MTI
Több pontban is alkotmányellenesnek tartják a büntetőeljárási törvény tervezett módosítását a legfelsőbb bírák, akik szerint a törvényjavaslat szűkíti a nyomozás során hozott egyes határozattípusok elleni panaszjogot, és gyakorlatilag megfordítja a jogorvoslati jogot.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) büntetőkollégiuma szerint alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény parlamenti végszavazásra váró módosításának több pontja.
A nyilvánosságra került 32 oldalas vélemény "a törvényjavaslat alkotmányellenesnek tűnő rendelkezései" közé sorolja például, hogy egyes ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság az illetékes, és aztán az járhat el. Mint írják, ez a megoldás ellentétes azzal az alkotmányos passzussal, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a törvény által felállított független bíróság bírálja el. Az ugyanis olyan bíróságot jelent, amelynek hatáskörét, illetékességét és összetételét törvény határozza meg, nem pedig a legfőbb ügyész.
Az LB büntetőkollégiuma szerint a törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy bármely bíróság a törvény alapján, előre meghatározott absztrakt szabályok alapján alakuljon meg, de ezt az elvet a javasolt szabályozás megtöri. Azzal, hogy a konkrét ügyben eljáró bíróság illetékességét nem a törvény, hanem a legfőbb ügyész határozza meg, és e döntésének szempontjai még a bírói szervezet és a bíróságok előtt sem ismert, sérül a bírói függetlenség és a bírák egyenlőségének elve is, írják.
Szűkíti a panaszjogot
Az LB bírái kifogásolják azt is, hogy a törvényjavaslat szűkíti a nyomozás során hozott egyes határozattípusok elleni panaszjogot. A javaslat egyik, nyomozási bíróval kapcsolatos részletével kapcsolatban pedig a vélemény egyenesen úgy fogalmaz: "Túl azon, hogy a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma számára sértő, miszerint az egy hónapja megalkotott BKv. 93. számú kollégiumi véleményben kifejtettekre a törvényjavaslat előkészítői törvénymódosítással kívánnak reagálni, az új rendelkezés alkotmányellenessége prognosztizálható", ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának állandó gyakorlatával és az uniós jogalkotás irányával.
A törvényjavaslat egyik része a külföldön ismert helyen tartózkodó vádlottal szembeni eljárás racionalizálását célozza, ám figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság egyik idevonatkozó határozatát, írják.
A kollégiumi vélemény szóvá teszi a közvetítői eljárás szabályainak módosítását, illetve azt, hogy a törvényjavaslat a vádemelés elhalasztását különös méltánylást érdemlő esetben a jelenlegi három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmények mellett lehetővé kívánja tenni az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűncselekmények esetében is.
Nem illeszkedik a különeljárási rendszerbe
A törvényjavaslat beiktatja a büntetőeljárási törvénybe a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályai elnevezésű fejezetet, ami azonban az LB bírái szerint a különeljárási rendszerbe nem illeszkedik, ugyanakkor megállapít "olyan eljárási szabályokat, amelyek értelme nem világos, az általános eljáráshoz való viszonyuk tisztázatlan, egyes rendelkezéseik az alkotmányos berendezkedésünkkel, ezen belül is kifejezetten a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel ellentétesek. A rendelkezések önkényesek, rendszeridegenek, igazolható büntetőeljárási céljuk nincs, nem képeznek koherens összességet, a tisztességes eljáráshoz való, az Alkotmánybíróság által korlátozhatatlannak tekintett alapjogot minden ésszerű ok nélkül sértik."
Az eredeti javaslat egyik idevágó rendelkezése szerint a kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig tarthat. (A jelenlegi szabályozás szerint az őrizet időtartama legfeljebb 72 óra lehet.) A javaslat tartalmazza azt is, hogy az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt nem találkozhat védőjével. Ez az utóbbi időtartam 48 óráról 24 órára mérséklődhet egy kormánypárti módosító indítvány nyomán.
Mindezzel kapcsolatban az LB büntető bírái véleményükben azt írják, "egyértelműen alkotmányellenes", ugyanis egyfelől ellentétes azzal az alapelvvel, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani, másrészt azzal, hogy a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
Folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell
Összességében a törvényjavaslat a Kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályai című új büntetőeljárási fejezetére vonatkozóan a kollégiumi vélemény úgy fogalmaz: "kidolgozatlansága, az eljárási törvény dogmatikájával való teljes ellentéte és az egyes részlet-szabályok nyílt alkotmányellenessége miatt véleményünk szerint teljes egészében alkotmányellenes".
