Magyar mintára módosítják a választási törvényüket a csehek

 Jövő évtől bevezetik a határon túl élők levélszavazását Csehországban. Az októberi képviselőházi választáson így már a külföldön élő cseheknek is több lehetőségük lesz leadni a voksukat. Az ellenzéki pártok az alkotmánybírósághoz fordulnak a választási törvény módosítása miatt.

Levélben is szavazhatnak a jövőben a külföldön élő cseh állampolgárok. A választási törvény módosítását a képviselőház és a szenátus jóváhagyása után szerdán Petr Pavel államfő is aláírta – közölte a cseh elnöki iroda.

A választási törvény módosítása 2025. január elsején lép életbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 

a külföldön élő csehek már a jövő októberi képviselőházi választáson is élhetnek ezzel a lehetőséggel. 

A törvénymódosítást elsősorban az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO), illetve a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom ellenezte. A két politikai tömörülés, amelyek a legutóbbi parlamenti választásokon csak elenyésző támogatást kaptak a külföldi csehek körében, jelezte: mérlegelni fogja, hogy az ügyben az alkotmánybírásághoz fordul. Az ellenzék azt állítja, hogy a levélszavazás ellentétes az alkotmánnyal. Vít Rakusan belügyminiszter kijelentette: meggyőződése, hogy a törvénymódosítás kiállja az alkotmányosság próbáját.

Petr Pavel kedden a cseh nagykövetek prágai értekezletén elmondott beszédében a törvénymódosítást olyan jó irányba tett lépésnek minősítette, amely elősegíti a külföldi csehek szavazását.

A külföldön élő csehek eddig csak az ország 110 nagykövetségén adhatták le szavazataikat. A prágai külügyminisztérium becslése szerint 

külföldön mintegy 600 ezer cseh állampolgár él. 

A hatóságok azzal számolnak, hogy a levélszavazás a jövőben növelheti a külföldön leadott szavazatok számát.

A külföldi szavazatokat a négy csehországi régióban leadott szavazatokhoz adják hozzá.

https://www.vg.hu/kozelet/2024/08/valaszas-csehorszag-levelszavazas

A lengyel főbíró az alkotmánybírósághoz fordult a hitoktatás korlátozása miatt

 Alkotmánybírósági panaszt nyújtott be Malgorzata Manowska, a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke a lengyelországi hittanoktatás szervezésének szeptembertől tervezett, korlátozásokkal járó módosítása miatt – közölte kedden a varsói legfelsőbb bíróság sajtóosztálya.

Manowska a lengyel katolikus egyház püspöki konferenciája és a lengyel ökumenikus tanács múlt heti petíciója alapján fordult az alkotmánybírósághoz.

A főbíró azzal érvel, hogy a hittanoktatás szervezésének módosításával az oktatási minisztérium az állam és az egyházak közötti kapcsolat konszenzuális rendezésének elvét sérti.

Lengyelországban jelenleg az óvoda, általános vagy középiskola akkor köteles megszervezni egy adott osztályban a hitoktatást, illetve másik választható lehetőségként az etikaórákat, ha legalább hét tanuló jelentkezik rá. Az oktatásügyi tárca július végi rendelkezése szerint az iskolai hittant az új tanévtől több osztályból összevont, nagyobb létszámú, különböző életkorú tanulókból álló csoportokban oktatják. Az ebből a tantárgyból szerzett érdemjegyet nem számítják be az átlagba.

Leszek Gesiak, a lengyel püspöki kar szóvivője a múlt héten a Lengyelország és az Vatikán közötti konkordátum megsértésének nevezte, hogy az összevont csoportokban az oktatás nem az adott korosztály számára kidolgozott egyházi program szerint fog megvalósulni.

Barbara Nowacka oktatási miniszter hétfőn egy pódiumbeszélgetésen azt is megerősítette: a hittant szeptembertől heti két tanóráról egyre csökkentik. „A konkordátum természetesen megköveteli a lengyel államtól a hittanórák megszervezését, de szó sincs benne heti két óráról” – jelentette ki a miniszter. Azt ígérte, hogy a csökkentett óraszám kapcsán a hitoktatók továbbképzéséről gondoskodik úgy, hogy egyéb tantárgyakat is oktathassanak.

