Miklósi Gábor
BELFÖLD
április 24., vasárnap 7:03
Amikor a kormánypártok számára oly fontos népszavazás végül érvénytelen
lett, a sikeres civil kampány miatt hirtelen több, a lényegét tekintve roppant
hasonló kifogás is befutott Nemzeti Választási Bizottsághoz. Arról szóltak,
hogy az érvénytelen szavazatra buzdítás szembe megy a népszavazással, a
közvetlen hatalomgyakorlás intézményének demokratikus céljával. Az NVB
kormánypárti többsége helyt adott a kifogásoknak, és megbírságolta a kampány
mögött álló szervezeteket.
A Háttér Egyesületet és az Amnesty International Magyarországot a
kiszabható maximális 3-3 millió forintra, őket és 13 további szervezetet
(Artemisszió Alapítvány, Szivárvány Misszió Alapítvány, Labrisz Leszbikus
Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, Magyar Helsinki Bizottság, Atlasz
Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület, PATENT
Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület, noÁr mi vagyunk! Nonprofit
Kft., Prizma Transznemű Közösség, Szimpozion Egyesület, Szivárványcsaládokért
Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért, Transvanilla Transznemű Egyesület)
176.400-ra büntették.
Az NVB úgy látta, hogy az érvénytelen szavazat jogsértő, a kampány
pedig jogellenes, „nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen
hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói
akaratot”. Az abszurd és nyilvánvalóan jogellenes NVB-határozatokról és a
civilek fellebbezéséről akkor részletesen beszámoltunk.
Az NVB érvelése ordítóan bugyuta és jogilag feltűnően slendrián volt,
ezért úgy tűnt, ha a határozatokkal érdemben foglalkozik a Kúria, mindet el
fogja kaszálni.A fő kérdés innentől már nem maga az érvénytelen szavazatra
buzdítás jogi megítélése volt. Fontosabbá vált, hogy a felülvizsgálati rendszer
képes-e a hatékony jogorvoslatra egy olyan, politikailag fontos, közjogilag
azonban önmagában már súlytalan ügyben, ahol a civilek megbírságolása mellett
egyetlen komolyan vehető jogi érv sem szólt. Ebből a szempontból van nagy
jelentősége, hogy az ügy a Kúrián egészen különös fordulatot vett.
A 15 szervezet közös fellebbezésének a várt módon helyt adtak, így a
176 ezres bírságokat is törölték.
Ugyanerre a sorsra jutott az Amnesty elmarasztalása és hárommilliós
bírsága is.
A Háttér Társaság ugyanekkora büntetését viszont helyben hagyták.
És ez történt az Amnesty és a Háttér egyik közös felülvizsgálati
kérelmével is.
Az érvénytelen voksra buzdító civilek ügyében született összesen öt, a
civil kampány különböző elemeit jogszerűtlennek nyilvánító NVB-döntésből a
Kúria kettőn nem változtatott érdemben.
Az Amnesty és a Háttér Társaság külön-külön beadott fellebezéseit
ugyanazzal az indoklással marasztalta el és bírságolta meg az NVB, a Kúria a
két ügyben mégis teljesen eltérő döntést hozott. Az Amnesty esetében a
közigazgatási kollégium V. tanácsa a civileknek adott igazat. Egyebek mellett
megállapította, hogy
az NVB határozatában alapvető formai hiányosságok vannak, például nem
rögzetítték a tényállást,
a szervezetek nem kapták meg a kampányukra vonatkozó kifogást, ezért az
NVB eljárás során nem tehettek nyilatkozatot,
és kimondta a lényeget, hogy az érvénytelen szavazat leadása nem
jogsértő, mivel közvetlenül fakad a szólásszabadság alkotmányos alapjogából, és
nem sérti mások jogait. Így az arra való buzdítás sem lehet jogellenes.
A civilek ügyeiben eljáró másik tanács, a IV. sem igen juthatott volna
más álláspontra, ha belemennek a tartalmi vizsgálatba.
Ők azonban nem vizsgálták érdemben az eléjük kerülő fellebbezéseket:
formai ok miatt utasították el mindkettőt.Arra hivatkoztak, hogy a kérelemnek
tartalmaznia kell, hogy milyen törvénnyel ellentétes az NVB határozata. És a
két kifogásolt fellebbezés csak az Alaptörvénynek a népszavazásról szóló cikkét
nevesíti, ami szerintük kevés. Hiába van utalás a választási eljárásról szóló
törvényre, hiányoznak a konkrét, érdemi érvek.
