A New York-i legfelsőbb bíróság kimondta: minden dolgozót vissza kell venni, akit azért rúgtak ki, mert nem oltatta be magát

 Sőt, visszamenőleg az elmaradt fizetésüket is meg kell kapniuk.

Valamiért mind a magyar kormánypárti média, mind a liberális-globalista világelit hazai üzenőfüzeteként működő ún. ellenzéki sajtó „elfelejtett” beszámolni arról a hírről, miszerint New York állam legfelsőbb bírósága hétfőn úgy döntött,

a munkáltatóknak vissza kell venniük minden olyan munkavállalót, akit azért bocsájtottak el, mert nem volt hajlandó beoltatni magát a covid ellen.

A Fox News cikke szerint a határozat indoklásának fő pontja, hogy immáron tudományosan is bizonyítható:

a védőoltás nem akadályozza meg az egyént a koronavírus elkapásában és továbbadásában.

A bíróság döntése értelmében visszamenőleg az elmaradt fizetésüket is meg kell kapniuk a munkahelyükről kirúgott oltatlanoknak.

Közbiztonsági problémát okozott az oltatlan rendőrök leszerelése

Az ügy előzménye, hogy New Yorkban ez év elején nagyjából 1700 oltatlant bocsájtottak el, miután a város korábbi polgármestere, Bill de Blasio oltási kötelezettséget rendelt el a munkahelyeken.

Mivel a kirúgottak közül sokan rendőrök és tűzoltók voltak, jelentős mértékben romlott a közbiztonság helyzete a városban, ezért szakszervezeti vezetők hónapok óta lobbiztak az oltatlanok visszavétele mellett. A legfelsőbb bíróság hétfői ítéletével végül beteljesült a követelésük.

https://magyarjelen.hu/a-new-york-i-legfelsobb-birosag-kimondta-minden-dolgozot-vissza-kell-venni-akit-azert-rugtak-ki-mert-nem-oltatta-be-magat/ 

https://www.washingtonpost.com/nation/2022/10/26/nyc-employees-covid-vaccine-mandate-supreme-court/

Alkotmányos rend „felforgatása” = szükségállapot

 (...) 

Alkotmányos rend „felforgatása” = szükségállapot

A 2020-as Alaptörvény-módosításnak más, november 1-jétől életbe lépő fontos rendelkezése is van: ahogy korábban arról már szó volt, a rendkívüli jogrendekre vonatkozó szabályozását is átalakították. A szükségállapothoz és hadiállapothoz is hozzányúltak, és itt csökkentették hatról háromra a különleges jogrendek számát is.

1989 óta szükségállapotot csak nagyon indokolt esetben, erőszakos cselekmények elkövetésekor lehetett kihirdetni. Az új szabályozás szerint az erőszakos fellépés már nem kritérium, az alkotmányos rend ellen irányuló erőszakmentes fellépés is okot adhat szükségállapot kihirdetésére. Ahogy a törvény fogalmaz: „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény”.

(...)

https://telex.hu/belfold/2022/10/28/honvedelmi-torveny-modositas-bunteto-torvenykonyv-katonaijog-november

Már a hadiállapot kihirdetése előtt büntethetők lesznek, akik elkerülnék a behívást

Nagy Bálint

Még nyáron, a miniszterelnök fizetését is megemelő salátatörvényben fogadták el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását is, amelyben a katonai jog terén vezettek be néhány változtatást. Ez összefügg az átalakított honvédelmi törvénnyel és egy 2020-as alaptörvény-módosítással is. Emellett november 1-jétől jön a könnyebben elrendelhető szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenység” is. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kormánypárti elnöke szerint a bevezetett változások technikai jellegűek, míg az ellenzéki alelnök szerint azért vannak benne érdekes részek.

Az Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosításának talán egyik legemlékezetesebb eleme, hogy kimondta: az apa férfi, az anya pedig nő. Arra talán már kevesebben emlékeznek, hogy az Alaptörvény módosítása a különleges jogrendi állapotokat is átalakította. Szintén a korábbi módosítás miatt volt szükség a Büntető törvénykönyv alakítására is. A Btk. egy nyári módosításával egy 2012-ben elfogadott rendelkezést változtattak meg, miszerint a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, így nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdetnek. Röviden:

azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók.