Az oktatási minisztérium új rendelkezése miatt múlt szerdán több száz hitoktató tüntetett Varsóban. A tiltakozók közös levelükben Andrzej Duda elnökhöz fordultak, támogatását kérve az ügyben.

https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20240827-a-lengyel-fobiro-az-alkotmanybirosaghoz-fordult-a-hitoktatas-korlatozasa-miatt

A száműzetésből visszatért korábbi kormányfő lánya lett Thaiföld új miniszterelnöke

 Vincze Barbara

A thaiföldi parlament pénteken a 37 éves Paetongtarn Sinavatrát, az egykori kormányfő, Thakszin Sinavatra lányát választotta meg az ország új miniszterelnökének – írja az MTI.

Paetongtarn Sinavatra a harmadik olyan tagja és örököse a befolyásos és gazdag Sinavatra családnak, aki elnyerte a kormányfői hivatalt, a 15 évi emigrációból tavaly hazatért apját és a még mindig külföldön élő nagynénjét, Jinglak Sinavatrát követően. Apja több évig volt hatalmon, majd katonai puccsok miatt vonult száműzetésbe.

A Pheu Thai pártnak azért kellett új kormányfőt jelölnie, mert a thaiföldi alkotmánybíróság szerdán etikai okokra hivatkozva menesztette az alig egy éve kinevezett eddigi miniszterelnököt, Szretta Tavizint.

Az új kormányfőt, az ország eddigi legfiatalabb miniszterelnökét, a második nőt a poszton a parlament nyilvános szavazásán 319 vokssal választották meg. A képviselők közül 145-en szavaztak ellene és 27-en tartózkodtak.

A kormányfői tisztségre egyedül őt jelölték. Paetongtarn Sinavatra 2021-ben lépett be a politikai életbe, és tavaly választották meg a Pheu Thai kormánypárt vezetőjének, ugyanakkor nem tagja a parlamentnek, de ez nem feltétele a jelölésének.

Jelölése sokakat meglepetésként ért, miután korábban azt rebesgették, hogy a korábbi igazságügyi miniszter lesz a vezető jelölt. Médiaértesülések szerint ez egy stratégiai lépés volt a délkelet-ázsiai ország stabilitásának mielőbbi helyreállítása érdekében.

Thaiföldön egymást követik a nagy horderejű politikai események, miután augusztus elején a bíróság feloszlatta az ellenzéki Mozdulj Előre Pártot. Ez azért fontos hír, mert ez a párt szerezte a legtöbb mandátumot a tavalyi parlamenti választásokon, felbosszantva ezzel a thaiföldi elitet. A városi, főleg fiatalok által szervezett, a hadsereg és a diktatúra ellen mozgósító pártot nem csak feloszlatták, de a bíróság döntése értelmében a vezetőit tíz évre el is tiltották a politikától.

Az ellenzéki párt vesztét az okozta, hogy a thai királyi család kritizálását tiltó törvény gyengítésére tett javaslatot. A pártot egyébként ugyanez a bíróság hat hónappal ezelőtt egy külön határozatban kötelezte a javaslat visszavonására.

A politikától való tíz éves eltiltás vonatkozik a párt karizmatikus korábbi vezetőjére, Pita Limjaroenratra is. A Mozdulj Előre a 2023-as parlamenti választásokon többséget szerzett, de a párt elitellenes üzenete kivívta az ország erős konzervatívjainak, a hadseregnek és a gazdag családok hálózatának haragját.

Amikor megnyerték a választást, akkor a Telex egy hosszabb cikkben elemezte a pártot és a thai politikát, ezt az írást itt lehet elolvasni. Már abban az írásban jeleztük, hogy a nem túl demokratikus politikai rendszer miatt a hadsereg a – katonaság embereiből álló – szenátusban és jogi úton is eltörölheti a formálódó rendszerváltást.