A vélemény kitér arra is, hogy a törvényjavaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ami pedig aggályos lehet az új jogszabály alkalmazására, betartására való felkészülési idő szempontjából is.
Megfordítja a jogorvoslati jogot
Az LB bírái szóvá teszik, hogy a törvényjavaslat a "jogorvoslati jogot gyakorlatilag megfordítja", ugyanis a büntetőeljárási törvény jelenleg a határozatok és az intézkedések ellen általános jogorvoslati jogot biztosít, és a kivételeket sorolja fel. A törvényjavaslat azonban a szabályozás irányát megfordítja, és fő szabály szerint a jogorvoslati jog nem általános, hanem "a törvényben meghatározottak szerint" gyakorolható majd.
A vélemény megállapítja azt is, hogy "a bírói mulasztásnak ügycsoporthoz kötött - bírói egzisztenciát súlyosan érintő - szankcionálása nem a bíró kötelességteljesítésre szorítását szolgálja, hanem kézben tartását. A bíró sorsát, előmenetelét meghatározott ügycsoportba tartozó ügyek elintézéséhez kötni indokolatlan diszkriminációt idézhet elő a bírói karon belül."
A két hete, június 14-én benyújtott törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő hétfőn lesz a parlamentben. Az LB kollégiumi véleménye a június 14-t követő napokban készült, és sajtóhírek szerint az előző héten megküldték az igazságügyi tárcának.
2011. június 28., kedd
Nem volt ellenszavazat Paczolay Péter Ab-elnökké jelölésére
Szerző: MTI
Ellenszavazat nélkül támogatta Paczolay Péter alkotmánybírósági elnöki jelölését az Országgyűlés illetékes eseti bizottsága - közölte a keddi, nem nyilvános ülést követően Varga István, a testület fideszes elnöke az MTI-vel.
Elmondta, 13 igen és két tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy Paczolay Pétert jelölik az Alkotmánybíróság elnökének; szavai szerint ezzel a bizottságban teljes konszenzus alakult ki. Tájékoztatása szerint az ülésen minden frakció képviseltette magát, a Fidesz mellett az MSZP és az LMP támogatta a jelöltet, míg a Jobbik tartózkodott. Hozzátette: a tartózkodást igennek veszi. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy más frakciónak nem volt jelöltje.
Mint fogalmazott, részben politikai, részben szakmai konszenzus alakult ki a bizottságban. Varga István jelezte azt is: számára is meglepetés volt az eredmény. Varga István azt hangoztatta, a jelenlegi elnök újrajelölésével a folyamatosság mellett döntöttek. Elmondta, Paczolay Péter személyéről a jövő héten dönt az Országgyűlés, addig azonban még sor kerül a meghallgatására is.
Az Alkotmánybíróság létszámának 15 fősre növelésére utalva arról beszélt, hogy a jövőben megnő a testület munkaterhe, mert várhatóan sokan fognak az Alkotmánybírósághoz fordulni az új jogorvoslati fórum keretében. Emlékeztetett: azoknak az állampolgároknak, akik kimerítették a rendes és rendkívüli jogorvoslatot a bírósági eljárás során, lehetőségük van az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha alkotmánysértőnek látják az adott bíróság ítéletét.
Az MSZP a demokráciáért aggódik
Nem sokkal a szavazás előtt az MSZP jelezte, megszavazza a Fidesz által jelölt Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének, azonban több ponton nem ért egyet a jelenlegi helyzettel, és nem látja biztosítottnak a demokrácia, a jogállamiság értékeit - közölte Simon Gábor, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság szocialista tagja.
Mint írta, az MSZP nem értett egyet az Alkotmánybíróság létszámának ilyen mértékű növelésével, az öt új jelölt személyével, és azzal sem, hogy a parlament választja meg az Ab elnökét. Az MSZP nem ért egyet továbbá azzal, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét ilyen mértékben csorbították - tette hozzá.
A szocialisták szerint "az egész folyamat" veszélyezteti a demokráciát, a jogállamiságot, mivel a korábbi paritásos helyzethez képest egy 15 fős, fideszes többségű bizottság jelöli az alkotmánybírákat. Az MSZP - eddig elnöki tevékenységére való tekintettel - elfogadja Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság elnökének, és reméli, hogy a jelenlegi fideszes többségű testület nem torzítja el az Alkotmánybíróságra jellemző korábbi színvonalat - zárta közleményét az ellenzéki képviselő.
