Beállt a kétharmados bénultság

Két hónapja foghíjas az Alkotmánybíróság, pedig erre 2010 óta nem volt példa. A Fidesz még rá se szánta magát az egyezkedésre, anélkül viszont nem lehet feltölteni a testületet. Jövőre újabb három alkotmánybíró távozik. De kinek baj ez valójában?
Február 25. óta betöltetlen egy szék az Alkotmánybíróságon (AB): a parlament egyelőre meg sem próbálta megválasztani Paczolay Péter utódját. Bár az április–májusi üléstervben a személyi javaslatok között szerepel az alkotmánybíró-választás, a sorban – egyfajta beismerésként – semmilyen bejegyzés nem szerepel.
Mióta 2010-ben a Fidesz–KDNP kétharmados többséghez jutott, a korábban megválasztott utód már másnap rendre elfoglalta távozó alkotmánybírók helyét. A parlamentnek azonban most először úgy kellene alkotmánybírót választania, hogy a koalíciónak nincs kétharmados többsége, és ez az alku nem ígérkezik könnyűnek. Sőt, az sem kizárt, hogy egyáltalán nem lesz semmiféle alku.

Ahhoz, hogy az alkotmánybíró-jelölés jelentősége érthető legyen, először érdemes áttekinteni, hozzávetőlegesen hogyan alakul a testületben a legalább valamennyire függetlennek és a tisztán kormánypártinak tekinthető bírók aránya. (Mivel az alkotmánybírók szemlélete, szakmai meggyőződése mindig változhat, az alábbi besorolás egyrészt kicsit leegyszerűsítő, másrészt nem lehet minden fontos jövőbeni döntés esetében irányadónak tekinteni.)
8:6
A jelenleg 14 fővel működő AB-ben egy nemrég jogvédő szervezetek (az Eötvös Intézet, a TASZ és a Helsinki Bizottság) által végzett szakmai kutatás szerint a fontos kérdésekben hat 2010 óta választott alkotmánybíró (Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária) szinte mindig a Fidesz érdekeinek megfelelően döntött.
Alkotmánybíráskodása alapján rajtuk kívül Lenkovics Barnabást lehet még nagy bizonyossággal a kormány emberének tekinteni. Erre amúgy nemrég ő maga is ráerősített: miután kétharmaddal a testület elnökévé választották, az AB egyik feladatának azt nevezte, hogy az ne akadályozza a kormányt. Hetükön túl eddigi pár hónapos tevékenysége alapján még az ősszel megválasztott Varga Zs. Andrást, Polt Péter korábbi helyettesét lehet biztos kormánypárti alkotmánybírónak jelölni.
Ez összesen nyolc alkotmánybíró,
tehát a fontos ügyekben a kormány egy ideig még számíthat egy szűk, de többé-kevésbé biztos támogatottságra a testületben.
A másik oldalon ott van két, jóval 2010 előtt választott (Kiss László és Lévay Miklós) és két, már a Fidesz által jelölt, ám a döntéseivel gyakran a kormány érdekével szembemenő alkotmánybíró (Stumpf István és Szalay Péter). AB-tag a Varga Zs.-vel együtt most ősszel megválasztott Czine Ágnes és Sulyok Tamás is, ők eddig inkább tűnnek autonóm, szakmai alapon döntő bírónak, mint a Fidesz biztos emberének.
DBELO20140924012
Czine Ágnes, Sulyok Tamás, ás Varga Zs. András (b-j) megválasztott alkotmánybírók esküt tesznek az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. szeptember 24-én
Fotó: Beliczay László
Ez hat alkotmánybíró,
akikről a Fidesz szemszögéből annyi állítható biztosan, hogy a kormányoldal nem feltétlenül számíthat a lojalitásukra.
Orbán Viktornak (a Fidesznek) több lehetősége is van.

