A lengyel parlament alsóháza megszavazta az alkotmánybíróság átalakításáról szóló törvényt

 A lengyel parlamenti alsóház (szejm) megszavazta pénteken az alkotmánybíróság átalakítását célzó törvény szenátusi módosításait, és ezáltal a maga részéről véglegesen is elfogadta a jogszabályt.

Magyar Nemzet

A szejm első körben júliusban szavazta meg a jogszabályt, amelyet ugyanabban a hónapban a szenátus a saját módosítójavaslataival visszaküldött az alsóháznak. Az egyik, pénteken a szejmben jóváhagyott szenátusi javaslat lehetővé tenné, hogy a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat ezentúl ne az államfő eskesse fel, hanem közjegyző jelenlétében tegyenek esküt, amennyiben az államfői részvétellel történő beiktatásra a megválasztást követő 14 napon belül nem kerül sor. A lengyel alkotmányra hivatkozó eddigi előírások szerint az alkotmánybíróság tagjai az államfő jelenlétében tesznek esküt.

Az új törvény értelmében a szejm az alkotmánybírákat háromötödös többséggel választaná meg. A jelenlegi előírások szerint a megválasztáshoz a szavazatok abszolút többsége szükséges a képviselők legalább ötvenszázalékos jelenléte mellett. 

A bírójelöltek a megválasztásukat megelőző négy évben nem tölthetnének be képviselői, szenátusi vagy európai parlamenti képviselői mandátumot, valamint nem lehetnének párt- és kormánytagok.

Szymon Holownia, a szejm elnöke a pénteki szavazás után a törvény aláírására, „az alkotmánybíróság körüli válság közös megoldására” szólította fel Andrzej Duda elnököt. Megerősítette azt az álláspontját, hogy a taláros testületet először meg kell reformálni, és csak ezt követően lehetne új alkotmánybírákat választani azok helyébe, akiknek megbízatása a közeljövőben lejár. Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, volt kormányfő viszont még júliusban azon reményét fejezte ki, hogy az elnök nem hagyja jóvá a törvényt, amely – mint mondta – a taláros testület „felszámolását” célozza.

A jogszabály egy, az alkotmánybíróság átalakítását célzó, az alaptörvény módosítását is tervező előíráscsomag része. Ennek keretében a szejm márciusban határozatot fogadott el, amelyben lemondásra szólították fel a jelenlegi taláros testület tagjait.

 A lengyel alkotmánybírákat kilenc évre választják meg. A 15 tagú taláros testületben a kormánykoalíció kétségbe vonja elsősorban azon három bírájának mandátumát, akit az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítik Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is. Az alkotmánybíróság több, a jelenlegi parlamenti többség által megszavazott törvényt is alkotmánysértőnek talált. A kormánypolitikusok és egyes jogászok azonban nem tartják hatályosnak az alkotmánybírósági ítéleteket. A PiS tavaly őszig tartó kormányzása idején kezdeményezett, az alkotmánybíróságot is érintő változtatások miatt az Európai Bizottság 2016 elején jogállamisági eljárást indított Lengyelországgal szemben, amelyet idén májusban – hivatkozva a tervezett reformra – megszüntetett.

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/09/a-lengyel-parlament-alsohaza-megszavazta-az-alkotmanybirosag-atalakitasarol-szolo-torvenyt

A lengyel alkotmánybíróság elkaszálná a Pegasus kormányzati használatát vizsgáló bizottságot

 Pupli Anna Sára

A lengyel alkotmánybíróság szerint sérti az alkotmányt az a januárban megszavazott határozat, amely értelmében parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel a Pegasus kémszoftver korábbi használata és visszaélései miatt – írja az MTI. A háromfős testület egyhangúan döntött kedden.

