2017. október 25., szerda
Kitüntették az osztrák Alkotmánybíróság elnökét
MTI
Kitüntette az osztrák alkotmánybíróság elnökét a magyar igazságügyi miniszter és a magyar Alkotmánybíróság (Ab) elnöke Pannonhalmán – közölte az Ab szerdán közleményben az MTI-vel.
Gerhart Holzingernek, az osztrák alkotmánybíróság elnökének kedden Pannonhalmán Trócsányi László igazságügyi miniszter a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata állami kitüntetést adta át, Sulyok Tamás, az Ab elnöke pedig az Alkotmánybíróság Érdemérmét.
Sulyok Tamás osztrák kollégája méltatásakor kiemelte: nélkülözhetetlen az európai alkotmánybíróságok egymás közti, illetve az európai bírói fórumokkal folytatott párbeszéde. A jogállamiságot a tagállami alkotmányok értelmezésénél és alkalmazásánál védő alkotmánybíráknak pedig szükségük van olyan példaképekre, mint Gerhart Holzinger, aki „nem csupán rendkívüli képességű alkotmányjogász, hanem bölcs diplomata és kiemelkedő személyiség is”.
Az osztrák alkotmánybírósági elnök az elmúlt évtizedben garanciát jelentett a nyílt, becsületes véleménycserén, kölcsönös tiszteleten és komoly munkán alapuló intézményközi együttműködésre – hangsúlyozta az Ab elnöke.
A kitüntetés átadása előtt a magyar és az osztrák alkotmánybíróság tagjai együttes ülésen tekintették át a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságához és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fűződő kapcsolatokat – közölte az Ab szerdán.
http://magyaridok.hu/belfold/kituntettek-az-osztrak-alkotmanybirosag-elnoket-2379364/
2017. október 16., hétfő
Az Alkotmánybíróság elnökével ülésezett a Kúria
LÁNDORI TAMÁS
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke (b-j) a Kúria ülése előtt a testület székházának dísztermében 2017. október 16-án.
Fotó: Székelyhidi Balázs
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével és főtitkárával, valamint az Európai Unió Törvényszéke magyar bírájával tartott közös ülést a Kúria hétfőn. A legfelsőbb bírói fórum teljes létszámú ülésének az volt az apropója, hogy a polgári és közigazgatási eljárásjog szabályainak változása miatt jövő évtől új rendszer szerint fogják befogadni a felülvizsgálati kérelmeket. Az új szisztéma jobban hasonlít majd az Ab által alkalmazott gyakorlatra, ezért kérték fel a testület részéről Sulyok Tamás elnököt és Bitskey Botond főtitkárt, hogy osszák meg tapasztalatikat – közölte Darák Péter, a Kúria elnöke.
Sulyok emlékeztetett, a jelenlegi módszert 2012 óta alkalmazzák, azt megelőzően az Ab-nek lényegében minden állampolgár minden alkotmányjogi panaszával érdemben kellett foglalkoznia – ami kezelhetetlen ügyteherhez vezetett. Az újítás óta alkotmányjogi panaszt csak bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadnak be.
Az Ab elnöke elmondta, a befogadási eljárás során az ügy érdemi részét nem vizsgálják, csak a befogadhatóságot. Hangsúlyozta, a jogbiztonság szempontjából fontos, hogy ennek során világos és egységes szempontrendszer szerint járjanak el, tehát a panaszos számára egyértelmű legyen, mi szükséges ahhoz, hogy beadványa érdemben elbírálható legyen.
Bitskey Botond ismertette, az adott ügy befogadásáról az előadó bíró nem hoz végzést vagy formális döntést, aminek az a jelentősége, hogy így ez nem is köti a testületet, az eljárás későbbi szakaszában is dönthetnek úgy, hogy a befogadásnak mégsincs helye. Előadásából az is kiderült, a beérkező panaszok alig tíz százaléka jut érdemi szakaszba, ráadásul ez az arány az utóbbi években csökkenést mutat.
