Alkotmánybíróság: TOP 10!

A tavalyi év tíz legjelentősebb határozata. Az idei esztendő sem ígérkezik csendesebbnek. Íme a legközelebbi ülés témái.
2015. január 18. 10:50

Mozgalmas esztendőn van túl az Alkotmánybíróság. Ezernyi indítvány masírozott előttük, tucatjával zörgettek az ajtójukon a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Számos nagy horderejű ügyben hoztak döntést. Sereg Andrása Taláros Testület sajtófőnöke, kérésünkre, a tavalyi esztendő határozataiból toplistát készített. Nem lehetett könnyű. Lehet vitatni, de megtisztelő, és fölöttébb figyelemre méltó a választása. Íme.

TOP 10!

1. A közszereplők bírálhatóságáról.

Az Alkotmánybíróság március 3-án hozott határozatában megállapította: sérti az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát „méltányolható közérdek” igazolásához köti. Az alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi feltételt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így az új Ptk. 2:44. §-a anélkül lépett hatályba 2014. március 15-én. (7/2014. (III. 7.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/DCAE82809F3037D2C1257BBF001BABA1?OpenDocument.)

2. A nemzetbiztonsági ellenőrzésről.
Az Alkotmánybíróság március 17-én hozott határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni. (9/2014. (III. 21.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/EA9EE167708980F2C1257CA5004ACF42?OpenDocument.)

3. A töredékszavazatok szabályozásáról.

Az Alkotmánybíróság május 5-én hozott határozatában megállapította, hogy nem sérti a választójog egyenlőségére vonatkozó alkotmányossági követelményeket az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek a töredékszavazatra vonatkozó rendelkezése. Az indítványozók alkotmányjogi panaszban kérték az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pont vizsgálatát. (3141/2014. (V. 9.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/6EF7470F49B0A567C1257CC90033F3C7?OpenDocument.)

4. Az élettársak családi pótlékjáról.
Az Alkotmánybíróság május 5-én – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben nem rendelkezett arról, hogy a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással.(14/2014. (V. 13.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9C157DC3CB5A7265C1257ADA00524ADF?OpenDocument.)

5. A várandós nők felmondási védelméről.
Az Alkotmánybíróság május 27-én hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdésének azt a szövegrészét, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. (17/2014. (V. 30.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/869799353AB65B33C1257ADC002103AE?OpenDocument.)

6. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról.
Az Alkotmánybíróság június 30-án hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat: a törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését megsemmisítette, míg egy további rendelkezéshez alkotmányos követelményt állapított meg. (20/2014. (VII. 3.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/AA42F88F8E53EB84C1257BBF001BACF4?OpenDocument.

7. A halmazati büntetés súlyosításáról.

Az Alkotmánybíróság július 7-én hozott határozatában megállapította, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alaptörvény-ellenes, ezért Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdését hatálybalépésére (2013. július 1-jére) visszaható hatállyal megsemmisítette. (23/2014. (VII. 15.) AB határozat:http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9915E5E66E00F15FC1257B4A001BA360?OpenDocument.)

8. A fővárosi közgyűlés tagjainak választásáról.

Az Alkotmánybíróság július 21-én hozott határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok a kompenzációs listás mandátumszerzés körében a szavazatok súlyozott számítását írják elő. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. (26/2014. (VII. 23.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B8C4308899929142C1257D0100507FF0?OpenDocument.)

9. A rendőri intézkedésről készült fotók nyilvánosságáról.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-án hozott határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik. (28/2014. (IX. 29.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0E56D3CAD2A42323C1257B91001BAA15?OpenDocument.)

10. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekről.

Az Alkotmánybíróság a november 11-én hozott határozatában elutasította a Fővárosi Törvényszék eljáró bírái által benyújtott indítványokat, és megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések alkalmazásának következményeit meghatározó törvény támadott rendelkezései. (34/2014. (XI. 14.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436C6B4C143CD3C1257D4D004746AB?OpenDocument.)

LEGFRISSEBB DÖNTÉS

Az Alkotmánybíróság év elejei határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 3.Bhar.16/2013/5. számú ítélete az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése tekintetében alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Az indítványozó mint magánvádló ismeretlen személy ellen tett feljelentése nyomán indult bírósági eljárásban rágalmazás vétsége elkövetésével vádolta az elkövetőt, aki az internet útján elérhető iwiw közösségi alkalmazáshoz tartozó felhasználói adatlapján a személyes adatok állatok rovatában a „Zizi, a gyönyörű magyarvizsla leány és X. Y. (teljes névvel kiírva) ügyvédutánzat” bejegyzést tette.

Az első fokú bíróság megállapította az iwiw felhasználói adatlap tulajdonosának bűnösségét egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében, és ezért három évre próbára bocsátotta. A vádlott fellebbezése nyomán, a másodfokon eljáró törvényszék az első fokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat az ellene emelt két rendbeli becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiányában – felmentette. A harmadfokú bíróság a felmentő ítélettel más jogi indokok alapján egyetértett: a vádlott felmentését bűncselekmény hiányára tekintettel állapította meg, mivel az ügyvéd olyan közszereplőnek tekintendő, aki tűrni köteles az ügyben szereplő és ahhoz hasonló kifejezéseket.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte-e a jó hírnév védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát. A határozat indokolása szerint a panaszos sem közhatalmat gyakorló személynek, sem közszereplő politikusnak nem minősült, így nem volt alkotmányos indoka annak, hogy az egyébként büntetendő cselekmény a sértett-magánvádló ügyvédi minőségére tekintettel ne lett volna szankcionálandó. Az Alkotmánybíróság szerint az ítélőtábla ítélete alaptörvény-ellenesen terjesztette ki a véleménynyilvánítás szabadságát, mely révén a panaszosnak az emberi méltósága, és jó hírnévhez való joga szükségtelenül csorbult. (AB határozat: IV/141/2014.)A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter, Stumpf István és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást csatoltak. (...)
http://gondola.hu/cikkek/94503-Alkotmanybirosag__TOP_10_.html