A Ház hétfőn választotta meg 12 évre az Ab kormánypártok által jelölt új tagjait, akik szeptember 1-jétől kezdhetik meg munkájukat a testületben. Az Ab elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság múlt hétfőn terjesztette a Ház elé az alkotmánybíró-jelöltek névsorát tartalmazó javaslatát. A tizenöt tagú jelölőbizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazattal válhatott valaki jelöltté.
Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nak, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt jelenleg is betöltetlen.
Ellenszavazat nélkül támogatta Paczolay Péter alkotmánybírósági elnöki jelölését az Országgyűlés illetékes eseti bizottsága - közölte a keddi, nem nyilvános ülést követően Varga István, a testület fideszes elnöke az MTI-vel.
Elmondta, 13 igen és két tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy Paczolay Pétert jelölik az Alkotmánybíróság elnökének; szavai szerint ezzel a bizottságban teljes konszenzus alakult ki. Tájékoztatása szerint az ülésen minden frakció képviseltette magát, a Fidesz mellett az MSZP és az LMP támogatta a jelöltet, míg a Jobbik tartózkodott. Hozzátette: a tartózkodást igennek veszi. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy más frakciónak nem volt jelöltje.
Mint fogalmazott, részben politikai, részben szakmai konszenzus alakult ki a bizottságban. Varga István jelezte azt is: számára is meglepetés volt az eredmény. Varga István azt hangoztatta, a jelenlegi elnök újrajelölésével a folyamatosság mellett döntöttek. Elmondta, Paczolay Péter személyéről a jövő héten dönt az Országgyűlés, addig azonban még sor kerül a meghallgatására is.
Az Alkotmánybíróság létszámának 15 fősre növelésére utalva arról beszélt, hogy a jövőben megnő a testület munkaterhe, mert várhatóan sokan fognak az Alkotmánybírósághoz fordulni az új jogorvoslati fórum keretében. Emlékeztetett: azoknak az állampolgároknak, akik kimerítették a rendes és rendkívüli jogorvoslatot a bírósági eljárás során, lehetőségük van az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha alkotmánysértőnek látják az adott bíróság ítéletét.
Az MSZP a demokráciáért aggódik
Nem sokkal a szavazás előtt az MSZP jelezte, megszavazza a Fidesz által jelölt Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének, azonban több ponton nem ért egyet a jelenlegi helyzettel, és nem látja biztosítottnak a demokrácia, a jogállamiság értékeit - közölte Simon Gábor, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság szocialista tagja.
Mint írta, az MSZP nem értett egyet az Alkotmánybíróság létszámának ilyen mértékű növelésével, az öt új jelölt személyével, és azzal sem, hogy a parlament választja meg az Ab elnökét. Az MSZP nem ért egyet továbbá azzal, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét ilyen mértékben csorbították - tette hozzá.
A szocialisták szerint "az egész folyamat" veszélyezteti a demokráciát, a jogállamiságot, mivel a korábbi paritásos helyzethez képest egy 15 fős, fideszes többségű bizottság jelöli az alkotmánybírákat. Az MSZP - eddig elnöki tevékenységére való tekintettel - elfogadja Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság elnökének, és reméli, hogy a jelenlegi fideszes többségű testület nem torzítja el az Alkotmánybíróságra jellemző korábbi színvonalat - zárta közleményét az ellenzéki képviselő.
A Ház hétfőn választotta meg 12 évre az Ab kormánypártok által jelölt új tagjait, akik szeptember 1-jétől kezdhetik meg munkájukat a testületben. Az Ab elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság múlt hétfőn terjesztette a Ház elé az alkotmánybíró-jelöltek névsorát tartalmazó javaslatát. A tizenöt tagú jelölőbizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazattal válhatott valaki jelöltté.
Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nak, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt jelenleg is betöltetlen.
2011. június 27., hétfő
Újra Paczolay lehet az AB elnöke
A Fidesz frakciója hétfő délelőtti ülésén egyhangúlag döntött arról, hogy Paczolay Pétert, a testület jelenlegi elnökét támogatja az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki posztjára.
Hir24.hu
A kormánypárti frakció arról is döntött, hogy július 4-én szeretnék, ha az Országgyűlés megválasztaná az Ab új elnökét, hiszen szeptember elsejével lejár Paczolay Péter jelenlegi mandátuma. Lázár János úgy fogalmazott: a Fidesz-frakció megismerte a jelenlegi elnök szakmai pályafutását, ismeri alkotmánybírói és alkotmánybírósági elnöki tevékenységét és "mind szakmailag, mind emberileg kiválóan alkalmasnak tartja arra, hogy az Ab vezetését ellássa".
