Interjú Aleksandr Dugin professzorral, orosz filozófussal, szociológussal és politológussal, aki a Nemzetközi Eurázsiai Mozgalom vezetője és az eurázsianizmus ideológiájának egyik alap gondolkodója.
- Január 1-jén kezdte meg hivatalosan működését az euro-atlanti gazdasági hatalom ellensúlyozására megalakult Eurázsiai Gazdasági Unió Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország részvételével. Sikeresebbnek látja-e ennek a szövetségnek a jövőjét, mint az Európai Unióét? Mennyire stabil és megbízható partnerei Vladimir Putyinnak Aleksandr Lukasenko fehérorosz államfő és Nursultan Nazarbajev kazah elnök, nem lehetnek ők az Egyesült Államok következő narancsos forradalmának a célpontjai?
- Az Eurázsiai Unió a többpólusú világ prototípusaként jött létre. Természetesen ez nem alternatívája az Európai Uniónak, hanem egy kísérlet arra, hogy a hasonló politikai és gazdasági rendszerű államok között létrejöhessen egy különleges gazdasági és stratégiai zóna. A Nyugat dominanciája és manipulációja teremtette feltételek mellett, főleg a kiépített hálózati rendszerét tekintve, megbízható partnerek már nem léteznek senki számára sem. Az Eurázsiai Unió minden egyes országában, így Kazahsztánban és Fehéroroszországban is, de valószínűleg leginkább Oroszországban tevékenykednek olyan nagy befolyású hálózatrendszerek, amiknek pusztán annyi a feladatuk, hogy szabotálják ezt az új, eurázsiai kezdeményezést. Mindezt figyelembe véve ahhoz, hogy az Eurázsiai Unió jövője sikeres legyen, komoly küzdelmeket kell még megvívnia. Ami a narancsos forradalmakat illeti, úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok most már magára Oroszországra fogja az erejét összpontosítani. A Nyugat egyszerűen már nem tudja nem észrevenni Moszkva kilengéseit Novorosszijával kapcsolatban, és azt egyszerűen gyengeségnek fogja fel. Így számukra éppen alkalmas az idő arra, hogy csapást mérjenek Oroszországra. De természetesen nem zárnék ki ugyanilyen csapást a Nyugat részéről Minszkre, vagy éppen Asztanára.
- A Magyarországot is régóta sújtó "cordon sanitaire" nyugati koncepciójának kiiktatása kapcsán "A geopolitika alapjai" című művében "az új állami formációk teljes újrafelosztásáról" beszél "tisztán geopolitikai tényezők alapján". Idézem: "Csak föderációk vagy néhány állam létrehozásáról lehet szó ezeknek az államoknak a helyén." A Trianonban területe és lakossága kétharmadától megfosztott Magyarországnak milyen szerepe lenne, vagy lehetne ebben az új geopolitikai stratégiában?
- Őszintén hiszem, hogy a nemzetállamok kora lejárt. Jóval több etnikum létezik, mint nemzet, és maguk a nemzeti határvonalak ebből kifolyólag mindig igazságtalanok. Ezért van újra itt az ideje a Birodalmak létrehozásának. Vagy egy Birodalom – egy nyugati, amerikai, vagy több Birodalom létrehozásáról lehet szó. Éppen ennek az eldöntésére kell megkeresni a választ. Ha több Birodalom jönne létre, akkor azokból az egyik az Eurázsiai lenne, egy másik pedig az Európai. A "cordon sanitaire" országai Európa és Eurázsia között maguk kell, hogy létrehozzanak egy közös területi egységet, mondjuk a Hatalmas Kelet-Európát, kihasználva azt a kettősséggel jellemezhető szuperpozícióját, hogy részben eurázsiai, részben európai terület. De ebben az esetben sem látom helyét a nemzeti törekvéseknek. Ha mondjuk Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, meg talán a Volinyi terület és Ausztria is egységessé válna, akkor az magába gyűjtené az összes magyart, vagyis etnikailag minden visszaállna a Trianon előtti időkre. Mindez például nemzetállam keretében szerintem nem lenne lehetséges, éppen azért nem, mert maga a nemzetállam létezése is lehetetlen. Más, ennél fontosabb tényezőket is figyelembe kell vennünk, az például, hogy milyen jövőképpel rendelkezünk. A globalizmusban az olyan értékek, mint az etnosz, vallás, kultúra, szakrális tudás teljesen elvesznek és maradnak csak az egyének tömegei, a hálózatok és a kozmopolita, mechanikus állományokba tömörült vándorló atomok. Itt már nemcsak Oroszországról, Magyarországról, vagy Ukrajnáról van szó, hanem arról, hogy ha az emberiség csak egy lépést tesz még a nyugati világ felé, az egynemű házasságok, a modernizáció és az elnyugatosítás, egy szóval a tiszta nihilizmus irányába, egyszerűen el fog tűnni a föld felszínéről. Vagy felnyitjuk végre a szemünket és közösen: oroszok, magyarok, szlávok, románok, szerbek, németek, franciák és spanyolok szembeszállunk a Nyugattal, vagy szép lassan, egyesével eltűnünk.
- Az antitradicionális háttérhatalmak régóta teljes világuralomra törekszenek. Mit tesz Oroszország az orosz-ukrán konfliktus kapcsán az eszkalálódás, egy esetleges III. világháború elkerülése érdekében? Ön szerint reális veszély egy újabb egész világot érintő háború kitörése?
- Véleményem szerint szinte már realizált totális világdiktatúra fenyegetettségével állunk szemben. Ez a diktatúra a háborút, mint eszközt bevetheti, de gyakorlatilag már e nélkül is létezik. Összeuszítja a népeket – így Oroszországot és Ukrajnát, mint ahogy a rendőrség beépített emberei uszítják egymásra a bűnbandákat belülről. Oroszország arra törekszik, hogy a világpolitika meghatározó tényezője legyen, de egyelőre ez nem túl jól sikerül neki. Valami sikerül, valami nem. Ezért is olyan reaktív Oroszország politikai tevékenysége Ukrajnában: minden esélyét ostobán elmulasztottunk, hogy Ukrajnát a saját oldalunkra állítsuk. Ez a mi sajátos reaktív politikánk, akkor reagálunk, amikor már nem lehet nem reagálni. Ez így nem jó.
- Zbigniew Brzezinski, a posztszovjet terület szabadkőműves stratégája arról beszélt, hogy a volt Szovjetunió területét minél több utódállamra kell felosztani, hogy ezek bármikor egymás ellen lehessen fordítani őket, s így ez a terület, mint rivális hatalmi tényező, kikapcsolható legyen a világhatalmi törekvések köréből. Nem gondolja, hogy a mostani orosz-ukrán konfliktus is ennek a csapdahelyzetnek a része?
- De, valószínűleg így van. Brzezinski emberei, hálózatai és pártfogoltjai jelenleg is az orosz kormány vezetőségében jelen vannak. Az orosz politika számos területét irányítják. S ők azok, akik szabotálják azt a politikát, amelyet Novorosszijával kapcsolatban kellene folytatni, ezzel előkészítve magának Oroszországnak a szétesését.
- A nyár végén a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem rektora példa nélküli és egyben méltatlan döntést hozva elbocsátotta tanári pozíciójából. Hogyan ítéli ezt meg, s Ön szerint kik állhatnak a háttérben? Ismeretes jó viszonya az orosz vezetéssel, vajon miért nem álltak ki Ön mellett? Gondolja hogy ez még megtörténhet?
