett részt. Magát a háborút is leginkább a művészet eszközének tekintette, és ez fontosabb volt számára az ellenség legyőzésénél is. Egyszer például egy nyaktörően kockázatos küldetésben egészen Bécsig repült, de nem bombákat dobott a városra, hanem 50 ezer szórólapot a saját műveivel. Olaszul, mert a németre fordítás ugyan segítette volna a megértésüket, de rontotta volna a művészi hatást. Vakmerő akciói nyomán országszerte háborús hősként ünnepelték.
A világháború vége mérhetetlenül elkeserítette d'Annunziót, aki 2000 fős, radikális nacionalistákból álló serege élén elfoglalta Fiume (ma Rijeka néven Horvátországhoz tartozik) városát, hogy ott megalkossa a maga képére formált tökéletes államot. Alapelve volt, hogy a társadalmat nem a bizalomnak, hanem a hitnek kell összetartania, a kormányzást pedig ennek alárendelni. Ebből adódóan a vezetőnek - vagyis ő magának - vallási vezérként, sőt, messiásként kell viselkednie. D'Annunzio elképesztő személyi kultuszt épített maga köré, az emberek valósággal bálványozták. Saját magát Il Duce néven nevezte, pontosan úgy, mint később Mussolini, aki az olasz fasizmust egy az egyben a fiumei állam alkotmányára építette. Fiume a permanens forradalom állapotában élt, látványos külsőségek között: d'Annunzio gyújtó hangú beszédeket tartott, és egymást érték a parádék, ahol fekete ingben, a vezért a római légiósok karlendítésével köszöntve masíroztak a katonák a városban. A karlendítést később innen vette át a náci propaganda. D'Annunzio Fiuméjában szabad volt a drog és a szerelem, mindenféle formában, és elég nyíltan: a katonákat direkt bátorították a homoszexuális kalandokra, és feljegyzések szólnak temetőkben tartott orgiákról is.
A fiumei szabad állam másfél évig létezett, 1920-ban az olasz hadsereg megtámadta, öt napig bombázta, és elfoglalta a várost, d'Annunzio pedig egy Garda-tó parti villában félig-meddig önkéntes száműzetésbe vonult. Két év múlva máig tisztázatlan körülmények között kiesett egy emeleti ablakon, súlyosan megsérült, és azzal végleg visszavonult a közélettől – bár magánlevelezésben Mussolinit még éveken át próbálta lebeszélni a Hitlerrel való bármilyen együttműködésről. A második világháború kitörését már nem élte meg, 1938-ban stroke-ban halt meg. Addigra Mussolini már egy csomó ötletét lemásolta, és megvalósította nagyban. Szülővárosában, Pescarában a mai napig hihetetlenül népszerű, egyetem, múzeum, stadion és több utca viseli a nevét.
http://index.hu/tudomany/til/2015/12/12/a_kolto_aki_feltalalta_a_fasizmust/
Hallotta már az olasz költő, Gabriele d'Annunzio nevét? Száz éve a dekadens művészeti irányzat és a szimbolizmus jelentős alakja volt, de nem emiatt fontos (és jórészt elfeledett) alakja a történelemnek. Hanem azért, mert ő találta ki a fasizmust, őt másolta később Mussolini, és egy csomó dologban Hitler is. És máig nem tiszta, hogy az egészet komolyan gondolta-e, vagy csak egy nagyon modern művészi performance-nak szánta.
D'Annunzio magánéletileg nihilista volt, művészileg futurista, drogügyben pedig komoly mértékben kokainista. Műveiben az intellektus felsőbbrendűségét, az abszolút szabadság hajszolását, az élvezeteknek való behódolást hirdette, az ehhez vezető útnak az erőszakot tartotta, ami az ő világképében egy kívánatos, érzékeny és gyönyörű dolog volt. Tucatnyi szeretőt tartott, köztük a kor híres olasz színésznőit. Művészkörökben legendák keringtek az orgiáiról, széles körben elterjedt pletyka járta arról, hogy kivetette két bordáját hogy, nos, úgyis kitalálják miért, száz évvel később Marylin Mansonról pletykálták ugyanezt.
D'Annunzio 1897-ben merő polgárpukkasztásból politikusnak állt, és mindenki nagy meglepetésére be is jutott az olasz parlamentbe. A törvényalkotási munkában egyáltalán nem vett részt, azonban szenvedélyes beszédeket tartott arról, hogy a demokrácia mekkora hülyeség, lévén az emberek túl ostobák ahhoz, hogy fontos dolgokban döntsenek. Ezen felül szorgalmazta, hogy Olaszország lépjen háborúba; igazából teljesen mindegy, hogy ki ellen, őt maga a háború eszméje nyűgözte le.
A történelem hamarosan neki tetsző fordulatot vett, és kitört az első világháború. Az akkor már az ötvenes éveiben járó, Olaszország-szerte népszerű művész azonnal belépett a hadseregbe, megtanult bombázót vezetni, és pilótaként őrültnél őrültebb bevetéseken vett részt. Magát a háborút is leginkább a művészet eszközének tekintette, és ez fontosabb volt számára az ellenség legyőzésénél is. Egyszer például egy nyaktörően kockázatos küldetésben egészen Bécsig repült, de nem bombákat dobott a városra, hanem 50 ezer szórólapot a saját műveivel. Olaszul, mert a németre fordítás ugyan segítette volna a megértésüket, de rontotta volna a művészi hatást. Vakmerő akciói nyomán országszerte háborús hősként ünnepelték.