1. Akar új alkotmánybírót
A kétharmados többség elvesztésére reagálva gesztust gyakorolhat, és kompromisszumos jelöltet kereshet. Mivel ősszel Sulyok Tamásra és Czine Ágnesre is érkeztek ellenzéki szavazatok, ez az út elvileg járhatónak tűnik.
Szokatlan békülékeny gesztussal felajánlhat valami olyasmit, hogy ha az ellenzéki frakciók (a Jobbik, az LMP és az MSZP) képesek közös jelöltet állítani, akkor az illetőt a kormánypárti frakciók is támogatni fogják. Ez érdemben nem változtatna az AB-n belüli erőviszonyokon, a biztosan a kormánypártok mögött álló alkotmánybírók (8:7-es arányban) továbbra is többségben lennének. Egy ilyen lépés azonban jelenleg politikailag teljesen elképzelhetetlennek tűnik.
Az alkotmánybírókat az összes képviselő kétharmadának támogatásával kell megválasztani, titkos szavazással. Ehhez a Fidesznek csak két szavazat hiányzik, aminek a fű alatti megszerzése akár vonzóbb lehetőségnek tűnhet, mint az egyezkedés ellenzéki pártokkal. Csakhogy a kormánypártok népszerűségének eróziója a frakciófegyelmet is gyengíti: nincs rá garancia, hogy egy titkos szavazáson az összes koalíciós képviselő megszavazná a Fidesz-elnökség által kiválasztott alkotmánybíró-jelöltet.
Mivel 2016-ban három alkotmánybíró (Kiss László, Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós) hivatali ideje is lejár, a parlamenti pártok több posztról, csomagban is megegyezhetnek. Nagy kérdés lenne, hogy a Fidesz hány jelölést engedjen át az ellenzéki pártoknak, és azok hogyan osztoznának azokon. A Fidesznek mindenesetre elég lenne egy biztos jelölt a háromból, hogy a számára kedvező 8:7-es arányt megtartsa az AB-ben.

2. Nem akar új alkotmánybírót
Biztos ember nincs. Az alkotmánybírókkal épp az a baj, hogy mozdíthatatlanok, a megválasztásuk után már nemigen köti őket semmi, és – miként azt Stumpf István példája mutatja – egy külső szemmel betonbiztosnak tűnő jelölttel is lyukra lehet futni. Vagyis minél nagyobb arányú a már bevált emberek többsége, annál jobb. E logika mentén Orbán akkor jár a legjobban, ha sem Paczolay, sem a jövőre távozó másik három bíró helyére nem próbál meg új embert találni, hiszen úgy 11 taggal működne tovább a testület, és 7:4 arányban számíthatna rá, hogy az AB nem tesz neki keresztbe.
Néma csend
Az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait – ennyi áll az alaptörvényben. Cinikus olvasatban ez azt jelenti, hogy ha ez nem történik meg, sőt, kísérletet sem történik rá – na bumm. Persze nem lenne elegáns, ha a Fidesz a kétharmad hiányában már meg se próbálná pótolni Paczolayt, majd a többieket, de emiatt nem fognak tiltakozó tömegek utcára vonulni.
Mindezek fényében cseppet sem meglepő, hogy közös alkotmánybíró-jelölésre vonatkozó, gesztusértékű ajánlatot a február 22-i veszprémi időközi választás óta a Fidesz nem tett, sőt a háttérben sem kezdődött semmilyen tapogatózás az esetleg kölcsönösen elfogadható jelöltről. Az Indexnek Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese annyit mondott, hogy logikus volt, hogy a tapolcai időközi előtt ne legyen az ügyben döntés, ugyanakkor elismerte, hogy Paczolay utódlása a frakcióban azóta sem került napirendre.
D NOE20150315051