Ez az érvelés azért különös, mert a IV. tanács elutasító határozatai
maguk cáfolják ezt.Az egyik kifejti a civilek fellebbezését, mely szerint a
választási eljárásról szóló törvénynek (Ve.) a jóhiszemű és rendeltetésszerű
joggyakorlás érvényre juttatásáról szóló pontját sérti az NVB határozata. A
Kúria itt két hosszú bekezdésben (13, 14) ismerteti a kérelmező Háttér Társaság
meglehetősen konkrét érveit. A másikban látszik, hogy a fellebbezés ugyanerre hivatkozott,
és még a népszavazásról szóló törvényre (Nsztv.) is utalva fejtették ki, hogy
miért:
"Az Nsztv. l. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 140-141.
§-ából következően a népszavazási kampány rendeltetése, hogy a közügyek
megvitatása körében a választópolgárnak a népszavazáson kinyilvánított akaratát
befolyásolja. A népszavazási kampány éppen arra irányul, hogy a választópolgárt
befolyásolja abban, hogy a népszavazáson részt vegyen-e, illetve azon milyen
szavazatot adjon le. Ebből következően álláspontjuk szerint a népszavazási
kampánytevékenység rendeltetésével egyáltalán nem ellentétes (hanem a
népszavazási kampány rendeltetésén belül marad), ha az a választópolgár által
jogszerűen leadható érvénytelen szavazatra buzdít. Mindezek alapján az NVB a
Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével állapította meg a
rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését."
Így foglalja tehát össze a Kúria határozata, hogy a beadvány szerint
miért törvénysértő az NVB döntése. Majd kijelentik, hogy az Amnesty és a Háttér
közös beadványa érdemi vizsgálatra alkalmatlan, mert nincs benne elég konkrét
hivatkozás és érv a jogszabálysértésre.Biztos lehettek volna a felülvizsgálati
kérelmek még konkrétabbak vagy részletesebbek. A többi beadvány valóbban hosszabban
sorolta a konkrét jogszabályi helyeket. De ez a nüansznyi különbség semmiképp
nem indokolja, hogy a Kúria egyik tanácsa ezt a két döntést simán lesöpörje az
asztalról. Egy tisztességes bírósági fórumnak az a dolga, hogy érdemben
vizsgálja az elé kerülő beadványokat, nem az, hogy nagyítóval keresse a formai
elutasításra okot adó körülményeket.
Nehéz nem arra gondolni, hogy a sikertelen népszavazás okozta
kormányzati presztízsveszteség miatt a Kúria politikailag amúgy is erősen
kitett közigazgatási berkeiben felmerülhetett, hogy jó lenne egy-két olyan
határozat, ami helyben hagyja az NVB kormánypárti többségének meglehetősen
szolgai döntéseit. Több forrásunk is úgy véli, hogy a Kúria IV. közigazgatási
tanácsának van olyan tagja, aki alkotmánybírói ambíciókat dédelget, amihez az
ilyen akciók jó ajánlólevélnek számíthatnak. (Varga Zs. András másfél éve épp
az Alkotmánybíróságot hagyta ott a Kúria elnöki posztjáért, és a parlament
azóta sem választotta meg az utódját.)
A Kúria eljárásaiban a népszavazás kezdeményezőjeként a kormány is
kifejthette az álláspontját. A kormány élt a lehetőséggel: szerintük az
érvénytelen szavazatok súlytalanok, nem számítanak, és nem is jelentenek
semmit.
A tudatosan érvénytelenül leadott szavazatok sem fejezik ki azt a
véleményt, hogy a feltett kérdésekre nem adható helyes válasz,
és sem az érvénytelen szavazatok, sem a számuk nem tekinthető egységes
politikai véleménynyilvánításnak.
Sőt, még azt is vitatták, hogy az érvénytelen szavazat legitim
válaszlehetőség a feltett kérdésekre, pedig erről még alkotmánybírósági
határozat is létezik.
Elutasított kérelme miatt a Háttér Társaság az Alkotmánybírósághoz
fordult. A szervezet arra hivatkozott, hogy a Kúria döntése (közvetve) sérti a
szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat, konkrétan pedig a tisztességes
eljáráshoz fűződőt.
Az AB pénteki döntése szerint erről szó sincs. A testület a panaszt
szintén formai okra hivatkozva utasította el. Szerintük a Kúria döntése nem
érinti a Háttér Társaság szabad véleménynyilvánítási jogát. Annak vizsgálatára
pedig nincs hatáskörük, hogy a formai alapú elutasítás sértette-e a civil szervezet
tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, mert azt csak az érdemi döntések
tekintetében tehetik meg. A Háttér hiába hivatkozott arra is, hogy a két azonos
ügyben ellentétes döntések születtek. Mivel a Kúria az egyiket formai ok miatt
utasította el, a másikban viszont érdemi vizsgálatot követően adott igazat a
kérelmezőnek, az AB szerint nem sérült az alkotmányosság.
A Háttér az ügy miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához
fordul.
https://444.hu/2022/04/24/jogi-zsakutcaba-vezetett-az-ervenytelen-nepszavazas-ugye
