Így megszállók viselkednek – üzeni saját kormányának a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke

Uj Péter KÜLFÖLD ma 19:41 6 0
Élesen bírálta a konzervatív lengyel kormány vitatott igazságügyi reformját pénteken közzétett nyílt levelében Malgorzata Gersdorf, a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke. A bírói testület elnöke szerint a lengyel kormány „erőszakot tesz” az állami intézményrendszeren, egyben óva intett a jogállamiság lebontásától.

Małgorzata Gersdorf.Fotó: Wikipedia/Platforma Obywatelska RP
„A legfelsőbb bíróság hivatalban lévő elnökét az alkotmányban rögzített hivatali idejének lejárta előtt elmozdítani, erőszaktétel az állami intézményrendszer egyik legfontosabb szervezete ellen” – hangsúlyozta Gersdorf. A bírónő azt is kifejtette, hogy senkinek sincs joga az állami intézményrendszer alkotmányos struktúráinak lerombolásához. „Így megszállók viselkednek” – írta levelében.

A vitatott igazságügyi reform egyik rendelkezése közvetlenül is érinti Gersdorfot. A legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály egyik előírása alapján ugyanis 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát. Gersdorf novemberben töltötte be 65. életévét, s ezzel már nem töltheti ki három éve megkezdett hatéves hivatali idejét.

A legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban. Andrzej Duda lengyel államfő csütörtökön írta alá az országos igazságügyi tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló törvényeket, amelyek miatt az Európai Bizottság előző nap az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben, ami végső soron akár Varsó szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.

Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. (MTI)
https://444.hu/2017/12/22/igy-megszallok-viselkednek-uzeni-sajat-kormanyanak-a-lengyel-legfelsobb-birosag-elnoke

Az LMP által jelölt négy alkotmánybíró védte meg ma a véleményszabadságot

JÁMBOR ANDRÁS
ma 18:34

2015-ben vesztett pert Szakály Sándor történész Krausz Tamással szemben, ezután élt alkotmányjogi panasszal, amelyről a határidő lejártának közelsége mi miatt döntött most az Alkotmánybíróság.

Az ügy előzménye, hogy a Veritas Intézet igazgatója Szakály a kinevezésekor azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a “Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra” De arról is beszélt akkor Szakály, hogy annak a 20 ezer zsidónak, akiket rögtön le is mészároltak a németek, az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálása “idegenrendészeti eljárásnak tekinthető” Nyilván az első állításra a munkaszolgálatosok helyzete ad kellő választ, míg a másodikat azzal cáfolták a legtöbben, hogy a magyar hatóságoknak minimum sejteniük kellett mi vár a deportáltakra, és nem lett volna kötelező deportálniuk ezeket az embereket.

Szakályról ezek után mondta az ATV-ben Krausz Tamás történész, hogy nyilatkozata “a holokauszttagadást súroló, szélsőjobboldali politikai provokáció.” Szakály ezért perelte be Krauszt, akit a magyar bíróság jogerősen felmentett.

Szakály azzal az okkal fordult ezután az Alkotmánybírósághoz, hogy szerinte emberi méltóságát sértették Krausz mondatai. Végül az Alkotmánybíróság 8-7 arányban kimondta: a vita, a szabad véleménynyilvánítás tárgykörébe tartozott, méghozzá a múlt feldolgozásáról szóló fontos közéleti vita volt. Szakálynak az AB szerint akkor lett volna igaza, ha Krausz őt emberi mivoltában alázta volna meg, de mivel a szakmai hozzáértéséről mondott el véleményt, ez még belefér az alkotmányos keretekbe.
Viszont a 8-7-es arány is mutatja, hogy az Alkotmánybíróság nem döntött egyöntetűen a kérdésben.

A hét Szakály mellett szavazó bíró különvéleményéből pedig egészen érdekes érvelés olvasható ki. A bírók azt mondják ki, hogy az emberi méltóság védelmére hivatkozva korlátozni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, ebben az ügyben. Az persze nem kérdés, hogy az emberi méltóság védelme korlátozhatja-e adott esetben véleményszabadságot, de az fontos szempont, hogy mikor és milyen esetekben.

