Exkluzív: íme, a kőkemény feltételek Orbánéknak

Az Európai Bizottsággal egyeztetve öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a magyar kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum, és ezt erősítették meg brüsszeli forrásaink is. A kifogást úgynevezett „non paper” útján közölték, ezt szintén dokumentum igazolja. A konkrét kifogásokat Robák Ferenc brüsszeli magyar nagykövettel is közölték, aki levélben tájékoztatta a magyar kormányt a kedvezőtlen fejleményekről, és gyors megoldást sürgetett.

Az öt kifogásolt pont a „non paper” szerint nem alkuképes. Az első három pont, amely az Országos Bírói Hivatal működésére vonatkozik, úgynevezett „vörös vonal”, vagyis a magyar kormánynak semmilyen mozgástere nincs, míg a negyedik és az ötödik pont ugyan szintén „kötelező”, de a magyar kormánynak maradt mozgástere a megoldást illetően. A magyar kormány egyértelmű figyelmeztetést kapott, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.

Amennyiben a magyar kormány az öt kifogásolt pontot elfogadja, és elvégzi a reform korrekcióját, a Velencei Bizottság álláspontja szerint „kihúzza a nemzetközi kritikák méregfogát”. A közlést diplomáciai forrásunk démarche-ként, vagyis hivatalos diplomáciai tiltakozásként is értelmezi.

Politikai nyomásról beszéltek

Az ügy előzménye, hogy Martonyi János külügyminiszter január végén az Európa Tanács, ezen belül a legnagyobb presztízsű tagállami jogászokból álló Velencei Bizottság (tagja például Hanna Suchocka volt lengyel jobboldali kormányfő, Lech Wałęsa harcostársa) állásfoglalását kérte a magyar igazságszolgáltatás átalakításáról. A Bizottság a maga oldaláról a mintegy harminc oldalas véleményben a bírósági reform eredményét úgy összegzi, hogy: “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Ezen túl a Velencei Bizottság véleménye nem csak rendkívül súlyos következtetéseket, de konkrét kifogásokat is tartalmazott. A bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló törvényekről kialakított vélemény szerint ugyanis az Európában példa nélkül álló új rendszer veszélyezteti a bíróság függetlenségét és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A bírói függetlenség sérelmét okozó rendszerszerű problémákat a kormány által benyújtott módosító javaslat sem orvosolta. A kormány módosításai sem az Európai Bizottság kifogásait, sem a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikákat nem kezelték érdemben, többségében szimbolikus lépéseket tesznek csupán, legalábbis így értékelték az elmúlt hónapokat Brüsszelben. Mindezekkel szemben az Orbán-kormány hivatalos kommunikációja mostanáig arra hivatkozott, hogy a kormánynak konkrét jogi kifogásokról nincs tudomása, a politikai véleményhez pedig nem kíván igazodni. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő fogalmazott az IMF-tárgyalások kapcsán úgy, hogy „rejtélyes, hogy milyen feltételeket támaszt a bizottság hazánkkal szemben a tárgyalások megkezdéséhez”.

Az ATV birtokába került irat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság olyan egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg, amelyek tekintetében a magyar kormánynak nincs kimentési lehetősége, és amelyek teljesítése további egyeztetések tárgyát sem képezhetik.

Újabb démarche?

Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány által „technikai problémaként” kommunikált egyértelmű tartalmi követelményeket a kormány március óta pontosan ismeri, ám azok teljesítésétől mind a mai napig elzárkózik. A magyar kormány illetékesei írásos feljegyzést is kaptak a „non paper” formájában közölt figyelmeztetésről.

Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a befektetői bizalom visszaszerzésére, a megfelelő jogi környezet biztosításával csökkentse a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Ehhez az Orbán-kormánynak az igazságszolgáltatás területén elengedhetetlenül végre kell hajtania a legszükségesebbnek ítélt módosításokat.

Az öt követelmény a bírósági törvény módosítására:

1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.

Mi az a non paper?

Az atv.hu megkérdezte Kerék-Bárczy Szabolcsot, Magyarország volt Los Angeles-i főkonzulját, hogy a diplomáciában mit jelent a „non paper”. A volt diplomata hangsúlyozta: az elnevezés általában megtévesztő. A non paper ugyanis egy olyan, fejléccel ellátott jegyzék, amelyben az egyik ország – illetve jelen esetben az Európai Unió – kifejti az álláspontját a másik országnak.

Kerék-Bárczy közölte: a non paper nincs aláírva és lepecsételve, illetve nincs fejléce. Hangsúlyozta: adott esetbe a non paper lehet teljesen szóbeli, de alapvetően írásos műfaj. Azt mondta: a démarche is lehet non paper. A közlés formáját az információt közölni akaró fél választja meg – tette hozzá a volt Los Angeles-i főkonzul.

Az ATV beszélt Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium államtitkárával, aki írásban kérte kérdéseinket és hamarosan reagálni fog cikkünk állításaira. Beszéltünk Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár sajtóosztályával is, ahonnan szintén visszajelzést ígértek. Amennyiben megkapjuk, a kormányzati álláspontról azonnal beszámolunk.

Üdvözlik Répássy bejelentését

A Velencei Bizottság egyébként üdvözli, hogy Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Velencében bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság elé terjeszti a jogegységi eljárás ügyét, különös tekintettel a bírák felügyeleti rendszerére, ahol a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól.

Véleményében a Velencei Bizottság elismerte, hogy a korábbi rendszer a hatékonyság növelése érdekében reformra szorult. Annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, a Bizottság azt javasolja, hogy ne csak bírákból álljon az Országos Bírói Tanács, hanem a bírósági rendszer és civil társadalom más elemeiből is.

Végezetül, a magyar hatóságokat arra bátorítják, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a soron következő évben, hogy értékelje a módosított rendszer működését a gyakorlatban.

Németh Szilárd / Szegő Péter / ml / atv.hu