Véletlenül négyötödös szabály maradt a magyar Alkotmányban

2010. március 24., szerda 19:41 InfoRádió
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.
A magyar Alkotmány egyik pontja szerint bizonyos szintű változtatásokhoz nem kétharmados többségre, hanem a képviselők négyötödének egyetértésére van szükség. Ez a négyötödös többség egy új alkotmány paragrafusainak előkészítéséről szóló országgyűlési határozat elfogadásához szükséges.
Amennyiben hatályosnak ismerjük el ezt az egyébként vitatott szabályt, akkor különbséget teszünk a módosításra vonatkozó kétharmados, illetve az új alkotmány elfogadásához szükséges négyötödös többség között - mondta el az InfoRádiónak Vissy Beatrix alkotmányjogász.
Nem hatott az öngyilkos paragrafus
Ennek a négyötödös szabálynak a története az 1994-98-as ciklusra nyúlik vissza. Olyan módosító törvény révén vezették be 1995-ben, amely két paragrafust tartalmazott: az egyik vezette be a négyötödös többséget, a második, suicid clausulának nevezett paragrafus pedig igazából a ciklus végén hatályon kívül akarta helyezni ezt a módosítást.
Azonban egy jogtechnikai elv szerint a módosító jogszabály hatályon kívül helyezése nem eredményezi a módosított törvény, ez esetben az Alkotmány érvénytelenítését - magyarázta Vissy Beatrix. Így elmaradt a négyötödös alkotmányi szabály hatályon kívül helyezése is - jegyezte meg az alkotmányjogász.
Érinthetetlen emberi jogok
Egy alkotmánynál alapvető szempont, hogy az emberi jogok lényegi tartalma érinthetetlen az alkotmányozó számára. Tehát ez nem függhet a parlamenti választások eredményétől és a hatalom akaratától - nyilatkozta az InfoRádiónak a szintén alkotmányszakértő Szigeti Tamás.
Szerinte az eddigi huszonhárom alkotmánymódosítás meghúz egy határt, és minden további változtatás többletindoklási kötelezettséggel jár. A kétharmados gyakorlatba például már nem férne bele egy kormányforma-váltás, mondjuk a félprezideciális rendszer felé. Ezt az eddigi alkotmányos gyakorlat ugyanis nem legitimálja - fejtette ki Szigeti Tamás.
Ne sértsék a mögöttes elveket!
Az elmúlt évek vitái megmutatják, milyen dilemmák elé kell néznie a jövő alkotmányozójának, ha újfajta konstrukciót szeretne létrehozni - mondta az InfoRádiónak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. A magyar alkotmány alapján a kétharmados többség megváltoztathatja az alaptörvény néhány szabályát és az egész alapszerkezetét is.
A kérdés, hogy mit kezd a többség ezzel a hatalommal. Ha döntéseiben tiszteletben tartja azokat a mögöttes elveket, amelyek a mostani alkotmányt is legitimmé teszik, akkor nincs gond. Csak akkor van baj, ha megsértik azokat a szabályokat, amelyek kimondják, hogy a magyar politikai közösség minden tagja egyenlően értékes, illetve azokat, amelyek garantálják az alapvető szabadságjogokat - vélekedett Tóth Gábor Attila.
Szerencsétlen egybeesés
Az alkotmányos védelemnek olyan paradoxonai vannak, amelyek pusztán matematikai többséggel nem magyarázhatóak. Az 50 százalék plusz egy a demokratikus többség alapja. Ehhez képest, ha 16-17 százalékkal többen támogatnak egy célt, az nem jelenti tartalmilag értékesebb akaratot - mondta el az InfoRádiónak az Alkotmánybíróság elnöke.
Hozzátette: az európai alkotmányok ezért nem kötik kizárólag kétharmados többséghez az alaptörvény védelmét, hanem különböző egyéb eljárásokkal nehezítik ezt a folyamatot. Például egy komolyabb változtatás az alaptörvényben a parlament feloszlatásával is járhat.
A lényeg, hogy az alapvető emberi jogokat minősített védelemben részesítsék - szögezte le Paczolay Péter. A jogász szerint a magyar rendszer amúgy is problematikus, mert itt egybeesik a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom, és pusztán a minősített többség különbözteti meg az alkotmányozót. A hazai Alkotmánybíróság húsz éve szembesül ezekkel a gondokkal. A láthatatlan alkotmány fogalmának emlegetésével már többen utaltak arra, hogy vannak olyan tartalmi értékei, elvei, amelyeket még az alaptörvény módosításával sem lehet fölszámolni - fűzte hozzá az elnök.
Hanganyag: Litauszky Balázs