A világháború vége mérhetetlenül elkeserítette d'Annunziót, aki 2000 fős, radikális nacionalistákból álló serege élén elfoglalta Fiume (ma Rijeka néven Horvátországhoz tartozik) városát, hogy ott megalkossa a maga képére formált tökéletes államot. Alapelve volt, hogy a társadalmat nem a bizalomnak, hanem a hitnek kell összetartania, a kormányzást pedig ennek alárendelni. Ebből adódóan a vezetőnek - vagyis ő magának - vallási vezérként, sőt, messiásként kell viselkednie. D'Annunzio elképesztő személyi kultuszt épített maga köré, az emberek valósággal bálványozták. Saját magát Il Duce néven nevezte, pontosan úgy, mint később Mussolini, aki az olasz fasizmust egy az egyben a fiumei állam alkotmányára építette. Fiume a permanens forradalom állapotában élt, látványos külsőségek között: d'Annunzio gyújtó hangú beszédeket tartott, és egymást érték a parádék, ahol fekete ingben, a vezért a római légiósok karlendítésével köszöntve masíroztak a katonák a városban. A karlendítést később innen vette át a náci propaganda. D'Annunzio Fiuméjában szabad volt a drog és a szerelem, mindenféle formában, és elég nyíltan: a katonákat direkt bátorították a homoszexuális kalandokra, és feljegyzések szólnak temetőkben tartott orgiákról is.
A fiumei szabad állam másfél évig létezett, 1920-ban az olasz hadsereg megtámadta, öt napig bombázta, és elfoglalta a várost, d'Annunzio pedig egy Garda-tó parti villában félig-meddig önkéntes száműzetésbe vonult. Két év múlva máig tisztázatlan körülmények között kiesett egy emeleti ablakon, súlyosan megsérült, és azzal végleg visszavonult a közélettől – bár magánlevelezésben Mussolinit még éveken át próbálta lebeszélni a Hitlerrel való bármilyen együttműködésről. A második világháború kitörését már nem élte meg, 1938-ban stroke-ban halt meg. Addigra Mussolini már egy csomó ötletét lemásolta, és megvalósította nagyban. Szülővárosában, Pescarában a mai napig hihetetlenül népszerű, egyetem, múzeum, stadion és több utca viseli a nevét.
http://index.hu/tudomany/til/2015/12/12/a_kolto_aki_feltalalta_a_fasizmust/
2015. december 6., vasárnap
Válságba sodorta Lengyelországot az "Orbán-módszer"
Alkotmányos válság alakult ki Lengyelországban, miután az alkotmánybíróság régi tagjai jogellenesnek minősítették az új alkotmánybírák megválasztását. Az ellenzék attól tart, hogy az új kormány a saját embereivel rakja tele a demokratikus intézményeket.
Egymás kinevezését illegálisnak tartó csoportokra bomolhat a lengyel alkotmánybíróság, miután a testület hivatalban lévő tagjai jogellenesnek minősítették az új tagok megválasztását. Az októberi választások nyomán hatalomra került radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártja elődje jelöltjeit félresöpörve akar új embereket ültetni az alkotmánybíróságba - derül ki a bne Intellinews régiós hírportál cikkéből.
Andrzej Duda, a PiS-hez tartozó államfő májusban megtagadta, hogy feleskesse az előző kormánypárt, a mérsékelt jobboldali Polgári Platform (PO) alkotmánybíró-jelöltjeit. A PiS kihasználva parlamenti többségét öt új embert állított a helyükre, akiket Duda annak rendje és módja szerint néhány órával megválasztásuk után fel is esketett.
Bagoly mondja...
Az ellenzék szerint a PiS lábbal tiporja az alkotmányt és precedenst teremthet arra, hogy bármely hatalomra kerülő politikai erő a saját embereivel rakja tele az állami intézményeket.
A kormánypárt szerint viszont csak azokat a jelölteket állították félre, akikkel a PO akarta a saját oldalára billenteni az alkotmánybíróság összetételét, hogy a testület a kormányváltás után jogi beavatkozásaival megakadályozza PiS programjának végrehajtását.
A válság akkor robban ki, amikor az alkotmánybíróság állásfoglalást adott ki a májusban megválasztott öt bírójelöltről. Eszerint közülük három mandátuma legitim, kettőé nem, ezért az államfő nem tehet mást, mint hogy - pótolva mulasztását - felesketi őket. Ebből az álláspontból az is követezik, hogy az új kormány öt jelöltje illegitim, így nem foglalhatják el a helyüket.
Nem engednek
A PiS világossá tette, hogy nem befolyásolja az alkotmánybírósági döntés. Szerintük az öt új alkotmánybíró kinevezése rendben van. A kormánypárt indoklása szerint a PO sértette meg először az alkotmányt, amikor az év elején elfogadott egy törvényt, amely lehetővé tette, hogy három helyett öt alkotmánybírót jelöljön. Ők csak ki akarták javítani elődjük hibáját - jelentette ki a kormányszóvivő.
A patthelyzet teljes káoszhoz vezetett. Az alkotmánybíróságnak két rivális tagsága van - tízfős átfedéssel -, amelyek kölcsönösen megkérdőjelezik egymás legitimitását. Az elemzők szerint azonban többről is szó van itt: a PiS hatalomra kerülve változtatott azon, amilyen képet a választóknak mutatott.
Kaméleon
A szavazás előtt sikeresen hitette el az emberekkel, hogy hátra hagyta radikális múltját, s immáron mérsékelt politikai erőként kér felhatalmazást a kormányzásra. Beata Szydlo személyében egy ismeretlen politikust tolt előre miniszterelnök-jelöltnek, miközben a párt erős embere, Jaroszlav Kaczynski, a PiS ellnöke háttérbe húzódott.
