Gulyás Gergely: Sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint restitúciós ügyekben sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás. Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában a Bánffy-perben, a szovátai polgármester horribilis büntetése ügyében, valamint a terrorizmus vádjával 5 évre elítélt két erdélyi fiatal ügyében hozott ítéletre reagálva úgy fogalmazott, Románia ma demokrácia, de nem jogállam.

Újra a román államé lett az erdélyi nemesi család földbirtoka
A Giurgiu megyei törvényszék szerdán hozott ítélete szerint az erdélyi Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén levő erdők, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak Bánffy Dániel volt magyar földművelésügyi miniszter örököseinek, most ismét a román állam tulajdonába kerülnek.
Az örökösök szerint a giurgiui törvényszék egy koncepciós per alapján kiadott, a kommunista diktatúra szellemét tükröző 1952-es bírói ítéletet használt fel. A bukaresti törvényszék 1952. december 3-án hozott büntetőjogi ítélete szerint Bánffy Dánielt 8 év kényszermunkára és 10 év polgári jogvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték 1940 és 1944 között emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.FORRÁS: MTI/MÓNUS MÁRTON
Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek "egy fontos állomása" a mostani ítélet.
Mindez kezdődött azzal, hogy egy korrupcióellenesnek nevezett, de valójában politikai célokra, köztük magyarok elleni inkvizícióra felhasznált ügyészség koncepciós eljárásokat indított a magyar közösség számos politikai vezetője ellen"
- fejtette ki, hozzátéve, ezek a perek évek óta tartanak, és az eljárások már önmagukban sokak pályáját tették tönkre, és sok helyen nehezítették a magyar politikai közösségépítést.

Megítélése szerint, ami a Bánffy-ügyben történt, "nem kevésbé felháborító, csak sokkal látványosabb".

Egy sztálini diktatúra alatti koncepciós perben kimondott ítéletre hivatkozva veszik vissza a földeket
Ezzel az ítélettel a román igazságszolgáltatás odáig jutott - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy miközben a bíróság egy restitúciós ügyben a tulajdonjog visszaszolgáltatása összes feltételének fennállását megállapítja, a korábbi tulajdonosnak,
Bánffy Dánielnek a sztálini diktatúra alatti koncepciós eljárásban kimondott háborús bűnösségére hivatkozással zárja ki a tulajdonjog visszaadását.

Gulyás Gergely emlékeztetett: a második világháború után a román bíróságok a magyar nemesi családok leszármazottait tömegesen ítélték el Bánffy Dánieltől Wass Albert írón át Bethlen Béla jogász, politikusig.

A miniszter kiemelte: Bánffy Dánielnél az ítélet képtelenségét jól szemlélteti, hogy Erdélyben 1944 őszén fegyverszünetet követelt, amiért a nácik halálra ítélték. Ez sem volt akadálya annak, hogy a sztálini önkény háborús bűnösnek nyilvánítsa.
Az viszont hihetetlen, hogy "a román igazságszolgáltatás mai napig ezen az alapon áll a visszaszolgáltatási ügyekben". A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a román uniós csatlakozás egyik feltétele volt a restitúciós törvény megalkotása. "Ez azonban nagyon sok esetben holt betű maradt" - tette hozzá.

Nem egyedi a magyarokkal szembeni, igazságtalan bírósági döntés Romániában
Arra a felvetésre, hogy a múlt héten több bírósági ítélet is megütközést keltett az erdélyi magyarság körében, a miniszter emlékeztetett: Péter Ferenc korábbi szovátai polgármesternek, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnökének bírósági ítélet eredményeképpen hárommillió forintnyi bírságot kell fizetnie, mert nem vette le a székely zászlót a szovátai polgármesteri hivatalról, illetve az utolsó tárgyalási nap utáni - új bizonyítékok nélküli - vádmódosítás után magyar fiatalokat öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek terrorizmus vádjával.
Ezek alapján "jól látható, hogy nem elszigetelt esetekről van szó" - mondta.

Az ókori Róma jogállam volt, de nem volt demokrácia. Románia ma demokrácia, de nem jogállam" - jelentette ki.
Gulyás Gergely szerint a román igazságszolgáltatás működésének "halk és érdemi intézkedéseket nélkülöző uniós kritikája" jól bizonyítja, hogy az Európai Unió mai vezetésének szemében a jogállamiságnak tartalmi kritériumai nincsenek, a fogalom számukra "valódi értelmet akkor nyer csupán, ha valamely neki nem szimpatikus tagállammal szemben politikai fegyverként használhatja".
http://www.origo.hu/itthon/20180708-gulyas-gergely-kritizalta-roman-igazsagszolgaltatas-magyarellenes-gyakorlatat.html

Francia alkotmánytanács: nem büntethető az illegális bevándorlók érdek nélküli segítése

Boros Juli
KÜLFÖLD
A francia alkotmánytanács pénteken megállapította, hogy a testvériség alkotmányos elvét alapul véve,

az illegális bevándorlók érdek nélküli segítése nem vonhat maga után eljárást.
A testület Cédric Herrou, egy dél-franciaországi gazda kérésére foglalt állást a kérdésben, aki a francia-olasz határon a menedékkérők segítésének egyik jelképévé vált, és aki ellen „szolidaritási szabálysértés” címén több eljárás is indult az elmúlt hónapokban. Egy másik aktivistát szintén elítélt egy bíróság, amiért külföldiek „illegális tartózkodását segítette” Franciaországban.

Pénteki határozatában az alkotmánytanács arra emlékeztetett, hogy a francia köztársaságnak az alkotmányba foglalt jelszava a Szabadság, Egyenlőség,

Testvériség,
és az alkotmány egy „közös eszmére” hivatkozik. „A testvériség elvéből fakad a mások humanitárius célból történő segítésének szabadsága, tekintet nélkül arra, hogy a másik szabályosan tartózkodik-e az országban” - hangsúlyozta az alkotmánytanács.
A testület ezért elrendelte a külföldiek franciaországi tartózkodására vonatkozó jogszabály módosítását, miután azt alkotmányellenesnek ítélte meg. A külföldiek illegális belépésének, tartózkodásának és mozgásának elősegítése jelenleg maximálisan öt év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható.


Az alkotmánytanács szerint a jogalkotó a törvény megalkotásakor nem tartotta tiszteltben a testvériség elve és a közrend megóvása közötti egyensúlyt, ezért felszólítja, hogy a migránsok tartózkodását és mozgását szolgáló minden humanitárius segítséget vonjon ki a büntethetőség hatálya alól. A bevándorlók Franciaországba történő „szabálytalan belépésének segítése” azonban továbbra is szankcionálható.

Magyarországon nem sokkal a kormány megalakulása után fogadták el a Stop Soros törvénycsomagot, e szerint hazánkban már a menekültek tájékoztatását és segítését is szabadságvesztéssel büntetné a magyar kormány.

(via MTI)