Kemény bejelentés az Alkotmánybíróság elnökétől

 Nem lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai elmozdíthatatlanok - hangsúlyozta a testület elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Sulyok Tamást azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kedden nyílt levélben reagált azokra "az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba".

Elmondta: eddig az Ab elnöke nem került olyan helyzetbe, hogy nyílt levelet kelljen intéznie a hatalmi ágak képviselőihez e tárgyban.

Mint emlékeztetett, Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő között konszenzus uralkodott "az alkotmányosság mindenáron való betartásáról". Soha, senki nem vonta kétségbe, hogy csak alkotmányos eszközökkel lehet jogszabályt módosítani és bármilyen politikai jellegű cselekvést elvégezni - fogalmazott.

Sulyok Tamás egyúttal rögzítette, hogy az alkotmánybíráskodás egész Európában két nagyon fontos cölöpön nyugszik: az alkotmánybírósági határozatoknak mindenkire kiterjedő hatállyal kell bírniuk, továbbá az alkotmánybírák hivatali idejük alatt nem mozdíthatók el semmiféle parlamenti többséggel.

"Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését"

- szögezte le.

Hozzátette: ha az alkotmányos renden csupán egy rést is ütnek, akkor annak egésze összedől. Aki az alkotmánybírók elmozdításában gondolkodik, "az nem sakkozik, hanem felborítja a sakktáblát" - vont párhuzamot, majd azt is leszögezte, hogy a demokratikus diskurzusban nincs helye az alkotmányellenes megoldásoknak.

Kifejtette: az alkotmányos rendnek jogszerű alternatívája nincs, a másik lehetőség a bizonytalanság, a puccs, egy olyan politikai helyzet, ami nálunk soha nem fordult elő. "Azt gondolom, nem is fordulhat elő" - mondta Sulyok Tamás, és egyúttal figyelmeztetett, "minden demokratikus erőnek azon kell dolgoznia, hogy ilyen ne is fordulhasson elő".

Az alkotmány tartalmáról lehet vita, de arról nem lehet, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, és abban sem lehet vita, hogy az Ab tagjai elmozdíthatatlanok - emelte ki Sulyok Tamás, majd úgy folytatta: a hatályos alaptörvény világosan meghatározza, hogy mely szerv jogosult alkotmányt elfogadni vagy módosítani, és azt milyen többséggel jogosult megtenni. "Ezek kőbe vésett szabályok, ezekkel nem lehet vitatkozni" - hangoztatta.

A testület elnöke kitért arra is, hogy alkotmányos szabályok alkotják a jogrend alapját: a jogrend és a jogbiztonság megingása az emberek személyi és gazdasági biztonságának sérelmével jár.

atv.hu/MTI

http://www.atv.hu/belfold/20211219-kemeny-bejelentes-az-alkotmanybirosag-elnoketol

Ajánlom

Megkongatta a vészharangot az Európai Bíróság elnöke: összeomolhat az uniós projekt

 Az utóbbi időben több tagállamban a politikusok, sőt az alkotmánybíróságok is megkérdőjelezték az Európai Bíróság joghatóságát és az uniós jog elsőbbrendűségét, ami „egy rendkívül veszélyes helyzet és a jelenlegi formájában veszélyezteti az uniós projekt fennmaradását” – jelentette ki az Európai Bíróság elnöke a Politico-nak.

 Az interjú azután született, hogy tavaly az EKB kötvényvásárlása ügyében a német, idén ősszel pedig a lengyel bírósági fegyelmi kamara ügyében a lengyel alkotmánybíróság bírálta felül a luxemburgi bíróság döntését, illetve a lengyel testület az uniós jog elsőbbrendűségét is megkérdőjelezte az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos vitában. A minap a magyar Alkotmánybíróság is ítéletet hozott egy menekültügyi kérdésben, ami bár nem kérdőjelezte meg a luxemburgi testület és az uniós jog elsőrendűségét, de a hiányosan szabályozott területeken mozgásteret nyitott a magyar kormánynak.

Koen Lenaerts a testületet érő kritikák kapcsán leszögezte: az Európai Bíróság egy bírósági, nem pedig egy politikai szereplő és

HATÁROZOTTAN VISSZAUTASÍTOTTA AZOKAT A VÁDAKAT, AMELYEK SZERINT A LUXEMBURGI TESTÜLET AZ UNIÓS LOPAKODÓ HATALOMGYAKORLÁS ESZKÖZE LENNE.

