Ráti József
Vlagyimir Putyin elnök február 18-án aláírta azt a rendeletet, amely alapján Oroszország elismeri és elfogadja a szakadár Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK) által kiadott dokumentumokat, írja a meduza.io. A rendelet csak addig érvényes, míg nem rendeződik a kelet-ukrajnai konfliktus.
A DNK és LNK Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok államkezdeményei, amiket sem Ukrajna, sem senki a világon nem ismer el. Kivéve persze Putyin elnököt, aki ezzel a rendeletével biztosította, hogy Oroszország elfogadja érvényes dokumentumként nemcsak a DNK/LNK által kiadott útleveleket, de az anyakönyvi, oktatási, halálozási és egyéb dokumentumokat is. Mindezt az "emberi és polgári jogok védelmében", a "nemzetközi humanitárius elvekre" hivatkozva.
Denisz Pusilin, a DNK önjelölt államfője is elismerte, hogy az általuk kiadott útlevelekkel be lehet utazni Oroszországba, ahogy az orosz vonat- és repülőtársaságok is elfogadják. Ez ugyanakkor rosszul is elsülhet az oroszoknak, ugyanis amerikai jogászok szerint a szakadár államok ilyen szintű elismerése további szankciókat vonhat maga után.
http://index.hu/kulfold/2017/02/18/oroszorszag_elismeri_a_kelet-ukrajnai_szakadar_allamokat/
2017. február 18., szombat
2017. február 17., péntek
Alkotmány vagy uniós jog: melyik erősebb?
A tagállami alkotmányok és az uniós jog ütközése esetén melyik szabályrendszeré az elsőbbség? Erre a kérdésre keresett választ a visegrádi országok alkotmánybírósági csúcstalálkozója. Sulyok Tamás AB-elnök szerint a testület feladata, hogy védelmezze az alapjogok lényeges tartalmát.
Első ízben Budapest adott otthont csütörtökön annak a történelmi jelentőségű találkozónak, amelyen valamennyi visegrádi ország alkotmánybírósága képviseltette magát. A cseh, lengyel és szlovák alkotmánybíróságok vezetői, illetve képviselői részt vettek a magyar Alkotmánybíróság által szervezett konferencián, amely azt a kérdést járta körül: miként őrizhető meg az alkotmányos identitás az Európai Unió keretein belül – olvasható az Alkotmánybíróság lapunknak küldött közleményében.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a konferenciát követő sajtótájékoztatóján kiemelte: a visegrádi országok alkotmánybíróságai közötti kapcsolat különös jelentőséggel bír. 2004-ben együtt váltak az Európai Unió tagjává, és mind a mai napig szoros együttműködést ápolnak. Elmondta: az uniós polgárok mindennapjait is befolyásoló, aktuális kérdés, hogy a tagállami alkotmányok és az uniós jog ütközése esetén a tagállami alkotmány szabályainak – és az alkotmánybíróságok által adott értelmezésének – van-e elsőbbsége. Beszédében rámutatott: a magyar Alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntése értelmében az Unióval közös hatáskörgyakorlás nem járhat Magyarország szuverenitásának, illetve alkotmányos önazonosságának sérelmével, mint ahogy a tagállamok a maguk részéről az emberi méltóság és az alapvető jogok lényeges tartalmának védelméről sem mondhatnak le. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége, hogy végső fokon védelmezze az alapjogok lényeges tartalmát és az emberi méltóság sérthetetlenségét.
Az elnök hangsúlyozta: a magyar Alkotmánybíróság meggyőződése, hogy az ehhez hasonló kérdésekkel kapcsolatban a tagállamoknak érdemi párbeszédet kell egymással folytatniuk. Ezt a folyamatot kívánta Magyarország támogatni a V4-es alkotmánybírósági találkozó megszervezésével, amelynek legnagyobb vívmánya, hogy a visegrádi együttműködést egy újabb dimenzióval, az alkotmánybíróságok közötti szorosabb együttműködéssel bővítette.
Az Alkotmánybíróság által szervezett, budapesti konferencián a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák alkotmánybíróságok vezetői és tagjai vettek részt. A tanácskozás középpontjában az Európai Unió jogának és a tagállamok alkotmányos identitásának viszonya volt.
Az Európai Unió tagállamai a közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháztak az unióra, valamint kötelezettség terheli őket az uniós célok megvalósítását illetően. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szerint az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti, illetve alkotmányos identitását. Ez felveti azt a kérdést, hogy a tagállami alkotmányos szabályok egy részének érvényesülése megelőzheti-e az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét. A tagállami alkotmány és az uniós jog ütközése esetén vizsgálandó, hogy az adott szabály kapcsolatban áll-e a tagállam alkotmányos identitásával.
A konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter bevezető beszédét követően Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Ennek pontos tartalmát a testület esetről-esetre bontja ki az Alaptörvény alapján, így tavaly év végén született határozat egyelőre szimbolikusnak nevezhető. A döntés felsorol néhány, az alkotmányos identitás körébe sorolható elemet: ilyenek a szabadságjogok, a hatalommegosztás elve, a köztársasági államforma, a közjogi autonómiák tisztelete, a vallásszabadság, a törvényes hatalomgyakorlás, a parlamentarizmus, a jogegyenlőség, a bírói hatalom elismerése, és a velünk élő nemzetiségek védelme.