Idetartozik, hogy aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és vészhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.

Minderről megkérdeztük a honvédelmi bizottság kormánypárti elnökét, Kósa Lajost és Harangozó Tamást, MSZP-s alelnököt is. Kósa Lajos a Btk. módosítására egy példát hozott: „Ha rendkívüli jogrendi helyzetben mondjuk hadiállapot van, és érvénybe lép a hadkötelezettség, akkor azok számára, akik a honvédség kötelékében teljesítenek szolgálatot, lehetséges büntetés ugye a szolgálattól való eltiltás, na most hadi helyzetben ennek nincs sok értelme, ide más típusú büntetési tételek kellettek.”

Kósa azzal kapcsolatban, hogy nem kell megvárni az Országgyűlés jóváhagyását a hadiállapot kihirdetésével, azt mondta, hogy ez korábban is így volt, csak más (megszűnő) rendkívüli helyzetek alatt volt szabályozva.

A Btk.-módosításról Harangozó Tamás azt mondta, hogy arra azért volt szükség, hogy az Országgyűlés hadiállapotra vonatkozó döntése előtt felmérhessék a behívásra várók egészségi állapotát, így a behívás minél hamarabb megtörténhessen. Ez a rendelkezés gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy az alkalmassági vizsgálat már a hadiállapot kihirdetését megelőzően elkezdődhessen.

A varázsfogalom: összehangolt védelmi tevékenység

A Btk.-módosítást is elfogadó júniusi törvénycsomag 50 törvény változtatását tartalmazza. Bevezettek egy egészen új fogalmat is: az összehangolt védelmi tevékenységet. Ennek az indoklása szerint az a célja, hogy „súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen”. Ebben a védelmi tevékenységi időszakban megmaradnak a kormánynak a rendkívüli jogrendben is érvényes felhatalmazásai.

Csak néhány példa, hogy a kormányt az összehangolt védelmi tevékenység mire hatalmazza fel: kijelölhetnek egy másik szervet is, aminek ilyenkor döntési joga van bizonyos kérdésekben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti hallgatóinak pedig meghatározták, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben kötelesek katonai feladat ellátására. Az összehangolt védelmi tevékenység egyik katonai indokú alesete lett a honvédelmi válsághelyzet, amit gyakorlatilag betettek a békeidőszak és a hadiállapot közé. Ebben a honvédelmi válsághelyzetben súlyosabb szankciókkal sújthatják azt, aki megtagadja a katonai szolgálatot: a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Harangozó Tamás ennek kapcsán azt mondta, hogy az összehangolt védelmi tevékenység a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” mintájára gyakorlatilag bármennyiszer hosszabbítható, és az idők végezetéig fenntartható. A képviselő szerint a „parttalan szabályozás tökéletesen alkalmas lehet a nemzet fenntartásért folytatott folyamatos küzdelem imitálására és az izgalmi állapot fenntartására, ami a Fidesz hatalmi logikájának egyik alapja”.

Alkotmányos rend „felforgatása” = szükségállapot

A 2020-as Alaptörvény-módosításnak más, november 1-jétől életbe lépő fontos rendelkezése is van: ahogy korábban arról már szó volt, a rendkívüli jogrendekre vonatkozó szabályozását is átalakították. A szükségállapothoz és hadiállapothoz is hozzányúltak, és itt csökkentették hatról háromra a különleges jogrendek számát is.

1989 óta szükségállapotot csak nagyon indokolt esetben, erőszakos cselekmények elkövetésekor lehetett kihirdetni. Az új szabályozás szerint az erőszakos fellépés már nem kritérium, az alkotmányos rend ellen irányuló erőszakmentes fellépés is okot adhat szükségállapot kihirdetésére. Ahogy a törvény fogalmaz: „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény”.

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Kósa Lajos a Telex kérdéseire azt mondta, hogy a sokoldalas módosító az ő ismeretei szerint technikai változtatásokat tartalmaz. Az pedig, hogy korábban az Alaptörvényben meghatározott hatféle rendkívüli jogrendből csak három maradt, csak egyszerűsíti a helyzetet.