Paczolay Péter az Alkotmánybíróság volt elnöke miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést március 15-én
Fotó: Bruzák Noémi
Gulyás a jogvédők említett kutatását az alkotmánybírókról szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak tartja. Elismerte, előfordulhat, hogy az első körben nem sikerül Paczolayt pótolni, azt ugyanakkor – bár elvileg szerinte is lehetséges – kizártnak nevezte, hogy az Országgyűlés a 2016-ban távozó három alkotmánybíró helyét is betöltetlenül hagyja: szerinte ez sem emberileg, sem politikailag nem lenne vállalható.
A szocialisták ősszel már meghallgatni se voltak hajlandók a három fideszes alkotmánybíró-jelöltet. Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa most az Indexnek azt mondta, őszi elhatározásán a párt csak akkor változtat, ha a jelölésről szóló, jelenleg formális egyeztetésnek igazi tétje lesz, és a Fidesz felől valós kompromisszumkészséget tapasztalnak.
A jelölőbizottságban se legyen kétharmad!
Ezért elsőként ragaszkodnak hozzá, hogy a jelölőbizottságban az arányok lekövessék a megváltozott parlamenti erőviszonyokat, és a jelenleg kétharmados többséggel bíró Fidesz engedjen át egy helyet az ellenzéknek. Ezt Gulyás Gergely az Indexnek technikai kérdésnek nevezte: a bizottság sima többségi döntéssel támogatja a jelölteket, kétharmadra csak a jelöltekről döntő plenáris ülésen van szükség.
„Ha ezután a Fidesz kompromisszumos jelöltre tenne javaslatot, azt már megfontolnánk. A magánvéleményem szerint például elegáns dolog lenne, ha erkölcsi kárpótlásként a főbírói székből jogellenesen elmozdított Baka Andrást javasolnák, vagy más, konzervatív, liberális vagy baloldali szakembert, a szakmai hitelesség, és nem a pártpreferencia alapján” – mondta Bárándy. Igazi gesztusnak pedig azt tekintenék, ha 11, a Fidesz által jelölt alkotmánybíró megválasztása után egy az ellenzéki pártok által jelölt személyt is beengednének a testületbe.
A Jobbik emailben reagált a kérdésekre. Mindegy, melyik párt állítja, minden olyan jelöltet támogatnak, aki szerintük „a magyar nemzet javát szolgálja". Saját jelöltben egyelőre nem gondolkodnak, mert azt túl korainak tartják. A közlemény leszögezi: a Jobbik a 2016-ban megürülő alkotmánybírói posztokról nem hajlandó alkut kötni, a párt "az átlátható, nyilvános döntéshozatali mechanizmusok híve".
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint semmi jel nem utal arra, hogy Orbán meg akarna egyezni az ellenzékkel az üres alkotmánybírói posztról, és a dolog egyáltalán nem is sürgős a miniszterelnöknek. Mint mondta, maximum annyi történhet, hogy a Fidesz engedi, hogy a parlament ellenzéki jelöltekről is szavazhasson (ezt a koalíció-uralta jelölőbizottság egy ideje már nem teszi lehetővé). Azt sem tartja reálisnak, hogy a kormányoldal változtasson a jelölő bizottság összetételén. „Az LMP nem fog pártkatonákat támogatni, de ha lesz számunkra elfogadható jelölt, azt, ahogy eddig is tettük, támogatni fogjuk."
http://index.hu/belfold/2015/04/28/alkotmanybiro_valasztas_ketharmad_nelkul/

Orbán: történelmi feladat volt az alaptörvény megalkotása

Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását.

Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.

A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény “alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”.

Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely “beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”.

Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem – mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján – fejtette ki.

“Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket – fogalmazott Orbán Viktor.

Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.

A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így “láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”.

A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: “a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”. Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása – tette hozzá.

2010-ben azonban – folytatta – a magyar választók megértették, hogy “le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot”. A már “agyonmódosított” alkotmány további módosításának lehetőséget – mondta – a kormánypártok elvetették, mert “nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe”.

Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, “építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint “van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”.

Kövér: az alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését

Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt három és fél év tapasztalatai igazolják, hogy az új magyar alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését.

Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer minden szempontból bizonyította életképességét – jelentette ki a házelnök. Abban, hogy ez így lesz, nem kételkedtek, amikor elfogadták az alaptörvényt, az pedig, hogy valóban így is lett, világosan és egyértelműen cáfolt minden olyan hamis jogi köntösbe öltöztetett politikai kritikát, ami a jogállamiság és a demokrácia magyarországi lebontását vizionálta – fogalmazott.