A bírósági elnök az interjúban rámutatott: nem abból származnak az igazi jogi konfliktusok mostanában az Európai Unióban, hogy miben van kompetenciája az EU-nak, és miben a tagállamoknak, mert ez világosan le van fektetve a szerződésekben. Inkább az a vita tárgya, hogy az élet különböző területein hogyan értelmezi az Európai Bíróság az uniós jogot, arra ugyanis neki van a legvégső értelmezési lehetősége.

Innen vezetik le a kritikusok azt, hogy a lopakodó uniós hatalomgyakorlásban az Európai Bíróság is segédkezik, ő viszont határozottan visszautasítja ezt és azt hangsúlyozta, hogy a bíróság csak az uniós szerződésekben lefektetett keretek alapján ítélkezik, teljesen befolyásmentesen.

Szerinte az egyetlen kérdés az, hogy a vitatott területen az EU-nak van-e kompetenciája, vagy nincs, és ennek kapcsán ne feledkezzünk el arról, hogy

A TAGÁLLAMOK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN EGYRE TÖBB KOMPETENCIÁT RUHÁZTAK ÁT AZ EU-RA. ÉPPEN EBBŐL ERED AZ IS, HOGY AZ UNIÓS JOGOT ÉRTELMEZVE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGNAK IS EGYRE SZÉLESEBB KÖRŰ TÉMÁKBAN KELL ÍTÉLETET HOZNIA,

ami összességében akár társadalmilag kényes ügyeket is érint (pl. azonos neműek házassága, fejkendő viselés).

A bíróság elnöke szerint a lengyelekkel folytatott uniós vitáknak egyszerűen annyi a lényege, hogy a közvélemény szerint is független bírósági rendszert kell működtetniük, hiszen a minden tagállam által aláírt uniós alapszerződés második cikke világosan rögzíti a jogállamiság elvárását, ami a független bírósági rendszert is jelenti. Az persze ezzel együtt igaz, hogy tagállami kompetencia az igazságszolgáltatás szervezeti-intézményrendszeri kereteinek otthoni kialakítása, de a függetlenség elvárása nem sérülhet. Hozzátette: az Európai Bíróság csak ezt akarja betartatni a lengyeleknél (is), így tehát nincs semmiféle hatalmi túlterjeszkedése. Ezért szabták ki októberben a napi 1 millió eurós bírságot Lengyelországra, mivel az nem hajtja végre a lengyel bírósági kamarával kapcsolatos luxemburgi döntést.

Koen Lenaerts azt is hangsúlyozta: azért különösen veszélyes a lengyel igazságszolgáltatási rendszert érintő függetlenségi probléma, mert azzal az egész uniós igazságszolgáltatási rendszer sérül, ugyanis a tagállamok kénytelenek megbízni egymás igazságszolgáltatási hatóságaiban (a függetlenül megtörténő ügy elbírálásban), hiszen erre épül például az uniós kiadatási egyezmény is a bűncselekmények gyanúja esetén.

A bírósági elnök arra is rámutatott:

GYAKORI OKA AZ UNIÓS VITÁKNAK, HOGY A TAGÁLLAMOK VEZETŐI CSAK MENETKÖZBEN ISMERIK FEL, HOGY A KORÁBBAN AZ ORSZÁGUK ALÁÍRT CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSNEK, ILLETVE EGYÉB UNIÓS MEGÁLLAPODÁSOKNAK PONTOSAN MILYEN KITERJEDT HATÁRAI, ILLETVE HATÁSAI VANNAK.

Ezt ahhoz hasonlította, mint amikor két magánszemély szerződik valamiről és később az egyik fél rájön, hogy nem is arra gondolt, amikor aláírta a szerződést, mint amit a másik fél elkezdett követelni tőle.

A bírósági elnök szerint egyébként a 2004-ben, vagy még később csatlakozott országoknak sokkal kevesebb indoka van azt hangoztatni, hogy az EU lopakodva alkot jogot és ez túlterjed azon, mint amit a belépéskor gondoltak, hiszen például 2004-re már egy kiterjedt joganyagot fogadtak el. Így tehát a bírósági elnök érvelése szerint az új belépők helyzete össze sem hasonlítható azon régi tagállamok helyzetével, amelyek évtizedekkel korábban az akkori joganyag alapján csatlakoztak, mert akkor még kevésbé lehetett pontosan előre látni, hogy az uniós integráció hova, milyen mélységekig fut ki.

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20211215/megkongatta-a-veszharangot-az-europai-birosag-elnoke-osszeomolhat-az-unios-projekt-516280?utm_

Az Alkotmánybíróság elnöke a demokrácia elleni példátlan támadásról ír nyílt levelében

 Sereg András

Nyílt levélben reagált Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke azokra az egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek kormányváltás esetén az Alaptörvény egy tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke kedden nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez. Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható levélben Sulyok Tamás azt írja:

Az utóbbi hónapokban egyre erősödnek – és immár politikai pártok által támogatottak – azok az elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az intézmény működésének megzavarására, ad absurdum az Alkotmánybíróság testületének feloszlatására irányulnak.