Ezzel kapcsolatban Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke azt mondta, szerinte itt az számít nyugtalanítónak, hogy az alkotmányos rend felforgatására irányuló tevékenység is szükségállapothoz vezethet. Hozzátette, azt nem tudni, mi számít felforgatásnak,

ez a mindenkori kétharmados parlamenti többség érzékenységén múlhat.

Emellett felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvényből kikerült az a korlátozó rendelkezés, miszerint a honvédséget csak akkor lehet bevetni szükségállapot idején, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása már nem elegendő. Az új honvédelmi törvényben már csak annyi szerepel, hogy „a Magyar Honvédség fegyverhasználati joggal közreműködik egyes szükségállapoti feladatokban”.

Alkotmánymódosítás–védelmi törvény–honvédelmi törvény

A november 1-jén életbe lépő módosítások három különböző törvényben találhatók:

• az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosításában,
• a 2021 júniusában elfogadott védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben
• és a 2021 decemberében elfogadott új honvédelmi törvényben.

Az Alaptörvény 2020-ban elfogadott kilencedik módosításából következően, 2021-ben született törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról, majd 2021 végén elfogadták az új, illetve átalakított honvédelmi törvényt. Mindezek miatt pedig a Büntető törvénykönyvben is végre kellett hajtani kisebb módosításokat.

A november 1-jén hatályba lépő Btk.-módosítást a kormány még nyáron verte át az Országgyűlésen: június 3-án benyújtották, június 14-én megszavazták, 17-én pedig már ki is hirdették a Magyar Közlönyben. Ebbe, a júniusban benyújtott salátatörvénybe vettek bele több fontos módosítást is. Az új válsághelyzeti szabályozás egyik elemét, a már említett „összehangolt védelmi tevékenységet” is itt fogadták el. De ebben hozták előrébb a honvédelmi törvény hatálybalépését is: 2023 júliusa helyett már idén novembertől hatályos lesz. A honvédelmi törvény átalakítása, illetve felfrissítése alapvetően nem tartalmaz nagyobb változásokat, ezt Kósa Lajos és Harangozó Tamás is megerősítette.

Azt, hogy a Btk.-módosítást és az úgynevezett „összehangolt védelmi tevékenység” létrejöttét miért nem kommunikálta akkor a kormány, nem tudni, ahogy az sem egyértelmű, hogy miért volt szükség arra, hogy nyolc hónappal korábban életbe lépjen a honvédelmi törvény felújított verziója.

https://telex.hu/belfold/2022/10/28/honvedelmi-torveny-modositas-bunteto-torvenykonyv-katonaijog-november 

Szlovák alkotmánybíróság: a kormány lemondását célzó népszavazási kérdés nincs összhangban az alaptörvénnyel

 Nincs összhangban a szlovák alaptörvénnyel az a népszavazási kérdés, amely a kormány azonnali lemondását célozza – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az alkotmánybíróság szerdán közzétett döntésére hivatkozva.

Ivan Fiacan, a kassai székhelyű testület elnöke kijelentette, hogy az alkotmánybírósági döntés értelmében az államfő ebben a kérdésben nem írhat ki népszavazást.

A legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) több más ellenzéki párt támogatásával idén júniusban kezdett aláírásgyűjtésbe egy népszavazás kiírására, amellyel részint az Eduard Heger vezette kormány azonnali lemondását, részint az alkotmány olyan értelmű módosítását szerették volna elérni, hogy a törvényhozás megbízatási időszaka népszavazás vagy parlamenti határozat alapján is lerövidíthető legyen.

A népszavazást a kezdeményezők egyebek mellett a kormánnyal szembeni „általános elégedetlenséggel” indokolták és azzal, hogy szerintük a társadalomnak nem maradt más lehetősége a kormány leváltására.

A referendum kiírására augusztusra mintegy 400 ezer támogató aláírás gyűlt össze. Zuzana Caputová államfő szeptemberben bejelentette, hogy a népszavazást kiírja, de a kormány azonnali menesztését célzó kérdést előzőleg megvizsgáltatja az alkotmánybírósággal, mivel véleménye szerint nincs összhangban az alaptörvénnyel. Ezt a véleményt erősítette most meg az alkotmánybíróság.