- Azt nem tudom, de úgy látszik, már csak egy dolog maradt számukra, hogy megöljenek engem. Az tény, hogy ellenem és minden hazafi ellen szörnyű támadások sora zajlik. Krím után megijedtek, hogy a hatalom fejet hajt az eseményekhez való hazafias hozzáállásunk előtt, és pokoli üldöztetés kezdődött meg az eurázsianizmus ellen az egész világon, így Oroszországon belül is. Nem olyan régen az Egyesült Államokban az összes televíziós csatornán bemutattak egy felvételt Glenn Beckkel, amelyben azt állította, hogy én vagyok az emberiség első számú ellensége. Oroszországban az atlantista elkötelezettségű hálózatokhoz tartozó személyek mindent megtesznek, hogy hiteltelenítsék az eurázsianizmust az orosz vezetőség szemében, erre hatalmas erőket fordítanak. Az internet tele van több százezer hamis anyaggal, ez példátlan támadásnak minősíthető. Jelenleg egyébként Oroszországban minden befagyott, a tanácsadók próbálják meggyőzni a Kremlt, hogy adja fel Novorossziját Krímért cserébe. De ez csapda, hiszen ha feladjuk Novorossziját, elveszítjük nemcsak Krímet, hanem egész Oroszországot. Ezt én mindig nyíltan ki mertem mondani, ezért is lett ennyi ellenségem. Az MGIMO rektorának ehhez semmi köze. Ahhoz, hogy olyan döntés szülessen, amely minden szabályt áthág, kellett egy felülről jövő politikai utasítás. Mindenesetre ez nagyon rossz jel, azt az üzenetet közvetíti, hogy Oroszországot nem azok irányítják, akiknek fontosak a mi nemzeti érdekeink.
- Hogyan ítéli meg Vladimir Putyin orosz elnök politikáját? Ön szerint milyen kormányzati stratégiai döntések várhatóak a jövőben az ukrán válság megoldásával kapcsolatban? Milyen esélyt lát a a konfliktus rendezésére?
- A Krímmel és Novorosszija támogatásával kapcsolatos politika helyes, viszont az ezt követő lassuló folyamatok helytelenek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország Ukrajnával mostanáig úgy viselkedett, mint mindenki mással, elengedte a kezét és csak a gázvezetékeken és magánmegbeszéléseken keresztül tárgyalt vele. Semmi rendszer nem volt a kapcsolattartásban. Ukrajnával kapcsolatban egyébként semmilyen döntés nem születik, ebben a kérdésben teljes a kábulat, így értékelni sincs benne mit. A minszki megbeszélések teljes kudarccal zárultak, hogy mi lesz a továbbiakban, nem tudnám megmondani. Úgy tűnik, az időzítés folyamata most az amerikaiak kezében van, hiszen amint Kijevet sikerül a végső támadás felé lökniük, akkor el is dől minden. Ehhez biztosnak kell lenniük abban, hogy a Kreml nem fog reagálni. E nélkül túl nagy lenne a kockázat, de amint megérzik, hogy kontrollálják Moszkvát a beépített hálózataikon keresztül, azonnal döntő csapást fognak mérni rá.
- Már többször találkozott a Jobbik elnökével. Hogyan értékeli a párt tevékenységét? A Jobbik a nagy európai pártok közül talán a legszívélyesebb viszonyt ápolja Oroszországgal és Törökországgal. Ön szerint mik a perspektívái egy ilyen külpolitikának?
- Úgy gondolom, ez egy rendkívül ígéretes párt a jövőre nézve. A mai világban a politika nem más, mint egy szemétdomb. Ezzel szemben a Jobbiknak és vezetőjének reális filozófiai és geopolitikai horizontjai vannak. Jelenleg elengedhetetlen, hogy egy pártnak értékei legyenek, és nekik ezek megvannak. Ráadásul ezek olyan helyes értékek, mint a tradíció, a szakrális tudás, az igazságosság, az etnosz, kultúra, vagy a nem korlátolt geopolitika, tagadva a nihilista liberalizmust és az amerikai hegemónia pénzügyi diktatúráját. A párt elnöke, Vona Gábor egy fiatal és intellektuális vezető, illetve a párt vezetősége is erősen ideológiailag motivált emberekből áll. Senkitől és semmitől sem szabad félni, csak menni előre!
- Az utóbbi időben egyre erősödnek az Európai Unióval szembeni kritikus hangok. Az integráció jövőjével kapcsolatos kétségeket immár a legutóbbi EP-választások is alátámasztani látszanak. Hogyan látja az Európai Unió jövőjét?
- Valóban, egyértelműen nő az euroszkeptikusok száma. Úgy látom, hogy az Európai Unió teljes összeomlása nagyon közel van és elkerülhetetlen, hiszen a mai Európának nincsenek elképzelései a jövőt illetően, nincsenek céljai, összességében nincs stratégiája. Az Európai Unió az USA értelmetlen és hanyatló perifériája. Egy ilyesfajta Európa nem tud létezni és nem is fog. Másfajta Európára van szükség, egy európai Európára, amely folytatja az igaz európai tradíciók művelését, ezen belül is a legfontosabbat: a kereszténységet, amelyből jóformán semmi sem maradt a nagy modern világ kezdete óta. Európa jelenleg egy temető, melyből minden, ami élő, igyekszik elmenekülni. Alapvetően a teljes „Új idő” egy kudarc, az ígéretek nem teljesültek, hiszen a szabadság rabszolgasággá vált, a demokrácia diktatúrává, a többségi hatalom a legundorítóbb és leghitványabb kisebbség szuverenitásává, a felvirágzás kizsákmányolássá, a lélek pedig elveszett a materializmus szakadékában. Az „Új idő” egyben ítélet is. Európa a legszerencsétlenebb és legpusztítóbb álmának terhe alatt hal meg, és ez az álom nem más, mint a Felvilágosodás. Itt az ideje beismerni, hogy ez nagy hiba volt. A középkorban semmilyen körülmények között nem lett volna szabad feladni a kereszténységet, a lovagiasságot és a népi, etnikai kultúrát, e mellett viszont nem lett volna szabad eltörölni az uzsoraság tiltását. Ezzel Európa megnyitotta a pokol kapuit, az eredmény pedig egyáltalán nem meglepő, sőt logikusnak mondható.
Szaniszló Adrienn, Magvasi Adrián
http://www.welt.de/politik/ausland/article136928614/Putin-Ideologe-Dugin-will-Oesterreich-aufloesen.html
2015. január 29., csütörtök
2015. január 28., szerda
Ab-elnök - Lenkovics: az alapjogok és az alkotmányosság védelme kötelezett arra, hogy vállaljam
Retró:
Az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki posztját Lenkovics Barnabás, az Ab 2015. február 25-ei hatállyal megválasztott elnöke, aki erről eskütételét követően nyilatkozott újságíróknak hétfőn az Országházban.
Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.
Az elnöki tisztség Ab-mandátumhoz kötött és azzal együtt lejár - ismertette, hozzátéve: ezt a rövid időt próbaidőnek, útkeresésnek tekinti.
Felidézte, hogy 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök javasolta ombudsmannak, ezt megelőzően az oktatásnak és a tudománynak élt. Az alapjogvédelmi, alkotmányvédelmi funkciót megszerette, beletanult, s talán ennek is köszönhető, hogy nyolcadik éve alkotmánybíró - magyarázta, kifejtve: mindez arra kötelezte, hogy vállalja a jelöltséget az elnöki posztra.
Lenkovics Barnabás kitért arra: örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a kétharmados támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, "a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve" most is számolt ezzel. Utódainak azt kívánta: alakuljon úgy Magyarországon a politikai kultúra, hogy nem lesznek ilyen szituációknak kitéve.
Lenkovics Barnabás kérdésre kijelentette azt is: személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Alkotmánybíróság működését érintő korlátozások. Ennek részleteiről hivatalba lépését követően kíván beszélni, ugyanakkor méltatta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter megnyilatkozása szerint is eljött az idő a felülvizsgálatra. Ez nemzetközileg is jó fényt vetne Magyarországra és az Ab-re - fejtette ki.
Értékelése szerint külön tudományos és politikai vitakérdés, hogy vissza kellett-e venni a hatalmi bíráskodásból. Az Ab hatáskörének "nehéz fegyverzeteként" beszélt a megsemmisítésről, hozzátéve: nem kell mindig azzal élni, például puhább hatásköri megoldás egy szignalizáció, egy részletesálláspont-kifejté s esetleg ajánlásokkal.
