Szabadon engedtek két, korrupcióért elítélt, október eleje óta előzetes letartóztatásban lévő, volt román tisztségviselőt Costa Ricán, miután egy román alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezte kiadatási kérelmük jogalapját – közölte kedden a román média.
Elena Udrea volt turisztikai miniszter, és barátnője, Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) egykori vezetője büntetőpereik utolsó szakaszában menekültek a közép-amerikai országba. Udreát idén júniusban hat év börtönbüntetésre ítélték megvesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt, Bicára június végén négy év börtönbüntetést szabtak ki bűnpártolás miatt.
Bár mindketten politikai menedékjogért folyamodtak, október elején őrizetbe vették őket a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) körözése alapján. Egy novemberben hozott alkotmánybírósági döntés azonban megkérdőjelezte a kiadatási kérelem jogalapját.
A bukaresti kormány panaszának helyt adva a román alkotmánybíróság akkor megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kinevezett elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.
A jelentéktelen szervezési kérdésnek tűnő jogvitát először Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök személyes érintettsége miatt övezte kiemelt médiaérdeklődés, az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva ugyanis a korrupcióváddal immár másodszor bíróság elé állított pártelnök elérte, hogy kétszer is alakítsák újra a fellebbezését tárgyaló öttagú bírói tanácsot.
Az utóbbi napokban azonban kiderült, hogy az alkotmánybírósági döntés már jogerősen lezárt nagykorrupciós ügyekben is jogalapot teremt az ítélet megkérdőjelezésére.
A taláros testület döntése így a börtönbüntetését töltő Dan Sova, Constantin Nita volt miniszter és Rudel Obreja, a román ökölvívó szövetség volt elnöke számára is megnyitotta a börtön kapuját, ugyanakkor a két Costa Ricára menekült elítélt esetében is megkérdőjelezte a kiadatás jogalapját.
A kormány által előterjesztett alkotmányossági panasz a román szociálliberális koalíció azon meggyőződésével áll összefüggésben, hogy a korrupcióellenes hadjárat ürügyén a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével egy – titkosszolgálati befolyás alatt álló – úgynevezett „párhuzamos állam” végzett politikai tisztogatást Romániában.
https://magyaridok.hu/kulfold/szabadon-engedtek-ket-korrupcio-miatt-elitelt-volt-roman-tisztsegviselot-costa-rican-3796970/
2018. december 26., szerda
2018. december 20., csütörtök
Vesztettek Strasbourgban a kényszernyugdíjazott magyar bírók
MG
Az Emberi jogok Európai Bírósága ma kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy nem volt jogsértő a bírók 2011-es kényszernyugdíjazása. A strasbourgi pert 2012-ben eredetileg 160 bíró indította (időközben sokan elálltak a követelésüktől). Szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit. A bíráknak ugyanis nem volt módjuk a bírói jogorvoslatra, az életkoruk alapján hátrányos megkülönböztetés érte őket és jövedelemtől estek el.
A strasbourgi bíróság még 2014-ben úgy döntött, hogy egy korábbi precedens nyomán nem ezeknek a cikkeknek a megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. A logika az, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai, és ha külső kényszerítő ok miatt nem dolgozhat tovább, ezek megszakadnak, így sérül a magánélethez fűződő joga.
Elsősorban ez alapján mondták ki most, hogy nem sérültek a kérelmezők jogai, ugyanakkor a döntés a többi cikk sérelmére is kitér. A strasbourgi bíróság szerint a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) nem sérti az Emberi jogok Európai Egyezményét.
Előzmények
A parlament 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon, de a bírók nyugdíjazásának kötelező jellege arra utalt, hogy a valódi cél a bírók megbüntetése lehetett, feltehetően a 2006-os rendőri megtorlások ügyeiben született ítéletekért.
A kényszernyugdíjazást annak visszaható hatálya miatt a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette.
Orbán Viktor azonban ragaszkodott a bírák nyugdíjazásához, ezért a parlament módosított formában ismét törvényt fogadott el róla.