Így a referendum – amelynek időpontja továbbra sem ismert – csak egy kérdést tartalmazhat majd. Az alkotmánybíróság döntésére reagálva Caputová kijelentette: elfogadja a döntést, a referendum időpontját pedig azonnal kihirdeti, amint a határozat megjelenik a törvénytárban.

A kezdeményezés előzménye, hogy tavaly egy – ugyancsak az Irány által indított – petíciós akcióban mintegy 600 ezer aláírás gyűlt össze az előrehozott választásokat célzó népszavazás kiírására. A népszavazásra azonban az államfő döntése alapján nem került sor, mivel beadványa alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a népszavazás kérdéseit.

Szlovákia történetében eddig 8 alkalommal tartottak népszavazást, de közülük – a megköveteltnél alacsonyabb részvételi arány miatt – csak egy lett érvényes, az ország európai uniós csatlakozásáról tartott 2003-as referendum, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.

https://hirado.hu/kulfold/cikk/2022/10/26/szlovak-alkotmanybirosag-a-kormany-lemondasat-celzo-nepszavazasi-kerdes-nincs-osszhangban-az-alaptorvennyel

Több ezer román bűnöző úszhatja meg a börtönt

 

Visszamenőlegesen kell alkalmazni Romániában a bűncselekmények elévülésére vonatkozó alkotmánybírósági döntést, így több ezer megkezdett büntetőeljárásban maradhat el a gyanúsítottak felelősségre vonása - közölte kedden az Agerpres hírügynökség a román legfelsőbb bíróságnak az egységes jogalkalmazás érdekében hozott határozatát ismertetve.

A romániai bíróságok azt követően folyamodtak jogegységi határozatért a legfőbb instanciához, hogy az alkotmánybíróság májusban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a büntető törvénykönyvnek (btk.) az elévülés megszakítására vonatkozó korábbi előírását, amely lehetővé tette az ügyészek számára, hogy új bizonyítékok gyűjtésével megszakítsák az elévülést.

Sokan megúszhatják. Fotó: DepositphotosSokan megúszhatják. Fotó: Depositphotos

Az alkotmánybíróság a megfogalmazás pontatlansága miatt már 2018-ban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy "bármely, az ügyben foganatosított eljárás" megszakítja az elévülést. Mivel ezt a hiányosságot a jogalkotó csak idén javította ki egy sürgősségi kormányrendelettel, az alkotmánybíróság júniusban hatályba lépett határozata leszögezte: már több mint négy éve nincs olyan jogalapja az ügyészségnek, amellyel megszakíthatná az elévülést azoknak a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknél elkezdődött a bűnvádi eljárás.

Kapcsolódó cikk

Sürgette a béketárgyalásokat a miniszter, most lelép a színről

Lemondott Vasile Dincu román védelmi miniszter, aki béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében a NATO és Oroszország között.

A legfelsőbb bíróság keddi jogegységi határozata értelmében a taláros testület elévülésről szóló döntése visszamenőleges hatállyal alkalmazandó a kedvezőbb jog elve alapján. A román média szerint a gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a pereskedést minden rendelkezésére álló módon elnyújtó, szabályossági kifogásokat vagy éppen alkotmányossági óvást emelő bűnelkövetők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a bűncselekmény elévül, még mielőtt megszületne a jogerős ítélet.

Az Agerpresnek nyilatkozó igazságügyi források szerint a döntés több ezer folyamatban levő nyomozást és pert érint, amelyek vádlottjai az elévülés miatt megússzák a vádemelést vagy az ítéletet.

https://privatbankar.hu/cikkek/makro/tobb-ezer-roman-bunozo-uszhatja-meg-a-bortont.html

Annyira drága a gáz, hogy még az Alkotmánybíróság is meglepődött

 Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. szállíthatja a földgázt az Alkotmánybíróságnak, nettó 170 millió forintért. A becsült ellenérték 80 millió forint volt. A szerződés alapján 1 köbméter gáz piaci áron nettó 1 276 forintba kerül.