A szavazást firtató kérdésre sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK nem vett részt abban magát. Szólt arról is, hogy saját kezdeményezése volt, hogy találkozzon a frakcióvezetőkkel, hogy a szavazás ne egy névről szóljon, hanem arccal, véleménnyel is társuljon.
Az Országgyűlés hétfőn titkos szavazáson, a szükséges kétharmados többséghez elegendő 132 igen szavatattal választotta meg az Ab következő elnökévé Lenkovics Barnabást Kövér László házelnök javaslatára.
Forrás: MTI
Az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki posztját Lenkovics Barnabás, az Ab 2015. február 25-ei hatállyal megválasztott elnöke, aki erről eskütételét követően nyilatkozott újságíróknak hétfőn az Országházban.
Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.
Az elnöki tisztség Ab-mandátumhoz kötött és azzal együtt lejár - ismertette, hozzátéve: ezt a rövid időt próbaidőnek, útkeresésnek tekinti.
Felidézte, hogy 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök javasolta ombudsmannak, ezt megelőzően az oktatásnak és a tudománynak élt. Az alapjogvédelmi, alkotmányvédelmi funkciót megszerette, beletanult, s talán ennek is köszönhető, hogy nyolcadik éve alkotmánybíró - magyarázta, kifejtve: mindez arra kötelezte, hogy vállalja a jelöltséget az elnöki posztra.
Lenkovics Barnabás kitért arra: örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a kétharmados támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, "a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve" most is számolt ezzel. Utódainak azt kívánta: alakuljon úgy Magyarországon a politikai kultúra, hogy nem lesznek ilyen szituációknak kitéve.
Lenkovics Barnabás kérdésre kijelentette azt is: személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Alkotmánybíróság működését érintő korlátozások. Ennek részleteiről hivatalba lépését követően kíván beszélni, ugyanakkor méltatta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter megnyilatkozása szerint is eljött az idő a felülvizsgálatra. Ez nemzetközileg is jó fényt vetne Magyarországra és az Ab-re - fejtette ki.
Értékelése szerint külön tudományos és politikai vitakérdés, hogy vissza kellett-e venni a hatalmi bíráskodásból. Az Ab hatáskörének "nehéz fegyverzeteként" beszélt a megsemmisítésről, hozzátéve: nem kell mindig azzal élni, például puhább hatásköri megoldás egy szignalizáció, egy részletesálláspont-kifejté s esetleg ajánlásokkal.
A szavazást firtató kérdésre sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK nem vett részt abban magát. Szólt arról is, hogy saját kezdeményezése volt, hogy találkozzon a frakcióvezetőkkel, hogy a szavazás ne egy névről szóljon, hanem arccal, véleménnyel is társuljon.
Az Országgyűlés hétfőn titkos szavazáson, a szükséges kétharmados többséghez elegendő 132 igen szavatattal választotta meg az Ab következő elnökévé Lenkovics Barnabást Kövér László házelnök javaslatára.
Forrás: MTI
2015. január 20., kedd
RTL-műsor a paranoid, skizoid magyar diktátorokról
A XX. század két, legsötétebbnek tartott figurája pszichés zavarokkal küzdött – írja a XXI. század című műsor alapján a Blikk.
Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás ideológiája sokban nem egyezett, de az elmeorvosok szerint mindketten pszichés gondokkal küzdöttek.
A „nemzetvezető” vizsgálatát 1939-ben végezte el Bakody Aurél. A lipótmezei elmegyógyintézet főorvosa Szálasi 1935-ös írása, a Cél és követelések alapján jutott arra, hogy a nyilas politikus skizoid pszichopata (életidegen kóros személyiség) volt. Légvárakat épített, nem tudta reálisan felmérni a helyzetet. Szálasi új szavakat gyártó, mondatokat pufogtató, bizarr logikájú ember volt, „jelentéktelen tartalmú bölcsességeket” pátoszosan adott elő. Légvárakat épített. Ez számos esetben mutatkozott meg: 1945 márciusában – a főváros szovjet kézre kerülése után – is töretlenül hitt a német győzelemben.
„Államcél és államélet egymást szervesen ki kell egészítsék, egymással párhuzamosan kell haladniuk. Ennek a szervezett párhuzamnak élőszóban meghatározott, ésszerűen és célirányosan alkotott törvénye, az állam munkaruhája: az alkotmány. Ezen az alapon épül az államösszesség dicsőségének, nagyságának és boldogságának háza.
Az államban csak egy politikus van: a vezetőpolitikus, aki egyetemlegesen intézi az államéletet az állam célkövetelései szerint. A többi szakember. A vezetőpolitikus az állam első szolgája, az államcélra való törekvés első munkása. Ő tervezi, szerkeszti és állítja munkába az államgépezetet”. (Szálasi Ferenc - Cél és követelések, részlet)
Rákosi Mátyásról csellel készült egy Rorschach-teszt, amikor Illyés Gyulánál és feleségénél, Kozmutza Flóra pszichológusnál vendégeskedett. „Flóra néni mondta, hogy ő ilyen teszteket gyűjt, és álljon már kötélnek” – mesélte egykori tanáráról, a XXI. századnak Bagdy Emőke professor emeritus. Kozmutza Flóra a tesztről elfeledkezett, csak a kilencvenes évek elején küldte el a lipótmezei elmegyógyintézetbe. Bagdy Emőke azt mondta, a sztálinista diktátor ugyan nem volt elmebeteg, de egy nagyon erőszakos paranoid személyiség volt. Problémáinak alapja a paranoiája, túlzott gyanakvása volt, jó képességei ellenére sem érezte elég okosnak magát. Gyanakodott az őt túlszárnyalókra, a jobb képességű – vagy annak vélt – embereket kíméletlenül megsemmisítette szavakban, tettekben is. A rögeszmés üldözési mánia miatt szüksége volt ellenségre, és ha éppen nem volt, keresett. További részletek az RTL Klub kedd esti, XXI. század című műsorában.
Rákosiról a teszt egyébként azt is igazolta, hogy a látszólag erős diktátor maga is félt, szorongott. A történészek szerint érzelmeivel nem lehetett megfogni, egyéniségét saját családjában is álcázta, A családban csak ő maradt Rákosi, testvérei Birók lettek, és a nyilvánosság előtt ”Rákosi elvtárs“ volt a titulusa. A kultúra napja előtt érdekes arról is megemlékezni, hogy az ötvenes években Rákosi Mátyás átiratta volna a Himuszt Illyés Gyulával, új nemzeti verset akart, de a költőfejedelem nem vállalta a feladatot.
A paranoia olyan téves eszmerendszert takar, ahol a tünetek kizárólag a gondolkodás tartalmi zavaraiban nyilvánulnak meg. A betegség leggyakrabban a 30–40-es életévekben lappangva keletkezik, fejlődik ki. A beteg kóros következtetések logikusan felépített rendszerét alakítja ki, amely egy bizonyos témakörben befolyásolhatatlan meggyőződéssé válik. A „nagy embereknél” ez az értetlenség gyakorta vezetett pszichotikus depresszióhoz. Költőkről, politikusokról ma már tudható, mit okozott, hogy felerősödött másokkal szembeni gyanakvásuk, bizalmatlanságuk, saját igazságukba vetett hitük. Ez csak addig nem kóros, amíg nem kapcsolódik hozzá megszállottság.
A téveszme lényege ugyanis, hogy minden felett álló. Sem ellenérv, sem bizonyíték nem ingathatja meg. Attól kóros, hogy a vita, a kétség nem gyengíti, hanem erősíti, rendszerré terebélyesíti. Szinte mindenki alkalmas a paranoiditásra, a dolgok „látszata mögötti igazság felismerésére”. Ezzel szemben a paranoiás körömszakadtáig védi elméletét. Akkor is, amikor annak téves volta már nyilvánvaló. A betegség kizárólagos tünete a gondolkodás tartalmi zavara. A beteg külseje, magatartása, beszédmodora nem különbözik az egészségestől. Legfeljebb túlzott magabiztossága, szenvedélyessége kelthetne gyanút, hiszen a paranoiás olyan, mintha. Gondolkodása azonban szélsőségesen katatímiás.