Eszerint a bírók 65 éves kötelező nyugdíjazása csak 2023-tól vonatkozik mindenkire. Addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat. A korábban kényszernyugíjazott bírók három opció közül választhattak: 1. a nyugdíjuk mellé a korábbi alapbérük 80 százalékához szükséges kiegészítés megkapásáért cserébe nyugdíjasként készenléti pozícióban maradhattak; 2. ismét teljes állásba kerültek a korábbi bérükért, megkapták a kiesett bérüket, de a korábbi pozíciójukat nem; 3. nyugdíjban maradtak, de kártérítésként egy évnyi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak, valamint az igazolható egyéb vagyoni kárukat is megtérítették.
Ez elég nagy zavart okozott, mert a megsemmisített törvény nyomán időközben indult munkaügyi perekben született ítéletek nem illeszkedtek ebbe a rendbe. A bírók azt is kifogásolták, hogy a kényszernyugdíjazás miatti esetleges nem vagyoni káraikat a törvény nem engedte megtéríteni, és hogy miközben a feladatakörük és a jogállásuk hasonló, az alkotmánybírákra más nyugdíjszabályok vonatkoznak.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)
https://index.hu/belfold/2018/12/20/strasbourg_kenyszernyugdij_birosag/
Az Emberi jogok Európai Bírósága ma kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy nem volt jogsértő a bírók 2011-es kényszernyugdíjazása. A strasbourgi pert 2012-ben eredetileg 160 bíró indította (időközben sokan elálltak a követelésüktől). Szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit. A bíráknak ugyanis nem volt módjuk a bírói jogorvoslatra, az életkoruk alapján hátrányos megkülönböztetés érte őket és jövedelemtől estek el.
A strasbourgi bíróság még 2014-ben úgy döntött, hogy egy korábbi precedens nyomán nem ezeknek a cikkeknek a megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. A logika az, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai, és ha külső kényszerítő ok miatt nem dolgozhat tovább, ezek megszakadnak, így sérül a magánélethez fűződő joga.
Elsősorban ez alapján mondták ki most, hogy nem sérültek a kérelmezők jogai, ugyanakkor a döntés a többi cikk sérelmére is kitér. A strasbourgi bíróság szerint a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) nem sérti az Emberi jogok Európai Egyezményét.
Előzmények
A parlament 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon, de a bírók nyugdíjazásának kötelező jellege arra utalt, hogy a valódi cél a bírók megbüntetése lehetett, feltehetően a 2006-os rendőri megtorlások ügyeiben született ítéletekért.
A kényszernyugdíjazást annak visszaható hatálya miatt a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette.
Orbán Viktor azonban ragaszkodott a bírák nyugdíjazásához, ezért a parlament módosított formában ismét törvényt fogadott el róla.
Eszerint a bírók 65 éves kötelező nyugdíjazása csak 2023-tól vonatkozik mindenkire. Addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat. A korábban kényszernyugíjazott bírók három opció közül választhattak: 1. a nyugdíjuk mellé a korábbi alapbérük 80 százalékához szükséges kiegészítés megkapásáért cserébe nyugdíjasként készenléti pozícióban maradhattak; 2. ismét teljes állásba kerültek a korábbi bérükért, megkapták a kiesett bérüket, de a korábbi pozíciójukat nem; 3. nyugdíjban maradtak, de kártérítésként egy évnyi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak, valamint az igazolható egyéb vagyoni kárukat is megtérítették.
Ez elég nagy zavart okozott, mert a megsemmisített törvény nyomán időközben indult munkaügyi perekben született ítéletek nem illeszkedtek ebbe a rendbe. A bírók azt is kifogásolták, hogy a kényszernyugdíjazás miatti esetleges nem vagyoni káraikat a törvény nem engedte megtéríteni, és hogy miközben a feladatakörük és a jogállásuk hasonló, az alkotmánybírákra más nyugdíjszabályok vonatkoznak.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)
https://index.hu/belfold/2018/12/20/strasbourg_kenyszernyugdij_birosag/
2018. december 17., hétfő
Megbénult az albán alkotmánybíróság: 8-ból 7 tagot elmozdítottak
MTI2018. december 17. 16:40
Működésképtelenné vált az alkotmánybíróság Albániában, miután nyolc tagjából hetet elmozdítottak tisztségéből, köztük az elnököt, mert nem tudtak elszámolni a vagyonukkal - jelentették hírügynökségek hétfőn.