Pavel Rychetský, a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke kiemelte: az elmúlt száz évben drámai változások történtek a régióban, a közös örökség és történelem megerősítette a négy államot összekötő barátságot, összetartást. Remek elgondolás, hogy a visegrádi együttműködést az alkotmánybíróságok szintjére is kiterjesztették a találkozó megszervezésével. Hozzátette: bár az Unióban a közös európai identitás még utópia, „európai optimistának” tartja magát. Marianna Mochnáčová, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja elmondta: örömmel tett eleget a Szlovák Alkotmánybíróság a magyar fél meghívásának, mivel a két intézmény régóta remek kapcsolatot ápol. Mivel a Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus jogállam, az Uniónak feltételesen átadott hatáskörök csupán addig tekinthetőek átruházottnak, amíg az Unió semmilyen formában nem veszélyezteti a szlovák nemzeti szuverenitást és a jogállamiságot. Lech Morawski, Lengyelország Alkotmánybíróságának tagja kiemelte: Lengyelországban az alkotmányos identitással és az alkotmánybíróság szerepével kapcsolatos aktuális vita részben jogi, részben politikai természetű, és a lengyel alkotmány eltérő értelmezésén alapszik.
http://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/alkotmany-vagy-unios-jog-melyik-erosebb
Első ízben Budapest adott otthont csütörtökön annak a történelmi jelentőségű találkozónak, amelyen valamennyi visegrádi ország alkotmánybírósága képviseltette magát. A cseh, lengyel és szlovák alkotmánybíróságok vezetői, illetve képviselői részt vettek a magyar Alkotmánybíróság által szervezett konferencián, amely azt a kérdést járta körül: miként őrizhető meg az alkotmányos identitás az Európai Unió keretein belül – olvasható az Alkotmánybíróság lapunknak küldött közleményében.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a konferenciát követő sajtótájékoztatóján kiemelte: a visegrádi országok alkotmánybíróságai közötti kapcsolat különös jelentőséggel bír. 2004-ben együtt váltak az Európai Unió tagjává, és mind a mai napig szoros együttműködést ápolnak. Elmondta: az uniós polgárok mindennapjait is befolyásoló, aktuális kérdés, hogy a tagállami alkotmányok és az uniós jog ütközése esetén a tagállami alkotmány szabályainak – és az alkotmánybíróságok által adott értelmezésének – van-e elsőbbsége. Beszédében rámutatott: a magyar Alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntése értelmében az Unióval közös hatáskörgyakorlás nem járhat Magyarország szuverenitásának, illetve alkotmányos önazonosságának sérelmével, mint ahogy a tagállamok a maguk részéről az emberi méltóság és az alapvető jogok lényeges tartalmának védelméről sem mondhatnak le. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége, hogy végső fokon védelmezze az alapjogok lényeges tartalmát és az emberi méltóság sérthetetlenségét.
Az elnök hangsúlyozta: a magyar Alkotmánybíróság meggyőződése, hogy az ehhez hasonló kérdésekkel kapcsolatban a tagállamoknak érdemi párbeszédet kell egymással folytatniuk. Ezt a folyamatot kívánta Magyarország támogatni a V4-es alkotmánybírósági találkozó megszervezésével, amelynek legnagyobb vívmánya, hogy a visegrádi együttműködést egy újabb dimenzióval, az alkotmánybíróságok közötti szorosabb együttműködéssel bővítette.
Az Alkotmánybíróság által szervezett, budapesti konferencián a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák alkotmánybíróságok vezetői és tagjai vettek részt. A tanácskozás középpontjában az Európai Unió jogának és a tagállamok alkotmányos identitásának viszonya volt.
Az Európai Unió tagállamai a közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháztak az unióra, valamint kötelezettség terheli őket az uniós célok megvalósítását illetően. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szerint az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti, illetve alkotmányos identitását. Ez felveti azt a kérdést, hogy a tagállami alkotmányos szabályok egy részének érvényesülése megelőzheti-e az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét. A tagállami alkotmány és az uniós jog ütközése esetén vizsgálandó, hogy az adott szabály kapcsolatban áll-e a tagállam alkotmányos identitásával.
A konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter bevezető beszédét követően Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Ennek pontos tartalmát a testület esetről-esetre bontja ki az Alaptörvény alapján, így tavaly év végén született határozat egyelőre szimbolikusnak nevezhető. A döntés felsorol néhány, az alkotmányos identitás körébe sorolható elemet: ilyenek a szabadságjogok, a hatalommegosztás elve, a köztársasági államforma, a közjogi autonómiák tisztelete, a vallásszabadság, a törvényes hatalomgyakorlás, a parlamentarizmus, a jogegyenlőség, a bírói hatalom elismerése, és a velünk élő nemzetiségek védelme.
Pavel Rychetský, a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke kiemelte: az elmúlt száz évben drámai változások történtek a régióban, a közös örökség és történelem megerősítette a négy államot összekötő barátságot, összetartást. Remek elgondolás, hogy a visegrádi együttműködést az alkotmánybíróságok szintjére is kiterjesztették a találkozó megszervezésével. Hozzátette: bár az Unióban a közös európai identitás még utópia, „európai optimistának” tartja magát. Marianna Mochnáčová, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja elmondta: örömmel tett eleget a Szlovák Alkotmánybíróság a magyar fél meghívásának, mivel a két intézmény régóta remek kapcsolatot ápol. Mivel a Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus jogállam, az Uniónak feltételesen átadott hatáskörök csupán addig tekinthetőek átruházottnak, amíg az Unió semmilyen formában nem veszélyezteti a szlovák nemzeti szuverenitást és a jogállamiságot. Lech Morawski, Lengyelország Alkotmánybíróságának tagja kiemelte: Lengyelországban az alkotmányos identitással és az alkotmánybíróság szerepével kapcsolatos aktuális vita részben jogi, részben politikai természetű, és a lengyel alkotmány eltérő értelmezésén alapszik.
http://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/alkotmany-vagy-unios-jog-melyik-erosebb
2017. február 12., vasárnap
SulyokTamás: az alkotmányosság az élet, a józan ész győzelme a borzalmak felett
Az alkotmányosság nem más, mint az élet és a józan ész győzelme az olyan borzalmak felett, mint amilyeneket a budapesti civil lakossággal szemben hetvenkét éve elkövettek – mondta az Alkotmánybíróság elnöke a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett pénteki megemlékezésén, Budapesten.