Hatalomra kerülve azonban mindent félresöpört az az igényük, hogy javítsák a kormányzás hatékonyságát, ami az ellenzék és politikai elemzők szerint gyengíti a lengyel demokráciát. (Egyes bírálók az első Orbán-kormány rohamos intézményi beavatkozásaihoz hasonlítják az új lengyel kormány tevékenységét - a szerk.)
Tisztogatás
Duda elnököt bírálják, mert jóváhagyta egy olyan személy kinevezését a titkosszolgálatok élére, akit korábban hatalmi visszaélések miatt eltiltottak attól, hogy közhivatalt vállaljon. A PiS egyik radikális politikusa lett a védelmi miniszter és óriási tisztogatás indult az állami vállalatok vezető testületeiben.
Sokan attól tartanak, hogy Kaczynski - ahogy a PiS korábbi kormányzása idején egyszer már megtette - menet közben felváltja Szydlót a kormányfői székben. Hírek szerint az új miniszterelnök szabadságon volt, amikor a pártelnök összeállította a kormányt.
A PiS tevékenysége alapján nagyon úgy tűnik, hogy nem szégyellősek úgy alakítani a szabályokat, hogy pártkatonákat ültethessenek a legfontosabb intézmények döntéshozó pozícióiba - mondja Otilia Dhand a Teneo Intelligence kutatóintézet elemzője. A cél, hogy semmi se akadályozza a reformprogramjuk végrehajtását. Az alkotmánybírósággal kapcsolatos lépést is részben azzal indokolták, hogy a testület, ha nem változtatnak rajta, megakadályozhatná például a nyugdíjkorhatár leszállítását.
Új ellenzék
Emellett csökkenteni akarják az áfát, növelnék a jövedelemadókat és a gyermekgondozási segélyt. A hiányzó bevételeket, illetve növekvő kiadásokat a bankokra kivetett különadóból, illetve egy új tranzakciós adóból gereblyéznék össze.
Az ellenzék legnagyobb pártja, amely a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem a PO, hanem egy új politikai erő, a Nowoczesna, ennek éppen az ellenkezőjét akarja. Zsugorítaná az állami szektort, erősítené a kis- középvállalatokat, visszaszorítaná a szakszervezeteket, ellenállna az állam és az egyház közeledésének, együttműködne a bevándorlási válság megoldásában az EU-val.
Politikai válság
Dhan attól tart, hogy a folyamatok végeredménye a lengyel társadalom megosztottságának növekedése lesz. A PiS választási kampányában kihasználta az egész Európában érezhető elitellenes hanglatot. A PO-t elitista, liberális pártként festette a falusi, vallásos lakosság elé, amely nem osztotta meg a gazdasági sikerek gyümölcseit az néppel.
A legfőbb veszély az, hogy az alkotmányos válságra válaszul a következő hetekben kialakul egy kormányellenes utcai mozgalom - figyelmeztet a szakértő. Ezt csak erősítheti, hogy a PiS jelezte: meg akarja szerezni az ellenőrzést az állami média felett is. Válaszul a kormánypárt támogatói ellentüntetéseket szervezhetnek. Így juthatunk el ahhoz, hogy tovább mélyül a szakadék a lengyel társadalom különböző csoportjai között.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/valsagba_sodorta_lengyelorszagot_az_orban-modszer.606976.html
Egymás kinevezését illegálisnak tartó csoportokra bomolhat a lengyel alkotmánybíróság, miután a testület hivatalban lévő tagjai jogellenesnek minősítették az új tagok megválasztását. Az októberi választások nyomán hatalomra került radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártja elődje jelöltjeit félresöpörve akar új embereket ültetni az alkotmánybíróságba - derül ki a bne Intellinews régiós hírportál cikkéből.
Andrzej Duda, a PiS-hez tartozó államfő májusban megtagadta, hogy feleskesse az előző kormánypárt, a mérsékelt jobboldali Polgári Platform (PO) alkotmánybíró-jelöltjeit. A PiS kihasználva parlamenti többségét öt új embert állított a helyükre, akiket Duda annak rendje és módja szerint néhány órával megválasztásuk után fel is esketett.
Bagoly mondja...
Az ellenzék szerint a PiS lábbal tiporja az alkotmányt és precedenst teremthet arra, hogy bármely hatalomra kerülő politikai erő a saját embereivel rakja tele az állami intézményeket.
A kormánypárt szerint viszont csak azokat a jelölteket állították félre, akikkel a PO akarta a saját oldalára billenteni az alkotmánybíróság összetételét, hogy a testület a kormányváltás után jogi beavatkozásaival megakadályozza PiS programjának végrehajtását.
A válság akkor robban ki, amikor az alkotmánybíróság állásfoglalást adott ki a májusban megválasztott öt bírójelöltről. Eszerint közülük három mandátuma legitim, kettőé nem, ezért az államfő nem tehet mást, mint hogy - pótolva mulasztását - felesketi őket. Ebből az álláspontból az is követezik, hogy az új kormány öt jelöltje illegitim, így nem foglalhatják el a helyüket.
Nem engednek
A PiS világossá tette, hogy nem befolyásolja az alkotmánybírósági döntés. Szerintük az öt új alkotmánybíró kinevezése rendben van. A kormánypárt indoklása szerint a PO sértette meg először az alkotmányt, amikor az év elején elfogadott egy törvényt, amely lehetővé tette, hogy három helyett öt alkotmánybírót jelöljön. Ők csak ki akarták javítani elődjük hibáját - jelentette ki a kormányszóvivő.
A patthelyzet teljes káoszhoz vezetett. Az alkotmánybíróságnak két rivális tagsága van - tízfős átfedéssel -, amelyek kölcsönösen megkérdőjelezik egymás legitimitását. Az elemzők szerint azonban többről is szó van itt: a PiS hatalomra kerülve változtatott azon, amilyen képet a választóknak mutatott.
