A Soli Deo gloria latin kifejezés, jelentése: Egyedül az Istené a dicsőség; egyike az öt solának, a reformátorok hittételének összegzésére a reformáció alatt. Gánóczy Sándor szerint Kálvin számára a soli Deo gloria elv a legelső és a leglényegesebb.
A barokk komponista, Johann Sebastian Bach hozzáfűzte az „SDG” kezdőbetűket a kézjegyéhez az összes kantátája zenei kézirataihoz és valójában sok egyéb munkájához. A dedikációt kortársa, Georg Friedrich Händel is használta.
Az öt sola
* Sōlā Scriptūra (Kizárólag a Szentírás szerint)
* Sōlā fide (Kizárólag hit által)
* Sōlā grātiā (Kizárólag kegyelemből)
* Sōlō Christō (Kizárólag a Krisztus által)
* Sōlī Deō glōria (Kizárólag Istené a dicsőség)
2010. május 29., szombat
A keretek...
2010. május 14.
Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés alakuló ülésén
... Van tapasztalat arról is, hogyan lehet az Alkotmányhoz nyúlni. Mi az tehát, amit fenn kell tartani, amihez ragaszkodni kell? Az Alkotmány nem holt betű, hanem él és fejlődik. Az alkotmányosság az időközben felmerülő súlyos problémák megoldásának nem gátja, hanem alapja. A magyar országgyűlések nem bántak kesztyűs kézzel az Alkotmánnyal, 1990 óta 22 alkalommal módosították. Nálunk nincs úgynevezett örökkévalósági klauzula, amely egyes országokban bizonyos alkotmányi szakaszok módosítását kizárja. Viszont létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmánybíróság húsz éves működésében látható és kiszámítható kifejtést nyert. Ez az, amit fenn kell tartani. Az Országgyűlés pedig ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel...
Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Országgyűlés alakuló ülésén
... Van tapasztalat arról is, hogyan lehet az Alkotmányhoz nyúlni. Mi az tehát, amit fenn kell tartani, amihez ragaszkodni kell? Az Alkotmány nem holt betű, hanem él és fejlődik. Az alkotmányosság az időközben felmerülő súlyos problémák megoldásának nem gátja, hanem alapja. A magyar országgyűlések nem bántak kesztyűs kézzel az Alkotmánnyal, 1990 óta 22 alkalommal módosították. Nálunk nincs úgynevezett örökkévalósági klauzula, amely egyes országokban bizonyos alkotmányi szakaszok módosítását kizárja. Viszont létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmánybíróság húsz éves működésében látható és kiszámítható kifejtést nyert. Ez az, amit fenn kell tartani. Az Országgyűlés pedig ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel...
2010. május 28., péntek
Az egész nemzeté legyen az új alkotmány
„Az ország kilencven évvel ezelőtt – szétdarabolása után – padlóra került, de talpra tudott állni. Innen kell erőt merítenünk” – jelentette ki Navracsics Tibor a Lánchíd Rádióban. A leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter, kormányfőhelyettes hozzátette, azért kell törvénybe foglalni a kormányzás átadás-átvételének körülményeit, mert jelenleg is probléma, hogy a Fidesz a minisztériumoktól nem azokat a papírokat, adatokat kapta meg, amelyeket kért. Navracsics Tibor elmondta, olyan új alkotmányt kell létrehozni, amely nem 1949-es, gyökereiben sem kommunista, és a demokratikus berendezkedést szolgálja. „Az egész nemzeté kell hogy legyen” – jelentette ki a kijelölt miniszter és kormányfőhelyettes.
Magyar Hírlap online
Magyar Hírlap online
2010. május 27., csütörtök
Navracsics: erősítené az emberi jogokat a következő kormány
2010. május 27. 18:51
A leendő kormány egyértelműen elkötelezett az emberi jogi garanciák erősítése mellett - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterjelölt csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt. A testület támogatta Navracsics Tibor miniszterré történő kinevezését. A bizottság 13 képviselője szavazott igennel, két szocialista politikus nem támogatta a jelölt kinevezését, három jobbikos honatya pedig tartózkodott a voksolásnál.
Bizottsági meghallgatásán Navracsics Tibor a magyar demokrácia történetének egyik legszomorúbb folyamataként értékelte az emberi jogok elmúlt években tapasztalt hanyatlását, különös tekintettel a 2006-os emberi jogi jogsértésekre.
