A liberálisok az elmúlt hónapokban sorozatosan támadják a konzervatív többségű, az alkotmánybíróság szerepét is betöltő szövetségi Legfelsőbb Bíróságot – írja ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Alaptörvény blog legújabb bejegyzésében.
Mint ismert, Donald Trump elnöksége idején 6:3-ra billent a mérleg nyelve a a legfőbb bírói fórumon belül a konzervatívok javára Neil Gorsuch (2017), Brett Kavanaugh (2018) és Amy Coney Barrett (2020) megválasztása révén. Az elmúlt években pedig több olyan döntés is született, amely erősen foglalkoztatja az amerikai – és a nemzetközi – nyilvánosságot. Nézzünk példálózó jelleggel néhányat a fontosabbak közül.
- Nyilvános fegyverviselés joga – döntés a NYSRPA v. Bruen ügyben (2022)
A nyilvános lőfegyverviselés az Egyesült Államok Alkotmányának második kiegészítése által védett alapjog. A kérelmezőktől továbbra is megkövetelhető a jó jellem, a minimális életkor betöltése és az erkölcsi bizonyítvány; a fegyverviselési engedély megadásakor a hatóságoknak nincs mérlegelési jogköre, feltéve, hogy az adott kérelmező megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek. A döntés továbbá kimondja, hogy a tagállami fegyvertörvények alkotmányosságának értékelése során az Alkotmány szövegét társítják, illetve vetik egybe a fegyverviselési korlátozások történetével (a „Text and History” szemlélete).
Alkotmányjogi szakértők szerint a tiszta szövegtörténeti teszt vagy nem kivitelezhető, vagy manipulálható, és hogy az eszközök és célok vizsgálatának korlátozott formáját továbbra is alkalmazni kell a második kiegészítés értelmezésénél.
- Abortuszhoz való jog – döntés a Dobbs v. Jackson Women’s Health Organization ügyben (2022)
Az Alkotmány nem garantálja az abortuszhoz való jogot (5–4 arányú többséggel), így a testület a Roe v. Wade és a Planned Parenthood v. Casey ügyben hozott precedenst hatályon kívül helyezte. Kimondták továbbá, hogy Dobbsban törvényes az abortusz korlátozása a 15 hetes terhességtől (6–3 arányú többséggel).
A Legfelsőbb Bíróság korábbi álláspontja alapján azt a törvényt hozták szövetségi szinten, hogy a nőnek egészen a magzat életképessé válásáig – vagyis a várandósság 24. hetéig – joga van az abortuszhoz.
- Illegális bevándorlók kitoloncolása – döntés a United States, et al. v. Texas ügyben (2022)
A testület elutasította a Biden-kormányzat bevándorlási politikájának végrehajtását, mely irányelveiben azt szabályozná, hogy mely illegális bevándorlókat szabad feltartóztatni és kitoloncolni. A Legfelsőbb Bíróság (5:4 arányú többséggel) azzal a texasi szövetségi bíróval értett egyet, aki korábban blokkolta Joe Biden amerikai elnök útmutatásait, miután az lényegében lehetővé teszi a büntetett előéletű, és okmányokkal nem rendelkező illegális bevándorlók szabadon bocsátását, ami szembemegy a törvényekkel.
Az ügy kapcsán olyan vélemények fogalmazódtak meg a republikánusok részéről, hogy a demokraták bevándorlási politikájának egyik fő célja a későbbi szavazatszerzés.
- Nem kötelező melegek számára esküvői szolgáltatást nyújtani – 303 Creative LLC kontra Elenis ügy a szólásszabadság és az LMBTQ közösséggel szembeni diszkrimináció tilalmához való jogának versengő érdekeit tükrözte.
A döntés alapján egy coloradói grafikusnak, aki esküvői weboldalakat készít, nem kötelező vizuális szolgáltatást nyújtania azonos neműek házassága kapcsán, egy a konzervatívok szerint mérföldkőnek számító döntés szerint, amely szembeállítja az LMBTQ-k megkülönböztetésmentességének érdekeit az első módosítás szabadságával. Az ügy előzménye az ún. Colorado Anti-Discrimination Act (CADA) néven ismert törvény, amely megtiltotta, hogy a nyilvánosság számára értékesítést vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások identitásuk (személyazonosságuk) alapján megtagadjanak szolgáltatást valakitől.
- Faji hovatartozás a felvételinél – döntés a Students for Fair Admissions v. Harvard ügyben (2023)
Az egyetemi felvételt kérelmező személy faji hovatartozásának figyelembevétele (angolul affirmative action, azaz ún. pozitív diszkrimináció alkalmazásával) sérti az egyenlő bánásmód elvét a 14. alkotmánykiegészítésben, valamint a faji megkülönböztetés tilalmát az 1964. évi polgárjogi törvény VI. címe tekintetében.
A Legfelsőbb Bíróság döntése több világszerte ismert amerikai egyetemet arra kényszerít, hogy felülvizsgálja és átalakítsa felvételi programját.
A (liberális) kritikusok szerint az egyik dolog, ami megkülönbözteti ezt a bíróságot az elmúlt több mint 90 év bármely más bíróságától, hogy a jelenlegi bíróságnak nincsenek középen álló bírái, nincs középút. John Roberts főbíró alkalmanként konzervatívabb megközelítést alkalmaz, mint konzervatív kollégái, mint például az abortuszügyben. De a többi öt konzervatív nélküle is tudott és tudott is érvényesülni abban az ügyben. Ugyanakkor Brett Kavanaugh bíró szavazási szokásai ebben a ciklusban 20%-kal jobbra tolódtak.
Az új konzervatív nyomulás még aligha fejeződött be – ezt szintén sokan így látják. A 9 fős testület a következő ciklusban további égető kérdéseket kíván felülvizsgálni, ezek közül talán a legfontosabb egy olyan ügy, amely radikálisan átalakíthatja a szövetségi választások szabályait, és az állami törvényhozásoknak szinte korlátlan ellenőrzést biztosít a választási szabályok és a kongresszusi körzetek kijelölése felett. Szintén a (liberális) kritikusok szerint ha a fenti elmélet győzedelmeskedik, az állami törvényhozások szabadon végrehajthatnak mindenféle pártpolitikai csínytevést, megszabadulva az állami bíróságok, az állami alkotmányos rendelkezések és a kormányzók felügyeletétől, és potenciálisan szabad kezet adva a törvényhozóknak az elnökválasztás elektori kollégiumi választóinak kijelölésében.
https://hirado.hu/blog/cikk/2023/07/21/a-konzervativ-tobbseg-dominal-az-amerikai-legfelsobb-birosag-legutobbi-dontesei-alapjan