Ebben az ügyben a hét különvéleményt megfogalmazó bíró szerint, az, ha egy történész egy másik történész állítására (tehát nem személyére tett megjegyzésként, hanem az általa történészként mondottakkal vitatkozván) azt mondja, hogy “a holokauszttagadást súroló, szélsőjobboldali politikai provokáció”, azt a véleménynyilvánítást már korlátozni kellene az emberi méltóságra hivatkozva.
Ez pedig nagyban szűkítené a lehetőséget, hogy véleményt fogalmazzunk meg politikai kérdésekben. A Szakály állítására reagáló Krausz-mondat egy másik történész szájából nem számít súlyos kihágásnak.

Az ügyben viszont nem csupán ez az érdekes, hanem, hogy miként alakult volna a döntés, ha év elején az LMP nem egyezik meg a Fidesszel, és nem szavazzák meg az LMP által jelölt négy új alkotmánybírót. Akkor ugyanis 7-4 arányban az a vélemény nyert volna, amely erősen korlátozza a szólásszabadságot.
Az LMP-t akkor számos ellenzéki párt, főként a DK, de közéleti személyiségek sora is kollaborációval vádolta. A mai szavazás viszont azt mutatja, hogy nem volt teljesen ördögtől való az LMP alkuja a kormánypártokkal. (Mi annak idején azt írtuk meg, miért lehet veszélyes alku ez az LMP részéről)

Persze egy ilyen szavazás, és az eddigi működés alapján sem érdemes még megítélni ennek a döntésnek a z eredményét, erre majd később lesz inkább lehetőség. De az biztos, ahogy általában lenni szokott, ebben az ügyben sem fekete-fehér a helyzet.

(Címlapkép: MTI)
https://rd.hirkereso.hu/rd/26951633?url=https://merce.hu/2017/12/22/az-lmp-altal-jelolt-4-alkotmanybiro-vedte-meg-ma-a-velemenynyilvanitas-szabadsagat/

Még 4 ellenzéki pártot büntet a Számvevőszék

Dull Szabolcs

A Jobbik 663 milliós gigabüntetése után újabb ellenzéki pártok kaptak bírságot az Állami Számvevőszéktől. A Mérce információja szerint, amelyet az Indexnek is megerősítettek két pártból, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, és a DK is milliós bírságot kapott.

Volner: Kérdésessé vált, hogy a Jobbik tud-e indulni a választáson

331 milliós tiltott pártfinanszírozással vádolja a Jobbikot a számvevőszék, és mindez még csak az év első felére vonatkozik.
Tovább
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amelynek egyik feladata pártok átvilágítása. Az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző a szigorúság az ÁSZ-ra, ám pár hete a Jobbik átvilágításakor megtáltosodott hirtelen az egykori fideszes képviselő, Domokos László által irányított szervezet. Ezúttal négy újabb ellenzéki párt következett.

Az Állami Számvevőszék a 2015-ös és a 2016-os évet illetően bírságolta meg a pártokat 5 és 10 millió forint közötti összegre. A bírságokban közös, hogy a számvevőszék nem fűzött indoklást a bírság összegéhez - írta a Mérce.

A Párbeszédnél a központi iroda bérlését kifogásolták, szerintük tiltott állami támogatást vett igénybe a párt. Az esetben az a furcsa, hogy ez ugyanaz a 2014-ben keletkezett irodabérlet, amelyet az az évi jelentésében már vizsgált az ÁSZ, de akkor nem talált benne kivetnivalót.
Szigetvári Viktor, az Együtt egyik vezetője azt mondta, náluk is hasonló a helyzet, egy olyan, 2014 óta bérelt iroda szerződését kifogásolták, amelyet már ellenőrzött és rendben talált egyszer az ÁSZ, ráadásul részben az Országgyűlés Hivatala intézi a bérlést.
Sebián-Petroszki László, a DK pártigazgatója azt mondta, náluk az adott időszakban 25 vidéki és 2 központi irodát vizsgálhatott az ÁSZ, de a jelentéstervezetből nem derül ki, melyik irodákat és milyen alapon tartotta illegális támogatásnak a szervezet.
Az LMP-t is az irodabérlése miatt büntették meg, de mivel még nem kapták kézhez a jelentéstervezetet, ezért nem kívántak nyilatkozni.
A Párbeszédet az Együttel és a MOMA-val közös, 2016-os plakátkampányuk miatt is megbüntették, mivel az ÁSZ szerint piaci ár alatt dolgoztattak. Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője erre azt mondta, szerinte ez egy politikai megrendelésre készült jelentéstervezet, amelynek lényege, hogy
a Jobbik illegális finanszírozási ügyével összekössék a többi ellenzéki pártot.
Késő délután a Fideszt is megkérdeztük, ők kaptak-e bírságot irodabérlésért vagy másért, de eddig nem reagált a párt.