Sulyok Tamás a Farkasréti temetőben, a második világháború budapesti polgári áldozatainak síremlékeinél tartott beszédében hangoztatta: a főváros ostroma intő történelmi példa arra, hogy az alkotmányosságnak, a jogállamnak nincs értelmes alternatívája.
Emlékeztetett arra, hogy a civil halálos áldozatok száma az óvatos becslések szerint is meghaladja ötvenezret. A háború borzalmai, a lakosság teljes kiszolgáltatottá tétele, legyilkolása, a nők megerőszakolása, az emberek kifosztása, sanyargatása semmilyen módon nem igazolható, józan értelemmel fel sem fogható – mondta.
Sulyok Tamás szerint a háború az alkotmányosság teljes tagadása, kegyetlen kiszolgálása a tébolyult hatalomnak, amely az emberi életet statisztikai számnak, az embert értéktelen tárgynak tekinti. Ezért, ha méltón akarunk emlékezni az ártatlanul meghaltakra, minden erőnkkel el kell ítélni és meg kell akadályozni a fegyverek legcsekélyebb térnyerését is – hangsúlyozta.
Kiemelte, tagadnunk kell a háborút mint a nagypolitikai érdekérvényesítés módját. Legyünk tudatában annak az áldott szerencsés állapotnak, hogy korunkban az alkotmányosság, nem pedig a háború szabályai határozzák meg mindennapjainkat – fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy - mint azt az alaptörvény is rögzíti - az emberi lét alapja a sérthetetlen emberi méltóság, és az élethez mindenkinek elidegeníthetetlen joga van. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége az is, hogy védelmezze az emberi életet, az emberi méltóság sérthetetlenségét – mondta.
Felidézte, hogy Budapest ostroma mintegy száz napig tartott, és ezalatt valamennyi híd, számos műemlék és közintézmény, valamint az ostrom által leginkább érintett belső-pesti és budai kerületekben a lakóépületek túlnyomó része is teljesen megsemmisült.
A Nemzeti Örökség Intézete által kiadott háttéranyagban az áll, hogy a Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két síremlék a Margit körúti Regent-házban, valamint egy Vitéz utcai és egy Fő utcai házban meghaltaknak állít emléket. Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, amelyek tömegsírokként százakat temettek maguk alá – írták.
Január 2-án történt az a robbanás, amely a Vitéz utca és a Fő utca kereszteződésének saroktelkein álló épületeket rombolta földig. Az áldozatok között volt Gulácsy Irén írónő is. Január 22-én történt a másik eset, amely szintén budai polgárok százainak az életét követelte. A Regent-ház helyiségeibe a németek 70-100 tonna lőszert rakodtak be, ez a készlet valószínűleg bombatalálatot kapott és földig rombolta az épületet, maga alá temetve több mint kétszáz embert – olvasható a dokumentumban.
Felidézték azt is, hogy az ostrom civileket tömegesen érintő tragédiáinak első helyszíne a november 4-én véletlenül felrobbanó Margit híd Pestet és a Margitszigetet összekötő szakasza volt. Mintegy nyolcszázan tartózkodtak a robbanás pillanatában a hídon, az áldozatok száma százakra tehető.
A megemlékezés végén az áldozatok sírján virágot helyezett el Sulyok Tamás mellett Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint az áldozatok családtagjai, hozzátartozói és a tragédiára emlékező diákok.
Budapest, 2017. február 10., péntek (MTI)
Sulyok Tamás a Farkasréti temetőben, a második világháború budapesti polgári áldozatainak síremlékeinél tartott beszédében hangoztatta: a főváros ostroma intő történelmi példa arra, hogy az alkotmányosságnak, a jogállamnak nincs értelmes alternatívája.
Emlékeztetett arra, hogy a civil halálos áldozatok száma az óvatos becslések szerint is meghaladja ötvenezret. A háború borzalmai, a lakosság teljes kiszolgáltatottá tétele, legyilkolása, a nők megerőszakolása, az emberek kifosztása, sanyargatása semmilyen módon nem igazolható, józan értelemmel fel sem fogható – mondta.
Sulyok Tamás szerint a háború az alkotmányosság teljes tagadása, kegyetlen kiszolgálása a tébolyult hatalomnak, amely az emberi életet statisztikai számnak, az embert értéktelen tárgynak tekinti. Ezért, ha méltón akarunk emlékezni az ártatlanul meghaltakra, minden erőnkkel el kell ítélni és meg kell akadályozni a fegyverek legcsekélyebb térnyerését is – hangsúlyozta.
Kiemelte, tagadnunk kell a háborút mint a nagypolitikai érdekérvényesítés módját. Legyünk tudatában annak az áldott szerencsés állapotnak, hogy korunkban az alkotmányosság, nem pedig a háború szabályai határozzák meg mindennapjainkat – fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy - mint azt az alaptörvény is rögzíti - az emberi lét alapja a sérthetetlen emberi méltóság, és az élethez mindenkinek elidegeníthetetlen joga van. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége az is, hogy védelmezze az emberi életet, az emberi méltóság sérthetetlenségét – mondta.