Németh Géza, 

A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Alkotmánybíróság közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.

A kért szolgáltatás a következő: a magyar átviteli hálózaton folyamatosan rendelkezésre álló, földgáz energia versenypiaci beszerzése teljes ellátásalapú földgáz-adásvételi szerződés keretében, menetrendadási kötelezettség nélkül. 

A teljesítés helyszínei az Alkotmánybíróság főépülete Budapest, I. kerület Donáti u. 35-45. szám alatt, illetve az Alkotmánybíróság épülete a Budapest II. kerület Orlói utca 4. szám alatt.

A szerződött földgáz mennyisége - az előző 12 hónapos időszak fogyasztási adatai alapján - 133 350 köbméter. A szállítás kezdő időpontja 2022. október 1-jén 6.00 órától.

A 170 millió forint és a kért 133 350 köbméter gáz hányadosa 1 276 forint. A földgáz lakossági piaci ára 747 forint köbméterenként.

A nyertessel szeptember 29-én kötött szerződést az ajánlatkérő. Indult még a közbeszerzésen a Wattler Kft., de az ajánlata késve érkezett.

https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/alkotmanybirosag-futes-energia-szamla-mvm.761121.html

Hvg: Pattanásig feszült a légkör a Kúrián Varga Zs. András miatt

 Török László

Október 10-ére összehívta a teljes bírói értekezletet Varga Zs. András, a Kúria elnöke újratárgyaltatná a 2021. évről szóló, e fórummal egyszer már megtárgyalt beszámolót. A főbíró azt szeretné elérni a hvg.hu szerint, hogy egy olyan kiegészítéssel toldják meg a dokumentumot, amelynek megszavazásával a testület deklarálná, hogy az elnök szabályosan járt el a bírák tavalyi kinevezésénél. A Kúria bírái úgy érzik, nyomás alá kerültek: az elnök arra akarja rávenni őket, hogy az utólagos rábólintással közösen osztozzanak abban a felelősségben, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálásánál meglehetősen kreatívan értelmezte saját hatáskörét.

Korábban mi is írtunk róla, hogy például a Magyar Helsinki Bizottság szerint törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót Varga Zs. András. Köztük például az igazságügyi tárca korábbi államtitkárát, Hajas Barnabást, akinek még ítélkezési gyakorlata sem volt, és az Országos Bírói Tanács (OBT) előzőleg csak a harmadik helyre rangsorolta a jelöltek között. Hajas olyan politikailag érzékeny területeken ítélkezhet a Kúrián, mint a választási, a népszavazási vagy a gyülekezési joggal kapcsolatos ügyek. A 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte a Kúria elnöke a Helsinki Bizottság szerint. Egy pályázat esetében például a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.

A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló OBT hívta fel a figyelmet. Az elnöknek ugyanis a kinevezéseknél lényegében csak technikai feladata lenne, Varga Zs. a pályázatok összevárásával és neki tetsző sorrendben történt elbírálásával azonban olyan szubjektív elemet vitt a rendszerbe, amire nem lett volna lehetősége, ha betartja azt az előírást, hogy a sorrendtől eltérni csak abban az esetben lehet, ha ehhez megszerezte az OBT hozzájárulását (ilyen kérése azonban nem volt).

Varga Zs. az OBT-nél is próbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de „lepattant róluk”. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása – írta a hvg.hu.

A lap szerint az elnök most egy olyan testülettel legitimáltatná saját korábbi kétes döntéseit, amelynek erre se felhatalmazása, se jogköre nincs. Ráadásul a teljes ülés tagjainak (jelenleg 96 kúriai bíró) nagy része nem is ismeri a pályázatokat. „Semmi más támpontunk nincs a kérdésben, mint az elnök szava, aki szerint minden szabályosan történt, holott én egy perben még 5 forintról sem döntök bemondásra, ha nincs mögötte bizonyíték, számla, igazolás” – érzékeltette a Varga Zs. által kikényszeríteni tervezett döntés abszurditását a testület egyik tagja.