– A jó visszautasító végzés rövid. Ha a panasz bármely kritériumnak nem felel meg, a további vizsgálat felesleges – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve, ha minden feltételnek megfelel a beadvány, azt be kell fogadni.
Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája beszédet mond a Kúria ülésén
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Berke Barna az Európai Unió Törvényszéke bírája a luxemburgi székhelyű közösségi bíróság befogadási gyakorlatát ismertette. Ennek során megjegyezte, jelentősen lassítja az eljárásukat, hogy fő szabály szerint minden iratot le kell fordítani a szervezet munkanyelvére, ami a francia.
A Kúria az új polgári perrendtartási törvény szerint a befogadási eljárás alá eső felülvizsgálati kérelemnek akkor ad helyt, ha a jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat fejlesztése, a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy az EU-s bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt, vagy pedig akkor, ha a Kúria ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéletről van szó – ismertette Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőhelyettese.
https://mno.hu/exlex/az-alkotmanybirosag-elnokevel-ulesezett-a-kuria-2421715
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke (b-j) a Kúria ülése előtt a testület székházának dísztermében 2017. október 16-án.
Fotó: Székelyhidi Balázs
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével és főtitkárával, valamint az Európai Unió Törvényszéke magyar bírájával tartott közös ülést a Kúria hétfőn. A legfelsőbb bírói fórum teljes létszámú ülésének az volt az apropója, hogy a polgári és közigazgatási eljárásjog szabályainak változása miatt jövő évtől új rendszer szerint fogják befogadni a felülvizsgálati kérelmeket. Az új szisztéma jobban hasonlít majd az Ab által alkalmazott gyakorlatra, ezért kérték fel a testület részéről Sulyok Tamás elnököt és Bitskey Botond főtitkárt, hogy osszák meg tapasztalatikat – közölte Darák Péter, a Kúria elnöke.
Sulyok emlékeztetett, a jelenlegi módszert 2012 óta alkalmazzák, azt megelőzően az Ab-nek lényegében minden állampolgár minden alkotmányjogi panaszával érdemben kellett foglalkoznia – ami kezelhetetlen ügyteherhez vezetett. Az újítás óta alkotmányjogi panaszt csak bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadnak be.
Az Ab elnöke elmondta, a befogadási eljárás során az ügy érdemi részét nem vizsgálják, csak a befogadhatóságot. Hangsúlyozta, a jogbiztonság szempontjából fontos, hogy ennek során világos és egységes szempontrendszer szerint járjanak el, tehát a panaszos számára egyértelmű legyen, mi szükséges ahhoz, hogy beadványa érdemben elbírálható legyen.
Bitskey Botond ismertette, az adott ügy befogadásáról az előadó bíró nem hoz végzést vagy formális döntést, aminek az a jelentősége, hogy így ez nem is köti a testületet, az eljárás későbbi szakaszában is dönthetnek úgy, hogy a befogadásnak mégsincs helye. Előadásából az is kiderült, a beérkező panaszok alig tíz százaléka jut érdemi szakaszba, ráadásul ez az arány az utóbbi években csökkenést mutat.
– A jó visszautasító végzés rövid. Ha a panasz bármely kritériumnak nem felel meg, a további vizsgálat felesleges – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve, ha minden feltételnek megfelel a beadvány, azt be kell fogadni.
Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája beszédet mond a Kúria ülésén
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Berke Barna az Európai Unió Törvényszéke bírája a luxemburgi székhelyű közösségi bíróság befogadási gyakorlatát ismertette. Ennek során megjegyezte, jelentősen lassítja az eljárásukat, hogy fő szabály szerint minden iratot le kell fordítani a szervezet munkanyelvére, ami a francia.