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint ezek a megnyilvánulások a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, amelyek egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok. A rendszerváltozás óta példátlannak nevezi az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott alkotmánybírákkal, illetve az Alkotmánybíróság testületével szemben az elmúlt hónapokban kibontakozni látszó politikai támadást.

Sulyok Tamás hangsúlyozza, hogy az alkotmánybíróságok tagjainak elmozdíthatatlansága, illetve ezen intézmények zavartalan működése a jogállamiság, illetve a demokratikus hatalomgyakorlás záloga.

Egyes hazai politikai pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása oly módon, hogy az Alaptörvény alapján megbízatásukat elnyert közjogi tisztségviselők mandátumát semmibe veszik. Ez a magyar alkotmányos berendezkedés, a jogfolytonosság és a jogállamiság ellen intézett példátlanul súlyos támadásként értékelhető.

Sulyok Tamás a nyílt levél végén arra hívja fel a figyelmet, hogy

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG VALAMENNYI HATALMI ÁG FELETT ALKOTMÁNYOS KONTROLLT GYAKOROL, DE ZAVARTALAN MŰKÖDÉSÉT A TÖRVÉNYHOZÓ ÉS A VÉGREHAJTÓ HATALMI ÁGAK EGYÜTTESEN KÖTELESEK BIZTOSÍTANI.

Ezért a testület elnöke kéri a három közjogi méltóságot, hogy az Alkotmánybíróság zavartalan működéséért felelős hatalmi ágak megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal hosszú távon biztosítsák a demokratikus jogállam alappillérének, az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.

Arról, hogy négy ismert jogász vitairatában azt ajánlotta az ellenzéknek, hogy az új Országgyűlés első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az Alaptörvény semmisségét, itt írtunk. Arról pedig, hogy eltörölhetők-e feles többséggel a kétharmados törvények, itt.

https://index.hu/belfold/2021/12/14/az-alkotmanybirosag-elnoke-a-demokracia-elleni-peldatlan-tamadasrol-ir-nyilt-leveleben/

https://www.alkotmanybirosag.hu/uploads/2021/12/nyilt_level_st.pdf

Helsinki Bizottság: az Alkotmánybíróság elbuktatta a kormány szabotálási kísérletét. Kormány: nem.

 KISS SOMA ÁBRAHÁM

péntek 14:00

Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében Magyarország kormányának eleget kell tennie az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteinek, legalábbis a Helsinki Bizottság értelmezése szerint – derül ki a szervezet közleményéből.

Vagyis véleményük szerint a kormánynak nem jött be a lengyel kormányéhoz hasonló trükk, vagyis hogy az Alkotmánybíróságot segítségével bújjon ki az uniós ítéletek alól.

Mint írják,

„A helyzet egyértelmű: az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.”

Vagyis ismét bebizonyosodott, hogy a kormány jogszerűtlenül tartotta fenn a tranzitzónákat a magyar-szerb határon, ahol a menekülteket embertelen körülmények között tartották és igyekeztek minél többeket visszakényszeríteni Szerbiába. A kormány szerint a menekültek ugyanis sértik Magyarország szuverenitását azzal, hogy a területén tartózkodnak kérelmül elbírálása idejére – ami alapján a kormány feljogosítva érezte magát, hogy embertelenül bánjon a menekültekkel.

Gulyás Gergely pénteken sajtótájékoztatón reagált az AB döntésére, amiből kiderült, hogy a kormány gyökeresen eltérően értelmezi, és a Helsinkivel szemben eddigi politikájának megerősítését olvassa ki belőle.

Mindazonáltal egyetlen alkalommal sem volt hajlandó egyenes választ adni a kérdésre, hogy a kormány teljesíti-e az EUB ítéletét.

A miniszter elmondta, hogy három fontos állítást olvasnak ki az AB döntéséből, miszerint

Magyarország az Uniótól függetlenül jogosult határait „megvédeni” az illegális migrációtól,

köteles megvédeni lakosait a migráció káros hatásaitól,

valamint hogy a Magyarország népességére vonatkozó szabályozásokat nemzeti jognak tekinti, ami megelőzi az unióst – és értelmezése szerint ebbe a körbe tartozik az is, hogy az ország állampolgárai kivel élnek együtt, milyen körülmények között.