Bashkim Dedja és kollégái az e célra felállított bizottság által végzett átvilágításon buktak meg, a jelenleg az egy főből álló alkotmánybíróság így működésképtelen.
Albániában csaknem 800 bírót és ügyészt világítanak át egy két évvel ezelőtt elfogadott határozat értelmében, amelynek a célja a korrupció felszámolása.
Albániában jövőre kezdődhetnek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Az ország 2009 óta a NATO tagja.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/megbenult-az-alban-alkotmanybirosag-8-bol-7-tagot-elmozditottak.308079.html
Működésképtelenné vált az alkotmánybíróság Albániában, miután nyolc tagjából hetet elmozdítottak tisztségéből, köztük az elnököt, mert nem tudtak elszámolni a vagyonukkal - jelentették hírügynökségek hétfőn.
Bashkim Dedja és kollégái az e célra felállított bizottság által végzett átvilágításon buktak meg, a jelenleg az egy főből álló alkotmánybíróság így működésképtelen.
Albániában csaknem 800 bírót és ügyészt világítanak át egy két évvel ezelőtt elfogadott határozat értelmében, amelynek a célja a korrupció felszámolása.
Albániában jövőre kezdődhetnek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Az ország 2009 óta a NATO tagja.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/megbenult-az-alban-alkotmanybirosag-8-bol-7-tagot-elmozditottak.308079.html
2018. december 14., péntek
A Velencei Bizottság szerint el kell törölni a bevándorlási különadót
Czinkóczi Sándor
Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a Stop Soros-törvénycsomagot, mert sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken.
Az erről kiadott közlemény szerint a választások után bevezetett bevándorlási különadó, amivel a kormány a kritikus civil szervezeteket akarta befenyíteni,
sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, ezért el kell törölni. A Velencei Bizottság véleménye szerint erősen kétséges a civilekre kivetett 25 százalékos különadó legitimitása. Megállapították, hogy kormány ezzel a semlegesnek tűnő intézkedéssel az általuk képviselt vélemény miatt akarja büntetni egyes egyéneket és szervezeteket. Ez pedig sérti azoknak a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságát, akiket nem kedvelnek a hatóságok.
Ugyanakkor a különadó egyben korlátozza a civilek szabadságát, hogy meghatározzák a célokat és tevékenységeket, amelyeket támogatni akarnak.
Ugyanakkor a nyilatkozatban elismerték, hogy az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
https://444.hu/2018/12/14/a-velencei-bizottsag-szerint-el-kell-torolni-a-bevandorlasi-kulonadot
Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a Stop Soros-törvénycsomagot, mert sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken.
Az erről kiadott közlemény szerint a választások után bevezetett bevándorlási különadó, amivel a kormány a kritikus civil szervezeteket akarta befenyíteni,
sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, ezért el kell törölni. A Velencei Bizottság véleménye szerint erősen kétséges a civilekre kivetett 25 százalékos különadó legitimitása. Megállapították, hogy kormány ezzel a semlegesnek tűnő intézkedéssel az általuk képviselt vélemény miatt akarja büntetni egyes egyéneket és szervezeteket. Ez pedig sérti azoknak a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságát, akiket nem kedvelnek a hatóságok.
Ugyanakkor a különadó egyben korlátozza a civilek szabadságát, hogy meghatározzák a célokat és tevékenységeket, amelyeket támogatni akarnak.
