Korszakos döntés
2013. július 17., 18:38 szerző: Győrffy Árpád
Az Alkotmánybíróság (Ab) korszakos jelentőségű határozatban tudatta minden érintettel, hogy az alaptörvény nemcsak valami díszkiadásban terjeszthető könyvjutalom, hanem egy olyan szabálygyűjtemény, amit be is kell tartani.
Az érintett ügyben az Ab megállapította, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha a hozzáférést formális hivatkozással tagadják meg. Nem elég ráfogni az igényelt közérdekű adatokra, hogy azok döntés megalapozását szolgálják, és ezért nem nyilvánosak, nem elég más, hasonló tartalmú állításokat tenni, ezek jogosságát, indokoltságát bizonyítani is kell. Különösen jelentőssé teszi az Ab álláspontját, hogy a határozatával az állami titkolódzóknak menlevelet adó bírósági ítéleteket semmisített meg, mások mellett a Fővárosi Ítélőtáblát intette arra, hogy a jövőben gondosabban járjon el az alapjogok biztosításának védelmében.
Az alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok, nem lehetnek egyes személyeknek, gazdasági, politikai érdekcsoportoknak a belső titkai. Az Ab kiállása az alapjogok garantált biztosítása mellett talán nemcsak kormányzati szinten, hanem az önkormányzatok és önkormányzati cégek gazdálkodásánál is növeli majd az átláthatóság esélyeit.
http://zaol.hu/belfold/korszakos-dontes-1552902
2013. július 23., kedd
2013. július 15., hétfő
Betiltották a kóser vágást Lengyelországban
A januárban hatályba lépett alkotmánybírósági tilalom után a kormány engedélyezni akarta a rituális eljárást, ám a parlament nemet mondott az erről szóló törvénymódosításra.
NOL| 2013. július 13.
A lengyel parlament, a szejm pénteken elutasította azt a törvénymódosító javaslatot, amely újra engedélyezte volna a kóser vágást és kóser vágóhidak működését az országban. A tervezettel Donald Tusk miniszterelnök pártja, a kormányzó Polgári Platform (PO) állt elő azután, hogy tavaly az alkotmánybíróság állatvédelmi aggályokra hivatkozva betiltotta a kóser vágást Lengyelországban. A szejmben most 222 képviselő mondott nemet a módosításra, amelyet csak 178-an támogattak. A PO 38 képviselője az ellenzékkel együtt szavazott az állatvédelmi törvény kiegészítése ellen.
A parlamenti döntés azt jelenti, hogy a lengyelországi zsidók ezután sem vághatnak le állatokat a kóser, a muzulmánok pedig a halal étkezés előírta szabályok szerint. Michael Schudrich főrabbi és Piotr Kadlcik, a lengyelországi zsidó hitközségek szövetségének az elnöke nyilatkozatot adott ki, amely szerint Lengyelországban most az a „minden igazságot nélkülöző nézet győzött, hogy a kóser vágás kínzás. Ez az első kóser vágás ellen emelt tilalom az Európai Unióban, amely nem közvetlenül még a náci érában hozott tilalmakon nyugszik – idéz a Jerusalem Post a közleményből. A lengyel zsidók szerint a parlamenti döntés inkább csak vallási előítéleteket tükröz: a katolikus Lengyelországban a II. világháború előtt hárommillió zsidó – a legtöbb az európai országok között –, többségüket a megszálló nácik azonban haláltáborokba hurcolták és megölték megölték a holokauszt idején. Ahogy Schudrich és Kadlcik emlékeztet, a lengyel törvények engedélyezik a vadászatot, vagyis hogy állatokat kedvtelésből ítélnek szenvedésre, így a kóser vágás betiltása mögött nehéz nem meglátni azt a „vészjósló képmutatást”, amellyel a szejm a lengyel állampolgárok egy részét diszkriminálta. Lengyelországban jelenleg 20-30 ezer zsidó és ugyanennyi muzulmán él, akiket januárig országszerte 20 vágóhíd szolgált ki. Kadlcik elmondása szerint a kóser étkezési szokásokhoz néhány száz zsidó család tartja magát.