Felidézte, hogy Budapest ostroma mintegy száz napig tartott, és ezalatt valamennyi híd, számos műemlék és közintézmény, valamint az ostrom által leginkább érintett belső-pesti és budai kerületekben a lakóépületek túlnyomó része is teljesen megsemmisült.
A Nemzeti Örökség Intézete által kiadott háttéranyagban az áll, hogy a Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két síremlék a Margit körúti Regent-házban, valamint egy Vitéz utcai és egy Fő utcai házban meghaltaknak állít emléket. Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, amelyek tömegsírokként százakat temettek maguk alá – írták.
Január 2-án történt az a robbanás, amely a Vitéz utca és a Fő utca kereszteződésének saroktelkein álló épületeket rombolta földig. Az áldozatok között volt Gulácsy Irén írónő is. Január 22-én történt a másik eset, amely szintén budai polgárok százainak az életét követelte. A Regent-ház helyiségeibe a németek 70-100 tonna lőszert rakodtak be, ez a készlet valószínűleg bombatalálatot kapott és földig rombolta az épületet, maga alá temetve több mint kétszáz embert – olvasható a dokumentumban.
Felidézték azt is, hogy az ostrom civileket tömegesen érintő tragédiáinak első helyszíne a november 4-én véletlenül felrobbanó Margit híd Pestet és a Margitszigetet összekötő szakasza volt. Mintegy nyolcszázan tartózkodtak a robbanás pillanatában a hídon, az áldozatok száma százakra tehető.
A megemlékezés végén az áldozatok sírján virágot helyezett el Sulyok Tamás mellett Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint az áldozatok családtagjai, hozzátartozói és a tragédiára emlékező diákok.
Budapest, 2017. február 10., péntek (MTI)
2017. február 9., csütörtök
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem lehet újságírókat kirakni a parlamentből
Horváth Bence
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden döntött így egy macedón ügyben: e szerint nem lehet erővel eltávolítani újságírókat a parlament épületéből. A döntés értelmében elfogadhatatlan, hogy újságírókat távolítsanak el olyan területekről, ahol a közérdeklődésre számot tartó események történnek, ha nem áll fenn olyan valós veszély, ami tényleg az újságírók vagy a köz biztonságát fenyegetné.
A mostani ítélet egy 2012-es ügyre nyúlik vissza: az év decemberében zajlott a költségvetés vitája a macedón parlamentben, és heves vita bontakozott ki kormánypárti és ellenzéki képviselők között. Az ellenzéki képviselők egy csoportja elkezdte megzavarni az ülést, mire a levezető elnök a hatóságok segítségét kérte, aminek az eredménye az lett, hogy nem csak ellenzéki képviselőket, de az eseményeket a karzatról figyelő újságírókat is kivezették az épületből.
Hat újságíró a macedón bíróságon támadta meg a lépést, de miután minden fórumon visszautasították őket, az Emberi Jogok Európai Bírósága
fordultak. Az újságírók szerint azzal, hogy erőszakkal eltávolították őket az épületből, közérdek sérült, hiszen a médiafogyasztók nem juthattak hozzá fontos információkhoz és sérült az újságírók szólásszabadsága is. A Bíróság egyetértett a keresettel, az ítélet szerint eltávolításuk miatt nem volt lehetőségük első kézből tájékozódni a parlamentbeli eseményekről. Az újságírók keresetét a MLDI és a Media Development Center képviselte, az MDLI jogi vezetője szerint világszerte több országban tapasztalt jelenség, hogy a kormányok számos módszerrel próbálják megakadályozni az újságírókat, hogy a parlamentből tudósítsanak.
Ez a helyzet jelenleg Magyarországon is, ahol a 444 teljes szerkesztősége ki van tiltva a Parlamentből. Erről épp nemrég írtunk hosszabban:
https://444.hu/2017/02/02/kover-laszlo-nagy-gyozelme-mivel-honapok-ota-ki-vagyunk-tiltva-a-parlamentbol-igy-meg-matematikai-eselyunk-sem-volt-kerdezni-orban-es-putyin-sajtotajekoztatojan
(Disclaimer: az MLDI jelenleg a 444 szerkesztőségét is képviseli egy ügyben Strasbourgban.)
Javítás: a cikk korábbi verziójában Európai Bíróságot írtunk, holott az Emberi Jogok Európai Bírósága döntött a kérdésben. A hibáért elnézést kérünk.
(via MediaDefence)
https://444.hu/2017/02/09/az-europai-birosag-szerint-nem-lehet-ujsagirokat-kirakni-a-parlamentbol?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=az-europai-birosag-szerint-nem-lehet-ujsagirokat-kirakni-a-parlamentbol
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden döntött így egy macedón ügyben: e szerint nem lehet erővel eltávolítani újságírókat a parlament épületéből. A döntés értelmében elfogadhatatlan, hogy újságírókat távolítsanak el olyan területekről, ahol a közérdeklődésre számot tartó események történnek, ha nem áll fenn olyan valós veszély, ami tényleg az újságírók vagy a köz biztonságát fenyegetné.