A pártot azzal vádolták, hogy aláássa Thaiföld kormányzati rendszerét, amelyben a király az államfő.

https://telex.hu/kulfold/2024/08/16/thaifold-uj-miniszterelnok-paetongtarn-sinavatra

Fontos dátumot közölt az Alkotmánybíróság elnöke

 Juhász Imrét megkérdeztük az Ábrahám–Puzsér-ügyről is.

Jakubász Tamás

Hosszú interjút adott a Magyar Nemzetnek az Alkotmánybíróság júniusban megválasztott új elnöke. Juhász Imre kifejtette álláspontját a szavaztok újraszámolása és a demokrácia közötti kapcsolatról, 

elmondta, miért jutott eszébe Karácsony Gergelyről A tanú című film, elemezte a jogállam helyzetét 2006-os rendőrterror idején, egyúttal beszélt a politikusok felelősségéről.

Az elnöktől utóbbi kapcsán megkérdeztük, mekkora a felelősségük a politikai véleményformálóknak, a megmondóembereknek. A sajtót jó ideje foglalkoztatja, hogy Ábrahám Róbert egy pofonnal rendezte le a Puzsér Róberttel szembeni, a nyilvánosságban kibontakozó konfliktusát.

Az Ábrahám–Puzsér-ügy

– Az esetet minden részletében nem ismerem, de a hozzám eljutott információk alapján hadd közelítsem meg a kérdést alkotmányos alapon – kezdte válaszát Juhász Imre. – Úgy vélem – folytatta –, hogy két alapjog ütközéséről van szó: a szabad véleménynyilvánítás az egyik oldalon, az emberi méltósághoz való jog a másikon. A körülményektől függetlenül állítom, hogy a két jog nem összeegyeztethetetlen. Eldurvult közbeszédünkben meg kell találni azt a mértéket, amely az ilyen vitákban érintett személyek számára az alapjogainak gyakorlásához elegendő. Juhász Imre szerint ez a véleményvezérekre, az újságírókra is áll.

Az ilyen konfliktushelyzetekre, vagyis ha valakit sérelem ér, a bíróságok útján a polgári jog és adott esetben a büntető jog is, igaz, nem túl gyorsan, de általában valamilyen elégtételt szolgáltat

– jegyezte meg az elnök. Hozzátette: ebben az ügyben a jogállami megoldás, vagyis a per akár azt a kérdést is kinyithatja, hogy azonos-e a két médiaszereplő hozzáférése a nyilvánossághoz. Másképpen: az egyik gyalázkodónak gondolt kijelentéseire adott válasz ugyanolyan széles körben lesz-e ismert, mint az eredeti, sértőnek vélt szöveg.

Ekkor költözik az AB a budai Várba

Az Alkotmánybíróság új székháza József főherceg újjáépített palotájában kap helyet. Erről Juhász Imre elmondta, hogy a tesztüzemet 2026 nyarára tervezik.

A részletekről szólva kifejtette, az épület szerkezetkész, az irodák kialakítása – az AB igényeit is maximálisan figyelembe véve – hamarosan megkezdődik. – Csak dicsérni tudom azt a nyitottságot, rugalmasságot, amellyel a kivitelező, a Várkapitányság ezt a beruházást – velünk is a legapróbb részletekbe menően együttműködve – megvalósítja – fogalmazott Juhász Imre, hozzátéve: az irodaház XXI. századi lesz azzal, hogy bizonyos régi, reprezentatív belső tereket eredeti állapotukban építenek vissza.

Megjegyezte: bár alkotmánybírói mandátuma lejár, a költözés őt is érinti, a mindenkori elnököt ugyanis a leköszönését követő két évben megilleti egy iroda az AB székházában. – De ezzel most még nem foglalkozom, az elkövetkező időszak épp elég sok munkát tartogat – mondta Juhász Imre.

A beszélgetés további részét tartalmazó interjú a Magyar Nemzet hétfői számában jelenik meg.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/fontos-datumot-kozolt-az-alkotmanybirosag-elnoke

Döntött az olasz alkotmánybíróság, csak két nem van!

