2020. április 21. 18:04
A lengyel alkotmány felette áll az Európai Bíróság ítéleteinek, mely utóbbiak – ellentétben az Európai Unió alapszerződésével – nem részei az uniós jognak.
A lengyel legfelsőbb bíróság nem vizsgálhatja felül az államfő hatáskörébe tartozó bírói kinevezéseket, határozatai nem szabályozhatják a lengyel igazságügyi rendszert – állapította meg kedden közzétett döntésében a lengyel alkotmánybíróság. A testület Elzbieta Witek alsóházi elnök kezdeményezésére a legfelsőbb bíróság törvényhozói illetékességéről döntött, miután egy januári legfelsőbb bírósági döntés közvetve megkérdőjelezte a bírák kinevezéséről szóló, az európai uniós szervek által is bírált lengyel igazságügyi reform keretében elfogadott jogszabályokat. Az említett legfelsőbb bírósági határozat lehetővé tette a Jog és Igazságosság (PiS) 2015 óta tartó kormányzása idején kinevezett bírák legitim státuszának megkérdőjelezését.
A bírák kinevezése az államfő kizárólagos hatásköre – szögezte le az alkotmánybíróság. Döntése szerint a legfelsőbb bíróság határozataiban nem értelmezheti a hatályos törvényeket olyan módon, hogy ezáltal megváltozik a lengyel igazságügy szervezésével összefüggő jogi helyzet. A januári határozatot a legfelsőbb bíróság régi, még az előző kormányok idején kinevezett tagjai fogadták el, az Európai Bíróság egyik tavalyi döntésére hivatkozva. Az alkotmánybíróság keddi döntése szerint viszont a legfelsőbb bíróság „a nemzetközi törvényszék ítélete kapcsán sem” jogosult a lengyel jog felülvizsgálatára. A testület hangsúlyozta: a lengyel alkotmány felette áll az Európai Bíróság ítéleteinek, mely utóbbiak – ellentétben az Európai Unió alapszerződésével – nem részei az uniós jognak.
A varsói alkotmánybíróság már hétfőn, a Mateusz Morawiecki kormányfő által kezdeményezett eljárásban a lengyel alaptörvénnyel és az európai joggal is ellentétesnek ítélte az új bírák legitimitását kétségbe vonó januári legfelsőbb bírósági határozatot. A hétfői döntést a 15 tagú alkotmánybíróság 3, a keddit pedig 5 tagja ellenezte.
(MTI)
https://mandiner.hu/cikk/20200421_lengyel_alkotmanybirosag_a_legfelsobb_birosag_nem_vizsgalhatja_felul_a_biroi_kinevezeseket
2020. április 22., szerda
2020. április 12., vasárnap
Varga Judit: néhány veszélyhelyzet idején hozott intézkedés megmaradhat később is
A Die Welt című konzervatív német lap "Magyarország csak azt teszi, amit mindenki megtesz Európában" címmel közölt írást vasárnap a hírportálján Varga Judit igazságügyi miniszterrel folytatott beszélgetés alapján.
A lap tudósítója, Boris Kálnoky írásának bevezetőjében kiemelte, hogy Varga Judit szerint a "liberális véleménydiktatúra" megnyilvánulását jelentő "álhír", hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló új magyar törvény kiüresíti a demokráciát. A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendkívüli jogrendnek vége, amint elmúlt a veszély, ami "objektív kritérium", hiszen nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is "meglehetősen világos lesz", hogy mikor ér véget a világjárvány, és vele együtt a veszélyhelyzet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy másokkal egyeztetve szüntetik majd meg a veszélyhelyzetet. Erről "minden országnak önállóan kell döntenie" - mondta Varga Judit az MTI szemléje szerint.
A miniszter visszautasította az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős tagja, Vera Jourová azon követelését, hogy a kormány rövid időn belül adja vissza különleges felhatalmazását. Mint mondta, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a megfelelő időpontban "a szükségesnél egy nappal sem korábban, és egy nappal sem később" vonják majd vissza.