Természetesen keressük az ÁSZ-t a bírságokkal kapcsolatban, amint válaszolnak, beszámolunk arról.
https://index.hu/belfold/2017/12/20/ujabb_ellenzeki_partokat_buntet_az_allami_szamvevoszek/

Megfelelnek a nagy összegű végkielégítések magyar adószabályai az európai jogi elvárásoknak.

Fontos adóügyi döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága: a hónap elején úgy határozott, hogy a nagy összegű végkielégítéseket megadóztató mostani magyar rendelkezések összeegyeztethetőek az európai jogi elvárásokkal - ismertette a bírósági határozat lényegét a Magyar Idők szombati számában az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völner Pál a strasbourgi testület érvei közül a legfontosabbakat kiemelve azt mondta: az ítélkező fórum szerint nem jelent túlzott elvonást a jelenleg hatályos 75 százalékos különadót kivető magyar szabályozás. "Az ítéletből kiderül, hogy a megoldás nem példa nélküli a kontinensen, alkalmazása nem feszíti szét az európai jogrend kereteit" - fűzte hozzá.

Völner Pál felidézte, hogy az Országgyűlés 2010-ben első felindulásból úgy határozott, hogy egyes korábbi, nagyobb, a társadalmat joggal felháborító végkielégítésekre extra közterhet vet ki, 98 százalékos kulccsal. A szabályozás kezdetben elbukott az Alkotmánybíróságon, és Strasbourgban már korábban is kezdeményeztek jogi eljárásokat egyes érintettek. Ezek miatt az Országgyűlés módosított a jogszabályon, így jelenleg a végső juttatások - beosztástól függően - kétmillió, illetve 3,5 millió forint feletti részéből az állam 75 százalékot von el.

http://hvg.hu/gazdasag/20171216_Rendben_van_a_sokmillios_vegkielegitesek_adoztatasa?utm_expid=1324304-23.8USXuGWPRhWtdjJmATShwQ.0

Az egész magyar sajtó számára precedens értékű a Nyugat.hu ügyében hozott alkotmánybírósági döntés

Farkas Bazsi 2017.12.07.20:04
A média nem felelős a politikusi hazugságokért.

Régi probléma oldódott meg - ezzel a címmel közölt az RTL Híradó ma este egy riportot, ami azt mutatta be, hogy megoldódott az a jogi nonszensz, ami eddig kimondta, hogy ha egy politikus hazudik és ezt a média közzéteszi, akkor a média ugyanolyan hibás, mint a nyilatkozatot adó politikus.

Az ügyről mi tegnap számoltunk be. Az egész egy 2013-ban tartott sajtótájékoztatóval kezdődött, ahol MSZP-és politikusok arról beszéltek, hogy Hende Csaba személyesen ítél oda a térségben trafikokat, ő mondja meg, hogy ki kaphat és ki nem ilyen üzletet.
Hende a tájékoztató után a nyilatkozatot kiadó politikusokat és az arról beszámoló Nyugat.hu-t is beperelte, mondván hazugság hangzott el a személyével kapcsolatban.

Szerdán az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ha egy politikusi nyilatkozatot közzé tesz egy média, akkor az nem felelős abban az esetben, ha a nyilatkozat hazugságot tartalmazott. Az ügyet az RTL Híradó is bemutatta egy riportban.

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/az_egesz_magyar_sajto_szamara_precedens_erteku_a

A lengyel parlament megszavazta a legfelsőbb bíróságról szóló törvénymódosítást

Herczeg Márk

Komoly kockázatot jelentenek a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségére a Varsó által javasolt bírósági reformok – közölte az állásfoglalásában a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács emberi jogi szervének független alkotmányjogi szakértői azt is kifejtették, hogy a parlament felhatalmazása az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjainak kiválasztására a jelenlegi tagok azonnali leváltására vonatkozó javaslattal együtt „a testület széles körű átpolitizálásához vezet”.

A bizottság véleménye a lengyel államfő által a szejmnek, a lengyel parlament alsóházának benyújtott, az országos igazságszolgáltatásról és a legfelsőbb tanácsról (SN) szóló törvényt módosító két törvényjavaslatára, valamint a bíróságok szervezetéről szóló, már elfogadott módosításokra vonatkozik.