Pattanásig feszült a légkör

– számoltak be kúriai források a portálnak, hozzátéve: az ügyek elosztásával, a vezetői, tanácselnöki kinevezésekkel az elnök olyan – részben informális – hatalmat birtokol, amivel kevesen mernek szembeszállni. Sokan passzivitásba menekülnek, mert belefáradtak a küzdelembe, illetve eleve ki akartak maradni a politikai csatározásokból, amelyekbe most akaratukon kívül belerángatnák őket.

Arról pedig, úgy tudni, az elnök hallani sem akar, hogy a tavalyi kinevezéseket szentesítő szavazás írásban, titkosan történjen – olvasható a hvg.hu cikkében. Még olyan értesülések is szárnyra kaptak, hogy a „tartózkodás” se lehessen opció a voksolásnál, így az elnök nyílt színvallásra tudná kényszeríteni a kollégáit végső soron arról, ki hajlandó kiállni mellette, illetve ki meri nyíltan megtagadni őt.

Varga Zs. András 2021. január 1. óta tölti be a Kúria elnöki pozícióját. Megválasztása komoly aggodalmat váltott ki a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer szereplői körében és nemzetközi szinten is, nem csupán azért, mert korábban soha nem szolgált bíróként, hanem azért is, mert megválasztásához több törvény módosítására is szükség volt. Varga Zs. Andrásnak a Kúria elnökévé választását ugyanezen okok miatt az OBT sem támogatta.

https://24.hu/belfold/2022/10/06/kuria-varga-zs-andras-pattanasig-feszult-legkor/

Lemondott a miniszterelnöki hivatal vezetője Lengyelországban

 

Domány András

Lehet, hogy a hivatalvezető nem is abba bukott bele, hogy nyilvánosságra kerültek e-mailjei, amelyek szerint manipulálta a médiát és az elvben független Alkotmánybíróságot.  Lemondott Michal Dworczyk (képünkön) a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője. Mateusz Morawiecki miniszterelnök bizalmasát látszólag kiszivárgott e-mailek buktatták meg, de lehet, hogy a kormányfő saját tisztségét védve volt kénytelen feláldozni őt. A 47 éves politikus, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti képviselője 2017 óta vezette a miniszterelnöki hivatalt, a PiS 2019-es választási győzelme után miniszteri rangot kapott. 

2021 nyara óta egy rejtélyes hátterű honlapon tucatszám jelennek meg olyan e-mailjei a korábbi évekből, amelyek bemutatják, hogyan manipulálta a kormány és a kabinet megbízásából személyesen Dworczyk egyebek közt a médiát és az elvben független Alkotmánybíróságot, hogyan gyalázta saját pártjának néhány emberét is. Ezekre a kínos leleplezésekre a kormány mindig azzal válaszolt, hogy bizonyára oroszok törték fel a fiókot, és manipulálnak az e-mailekkel, azt azonban sosem mondta ki senki, hogy azok hamisak vagy valótlanok lennének. Még kellemetlenebbé tette a dolgot, hogy Dworczyk egy semmivel se védett magáncímről levelezett, egyszer még titkos katonai adatokat is küldött, pedig a titkosszolgálat által védett hivatali címet kellett volna használnia. 

(Emlékezhetünk, hasonló vádak milyen szerepet játszottak a 2016-os amerikai elnökválasztáson, amikor Hillary Clinton demokrata párti jelölt követett el ilyen óvatlanságot.) 

A hivatalvezetőt az ellenzék követelése ellenére sokáig nem érte semmilyen bántódás, bocsánatot se kért. Most azonban annyira kiéleződtek a kormányon belüli ellentétek, hogy Morawiecki miniszterelnök kénytelen volt feláldozni legközelebbi munkatársát. Formailag Dworczyk mondott le, személyes okokra hivatkozva, de hozzátette: már nem tudna elég hatékonyan dolgozni. 