A frakcióvezető hozzátette: "természetesen új alkotmánybírósági struktúrára és szabályozásra van szükség, (…) ezért azt szeretnénk, ha elnök úr határozottan képviselné az alkotmánybírák álláspontját az alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény vitájában". Lázár János elmondta azt is, a Fidesz frakciója az országgyűlési szavazásokat követően, még hétfőn este újra összeül, ahol meghallgatja Orbán Viktor miniszterelnököt az "aktuális kérdésekről".
Hir24.hu
A kormánypárti frakció arról is döntött, hogy július 4-én szeretnék, ha az Országgyűlés megválasztaná az Ab új elnökét, hiszen szeptember elsejével lejár Paczolay Péter jelenlegi mandátuma. Lázár János úgy fogalmazott: a Fidesz-frakció megismerte a jelenlegi elnök szakmai pályafutását, ismeri alkotmánybírói és alkotmánybírósági elnöki tevékenységét és "mind szakmailag, mind emberileg kiválóan alkalmasnak tartja arra, hogy az Ab vezetését ellássa".
A frakcióvezető hozzátette: "természetesen új alkotmánybírósági struktúrára és szabályozásra van szükség, (…) ezért azt szeretnénk, ha elnök úr határozottan képviselné az alkotmánybírák álláspontját az alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény vitájában". Lázár János elmondta azt is, a Fidesz frakciója az országgyűlési szavazásokat követően, még hétfőn este újra összeül, ahol meghallgatja Orbán Viktor miniszterelnököt az "aktuális kérdésekről".
2011. június 24., péntek
Kit jelölnek Ab-elnöknek? Kedden kiderül
MTI bullet 2011. június 24. 13:30
Kedden dönt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének jelöléséről az Ab elnökét és tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság. A következő Ab-elnök szeptember 1-jén lép hivatalba. A Fidesz frakcióvezetője korábban utalt arra, hogy a jelenlegi vezető, Paczolay Péter a testület elnöke maradhat.
Az Országgyűlés honlapján elérhető meghívó szerint a parlamenti jelölőbizottság kedd délelőtt tart nem nyilvános ülést, napirendi javaslatként pedig az szerepel: "Döntés az Alkotmánybíróság elnökének jelöléséről". A június 6-án elfogadott alkotmánymódosítás értelmében a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik.
A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell alkalmazni, azaz személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Országgyűlés arról az elnökjelöltről tud szavazni, aki a tizenöt tagú jelölőbizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kap.
A Háznak július 31-ig kell az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Ab tagjai közül elnököt választania. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. (Korábban az Alkotmánybíróság elnökét a tagok maguk közül választották, a megbízatás pedig három évre szólt.)
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője június 14-én azt mondta, az Ab új elnökére Orbán Viktor még nem tett javaslatot a képviselőcsoportnak, Lázár János ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a pártelnök-miniszterelnök Paczolay Péternek, a testület jelenlegi vezetőjének újbóli megválasztását kezdeményezi, ő támogatni fogja. "Paczolay Péternek általában kiemelten nagy és határozott támogatottsága van a Fidesz-frakción belül és a mi polgári világunkban" - közölte, hozzáfűzve, hogy Paczolay Péter Ab-vezetői tevékenysége széles társadalmi elismerésen alapul, "és alkalmas arra, hogy ezekben az időkben az Ab helyét, szerepét újra megtalálja, (...) az Ab munkáját továbbvigye, megerősítse, jól megszervezze".
Kedden dönt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének jelöléséről az Ab elnökét és tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság. A következő Ab-elnök szeptember 1-jén lép hivatalba. A Fidesz frakcióvezetője korábban utalt arra, hogy a jelenlegi vezető, Paczolay Péter a testület elnöke maradhat.
Az Országgyűlés honlapján elérhető meghívó szerint a parlamenti jelölőbizottság kedd délelőtt tart nem nyilvános ülést, napirendi javaslatként pedig az szerepel: "Döntés az Alkotmánybíróság elnökének jelöléséről". A június 6-án elfogadott alkotmánymódosítás értelmében a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik.
A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell alkalmazni, azaz személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Országgyűlés arról az elnökjelöltről tud szavazni, aki a tizenöt tagú jelölőbizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kap.
A Háznak július 31-ig kell az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Ab tagjai közül elnököt választania. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. (Korábban az Alkotmánybíróság elnökét a tagok maguk közül választották, a megbízatás pedig három évre szólt.)