Azzal kapcsolatban, hogy az uniós biztos szerint a számos tagországban bevezetett veszélyhelyzeti törvények a demokráciát potenciálisan fenyegető veszélyt jelentenek, a miniszter kiemelte, hogy az általánosítás helytelen. Amíg ezek a jogszabályok az alkotmány keretein belül vannak és működik az alkotmánybíróság, nincs veszélyben a demokrácia, sem Magyarországon, sem más európai államokban - mondta.
Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről az Országgyűlés dönt, a járvány elleni védekezésről szóló törvény így éppen a parlamentet erősíti. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a testületben, így nemigen várható, hogy a kormány szándékaival ellentétes döntést hoz, kijelentette, hogy aki ezt kifogásolja, annak valójában a magyar választókkal van gondja.
Mint mondta, ez nem jogi, hanem politikai kérdés. Rámutatott: a választók két éve úgy döntöttek, hogy kétharmados parlamenti többséggel ruházzák fel a kormányt, két év múlva pedig ismét döntenek majd.
Arra a kérdésre, hogy miért nem rögzítettek időbeli korlátot a jogszabályban, elmondta, hogy ennél jóval erősebb parlamenti ellenőrzést építettek be. A parlament bármikor visszavonhatja a kormánynak adott felhatalmazást, ami "sokkal erősebb garancia" annál, minta beleírtak volna a törvénybe egy időhatárt, amelynél "az ég tudja milyen helyzetben lehet az ország". Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet idején tett intézkedések e jogrend megszűnésével automatikusan érvényüket vesztik.
Azonban elképzelhető, hogy egyes intézkedésekre továbbra is szükség lesz, de erről a parlament dönt majd, így ezek a döntések "szabályos törvények, és nem rendeletek" lesznek.
Varga Judit hangsúlyozta: a parlament félreállításáról tett kijelentések azt mutatják, hogy a nyugati sajtó valamit nagyon félreértett. A törvényhozás egészen az ülésszak végéig, június 15-ig "teljesen normálisan" dolgozik tovább, működnek a bíróságok és működik az alkotmánybíróság is, vagyis továbbra is érvényesül "a fékek és egyensúlyok" rendszere.
A kormány csupán az azonnali döntést igénylő ügyekben jár el a megszokott jogszabály-alkotási eljáráson kívül, például azért, mert az állampolgárok és a gazdaság érdekei miatt azonnal fel kell függeszteni a hitelek törlesztését. A különleges felhatalmazás ilyen ügyek rendezésére való, és csak ezekre korlátozódik - fejtette ki az igazságügyi miniszter.
Így az EU és az Európai Néppárt (EPP) részéről megfogalmazott vádak, amelyek szerint Magyarországon a rendkívüli állapot révén kiüresítik a demokráciát, valójában "álhírek", és egy európai "liberális véleménydiktatúra" megnyilvánulásai. "Ezeket az embereket valójában az zavarja, hogy Magyarországon konzervatív kétharmados többség van" - jelentetett ki Varga Judit. Hozzátette, hogy
különösen a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős állam-miniszterével, Michael Roth-tal - a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusával - folytatott tárgyalása volt csalódást keltő. Mint mondta, német tárgyalópartnere telefonbeszélgetésük alkalmával nem mutatott érdeklődést a válaszaira, csupán dokumentálni kívánta, hogy kifejezte aggodalmát, és kérése ellenére nem volt hajlandó megnevezni a törvény azon részeit, amelyeket kifogásolhatónak tart.
Varga Judit aláhúzta, hogy felháborítónak tartja ezeket a jelenségeket, és kiemelte, hogy több "bátorságot" és nagyobb "szolidaritást" vár a német Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) és testvérpártjától, a bajor Keresztény-szociális Uniótól (CSU). Felvetette: "kereszténydemokrata barátaink" nem jelentik ki "nyilvánosan, bátran és szolidárisan, hogy nem úgy áll a helyzet, ahogyan a sajtóban lefestik".