Kaméleon
A szavazás előtt sikeresen hitette el az emberekkel, hogy hátra hagyta radikális múltját, s immáron mérsékelt politikai erőként kér felhatalmazást a kormányzásra. Beata Szydlo személyében egy ismeretlen politikust tolt előre miniszterelnök-jelöltnek, miközben a párt erős embere, Jaroszlav Kaczynski, a PiS ellnöke háttérbe húzódott.
Hatalomra kerülve azonban mindent félresöpört az az igényük, hogy javítsák a kormányzás hatékonyságát, ami az ellenzék és politikai elemzők szerint gyengíti a lengyel demokráciát. (Egyes bírálók az első Orbán-kormány rohamos intézményi beavatkozásaihoz hasonlítják az új lengyel kormány tevékenységét - a szerk.)
Tisztogatás
Duda elnököt bírálják, mert jóváhagyta egy olyan személy kinevezését a titkosszolgálatok élére, akit korábban hatalmi visszaélések miatt eltiltottak attól, hogy közhivatalt vállaljon. A PiS egyik radikális politikusa lett a védelmi miniszter és óriási tisztogatás indult az állami vállalatok vezető testületeiben.
Sokan attól tartanak, hogy Kaczynski - ahogy a PiS korábbi kormányzása idején egyszer már megtette - menet közben felváltja Szydlót a kormányfői székben. Hírek szerint az új miniszterelnök szabadságon volt, amikor a pártelnök összeállította a kormányt.
A PiS tevékenysége alapján nagyon úgy tűnik, hogy nem szégyellősek úgy alakítani a szabályokat, hogy pártkatonákat ültethessenek a legfontosabb intézmények döntéshozó pozícióiba - mondja Otilia Dhand a Teneo Intelligence kutatóintézet elemzője. A cél, hogy semmi se akadályozza a reformprogramjuk végrehajtását. Az alkotmánybírósággal kapcsolatos lépést is részben azzal indokolták, hogy a testület, ha nem változtatnak rajta, megakadályozhatná például a nyugdíjkorhatár leszállítását.
Új ellenzék
Emellett csökkenteni akarják az áfát, növelnék a jövedelemadókat és a gyermekgondozási segélyt. A hiányzó bevételeket, illetve növekvő kiadásokat a bankokra kivetett különadóból, illetve egy új tranzakciós adóból gereblyéznék össze.
Az ellenzék legnagyobb pártja, amely a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem a PO, hanem egy új politikai erő, a Nowoczesna, ennek éppen az ellenkezőjét akarja. Zsugorítaná az állami szektort, erősítené a kis- középvállalatokat, visszaszorítaná a szakszervezeteket, ellenállna az állam és az egyház közeledésének, együttműködne a bevándorlási válság megoldásában az EU-val.
Politikai válság
Dhan attól tart, hogy a folyamatok végeredménye a lengyel társadalom megosztottságának növekedése lesz. A PiS választási kampányában kihasználta az egész Európában érezhető elitellenes hanglatot. A PO-t elitista, liberális pártként festette a falusi, vallásos lakosság elé, amely nem osztotta meg a gazdasági sikerek gyümölcseit az néppel.
A legfőbb veszély az, hogy az alkotmányos válságra válaszul a következő hetekben kialakul egy kormányellenes utcai mozgalom - figyelmeztet a szakértő. Ezt csak erősítheti, hogy a PiS jelezte: meg akarja szerezni az ellenőrzést az állami média felett is. Válaszul a kormánypárt támogatói ellentüntetéseket szervezhetnek. Így juthatunk el ahhoz, hogy tovább mélyül a szakadék a lengyel társadalom különböző csoportjai között.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/valsagba_sodorta_lengyelorszagot_az_orban-modszer.606976.html
Tisztújítás előtt az Alkotmánybíróság
Jövő tavasszal akár négy alkotmánybírót is választhat az Országgyűlés egyszerre. Az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a Magyar Idők érdeklődésére azt mondta: a testületnek szüksége lenne egy jogtörténészre, egy munkajogászra és egy környezetvédelmi jogi szakemberre. Lenkovics Barnabás kifejtette, az AB feladatköre bővült és összetettebbé vált. A grémiumnak fontos szerep jutott a válságkezelés alkotmányos feltételeinek kimunkálásában.
– A következő esztendő a szokásosnál várhatóan több változást hoz az Alkotmánybíróságon (AB), hiszen a parlamentnek négy új bírót kell választania, s szavaznia kell az elnök személyéről is. Egy bírói hely jelenleg üres, jövő áprilisig pedig lejár további három bíró mandátuma, köztük az ön bírói és elnöki megbízatása. Hogyan készül az elkövetkező időkre?
– A személyemet illetően még nem hoztam döntést. Két jó barátom közül az egyik azt tanácsolta: ne vállaljak új megbízatást, hiszen korábban, 2001 és 2007 között hat évig ombudsman voltam, 2007-től pedig alkotmánybíróként dolgozom. Elnöknek tavaly decemberben választott meg a parlament. Szerinte ez a teljesítmény így is tiszteletreméltó, a csúcson kell abbahagyni. Másik barátom viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy én afféle utolsó mohikán vagyok, olyan újraválasztható alkotmánybíró, aki még 2010 előtt került be a testületbe. Ha maradnék, képviselhetném a folyamatosságot a negyedszázad alatt kimunkált és maradandónak bizonyult értékek, valamint az új alaptörvény követelményei között.
– Megítélése szerint milyen jogi szakterületek képviselőire lenne leginkább szükség a 15 tagú testületben?