 Az olaszok ellenállnak.

A genderelmélet szerint a nőn és a férfin kívül még több tucat másfajta “nem” is létezik. De nem ez a baj vele -írja a vasarnap.hu.

A normalitás világából nézve, fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon a világ átalakításának „mérnökei” miért is áldoznak erre ennyi pénzt és energiát az általuk birtokolt és befolyásolt liberális sajtón keresztül? A válasz egyszerű, és azonos az ókori rómaiak másokat leigázó elvével: oszd meg és uralkodj!

Ebben az esetben nem egy meghódítandó, szomszédos ország lakóit, hanem a társadalom hagyományos értékei szerint élőket szeretnék megosztani, hogy könnyebben tudjanak rajtuk uralkodni az egész világon.

Jó hír, hogy Olaszország is csatlakozott a hagyományos értékeket valló országok táborába, azzal, hogy az alkotmánybíróságuk kimondta: csak két nem van: nő és férfi. Semmilyen más „verzió” nem ismerhető el jogi szempontból.

Az ítéletet egy transz személy kérelme előzte meg, amit a bolzanói regionális bírósághoz nyújtott be. Egy nő áttért a férfi nemre és ezt rögzíteni szerette volna a születési anyakönyvi kivonatában is. Ez az ügy került az alkotmánybíróság elé, amely most kimondta, hogy ez nem lehetséges. A testület szerint a nem bináris nem (egy harmadik nem megjelenése) jogi elismerése megzavarná az egész olasz jogi és társadalmi rendszert amely összeegyeztethetetlen az alkotmánybíróság vagy bármely bíró hatáskörével.

Antonio Brandi, a Pro Vita e Famiglia országos családvédő szervezet elnöke örömmel reagált az alkotmánybíróság döntésére. Arra figyelmeztetett, hogy már Olaszországban is terjed a különböző genderek divatja, amely a kiskorúak ezreit erősíti meg abban a hitben, hogy „rossz testben születtek”. A szervezet egyébként már 110 olasz városban igyekszik megvédeni a hagyományos családmodellt.

Habár az Olasz Alkotmánybíróság ítélete jelentős pofon a gender ideológia hívei és támogatói számára, ők ebbe valószínűleg nem fognak beletörődni, és majd megindulhat a harc az erre vonatkozó jogszabályok módosításáért

Salviniék pártja a Liga törvénnyel korlátozná az olasz nyelvben terjedő nemi esélyegyenlőséget, a javaslat a politikusokat és a nyelvészeket is megosztja.

A Manfredo Potenti szenátor által benyújtott törvényjavaslat véget akar vetni az utóbbi időben elterjedt gyakorlatnak, miszerint a korábban kizárólag hímnemben használt tisztségeket nőnemben is használják, ha a pozíciót nem férfi, hanem nő tölti be.

A kezdeményezés szerint a hivatali, közigazgatási nyelvezetben, ha például miniszterről, polgármesterről, ügyvédről, egyetemet vezető rektorról van szó, minden esetben hímnemet kell használni. A nem hivatalos dokumentumokra a szabály nem vonatkozik.

A szenátor hangoztatta, hogy

nem az esélyegyenlőség, hanem annak túlzásai ellen kíván fellépni, amelyek sértik az intézményes nyelvhasználatot.

Hangoztatta: az olasz nyelv épségét akarja megőrizni azzal, hogy korlátot szabna annak az iránynak, amely a hivatalos megnevezéseket “a kor (…) érzékenységéhez próbálja igazítani”.

Manfredo Potenti úgy vélte, felesleges hímnemet és nőnemet is használni ugyanarra a hivatali pozícióra, amikor elegendő egyetlen nyelvtani forma. A törvényjavaslat ezertől ötezer euróig terjedő pénzbírságot ír elő a hímnem helyett nőnemet használóknak.