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője június 14-én azt mondta, az Ab új elnökére Orbán Viktor még nem tett javaslatot a képviselőcsoportnak, Lázár János ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a pártelnök-miniszterelnök Paczolay Péternek, a testület jelenlegi vezetőjének újbóli megválasztását kezdeményezi, ő támogatni fogja. "Paczolay Péternek általában kiemelten nagy és határozott támogatottsága van a Fidesz-frakción belül és a mi polgári világunkban" - közölte, hozzáfűzve, hogy Paczolay Péter Ab-vezetői tevékenysége széles társadalmi elismerésen alapul, "és alkalmas arra, hogy ezekben az időkben az Ab helyét, szerepét újra megtalálja, (...) az Ab munkáját továbbvigye, megerősítse, jól megszervezze".
2011. június 18., szombat
A kormány nem fogadja el a Velencei Bizottság alkotmánykritikáját
[origo]|
Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság véleményét az új alkotmányról - közölte Szájer József európai parlamenti képviselő a blogján. A nemzetközi tanácsadó testület szerinte félreérti az alaptörvény szövegét. A jelentés korábban kiszivárgott részletei alapján a Velencei Bizottság úgy gondolja, hogy az új alkotmány a hatalmon lévők pozíciójának bebetonozását segíti.
"Magyarország a Velencei Bizottság véleményét nem tudja elfogadni, és erről a Bizottságot a pénteki tárgyalás során tájékoztattam" - írja a blogján Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Szájer részt vett a Velencei Bizottságnak - a tekintélyes jogászokból álló nemzetközi tanácsadó testületnek - azon az ülésen, amelyen a testület elfogadta a magyar alkotmányról szóló jelentését. A magyar kormányt Szájer és Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője képviselte.
Szájer szerint a Velencei Bizottság "sajnos nem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól". Szerinte ez okozta, hogy "több esetben azért fogalmaznak meg aggodalmat, mert az alaptörvény szövegének helytelen vagy korlátozó értelmezése vezethetne jogsérelemhez". Szájer szerint viszont ez megkérdőjelezi a magyar hatóságok jóhiszeműségét.
"Máskor azon aggódnak, hogy bizonyos pontok hiánya az alkotmány szövegéből - például a halálbüntetés tilalma -, azt jelenti, hogy Magyarország nem teljesíti nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Ez szintén rosszhiszemű értelmezés, hiszen azt minden ország maga dönti el, hogy milyen formában és szinten cikkelyezi be nemzetközi vállalásait. Világossá tettem, hogy Magyarország nem adott okot arra, hogy megkérdőjelezzék vállalásai teljesítését" - írja, hozzátéve, hogy a bizottság "teljesen félreérti a sajtó szabadságára vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást" is.
A Velencei Bizottság tervezetéből már korábban kiszivárgott több részlet. Ennek alapján a bizottság több ponton elmarasztalja az új magyar alkotmányt, elsősorban a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása miatt. A Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, a szabályozó testületek függetlensége, az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok, valamint az Ab elnökének kiválasztása, illetve kompetenciáinak korlátozása miatt ronthatja le még a magyar alkotmány megítélését. A tervezet konklúziója szerint az új alkotmány a hatalmon lévők pozíciójának bebetonozását segíti.
A Velencei Bizottság már tavasszal is bírálta a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát, de az alaptörvény egyes elemeit is. A testülethez akkor a magyar kormány fordult, az [origo] információi szerint épp azért, hogy elkerüljék a médiatörvényhez hasonló nemzetközi kritikai össztűz kialakulását. Az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása miatt már akkor is kritikákat fogalmazott meg a bizottság.
A Velencei Bizottság (hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) a strasbourgi központú Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben hozták létre, jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt a munkájában. A bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.
Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság véleményét az új alkotmányról - közölte Szájer József európai parlamenti képviselő a blogján. A nemzetközi tanácsadó testület szerinte félreérti az alaptörvény szövegét. A jelentés korábban kiszivárgott részletei alapján a Velencei Bizottság úgy gondolja, hogy az új alkotmány a hatalmon lévők pozíciójának bebetonozását segíti.
"Magyarország a Velencei Bizottság véleményét nem tudja elfogadni, és erről a Bizottságot a pénteki tárgyalás során tájékoztattam" - írja a blogján Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Szájer részt vett a Velencei Bizottságnak - a tekintélyes jogászokból álló nemzetközi tanácsadó testületnek - azon az ülésen, amelyen a testület elfogadta a magyar alkotmányról szóló jelentését. A magyar kormányt Szájer és Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője képviselte.
Szájer szerint a Velencei Bizottság "sajnos nem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól". Szerinte ez okozta, hogy "több esetben azért fogalmaznak meg aggodalmat, mert az alaptörvény szövegének helytelen vagy korlátozó értelmezése vezethetne jogsérelemhez". Szájer szerint viszont ez megkérdőjelezi a magyar hatóságok jóhiszeműségét.