Szerinte az EPP vezetése a tagpártok többségének akaratával szembeszegülve "szándékosan feszültséget kelt", ami "rendkívül káros", hiszen amint Orbán Viktor kormányfő a CDU-elnökéhez, Annegret Kramp-Karrenbauerhez intézett levelében kiemelte, az olyan időkben, mint a mostaniak "fontos, hogy megőrizzük egységünket".
https://hvg.hu/itthon/20200412_Varga_Judit_koronavirus_interju
A lap tudósítója, Boris Kálnoky írásának bevezetőjében kiemelte, hogy Varga Judit szerint a "liberális véleménydiktatúra" megnyilvánulását jelentő "álhír", hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló új magyar törvény kiüresíti a demokráciát. A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendkívüli jogrendnek vége, amint elmúlt a veszély, ami "objektív kritérium", hiszen nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is "meglehetősen világos lesz", hogy mikor ér véget a világjárvány, és vele együtt a veszélyhelyzet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy másokkal egyeztetve szüntetik majd meg a veszélyhelyzetet. Erről "minden országnak önállóan kell döntenie" - mondta Varga Judit az MTI szemléje szerint.
A miniszter visszautasította az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős tagja, Vera Jourová azon követelését, hogy a kormány rövid időn belül adja vissza különleges felhatalmazását. Mint mondta, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a megfelelő időpontban "a szükségesnél egy nappal sem korábban, és egy nappal sem később" vonják majd vissza.
Azzal kapcsolatban, hogy az uniós biztos szerint a számos tagországban bevezetett veszélyhelyzeti törvények a demokráciát potenciálisan fenyegető veszélyt jelentenek, a miniszter kiemelte, hogy az általánosítás helytelen. Amíg ezek a jogszabályok az alkotmány keretein belül vannak és működik az alkotmánybíróság, nincs veszélyben a demokrácia, sem Magyarországon, sem más európai államokban - mondta.
Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről az Országgyűlés dönt, a járvány elleni védekezésről szóló törvény így éppen a parlamentet erősíti. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a testületben, így nemigen várható, hogy a kormány szándékaival ellentétes döntést hoz, kijelentette, hogy aki ezt kifogásolja, annak valójában a magyar választókkal van gondja.
Mint mondta, ez nem jogi, hanem politikai kérdés. Rámutatott: a választók két éve úgy döntöttek, hogy kétharmados parlamenti többséggel ruházzák fel a kormányt, két év múlva pedig ismét döntenek majd.
Arra a kérdésre, hogy miért nem rögzítettek időbeli korlátot a jogszabályban, elmondta, hogy ennél jóval erősebb parlamenti ellenőrzést építettek be. A parlament bármikor visszavonhatja a kormánynak adott felhatalmazást, ami "sokkal erősebb garancia" annál, minta beleírtak volna a törvénybe egy időhatárt, amelynél "az ég tudja milyen helyzetben lehet az ország". Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet idején tett intézkedések e jogrend megszűnésével automatikusan érvényüket vesztik.
Azonban elképzelhető, hogy egyes intézkedésekre továbbra is szükség lesz, de erről a parlament dönt majd, így ezek a döntések "szabályos törvények, és nem rendeletek" lesznek.
Varga Judit hangsúlyozta: a parlament félreállításáról tett kijelentések azt mutatják, hogy a nyugati sajtó valamit nagyon félreértett. A törvényhozás egészen az ülésszak végéig, június 15-ig "teljesen normálisan" dolgozik tovább, működnek a bíróságok és működik az alkotmánybíróság is, vagyis továbbra is érvényesül "a fékek és egyensúlyok" rendszere.
A kormány csupán az azonnali döntést igénylő ügyekben jár el a megszokott jogszabály-alkotási eljáráson kívül, például azért, mert az állampolgárok és a gazdaság érdekei miatt azonnal fel kell függeszteni a hitelek törlesztését. A különleges felhatalmazás ilyen ügyek rendezésére való, és csak ezekre korlátozódik - fejtette ki az igazságügyi miniszter.