A Kúria az új polgári perrendtartási törvény szerint a befogadási eljárás alá eső felülvizsgálati kérelemnek akkor ad helyt, ha a jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat fejlesztése, a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy az EU-s bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt, vagy pedig akkor, ha a Kúria ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéletről van szó – ismertette Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőhelyettese.
https://mno.hu/exlex/az-alkotmanybirosag-elnokevel-ulesezett-a-kuria-2421715
2017. október 14., szombat
Odaszúrtak Orbánéknak a volt fideszes vezetők
NT, 2017. október 13., péntek 20:25, frissítve: péntek 20:58
Több volt vezető fideszes is bírálja a kormány tevékenységét. Martonyi János egykori külügyminiszter és Stumpf István alkotmánybíró, volt kancelláriaminiszter az Orbán-kabinet Európa-politikáját és az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését kérte számon egy budapesti konferencián. Navracsics Tibor uniós biztos közben az őt hazaárulónak nevező miniszterelnök-helyettesnek üzent egy rádiós interjúban.
Orbán Viktor legutóbb Beata Szydlo lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatóján vázolta az Európa jövőjére vonatkozó álláspontját. A magyar miniszterelnök már többször megfogalmazta az erős nemzetállamok szükségességét, korábban pedig az etnikai homogenitás megőrzésének fontosságáról is beszélt.
Az Orbán-kormány korábbi külügyminisztere egy budapesti konferencián úgy fogalmazott: a homogén nemzetállamok koncepciója sajátos magyar elképzelés. „Ezzel az álláspontommal nem leszek túlságosan sikeres. Úgy érzem, hogy természetesen ha a nemzetek Európájáról van szó, akkor azzal egyetértek. Nem igazán értek egyet a homogén nemzetállamok kategóriájával, döntően azért, mert ebbe a homogén nemzetállami szupremácia koncepciójába nem igazán tudom elhelyezni a három-négymillió magyar honfitársamat, a magyar nemzetnek a részeit” – így Martonyi János.
Élesebben fogalmazott az atlantistának tartott volt külügyminiszternél az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a jelenleg alkotmánybíróként dolgozó Stumpf István, amikor ugyanezen a rendezvényen az alkotmányosság helyreállítása mellett érvelt.
„Szerintem ma már egyre kevésbé indokolt az, hogy a magyar alkotmányosság testén legyen egy ilyen nyílt seb, amit a gazdasági alkotmányossági kompetenciák felfüggesztése vagy korlátozása jelent. Ugye a magyar Alkotmánybíróság a központi költségvetés végrehajtása, központi adónemek, helyi adók központi feltételei, illetékek, járulékok, vámok tekintetében csak meghatározott feltételek esetén indíthat el vizsgálódást – mondta az egykori miniszter. –
Szerintem az alkotmányosság teljes spektrumának a helyreállítása ma már, öt évvel az új alaptörvény életbe lépése után indokolt lehet.”
Az alkotmánybíró szerint a taláros testület szerepe, hogy tükröt tartson a kormány és az államigazgatás elé, és megmutassa azokat a határokat, amelyeket nem léphet át a hatalom.
„Amiatt alkotmánybíróként mindenképpen aggályaim vannak, hogy ha rövid távú politikai érdekek, cselekvőképességi vagy döntéshozatali kényszerek miatt átlépünk néhány olyan fundamentális, alkotmányos értéket, például a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, akkor hosszú távon lehetetlenítjük el a mindenkori kormányzatoknak a mozgásterét. Tehát én azok közé tartozom, akik tisztában vannak a kormányzati lépések szükségességével és gyors cselekvőképességével, de mindezt az alkotmányos keretek tiszteletben tartásával kell tenni” – jelentette ki Stumpf István.
A második Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor is újra megszólalt a kormányzat által hangoztatott Soros-tervről. Az uniós biztos a civil rádiónak beszélt arról, hogy nem tartja fairnek Semjén Zsolt bírálatát.
„Ez a politikai vita sajátja, nem örülök neki nyilván. Különösen nem örülök neki, hogyha ezt olyan emberek teszik, akik az azt megelőző tíz-tizenöt évben nem győztek ájuldozni az én úgynevezett zsenialitásomtól, hogy milyen fantasztikus vagyok, és lapogattak, hogy mekkora barátok vagyunk. De hát az ember ilyen” – így Navracsics.