Kövér László azt mondta: azok, akik ezeket a kritikákat megfogalmazták, ugyanúgy vagy még inkább élnek az alkotmányos intézményrendszer nyújtotta védelemmel és az állam működése feletti – részben az alaptörvény által létrehozott – új ellenőrzési lehetőségekkel, mint azok, akik négy évvel ezelőtt Magyarország első demokratikusan elfogadott alkotmányának támogatói voltak.
http://gepnarancs.hu/2015/04/orban-tortenelmi-feladat-volt-az-alaptorveny-megalkotasa/

Nincs ma már vita az új alkotmányról

Nemzetközi konferenciát tartanak csütörtökön és pénteken

Baranya Róbert – 2015.04.20. 16:34

Megalapozatlannak bizonyultak azok a vádak, amelyek elnöki rendszer bevezetésével, abortusztilalommal vagy az Alkotmánybíróság megszüntetésével riogattak az új alaptörvény elfogadása kapcsán – jelentette ki Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a nemzeti alkotmányokat érintő kérdésekről csütörtökön kezdődő konferenciát felvezető sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor miniszterelnök fővédnöksége mellett a magyar alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulóján nemzetközi konferenciát tartanak csütörtökön és pénteken a nemzeti alkotmányok szerepéről és az az azokat érintő kihívásokról. Trócsányi László igazságügyi miniszter a konferencia felvezetéseként tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az eszmecserén vizsgálni fogják például az alkotmányos identitás olyan alapvető értékeit, mint a család, a vallás, vagy a nyelv de felmerülnek olyan kérdések is, hogy az alkotmány értéksemleges legyen vagy értékeket közvetítsen. A tárcavezető szerint a magyar alkotmány utóbbi utat követi, így például megjeleníti a keresztény értékeket, amellett hogy deklarálja az állami világnézeti semlegességét. Trócsányi úgy fogalmazott, hogy az alaptörvények alkotmányos örökséget megjelenítő memoárok és egyben jövőbe mutató projektek, szövetséget jelentenek a múlt, a jelen és a jövő generációi között. Az alaptörvények univerzálisak és egyediek is, hiszen bizonyos szempontból ugyanazokat a kérdéseket szabályozzák, de mindegyiknek megvan a sajátossága. A miniszter forradalminak nevezte az új magyar alaptörvény elfogadását, hiszen 1989 előtt megtagadtuk alkotmányos örökségünket, 1989 és 2011 között pedig elhallgattuk. Trócsányi egy kérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs napirenden semmilyen alkotmánymódosítást.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a négy éve elfogadott alaptörvény az első olyan volt az ország történetében, amelyet egy demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozó testület alkotott meg. Bár voltak aktuálpolitikai viták, az új alkotmány elfogadása az 1990 utáni magyar politikai elit egészének célkitűzése volt – tette hozzá. Gulyás aláhúzta azt is, hogy megalapozatlannak bizonyultak azok a vádak, amelyek elnöki rendszer bevezetésével, abortusztilalommal vagy az Alkotmánybíróság megszüntetésével riogattak az új alaptörvény elfogadása kapcsán. Az alelnök számos pozitívumot emelt ki, így például közpénzügyi szabályozást, amely nagy szerepet játszik az államadósság megfékezésében. Megemlítette az úgynevezett offshore klauzulát is, amely kimondja, hogy közpénzből csak átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek támogathatók. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a korábbiaktól eltérően az alapjogok már az alkotmány elején szerepelnek. A kétharmados parlamenti többség elvesztésére vonatkozó kérdés kapcsán Gulyás úgy fogalmazott: minden rosszban van valami jó. A fideszes politikus szerint nem válik az alaptörvény kárára, hogy az időközi választások után kialakult helyzetben egy alkotmánymódosítás csak politikai oldalakon átívelő kompromisszum révén valósulhat meg.
http://magyarhirlap.hu/cikk/22872/Nincs_ma_mar_vita_az_uj_alkotmanyrol

Csányi szerint mindenki megfizet a Quaestorért

Több szempontból is igazságtalannak tartja a Quaestor-ügyfelek kártalanításának módját Csányi Sándor, aki szerint a költségeket végül a becsületes cégek ügyfeleinek kell állniuk. Az OTP az Alkotmánybíróságon támadja meg a kártalanítást, míg az elszámolás miatt Strasbourghoz fordul. A bankvezér odaszúrt Lázár Jánosnak is. Azt mondta, ő nem bízná rá az uniós pénzek elköltését.