Az Európai Unió elvileg előírja, hogy az étkezésre szánt állatokat a vágóhidakon elkábítsák, mielőtt megölnék őket, de kivételt tesz a kóser és a halal vágással, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága vallási jognak tekint. A kóser vágás előírásai kategorikusan, a halal az esetek túlnyomó többségében megköveteli, hogy a leölendő állatok az eszméletüknél legyenek, amikor levágják őket. Az állatokat hibátlan pengéjű, éles késsel ölik meg, egy gyors oda-vissza mozdulattal metszve át a nyaki ütőeret, a légcsövet, a nyelőcsövet és a bolygóideget. Az állatot ezután kivéreztetik. Az évezredes hagyományt az állatvédő szervezetek egy része kínzásnak tartja, és nagyrészt az ő követeléseikre a 28 EU-tagországból Lengyelország mellett Luxemburg és Svédország, az európaiak közül pedig Norvégia, Svájc és Izland már betiltotta az eljárást. (Hollandiában egy kis parlamenti alakulat, az Állatok Pártja 2011 szeptemberében elérte, hogy a parlament törvényt hozzon a kóser és a halal vágás betiltásáról, ám ezt a törvényt néhány hónappal később megsemmisítették.)
Ami Lengyelországot illeti, az alkotmánybírósági tilalom és a parlamenti döntés nem csak a zsidókat és a muzulmánokat sérti, de azoknak a lengyel termelőknek az érdekeit is, akik januárig jelentős bevételekért exportáltak kóser, illetve halal készítményeket külföldre. Korábban a muzulmán országok – főleg Törökország – évente 90 ezer tonna marhahúst vettek Lengyelországtól, Izrael pedig évi négyezer tonna kóser lengyel húst importált. Januárban a tilalommal ennek a becslések szerint évi 330-460 millió dolláros üzletnek lett vége, és miközben a képviselők odabent szavaztak, a hústermelők a szejm előtt tüntettek a törvénymódosítás elfogadásáért. „Nem tudjuk eltartani a családunkat, a piacot meg odaadtuk a francia, a német és a holland cégeknek. Bravó” – magyarázta az egyik tüntető az AFP riporterének. A PO egyébként arra hivatkozva nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot, hogy az alkotmánybírósági tilalommal hatezer munkahely szűnt meg úgy, hogy közben a lengyelek 13 százalékának nincs munkája.
NOL| 2013. július 13.
A lengyel parlament, a szejm pénteken elutasította azt a törvénymódosító javaslatot, amely újra engedélyezte volna a kóser vágást és kóser vágóhidak működését az országban. A tervezettel Donald Tusk miniszterelnök pártja, a kormányzó Polgári Platform (PO) állt elő azután, hogy tavaly az alkotmánybíróság állatvédelmi aggályokra hivatkozva betiltotta a kóser vágást Lengyelországban. A szejmben most 222 képviselő mondott nemet a módosításra, amelyet csak 178-an támogattak. A PO 38 képviselője az ellenzékkel együtt szavazott az állatvédelmi törvény kiegészítése ellen.
A parlamenti döntés azt jelenti, hogy a lengyelországi zsidók ezután sem vághatnak le állatokat a kóser, a muzulmánok pedig a halal étkezés előírta szabályok szerint. Michael Schudrich főrabbi és Piotr Kadlcik, a lengyelországi zsidó hitközségek szövetségének az elnöke nyilatkozatot adott ki, amely szerint Lengyelországban most az a „minden igazságot nélkülöző nézet győzött, hogy a kóser vágás kínzás. Ez az első kóser vágás ellen emelt tilalom az Európai Unióban, amely nem közvetlenül még a náci érában hozott tilalmakon nyugszik – idéz a Jerusalem Post a közleményből. A lengyel zsidók szerint a parlamenti döntés inkább csak vallási előítéleteket tükröz: a katolikus Lengyelországban a II. világháború előtt hárommillió zsidó – a legtöbb az európai országok között –, többségüket a megszálló nácik azonban haláltáborokba hurcolták és megölték megölték a holokauszt idején. Ahogy Schudrich és Kadlcik emlékeztet, a lengyel törvények engedélyezik a vadászatot, vagyis hogy állatokat kedvtelésből ítélnek szenvedésre, így a kóser vágás betiltása mögött nehéz nem meglátni azt a „vészjósló képmutatást”, amellyel a szejm a lengyel állampolgárok egy részét diszkriminálta. Lengyelországban jelenleg 20-30 ezer zsidó és ugyanennyi muzulmán él, akiket januárig országszerte 20 vágóhíd szolgált ki. Kadlcik elmondása szerint a kóser étkezési szokásokhoz néhány száz zsidó család tartja magát.