A kérdés évtizedek óta napirenden szerepel Olaszországban: 1986-ban a Craxi-kormány esélyegyenlőségi minisztere, Alma Sabatini vezette be, hogy nők esetében nőnemet kell használni tisztségek megjelölésére. Attól kezdve a hivatalos állást betöltő nők szabadon választhattak, hogy nőnemben vagy hímnemben akarják használni megszólításukat.

Giorgia Meloni 2022 októberében, amikor Olaszország első női kormányfője lett, leszögezte, hogy hímnemben kívánja használni a miniszterelnök megnevezést. Meloni döntését vita kísérte: a világ legrégibb nyelvművelő intézményének számító Accademia della Crusca úgy vélte,

a tisztségek nőnemű használata teljesen szabályos, és aki azt használja, egy folyamatban levő nyelvtörténeti átalakuláshoz csatlakozik. Annak viszont, aki a hagyományos hímnemet választja, joga van azt tenni.

Nem sokkal később a jobboldalhoz közeli Beatrice Venezi karmester közölte, nem akarja, hogy karmesternőnek szólítsák.

Trento város egyeteme viszont márciusban módosította alapszabályzatát, amelyet csupa nőnemben használt szóval írt át. Modena polgármestere az idegenrendészet élére kinevezett nőt a hivatalos dokumentumokban questor-nőként tüntette fel a hagyományos questor helyett.

A Liga javaslata széles vitát indított. Politikusok és nyelvészek, valamint a sajtó is állást foglalt. Aurora Floridia nyelvész, a Zöldek és a Baloldal Szövetsége (AVS) szenátora szerint a jobboldali párt “nőgyűlölete határtalan”.

A politikus a kétszáz fős felsőházban hetvenhat aláírást gyűjtött össze a törvényjavaslat ellen. Debora Serracchiani, a Demokrata Párt (PD) képviselője szerint “a legsötétebb és legelmaradottabb patriarchátus sem tudott volna kitalálni ilyen ostobaságot”. Az Il Giornale jobboldali napilap hétfői véleménycikke szerint nem tiltásra, hanem józan észre van szükség. A baloldali La Repubblica úgy vélte, a javaslat el akarja törölni a nőket.

https://ripost.hu/politik/2024/08/dontott-az-olasz-alkotmanybirosag-csak-ket-nem-van

Az oroszok állhatnak az algériai bokszoló körül kavart balhé mögött – zavart keltenének az olimpián egy szakértő szerint

 Egy amerikai publicista szerint nem biztos, hogy olyan egyszerű a vitatott nemű Iman Helif története, mint amilyennek elsőre látszik. Könnyen elképzelhető, hogy itt is a politika áll a háttérben.

Nincs épeszű ember, aki úgy gondolná, hogy férfiaknak kellene nőkkel bokszolniuk az olimpián, írja Dan Wolken a USA Today publicistája a Párizsban kibontakozó női bokszbotrány kapcsán. Az algériai Iman Helif neme körüli viták akkor erősödtek fel, amikor az olasz Angela Carini mindössze 46 másodperc után feladta a harcot a sportoló ellen, aki olyan erejű ütéseket mért rá, mint egyetlen ellenfele sem korábban. Helif a következő meccsét a párizsi olimpián a magyar Hámori Luca ellen vívja szombaton délután.

Az észak-afrikai sportoló történetéhez kísértetiesen hasonlít a tajvani Lin Yu-Ting esete is. Az amerikai újságíró egy egészen új szemszögből közelíti meg az olimpiai eddigi legnagyobb botrányát, melynek hátterében felsejlik a Gazprom és Oroszország is.

A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) szerint Helif és Lin Yu Ting megbuktak a 2023-as világbajnokságon végzett teszteken a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azonban engedi őket versenyezni Párizsban.