Gondola.hu
A leendő kormány egyértelműen elkötelezett az emberi jogi garanciák erősítése mellett - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterjelölt csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt. A testület támogatta Navracsics Tibor miniszterré történő kinevezését. A bizottság 13 képviselője szavazott igennel, két szocialista politikus nem támogatta a jelölt kinevezését, három jobbikos honatya pedig tartózkodott a voksolásnál.
Bizottsági meghallgatásán Navracsics Tibor a magyar demokrácia történetének egyik legszomorúbb folyamataként értékelte az emberi jogok elmúlt években tapasztalt hanyatlását, különös tekintettel a 2006-os emberi jogi jogsértésekre.
Gondola.hu
2010. május 25., kedd
Navracsics: Ahogy 90 éve, most is talpra állunk
... Új alkotmányra azért van szükség, mert a választók alkotmányozó többséghez juttatták a Fidesz–KDNP-t – mondta Navracsics. Mivel a kampányban megfogalmazták, hogy erre kérik a nagy felhatalmazást, tehát világos, hogy mivel ezt a választók megadták, ezt akarták. Tehát ez nem jog, hanem kötelesség – tette hozzá. A leendő igazságügy-miniszter elmondta, olyan alkotmányt kell létrehozni, mely nem 1949-es, gyökereiben sem kommunista és a demokratikus berendezkedést szolgálja. „Az egész nemzeté kell, hogy legyen” – fogalmazott. ...
2010. május 23., MNO
2010. május 23., MNO
2010. május 22., szombat
Az új Kormány programja az Alkotmányról
... A jelenlegi Alkotmány - mint első mondata kinyilatkoztatja - ideiglenes, átmeneti alkotmány. Megalkotói éppen azért szánták ideiglenesnek, mert nem volt mögötte érvényes társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződés most, a 2010-es országgyűlési választásokon megköttetett. Azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.
... szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer.
... Hatályos Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elköteleződést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük.
...Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit.
...A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. A PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetői ismerhették meg elsőként, milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról . Szász Károly, Mellár Tamás és Kaderják Péter hivatalból történő elmozdítása csak az első lépés volt a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez vezető úton. Ha úgy diktálta érdekük, kriminalizálták, ha kellett, antiszemitának bélyegezték az ellenzéket . Ha arra volt szükség, akkor megkísérelték tudatosan szembefordítani egymással az egyes választói csoportokat. S mindeközben görcsösen ragaszkodtak a kormányzati hatalomhoz, még akkor is, amikor világossá vált, hogy bizalom és támogatás hiányában az ország kormányozhatatlanná vált.
...2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal.
...Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet : Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek.
... szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer.
... Hatályos Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elköteleződést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük.
...Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit.
...A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. A PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetői ismerhették meg elsőként, milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról . Szász Károly, Mellár Tamás és Kaderják Péter hivatalból történő elmozdítása csak az első lépés volt a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez vezető úton. Ha úgy diktálta érdekük, kriminalizálták, ha kellett, antiszemitának bélyegezték az ellenzéket . Ha arra volt szükség, akkor megkísérelték tudatosan szembefordítani egymással az egyes választói csoportokat. S mindeközben görcsösen ragaszkodtak a kormányzati hatalomhoz, még akkor is, amikor világossá vált, hogy bizalom és támogatás hiányában az ország kormányozhatatlanná vált.
...2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal.
...Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet : Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek.
Újra kell gondolni az alkotmánybírósági jogköröket
Paczolay: újra kell gondolni az alkotmánybírósági jogköröket
2010.05.21. MTI
Húsz évvel az alkotmánybíróság (Ab) létrejötte után szükség van a testület jogköreinek és ezzel együtt az általános hatáskörű bíróságokhoz fűződő viszonyának újragondolására – közölte az Ab elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Paczolay Péter a zalai jogásznapon tartott előadásában azt mondta, az áttekintésre a jogegységi határozatokkal, az élő jogszabályok vizsgálatával vagy a normakontrollal kapcsolatban lenne szükség. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben az Ab több hatásköre már megváltozott, akadtak olyanok, amelyek megszűntek, de újabbakkal is gyarapodott, jelenleg néhány területen azonban változásokra van szükség.
A jogegységi határozatokkal kapcsolatban az európai joggyakorlatot idézte, amely szerint a jogalkalmazás egységét csak egyedi ügyekben hozott döntésekkel lehet biztosítani. Hozzátette, hogy az Ab az utóbbi öt évben kizárólag normaként vizsgálja a jogegységi döntéseket, és nem kívánja csorbítani a Legfelsőbb Bíróság jogkörét.