A mostani ítélet egy 2012-es ügyre nyúlik vissza: az év decemberében zajlott a költségvetés vitája a macedón parlamentben, és heves vita bontakozott ki kormánypárti és ellenzéki képviselők között. Az ellenzéki képviselők egy csoportja elkezdte megzavarni az ülést, mire a levezető elnök a hatóságok segítségét kérte, aminek az eredménye az lett, hogy nem csak ellenzéki képviselőket, de az eseményeket a karzatról figyelő újságírókat is kivezették az épületből.
Hat újságíró a macedón bíróságon támadta meg a lépést, de miután minden fórumon visszautasították őket, az Emberi Jogok Európai Bírósága
fordultak. Az újságírók szerint azzal, hogy erőszakkal eltávolították őket az épületből, közérdek sérült, hiszen a médiafogyasztók nem juthattak hozzá fontos információkhoz és sérült az újságírók szólásszabadsága is. A Bíróság egyetértett a keresettel, az ítélet szerint eltávolításuk miatt nem volt lehetőségük első kézből tájékozódni a parlamentbeli eseményekről. Az újságírók keresetét a MLDI és a Media Development Center képviselte, az MDLI jogi vezetője szerint világszerte több országban tapasztalt jelenség, hogy a kormányok számos módszerrel próbálják megakadályozni az újságírókat, hogy a parlamentből tudósítsanak.
Ez a helyzet jelenleg Magyarországon is, ahol a 444 teljes szerkesztősége ki van tiltva a Parlamentből. Erről épp nemrég írtunk hosszabban:
https://444.hu/2017/02/02/kover-laszlo-nagy-gyozelme-mivel-honapok-ota-ki-vagyunk-tiltva-a-parlamentbol-igy-meg-matematikai-eselyunk-sem-volt-kerdezni-orban-es-putyin-sajtotajekoztatojan
(Disclaimer: az MLDI jelenleg a 444 szerkesztőségét is képviseli egy ügyben Strasbourgban.)
Javítás: a cikk korábbi verziójában Európai Bíróságot írtunk, holott az Emberi Jogok Európai Bírósága döntött a kérdésben. A hibáért elnézést kérünk.
(via MediaDefence)
https://444.hu/2017/02/09/az-europai-birosag-szerint-nem-lehet-ujsagirokat-kirakni-a-parlamentbol?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=az-europai-birosag-szerint-nem-lehet-ujsagirokat-kirakni-a-parlamentbol
2017. február 6., hétfő
Sulyok Tamás: az AB-ben nincsenek szekértáborok
A kollektív bíráskodás titka a türelem, az egymásra figyelés és a kompromisszumkészség, ebben pedig az elnöknek kell élen járnia - mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) novemberben megválasztott elnöke az MTI-nek. Az elnök jelezte, szeretne nyitni a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma.
Tizenöt olyan kvalitású jogásznak, mint aki az AB-t alkotja, egy ügyben legalább tizenötféle véleménye van. A sok évtizedes munkával kialakított szakmai meggyőződések kölcsönös tiszteletben tartásával kell megkeresni a közös nevezőt, hogy létrejöhessen a döntéshez szükséges meggyőző többség - fogalmazott az AB elnöke. A testületben voltak és vannak is komoly szakmai viták, de szekértáborok jellemzően nincsenek, ezt jelzi az is, hogy általában ügyről ügyre változik a különvélemények megfogalmazóinak személye - tette hozzá.
Az elnök jelezte, szeretne nyitni a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma. A nem jogász közvéleménynek több lehetőséget kell adni, hogy megismerhesse a konkrét alkotmánybírósági jogvédelem eredményeit - mondta Sulyok Tamás, aki több évtizedes ügyvédi praxissal a háta mögött azt vallja, hogy fontos az egyedi jogvédelem, a kisemberek problémája.
A rendszerváltás idején létrejött AB a társadalom számára évekig a pártállami önkényt felváltó új, jogállami korszak emblematikus intézményét jelentette - idézte fel. A jelenlegi AB-nak azonban már alapvetően más társadalmi funkciói vannak. Van egy, az értelmezést segítő preambulumot is tartalmazó Alaptörvényünk, amelyet a szakma természetesen bírálhat, de az AB elnökének nem ez a dolga, hanem az, hogy megvédje, hiszen erre esküdött fel - mondta Sulyok Tamás. Az AB felelős az Alaptörvény védelméért, de az alapjogokat a bíróságokkal karöltve védelmezi, a széles értelemben vett alkotmányosság, jogállamiság megóvása pedig az egész jogászi hivatásrend, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok, közjegyzők közös munkájának eredménye – hangsúlyozta.
Az utóbbi időszak AB-döntései közül az elnök kiemelt két, az államfő indítványára hozott, szinte egyhangú döntést. Az egyik a védett természeti területek természetvédelmi célú vagyonkezelését óvta meg, a másik a jegybank alapítványaira vonatkozó adatok közérdekűségét rögzítette. Ezen kívül az ombudsman betelepítési kvótákkal kapcsolatos indítványára adott alkotmányértelmezést említette, amely az ország uniós tagságának, illetve szuverenitásának és alkotmányos identitásának alapvető összefüggéseit vizsgálva rámutatott: az ország nem szuverenitást, csupán hatásköröket adott át az EU-nak.