Ugyanakkor a nyilatkozatban elismerték, hogy az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
https://444.hu/2018/12/14/a-velencei-bizottsag-szerint-el-kell-torolni-a-bevandorlasi-kulonadot
2018. december 7., péntek
Kiderült, amit eddig is sejtettünk: orosz propaganda fut a kormánysajtóban
2018.03.22. 13:26
Az online magyar hírportálokra gyakorolt orosz állami befolyás lehetőségét vizsgálta a Corruption Research Center. A péntek hajnalban közzétett igencsak részletes elemzéshez (amelynek magyar nyelvű változata pdf-ben itt érhető el) a kutatók a 2010-2017 közötti időszakban kilenc magyar nyelvű portál (888.hu, hidfo.ru, index.hu, lokal.hu, magyaridok.hu, mindenegyben.com, mno.hu, origo.hu és a pestisracok.hu) cikkeit töltötték le az internetről és rendezték adatbázisba.
ÖSSZESEN TÖBB MINT 1 027 653 DARAB CIKKET, ÉS 278 MILLIÓ SZÓT DOLGOZTAK FEL ÉS ELEMEZTEK.
Az elemzés során a kormányközeli portálok (888.hu, lokal.hu, magyaridok.hu és pestisracok.hu) és a kormánytól független portálok (mno.hu és index.hu valamint origo.hu) tartalmát hasonlították statisztikai eszközökkel az egyik legismertebb orosz propagandaoldal, a hidfo.ru-n megjelent cikkekhez. A kutatók az elemzésben megjegyzik, hogy "a nyelvi profilalkotás eredményei alapján a hidfo.ru cikkei orosz nyelvi sajátosságokat mutatnak és fordítások".
A kutatás négy területet vizsgált:
az orosz kormányzat vagy az orosz politika számára érzékeny, illetve negatív tartalmú témák megjelenését;
a portálokon a „migráns” és „menekült” szavak használatát;
a ”migráns” és a „terror” témák,
a ”migráns” és ”erőszak” témák összekapcsolását.
A kutatás egyik megállapítása, hogy kapott eredmények alátámasztják az orosz állami propaganda hatásának létezését a magyar online médiára, különösképpen a kormányközeli sajtóra.
A KUTATÁS EGYIK NEM VÁRT EREDMÉNYE, HOGY A FACEBOOKON NAGYON NÉPSZERŰ OLDAL, A MINDENEGYBEN.COM OROSZ TÁRGYÚ CIKKEIBEN AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDAGÉPEZET CIKKEIHEZ ÁLL NAGYON KÖZEL.
Az index.hu-n és az origo.hu-n 2010-2017 között megjelent cikkek vizsgálata arra mutat, hogy az origo.hu főszerkesztőjének politikai okokból való eltávolítása után az origo.hu erősebben kezdte használni az orosz propaganda által is alkalmazott nyelvezetet.
Mint írják, az origo.hu nyelvezete „számottevően megváltozott, miután 2014 nyarán politikai
okokból eltávolították a főszerkesztőjét. Ezek után az origo.hu kimutathatóan közeledett az orosz állami propagandagépezet által használt nyelvezethez”.
A kutatás során – a big data módszereit is felhasználva - kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés segítségével arra keresték a választ, hogy létezik-e, kimutatható-e tartalmi hasonlóság, vagy egyezés az orosz állami propaganda által sugárzott üzenetek és a magyar ezen belül pedig különösképpen a kormányközeli online portálok tartalma között.
A KILENC PORTÁL CIKKEINEK VIZSGÁLATA ALÁTÁMASZTJA AZT, HOGY AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA HATÁSSAL LEHET A MAGYAR KORMÁNYKÖZELI MÉDIÁRA.
A magyar kormányhoz közelálló portálok jóval kevésbé tartalmaznak az orosz fél számára kedvezőtlen cikkeket, mint a magyar kormánytól független index.hu vagy mno.hu. Ezen túl a portálok fogalomhasználatát és a migráns és terror, valamint a migráns és erőszak kategóriák közötti összefüggéseket vizsgálva a kutatás azt állapította meg, hogy a kormány-közeli portálok közül a 888.hu és a lokal.hu statisztikailag nem térnek el szignifikánsan a hidfo.ru propaganda portáltól.