Az Európai Unió elvileg előírja, hogy az étkezésre szánt állatokat a vágóhidakon elkábítsák, mielőtt megölnék őket, de kivételt tesz a kóser és a halal vágással, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága vallási jognak tekint. A kóser vágás előírásai kategorikusan, a halal az esetek túlnyomó többségében megköveteli, hogy a leölendő állatok az eszméletüknél legyenek, amikor levágják őket. Az állatokat hibátlan pengéjű, éles késsel ölik meg, egy gyors oda-vissza mozdulattal metszve át a nyaki ütőeret, a légcsövet, a nyelőcsövet és a bolygóideget. Az állatot ezután kivéreztetik. Az évezredes hagyományt az állatvédő szervezetek egy része kínzásnak tartja, és nagyrészt az ő követeléseikre a 28 EU-tagországból Lengyelország mellett Luxemburg és Svédország, az európaiak közül pedig Norvégia, Svájc és Izland már betiltotta az eljárást. (Hollandiában egy kis parlamenti alakulat, az Állatok Pártja 2011 szeptemberében elérte, hogy a parlament törvényt hozzon a kóser és a halal vágás betiltásáról, ám ezt a törvényt néhány hónappal később megsemmisítették.)
Ami Lengyelországot illeti, az alkotmánybírósági tilalom és a parlamenti döntés nem csak a zsidókat és a muzulmánokat sérti, de azoknak a lengyel termelőknek az érdekeit is, akik januárig jelentős bevételekért exportáltak kóser, illetve halal készítményeket külföldre. Korábban a muzulmán országok – főleg Törökország – évente 90 ezer tonna marhahúst vettek Lengyelországtól, Izrael pedig évi négyezer tonna kóser lengyel húst importált. Januárban a tilalommal ennek a becslések szerint évi 330-460 millió dolláros üzletnek lett vége, és miközben a képviselők odabent szavaztak, a hústermelők a szejm előtt tüntettek a törvénymódosítás elfogadásáért. „Nem tudjuk eltartani a családunkat, a piacot meg odaadtuk a francia, a német és a holland cégeknek. Bravó” – magyarázta az egyik tüntető az AFP riporterének. A PO egyébként arra hivatkozva nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot, hogy az alkotmánybírósági tilalommal hatezer munkahely szűnt meg úgy, hogy közben a lengyelek 13 százalékának nincs munkája.
2013. július 4., csütörtök
Fidesz: Felháborító a Kúria döntése
MTI
A Kúria a bankok oldalára állt, a félig az OTP, félig a devizahitelesek számára kedvező ítéletet a Fidesz felháborítónak tartja. A parlament szerintük már tehetetlen.
A Fidesz véleménye szerint a Kúria csütörtöki döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Kocsis Máté.
A kormánypárt kommunikációs igazgatója arra reagált, hogy a Kúria csütörtökön hirdetett ítéletet abban a felülvizsgálati eljárásban, amelyben egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta. A döntés szerint a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, bővebben erről itt olvashat.
A Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan és felháborító, a devizakárosultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket – mondta a kommunikációs igazgató. A határozatnak beláthatatlan pénzügyi következményei lehetnek a devizakárosultakra nézve – tette hozzá, majd utalt a horvátországi hasonló ítéletre, ahol a bírók nyolc bankkal szemben hozták meg a döntésüket.
Kocsis Máté szerint a magyar országgyűlés nem szólhat bele konkrét hitelszerződésekbe, de az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy minél több embert szabadítson ki a hitelcsapdából. Árfolyamgát, végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő, a devizahitelek megtiltása – sorolta az intézkedéseket.
Egy csoportnyi tüntető a döntés után utcára vonult, és Orbán Viktor házát vették célba. A TEK lezárta a környéket. Ebben a cikkünkben követheti az eseményeket.
A Kúria a bankok oldalára állt, a félig az OTP, félig a devizahitelesek számára kedvező ítéletet a Fidesz felháborítónak tartja. A parlament szerintük már tehetetlen.