– Nagyon hiányzik egy jogtörténész – mint amilyen korábban Balogh Elemér volt –, már csak azért is, mert az alaptörvény a történeti alkotmány vívmányait fontos szempontnak tekinti. Tudni kell azt is, hogy sok munkajogi panasz érkezik hozzánk, emiatt előnyös lehetne egy munkajogász megválasztása a testületbe. A jövő generációk érdekeinek érvényesítéséhez pedig egy környezetvédelmi jogi szakemberre is szükség volna.
– Hivatali idejében előadója volt több nagy horderejű, közérdekű ügynek. Ön szerint melyek azok az esetek, amelyek a jövőben példaként szolgálhatnak a jogalkotók és a jogalkalmazók számára?
– Ilyen volt a többi között a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló határozat. Ez nem tette ugyan lehetővé, hogy az azonos nemű párok házasságot kössenek, de arra módot adott, hogy az anyakönyvvezetőnél bejegyeztessék magukat, vagyis a házassághoz nagyon hasonló státust létesítsenek. A sajtóvisszhangokból kiderült: az érintettek azt kapták, amit reálisan elvártak. A jogi szakirodalom viszont úgy értékelte, hogy a döntéssel messzebb kerültünk Európától. Véleményem szerint ebben az esetben nem csupán jogi kérdésről van szó. Az elöregedés, a népesség fogyása, a reprodukció hiánya egyaránt a házasság és a család válságával függ össze. Figyelemreméltó és furcsa tény az is, hogy a különböző neműek sokszor nem kötnek házasságot, ha kötnek is, elválnak, gyakran nem vállalnak gyereket. Az azonos neműek ugyanakkor mindenképpen követelik maguknak a házasság jogát és az örökbefogadás lehetőségét is. Azt hiszem, ezt mint társadalmi jelenséget érdemes lenne mélyebben is megvizsgálni.
– Számos szociális, erkölcsi kérdés felvetődött a másik nagy ügycsoportban, a fogyasztói kölcsönszerződések különféle kategóriáiban is.
– Emlékeztetnék rá, hogy először a kormány kereste meg az AB-t alkotmányértelmezést kérve. Válaszunkat viszonylag könnyű volt megfogalmazni. A kilencvenes évek elején ugyanis a kedvezményes OTP-kölcsönök esetében az akkori Alkotmánybíróság lehetővé tette, hogy a törvényhozó bizonyos feltételekkel beavatkozzon a magánjogi szerződésekbe. Akkor a költségvetést védte a kamatemelést lehetővé tévő törvény. A devizahitelek esete annyiban különbözik a régi OTP-ügytől, hogy a mostani beavatkozással az adósokat mentette a törvényhozás. A döntéssel alkotmányos rangra emeltük a klasszikus magánjogi elvet, amely szerint a szerződés tartalma jogszabállyal hozzáigazítható a megváltozott körülményekhez. A határozatunk nyomán megfogalmazott adósmentő jogszabályok előzményéhez hozzátartozott az is, hogy az ügyek nagy száma miatt az igazságszolgáltatás képtelen lett volna egyenként elbírálni az eseteket. Ha mind a nyolcszázezer hitelfelvevő megindítja a pert, a bírák évekig csak az ő ügyeikben ítélkezhettek volna.
A taláros testület elnöke még nem döntött arról, hogy továbbra is vállalná-e a megbízatást – Fotó: Bach Máté
– A kormány alkotmányértelmezést kérő beadványán kívül a kölcsönfelvevők is megkeresték az AB-t. Több százan kifogásolták, hogy a Kúria és a jogszabály döntése alapján az árfolyamkockázat végeredményben az ügyfeleket terhelte a devizaügyben. Segítséget csak az árfolyamrés megállapítása és az egyoldalú kamatemelés miatt kaptak.
– Az alkotmányjogi panaszok többségét elutasítottuk, hiszen maga a jogi szabályozás egészében véve alkotmányos volt, a teherelosztás pedig összetett és bonyolult politikai kérdés. Nagy tanulsága az esetkörnek, hogy a társadalmi méretű válsághelyzetek kezeléséhez a hatalmi ágak megfelelő együttműködésére van szükség. A devizaügyben a Kúria jogegységi határozatai, az adósmentő törvények és az Alkotmánybíróság döntése együttesen járultak hozzá, hogy a korábbi válsághelyzet enyhüljön.
– A Quaestor-ügyben hozott határozatuk ugyancsak nagy vihart kavart, a törvényhozásnak ugyanakkor még vannak teendői.
– Döntésünk lényege az volt, hogy a tulajdonjog korlátozható, de csak megfelelő garanciákkal, s figyelembe kell venni a diszkrimináció tilalmát is. Több fejlemény is utal arra, hogy a pénzügyi kultúrát az elmúlt huszonöt évben még nem sikerült kellőképpen elsajátítanunk. Ez nem is csoda, hiszen 1948-tól a rendszerváltozásig az országban egyetlen nagy bank és egy takarékszövetkezeti szektor működött, a lakosság a pénzét ezekben az intézményekben minimális kamaton, de állami garanciával tarthatta. Befektetésekről nem beszélhettünk, így betétes- vagy befektetővédelmi alapra sem volt szükség. Mostani döntésünkben megjelöltük az alkotmányos szabályozás szempontjait.
– Egyetemi tanárként a polgári jog egyik hazai szakértője. Megítélése szerint hogyan érvényesül a tulajdonjog védelme és miként függ ez össze a szabadságjogokkal?