A Hidfo.ru címlapja 2018 március 22-én
Ezen túl a pestisrácok és a magyaridok.hu is jóval közelebb van a par excellence orosz hírportálhoz, a hidfo.ru-hoz minden vizsgált szempont szerint, mint az mno.hu, vagy az index.hu. A magyaridők.hu, a pestisrácok.hu, és különösen a lokal.hu valamint a 888.hu, miközben állami hirdetési kiadásokon keresztül jelentős mértékben a magyar kormány finanszírozza őket, az elemzett szempontok szerint nagyon hasonlóan működnek, mint az orosz állami propagandagépezet részének tekinthető portálok - derült ki az elemzésből.
A BECSLÉSEK SZERINT A „MIGRÁNS” SZÓ HASZNÁLATÁBAN NINCS SZIGNIFIKÁNS KÜLÖNBSÉG A HIDFO.RU ÉS A MAGYAR KORMÁNYHOZ KÖZELI 888.HU KÖZÖTT. A 888.HU E TÉREN OLYAN, MINT EGY OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA PORTÁL.
A cikkek hosszúságát is figyelembe véve, a kormányközeli portálok és a mindenegyben.com fogalomhasználata szignifikánsan eltér ugyan a hidfo.ru-tól, de az is igaz, hogy e portálok jóval közelebb állnak hozzá, mint a kormánytól független portálok.
Az elemzők az eredmények láttán arra jutottak: nem kizárt az orosz állami befolyás a magyar online portálokra, és ezek közül kizárólag a kormányközeli portálokra.
Kik csinálták a kutatás?
Az elemzést a CRCB Nonprofit kft., amely pártoktól és politikai irányzatoktól független tudományos elemzőközpont. Tanulmányaik elkészítésekor tényalapú kutatásokat végeznek, és nagy adatbázisokat használnak fel, írják magukról.
A magyarországi korrupció és haveri rendszer feltárásában elért eredményeiket a világsajtó rendszeresen idézi. Munkájukhoz a mostani kutatás eredményeinek közzétételével egyidejűleg kértek támogatást. Aki segítené őket, a CIB Banknál vezetett 10700079-25831300-51100005 számlára utalással vagy PayPal fizetéssel támogathatja a munkájukat.
„Ami itt érdekes és talán különleges, hogy míg más országokban az állam intézményei igyekeznek elejét venni az ilyen befolyásnak, igyekeznek korlátozni ezt, mint nem kívánatos jelenséget, addig Magyarországon nem ez a helyzet. Itt ugyanis, úgy tűnik, maga a magyar kormány nyitja tágra a kaput az orosz állami propaganda előtt. Más országokban e propaganda Facebook- vagy Twitter-felhasználók közvetítésével, spontán aktivitásával fejti ki hatását, mint például Spanyolországban a katalán népszavazások, vagy Olaszországban a legutóbbi választáskor, vagy USA-ban az elnökválasztás előtt és alatt. Magyarországon a Facebookon vagy Twitteren keresztüli befolyásról nem rendelkezünk adatokkal” – írják.
De az biztos, teszik hozzá, hogy nálunk nem a hidfo.ru a vezető portál e tekintetben (a hidfo.ru látogatottsága nagyon alacsony), hanem éppenséggel az állami hirdetéseken keresztül nagymértékben finanszírozott kormányközeli portálok. A közösségi média valószínűsíthető szerepét leszámítva ezeken keresztül érkeznek a magyar olvasóközönség szélesebb rétegeihez leginkább az orosz állami propaganda üzeneteivel ekvivalens tartalmú üzenetek.
A kutatók megnézték, hogy ha a portálok hidfo.ru-tól mért fent meghatározott távolságát Moszkvától mért földrajzi távolságokra váltják át, akkor annak mi lesz az eredménye. Eszerint a 888.hu olyan messze van Moszkvától, mint egy kis Moszkva környéki város, Dubna; a lokal.hu, mint Voronyezs; a magyaridok.hu, mint Csernobil; a pestisracok.hu, mint Zsitomir; az origo.hu pedig, mint Volgograd. A portálok között "egyedül az index.hu és az mno.hu van Magyarországon" – állapították meg.