Még februárban derült ki, hogy a lengyel parlament vizsgálóbizottságot állít fel annak felfedésére, visszaélt-e az előző kormány a Pegasus izraeli kémszoftverrel. Egy ilyen bizottság felállítása volt a jelenlegi, Donald Tusk vezette kormány egyik legfontosabb választási ígérete. Az ügy kivizsgálásakor kiderült, Lengyelországban 2017 és 2022 között, a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt közel 600 embert figyeltek meg a Pegasus kémprogrammal. A biztonsági szolgálatokért felelős miniszter szerint bár sok legitim célpontot is megfigyeltek, túl sok volt az olyan eset, amikor a Pegasust a korábbi kormány számára „kellemetlen” személyek ellen használták. A bizottság első tanúként a PiS elnökét, Jarosław Kaczyńskit hívta be, április elején pedig 31 személyt idéztek be tanúnak.

A vizsgálóbizottság jogszerűségét vizsgáló alkotmánybírósági eljárást még márciusban a fő ellenzéki – előző kormányzó – párt, a PiS képviselői indítványozták. Nem véletlen, hiszen a felállított vizsgálóbizottság pont azt vizsgálta, történt-e visszaélés a kémszoftver használatánál az előző, PiS által vezetett kormánykoalíció idején.

Az alkotmánybíróság szerint az, ahogy elfogadta a parlament a vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozatot, az alaptörvény második cikkelyét sérti. Ez a cikkely arról szól, hogy Lengyelország demokratikus jogállam. Stanislaw Piotrowicz alkotmánybíró azzal indokolta a döntést, hogy a parlamenti határozat elfogadásakor, idén januárban a parlament alsóháza szabálytalan összetételben ült össze. Szymon Holownia alsóházi elnök ugyanis megakadályozta Mariusz Kaminski és Maciej Wasik mandátumának betöltését, ami a bíró szerint jogtalan volt.

A két ellenzéki képviselőt még decemberben ítélték kétévi szabadságvesztésre annak ellenére, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök korábban kegyelemben részesítette őket. Az ítéletre hivatkozva Szymon Holownia aláírta Kaminski és Wasik mandátumfosztását, ezt a lépést viszont a lengyel legfelsőbb bíróság nem erősítette meg. Kaminski és Wasik parlamenti távolléte miatt egyébként a lengyel alkotmánybíróság már június 19-i döntésében is alkotmánysértőnek talált egy másik, a parlamentben januárban megszavazott törvényt.

A kormánypolitikusok és egyes jogászok azonban nem tartják hatályosnak az alkotmánybírósági ítéleteket, és nem teszik azokat közzé a lengyel jogi közlönyben sem. A szejm, vagyis a lengyel parlament alsóháza egyik márciusi határozatában úgy ítélte meg: a „jogsértő módon kiadott alkotmánybírósági döntések” figyelembe vétele sértheti a törvényesség elvét.

Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter májusi CEU-s előadásán beszélt a lengyel bírói testülettel kapcsolatos problémákról. Mint elmondta, az elmúlt években több testületbe, például az alkotmánybíróságba és igazságszolgáltatási tanácsba is a PiS-kormány nevezett ki embereket egy 2017-es törvénymódosítás segítségével. A bírói testület tehát megítélése szerint politikailag befolyásolttá vált. Bodnar ezért jelenleg azon dolgozik, hogy visszatérhessenek a 2017 előtti gyakorlatra, amikor még a bírói szervezetek választottak elnököket maguk közül.

A Pegasus egy izraeli kémszoftver, amivel okostelefonokat tudnak lehallgatni, de ezzel hozzá tudnak férni mindenféle telefonon tárolt adathoz is. 2021 nyarán derült ki, hogy Magyarországon és más országokban ellenzéki politikusokat, üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek vele, Kósa Lajos pedig elismerte, hogy itthon a Belügyminisztérium vette meg a kémszoftvert (bár az ügyészség később azt állította, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”).

Az ügy az Európai Parlamentig is eljutott, külön bizottságot hoztak létre, ami a Pegasus használatát vizsgálja, akik tavaly még Magyarországra is ellátogattak. A magyar kormány nem fogadta a delegációt, Varga Judit pedig brüsszeli bohózatot emlegetett.

https://telex.hu/kulfold/2024/09/10/pegasus-lengyelorszag-vizsgalobizottsag-alkotmanybirosag-alkotmanyellenesseg