– Ez számomra a legkedvesebb kérdés, de talán a legátfogóbb és a legnehezebb is. A klasszikus megállapítás szerint csak a szabad magántulajdon, a szabad polgár, a szabad társadalom modellje működőképes. A demokrácia ott nagyon erős, ahol a tulajdonjogok viszonylag egyenletesen oszlanak meg a polgárok között. Ezt egyszerűbben mostanság úgy fejezik ki, hogy széles vagyonos középosztályra van szükség. Hollandia, Dánia, és Svédország azért példa mások számára, mert ott széles vagyonos rétegek vannak, viszonylag kevés a kiugróan gazdag s a nagyon szegény ember. Magyarország sosem volt ilyen. Sőt a szocializmusban mindenkit megfosztottak a magántulajdonától, majd az állami paternalizmussal az emberek egy részét leszoktatták arról is, hogy a saját vagyonukból, munkájukból éljenek meg. Ezután sokan megtapasztalták, hogy amit a szocializmus elvett, azt a rendszerváltó privatizáció nem adta vissza. Úgynevezett bérmunka-társadalom jött létre. A bérmunkás nem magántulajdonos, hanem utasítás alapján másnak dolgozik, és ezért pénzt kap. A béréből aztán vehet javakat, ebből áll a tulajdona, ám ez éppen olyan, mint a szocializmusban a személyi tulajdon volt: a tömegek számára csak a puszta létfeltételeket garantálja. A bérmunkás a jobb megélhetés reményében – olykor meggondolatlanul – súlyos adósságterhet is vállal. Nekünk, alkotmánybíráknak ilyen közegben kell egyidejűleg megvédenünk a magánszektort, a pénzügyi szférát, a gazdasági szereplők alkotmányos jogait, s az állam segítségére rászoruló polgárok alapjogait.
– Az elmúlt idők változásait is figyelembe véve ön szerint milyen szerepet tölt be az Alkotmánybíróság a jogállam rendszerében?
– Szerintem helyes, hogy megszűnt az úgynevezett populáris akció, vagyis az a lehetőség, hogy bárki bármelyik jogszabály elemzését kérje az Alkotmánybíróságtól. Tudjuk, hogy ezt a változást maga az AB kezdeményezte, mert azelőtt sokan minden érintettség nélkül sorozatosan küldtek beadványokat a testülethez. Az új szabályok szerint is van azonban lehetőség a közvetlen megkeresésre, hiszen jelenleg normakontrollt kérhet a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az ombudsman. Az előttük folyamatban lévő ügyben az igazságszolgáltatásban dolgozó bírák is az AB-hez fordulhatnak, ha úgy látják, hogy sérti az alaptörvényt az a jogszabály, amelynek alapján ítélkezniük kellene. Az állampolgárok szintén kérhetik a testülettől annak a rendelkezésnek a vizsgálatát, amely közvetlenül kötelezi őket valamire, vagy amit ügyükben a bíróság vagy a hatóság alkalmazott. Normakontrollra tehát így is bőven van lehetőség. Ehhez járul a három éve bevezetett intézmény, vagyis az olyan alkotmányjogi panasz, amelyet a bíróság ítélete miatt nyújthatnak be az érintettek. A tudomány és a szakirodalom egyébként hosszú időn át követelte, hogy ne elvont fogalmakkal bíbelődve, elefántcsonttoronyban határozzon az Alkotmánybíróság, hanem vigye közelebb az alkotmányt az emberhez, a konkrét életviszonyokhoz. Az alkotmányjogi panaszok ezt a feladatot róják most a testületre.
– Miként jellemezné annak a csaknem kilenc esztendőnek a gyakorlatát, amelyet ön az AB-n töltött?
– Eddig azt mondták, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamban a törvényhozók bírája. Ez szimpla, leegyszerűsítő megközelítés. A példák azt tanúsítják, hogy az AB változatlanul bírája a törvényhozásnak, bár szűkebb körben. Ugyanakkor elvégzi a végrehajtó hatalom kontrollját is, hiszen a kormányzati cselekvéshez legtöbbször törvénymódosítás kell. Az alkotmányjogi panaszok elbírálásával fontos szerepünk van az ítélkezés ellenőrzésében is. Azt mondhatom tehát: a hatáskörünk kiterjedt. Kiemelném másfelől, hogy részt kellett vállalnunk a válságkezelésből. Az elmúlt évek pénzügyi, gazdasági, szociális fejleményei megkövetelték, hogy kialakítsuk a gyors, hatékony megoldások alkotmányos kereteit. Ebben nincsenek követendő külföldi példák, ezért is nehéz a tennivalónk. A jelen helyzetben tehát arra nincs mód, hogy egy német alkotmánybírósági határozatot vagy egy amerikai legfelsőbb bírósági döntést egyszerűen átültessünk a magyar jogrendbe. Számos esetben magunknak kell az új kérdésekre új válaszokat adni. Sajátos magyar körülményeink között – európai és nemzetközi jogi kötelezettségeinkre is tekintettel – nekünk kell az alkotmányos identitásunkat meghatároznunk.
http://magyaridok.hu/belfold/197053-197053/
2015. december 3., csütörtök
Lengyel alkotmánybíróság: A be nem iktatott alkotmánybírák egy részét az alkotmánynak megfelelően választották meg
Az előző parlamenti ciklus végén megválasztott, de Andrzej Duda elnök által be nem iktatott öt lengyel alkotmánybíró közül hármat az alkotmánynak megfelelően, kettőt pedig alkotmányellenesen választottak meg - határozott csütörtökön a lengyel alkotmánybíróság, szembeszegülve az parlament állásfoglalásával.
A 15 tagú testület ülésén mindössze 5 alkotmánybíró vett részt, ezért a határozat érvényességét minden bizonnyal vitatni fogják.
Az alkotmánybírósági eljárást utcai tüntetések kísérték. A tüntetők egyik csoportja az eddigi alkotmánybíróságot támogató, a másik a testületet bíráló jelszavakat hangoztatott, az embereket rendőrségi kordon választotta el egymástól.