(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/22/kiderult_amit_eddig_is_sejtettunk_orosz_propaganda_fut_a_kormanysajtoban/
Az online magyar hírportálokra gyakorolt orosz állami befolyás lehetőségét vizsgálta a Corruption Research Center. A péntek hajnalban közzétett igencsak részletes elemzéshez (amelynek magyar nyelvű változata pdf-ben itt érhető el) a kutatók a 2010-2017 közötti időszakban kilenc magyar nyelvű portál (888.hu, hidfo.ru, index.hu, lokal.hu, magyaridok.hu, mindenegyben.com, mno.hu, origo.hu és a pestisracok.hu) cikkeit töltötték le az internetről és rendezték adatbázisba.
ÖSSZESEN TÖBB MINT 1 027 653 DARAB CIKKET, ÉS 278 MILLIÓ SZÓT DOLGOZTAK FEL ÉS ELEMEZTEK.
Az elemzés során a kormányközeli portálok (888.hu, lokal.hu, magyaridok.hu és pestisracok.hu) és a kormánytól független portálok (mno.hu és index.hu valamint origo.hu) tartalmát hasonlították statisztikai eszközökkel az egyik legismertebb orosz propagandaoldal, a hidfo.ru-n megjelent cikkekhez. A kutatók az elemzésben megjegyzik, hogy "a nyelvi profilalkotás eredményei alapján a hidfo.ru cikkei orosz nyelvi sajátosságokat mutatnak és fordítások".
A kutatás négy területet vizsgált:
az orosz kormányzat vagy az orosz politika számára érzékeny, illetve negatív tartalmú témák megjelenését;
a portálokon a „migráns” és „menekült” szavak használatát;
a ”migráns” és a „terror” témák,
a ”migráns” és ”erőszak” témák összekapcsolását.
A kutatás egyik megállapítása, hogy kapott eredmények alátámasztják az orosz állami propaganda hatásának létezését a magyar online médiára, különösképpen a kormányközeli sajtóra.
A KUTATÁS EGYIK NEM VÁRT EREDMÉNYE, HOGY A FACEBOOKON NAGYON NÉPSZERŰ OLDAL, A MINDENEGYBEN.COM OROSZ TÁRGYÚ CIKKEIBEN AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDAGÉPEZET CIKKEIHEZ ÁLL NAGYON KÖZEL.
Az index.hu-n és az origo.hu-n 2010-2017 között megjelent cikkek vizsgálata arra mutat, hogy az origo.hu főszerkesztőjének politikai okokból való eltávolítása után az origo.hu erősebben kezdte használni az orosz propaganda által is alkalmazott nyelvezetet.
Mint írják, az origo.hu nyelvezete „számottevően megváltozott, miután 2014 nyarán politikai
okokból eltávolították a főszerkesztőjét. Ezek után az origo.hu kimutathatóan közeledett az orosz állami propagandagépezet által használt nyelvezethez”.
A kutatás során – a big data módszereit is felhasználva - kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés segítségével arra keresték a választ, hogy létezik-e, kimutatható-e tartalmi hasonlóság, vagy egyezés az orosz állami propaganda által sugárzott üzenetek és a magyar ezen belül pedig különösképpen a kormányközeli online portálok tartalma között.
A KILENC PORTÁL CIKKEINEK VIZSGÁLATA ALÁTÁMASZTJA AZT, HOGY AZ OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA HATÁSSAL LEHET A MAGYAR KORMÁNYKÖZELI MÉDIÁRA.
A magyar kormányhoz közelálló portálok jóval kevésbé tartalmaznak az orosz fél számára kedvezőtlen cikkeket, mint a magyar kormánytól független index.hu vagy mno.hu. Ezen túl a portálok fogalomhasználatát és a migráns és terror, valamint a migráns és erőszak kategóriák közötti összefüggéseket vizsgálva a kutatás azt állapította meg, hogy a kormány-közeli portálok közül a 888.hu és a lokal.hu statisztikailag nem térnek el szignifikánsan a hidfo.ru propaganda portáltól.