A Velencei Bizottság novemberben Lengyelországba akart látogatni, de a lengyel hatóságok a látogatásnak a decemberi parlamenti plenáris ülés utánra halasztását javasolták, így a testület véleményének elfogadása márciusig késlekedett volna. A Velencei Bizottság úgy döntött, hogy még decemberben megfogalmazza az álláspontját, így a véleménye a lengyel parlament vitájában is hasznos lehet – áll a testületnek az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A jogi szakértők kevés jobbítást láttak az Andrzej Duda lengyel államfő által benyújtott módosító javaslatokban, összehasonlítva a júliusban tárgyalt eredeti szöveghez képest.

Az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) vonatkozó törvénytervezet, ami szerint a testület 15 tagját a szejm választja meg, és amivel egy időben leváltanák a KRS jelenlegi tagjait, a testület széles körű átpolitizálásához vezet – állapítja meg a Velencei Bizottság, amely ehelyett javasolja a jelenlegi eljárás megtartását, amely során a KRS tagjait szakmai szervezetek választják meg.

A legfelsőbb tanácsra (SN) vonatkozó törvényjavaslatban a bizottság kifogásolja, hogy a két új kamara (a fegyelmi és a rendkívüli kamara) létrehozása a testületen belül nem szerencsés, mivel újonnan kinevezett, különleges hatáskörökkel felruházott bírák alkotnák, így jóval szélesebb hatáskörrel rendelkeznének a többiekhez viszonyítva. Egyeztetni kell továbbá, hogy ez a modell megfelel-e az alkotmánynak – mutattak rá a szakértők.

Azt is megállapították, hogy tapasztalatlan, hozzá nem értő bíráknak nem szabad a legfelsőbb tanács munkájában részt venni, mint ahogyan ezt a benyújtott jogszabálytervezet lehetővé tenné. A testület szerint a választásokkal kapcsolatos jogi vitákat nem szabadna az újonnan létrehozott rendkívüli kamarának tárgyalnia.

A bizottság szerint a jogerős ítéletek rendkívüli felülvizsgálatának lehetővé tétele veszélyezteti a lengyel jogrendszert. Ez annál is inkább problémás, mert ez a mechanizmus visszamenőleges hatályú és a jóval hatályba lépése előtt lezárt ügyek újrafelvételét is lehetővé tenné.

A testület bírálta azt is, hogy 70 évesről 65 évesre – a jelenleg érvényes korhatárra – csökkentenék a bírák nyugdíjkorát.

A bíróságok szervezetével kapcsolatos, már elfogadott törvénymódosítások kapcsán a Velencei Bizottság több ajánlást is megfogalmazott. A szakértők szerint a bírósági elnököknek az igazságügy-miniszter által történő kinevezését vagy leváltását a KRS-nek, illetve az adott bíróság bírái közgyűlésének is jóvá kellene hagynia. A bizottság szerint az igazságügyi minisztert nem szabadna a nyugdíjkorhatáron túl lévő bírák megbízatásának meghosszabbításával, illetve a bírósági elnökökkel kapcsolatos fegyelmi hatáskörökkel felruházni.

A bizottság teljes véleményét december 11-én teszi közzé a honlapján.

A lengyel alsóház közben pénteken többórás éles vita után megszavazta a legfelsőbb bíróságról szóló törvénymódosítást. A szejm pénteki napirendjén szerepelt az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény zárószavazása is. (MTI)
https://444.hu/2017/12/08/a-lengyel-parlament-megszavazta-a-legfelsobb-birosagrol-szolo-torvenymodositast

A teljes Alkotmánybíróság elmúlt egy éve nem a kormánynak kedvez

Tavaly komoly indulatokat váltott ki amikor az LMP szavazataival a parlament új alkotmánybírókkal egészítette ki az egy ideje már hiányos létszámmal működő Alkotmánybíróságot. A jobboldali sajtóban szokatlan csend övezte az eseményt viszont a baloldali sajtó és a liberális értelmiségiek annál hangosabban bírálták, többen ócsárolták az LMP-t. Bírálataik lényege annyiban merült ki, hogy automatikusan fideszbérenceztek illetve az új bírókba próbáltak belekötni valamint az LMP-nek a szavazatokért juttatott előnyt próbálták megtalálni – közben pedig egy percet sem adtak arra, hogy az új Alkotmánybíróság bizonyíthasson.