"Máskor azon aggódnak, hogy bizonyos pontok hiánya az alkotmány szövegéből - például a halálbüntetés tilalma -, azt jelenti, hogy Magyarország nem teljesíti nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Ez szintén rosszhiszemű értelmezés, hiszen azt minden ország maga dönti el, hogy milyen formában és szinten cikkelyezi be nemzetközi vállalásait. Világossá tettem, hogy Magyarország nem adott okot arra, hogy megkérdőjelezzék vállalásai teljesítését" - írja, hozzátéve, hogy a bizottság "teljesen félreérti a sajtó szabadságára vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást" is.
A Velencei Bizottság tervezetéből már korábban kiszivárgott több részlet. Ennek alapján a bizottság több ponton elmarasztalja az új magyar alkotmányt, elsősorban a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása miatt. A Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, a szabályozó testületek függetlensége, az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok, valamint az Ab elnökének kiválasztása, illetve kompetenciáinak korlátozása miatt ronthatja le még a magyar alkotmány megítélését. A tervezet konklúziója szerint az új alkotmány a hatalmon lévők pozíciójának bebetonozását segíti.
A Velencei Bizottság már tavasszal is bírálta a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát, de az alaptörvény egyes elemeit is. A testülethez akkor a magyar kormány fordult, az [origo] információi szerint épp azért, hogy elkerüljék a médiatörvényhez hasonló nemzetközi kritikai össztűz kialakulását. Az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása miatt már akkor is kritikákat fogalmazott meg a bizottság.
A Velencei Bizottság (hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) a strasbourgi központú Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben hozták létre, jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt a munkájában. A bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.
2011. június 8., szerda
Pokol Béla is alkotmánybíró lehet
MTI
Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke, Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, Pokol Béla jogász, politológus, egyetemi tanár és Szalay Péter jogász neve szerepel a Fidesz alkotmánybíró-jelöltjeinek névsorában - erősítette meg a Magyar Nemzet információját az MTI-nek a Fidesz egyik vezető politikusa szerdán. Az ötödik új alkotmánybíró Dienes-Oehm Egon, a KDNP jelöltje lehet. A Népszabadság szerint Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke maradhat.
A Magyar Nemzet honlapján szerda délután megjelent hír szerint a lapnak nyilatkozó kormányzati és fideszes politikusok egyetlen alkotmánybírói hely sorsát nevezték bizonytalannak: a fennmaradó posztra ugyanis a Fideszben még Péterfalvi Attila volt ombudsman neve is felmerült, de ebben az esetben nem adhatna jelöltet a frakciószövetség kisebbik pártja, a KDNP.
A kereszténydemokrata Rubovszky György az MTI-nek elmondta, hogy a KDNP alkotmánybíró-jelöltje ismét Dienes-Oehm Egon, aki az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt. Az MTI úgy tudja, ő lehet az ötödik alkotmánybíró-jelölt.
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. A parlament így várhatóan öt új alkotmánybírót választ majd, egy poszt ugyanis jelenleg is betöltetlen. A Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az Alkotmánybíróság tagjaira és elnökére parlamenti eseti bizottság tesz jelölést. Jelöltté az válik, aki a tizenöt tagú eseti bizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kap.
Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke, Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, Pokol Béla jogász, politológus, egyetemi tanár és Szalay Péter jogász neve szerepel a Fidesz alkotmánybíró-jelöltjeinek névsorában - erősítette meg a Magyar Nemzet információját az MTI-nek a Fidesz egyik vezető politikusa szerdán. Az ötödik új alkotmánybíró Dienes-Oehm Egon, a KDNP jelöltje lehet. A Népszabadság szerint Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke maradhat.
A Magyar Nemzet honlapján szerda délután megjelent hír szerint a lapnak nyilatkozó kormányzati és fideszes politikusok egyetlen alkotmánybírói hely sorsát nevezték bizonytalannak: a fennmaradó posztra ugyanis a Fideszben még Péterfalvi Attila volt ombudsman neve is felmerült, de ebben az esetben nem adhatna jelöltet a frakciószövetség kisebbik pártja, a KDNP.
A kereszténydemokrata Rubovszky György az MTI-nek elmondta, hogy a KDNP alkotmánybíró-jelöltje ismét Dienes-Oehm Egon, aki az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt. Az MTI úgy tudja, ő lehet az ötödik alkotmánybíró-jelölt.
