Karlsruhe Luxembourgnak adta át a "forró krumplit"

Bruxinfo.eu
2014. február 9., vasárnap
A német alkotmánybíróság véleménye szerint az Európai Központi Bank a korlátlan kötvényvásárlási programmal túllépte a mandátumát. A karlsruhei testület ugyanakkor eddig példátlan módon az Európai Bírósághoz utalta az euróövezet egészét stabilizáló lépés jogszerűségének megállapítását.

A német alkotmánybíróság nyolc bírája közül hat az Európai Központi Bank EU-szerződésben meghatározott mandátumával összeegyeztethetetlennek ítélte meg a pénteken nyilvánosságra hozott döntésben a Frankfurt által 2012 szeptemberében bejelentett kötvényvásárlási programot. A karlsruhei testület ugyanakkor véleményének súlyát jelentősen tompítva és saját kétségeit is elárulva az Európai Bírósághoz utalta a német panasz elbírálását.

Az ügy pikantériája, hogy általános vélemény szerint az EKB korlátlan kötvényvásárlásáról szóló Draghi-bejelentés szüntette meg az euróövezetet fenyegető egzisztenciális válságot, mivel egy csapásra eloszlatta a kételyeket akörül, hogy Frankfurt nem hagyja elsüllyedni az egységes valutaövezetet. Fonák módon az OMT-program bejelentése már önmagában is gyökeres fordulatot hozott a helyzetben, jóllehet, a gyakorlatban még egyszer sem alkalmazták.

Német közgazdászok és más szervezetek ugyanakkor a karlsruhei székhelyű alkotmánybírósághoz fordultak a kötvényvásárlási program jogszerűségének elbírálása végett. A taláros testület pénteki ítéletében az elsődleges uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a programot, mert megítélése szerint arra nem terjed ki az Európai Központi Bank mandátuma.

„Nyomós érvek szólnak annak feltételezése mellett, hogy (a lépés) túllépi az EKB monetáris politikai hatáskörét és ezáltal megsérti a tagállamok jogköreit, és megszegi a költségvetés monetáris eszközökkel történő finanszírozására vonatkozó tilalmat” – áll a német alkotmánybíróság ítéletéről szóló közleményben.

A bírák ugyanakkor mintha maguk sem lettek volna teljesen meggyőződve az igazukról, amit az is jelez, hogy a nyolcból két bíró különvéleményt fogalmazott meg. Karlsruhe végül is elismerte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság illetékességét a végleges döntésben, ami először fordul elő a testület praxisában és elemzők szerint valahol annak elismeréséről tanúskodik, hogy a német alkotmánybíróság nem ítélkezhet az Európai Központi Bank felett.

A Financial Times információi szerint Frankfurtban nagy megkönnyebbüléssel fogadták a döntést, mert előzőleg attól tartottak, hogy egy nyíltan elmarasztaló ítélet – ami a Bundesbankot vagy a Bundestagot jogi lépésekre utasította volna – aláásta volna az eurózóna jegybankjának az önálló politikai mozgásterét és a tekintélyét is.

Az EKB-nál egyébként pénteken megismételték, hogy a bank véleménye szerint teljesen a mandátumával összhangban cselekedett. Az FT szerint ugyanakkor a jegybank már korlátokat szabott a kötvényvásárlási programnak, amikor bejelentette, hogy csak a létező egy vagy három éves futamidejű kötvényeket érinti a program. És ebben az esetben is, az adósság maximum 50 százalékát vásárolhatja fel (ennek maximális összegét 500 milliárd euróra becsülték).

Az Európai Bizottság is üdvözölte pénteken a német alkotmánybíróság döntését, ugyancsak hangsúlyozva, hogy a kötvényvásárlási program – szerinte – összhangban áll az uniós joggal. Brüsszel egyébként ennek szellemében kész véleményt nyilvánítani az eljárás során.

Gunttram Wolff, a brüsszeli központú Bruegel Intézet igazgatója pénteken közölte, hogy nem ért egyet a karlsruhei bíróság azon megállapításával, miszerint a kötvényvásárlási program az elsődleges uniós jogba ütközik. Az ismert szakértő szerint az OMT szükséges lépés volt az EKB monetáris politikai mandátumának a végrehajtásában.

Wolff másfelől úgy véli, hogy a német alkotmánybíróság nyitva hagyja a lehetőséget az intézkedésnek egy olyanfajta értelmezése előtt az Európai Bíróság számára, ami az elsődleges joggal való összeegyeztethetőség mellett szól. Ha például az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) által finanszírozott mentőprogramok feltételessége teljesül, és a kötvényvásárlás során kizárják a veszteségeket, akkor a Bruegel igazgatója szerint az EU általános céljait támogató megfelelő intézkedésnek is minősülhet. Mivel az ESM-program jogilag csak akkor igazolható, ha az adósságot fenntarthatónak ítélik, az OMT ilyen körülmények fennforgása esetén megengedhető lehet.

Wolff arra is rámutat, hogy Karlsruhe ítélete azt sugallja, hogy az EKB elsődleges (előnyt élvező) hitelezőnek minősül. A kutató szerint ez ugyanakkor megnehezítheti az ESM vagy OMT-programból való kilépést. A magánhitelezők ugyanis úgy értelmeznék, hogy a feléjük fennálló adósság alárendelődik az EKB felé fennálló adósságnak, és ezért sokkal magasabb hozamfelárakat számolnak majd fel a hitelekért.

De facto ez azt jelentheti, hogy még ha az adósság általában fenn is tartható, a programból való kilépés lehetetlenné válik, mert az alárendelés megakadályozza a piacokhoz való hozzáférést. Wolff szerint ennek az lehet az eredménye, hogy a magánadósság és a hivatalos, intézményi hitelezőkkel szemben fennálló adósság leírása valószínűbbé válik annak érdekében, hogy egy ország visszatérhessen a piacra. Ezért nagy jelentősége lesz annak, hogy az Európai Bíróság megerősíti-e az EKB elsődlegességét.

Az FT Armin von Bogdandyt, a heidelbergi Max Planck Egyetem igazgatóját idézte, aki bölcs lépésnek nevezte a német alkotmánybíróság döntését, mivel „ezzel másnak passzolja át a forró krumplit”.

A karlsruhei alkotmánybíróság március 18-án egy másik beadványra az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) jogszerűségéről is állást készül foglalni.
http://kitekinto.hu/europa/2014/02/09/karlsruhe_luxembourgnak_adta_at_a_forro_krumplit/