Semjén Zsolt vasárnap az állami rádiónak nyilatkozva bírálta a magyar uniós biztost, miután Navracsics a Hír TV-nek nyilatkozva kampányfogásnak minősítette a kormányzati álláspontot, hogy az Európai Bizottság a Soros-terv beteljesítője.
Navracsics Tibor egyébként most megismételte: a kormányzat által emlegetett Soros-terv a választási kampány retorikai eleme.
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/odaszurtak-orbaneknak-a-volt-fideszes-vezetok-1405386
Több volt vezető fideszes is bírálja a kormány tevékenységét. Martonyi János egykori külügyminiszter és Stumpf István alkotmánybíró, volt kancelláriaminiszter az Orbán-kabinet Európa-politikáját és az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését kérte számon egy budapesti konferencián. Navracsics Tibor uniós biztos közben az őt hazaárulónak nevező miniszterelnök-helyettesnek üzent egy rádiós interjúban.
Orbán Viktor legutóbb Beata Szydlo lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatóján vázolta az Európa jövőjére vonatkozó álláspontját. A magyar miniszterelnök már többször megfogalmazta az erős nemzetállamok szükségességét, korábban pedig az etnikai homogenitás megőrzésének fontosságáról is beszélt.
Az Orbán-kormány korábbi külügyminisztere egy budapesti konferencián úgy fogalmazott: a homogén nemzetállamok koncepciója sajátos magyar elképzelés. „Ezzel az álláspontommal nem leszek túlságosan sikeres. Úgy érzem, hogy természetesen ha a nemzetek Európájáról van szó, akkor azzal egyetértek. Nem igazán értek egyet a homogén nemzetállamok kategóriájával, döntően azért, mert ebbe a homogén nemzetállami szupremácia koncepciójába nem igazán tudom elhelyezni a három-négymillió magyar honfitársamat, a magyar nemzetnek a részeit” – így Martonyi János.
Élesebben fogalmazott az atlantistának tartott volt külügyminiszternél az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a jelenleg alkotmánybíróként dolgozó Stumpf István, amikor ugyanezen a rendezvényen az alkotmányosság helyreállítása mellett érvelt.
„Szerintem ma már egyre kevésbé indokolt az, hogy a magyar alkotmányosság testén legyen egy ilyen nyílt seb, amit a gazdasági alkotmányossági kompetenciák felfüggesztése vagy korlátozása jelent. Ugye a magyar Alkotmánybíróság a központi költségvetés végrehajtása, központi adónemek, helyi adók központi feltételei, illetékek, járulékok, vámok tekintetében csak meghatározott feltételek esetén indíthat el vizsgálódást – mondta az egykori miniszter. –
Szerintem az alkotmányosság teljes spektrumának a helyreállítása ma már, öt évvel az új alaptörvény életbe lépése után indokolt lehet.”
Az alkotmánybíró szerint a taláros testület szerepe, hogy tükröt tartson a kormány és az államigazgatás elé, és megmutassa azokat a határokat, amelyeket nem léphet át a hatalom.
„Amiatt alkotmánybíróként mindenképpen aggályaim vannak, hogy ha rövid távú politikai érdekek, cselekvőképességi vagy döntéshozatali kényszerek miatt átlépünk néhány olyan fundamentális, alkotmányos értéket, például a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, akkor hosszú távon lehetetlenítjük el a mindenkori kormányzatoknak a mozgásterét. Tehát én azok közé tartozom, akik tisztában vannak a kormányzati lépések szükségességével és gyors cselekvőképességével, de mindezt az alkotmányos keretek tiszteletben tartásával kell tenni” – jelentette ki Stumpf István.
A második Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor is újra megszólalt a kormányzat által hangoztatott Soros-tervről. Az uniós biztos a civil rádiónak beszélt arról, hogy nem tartja fairnek Semjén Zsolt bírálatát.
„Ez a politikai vita sajátja, nem örülök neki nyilván. Különösen nem örülök neki, hogyha ezt olyan emberek teszik, akik az azt megelőző tíz-tizenöt évben nem győztek ájuldozni az én úgynevezett zsenialitásomtól, hogy milyen fantasztikus vagyok, és lapogattak, hogy mekkora barátok vagyunk. De hát az ember ilyen” – így Navracsics.