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. A parlament így várhatóan öt új alkotmánybírót választ majd, egy poszt ugyanis jelenleg is betöltetlen. A Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az Alkotmánybíróság tagjaira és elnökére parlamenti eseti bizottság tesz jelölést. Jelöltté az válik, aki a tizenöt tagú eseti bizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kap.
AB: Paczolay maradhat elnök, Áder még bíró sem lesz
Nagy valószínűséggel Paczolay Péter maradhat az Alkotmánybíróság elnöke. A Fidesz-elnökség kedd esti zárt ülésén, - az egyik résztvevő elmondása szerint - legalábbis ez az álláspont alakult ki. Az ülésen Orbán Viktor is jelen volt.
Csuhaj Ildikó| NOL| 2011. június 8.
A miniszterelnök a kiszivárgott hírek szerint korábban "szívesen látta volna" egykori kancellária-miniszterét, Stumpf Istvánt is az AB élén, de forrásaink azt a véleményt fogalmazták meg: úgy tűnik, mégis Paczolay Péter mellett teszi le voksát. Az ügyben végleges döntés akkor születik, ha a Fidesz-KDNP frakciószövetség megteszi a hivatalos jelölést az AB-elnök személyére.
Az Alkotmánybíróság elnökét a parlamentnek legkésőbb június 31-ig meg kell választania, mert a mostani elnök Paczolay Péter mandátuma lejár.
Arra, hogy ki lesz az AB elnöke, azért is irányul különös figyelem, mert a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítás - amelyet hétfőn a parlamentben megszavazott a kétharmados kormánytöbbség -, nem csak a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése miatt vert hullámokat. Arról is döntöttek hét elején, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben nem a taláros testület választja meg saját soraiból, hanem az Országgyűlés - méghozzá kétrahmaddal. Vagyis a jelenlegi erőviszonyok mellett az lehet AB-elnök, akit a miniszterelnök, illetve a Fidesz és a KDNP szeretne.
"Sem kizárni, sem megerősíteni nem akarom"
Május közepén a Népszabadságnak adott interjúban Balsai István (Fidesz), az Alkotmányügyi bizottság elnöke arra a kérdésre, hogy a kormánypártoknak azért volt-e fontos, hogy már a nyáron a parlament válasszon Ab-elnököt, mert a jelenlegi elnök, Paczolay Péter mandátuma július elsején lejár, úgy válaszolt: "meg fogjuk hosszabbítani Paczolay elnök úr mandátumát szeptemberig". Hozzátette azt is, hogy most nem zárja ki, hogy az AB elnöke ismét, hosszabb távra bizalmat kap. "Én ezt nem akarom sem kizárni, sem megerősíteni" - mondta akkor Balsai István.
Információink szerint voltak ellenérvek Paczolayval szemben, mégpedig az, hogy a 98 százalékos különadót kétszer is megsemmisítette az AB, holott "a pofátlan végkielégítések megadóztatása" a miniszterelnök számára politikai presztízs szempontból is fontos volt. Olyannyira, hogy tavaly ősszel azért szűkítették az AB hatáskörét - vállalva a politikai botrányt is -, hogy a taláros testület másodszorra már nem semmisíthesse meg a törvényt.
Az AB viszont megtette ezt, az emberi méltóság sérelméből vezetve le határozatát. Paczolay Péter mellett a vele rokonszenvezők információink szerint azzal érveltek: a 98 százalékos különadóról szóló AB-dontés egyhangú volt, vagyis azt Stumpf István, illetve a már szintén a Fidesz-KDNP voksaival megválasztott Bihari Mihály is megszavazta.
Áder nem lesz köztük: még öt alkotmánybírót választanak
Az Országgyűlésnek a nyári szünet előtt még öt alkotmánybírót is meg kell választania, hiszen a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítással felemelték a taláros testület létszámát 11-ről 15 fősre. Munkatársunknak egy Fidesz-elnökségi tag azt is megerősítette: eldőlt, hogy Áder Jánost - aki EP-képviselő, és aki Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére a választójogi reform koordinátora-felelőse lesz Kövér László házelnökkel együtt - nem jelölik alkotmánybírónak. Már csak azért sem, mert nincs húszéves bírói szakmai gyakorlata.
Csuhaj Ildikó| NOL| 2011. június 8.
A miniszterelnök a kiszivárgott hírek szerint korábban "szívesen látta volna" egykori kancellária-miniszterét, Stumpf Istvánt is az AB élén, de forrásaink azt a véleményt fogalmazták meg: úgy tűnik, mégis Paczolay Péter mellett teszi le voksát. Az ügyben végleges döntés akkor születik, ha a Fidesz-KDNP frakciószövetség megteszi a hivatalos jelölést az AB-elnök személyére.