Az AB elnöke hangsúlyozta: az Alaptörvény és az uniós jog viszonya fontos nemzeti ügy, és az erről szóló döntés teljes mértékben összhangban áll a német és még tucatnyi másik uniós tagállam alkotmánybíróságának döntéseivel. Hozzáfűzte: az európai alkotmányosság többszintű, a tagállami alkotmánybíróságok a nemzeti alkotmányokat védelmezik, a strasbourgi bíróság a nemzetközi egyezménybe foglalt alapvető emberi jogok, az Európai Unió Bírósága, a luxembourgi székhelyű EUB pedig az uniós normák felett őrködik. Ezen intézmények között ideális esetben párbeszéd zajlik - hívta fel a figyelmet. Aktualitása miatt az AB nemzetközi kapcsolatai közül a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok közötti együttműködést emelte ki. Ennek keretében kerül sor a V4-ek alkotmánybíróságainak háromnapos konferenciájára, amelyet február közepén Budapesten rendeznek meg – jelezte.
Az AB munkaterhéről szólva az elnök elmondta: 2012 óta az ügyek túlnyomó többsége egy éven belül véget ér. Évente hozzávetőleg ezer alkotmányjogi panasz érkezik a testülethez, de kétharmaduk nem alkalmas arra, hogy előadó alkotmánybíróhoz kerüljön. 2015-ben 364 ügyet fejeztek be, 2016-ban 355-öt - ismertette az elnök. Hozzátette, hogy a bírói kezdeményezés intézménye szintén rendkívül fontos az alapjogvédelem szempontjából. 2015-ben 65, 2016-ban 64 ilyen indítvány érkezett az AB-hez. Az államfő és az ombudsman mellett a Kúria elnöke is élt indítványozási jogával. A Kúria elnöke például utólagos normakontrollt kért a titkosszolgálati eszközök bírákkal szembeni alkalmazhatóságának szabályai ügyében.
Sulyok Tamás elmondta: távoli rokona apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, az 1931-ben megjelent Fekete kolostor a szerző első világháborús, éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit örökíti meg. Az AB-elnök hozzátette: büszke felmenőire, akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki kell állni magunkért, a meggyőződésünkért.
Sulyok Tamás 1956-ban született, a szegedi József Attila Tudományegyetem szerzett jogi diplomát, majd az ELTE jogi továbbképző intézetében európai jogi szakjogász képesítést. PhD-fokozatát 2013-ban az ügyvédség alkotmányos helyzetét tárgyaló értekezésével szerezte meg. Több mint egy évtizede a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. Volt bírósági fogalmazó, jogtanácsos, ügyvéd és több mint egy évtizeden át Ausztria tiszteletbeli konzulja. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta meg alkotmánybírónak, 2015 áprilisa óta az Ab elnökhelyettese, 2016 áprilisa óta pedig - Lenkovics Barnabás korábbi elnök megbízatásának lejárta óta - ő gyakorolta az Ab elnöki jogköreit. Az AB elnökévé 2016 novemberében választotta az Országgyűlés.
(MTI)
Tizenöt olyan kvalitású jogásznak, mint aki az AB-t alkotja, egy ügyben legalább tizenötféle véleménye van. A sok évtizedes munkával kialakított szakmai meggyőződések kölcsönös tiszteletben tartásával kell megkeresni a közös nevezőt, hogy létrejöhessen a döntéshez szükséges meggyőző többség - fogalmazott az AB elnöke. A testületben voltak és vannak is komoly szakmai viták, de szekértáborok jellemzően nincsenek, ezt jelzi az is, hogy általában ügyről ügyre változik a különvélemények megfogalmazóinak személye - tette hozzá.
Az elnök jelezte, szeretne nyitni a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma. A nem jogász közvéleménynek több lehetőséget kell adni, hogy megismerhesse a konkrét alkotmánybírósági jogvédelem eredményeit - mondta Sulyok Tamás, aki több évtizedes ügyvédi praxissal a háta mögött azt vallja, hogy fontos az egyedi jogvédelem, a kisemberek problémája.
A rendszerváltás idején létrejött AB a társadalom számára évekig a pártállami önkényt felváltó új, jogállami korszak emblematikus intézményét jelentette - idézte fel. A jelenlegi AB-nak azonban már alapvetően más társadalmi funkciói vannak. Van egy, az értelmezést segítő preambulumot is tartalmazó Alaptörvényünk, amelyet a szakma természetesen bírálhat, de az AB elnökének nem ez a dolga, hanem az, hogy megvédje, hiszen erre esküdött fel - mondta Sulyok Tamás. Az AB felelős az Alaptörvény védelméért, de az alapjogokat a bíróságokkal karöltve védelmezi, a széles értelemben vett alkotmányosság, jogállamiság megóvása pedig az egész jogászi hivatásrend, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok, közjegyzők közös munkájának eredménye – hangsúlyozta.
Az utóbbi időszak AB-döntései közül az elnök kiemelt két, az államfő indítványára hozott, szinte egyhangú döntést. Az egyik a védett természeti területek természetvédelmi célú vagyonkezelését óvta meg, a másik a jegybank alapítványaira vonatkozó adatok közérdekűségét rögzítette. Ezen kívül az ombudsman betelepítési kvótákkal kapcsolatos indítványára adott alkotmányértelmezést említette, amely az ország uniós tagságának, illetve szuverenitásának és alkotmányos identitásának alapvető összefüggéseit vizsgálva rámutatott: az ország nem szuverenitást, csupán hatásköröket adott át az EU-nak.