A Fidesz véleménye szerint a Kúria csütörtöki döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Kocsis Máté.
A kormánypárt kommunikációs igazgatója arra reagált, hogy a Kúria csütörtökön hirdetett ítéletet abban a felülvizsgálati eljárásban, amelyben egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta. A döntés szerint a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, bővebben erről itt olvashat.
A Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan és felháborító, a devizakárosultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket – mondta a kommunikációs igazgató. A határozatnak beláthatatlan pénzügyi következményei lehetnek a devizakárosultakra nézve – tette hozzá, majd utalt a horvátországi hasonló ítéletre, ahol a bírók nyolc bankkal szemben hozták meg a döntésüket.
Kocsis Máté szerint a magyar országgyűlés nem szólhat bele konkrét hitelszerződésekbe, de az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy minél több embert szabadítson ki a hitelcsapdából. Árfolyamgát, végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő, a devizahitelek megtiltása – sorolta az intézkedéseket.
Egy csoportnyi tüntető a döntés után utcára vonult, és Orbán Viktor házát vették célba. A TEK lezárta a környéket. Ebben a cikkünkben követheti az eseményeket.
2013. július 3., szerda
Visszavonták a reform egy részét a Csehek
Megsemmisítette az egészségügyi reform egy részét a cseh alkotmánybíróság.
Megsemmisítette kedden az egészségügyi reform egy részét a cseh alkotmánybíróság. A taláros testület döntése szerint meg kell szüntetni a jobbközép kormány által tavaly bevezetett kétszintű egészségügyi ellátást, a kórházi napidíj 60 koronáról 100 koronára való emelését és az egészségbiztosítók jogát, hogy büntessék azokat az orvosokat, akik elutasították a vizitdíjak beszedését.
A kétszintű egészségügyi ellátás lehetősége - ami lényegében a páciensek lehetősége, hogy fizetés ellenében az alapszinttől magasabb ellátást kapjanak - azután szűnik meg, hogy az alkotmánybírósági döntése megjelenik a törvénytárban, ami mintegy két hét. A reform további két elemét az év végéig a parlamentnek kell hatályon kívül helyeznie törvénymódosítással.
Helyi megfigyelők szerint a tavaly január 1-jén bevezetett egészségügyi reform kulcsfontosságú elemeiről van szó, amelyek a közegészségügyi ellátásról szóló törvény részeit képezik. A vitatott részek hatályon kívül helyezését a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) követelte. Az alkotmánybírósági beadványt a párt 51 parlamenti képviselője írta alá. Az alkotmánybíróság döntése nem volt egyhangú, néhány bíró különvéleményt fogalmazott meg.
A 2011-ben elfogadott új egészségügyi törvény lehetővé tette, hogy az ellátás kétszintű legyen: alapszintű, s ahol erre lehetőség nyílt, magasabb szintű. A páciensnek joga volt választani, de a biztosítók csak az alapszintet fizették. A magasabb szintért ezért a betegeknek fizetniük kellett. Az alkotmánybíróság korábban elismerte, hogy lehetséges a kétszintű ellátás, de azzal a feltétellel, hogy a magasabb szintet rendeletekben pontosan meghatározzák. Miután ez eddig nem történt meg, a testület szerint a magasabb szint lehetőségét ki kell venni a közegészségügyi törvényből.
A kórházi napidíj emelését az alkotmánybíróság szintén azért semmisítette meg, mert a törvényben nincs pontosan körülírva, mit kap ezért a páciens, illetve, hogy a napidíj ilyen mértékű emelése a társadalom egyes rétegeinek - például a nyugdíjasoknak - súlyos gondokat okozna.
Az egészségbiztosítók azon jogát, hogy a törvény által bevezetett vizitdíjak beszedését elutasító orvosokra akár milliós büntetést is kiszabjanak, a testület azért semmisítette meg, mert szerinte elfogadhatatlan a büntetés mértéke. Eredetileg a büntetés felső határa 50 ezer korona volt. Ezt a határt tavaly eltörölték. A bíróság szerint ezzel a biztosítók domináns helyzetbe kerültek az egészségügyi intézményekkel szemben.
Forrás: MTI
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)