Jog és erkölcs - Robert Alexy

„A jog fogalmáról szóló vitában a fő probléma a joghoz és erkölcshöz való viszony. Minden jogpozitivista elmélet az elválasztás tézisét követi. (…) Azt mondják, hogy a jog fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az ne foglaljon magában erkölcsi elemeket. (...) [Alexy szerint] Az egyes jogi normák, vagy egy jogrendszer egésze elveszíti jogi jellegét a jogtalanság vagy az igazságtalanság egy bizonyos küszöbének átlépésénél.” Robert Alexy: A jog fogalma és érvényessége, 15, 17, 71.

In: Zwischen Naturrecht und Partikularismus: Grundlegung christlicher Ethik mit Blick auf die Debatte um eine universale Begründbarkeit der Menschenrechte
116. kötet/Theologische Bibliothek Töpelmann, Szerző Friedrich Lohmann Kiadó: Walter de Gruyter, 2002 ISBN3110173751, 9783110173758 Terjedelem 467 oldal, a 245-246. oldalról

A törvények szelleme

Montesquieu: A törvények szelleme

"A szabadság abban áll, hogy az ember mindent tehet, ami másnak nem árt. Korlátait a törvény állapítja meg. Nem lehet megakadályozni azt, amit a törvény nem tilt, nem lehet kényszeríteni senkit arra, amit a törvény nem rendel."

Im zweiten Teil des Werkes legt Montesquieu seine Gewaltenteilungslehre dar. Er stellt die Frage, ob es möglich ist, eine Gesellschaft zu schaffen, in der der Bürger frei ist und bejaht die Frage:

„Ein Staat kann so aufgebaut werden, dass niemand gezwungen ist, etwas zu tun, wozu er nach dem Gesetz nicht verpflichtet ist, und niemand gezwungen ist, etwas zu unterlassen, was das Gesetz gestattet.“

– Ebd. Buch 11, Kap. 4