A paranoiás világa kerek. Ilyen személyiségű emberből nagyon sok van, de csak kevesen lesznek közülük betegek. A nyilvánvaló betegséget leggyakrabban pszichogén ártalom — vélt vagy valós sérelem — indítja el. A paranoia viszonylag ritka betegség. A betegek nagy része soha nem kerül pszichiátriára. Környezetük legfeljebb megszállottnak tartja őket, nem elmebetegnek, ami vonzó főleg a kevésbé iskolázott, befolyásolható emberek között. A hatalmi struktúra belső törvényszerűségei révén könnyen lehet hangadó tekintélyes körökben is. Mivel azonban minden cselekedetét, minden megnyilvánulását továbbra is meglevő kóros meggyőződése irányítja, ez a felemelkedés rendkívül veszélyes lehet, mivel a paranoia fertőző. Néha már szinte megállapíthatatlan, hogy egy közösségen belül ki a valódi beteg. A „fertőződés” szerencsére csak látszat, a többiek nem válnak igazán beteggé, és az igazi beteg kiemelése után hamarosan korrigálják is hibás meggyőződésüket.
http://www.hir24.hu/kultura/2015/01/20/rtl-musor-a-paranoid-skizoid-magyar-diktatorokrol/
Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás ideológiája sokban nem egyezett, de az elmeorvosok szerint mindketten pszichés gondokkal küzdöttek.
A „nemzetvezető” vizsgálatát 1939-ben végezte el Bakody Aurél. A lipótmezei elmegyógyintézet főorvosa Szálasi 1935-ös írása, a Cél és követelések alapján jutott arra, hogy a nyilas politikus skizoid pszichopata (életidegen kóros személyiség) volt. Légvárakat épített, nem tudta reálisan felmérni a helyzetet. Szálasi új szavakat gyártó, mondatokat pufogtató, bizarr logikájú ember volt, „jelentéktelen tartalmú bölcsességeket” pátoszosan adott elő. Légvárakat épített. Ez számos esetben mutatkozott meg: 1945 márciusában – a főváros szovjet kézre kerülése után – is töretlenül hitt a német győzelemben.
„Államcél és államélet egymást szervesen ki kell egészítsék, egymással párhuzamosan kell haladniuk. Ennek a szervezett párhuzamnak élőszóban meghatározott, ésszerűen és célirányosan alkotott törvénye, az állam munkaruhája: az alkotmány. Ezen az alapon épül az államösszesség dicsőségének, nagyságának és boldogságának háza.
Az államban csak egy politikus van: a vezetőpolitikus, aki egyetemlegesen intézi az államéletet az állam célkövetelései szerint. A többi szakember. A vezetőpolitikus az állam első szolgája, az államcélra való törekvés első munkása. Ő tervezi, szerkeszti és állítja munkába az államgépezetet”. (Szálasi Ferenc - Cél és követelések, részlet)
Rákosi Mátyásról csellel készült egy Rorschach-teszt, amikor Illyés Gyulánál és feleségénél, Kozmutza Flóra pszichológusnál vendégeskedett. „Flóra néni mondta, hogy ő ilyen teszteket gyűjt, és álljon már kötélnek” – mesélte egykori tanáráról, a XXI. századnak Bagdy Emőke professor emeritus. Kozmutza Flóra a tesztről elfeledkezett, csak a kilencvenes évek elején küldte el a lipótmezei elmegyógyintézetbe. Bagdy Emőke azt mondta, a sztálinista diktátor ugyan nem volt elmebeteg, de egy nagyon erőszakos paranoid személyiség volt. Problémáinak alapja a paranoiája, túlzott gyanakvása volt, jó képességei ellenére sem érezte elég okosnak magát. Gyanakodott az őt túlszárnyalókra, a jobb képességű – vagy annak vélt – embereket kíméletlenül megsemmisítette szavakban, tettekben is. A rögeszmés üldözési mánia miatt szüksége volt ellenségre, és ha éppen nem volt, keresett. További részletek az RTL Klub kedd esti, XXI. század című műsorában.
Rákosiról a teszt egyébként azt is igazolta, hogy a látszólag erős diktátor maga is félt, szorongott. A történészek szerint érzelmeivel nem lehetett megfogni, egyéniségét saját családjában is álcázta, A családban csak ő maradt Rákosi, testvérei Birók lettek, és a nyilvánosság előtt ”Rákosi elvtárs“ volt a titulusa. A kultúra napja előtt érdekes arról is megemlékezni, hogy az ötvenes években Rákosi Mátyás átiratta volna a Himuszt Illyés Gyulával, új nemzeti verset akart, de a költőfejedelem nem vállalta a feladatot.
A paranoia olyan téves eszmerendszert takar, ahol a tünetek kizárólag a gondolkodás tartalmi zavaraiban nyilvánulnak meg. A betegség leggyakrabban a 30–40-es életévekben lappangva keletkezik, fejlődik ki. A beteg kóros következtetések logikusan felépített rendszerét alakítja ki, amely egy bizonyos témakörben befolyásolhatatlan meggyőződéssé válik. A „nagy embereknél” ez az értetlenség gyakorta vezetett pszichotikus depresszióhoz. Költőkről, politikusokról ma már tudható, mit okozott, hogy felerősödött másokkal szembeni gyanakvásuk, bizalmatlanságuk, saját igazságukba vetett hitük. Ez csak addig nem kóros, amíg nem kapcsolódik hozzá megszállottság.
A téveszme lényege ugyanis, hogy minden felett álló. Sem ellenérv, sem bizonyíték nem ingathatja meg. Attól kóros, hogy a vita, a kétség nem gyengíti, hanem erősíti, rendszerré terebélyesíti. Szinte mindenki alkalmas a paranoiditásra, a dolgok „látszata mögötti igazság felismerésére”. Ezzel szemben a paranoiás körömszakadtáig védi elméletét. Akkor is, amikor annak téves volta már nyilvánvaló. A betegség kizárólagos tünete a gondolkodás tartalmi zavara. A beteg külseje, magatartása, beszédmodora nem különbözik az egészségestől. Legfeljebb túlzott magabiztossága, szenvedélyessége kelthetne gyanút, hiszen a paranoiás olyan, mintha. Gondolkodása azonban szélsőségesen katatímiás.
A paranoiás világa kerek. Ilyen személyiségű emberből nagyon sok van, de csak kevesen lesznek közülük betegek. A nyilvánvaló betegséget leggyakrabban pszichogén ártalom — vélt vagy valós sérelem — indítja el. A paranoia viszonylag ritka betegség. A betegek nagy része soha nem kerül pszichiátriára. Környezetük legfeljebb megszállottnak tartja őket, nem elmebetegnek, ami vonzó főleg a kevésbé iskolázott, befolyásolható emberek között. A hatalmi struktúra belső törvényszerűségei révén könnyen lehet hangadó tekintélyes körökben is. Mivel azonban minden cselekedetét, minden megnyilvánulását továbbra is meglevő kóros meggyőződése irányítja, ez a felemelkedés rendkívül veszélyes lehet, mivel a paranoia fertőző. Néha már szinte megállapíthatatlan, hogy egy közösségen belül ki a valódi beteg. A „fertőződés” szerencsére csak látszat, a többiek nem válnak igazán beteggé, és az igazi beteg kiemelése után hamarosan korrigálják is hibás meggyőződésüket.
http://www.hir24.hu/kultura/2015/01/20/rtl-musor-a-paranoid-skizoid-magyar-diktatorokrol/
2015. január 18., vasárnap
Alkotmánybíróság: TOP 10!
A tavalyi év tíz legjelentősebb határozata. Az idei esztendő sem ígérkezik csendesebbnek. Íme a legközelebbi ülés témái.
2015. január 18. 10:50
Mozgalmas esztendőn van túl az Alkotmánybíróság. Ezernyi indítvány masírozott előttük, tucatjával zörgettek az ajtójukon a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Számos nagy horderejű ügyben hoztak döntést. Sereg Andrása Taláros Testület sajtófőnöke, kérésünkre, a tavalyi esztendő határozataiból toplistát készített. Nem lehetett könnyű. Lehet vitatni, de megtisztelő, és fölöttébb figyelemre méltó a választása. Íme.