A Hidfo.ru címlapja 2018 március 22-én
Ezen túl a pestisrácok és a magyaridok.hu is jóval közelebb van a par excellence orosz hírportálhoz, a hidfo.ru-hoz minden vizsgált szempont szerint, mint az mno.hu, vagy az index.hu. A magyaridők.hu, a pestisrácok.hu, és különösen a lokal.hu valamint a 888.hu, miközben állami hirdetési kiadásokon keresztül jelentős mértékben a magyar kormány finanszírozza őket, az elemzett szempontok szerint nagyon hasonlóan működnek, mint az orosz állami propagandagépezet részének tekinthető portálok - derült ki az elemzésből.
A BECSLÉSEK SZERINT A „MIGRÁNS” SZÓ HASZNÁLATÁBAN NINCS SZIGNIFIKÁNS KÜLÖNBSÉG A HIDFO.RU ÉS A MAGYAR KORMÁNYHOZ KÖZELI 888.HU KÖZÖTT. A 888.HU E TÉREN OLYAN, MINT EGY OROSZ ÁLLAMI PROPAGANDA PORTÁL.
A cikkek hosszúságát is figyelembe véve, a kormányközeli portálok és a mindenegyben.com fogalomhasználata szignifikánsan eltér ugyan a hidfo.ru-tól, de az is igaz, hogy e portálok jóval közelebb állnak hozzá, mint a kormánytól független portálok.
Az elemzők az eredmények láttán arra jutottak: nem kizárt az orosz állami befolyás a magyar online portálokra, és ezek közül kizárólag a kormányközeli portálokra.
Kik csinálták a kutatás?
Az elemzést a CRCB Nonprofit kft., amely pártoktól és politikai irányzatoktól független tudományos elemzőközpont. Tanulmányaik elkészítésekor tényalapú kutatásokat végeznek, és nagy adatbázisokat használnak fel, írják magukról.
A magyarországi korrupció és haveri rendszer feltárásában elért eredményeiket a világsajtó rendszeresen idézi. Munkájukhoz a mostani kutatás eredményeinek közzétételével egyidejűleg kértek támogatást. Aki segítené őket, a CIB Banknál vezetett 10700079-25831300-51100005 számlára utalással vagy PayPal fizetéssel támogathatja a munkájukat.
„Ami itt érdekes és talán különleges, hogy míg más országokban az állam intézményei igyekeznek elejét venni az ilyen befolyásnak, igyekeznek korlátozni ezt, mint nem kívánatos jelenséget, addig Magyarországon nem ez a helyzet. Itt ugyanis, úgy tűnik, maga a magyar kormány nyitja tágra a kaput az orosz állami propaganda előtt. Más országokban e propaganda Facebook- vagy Twitter-felhasználók közvetítésével, spontán aktivitásával fejti ki hatását, mint például Spanyolországban a katalán népszavazások, vagy Olaszországban a legutóbbi választáskor, vagy USA-ban az elnökválasztás előtt és alatt. Magyarországon a Facebookon vagy Twitteren keresztüli befolyásról nem rendelkezünk adatokkal” – írják.
De az biztos, teszik hozzá, hogy nálunk nem a hidfo.ru a vezető portál e tekintetben (a hidfo.ru látogatottsága nagyon alacsony), hanem éppenséggel az állami hirdetéseken keresztül nagymértékben finanszírozott kormányközeli portálok. A közösségi média valószínűsíthető szerepét leszámítva ezeken keresztül érkeznek a magyar olvasóközönség szélesebb rétegeihez leginkább az orosz állami propaganda üzeneteivel ekvivalens tartalmú üzenetek.
A kutatók megnézték, hogy ha a portálok hidfo.ru-tól mért fent meghatározott távolságát Moszkvától mért földrajzi távolságokra váltják át, akkor annak mi lesz az eredménye. Eszerint a 888.hu olyan messze van Moszkvától, mint egy kis Moszkva környéki város, Dubna; a lokal.hu, mint Voronyezs; a magyaridok.hu, mint Csernobil; a pestisracok.hu, mint Zsitomir; az origo.hu pedig, mint Volgograd. A portálok között "egyedül az index.hu és az mno.hu van Magyarországon" – állapították meg.
(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/22/kiderult_amit_eddig_is_sejtettunk_orosz_propaganda_fut_a_kormanysajtoban/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)