A helyzet bonyolultságát fokozza az IBA és a NOB közötti hosszú távú konfliktus, amely az orosz támogatások és az átláthatóság körül forog. 2020-ban Umar Kremlev lett az IBA elnöke, aki jelentős szponzori szerződést kötött a Gazprommal, Oroszország állami energiaszolgáltatójával. Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után a NOB nyomást gyakorolt az IBA-ra, hogy ejtse a Gazpromot, és további reformokat követelt a működésében, de az IBA nem tett eleget ennek a kérésnek, ami a két szervezet közötti viszályhoz vezetett. A sportdöntőbíróság is a NOB javára ítélt, legfőképp az IBA pénzügyeinek átláthatatlansága és a játékvezetőkkel és a pontozóbírókkal kapcsolatos folyamatos problémák miatt. Ennek eredményeként az ökölvívás olimpiai jövője jelenleg bizonytalan, 2028-ban eddig nem is szerepel a programban. Emellett megjegyzik azt is, hogy ezen az olimpián az oroszok nem vehetnek részt hivatalosan a háborús agresszió miatt.

A helyzet odáig fajult az ellentmondásos megítélésű olimpia megnyitó után Kremlev az X-en posztolt egy videót, amiben Thomas Bachot, a NOB elnökét „főhomoszexuálisnak”, míg csapatát „a társadalom számkivetettjeinek” nevezte.

További bizonytalanságot okoz, hogy az IBA közleménye szerint Helif és Lin egy különálló és elismert teszten bukott meg, amelynek részletei bizalmasak maradnak, ráadásul nem verseny előtt, hanem verseny közben hozták nyilvánosságra. Nem világos, hogy milyen tesztekről van szó, mire vizsgálták őket, és melyik szervezet felügyelte a teszteket. Az IBA szerint nem tesztoszteronteszt volt. A NOB pedig eddig nem adott ki további információkat a vizsgálatokról.

Iman Helif és Lin Yu Ting évek óta versenyeznek a sportágban, és korábban nem merült fel hasonló probléma. A 2021-es tokiói olimpián Helif a negyeddöntőben, Lin pedig a 16 között búcsúzott. Az elmúlt években mindkét bokszoló átesett különböző teszteken anélkül, hogy bármilyen probléma felmerült volna.

A publicista hangsúlyozza, hogy a helyzet bonyolultsága miatt ne vonjunk egyből elhamarkodott következtetéseket. Algéria például furcsa hely lenne egy olyan női sztárbokszoló felépítésére, aki valójában férfi, tekintve az ország szigorú társadalmi és jogi környezetét, amely diszkriminálja az LMBTQ közösséget. Az algériai olimpiai bizottság ennek megfelelően határozottan tagadta a vádakat, és alaptalan propagandának nevezte őket.

Amy Broadhurst, ír világbajnok ökölvívó, aki már állt ringben Helif ellen, a közösségi médiában azt írta, hogy nem hiszi, hogy Helif csalt volna. Úgy véli, hogy az algériai olimpikon így született, és ezt nem tudja befolyásolni. Broadhurst hozzátette, hogy ha kiderül, hogy Helif férfi, undorodni fog attól, hogy ringben volt vele, de jelenleg senki sem tudja, mik a valós tények.

Az olimpia még a felénél sem jár, és Helif szombaton újra ringbe száll, miközben számos kérdés továbbra is megválaszolatlan marad. De Wolken szerint mindenkinek türelmesnek kell lennie, és megvárni, hogy a valóság lassan kibontakozzon. Szerinte ugyanis jelenleg túl sok a spekuláció és a nyilvánvaló politikai szándék ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket vonhassunk le.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/olimpia/az-oroszok-allhatnak-az-algeriai-bokszolo-korul-kavart-balhe-mogott-zavart-keltenenek-az-olimpian-egy-szakerto-szerint/

2024. augusztus 8. 

Putyinhoz közel álló orosz üzletember vezeti a szervezetet, amely elindította a Khelif nemével kapcsolatos vádakat

A Nemzetközi Bokszszövetség a Gazprom támogatását élvezi, sportot űz abból, hogy szembemegy a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, programjával pedig a Kreml külpolitikai céljait segíti a sportdiplomácia eszközeivel.