Semjén Zsolt vasárnap az állami rádiónak nyilatkozva bírálta a magyar uniós biztost, miután Navracsics a Hír TV-nek nyilatkozva kampányfogásnak minősítette a kormányzati álláspontot, hogy az Európai Bizottság a Soros-terv beteljesítője.
Navracsics Tibor egyébként most megismételte: a kormányzat által emlegetett Soros-terv a választási kampány retorikai eleme.
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/odaszurtak-orbaneknak-a-volt-fideszes-vezetok-1405386
2017. október 9., hétfő
Határon túli magyar alkotmánybírákkal találkoztak az Ab tagjai
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és tagjai több nemzetközi találkozót tartottak az elmúlt időszakban, köztük a magyar-magyar párbeszéd jegyében határon túli magyar alkotmánybírákkal közös kerekasztal-megbeszélésen vettek részt Szegeden.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke az MTI-nek elmondta: a szegedi rendezvény témája a tisztességes eljáráshoz, különösen az anyanyelv használatához és jogi képviselethez való jog alkotmánybírósági gyakorlata volt Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Magyarországon. A szeptember 21-ei megbeszélésen Sulyok Tamás mellett részt vett Mészáros Lajos, a szlovák, Varga Attila, a román és Koherz Tamás, a szerb alkotmánybíróság tagja.
Nagykövetek is részt vettek
Az Ab elnöke beszámolt arról is, hogy meghívására az intézmény történetében először mintegy 40, Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Ab-n rendezett fogadáson szeptember 20-án. Az érdeklődők tájékoztatást kaptak az Ab magyar demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről és politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól – mondta Sulyok Tamás.
Szerep
Felidézte, hogy a nagyköveteknek elmondta többi között, milyen változásokat hozott a 2012-ben életbe lépett alaptörvény, amely egyes költségvetési kérdésekben részlegesen és időlegesen korlátozza az Ab hatáskörét, “ugyanakkor megerősítette a testületet a jogállamiság őrének szerepében”. Arra hívta fel a figyelmet: a korábbi időszakhoz képest ugyanis fontos különbség, hogy az Ab nem csupán a törvényhozó és a végrehajtó, hanem immár a bírói hatalom felett is alkotmányos kontrollt gyakorol, hasonlóan a német alkotmánybírósághoz.
Sulyok Tamás megemlítette: a napokban új, angol nyelvű alkotmánybírósági hírlevet indítanak, hogy a külföldi szakemberek is rendszeres tájékoztatást kaphassanak az Ab működéséről, alaptörvény-értelmezéseiről, legfontosabb határozatairól.
Az alaptörvény 2012. január elsejei hatálybalépését követő változásokat pontosan, közérthetően kell elmagyarázni, felvázolva ezek hátterét – hangsúlyozta Sulyok Tamás, aki fontosnak nevezte, hogy “a külföldi irányadó szakemberek és a média hazánkról alkotott véleménye a valós helyzetet tükrözze”.
Az elnök az Ab fél évtizede kialakított új hatásköreiről szólva közölte: a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Ab-hoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért.
Eredményesség
Azt mondta: az új jogintézmény eredményességét a számok is igazolják. Öt éve folyamatosan emelkedik a testülethez benyújtott alkotmányjogi panaszok száma, és 2013-hoz képest megduplázódott 2016-ra. A tavaly benyújtott 901 alkotmányjogi panaszból 689 valódi alkotmányjogi panasz volt. 2012 és 2017 első féléve között mintegy 9500 magánszemély, illetve szervezet fordult az Ab-hoz, továbbá 452 bíró kezdeményezett eljárást, illetve az ombudsman 59 alkalommal, a parlamenti képviselők egynegyede 19 alkalommal nyújtott be indítványt az elmúlt öt évben. Ez idő alatt az ügyek átlagos átfutási fél évre csökkent, az alkotmányjogi panaszoké pedig 200 nap – ismertette az Ab elnöke.