Az AB elnöke hangsúlyozta: az Alaptörvény és az uniós jog viszonya fontos nemzeti ügy, és az erről szóló döntés teljes mértékben összhangban áll a német és még tucatnyi másik uniós tagállam alkotmánybíróságának döntéseivel. Hozzáfűzte: az európai alkotmányosság többszintű, a tagállami alkotmánybíróságok a nemzeti alkotmányokat védelmezik, a strasbourgi bíróság a nemzetközi egyezménybe foglalt alapvető emberi jogok, az Európai Unió Bírósága, a luxembourgi székhelyű EUB pedig az uniós normák felett őrködik. Ezen intézmények között ideális esetben párbeszéd zajlik - hívta fel a figyelmet. Aktualitása miatt az AB nemzetközi kapcsolatai közül a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok közötti együttműködést emelte ki. Ennek keretében kerül sor a V4-ek alkotmánybíróságainak háromnapos konferenciájára, amelyet február közepén Budapesten rendeznek meg – jelezte.
Az AB munkaterhéről szólva az elnök elmondta: 2012 óta az ügyek túlnyomó többsége egy éven belül véget ér. Évente hozzávetőleg ezer alkotmányjogi panasz érkezik a testülethez, de kétharmaduk nem alkalmas arra, hogy előadó alkotmánybíróhoz kerüljön. 2015-ben 364 ügyet fejeztek be, 2016-ban 355-öt - ismertette az elnök. Hozzátette, hogy a bírói kezdeményezés intézménye szintén rendkívül fontos az alapjogvédelem szempontjából. 2015-ben 65, 2016-ban 64 ilyen indítvány érkezett az AB-hez. Az államfő és az ombudsman mellett a Kúria elnöke is élt indítványozási jogával. A Kúria elnöke például utólagos normakontrollt kért a titkosszolgálati eszközök bírákkal szembeni alkalmazhatóságának szabályai ügyében.
Sulyok Tamás elmondta: távoli rokona apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, az 1931-ben megjelent Fekete kolostor a szerző első világháborús, éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit örökíti meg. Az AB-elnök hozzátette: büszke felmenőire, akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki kell állni magunkért, a meggyőződésünkért.
Sulyok Tamás 1956-ban született, a szegedi József Attila Tudományegyetem szerzett jogi diplomát, majd az ELTE jogi továbbképző intézetében európai jogi szakjogász képesítést. PhD-fokozatát 2013-ban az ügyvédség alkotmányos helyzetét tárgyaló értekezésével szerezte meg. Több mint egy évtizede a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. Volt bírósági fogalmazó, jogtanácsos, ügyvéd és több mint egy évtizeden át Ausztria tiszteletbeli konzulja. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta meg alkotmánybírónak, 2015 áprilisa óta az Ab elnökhelyettese, 2016 áprilisa óta pedig - Lenkovics Barnabás korábbi elnök megbízatásának lejárta óta - ő gyakorolta az Ab elnöki jogköreit. Az AB elnökévé 2016 novemberében választotta az Országgyűlés.
(MTI)
2017. február 1., szerda
Sürgősségi rendelettel módosították a román büntető törvénykönyvet - A hivatali visszaélés bűntette is változott
Jogi Fórum / MTI
Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a román kormány a büntető törvénykönyvet és bűnügyi perrendtartást, egyebek között megváltoztatva a hivatali visszaélés meghatározását - jelentette be a kormányülés után Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A miniszter a sajtótájékoztatón nem ismertette szó szerint a rendeletet, csak annyit mondott róla, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntésekhez igazítják a büntetőjogot, és a kéthetes társadalmi vita során megfogalmazott észrevételeket is figyelembe vették.
Újságírói kérdésre válaszolva Iordache elismerte, hogy a közvitára bocsátott változathoz képest a rendeletbe bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a "jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása". Arra a kérdésre, hogy ezzel saját magát akarta-e bebiztosítani a kabinet az ellen, hogy a törvénykönyv puccsszerű megváltoztatása miatt bűnpártolással vádolják, a miniszter nem volt hajlandó válaszolni.
Iordache arra a kérdésre is kitérő választ adott, miért volt szükség sürgősségi rendeletre: szerinte a jogszabályok időszerűségéről a kormány hivatott dönteni.
Másik újdonsága a rendeletnek, hogy ezentúl - másodfokú rokonságig - nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. Benne maradt a tervezetben az az előírás, miszerint a 200 ezer lejnél (14 millió forint) kisebb kárt okozó hivatali visszaélésért nem lehet büntető eljárást indítani: ezekben az esetekben polgári per keretében bírságot szabhat ki és akár annak behajtását is elrendelheti a bíróság - magyarázta a miniszter.
A román ellenzéki sajtó szerint most már mindegy, hogy a sürgősségi rendeletet utólag módosítja-e vagy elveti a törvényhozás, ha a rendelet akár csak néhány óráig is érvénybe lép, akkor a büntetőperekben a vádlott számára kedvezőbb jog elve szerint, a módosított törvénykönyv alapján kell majd ítélkezni. Iordache közölte, a módosítás a közlönyben való megjelentetésekor azonnal hatályba lép.
A kabinet emellett közkegyelemről szóló törvénytervezetet fogadott el, amit a parlament elé terjeszt. A miniszter szerint a kormány közkegyelmi kezdeményezéssel és egy másik, kedden elfogadott törvénytervezettel azt akarja megelőzni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgynevezett pilótaítéletet fogadjon el Románia ellen, amelynek alapján futószalagon kapnának kártérítést az embertelen börtönviszonyokra panaszkodó elítéltek.
Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a - jobboldali ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált - büntetőjogi tervezetek ügyében.
Klaus Iohannis román államfő szerint a jogállamiságot érte súlyos támadás a korrupcióellenes harc ellenfelei részéről. "Ma a jogállam gyásznapja van" - írta Iohannis kedd éjszaka közzétett Facebook-bejegyzésében.