A lengyel kormányban legújabban a szénellátás miatt tört ki a vita: 3 millióan fűtenek szénnel, az orosz importot leállították, a hazai bányák házi fűtésre kevéssé alkalmas minőségű szenet adnak, és sokan félnek a téltől. Jacek Sasin, a bányászatot is felügyelő miniszter nyíltan megvádolta a miniszterelnököt, hogy ő hozott hibás intézkedéseket. Sasin a PiS politikusa, de most közel került a Szolidáris Lengyelország nevű, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett kisebbik kormánypárthoz, amely hosszú ideje nyilvánosan támadja a kormányfőt, és távozását akarja. Pártját mégsem lehet kitenni a kormányból, mert 20 képviselője nélkül a kormánynak nem lenne parlamenti többsége, hiszen javaslatait már most is csak néhány függetlenként bekerült vagy volt ellenzéki – egyesek szerint megvásárolt – szavazatával tudja keresztülvinni. 

Az ország alkotmányos tisztség nélküli tényleges vezetője, Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök a napokban egy párttanácskozáson határozottan kijelentette: a kormányban lesznek változások, de a miniszterelnök marad. Persze vannak kétkedők, akik ezt csak ideiglenesnek tartják. Mindenesetre lehetséges, hogy most Dworczyk lemondatása volt az ára a miniszterelnök maradásának. FACEBOOK

https://hvg.hu/vilag/20221001_Lemondott_a_miniszterelnoki_hivatal_vezetoje_Lengyelorszagban

A német titkosszolgálat összenőtt a radikális csoportokkal?

 Káncz Csaba

A német belföldi hírszerző szolgálat központi szerepe a szélsőséges közeg felépítésében jól dokumentált. A Szövetségi Alkotmánybíróság bírái már 2003-ban elutasították a neonáci NPD betiltását, amikor kiderült, hogy a fasiszta párt minden hetedik funkcionáriusa a titkosszolgálat fizetési listáján szerepel. Káncz Csaba jegyzete.

A német elhárítás (Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, „Verfassungsschutz”) legalább 100 ügynököt alkalmaz, egyenként legfeljebb öt-hat identitással, akik jobboldali szélsőséges gyűlöletbeszédet folytatnak az interneten, és „a közegre jellemző bűncselekményt” követnek el, mint például lázítást. Ez az információ a Süddeutsche Zeitung (SZ) című napilapban a német belföldi hírszerző szolgálat egyik ügynökével készített interjúból derült ki, amely a múlt héten jelent meg. Bűncselekményeket is elkövetünk

Az ügynök szerint a feladatuk nem csak az „árral úszás”, hanem a jobboldali szélsőséges álláspontok terjesztése és bűncselekmények elkövetése is. „Természetesen megerősítem az embereket a világnézetükben” – magyarázza. E célból bűncselekményeket is elkövetünk – tette hozzá. „A sok szélsőjobboldali online gyűlöletbeszéd áldozata valószínűleg elcsodálkozna, ha tudná, hogy mit tesznek közzé és mit lájkolnak időközben az állam parancsára” – kommentálta a Süddeutsche Zeitung. A Bundesamt für Verfassungsschutz kölni épülete. Fotó: verfassungsschutz.deA Bundesamt für Verfassungsschutz kölni épülete. Fotó: verfassungsschutz.de

Tekintettel arra, hogy a birodalmi múltat tápláló „Reichsbürger” mozgalom környezetében és a COVID-19-tagadók között 500 jobboldali szélsőséges online identitás él - akiket a titkosszolgálat már nem nevez jobboldali szélsőségeseknek -, feltételezni kell, hogy a szélsőjobboldali online és terrorista közeg nem csekély része államilag szervezett.