Az előző parlament az októberi parlamenti választások előtt két hónappal az akkor kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) többségével törvénymódosítást fogadott el. A módosítás lehetővé tette, hogy a korábbi parlament október elején az alkotmánybíróság öt új tagját válassza meg, bár elődjeik hivatali ciklusa csak a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülését eredményező parlamenti választások után ért véget.
Az alkotmánybíróság csütörtökön csak annak a két bírónak a megválasztását találta alkotmányellenesnek, akiknek elődjei decemberig vannak hivatalban. Három bíró mandátuma az októberi parlamenti választások után, de még az új parlament nyitóülése előtt ért véget, ezeknek megválasztását az alkotmánybíróság helyben hagyta.
Andrzej Duda lengyel elnök nem iktatta be a PO jelöltjeiként megválasztott alkotmánybírák egyikét sem, azzal érvelve, hogy ez sértené a demokrácia elveit. Az alkotmánybíróság csütörtökön úgy találta: az államfőnek haladéktalanul kellett volna beiktatnia a megválasztottakat.
A korábban megválasztott bírák mandátumát az új parlamenti ciklusban a PiS-többségű szejm egy újabb törvénymódosítás révén érvénytelenítette, és szerdán öt új bírót választott meg helyettük. Az újonnan megválasztott bírák közül csütörtökre virradó éjjel Andrzej Duda négyet be is iktatott, egy beiktatása csak a jövő héten esedékes, mivel csak akkor jár le a következő mandátum. A frissen beiktatott bírák nem vettek részt a csütörtöki tárgyaláson.
A PiS bírójelöltjeinek megválasztását az ellenzék politikusai törvénytelennek minősítették. A megválasztásukkal kapcsolatos alkotmánybírósági panaszt a következő napokban bírálják felül.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm, és az államfő iktatja be őket hivatalukba. Az alkotmánybíróság jelenleg 15 tagja közül tizet a PO, ötöt a PiS kormányzása idején választották meg.
Szerda este a lengyel parlament alsóháza öt új alkotmánybírót választott. Az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatását eredményező szavazást heves politikai vita kísérte, az ellenzék törvényellenes választásról beszélt.
A lengyel államfői hivatal bejelentette: Andrzej Duda csütörtök este tart beszédet a lengyel közszolgálati televízióban.
Forrás: MTI | STOP
A 15 tagú testület ülésén mindössze 5 alkotmánybíró vett részt, ezért a határozat érvényességét minden bizonnyal vitatni fogják.
Az alkotmánybírósági eljárást utcai tüntetések kísérték. A tüntetők egyik csoportja az eddigi alkotmánybíróságot támogató, a másik a testületet bíráló jelszavakat hangoztatott, az embereket rendőrségi kordon választotta el egymástól.
Az előző parlament az októberi parlamenti választások előtt két hónappal az akkor kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) többségével törvénymódosítást fogadott el. A módosítás lehetővé tette, hogy a korábbi parlament október elején az alkotmánybíróság öt új tagját válassza meg, bár elődjeik hivatali ciklusa csak a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülését eredményező parlamenti választások után ért véget.
Az alkotmánybíróság csütörtökön csak annak a két bírónak a megválasztását találta alkotmányellenesnek, akiknek elődjei decemberig vannak hivatalban. Három bíró mandátuma az októberi parlamenti választások után, de még az új parlament nyitóülése előtt ért véget, ezeknek megválasztását az alkotmánybíróság helyben hagyta.
Andrzej Duda lengyel elnök nem iktatta be a PO jelöltjeiként megválasztott alkotmánybírák egyikét sem, azzal érvelve, hogy ez sértené a demokrácia elveit. Az alkotmánybíróság csütörtökön úgy találta: az államfőnek haladéktalanul kellett volna beiktatnia a megválasztottakat.
A korábban megválasztott bírák mandátumát az új parlamenti ciklusban a PiS-többségű szejm egy újabb törvénymódosítás révén érvénytelenítette, és szerdán öt új bírót választott meg helyettük. Az újonnan megválasztott bírák közül csütörtökre virradó éjjel Andrzej Duda négyet be is iktatott, egy beiktatása csak a jövő héten esedékes, mivel csak akkor jár le a következő mandátum. A frissen beiktatott bírák nem vettek részt a csütörtöki tárgyaláson.
A PiS bírójelöltjeinek megválasztását az ellenzék politikusai törvénytelennek minősítették. A megválasztásukkal kapcsolatos alkotmánybírósági panaszt a következő napokban bírálják felül.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm, és az államfő iktatja be őket hivatalukba. Az alkotmánybíróság jelenleg 15 tagja közül tizet a PO, ötöt a PiS kormányzása idején választották meg.
Szerda este a lengyel parlament alsóháza öt új alkotmánybírót választott. Az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatását eredményező szavazást heves politikai vita kísérte, az ellenzék törvényellenes választásról beszélt.
A lengyel államfői hivatal bejelentette: Andrzej Duda csütörtök este tart beszédet a lengyel közszolgálati televízióban.
Forrás: MTI | STOP
2015. december 2., szerda
OROSZORSZÁG FELMENTETTE MAGÁT A STRASBOURGI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI ALÓL
FERENCI PÉTER – MTI - 2015. DECEMBER 1. 21:16
Oroszországnak jogában áll nem alkalmazni az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntéseit, ha azok ellentétesek az orosz alkotmánnyal - erről fogadott el törvényt az orosz parlament alsóháza, előkészítve a jogi hátteret a Jukosz kőolajipari vállalat egykori részvényesei kárpótlásának elutasításához.