Mivel az AB nem hozott olyan döntést amibe azóta is belekapaszkodhatott volna a bírálók tömege és kiderült, hogy az LMP sem kapott cserébe semmit maradt az egyedüli érv az LMP kikezdéséhez: a miattuk teljes AB direkt nem hozza meg a kényes ügyekben a döntést. De maradjunk a sorrendnél!


Pont egy éve működik teljes létszámmal az AB, de azóta sem hozott olyan döntést, ami a megroggyant magyar demokráciát tovább süllyesztette volna a sívó homokba. Erre egyszerűen nincs példa. El lehet képzelni a szerencsétlen értelmiségieket és politikusokat, akik mindig azt várták, hogy egy rossz AB döntés után majd jól oda lehet dörgölni az LMP orra alá, hogy miattuk történt a rossz döntés. Nem a teljesség igényével, de a fontosabb döntések sorba vételével szeretnénk rámutatni, hogy a várakozásuk miért hiábavaló és hogy miért van remény arra, hogy az AB meg tudja tartani szerepét Magyarországon.

Az első nagyobb ügy, amikor az AB bizonyította a jogállamisághoz való ragaszkodását a a közigazgatási perrendtartás, közigazgatási bíráskodás kérdésében – Áder János jelzésére – döntésével nem engedte az elképzelés megvalósulását. A baloldali károgók csendben maradtak, az AB döntését nem üdvözölték.

A baloldali megmondók, agyatlan bírálók az ásotthalomi homofób és muszlimellenes rendelkezés megsemmisítése után sem mondtak egy elismerő szót sem – pedig ha lehetett volna szólniuk, akkor az a pillanat alkalmas lett volna rá.

Fontos, a sajtószabadság védelmében hozott döntés volt az is, amikor az index.hu példáján keresztül eljutott az AB addig, hogy az amúgy egész Európában abszurd módon csak nálunk létező rendőri arckép-védelem nem kötelező illetve annak nem lehet jogi következménye, ha nem takarják ki a rendőr képmását (eddig hülyére perelték a közzétévőket).

Valamiért akkor is nagy csend volt, amikor az AB mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a parlament nem biztosította az adózóknak, hogy a személyi jövedelemadójuk 1%-os egyházi felajánlásáról rendelkező nyilatkozat kedvezményezettjeként bármelyik vallási közösséget megjelölhessék.

Fontos kérdésben döntött helyesen az AB,amikor a Natura2000 földek ügyében megállította a kormányt és gyakorlatilag keresztülhúzta az intézményesített szabadrablásos földprivatizáció egyik lehetőségét.

A liberális demokrácia védői akkor is csendben voltak, amikor pár hete az AB arról döntött, hogy nem lehet kizárni a közmunkából azt, aki nem tartja rendben az udvarát.

És most is mély hallgatás övezi a döntést, amivel Handó Tünde bírósági ámokfutásának mutatott pirosat az AB.

Az AB-t nem köti időtartam egy-egy döntése kiókumlálásához, az viszont tény, hogy őszre a CEU-ügyben ígértek döntést (azonban ne felejtsük el, hogy a kérdésben épp népszavazási aláírásgyűjtés folyik a Kúria megengedő döntésének következményeként). Azt is el kell ismerni, hogy pár érzékeny témában nem hozott döntést az Alkotmánybíróság és a választásokig nem is fog hozni: a plakáttörvény, a Taigetosz-törvény vagy éppen Paks2 ügyében nem várható előrelépés. Sajnos.

Amit viszont egyértelműen le lehet szögezni az az, hogy az AB az elmúlt évben hozott döntései nem döntötték romba hazánkat, érezhető egy kiegyenlítődés, amit azon is mérhetünk, hogy az AB ultakonzervatív, a Fidesz-KDNP világnézetéhez közelebb álló bírók a fentebb jelzett döntésekben majdnem mindig ellentétes következtetésekre jutottak azonban kisebbségben maradtak miközben az "újak" a többséget erősítik. Így aztán igen gyenge érv maradt az LMP jogállamiságot előtérbe helyező akkori döntését ma is még mindig bírálni hisz a fenti tények tükrében semmi veszélyes nem történt.

Csarnó Ákos

kép: Szigetváry Zsolt, mti.hu
http://reflektor.blog.hu/2017/12/01/a_teljes_alkotmanybirosag_elmult_egy_eve_nem_a_kormanynak_kedvez