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panaszt az Ab-ról szóló törvény szabályozza az alkotmányjogi panasz harmadik típusaként, ezzel az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem a megítélése szerint alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben úgy látja, hogy az ítélet vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az alkotmányos jogát. Ha az Ab megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, azt megsemmisíti.
http://www.hirado.hu/2017/10/08/hataron-tuli-magyar-alkotmanybirakkal-talalkoztak-az-ab-tagjai/
Sulyok Tamás, az Ab elnöke az MTI-nek elmondta: a szegedi rendezvény témája a tisztességes eljáráshoz, különösen az anyanyelv használatához és jogi képviselethez való jog alkotmánybírósági gyakorlata volt Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Magyarországon. A szeptember 21-ei megbeszélésen Sulyok Tamás mellett részt vett Mészáros Lajos, a szlovák, Varga Attila, a román és Koherz Tamás, a szerb alkotmánybíróság tagja.
Nagykövetek is részt vettek
Az Ab elnöke beszámolt arról is, hogy meghívására az intézmény történetében először mintegy 40, Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Ab-n rendezett fogadáson szeptember 20-án. Az érdeklődők tájékoztatást kaptak az Ab magyar demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről és politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól – mondta Sulyok Tamás.
Szerep
Felidézte, hogy a nagyköveteknek elmondta többi között, milyen változásokat hozott a 2012-ben életbe lépett alaptörvény, amely egyes költségvetési kérdésekben részlegesen és időlegesen korlátozza az Ab hatáskörét, “ugyanakkor megerősítette a testületet a jogállamiság őrének szerepében”. Arra hívta fel a figyelmet: a korábbi időszakhoz képest ugyanis fontos különbség, hogy az Ab nem csupán a törvényhozó és a végrehajtó, hanem immár a bírói hatalom felett is alkotmányos kontrollt gyakorol, hasonlóan a német alkotmánybírósághoz.
Sulyok Tamás megemlítette: a napokban új, angol nyelvű alkotmánybírósági hírlevet indítanak, hogy a külföldi szakemberek is rendszeres tájékoztatást kaphassanak az Ab működéséről, alaptörvény-értelmezéseiről, legfontosabb határozatairól.
Az alaptörvény 2012. január elsejei hatálybalépését követő változásokat pontosan, közérthetően kell elmagyarázni, felvázolva ezek hátterét – hangsúlyozta Sulyok Tamás, aki fontosnak nevezte, hogy “a külföldi irányadó szakemberek és a média hazánkról alkotott véleménye a valós helyzetet tükrözze”.
Az elnök az Ab fél évtizede kialakított új hatásköreiről szólva közölte: a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Ab-hoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért.
Eredményesség
Azt mondta: az új jogintézmény eredményességét a számok is igazolják. Öt éve folyamatosan emelkedik a testülethez benyújtott alkotmányjogi panaszok száma, és 2013-hoz képest megduplázódott 2016-ra. A tavaly benyújtott 901 alkotmányjogi panaszból 689 valódi alkotmányjogi panasz volt. 2012 és 2017 első féléve között mintegy 9500 magánszemély, illetve szervezet fordult az Ab-hoz, továbbá 452 bíró kezdeményezett eljárást, illetve az ombudsman 59 alkalommal, a parlamenti képviselők egynegyede 19 alkalommal nyújtott be indítványt az elmúlt öt évben. Ez idő alatt az ügyek átlagos átfutási fél évre csökkent, az alkotmányjogi panaszoké pedig 200 nap – ismertette az Ab elnöke.
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panaszt az Ab-ról szóló törvény szabályozza az alkotmányjogi panasz harmadik típusaként, ezzel az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem a megítélése szerint alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben úgy látja, hogy az ítélet vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az alkotmányos jogát. Ha az Ab megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, azt megsemmisíti.
http://www.hirado.hu/2017/10/08/hataron-tuli-magyar-alkotmanybirakkal-talalkoztak-az-ab-tagjai/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)