A 438 fős dumában 434 igen szavazattal elfogadott törvény előbbre helyezi az orosz alkotmánybíróság illetékességét az Európa Tanács igazságügyi szervénél, az EJEB-nél.
"Ez problémás" - kommentálta a szavazást Strasbourgban Daniel Holtgen, az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak a szóvivője. Hozzátette, hogy a keddi szavazás még nem jelenti a törvény végleges elfogadását.
"Ez nem vet véget az orosz hatóságokkal való konstruktív párbeszédünknek" - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a főtitkár kapcsolatban marad a duma képviselőivel, remélve, hogy sikerül rábírni őket álláspontjuk felülbírálására.
Az Európa Tanács júliusban már aggodalmának adott hangot, amikor az orosz alkotmánybíróság hangsúlyozta az EJEB döntéseivel szembeni elsőbbségét.
A kedden jóváhagyott törvény értelmében Oroszország nem lesz kötelezhető a jövőben az EJEB döntéseinek alkalmazására, nevezetesen annak a döntésnek a végrehajtására, amely 1,9 milliárd eurós kártérítés kifizetésére kötelezi a 2004-ben pénzügyi csalás vádjával szétdarabolt Jukosz vállalat volt részvényeseinek, közöttük az ellenzéki Mihail Hodorkovszkijnak.
Vjacseszlav Liszakov, a Vlagyimir Putyin elnököt támogató Egységes Oroszország párt képviselője szerint "a törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy megvédje a jogait, ha egy nemzetközi szervezet döntése ellentétes a nemzet érdekeivel".
A törvény ellen szavazó kisszámú képviselők egyike, Dmitrij Gudkov szerint a törvénynek megvan az a veszélye is, hogy feljogosítja Moszkvát: ne csak az EJEB-határozatok, de úgy általában a nemzetközi jog alkalmazásáról is maga döntsön. A képviselő emlékeztetett, hogy 1996-ban Oroszország is aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A hágai Nemzetközi Döntőbíróság 2014-ben úgy döntött, hogy Moszkvának 50 milliárd dollár (37 milliárd euró) kárpótlást kell megfizetnie a Jukosz részvényesei számára. Oroszország azonban elutasította az ítélet végrehajtását, Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Moszkva megvédelmezi az érdekeit. Válaszul több orosz bankszámlát és vagyontárgyat zároltak Franciaországban és Belgiumban.
Októberben a duma olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazza a moszkvai vezetést, hogy "kölcsönösségi alapon" Oroszországban vezetett külföldi bankszámlákat és vagyontárgyakat zároljon.
http://vs.hu/kozelet/osszes/oroszorszag-felmentette-magat-a-strasbourgi-birosag-dontesei-alol-1201#!s0
Oroszországnak jogában áll nem alkalmazni az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntéseit, ha azok ellentétesek az orosz alkotmánnyal - erről fogadott el törvényt az orosz parlament alsóháza, előkészítve a jogi hátteret a Jukosz kőolajipari vállalat egykori részvényesei kárpótlásának elutasításához.
A 438 fős dumában 434 igen szavazattal elfogadott törvény előbbre helyezi az orosz alkotmánybíróság illetékességét az Európa Tanács igazságügyi szervénél, az EJEB-nél.
"Ez problémás" - kommentálta a szavazást Strasbourgban Daniel Holtgen, az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak a szóvivője. Hozzátette, hogy a keddi szavazás még nem jelenti a törvény végleges elfogadását.
"Ez nem vet véget az orosz hatóságokkal való konstruktív párbeszédünknek" - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a főtitkár kapcsolatban marad a duma képviselőivel, remélve, hogy sikerül rábírni őket álláspontjuk felülbírálására.
Az Európa Tanács júliusban már aggodalmának adott hangot, amikor az orosz alkotmánybíróság hangsúlyozta az EJEB döntéseivel szembeni elsőbbségét.
A kedden jóváhagyott törvény értelmében Oroszország nem lesz kötelezhető a jövőben az EJEB döntéseinek alkalmazására, nevezetesen annak a döntésnek a végrehajtására, amely 1,9 milliárd eurós kártérítés kifizetésére kötelezi a 2004-ben pénzügyi csalás vádjával szétdarabolt Jukosz vállalat volt részvényeseinek, közöttük az ellenzéki Mihail Hodorkovszkijnak.
Vjacseszlav Liszakov, a Vlagyimir Putyin elnököt támogató Egységes Oroszország párt képviselője szerint "a törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy megvédje a jogait, ha egy nemzetközi szervezet döntése ellentétes a nemzet érdekeivel".
A törvény ellen szavazó kisszámú képviselők egyike, Dmitrij Gudkov szerint a törvénynek megvan az a veszélye is, hogy feljogosítja Moszkvát: ne csak az EJEB-határozatok, de úgy általában a nemzetközi jog alkalmazásáról is maga döntsön. A képviselő emlékeztetett, hogy 1996-ban Oroszország is aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A hágai Nemzetközi Döntőbíróság 2014-ben úgy döntött, hogy Moszkvának 50 milliárd dollár (37 milliárd euró) kárpótlást kell megfizetnie a Jukosz részvényesei számára. Oroszország azonban elutasította az ítélet végrehajtását, Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Moszkva megvédelmezi az érdekeit. Válaszul több orosz bankszámlát és vagyontárgyat zároltak Franciaországban és Belgiumban.
Októberben a duma olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazza a moszkvai vezetést, hogy "kölcsönösségi alapon" Oroszországban vezetett külföldi bankszámlákat és vagyontárgyakat zároljon.
http://vs.hu/kozelet/osszes/oroszorszag-felmentette-magat-a-strasbourgi-birosag-dontesei-alol-1201#!s0
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)