TOP 10!
1. A közszereplők bírálhatóságáról.
Az Alkotmánybíróság március 3-án hozott határozatában megállapította: sérti az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát „méltányolható közérdek” igazolásához köti. Az alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi feltételt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így az új Ptk. 2:44. §-a anélkül lépett hatályba 2014. március 15-én. (7/2014. (III. 7.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/DCAE82809F3037D2C1257BBF001BABA1?OpenDocument.)
2. A nemzetbiztonsági ellenőrzésről.
Az Alkotmánybíróság március 17-én hozott határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni. (9/2014. (III. 21.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/EA9EE167708980F2C1257CA5004ACF42?OpenDocument.)
3. A töredékszavazatok szabályozásáról.
Az Alkotmánybíróság május 5-én hozott határozatában megállapította, hogy nem sérti a választójog egyenlőségére vonatkozó alkotmányossági követelményeket az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek a töredékszavazatra vonatkozó rendelkezése. Az indítványozók alkotmányjogi panaszban kérték az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pont vizsgálatát. (3141/2014. (V. 9.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/6EF7470F49B0A567C1257CC90033F3C7?OpenDocument.)
4. Az élettársak családi pótlékjáról.
Az Alkotmánybíróság május 5-én – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben nem rendelkezett arról, hogy a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással.(14/2014. (V. 13.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9C157DC3CB5A7265C1257ADA00524ADF?OpenDocument.)
5. A várandós nők felmondási védelméről.
Az Alkotmánybíróság május 27-én hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdésének azt a szövegrészét, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. (17/2014. (V. 30.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/869799353AB65B33C1257ADC002103AE?OpenDocument.)
6. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról.
Az Alkotmánybíróság június 30-án hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat: a törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését megsemmisítette, míg egy további rendelkezéshez alkotmányos követelményt állapított meg. (20/2014. (VII. 3.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/AA42F88F8E53EB84C1257BBF001BACF4?OpenDocument.
7. A halmazati büntetés súlyosításáról.
Az Alkotmánybíróság július 7-én hozott határozatában megállapította, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alaptörvény-ellenes, ezért Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdését hatálybalépésére (2013. július 1-jére) visszaható hatállyal megsemmisítette. (23/2014. (VII. 15.) AB határozat:http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9915E5E66E00F15FC1257B4A001BA360?OpenDocument.)
8. A fővárosi közgyűlés tagjainak választásáról.
Az Alkotmánybíróság július 21-én hozott határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok a kompenzációs listás mandátumszerzés körében a szavazatok súlyozott számítását írják elő. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. (26/2014. (VII. 23.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B8C4308899929142C1257D0100507FF0?OpenDocument.)
9. A rendőri intézkedésről készült fotók nyilvánosságáról.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-án hozott határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik. (28/2014. (IX. 29.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0E56D3CAD2A42323C1257B91001BAA15?OpenDocument.)
10. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekről.
Az Alkotmánybíróság a november 11-én hozott határozatában elutasította a Fővárosi Törvényszék eljáró bírái által benyújtott indítványokat, és megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések alkalmazásának következményeit meghatározó törvény támadott rendelkezései. (34/2014. (XI. 14.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436C6B4C143CD3C1257D4D004746AB?OpenDocument.)
LEGFRISSEBB DÖNTÉS
Az Alkotmánybíróság év elejei határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 3.Bhar.16/2013/5. számú ítélete az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése tekintetében alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az indítványozó mint magánvádló ismeretlen személy ellen tett feljelentése nyomán indult bírósági eljárásban rágalmazás vétsége elkövetésével vádolta az elkövetőt, aki az internet útján elérhető iwiw közösségi alkalmazáshoz tartozó felhasználói adatlapján a személyes adatok állatok rovatában a „Zizi, a gyönyörű magyarvizsla leány és X. Y. (teljes névvel kiírva) ügyvédutánzat” bejegyzést tette.
Az első fokú bíróság megállapította az iwiw felhasználói adatlap tulajdonosának bűnösségét egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében, és ezért három évre próbára bocsátotta. A vádlott fellebbezése nyomán, a másodfokon eljáró törvényszék az első fokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat az ellene emelt két rendbeli becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiányában – felmentette. A harmadfokú bíróság a felmentő ítélettel más jogi indokok alapján egyetértett: a vádlott felmentését bűncselekmény hiányára tekintettel állapította meg, mivel az ügyvéd olyan közszereplőnek tekintendő, aki tűrni köteles az ügyben szereplő és ahhoz hasonló kifejezéseket.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte-e a jó hírnév védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát. A határozat indokolása szerint a panaszos sem közhatalmat gyakorló személynek, sem közszereplő politikusnak nem minősült, így nem volt alkotmányos indoka annak, hogy az egyébként büntetendő cselekmény a sértett-magánvádló ügyvédi minőségére tekintettel ne lett volna szankcionálandó. Az Alkotmánybíróság szerint az ítélőtábla ítélete alaptörvény-ellenesen terjesztette ki a véleménynyilvánítás szabadságát, mely révén a panaszosnak az emberi méltósága, és jó hírnévhez való joga szükségtelenül csorbult. (AB határozat: IV/141/2014.)A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter, Stumpf István és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást csatoltak. (...)
http://gondola.hu/cikkek/94503-Alkotmanybirosag__TOP_10_.html
2015. január 18. 10:50
Mozgalmas esztendőn van túl az Alkotmánybíróság. Ezernyi indítvány masírozott előttük, tucatjával zörgettek az ajtójukon a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Számos nagy horderejű ügyben hoztak döntést. Sereg Andrása Taláros Testület sajtófőnöke, kérésünkre, a tavalyi esztendő határozataiból toplistát készített. Nem lehetett könnyű. Lehet vitatni, de megtisztelő, és fölöttébb figyelemre méltó a választása. Íme.
TOP 10!
1. A közszereplők bírálhatóságáról.
Az Alkotmánybíróság március 3-án hozott határozatában megállapította: sérti az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát „méltányolható közérdek” igazolásához köti. Az alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi feltételt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így az új Ptk. 2:44. §-a anélkül lépett hatályba 2014. március 15-én. (7/2014. (III. 7.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/DCAE82809F3037D2C1257BBF001BABA1?OpenDocument.)
2. A nemzetbiztonsági ellenőrzésről.
Az Alkotmánybíróság március 17-én hozott határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni. (9/2014. (III. 21.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/EA9EE167708980F2C1257CA5004ACF42?OpenDocument.)
3. A töredékszavazatok szabályozásáról.
Az Alkotmánybíróság május 5-én hozott határozatában megállapította, hogy nem sérti a választójog egyenlőségére vonatkozó alkotmányossági követelményeket az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek a töredékszavazatra vonatkozó rendelkezése. Az indítványozók alkotmányjogi panaszban kérték az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pont vizsgálatát. (3141/2014. (V. 9.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/6EF7470F49B0A567C1257CC90033F3C7?OpenDocument.)
4. Az élettársak családi pótlékjáról.
Az Alkotmánybíróság május 5-én – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben nem rendelkezett arról, hogy a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással.(14/2014. (V. 13.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9C157DC3CB5A7265C1257ADA00524ADF?OpenDocument.)
5. A várandós nők felmondási védelméről.
Az Alkotmánybíróság május 27-én hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdésének azt a szövegrészét, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. (17/2014. (V. 30.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/869799353AB65B33C1257ADC002103AE?OpenDocument.)
6. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról.
Az Alkotmánybíróság június 30-án hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat: a törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését megsemmisítette, míg egy további rendelkezéshez alkotmányos követelményt állapított meg. (20/2014. (VII. 3.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/AA42F88F8E53EB84C1257BBF001BACF4?OpenDocument.