Kifejtette: a PSD-ALDE-kormány a román igazságszolgáltatásban több tízezer "bátor és tisztességes" dolgozójának munkáját semmisítette meg, és több millió románt fosztottak meg attól a reménytől, hogy egy Európában is tisztelt országban éljen.
Az elnök hozzátette: mandátuma hátralévő részében azért fog küzdeni, hogy "helyreállítása" a jogállamiságot Romániában.
A bukaresti kormány székháza előtt kedd éjjel több ezer tüntető gyűlt össze a kabinet lemondását követelve, azzal vádolva a kormányt, hogy a törvénykönyv módosításával a korrupt politikusokat mentette meg a felelősségre vonástól. A kormány épületét gyakorlatilag körülvették a tüntetők, de azt nem tudni, hogy a Sorin Grindeanu vezette kabinet tagjai bent rekedtek-e az épületben.
Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Nagyszebenben és Konstancán is több százan vonultak utcára a kormány lemondását követelve.
Raluca Turcan a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke bűnszövetkezetnek nevezte a PSD-t, amely szerinte pártelnökük (Liviu Dragnea) és más, korrupcióért bűnvádi eljárás alatt álló politikusok "tisztára mosása" érdekében az "éj leple alatt" módosította a büntetőjogot.
A PNL bizalmatlansági indítványt akar beterjeszteni a kormány ellen.
http://www.jogiforum.hu/hirek/37195
Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a román kormány a büntető törvénykönyvet és bűnügyi perrendtartást, egyebek között megváltoztatva a hivatali visszaélés meghatározását - jelentette be a kormányülés után Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A miniszter a sajtótájékoztatón nem ismertette szó szerint a rendeletet, csak annyit mondott róla, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntésekhez igazítják a büntetőjogot, és a kéthetes társadalmi vita során megfogalmazott észrevételeket is figyelembe vették.
Újságírói kérdésre válaszolva Iordache elismerte, hogy a közvitára bocsátott változathoz képest a rendeletbe bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a "jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása". Arra a kérdésre, hogy ezzel saját magát akarta-e bebiztosítani a kabinet az ellen, hogy a törvénykönyv puccsszerű megváltoztatása miatt bűnpártolással vádolják, a miniszter nem volt hajlandó válaszolni.
Iordache arra a kérdésre is kitérő választ adott, miért volt szükség sürgősségi rendeletre: szerinte a jogszabályok időszerűségéről a kormány hivatott dönteni.
Másik újdonsága a rendeletnek, hogy ezentúl - másodfokú rokonságig - nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. Benne maradt a tervezetben az az előírás, miszerint a 200 ezer lejnél (14 millió forint) kisebb kárt okozó hivatali visszaélésért nem lehet büntető eljárást indítani: ezekben az esetekben polgári per keretében bírságot szabhat ki és akár annak behajtását is elrendelheti a bíróság - magyarázta a miniszter.
A román ellenzéki sajtó szerint most már mindegy, hogy a sürgősségi rendeletet utólag módosítja-e vagy elveti a törvényhozás, ha a rendelet akár csak néhány óráig is érvénybe lép, akkor a büntetőperekben a vádlott számára kedvezőbb jog elve szerint, a módosított törvénykönyv alapján kell majd ítélkezni. Iordache közölte, a módosítás a közlönyben való megjelentetésekor azonnal hatályba lép.
A kabinet emellett közkegyelemről szóló törvénytervezetet fogadott el, amit a parlament elé terjeszt. A miniszter szerint a kormány közkegyelmi kezdeményezéssel és egy másik, kedden elfogadott törvénytervezettel azt akarja megelőzni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgynevezett pilótaítéletet fogadjon el Románia ellen, amelynek alapján futószalagon kapnának kártérítést az embertelen börtönviszonyokra panaszkodó elítéltek.
Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a - jobboldali ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált - büntetőjogi tervezetek ügyében.
Klaus Iohannis román államfő szerint a jogállamiságot érte súlyos támadás a korrupcióellenes harc ellenfelei részéről. "Ma a jogállam gyásznapja van" - írta Iohannis kedd éjszaka közzétett Facebook-bejegyzésében.
Kifejtette: a PSD-ALDE-kormány a román igazságszolgáltatásban több tízezer "bátor és tisztességes" dolgozójának munkáját semmisítette meg, és több millió románt fosztottak meg attól a reménytől, hogy egy Európában is tisztelt országban éljen.
Az elnök hozzátette: mandátuma hátralévő részében azért fog küzdeni, hogy "helyreállítása" a jogállamiságot Romániában.
A bukaresti kormány székháza előtt kedd éjjel több ezer tüntető gyűlt össze a kabinet lemondását követelve, azzal vádolva a kormányt, hogy a törvénykönyv módosításával a korrupt politikusokat mentette meg a felelősségre vonástól. A kormány épületét gyakorlatilag körülvették a tüntetők, de azt nem tudni, hogy a Sorin Grindeanu vezette kabinet tagjai bent rekedtek-e az épületben.
Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Nagyszebenben és Konstancán is több százan vonultak utcára a kormány lemondását követelve.
Raluca Turcan a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke bűnszövetkezetnek nevezte a PSD-t, amely szerinte pártelnökük (Liviu Dragnea) és más, korrupcióért bűnvádi eljárás alatt álló politikusok "tisztára mosása" érdekében az "éj leple alatt" módosította a büntetőjogot.
A PNL bizalmatlansági indítványt akar beterjeszteni a kormány ellen.
http://www.jogiforum.hu/hirek/37195
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)