Gulyás és a kormány olvasata szerint az AB döntésében az ország népességének kultúráját megőrzendő értéknek tekinti, amit véleményük szerint veszélyeztet a migráció – ahogy az már a korábbi uszító kampányból is kiderült, melynek keretében a kormány Magyarország kultúráját féltette a menekültektől. Gulyás igyekezett a magyarországi kisebbségeknek is gesztust tenni azzal, hogy a magyar és a régóta Magyarországon élő őshonos kisebbségekről is megemlékezett, akik kiváltképp akkor fontosak a kormánynak, mikor mások elnyomatását lehet megideologizálni emlegetésükkel.

Gulyás miniszter azt is kifejtette, hogy az emberi méltósághoz való jognak az is részét képezi, hogy ki milyen keretek között éli le az életét. A közelgő állam- és kormányfői csúcstalálkozó alaphangját megadva például a francia szélsőjobboldallal összhangban kijelentette, hogy a francia állam nem tett eleget feladatának, mikor sok migránst engedett be, akik Magyarország kormányának értelmezésében veszélyeztetik az „őshonos” franciákat.

Gulyás többször kiemelte, hogy az AB döntése voltaképpen alátámasztja a kormány jelenlegi politikáját, és valójában az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi politikája elhibázott – annak ellenére, hogy véleménye szerint az uniós állam- és kormányfők számos alkalommal felszólították, hogy változtasson rajta.

A magyar jogrend uniós jogrenddel szembeni elsőbbségét azzal indokolta, hogy amennyiben osztott hatásköre van az EU-nak és valamely tagországnak egy bizonyos kérdésben, úgy amennyiben az uniós jog nem tudja ellátni a feladatát, úgy a tagállami jog kell hogy érvényesüljön.

Azt pedig, hogy miért helyes és jogszerű a kormány jelenlegi menekültpolitikája, miszerint a menedékkérelmeket csak a belgrádi és kijevi követségeken lehet leadni, majd külföldön megvárni az elbírálásukat épp ezzel indokolta meg. Véleménye szerint ugyanis az uniós menekültpolitika működésképtelen, ugyanis a menekültstátuszt nem kapottak kétharmada az EU-ban marad, legalábbis az általa ismert és idézett statisztikák szerint.

Ezzel az értelmezéssel a kormány tulajdonképpen megteremtette a jogi alapját annak, hogy osztott hatáskör esetében ott kerülje meg az uniós jogszabályokat és bírósági ítéleteket, ahol jónak látja, hisz ahol osztott a hatáskör, ott bármikor mondhatja a jelenlegi helyzethez hasonlóan azt, hogy az uniós jog és szabályozások nem megfelelően látják el a feladatukat.

A miniszter az AB döntésének erre a részére utalt:

„Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.”

Ehhez azonban azt is érdemes hozzátenni, hogy két mondattal később így fogalmaz az AB:

„Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.”

Vagyis a Helsinki Bizottság és a kormány egyazon alkotmánybírósági döntés különböző részeit kihangsúlyozva jutottak különböző eredményekre.

Gulyás a sajtótájékoztatón a bezáratott tranzitzónákat is méltatta, mint olyan helyeket, ahol a menekültkérelmeket benyújtók megvárhatták az elbírálást. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az EUB korábbi ítélete szerint embertelenek voltak, és inkább őrizetre emlékeztettek, a két utolsó, ott fogvatartott menekült pedig két év, nyolc hónap alatt kapta meg a menekültstátuszt.

Történetük egyáltalán nem egyedülálló ebből a szempontból, ráadásul a végtelen, börtönkörülmények között töltött várakozás mellett a kormány rendszeresen éheztetéssel igyekezett jobb belátásra bírni a menekülteket.

Gulyás számos alkalommal hangoztatta, hogy a kormány álláspontja szerint a Bizottság van elmaradásban, hisz az lenne a feladata, hogy hatékony menekültpolitikát dolgozzon ki, ami a kormány olvasatában nem meglepő módon azt jelentené, hogy átveszi Magyarország korábban taglalt módszereit.

Szintén számos alkalommal tért vissza arra is, hogy az uniós jognak figyelembe kellene vennie a tagállami jogot és alkotmányos normákat, amivel vélhetőleg szintén arra kívánt utalni, hogy majd akkor cselekszik uniós jognak megfelelően a kormány, ha a saját szájíze szerinti lesz.

Noha az EUB döntésének betartására vonatkozó kérdésekre Gulyás miniszter egyetlen alkalommal sem volt hajlandó határozott igennel vagy nemmel felelni, azt jelezte, hogy Magyarországot nem fenyegeti, hogy Lengyelországhoz hasonlóan napi egymillió eurós bírságot kapjon az ítélet be nem tartása miatt.