Így az EU és az Európai Néppárt (EPP) részéről megfogalmazott vádak, amelyek szerint Magyarországon a rendkívüli állapot révén kiüresítik a demokráciát, valójában "álhírek", és egy európai "liberális véleménydiktatúra" megnyilvánulásai. "Ezeket az embereket valójában az zavarja, hogy Magyarországon konzervatív kétharmados többség van" - jelentetett ki Varga Judit. Hozzátette, hogy
különösen a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős állam-miniszterével, Michael Roth-tal - a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusával - folytatott tárgyalása volt csalódást keltő. Mint mondta, német tárgyalópartnere telefonbeszélgetésük alkalmával nem mutatott érdeklődést a válaszaira, csupán dokumentálni kívánta, hogy kifejezte aggodalmát, és kérése ellenére nem volt hajlandó megnevezni a törvény azon részeit, amelyeket kifogásolhatónak tart.
Varga Judit aláhúzta, hogy felháborítónak tartja ezeket a jelenségeket, és kiemelte, hogy több "bátorságot" és nagyobb "szolidaritást" vár a német Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) és testvérpártjától, a bajor Keresztény-szociális Uniótól (CSU). Felvetette: "kereszténydemokrata barátaink" nem jelentik ki "nyilvánosan, bátran és szolidárisan, hogy nem úgy áll a helyzet, ahogyan a sajtóban lefestik".
Szerinte az EPP vezetése a tagpártok többségének akaratával szembeszegülve "szándékosan feszültséget kelt", ami "rendkívül káros", hiszen amint Orbán Viktor kormányfő a CDU-elnökéhez, Annegret Kramp-Karrenbauerhez intézett levelében kiemelte, az olyan időkben, mint a mostaniak "fontos, hogy megőrizzük egységünket".
https://hvg.hu/itthon/20200412_Varga_Judit_koronavirus_interju
2020. április 1., szerda
Hatszor kérdezték meg Varga Judittól, hogy miért nincs határideje a kormány rendkívüli felhatalmazásának
Rényi Pál Dániel
POLITIKA
ma 14:53
Varga Judit az ORF éjszakai híradójában 2020. március 31-énFotó: ORF / TVTHEK screenshot
Magyar kormánytagtól szokatlanul hosszú, több mint 15 perces tévéinterjút adott egy független nemzetközi csatornának Varga Judit igazságügyi miniszter. Az osztrák közszolgálati ORF csatornájának riportere folytatott tanulságos beszélgetést a politikussal kedden este. Az adást itt lehet megtekinteni.
Az angol nyelven készült interjú elején Vargától megkérdezték, hogy ha Magyarországnak alig 500 koronavírusos esete van, (ez 5 százaléka az osztrák statisztikának), vajon mi az oka a drasztikus intézkedéseknek, és a rendeleti kormányzás bevezetésének. Erre a miniszter azt felelte, hogy ez nem statisztikai kérdés, mert az egész kontinens válságban van, és a védekezés mindenhol ugyanazt a mintát követi.
A beszélgetés a második kérdéstől lett igazán érdekes, ami úgy szólt, hogy vajon miért nincs időbeli korlátja a felhatalmazási törvénynek, hiszen egyetlen európai országban sem vezettek be hasonlót. Innentől ugyanis gyakorlatilag e kérdés körül forgott az egész interjú, mert az újságíró 15 perc alatt sem kapott felvetésére kielégítő választ.
Varga első érve az volt, hogy minden európai országban eltérőek az alkotmányos hagyományok, és hogy egyébként más országokban is kihirdettek vészhelyzet, és bevezették a rendeleti kormányzást.
„Elnézést, miniszter asszony, ez nem igaz. Nincs még egy ország, ahol a veszélyhelyzetet időkorlát nélkül vezették be.”