Az élő jogszabályok vizsgálatával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Ab nem végez önálló jogszabály-értelmezést, nincs hatásköre arra, hogy megadja valamilyen törvény helyes jelentését. Az alkotmánynál alacsonyabb rendű jogszabályok helyes értelmének feltárása a bíróságok dolga, az Ab feladata az, hogy az esetleg többféle értelmezés közül kijelölje az alkotmányosnak tekinthető változatot.
2010.05.21. MTI
Húsz évvel az alkotmánybíróság (Ab) létrejötte után szükség van a testület jogköreinek és ezzel együtt az általános hatáskörű bíróságokhoz fűződő viszonyának újragondolására – közölte az Ab elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Paczolay Péter a zalai jogásznapon tartott előadásában azt mondta, az áttekintésre a jogegységi határozatokkal, az élő jogszabályok vizsgálatával vagy a normakontrollal kapcsolatban lenne szükség. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben az Ab több hatásköre már megváltozott, akadtak olyanok, amelyek megszűntek, de újabbakkal is gyarapodott, jelenleg néhány területen azonban változásokra van szükség.
A jogegységi határozatokkal kapcsolatban az európai joggyakorlatot idézte, amely szerint a jogalkalmazás egységét csak egyedi ügyekben hozott döntésekkel lehet biztosítani. Hozzátette, hogy az Ab az utóbbi öt évben kizárólag normaként vizsgálja a jogegységi döntéseket, és nem kívánja csorbítani a Legfelsőbb Bíróság jogkörét.
Az élő jogszabályok vizsgálatával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Ab nem végez önálló jogszabály-értelmezést, nincs hatásköre arra, hogy megadja valamilyen törvény helyes jelentését. Az alkotmánynál alacsonyabb rendű jogszabályok helyes értelmének feltárása a bíróságok dolga, az Ab feladata az, hogy az esetleg többféle értelmezés közül kijelölje az alkotmányosnak tekinthető változatot.
2010. május 19., szerda
Orbán: 2012-ben lesz új alkotmány
MTI
2010. május 19., szerda 17:39
Orbán Viktor tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. Bejelentette: az új kabinet megyei kormányhivatalokat hoz létre.
Orbán Viktor szerdán megerősítette a szombati Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatát, ami szerint két év múlva lehet Magyarországnak új alkotmánya. A miniszterelnök-jelölt szerdán, Budapesten az általa kezdeményezett gazdasági konzultáción leszögezte: a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha az új parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Kijelentette: először a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani, majd ezt követően kell új alkotmányt alkotni.
"Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint ma Magyarországon az általa használt forradalom kifejezés kapcsán sokan azt hiszik, hogy viccel, vagy a sajtó figyelmét akarja felhívni azzal. "Tévednek" - közölte. A forradalom egy új alkotmányban is kifejezésre jut majd, hangsúlyozta a kormányfőjelölt.
"Amikor forradalomról beszél egy politikus, a hallgatóságnak nemcsak a "vér szagát" kell éreznie, érdemes a változás mélységének, lehetőségeinek mértékegységére gondolnia" - hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök-jelölt szerint a forradalom azt jelenti, hogy olyan változtatásra adódik lehetőség, amelyekre korábban csak utcai nyomásgyakorlás eredményeképpen volt lehetőség.
A mostani helyzettől nem lehet elvitatni, hogy olyan változásokra adódik lehetőség, amelyeket korábban csak az alkotmányos rendszer felrúgásával lehetett elérni, mondta Orbán. A mai helyzet különlegessége, hogy a magyarok nem az utcán kényszerítették ki a mély változás lehetőségét, hanem alkotmányos keretek fenntartásával, de "ettől még ez forradalom és így is kell rá tekinteni". "Felelőtlenség ki nem használni egy ilyen forradalom kínálta lehetőséget, ahogy felelőtlenség nem élni a kétharmados többséggel" - húzta alá.
2010. május 19., szerda 17:39
Orbán Viktor tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. Bejelentette: az új kabinet megyei kormányhivatalokat hoz létre.
Orbán Viktor szerdán megerősítette a szombati Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatát, ami szerint két év múlva lehet Magyarországnak új alkotmánya. A miniszterelnök-jelölt szerdán, Budapesten az általa kezdeményezett gazdasági konzultáción leszögezte: a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha az új parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Kijelentette: először a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani, majd ezt követően kell új alkotmányt alkotni.
"Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint ma Magyarországon az általa használt forradalom kifejezés kapcsán sokan azt hiszik, hogy viccel, vagy a sajtó figyelmét akarja felhívni azzal. "Tévednek" - közölte. A forradalom egy új alkotmányban is kifejezésre jut majd, hangsúlyozta a kormányfőjelölt.
"Amikor forradalomról beszél egy politikus, a hallgatóságnak nemcsak a "vér szagát" kell éreznie, érdemes a változás mélységének, lehetőségeinek mértékegységére gondolnia" - hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök-jelölt szerint a forradalom azt jelenti, hogy olyan változtatásra adódik lehetőség, amelyekre korábban csak utcai nyomásgyakorlás eredményeképpen volt lehetőség.
A mostani helyzettől nem lehet elvitatni, hogy olyan változásokra adódik lehetőség, amelyeket korábban csak az alkotmányos rendszer felrúgásával lehetett elérni, mondta Orbán. A mai helyzet különlegessége, hogy a magyarok nem az utcán kényszerítették ki a mély változás lehetőségét, hanem alkotmányos keretek fenntartásával, de "ettől még ez forradalom és így is kell rá tekinteni". "Felelőtlenség ki nem használni egy ilyen forradalom kínálta lehetőséget, ahogy felelőtlenség nem élni a kétharmados többséggel" - húzta alá.
2010. május 15., szombat
Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani
Orbán újabb selyemzsinórja Simornak
Simor András és az új kormány viszonyát illetően Orbán félreérthetetlen célzásokat tett: „Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani. …Új korszak kezdődik, és ezért bizonyos korábbi mércék és normák elveszítették érvényességüket. Korábban lehetett közbizalmat igénylő állást betölteni, és közben nem Magyarországon adózni, elfogadhatatlan színvonalon dolgozni, bajba sodorva sok százezer embert, akiket belelovalltak például a devizahitelezésbe, vagy kiszolgáltatottá tették őket a pénzintézeteknek. Korábban lehetett felelőtlenül betölteni ilyen magas állásokat, most már nem lehet. Ez a felismerés hamarosan az ország minden pontján és minden intézményében megszületik majd”- hangsúlyozta a leendő kormányfő.
hvg.hu 2010. május 15.
Simor András és az új kormány viszonyát illetően Orbán félreérthetetlen célzásokat tett: „Személyi ügyek kezelése miatt nem fogunk intézményeket sem összevonni, sem átalakítani. …Új korszak kezdődik, és ezért bizonyos korábbi mércék és normák elveszítették érvényességüket. Korábban lehetett közbizalmat igénylő állást betölteni, és közben nem Magyarországon adózni, elfogadhatatlan színvonalon dolgozni, bajba sodorva sok százezer embert, akiket belelovalltak például a devizahitelezésbe, vagy kiszolgáltatottá tették őket a pénzintézeteknek. Korábban lehetett felelőtlenül betölteni ilyen magas állásokat, most már nem lehet. Ez a felismerés hamarosan az ország minden pontján és minden intézményében megszületik majd”- hangsúlyozta a leendő kormányfő.
hvg.hu 2010. május 15.
2010. május 14., péntek
Ráér az új Alkotmány
Orbán szerint ráér az új alkotmány elkészítése
Az elszámoltatást és a gazdasági összeomlás elkerülését nevezte legfontosabb feladatnak a Fidesz frakció szerdai alakuló ülésén Orbán Viktor leendő kormányfő. Orbán szerint csak ezek után kerülhet szóba egy új alkotmány elkészítése.
Teljesen új, átfogó alkotmány elkészítésére most nincsen idő, de az elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése után sort lehet erre keríteni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP frakciók szerdai alakuló ülésén.
A leendő miniszterelnök szerint meg kell újítani a magyar politikát, a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát mihamarabb felére kell csökkenteni és végre kell hajtani a gazdasági, pénzügyi, közoktatási és közegészségügyi új rendszerek kiépítését is. A korrupció minden formáját kiírtják, beleértve a politikai és a gazdasági korrupciót is és senkinek nem fognak segítséget nyújtani, "aki eltéveszti ezt a mércét." - mondta Orbán.
Orbán szerint az elszámoltatáson belül van egy különös figyelmet érdemlő terület: a 2006-os rendőri túlkapások esete. A Fidesz elnöke szerint itt semmilyen hezitálásnak nincsen helye, hiszen az történt, hogy az akkor kormányon levők arra használták a rendőrséget, hogy megfélemlítsék és alapvető alkotmányos jogaikban megalázzák a békés polgárokat. Orbán szerint mindenkit felelősségre kell vonni rangra és korra való tekintet nélkül, aki részt vett ezekben a túlkapásokban.
