Az ügyvéd azt
mondta, bár a polgári perrendtartás ebben az esetben nem állapít meg tételes
összeférhetetlenséget, az ügy nonszensz, a jogalkotónak ezen a téren sürgősen
változtatnia kellene, de szerinte arra is szükség lenne, hogy ilyenkor egy
vezető tisztségben lévő bíró magától levonja a következtetéseket.
Feleannyi
szavazatot kapott, mint ellenfele, mégis a Kúria elnökének feleségét
választották meg a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökének - erről írt korábban a
brit Observer. Mint ahogy beszámoltunk róla, Kovács Helga Mariann a Polgári
Kollégium tanács-elnökeként politikailag érzékeny ügyekkel is foglalkozhat.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász korábban az ATV Híradójának azt nyilatkozta:
az ügy nem segíti a megállapodást a helyreállítási pénzekről a kormány és az
Európai Bizottság között.
hirdetés
Ezzel kapcsolatban
Schiffer András az ATV Start című műsorának vendégeként elmondta: sajátos
helyzetben van, mert mind a Kúria elnöke, mind a nevezett tanácselnök is
évfolyamtársa volt, volt egy ügye is ennél a tanácsnál.
Az ügyvéd, volt
országgyűlési képviselő szerint az, hogy valaki a bírói értekezleten kevesebb
szavazatot kap, és mégis őt nevezik ki, előfordult már korábban is, az pedig
egy jogalkotási hiba, hogy a Kúria elnökének házastársa tanácsvezető bíró lehet
ítélőtáblán.
Kitért rá, hogy
nemrég zárult jogerősen egy pere a Fővárosi Ítélőtáblán, Vajnai Attila korábbi
munkáspárti politikust képviselte a rendőrséggel szemben, első fokon nyertek,
másodfokon azonban éppen Kovács Helga által vezetett tanács megfordította az
ítéletet, és 25 éves pályafutása alatt most történt meg vele először, hogy
másodfokú tárgyaláson nem adtak neki szót, mint a fél képviselőjének.
Hozzátette, felülvizsgálati kérelemmel él az ügyben, de problémának tartja,
hogy az a tanács, amely a tanácselnök vezette bírói grémium eljárásjogi intézkedéséről
véleményt mond, olyan kúriai tanács lesz, ami több szálon függ a tanácsvezető
bíró házastársától.
Ez szerinte a
kormányzati politikától és a kúriai elnök személyétől függetlenül problematikus
- hangsúlyozta. A polgári perrendtartás azonban ebben az esetben nem állapít
meg tételes összeférhetetlenséget.
Mint
fogalmazott, ez nonszensz, szerinte a jogalkotónak ebben sürgősen rendet
kellene tennie, de szerinte arra is szükség lenne, hogy ilyenkor egy vezető
tisztségben lévő bíró magától levonja a következtetéseket. Felidézte, hogy
amikor Áder Jánost köztársasági elnökké választották, felesége a Fővárosi
Cégbíróságon volt bíró, ő viszont akkor felfüggesztette a tisztségét.
Schiffer András
szerint problémásak azok a helyzetek, amikor egy bírói szervezetben történt
személyi döntéssel kapcsolatban a politika - akár ellenzék, akár kormánypárt -
bármit feltételezhet. A bíróságokat nem csak a kormányhatalom részéről érheti
befolyás, vannak helyi vagy akár transznacionális érdekcsoportok, amelyek
befolyásolni szeretnék az érdekviszonyokat.
Az ügyvéd
rámutatott arra is, hogy Varga Zs. Andrást úgy választották meg a Kúria élére,
hogy esetében nem volt meg az a hosszú szakmai múlt, ami előfeltétel kellene,
hogy legyen - bár a törvényben előírt feltételeket teljesítette, és szakmai
kompetenciájához sem férhet kétség. A hosszú bírói múltat a Kúria elnöke és a
kúriai bírók esetében azért kellene megkövetelni, hogy legyen egy bírói
identitásuk, mert akinek van identitása, az önmagában egy garancia -
fogalmazott.
Ami az uniós
vizsgálatot illeti, a jogállamisági mechanizmus-rendelet szigorúan az EU
pénzügyi érdekeihez köti a kifogástétel lehetőségét, viszont ez a tanács, ahol
Kovács Helga lett tanácselnök, sajtóhelyreigazítási pereket és közérdekű
adatkérési pereket is tárgyal. Vagyis ha valaki az uniós költések
transzparenciájára kíváncsi, nagy eséllyel kerülhet ez elé a tanács elé.
Schiffer András
szerint az a helyzet, ami kialakult, önmagában probléma, függetlenül az Európai
Tanács magatartásától, vagy hogy milyen kormánya van Magyarországnak.
Hozzátette: ez a helyzet 15-20 évvel ezelőtt is előállhatott volna, mert ezt a
magyar jogrendszer nem tiltja, a jőérzésre van bízva.
Ez a személyi
döntés nem adhat alapot arra, hogy Magyarországot megfosszák attól a támogatástól,
ami neki jár - emelte ki. Diplomáciai szempontból ugyanakkor ez nem szerencsés
helyzet, nem erősíti hazánk pozícióit. Ez a támogatás azonban nekünk és a többi
félperifériális országnak jár: már a csatlakozást megelőzően megnyitottuk a
piacainkat, lemondtunk felzárkózási eszközökről, amelyekről mondjuk a 60-as,
70-es években Finnországnak nem kellett lemondani - fejtette ki az ügyvéd.
A bírói
szervezeti törvényben vannak pontok, amelyekkel kapcsolatban a szőnyeg szélére
lehetne állítani Magyarországot, például a bírói pályázatok érvénytelenítése
kapcsán világos kereteket kellene adni az OBH elnök mozgásterének - mondta.
Ezek a
pályázatok nem kellően transzparensek, de a korábbi rendszerben is volt olyan,
hogy a szavazás ellenére neveztek ki mégis valakit. Schiffer azonban felidézte,
hogy már a parlamenti vitában is azt követelték, hogy az egész pályázati
rendszer legyen átlátható. Ha az Európai Bizottság ilyen konkrét
követelményeket megfogalmaz, arról lehet tárgyalni, de most az ügyvéd szerint "minden
nap mással jönnek elő".
Ha azt
feltételezzük, hogy a bírói identitás az, ami mindenkit a bírói rendszerben
összeköt, akkor önmagában az, hogy a bírói önigazgató testületeknek van kemény
jogosítványuk, egy garanciát jelent a jogkereső polgárnak arra, hogy nem külső
befolyásról van szó - fejtette ki.
Schiffer András
szerint jelenleg a perek, büntetőügyek döntő többségében nem férhet kétség a
bíróságok pártatlanságához, nem tartja elképzelhetőnek, hogy minden
politikailag érintett ügyben Orbán Viktor diktálja le a döntést, és veszélyesnek
is tartja, amikor "ezzel hadonásznak". A bírói függetlenség ma még
garantált, de ezek az ügyek, mint a mostani is, finoman szólva nem szerencsések
- jegyezte meg.
https://www.atv.hu/belfold/20220816/schiffer-a-kormanyzati-politikatol-fuggetlenul-problematikus-a-kuria-elnok-felesegenek-megvalasztasa