7. A halmazati büntetés súlyosításáról.
Az Alkotmánybíróság július 7-én hozott határozatában megállapította, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alaptörvény-ellenes, ezért Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdését hatálybalépésére (2013. július 1-jére) visszaható hatállyal megsemmisítette. (23/2014. (VII. 15.) AB határozat:http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9915E5E66E00F15FC1257B4A001BA360?OpenDocument.)
8. A fővárosi közgyűlés tagjainak választásáról.
Az Alkotmánybíróság július 21-én hozott határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok a kompenzációs listás mandátumszerzés körében a szavazatok súlyozott számítását írják elő. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. (26/2014. (VII. 23.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B8C4308899929142C1257D0100507FF0?OpenDocument.)
9. A rendőri intézkedésről készült fotók nyilvánosságáról.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-án hozott határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik. (28/2014. (IX. 29.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0E56D3CAD2A42323C1257B91001BAA15?OpenDocument.)
10. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekről.
Az Alkotmánybíróság a november 11-én hozott határozatában elutasította a Fővárosi Törvényszék eljáró bírái által benyújtott indítványokat, és megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések alkalmazásának következményeit meghatározó törvény támadott rendelkezései. (34/2014. (XI. 14.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436C6B4C143CD3C1257D4D004746AB?OpenDocument.)
LEGFRISSEBB DÖNTÉS
Az Alkotmánybíróság év elejei határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 3.Bhar.16/2013/5. számú ítélete az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése tekintetében alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az indítványozó mint magánvádló ismeretlen személy ellen tett feljelentése nyomán indult bírósági eljárásban rágalmazás vétsége elkövetésével vádolta az elkövetőt, aki az internet útján elérhető iwiw közösségi alkalmazáshoz tartozó felhasználói adatlapján a személyes adatok állatok rovatában a „Zizi, a gyönyörű magyarvizsla leány és X. Y. (teljes névvel kiírva) ügyvédutánzat” bejegyzést tette.
Az első fokú bíróság megállapította az iwiw felhasználói adatlap tulajdonosának bűnösségét egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében, és ezért három évre próbára bocsátotta. A vádlott fellebbezése nyomán, a másodfokon eljáró törvényszék az első fokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat az ellene emelt két rendbeli becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiányában – felmentette. A harmadfokú bíróság a felmentő ítélettel más jogi indokok alapján egyetértett: a vádlott felmentését bűncselekmény hiányára tekintettel állapította meg, mivel az ügyvéd olyan közszereplőnek tekintendő, aki tűrni köteles az ügyben szereplő és ahhoz hasonló kifejezéseket.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte-e a jó hírnév védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát. A határozat indokolása szerint a panaszos sem közhatalmat gyakorló személynek, sem közszereplő politikusnak nem minősült, így nem volt alkotmányos indoka annak, hogy az egyébként büntetendő cselekmény a sértett-magánvádló ügyvédi minőségére tekintettel ne lett volna szankcionálandó. Az Alkotmánybíróság szerint az ítélőtábla ítélete alaptörvény-ellenesen terjesztette ki a véleménynyilvánítás szabadságát, mely révén a panaszosnak az emberi méltósága, és jó hírnévhez való joga szükségtelenül csorbult. (AB határozat: IV/141/2014.)A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter, Stumpf István és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást csatoltak. (...)
http://gondola.hu/cikkek/94503-Alkotmanybirosag__TOP_10_.html
2015. január 14., szerda
Az osztrák alkotmánybíróság döntése után már az azonos nemű párok is fogadhatnak örökbe gyermeket
horváthbence
Eszerint mostantól nem vérszerinti gyermek közös örökbefogadására is lesz lehetőség. Azonos nemű párok eddig csak vérszerinti gyermeket fogadhattak örökbe.
A határozatot Gerhart Holzinger, az alkotmánybíróság elnöke azzal indokolta, hogy a kizárólag szexuális irányultság alapján meghatározott szabályozás megléte indokolatlan volt. A mostani döntés alapjául az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a magánélet és családi élet tiszteletben tartásárról szóló cikkelye szolgált.
Azonos nemű párok 2013 óta fogadhatják örökbe partnerük vérszerinti gyermekét Ausztriában, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság jogsértőnek mondta ki ennek tiltását, hiszen a heteroszexuális, nem összeházasodott párok előtt nyitva állt ez a lehetőség. A strasbourgi bíróság akkori határozata szerint az osztrák szabályozás hátrányosan megkülönbözteti a heteroszexuális párokkal szemben a homoszexuálisokat, s ezzel sérül az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14., a diszkrimináció tilalmáról szóló cikke, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásáról szóló 8. cikk.
A téma megosztotta az osztrák kormánykoalíciót, hiszen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) az örökbefogadási jog azonos nemű párokra való kiterjesztését szorgalmazta, míg az Osztrák Néppárt (ÖVP) ezt elutasította.
A szociáldemokrata Gabriele Heinisch-Hosek nőügyi miniszter a homoszexuálisok jogaiért való küzdelem egyik fontos lépésének nevezte a mai döntést. Az ÖVP elnöke, Reinhold Mitterlehner, alkancellár hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják és elfogadják a döntést. Leszögezte azonban azt is, hogy a néppárt továbbra is a hagyományos családi modellt támogatja.
A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint az örökbefogadási tilalom feloldása a gyerekek fekete napja.
Homoszexuális párok polgári házasságot Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Izlandon, Dániában, Norvégiában, Svédországban és Finnországban köthetnek. Ezekben az országokban egyes információk szerint Portugália kivételével örökbe fogadásra is jogosultak az azonos nemű párok.
Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata Ausztriában, Svájcban, Liechtensteinben, Németországban, Csehországban, Magyarországon, Szlovéniában, Észtországban és Írországban engedélyezett. (Standard/MTI)
http://444.hu/2015/01/14/az-osztrak-alkotmanybirosag-feloldotta-az-azonos-nemu-parok-orokbefogadasanak-tilalmat/
Eszerint mostantól nem vérszerinti gyermek közös örökbefogadására is lesz lehetőség. Azonos nemű párok eddig csak vérszerinti gyermeket fogadhattak örökbe.
A határozatot Gerhart Holzinger, az alkotmánybíróság elnöke azzal indokolta, hogy a kizárólag szexuális irányultság alapján meghatározott szabályozás megléte indokolatlan volt. A mostani döntés alapjául az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a magánélet és családi élet tiszteletben tartásárról szóló cikkelye szolgált.
Azonos nemű párok 2013 óta fogadhatják örökbe partnerük vérszerinti gyermekét Ausztriában, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság jogsértőnek mondta ki ennek tiltását, hiszen a heteroszexuális, nem összeházasodott párok előtt nyitva állt ez a lehetőség. A strasbourgi bíróság akkori határozata szerint az osztrák szabályozás hátrányosan megkülönbözteti a heteroszexuális párokkal szemben a homoszexuálisokat, s ezzel sérül az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14., a diszkrimináció tilalmáról szóló cikke, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásáról szóló 8. cikk.
A téma megosztotta az osztrák kormánykoalíciót, hiszen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) az örökbefogadási jog azonos nemű párokra való kiterjesztését szorgalmazta, míg az Osztrák Néppárt (ÖVP) ezt elutasította.
A szociáldemokrata Gabriele Heinisch-Hosek nőügyi miniszter a homoszexuálisok jogaiért való küzdelem egyik fontos lépésének nevezte a mai döntést. Az ÖVP elnöke, Reinhold Mitterlehner, alkancellár hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják és elfogadják a döntést. Leszögezte azonban azt is, hogy a néppárt továbbra is a hagyományos családi modellt támogatja.
A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint az örökbefogadási tilalom feloldása a gyerekek fekete napja.
Homoszexuális párok polgári házasságot Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Izlandon, Dániában, Norvégiában, Svédországban és Finnországban köthetnek. Ezekben az országokban egyes információk szerint Portugália kivételével örökbe fogadásra is jogosultak az azonos nemű párok.
Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata Ausztriában, Svájcban, Liechtensteinben, Németországban, Csehországban, Magyarországon, Szlovéniában, Észtországban és Írországban engedélyezett. (Standard/MTI)
http://444.hu/2015/01/14/az-osztrak-alkotmanybirosag-feloldotta-az-azonos-nemu-parok-orokbefogadasanak-tilalmat/
2015. január 5., hétfő
Huszonöt éves az AB: több tag, kevesebb jogkör
Lengyel Tibor
Mit adott nekünk az Alkotmánybíróság az elmúlt 25 évben? Köztársasági elnököt, a halálbüntetés tilalmát és egy sor megsemmisített jogszabályt. Utóbbiak egy részét a Fidesz visszacsempészte a joganyagba, sőt jelentősen csorbította a testület jogkörét is. Az új elnök reménykedik a változásban.
25 éves, de az igény régebbi
Huszonöt éve, 1990. január elsején kezdte meg működését a magyar Alkotmánybíróság (AB) mint az alkotmány védelmének legfőbb szerve. Erre hivatott testület az 1989 előtti évtizedekben nem létezett, bár 1949-ig Közigazgatási Bíróság néven működött hasonló feladatkörű intézmény.
hirdetés
Az osztrák mintára 1897. január elsejétől működő testület a bírósági hierarchia legfelsőbb fokán megszervezett, egyetlen fokú, központi közigazgatási bíróság volt, amely előtt bármely állami vagy önkormányzati hatóság törvénysértőnek vélt döntése megtámadható volt.
Az igényt Kossuth Lajos amúgy már az 1850-es években írt alkotmánytervezetében megfogalmazta: a „jogok biztosítása tekintetében egy alkotmányőrszék leszen felállítandó, mely a törvények kihirdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi s kijelenti, alkotmányosak-e, vagy sem”.
Egyetértés, majd konszenzushiány
Az alkotmányőrszéktől elvárt egyik feladat 150 év múltán is ez volt. Az 1989 nyarán kezdődött, a békés politikai átmenet feltételeit kidolgozó nemzeti kerekasztal-tárgyalások sarkalatos pontja volt az addigi alkotmány módosítása. Az Országgyűlés október 17-én megszavazta az alkotmánymódosítást.
Az Alkotmánybíróság első öt tagjának eskütétele 1989-ben
Forrás: mkab.hu
A törvény a demokrácia garanciáját jelentő szervezetként létrehozta az Alkotmánybíróságot. A képviselők november 23-án megválasztották a testület első öt tagját, akiket hatpárti – MSZP, Fidesz, KDNP, MDF, Magyar Néppárt, SZDSZ – jelölőbizottság javasolt konszenzussal.
Az MSZP és az ellenzéki pártok két-két, a függetlenek egy tagot jelöltek. Eredetileg három időpontban öt-öt, összesen tizenöt bírót választottak volna. 1990 júliusában többpárti konszenzussal öt újabb bírót választottak, majd még egyet, mert időközben Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett.
Az AB határozathozatala 1993-ban, háttal Göncz Árpád köztársasági elnök áll
Forrás: mkab.hu
1993. május 31-én tízről kilencre csökkent a létszám, miután Herczegh Géza a hágai Nemzetközi Bíróság tagja lett. Ezután a törvényhozás 11-re csökkentette a bírák számát. Ám konszenzus hiányában a két üres helyre sem tudtak tagot választani, így az AB 1997-ig kilencfős, foghíjas maradt.
hirdetés
Elnökből államfő, majd kritikus
Az AB első körös tagja és 1990–1998 közötti első elnöke Sólyom László volt. Elnöksége alatt ítélték alkotmányellenesnek egyebek mellett a halálbüntetést. Bírói mandátumának lejárta után Sólyom László egyetemi tanári munkája mellett szerepet vállalt a Védegylet nevű zöldszervezetben is: tiltakozott például a Zengőre tervezett NATO-lokátor felépítése ellen.
Sólyom László köztársasági elnökként is sokat törődött a természetvédelemmel
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátumának 2005-ös lejártakor a Védegylet Sólyom Lászlót jelölte, és támogatására kérte a pártokat. A jogtudóst végül harmadik körben választotta meg az Országgyűlés. Elnökként vihart kavart a 2006. őszi zavargásokkal kapcsolatos kijelentése éppúgy, mint döntése, hogy '56-os szerepére hivatkozva visszautasította Horn Gyula állami kitüntetését.
Elnöki tisztsége alatt Sólyom László több törvényt is visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek, a 2009. tavaszi kormányválság idején pedig többször kijelentette, hogy előrehozott választásra lenne szükség. Ugyan 2010-ben aláírásgyűjtés indult újbóli jelöléséért, Orbán Viktor Fidesz-elnökként inkább az alelnökét, Schmitt Pált ajánlotta a Fidesz figyelmébe, és az Országgyűlés meg is választotta.
A volt államfő többször is élesen bírálta az Orbán-kormány lépéseit
Fotó: Origo
Ezt követően Sólyom László aktív maradt a közéletben, sőt több alkalommal nyilvánosan is bírálta az Orbán-kormánynak az Alkotmánybíróságot és a jogállamiságot szerinte csorbító terveit, döntéseit. Kifejtette például, hogy a Fidesz az alkotmányt eszközként használja a napi politikai játszmákban, továbbá a kormány hitelességi válságáról és az erőtlen ellenzékről beszélt.
Húsz év után csorbultak a jogkörök
Eközben a 90-es évek végétől hosszú ideig zökkenőmentes volt az AB tagjainak cseréje, kivéve 2005-öt, amikor csupán nyolcfős volt a testület. A második Orbán-kormány és a Fidesz 2010 óta jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy az AB ne legyen a kormány és a parlament erős kontrollja.
Határozatot hirdet az Alkotmánybíróság 2006-ban
Forrás: mkab.hu
A kormányváltás után a kétharmados kormánypárti parlamenti többség már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és később az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az AB jogköreit.
Volt, hogy a Fidesz jogalkotási ellenlépéssel válaszolt az AB kritikáira
Forrás: MTI/Kovács Attila
A 2010 őszén kormánypárti javaslatra elfogadott változtatás miatt az AB már nem bírálhat el olyan törvényeket, amelyek a költségvetést érintik. A javaslat az után készült, hogy az AB megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló, egy évre visszamenőleges hatályú törvényt.
Új tagok, újabb korlátozások
Átalakították 2010-ben az alkotmánybírók jelölési rendjét is; így a Fidesz egyedül is képessé vált jelölni és megválasztani tagokat a testületbe. Így lett még abban az évben az AB tagja az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Stumpf István is.
A 15 tagú Alkotmánybíróság
Forrás: mkab.hu
Egy évvel később, 2011-ben az Orbán-kormány javaslatára 15-re emelték az AB létszámát, és választottak is öt új tagot. Köztük volt a fideszes országgyűlési képviselő, a 2006 őszi rendőri túlkapásokat vizsgáló miniszterelnöki megbízott, Balsai István. Egyúttal 9-ről 12 évre emelték a tagok mandátumát.
A testület időközben megosztottá vált: volt, hogy 7:7 arányban szavaztak egy kérdésben, és végül az elnök voksa döntött. A kétharmados kormánypárti többség 2012 nyarán újból korlátozta az AB jogkörét: egy sor kérdést az alaptörvényben rögzítettek, így ezeket az AB már nem vizsgálhatta.
Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke megbeszélést folytat a bíróság épületében
Forrás: Miniszterelnökség/Botár Gergely
Ráadásul 2012-től már nem fordulhat bárki bármely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálata érdekében a testülethez, csak a saját ügyével összefüggésben, az őt ért jogsérelem miatt, alkotmányjogi panasz formájában.
Paczolay Péter alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma február 24-én jár le
Fotó: Origo
Később, 2013 végén újabb – sorrendben az ötödik – alaptörvény-módosítással állt elő a Fidesz. A változtatások egyike eltörölte az AB tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. Így, bár 70 évnél idősebb új tag már nem választható, többen e fölött is kitölthetik a mandátumukat.
Visszafordítható a folyamat?
Az AB tavaly december 1-jén – immár Kövér László házelnök javaslatára – megválasztott, február 25-én hivatalba lépő új elnöke, Lenkovics Barnabás első nyilatkozata szerint a személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az AB működését érintő korlátozások.
Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság megválasztott, leendő elnöke
Forrás: MTI/Kovács Attila
Lenkovics Barnabásnak még a régi, kilencéves alkotmánybírói mandátuma van, így 2016 márciusában lejár a megbízatása. Noha a törvényi kritériumok alapján Lenkovicsot 2016-ban újra lehetne választani, lehet, hogy a Fidesznek akkor már nem lesz kétharmados többsége.
Mit adott nekünk az Alkotmánybíróság az elmúlt 25 évben? Köztársasági elnököt, a halálbüntetés tilalmát és egy sor megsemmisített jogszabályt. Utóbbiak egy részét a Fidesz visszacsempészte a joganyagba, sőt jelentősen csorbította a testület jogkörét is. Az új elnök reménykedik a változásban.
25 éves, de az igény régebbi
Huszonöt éve, 1990. január elsején kezdte meg működését a magyar Alkotmánybíróság (AB) mint az alkotmány védelmének legfőbb szerve. Erre hivatott testület az 1989 előtti évtizedekben nem létezett, bár 1949-ig Közigazgatási Bíróság néven működött hasonló feladatkörű intézmény.
hirdetés
Az osztrák mintára 1897. január elsejétől működő testület a bírósági hierarchia legfelsőbb fokán megszervezett, egyetlen fokú, központi közigazgatási bíróság volt, amely előtt bármely állami vagy önkormányzati hatóság törvénysértőnek vélt döntése megtámadható volt.
Az igényt Kossuth Lajos amúgy már az 1850-es években írt alkotmánytervezetében megfogalmazta: a „jogok biztosítása tekintetében egy alkotmányőrszék leszen felállítandó, mely a törvények kihirdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi s kijelenti, alkotmányosak-e, vagy sem”.
Egyetértés, majd konszenzushiány
Az alkotmányőrszéktől elvárt egyik feladat 150 év múltán is ez volt. Az 1989 nyarán kezdődött, a békés politikai átmenet feltételeit kidolgozó nemzeti kerekasztal-tárgyalások sarkalatos pontja volt az addigi alkotmány módosítása. Az Országgyűlés október 17-én megszavazta az alkotmánymódosítást.
Forrás: mkab.hu
A törvény a demokrácia garanciáját jelentő szervezetként létrehozta az Alkotmánybíróságot. A képviselők november 23-án megválasztották a testület első öt tagját, akiket hatpárti – MSZP, Fidesz, KDNP, MDF, Magyar Néppárt, SZDSZ – jelölőbizottság javasolt konszenzussal.
Az MSZP és az ellenzéki pártok két-két, a függetlenek egy tagot jelöltek. Eredetileg három időpontban öt-öt, összesen tizenöt bírót választottak volna. 1990 júliusában többpárti konszenzussal öt újabb bírót választottak, majd még egyet, mert időközben Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett.
Forrás: mkab.hu
1993. május 31-én tízről kilencre csökkent a létszám, miután Herczegh Géza a hágai Nemzetközi Bíróság tagja lett. Ezután a törvényhozás 11-re csökkentette a bírák számát. Ám konszenzus hiányában a két üres helyre sem tudtak tagot választani, így az AB 1997-ig kilencfős, foghíjas maradt.
hirdetés
Elnökből államfő, majd kritikus
Az AB első körös tagja és 1990–1998 közötti első elnöke Sólyom László volt. Elnöksége alatt ítélték alkotmányellenesnek egyebek mellett a halálbüntetést. Bírói mandátumának lejárta után Sólyom László egyetemi tanári munkája mellett szerepet vállalt a Védegylet nevű zöldszervezetben is: tiltakozott például a Zengőre tervezett NATO-lokátor felépítése ellen.
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátumának 2005-ös lejártakor a Védegylet Sólyom Lászlót jelölte, és támogatására kérte a pártokat. A jogtudóst végül harmadik körben választotta meg az Országgyűlés. Elnökként vihart kavart a 2006. őszi zavargásokkal kapcsolatos kijelentése éppúgy, mint döntése, hogy '56-os szerepére hivatkozva visszautasította Horn Gyula állami kitüntetését.
Elnöki tisztsége alatt Sólyom László több törvényt is visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek, a 2009. tavaszi kormányválság idején pedig többször kijelentette, hogy előrehozott választásra lenne szükség. Ugyan 2010-ben aláírásgyűjtés indult újbóli jelöléséért, Orbán Viktor Fidesz-elnökként inkább az alelnökét, Schmitt Pált ajánlotta a Fidesz figyelmébe, és az Országgyűlés meg is választotta.
Fotó: Origo
Ezt követően Sólyom László aktív maradt a közéletben, sőt több alkalommal nyilvánosan is bírálta az Orbán-kormánynak az Alkotmánybíróságot és a jogállamiságot szerinte csorbító terveit, döntéseit. Kifejtette például, hogy a Fidesz az alkotmányt eszközként használja a napi politikai játszmákban, továbbá a kormány hitelességi válságáról és az erőtlen ellenzékről beszélt.
Húsz év után csorbultak a jogkörök
Eközben a 90-es évek végétől hosszú ideig zökkenőmentes volt az AB tagjainak cseréje, kivéve 2005-öt, amikor csupán nyolcfős volt a testület. A második Orbán-kormány és a Fidesz 2010 óta jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy az AB ne legyen a kormány és a parlament erős kontrollja.
Forrás: mkab.hu
A kormányváltás után a kétharmados kormánypárti parlamenti többség már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és később az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az AB jogköreit.
Forrás: MTI/Kovács Attila
A 2010 őszén kormánypárti javaslatra elfogadott változtatás miatt az AB már nem bírálhat el olyan törvényeket, amelyek a költségvetést érintik. A javaslat az után készült, hogy az AB megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló, egy évre visszamenőleges hatályú törvényt.
Új tagok, újabb korlátozások
Átalakították 2010-ben az alkotmánybírók jelölési rendjét is; így a Fidesz egyedül is képessé vált jelölni és megválasztani tagokat a testületbe. Így lett még abban az évben az AB tagja az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Stumpf István is.
Forrás: mkab.hu
Egy évvel később, 2011-ben az Orbán-kormány javaslatára 15-re emelték az AB létszámát, és választottak is öt új tagot. Köztük volt a fideszes országgyűlési képviselő, a 2006 őszi rendőri túlkapásokat vizsgáló miniszterelnöki megbízott, Balsai István. Egyúttal 9-ről 12 évre emelték a tagok mandátumát.
A testület időközben megosztottá vált: volt, hogy 7:7 arányban szavaztak egy kérdésben, és végül az elnök voksa döntött. A kétharmados kormánypárti többség 2012 nyarán újból korlátozta az AB jogkörét: egy sor kérdést az alaptörvényben rögzítettek, így ezeket az AB már nem vizsgálhatta.
Forrás: Miniszterelnökség/Botár Gergely
Ráadásul 2012-től már nem fordulhat bárki bármely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálata érdekében a testülethez, csak a saját ügyével összefüggésben, az őt ért jogsérelem miatt, alkotmányjogi panasz formájában.
Fotó: Origo
Később, 2013 végén újabb – sorrendben az ötödik – alaptörvény-módosítással állt elő a Fidesz. A változtatások egyike eltörölte az AB tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. Így, bár 70 évnél idősebb új tag már nem választható, többen e fölött is kitölthetik a mandátumukat.
Visszafordítható a folyamat?
Az AB tavaly december 1-jén – immár Kövér László házelnök javaslatára – megválasztott, február 25-én hivatalba lépő új elnöke, Lenkovics Barnabás első nyilatkozata szerint a személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az AB működését érintő korlátozások.
Forrás: MTI/Kovács Attila
Lenkovics Barnabásnak még a régi, kilencéves alkotmánybírói mandátuma van, így 2016 márciusában lejár a megbízatása. Noha a törvényi kritériumok alapján Lenkovicsot 2016-ban újra lehetne választani, lehet, hogy a Fidesznek akkor már nem lesz kétharmados többsége.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)