A Lakmusz írt egy hosszú, részletes tényfeltáró anyagot az idei olimpia legnagyobb botrányáról: a lap szerint egy Putyinhoz közel álló orosz üzletember vezeti a szervezetet, amely útjára indította a Khelif nemével kapcsolatos vádakat.

A lap figyelmeztet arra, hogy a Nemzetközi Bokszszövetség a Gazprom támogatását élvezi, sportot űz abból, hogy szembemegy a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, programjával pedig a Kreml külpolitikai céljait segíti a sportdiplomácia eszközeivel.

A cikk emlékeztet rá, hogy az orosz vezetésű Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) a szervezetet átható korrupció és kétes pénzügyei miatt már a tokiói olimpia előtt elvesztette jogát, hogy felügyelje a sportág mérkőzéseit.

A párizsi játékokon ez a szervezet újra a figyelem középpontjába került. Az IBA diszkvalifikálta ugyanis Iman Khelif algériai bokszolót és tajvani sporttársát, Lin Ju-tinget az előző nagy ökölvívó világversenyen, a 2023-as újdelhi bokszvilágbajnokságon, mert a sportolók szerintük nem feleltek meg a nők közötti indulás feltételeinek.

A két sportolót azzal az indokkal zárták ki, hogy nem feleltek meg a nők közötti indulás feltételeinek. Az esettel kapcsolatban ellentmondásos információk láttak napvilágot a tesztelési módszerekről, és a döntéssel kapcsolatos furcsaságokat az IBA augusztus 5-i párizsi sajtótájékoztatója sem tisztázta.

Kremljev és a Gazprom

A Lakmusz felidézi, hogy az építőipari és biztonsági cégekből meggazdagodott, Putyin-közeli orosz üzletember, Kremljev vette át a bokszszövetség irányítását, miután 15 millió dollárnak megfelelő összeg hiányzott a kasszából.

Az új vezető egy kivételes szponzort hozott magával: a Gazpromot, amely 30 millió dollárral támogatta a szervezetet. Bár Kremljev 2023-ban bejelentette, hogy megszűnt a Gazprommal való együttműködés a NOB nyomására, a cég logója továbbra is ott virít a szövetség honlapján.

A Le Monde pedig arról írt, hogy Kremljev irányítása alatt beköszöntött a bőség korszaka: az események színvonala javult, edzőtermeket újítottak fel, új felszereléseket kaptak a sportolók, és a vezetők is részesültek a jutalmakból.

Diplomáciai törekvések

Kremljev sportdiplomáciai igyekezete elsősorban azok felé az országok felé irányul, amelyek eddig nem voltak jelentős tényezők a boksz világában. Az IBA által finanszírozott fejlesztések viszont hozzájárultak ahhoz, hogy ezek az országok elköteleződjenek az IBA, illetve Oroszország felé.

Az orosz vezető 97 országot látogatott meg elnöksége óta, nagyrészt olyanokat, amelyekkel a Kreml is jó kapcsolatokat ápol. Kremljev gyakran dokumentálja a közösségi oldalain az utazásait, ahol bőkezű ajándékokkal kedveskedik: pénzt, mobiltelefonokat, luxusautókat és lakásokat osztogat, sőt, egy videóban egy medvét is megajándékozott egy pár bokszkesztyűvel.

Az orosz sportdiplomáciai utazások szorosan követik Oroszország külpolitikai céljait, különösen az ukrajnai invázió óta. Kremljev Ghánában, a Kongói Köztársaságban és Zimbabwében tárgyalt, ahol Emmerson Mnangagwával, Zimbabwe elnökével is találkozott, aki nem sokkal később Putyinnal is egyeztetett Szentpétervárott.

Kremljev pekingi látogatása során tiszteletbeli professzori címet vett át egy sportegyetemen, és rendszeresen kommunikál olyan vezetőkkel, mint Savkat Mirzijojev üzbég elnök, akivel Putyin többször is egyeztetett az elmúlt évben.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/putyinhoz-kozel-allo-orosz-uzletember-vezeti-a-szervezetet-amely-elinditotta-a-khelif-nemevel-kapcsolatos-vadakat/