Igazságtalannak tartja a Quaestor-kötvényesek kártalanításáról kedden elfogadott törvényt Csányi Sándor. Az OTP elnök-vezérigazgatója a bank pénteki közgyűlésén, illetve az azt követő sajtótájékoztatón beszélt a témában. Szerinte a Quaestornál eltűnt pénzek egy jelentős része azok zsebében van, akik azt a korábbi években a társaság által fizetett magas, a piaci átlagot meghaladó kamatok formájában hazavitték. Vagyis előfordulhat, hogy most olyanokat is kártalanítanak, akik akár 10-12 évig élvezték a magasabb kamatok előnyét, miközben arról nincs szó, hogy ezt az extraprofitot most vissza kellene fizetniük.

A bankvezér nem tartja korrektnek azt sem, hogy utólag 30 millióra emelték kártalanítási plafont, miközben a befektetési szolgáltatok esetében eddig legfeljebb hatmillió forint járt. (Így például nem számíthatnak ennél többre a Buda-Cash ügyfelei sem.) A quaestorosok kártalanítását végül a szabályosan működő pénzintézetek vétlen ügyfelei fizetik majd meg az alacsonyabb betéti-, illetve a magasabb hitelkamatok formájában. Nyilván nem közvetlenül, tehát nem erre hivatkozva emelnek majd díjat a pénzintézetek, ám amikor az üzleti terveiket kidolgozzák, a kamatokat és a díjakat meghatározzák, akkor ezeket a költségeket is figyelembe kell, hogy vegyék – hívta fel a figyelmet.
Csányi beszólt a Quaestor-ügy és a 700 milliárdos EU-támogatás miatt is a közgyűlésen
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Csányi szerint a Quaestor-ügy effajta kezelése lehet, hogy politikailag hasznos, de hosszabb távon mindenképpen káros. A kormányzat ezzel rossz irányba tereli az ügyfeleket, amikor legközelebb azt kell mérlegelniük, hogy kinél helyezzék el a megtakarításuk. Egy megbízható, számottevő piaci szereplőnél, vagy annál, aki a legmagasabb kamatot kínálja a pénzükért.

A Quaestor-ügyfeleket kártalanító alap feltöltése a jelenlegi számítások alapján 57 milliárd forintjába kerül az OTP-nek, de a bankvezér bízik benne, hogy, ha több évre elnyújtva is, de az állam visszatéríti majd ezt az összeget. – Nem mi hozzuk a szabályokat, és nem a mi dolgunk annak ellenőrzése, hogy mindenki betartja-e az előírásokat. Fizetjük a díjat, amelyből a felügyelet működik, és fizetjük az Országos Betétbiztosítási Alap, valamint a Befektető-védelmi Alap feltöltését szolgáló díjakat, most mégis velünk fizettetik meg ezt a számlát is. Nem mi rendeltük a zenét, de mi fizetünk meg érte, és ráadásként még azt is megkapjuk, hogy a pénzügyi szektor kollektíven felelős a történtekért – mondta Csányi.

A bank első embere szerint eddig együttműködőek voltak az olyan ügyekben is, amelyek az OTP érdekeit is sértik, ám ezt most már nem engedhetik meg maguknak. Mostantól megtámadnak minden olyan intézkedést, amely a bankszektor becsületes szereplőinek érdekeit jogtalanul vagy elfogadhatatlan mértékben sérti. Amennyiben Áder János köztársasági elnök a jelenlegi formájában aláírja a Quaestor-ügyfelek kártalanításáról szóló törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak a jogorvoslatért. Az elszámolással kapcsolatban hozott, egymásnak ellentmondó bírósági döntések miatt pedig a strasbourgi bírósághoz.

Kérdezték Csányi véleményét a 700 milliárd forintos uniós támogatás brüsszeli zárolásáról is. A bankvezér a konkrét ügy részleteit ugyan nem ismeri, de általánosságban rossznak tartja az uniós források elosztásának jelenlegi hazai gyakorlatát. Szerinte nem a Miniszterelnökségnek, hanem a fejlesztési tárcának kellene kezelnie, felügyelnie ezen pénzek elosztását és felhasználását. – Ismerik a véleményemet Lázár Jánosról. Nem tartom megnyugtatónak, hogy egy olyan ember dönt több ezermilliárd forintról, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani – fogalmazott.
http://nol.hu/gazdasag/csanyi-szerint-mindenki-megfizet-a-quaestorert-1528743