Az Alkotmánybíróság elnökét a parlamentnek legkésőbb június 31-ig meg kell választania, mert a mostani elnök Paczolay Péter mandátuma lejár.
Arra, hogy ki lesz az AB elnöke, azért is irányul különös figyelem, mert a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítás - amelyet hétfőn a parlamentben megszavazott a kétharmados kormánytöbbség -, nem csak a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése miatt vert hullámokat. Arról is döntöttek hét elején, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben nem a taláros testület választja meg saját soraiból, hanem az Országgyűlés - méghozzá kétrahmaddal. Vagyis a jelenlegi erőviszonyok mellett az lehet AB-elnök, akit a miniszterelnök, illetve a Fidesz és a KDNP szeretne.
"Sem kizárni, sem megerősíteni nem akarom"
Május közepén a Népszabadságnak adott interjúban Balsai István (Fidesz), az Alkotmányügyi bizottság elnöke arra a kérdésre, hogy a kormánypártoknak azért volt-e fontos, hogy már a nyáron a parlament válasszon Ab-elnököt, mert a jelenlegi elnök, Paczolay Péter mandátuma július elsején lejár, úgy válaszolt: "meg fogjuk hosszabbítani Paczolay elnök úr mandátumát szeptemberig". Hozzátette azt is, hogy most nem zárja ki, hogy az AB elnöke ismét, hosszabb távra bizalmat kap. "Én ezt nem akarom sem kizárni, sem megerősíteni" - mondta akkor Balsai István.
Információink szerint voltak ellenérvek Paczolayval szemben, mégpedig az, hogy a 98 százalékos különadót kétszer is megsemmisítette az AB, holott "a pofátlan végkielégítések megadóztatása" a miniszterelnök számára politikai presztízs szempontból is fontos volt. Olyannyira, hogy tavaly ősszel azért szűkítették az AB hatáskörét - vállalva a politikai botrányt is -, hogy a taláros testület másodszorra már nem semmisíthesse meg a törvényt.
Az AB viszont megtette ezt, az emberi méltóság sérelméből vezetve le határozatát. Paczolay Péter mellett a vele rokonszenvezők információink szerint azzal érveltek: a 98 százalékos különadóról szóló AB-dontés egyhangú volt, vagyis azt Stumpf István, illetve a már szintén a Fidesz-KDNP voksaival megválasztott Bihari Mihály is megszavazta.
Áder nem lesz köztük: még öt alkotmánybírót választanak
Az Országgyűlésnek a nyári szünet előtt még öt alkotmánybírót is meg kell választania, hiszen a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítással felemelték a taláros testület létszámát 11-ről 15 fősre. Munkatársunknak egy Fidesz-elnökségi tag azt is megerősítette: eldőlt, hogy Áder Jánost - aki EP-képviselő, és aki Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére a választójogi reform koordinátora-felelőse lesz Kövér László házelnökkel együtt - nem jelölik alkotmánybírónak. Már csak azért sem, mert nincs húszéves bírói szakmai gyakorlata.
2011. június 6., hétfő
Tizenöt tagja lesz az Alkotmánybíróságnak
MTI
Az Országgyűlés hétfőn megszavazta, hogy a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, választja meg.
Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a fideszes Balsai István, Lázár János és Talabér Márta indítványát, így módosul a hatályos alkotmány és az alkotmánybírósági törvény. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az indítványt 257 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház; az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak. A képviselők arról is határoztak, hogy az alkotmánymódosítás sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
Az Ab létszámának növeléséről az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy a testület elnökét ezután a parlament választja az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). A most elfogadott változtatás értelmében azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amit az előterjesztők azzal indokoltak, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát ledolgozhassa, és minél rövidebb időn belül elbírálja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt a testülettől.
A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell majd alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett - ahogy az alaptörvényben is szerepel - tizenkét évre választják meg. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.
Az Országgyűlés hétfőn megszavazta, hogy a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, választja meg.
Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a fideszes Balsai István, Lázár János és Talabér Márta indítványát, így módosul a hatályos alkotmány és az alkotmánybírósági törvény. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az indítványt 257 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház; az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak. A képviselők arról is határoztak, hogy az alkotmánymódosítás sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
Az Ab létszámának növeléséről az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy a testület elnökét ezután a parlament választja az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). A most elfogadott változtatás értelmében azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amit az előterjesztők azzal indokoltak, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát ledolgozhassa, és minél rövidebb időn belül elbírálja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt a testülettől.
A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell majd alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett - ahogy az alaptörvényben is szerepel - tizenkét évre választják meg. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)