Eggyé válva a közeggel

Azt, hogy az állam fókuszában legalább annyira a bűncselekmények elkövetése áll, mint azok feltárása, az SZ által az ügynökök nyomozási sikereként felhozott példák világossá teszik. Amikor a ZDF televízió Frontal című magazinja leleplezte a „Dresden Offline Networking” nevű jobboldali terrorista csoportot, amely Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök meggyilkolását tervezte, a hatóságok csak ezt követően hozták nyilvánosságra, hogy ők maguk is képviseltetik magukat a csoportban. A rendőrségnek „nem kellett először lefoglalnia az anyagot a ZDF-től” – mondta büszkén a lap szerint egy magas rangú titkosszolgálati ügynök. Már voltak bizonyító erejű képernyőképeik. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy miért nem indult már vizsgálati eljárás a ZDF újságírók leleplezése előtt? Az indoklás szerint a csoportot meg kell védeni. Hasonló az eset az „Egyesült Hazafiak” jobboldali terrorista csevegőcsoporttal is, amely Karl Lauterbach (szociáldemokrata) egészségügyi miniszter elrablását tervezte. Ebben az ügyben a hatóságok már a megjelenés előtt vizsgálatot indítottak, de az ARD közszolgálati adó „Report Mainz” magazinja már régóta figyelte a csoportot egy aktivista munkája alapján. A titkosszolgálat egyszerűen foglalkozhatott volna a kérdéssel a közzététel előtt. Függetlenül attól, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok bizonyítani tudják-e, hogy az ügynökök adták a lökést a tervezett terrortámadásokhoz, egy állam által szervezett és ellenőrzött szélsőséges közeg képe rajzolódik ki. Számos tanulmány kimutatta, hogy például a radikális jobboldali Alternatíva Németország (AfD) masszívan felülreprezentált a közösségi médiában a többi párthoz képest. Bár az AfD csak körülbelül 10 százalékot kap a parlamenti választásokon, a párt üzeneteit több mint kétszer olyan gyakran osztják meg, mint bármely más pártét. Ebben valószínűleg jelentős szerepe van a titkosszolgálat tevékenységének.

Ügynökök alapítanak szervezetet

A német belföldi hírszerző szolgálat központi szerepe a szélsőséges közeg felépítésében jól dokumentált. A Szövetségi Alkotmánybíróság bírái már 2003-ban elutasították a neonáci NPD betiltását, amikor kiderült, hogy a fasiszta párt minden hetedik funkcionáriusa a titkosszolgálat fizetési listáján szerepel. A bírák kijelentették, hogy az NPD-re „államügyként kell hivatkozni”. A titkosszolgálat központi szerepet játszott az eddigi legnagyobb jobboldali terrorcsoport, a Nemzetiszocialista Földalattiak (NSU) létrejöttében is. Türingiában a szélsőséges Helmut Roewer az 1990-es években létrehozta az Állami Alkotmányvédelmi Hivatalt, és titkos nyomozóként alkalmazta többek között Tino Brandtot, a „türingiai belbiztonsági szervezet” vezetőjét. Brandt összesen 200 ezer márkát kapott az adófizetők pénzéből, hogy felépítse neofasiszta szervezetét, amelybe beletartozott a három későbbi NSU bérgyilkos is. Amikor elrejtőztek, hogy megtervezzék a merényletet, Brandt tartotta velük a kapcsolatot. A titkosszolgálat még 2000 euróval is ellátta az NSU triót, hogy új útleveleket kaphassanak. A titkosszolgálat egyik alkalmazottja, Andreas Temme még az NSU által elkövetett egyik gyilkosságnál is jelen volt. Befolyása Walter Lübcke CDU-s politikus meggyilkolásához is vezetett. A felsorolást napestig folytathatnánk – a fasiszta CD-k brandenburgi gyártásától és feladásától - amit a titkosszolgálat szervezett -, egészen a Ku Klux Klan németországi fiókjának a titkosszolgálat egyik alkalmazottja általi megalapításáig. A vitatott Maassen-időszak

Miután ismertté vált a titkosszolgálat szoros kapcsolata az NSU-val, a szövetségi kormány 2012-ben a szélsőséges Hans-Georg Maassent nevezte ki a hatóság élére, aki azt hat éven keresztük vezette.

Maassen nemcsak az NSU-ügyet próbálta elleplezni, hanem a szélsőjobboldal támogatását is kiterjesztette. Például rendszeresen találkozott az AfD képviselőivel, és megvitatta velük az elhárítás jelentését. Padlógáz a költségvetésben

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal éves költségvetése az elmúlt öt évben csaknem megkétszereződött, 253 millió euróról 423 millió euróra. Hasonló növekedés volt a 16 német szövetségi állam titkosszolgálatainál is. (Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

https://privatbankar.hu/cikkek/makro/a-nemet-titkosszolgalat-osszenott-a-radikalis-csoportokkal.html