Translate

2026. január 24., szombat

Német Bírói Testület: a rendszer az összeomlás szélén áll

 A német igazságszolgáltatás a működésképtelenség határára sodródott a bűncselekmények növekvő száma és a kezelhetetlen mennyiségű menedékkérelem miatt – figyelmeztet Sven Rebehn. A Német Bírói Szövetség vezetője a Handelsblatt hasábjain megjelent írásában három súlyos problémát nevezett meg, amelyek megbénítják az állami intézményrendszert: az ügyek rendkívül magas számát, a digitalizáció hiányát és a lakosság bizalmának elvesztését. Sven Rebehn szerint egy azonnali beavatkozás nélkül az igazságszolgáltatás összeomlása fenyeget.

Világ  / 2026.01.24.

A legsúlyosabb helyzet az ügyészségeken alakult ki, ahol a bűnözési statisztikák romlása miatt elképesztő munkateher nehezedik a hatóságokra.

Jelenleg nagyjából egymillió büntetőeljárás fekszik feldolgozatlanul az asztalon, miközben évente további öt és fél millió új ügy érkezik.

Az erőforrások hiánya odáig vezetett, hogy ma már csupán minden tizenhatodik eljárás jut el a tényleges bírósági vádemelésig, ami súlyosan rombolja a jogállamiságba vetett társadalmi hitet.

Hasonlóan válságos a kép a közigazgatási bíróságokon is, ahol a menedékjoggal kapcsolatos perek száma dönt rekordokat. Míg 2023-ban 72 ezer, 2024-ben pedig már több mint 100 ezer ilyen eljárás indult, a 2025-ös előrejelzések további ötven százalékos emelkedést vetítenek előre. Sven Rebehn rámutatott, hogy jelenleg Rheinland-Pfalz az egyetlen olyan tartomány, ahol képesek fél éven belül lezárni egy-egy ilyen ügyet, mindenhol máshol évekig húzódhatnak a tárgyalások a túlterheltség miatt.

Az elavult technológiai háttér és a hivatalok digitalizációjának csigalassúsága csak tovább mélyíti a válságot.

A bírói szövetség vezetője szerint döbbenetes mennyiségű munkaórát emészt fel, hogy a papíralapú iratokat a mai napig manuálisan kell szkennelni és digitális formátumúvá alakítani.

Az informatikai hálózat annyira elavult, hogy a nagyobb videófájlokat pendrive-okon, postai úton küldözgetik az intézmények között, mivel a belső szoftverek nem bírják el a nagy adatforgalmat.

A lakosság körében végzett felmérések is igazolják, mekkora a baj: az Allensbach Intézet adatai szerint tízből nyolc német állampolgár úgy látja, hogy a bírósági eljárások elfogadhatatlanul hosszú ideig tartanak. Sven Rebehn szerint ez a tendencia a jogrendszerbe vetett hit teljes elvesztésével fenyeget. A megoldást egy jelentős szövetségi forrásbevonásban látja, amelyből nemcsak a krónikus létszámhiányt lehetne orvosolni, hanem a technikai eszközparkot is végre modernizálni kellene.

A szakember szerint a mesterséges intelligencia integrációját is fel kellene gyorsítani a hivatalokban. Intelligens asszisztensek vehetnék át az iratkezeléssel kapcsolatos rutinfeladatokat, az automatizálás pedig jelentős terhet venne le a bírák válláról, különösen a nagy számban előforduló, azonos típusú eljárások tömegeinek feldolgozásánál.

Sven Rebehn hangsúlyozta, hogy az államnak kötelessége biztosítani az igazságszolgáltatás zavartalan működését, mielőtt a rendszer végleg megbénul.

https://demokrata.hu/vilag/nemet-biroi-testulet-a-rendszer-az-osszeomlas-szelen-all-1126996/

2026. január 22., csütörtök

Marad a bizonytalanság, nincs döntés a nyugdíjkorhatárról Magyarország szomszédjában

MTI 

Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést pénteken a román alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek - köztük az alkotmánybíróság tagjai - esetében.

A testület közleményében arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a "független szakértői elemzést", amelyet az óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) csütörtökön terjesztett a CCR elé. Korábbi két alkalommal a kilenctagú CCR döntésképtelen maradt,

mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával tisztségbe juttatott négy alkotmánybíró hiányzott az ülésről.

Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálta decemberben hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadására Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben. A kormány szerint a magas költségvetési hiány miatt megszorításokra kényszerülő Románia 230 millió eurós uniós támogatás elvesztését kockáztatja, ha nem lépteti életbe az igazságügyi nyugdíjreformot, amely a bírák és ügyészek - sokak által méltánytalannak tartott - kiváltságait nyirbálná meg.

A tervezet hatályba lépése esetén

a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedne a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, akik utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.

Az óvást előterjesztő legfőbb instancia szerint azonban ez az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetné, és valójában teljesen felszámolná a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.

Romániában a bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt - nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett - járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál. Románia évi mintegy 13 milliárd lejt (975 milliárd forint) fordít a speciális nyugdíjakra.

A román alkotmánybíróság pénteken azt közölte, hogy legközelebb február 11-én tűzi napirendre az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ellen emelt óvás ügyét.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260116/marad-a-bizonytalansag-nincs-dontes-a-nyugdijkorhatarrol-magyarorszag-szomszedjaban-811491