Itt a riporter részéről példák is elhangzottak: Franciaországban két, Nagy-Britanniában és Olaszországban 6 hónapra hirdették ki a rendkívüli állapotot.
Varga válaszul a parlamentre hivatkozott, amely hatályon kívül helyezheti a veszélyhelyzetet, amennyiben ezt indokoltnak találja.
De a riporter képben volt, és jelezte, hogy mivel a parlamentben kétharmada van a Fidesznek, és a Fidesz mindig mindent megszavaz, amit Orbán Viktor szeretne, így ennek nincs praktikus jelentősége. Varga ezt azzal intézte el, hogy ez már egy politikai kérdés; a választók így döntöttek, nincs mit tenni.
Felvetés: az ellenzéki időkorlát bevezetését kérte, egyébként támogatta volna a törvényt, ahogy Európában mindenhol máshol is így történt. Miért nem fogadták el? Azért, mondta Varga, hogy a magyar verzióban még szigorúbb az időkorlát, lévén a parlament bármikor visszavonhatja a veszélyhelyzetet, majd ismét az alkotmányos kultúrák különbségeiről kezd beszélni.
Negyedik kérdés a határidőről:
„vajon mikor lesz vége a veszélyhelyzetnek, ha a kormány által 2016-ban kihirdetett migrációs veszélyhelyzet négy éve fennáll úgy is, hogy a menedékkérők már nem is akarnak Magyarországra jönni?”
Itt már Varga is mosolyogva elcsuklott egy pillanatra, aztán gyorsan kapcsolt, és azt kezdte fejtegetni, hogy „objektív tények” fogják megválaszolni ezt a kérdést, mint a kontinensen mindenhol.
Erre a riporter azzal kontrázott, hogy épp ezért van időkorlát mindenhol, mert nem tudjuk, hogy ez az objektív tényállás mikor következik be, amire Varga ismét a parlament felhatalmazását hozta fel, amely továbbra is működni fog a krízis idején is. A miniszter újra az alkotmánybíróság szerepét hangsúlyozta; és hogy a kormány csak a vírussal összefüggésben hozhat majd rendkívüli intézkedéseket. (Az első, a felhatalmazási törvényt követően született törvénymódosítás a Liget-projektről, Schmidt Mária alapítványának ingatlanvagyonáról, és a polgármesterek mozgásterének szűkítéséről is szól.)
Hatodjára a műsorvezető az EBESZ-re és az Európa Tanácsra hivatkozva kérdezte meg ugyanazt: ha helyzet ártalmatlan, miért kritizálja Magyarországot a nemzetközi közvélemény?
Varga itt személyes hangnemre váltott: ugyanis neki az a munkája, hogy a liberális mainstreammel harcoljon, és minden ilyen kritika ugyanabból az irányból érkezik, amely nem fogadja el, hogy a magyar kormányt harmadjára is alkotmányozó többséggel ruházták fel az állampolgárok. A beszélgetés végén Varga még egyszer megkapta a kérdést egy újabb formában, amikor a riporter arról érdeklődik, vajon egy év múlva is veszélyhelyzet lesz-e Magyarországon. Erre Varga azt mondta: nem, ez a parlamenten és a helyzet alakulásán múlik. A miniszter kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy választásokat viszont mindenképp tartanak 2022-ben Magyarországon, mert erről az alaptörvény rendelkezik, és azt a most elfogadott jogszabály sem írhatja felül.
Varga egyébként azt is elmondta az interjú derekán, hogy a felhatalmazási törvénybe emelt sajtójogi passzusok nem a véleménycikkekre, hanem azokra az írásokra vonatkoznak, amelyek tényállításokat fogalmaznak meg, és alkalmasak a védekezés akadályozására, megnehezítésére. A miniszter ebben a válaszában említette azt is, hogy a magyar online hírpiac 80 százaléka szerinte kormánykritikus.
https://444.hu/2020/04/01/hatszor-kerdeztek-meg-varga-judittol-hogy-miert-nincs-hatarido-a-felhatalmazasi-torvenyben
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)