Orbán elmondta: kormánya megalakulása után első intézkedései között lesz, hogy miniszterelnöki-biztosnak jelöli ki Balsai Istvánt, akinek a 2006-os októberi események kivizsgálásának felügyelete lesz.
origo.hu, 2010. május 5.
Az elszámoltatást és a gazdasági összeomlás elkerülését nevezte legfontosabb feladatnak a Fidesz frakció szerdai alakuló ülésén Orbán Viktor leendő kormányfő. Orbán szerint csak ezek után kerülhet szóba egy új alkotmány elkészítése.
Teljesen új, átfogó alkotmány elkészítésére most nincsen idő, de az elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése után sort lehet erre keríteni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP frakciók szerdai alakuló ülésén.
A leendő miniszterelnök szerint meg kell újítani a magyar politikát, a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát mihamarabb felére kell csökkenteni és végre kell hajtani a gazdasági, pénzügyi, közoktatási és közegészségügyi új rendszerek kiépítését is. A korrupció minden formáját kiírtják, beleértve a politikai és a gazdasági korrupciót is és senkinek nem fognak segítséget nyújtani, "aki eltéveszti ezt a mércét." - mondta Orbán.
Orbán szerint az elszámoltatáson belül van egy különös figyelmet érdemlő terület: a 2006-os rendőri túlkapások esete. A Fidesz elnöke szerint itt semmilyen hezitálásnak nincsen helye, hiszen az történt, hogy az akkor kormányon levők arra használták a rendőrséget, hogy megfélemlítsék és alapvető alkotmányos jogaikban megalázzák a békés polgárokat. Orbán szerint mindenkit felelősségre kell vonni rangra és korra való tekintet nélkül, aki részt vett ezekben a túlkapásokban.
Orbán elmondta: kormánya megalakulása után első intézkedései között lesz, hogy miniszterelnöki-biztosnak jelöli ki Balsai Istvánt, akinek a 2006-os októberi események kivizsgálásának felügyelete lesz.
origo.hu, 2010. május 5.
2010. május 2., vasárnap
Mire kell a kétharmad?
"Hogy a Fidesz tisztában van felelősségének súlyával, az abból is gondolható, hogy Kövér László a következő szavakkal fogadta 1994-ben a 72 százalékos többséget birtokló MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciót a parlamentben: „Roppant hatalom összpontosul most az önök kezében. Most a kezdetnél szeretnénk önöket figyelmeztetni arra a mérhetetlen felelősségre, amely hatalmukból fakad, abból a hatalomból, amelynek ma gyakorlatilag nincs intézményes korlátja. Önök kényükre-kedvükre változtathatják az alkotmányt s az alkotmányos alapintézményeket; változtathatják meg a választójogi törvényt, a köztársasági elnök jogkörét, az önkormányzati rendszert s az Alkotmánybíróság hatáskörét, nevezhetnek ki bárkit alkotmánybírónak, bankelnöknek, vállalatigazgatónak és így tovább."
Talán éppen emiatt próbálja most a Fidesz választmányi elnöke azzal hűteni a kedélyeket, hogy visszafogottságot ígér pártja nevében. Mint mondta: első körben a választójogi, az önkormányzati, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályok módosítására terjed majd ki a figyelmük, míg a rendőrségi, nemzetbiztonsági, honvédelmi törvényt, valamint az ügyészségekről, bíróságokról szóló jogszabályt csak „áttekintésre érdemes" jelzővel látta el a kétharmados törvények sorában."
Hetek Országos Közéleti Hetilap
Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt, Szobota Zoltán
2010. 04. 23. (XIV/16)
Talán éppen emiatt próbálja most a Fidesz választmányi elnöke azzal hűteni a kedélyeket, hogy visszafogottságot ígér pártja nevében. Mint mondta: első körben a választójogi, az önkormányzati, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályok módosítására terjed majd ki a figyelmük, míg a rendőrségi, nemzetbiztonsági, honvédelmi törvényt, valamint az ügyészségekről, bíróságokról szóló jogszabályt csak „áttekintésre érdemes" jelzővel látta el a kétharmados törvények sorában."
Hetek Országos Közéleti Hetilap
Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt, Szobota Zoltán
2010. 04. 23. (XIV/16)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)