Gulyás miniszter sajtótájékoztatóján a Magyar Hang alábbi, élőben rögzített videóján lehet visszanézni.

Reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta, most arra várnak, hogy az Alkotmánybíróság a fizikai kerítés mellé egy „jogi kerítést” is felhúzzon a bevándorlók ellen. A beadványt még Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be, miután az Európai Bíróság kimondta, Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy tranzitzónákban tartotta fogva a területére beérkezett menekülteket.

A Helsinki Bizottság értelmezésében az AB döntés kimondja az uniós jog elsőbbségét, hovatovább azt is megállapítja, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. Mint írják,

„Az EUB ítélete nem csak a menekülők jogainak, hanem a jogállam egészének védelme szempontjából fontos, mert megerősíti: egy állami hatóságnak a törvényeknek megfelelően kell bánnia a hozzá forduló emberekkel, nem pedig önkényesen. ”

Annak ellenére, hogy az EUB egy éve kimondta, hogy a tranzitzónák – amik a magyarországi menekültpolitika gerincét jelentették az elmúlt években – jogellenesek, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter októberben arról beszélt, hogy a kormány visszaállítaná őket.

Ehhez jelentett volna a kormány olvasatában jogi alapot, ha az AB megállapítja a magyar jog elsőbbségét az unióssal szemben. Magyarország kormánya Lengyelország kormányát is támogatta, mikor az ottani alkotmánybíróság hasonló ítéletet hozott, aminek következtében az Európai Parlament illegitimnek nyilvánította.

https://merce.hu/2021/12/10/helsinki-bizottsag-az-alkotmanybirosag-elbuktatta-a-kormany-kiserletet-kormany-nem/

 

Fiala az alkotmánybírósághoz fordul

 Az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni.

2021. december 9., 11:11

Szerző: 168/MTI

Fiala az alkotmánybírósághoz fordul

Panasszal fordul az alkotmánybírósághoz, és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni a testülettől Petr Fiala kinevezett cseh kormányfő, amennyiben Milos Zeman elnök nem nevezi ki az általa javasolt összes személyt miniszternek – közölte Petr Fiala szerdán este a cseh közszolgálati televízióban.

Milos Zeman, aki a múlt hét óta külön-külön találkozik az egyes jelöltekkel, már korábban közölte, hogy egy jelölt ellen kifogásai vannak, s a kinevezését megvétózza. Konkrét nevet sem az államfő, sem a kormányfő eddig nem mondott, de a cseh sajtó úgy tudja, hogy Jan Lipavskyról van szó, akit a Kalózpárt jelölt a külügyminiszteri tisztségre. Fiala a televízióban megismételte: a jelöltek névsorán nem kíván változtatni.

A kinevezett miniszterelnök azzal számol, hogy kormányát a jövő hét elején nevezi ki a köztársasági elnök.

"Bízom abban, hogy az egész kormány ki lesz nevezve. Ha az elnök fenntartja kifogásait az egyik jelöltem ellen, kénytelen leszek beadvánnyal fordulni az alkotmánybírósághoz. Mégpedig azért, hogy egyszer s mindenkorra tisztázódjon, melyek az elnök, illetve a kormányfő jogkörei ebben az ügyben" – jelentette ki Petr Fiala.

A jogköri vita az államfő és a kormányfő között ebben a kérdésben nem újdonság, már Václav Havel elnöksége, illetve utódai idején is felmerült. A cseh alkotmány ugyanis nem fogalmaz egyértelműen. Az alapszabály szerint az államfő kinevezi a kormányfőt, "és annak javaslatára kinevezi a kormány többi tagját, és megbízza őket a minisztériumok, illetve más hivatalok vezetésével". Az alkotmány tehát az elnöki vétó lehetőségét konkrétan nem említi. Ennek ellenére a cseh alkotmányjogászok egy része szerint ez magától értetődő, mert az elnök nem egyszerű "aláírógép", míg mások azt vallják, az elnöknek kötelessége kinevezni a kormányfő jelöltjeit.

A múltban minden esetben a kinevezett kormányfő hátrált meg, s végül kompromisszumos megoldások születtek. Az alkotmánybírósági állásfoglalás szükségessége ugyan már többször is felmerült, de eddig egyetlen kijelölt miniszterelnök sem élt ezzel a lehetőséggel.

(Kiemelt képünk: Petr Fiala. MTI/EPA/Martin Divisek)

https://168.hu/kulfold/fiala-az-alkotmanybirosaghoz-fordul-220996