Orbánék amerikai csapdába sétálhattak bele, amikor beengedték Pharaont Magyarországra

2014 októberében vízumkérelmet adott be Magyarországra Ghaith Pharaon.
Aztán a terrorizmus finanszírozásával vádolt, körözött bankár lázasan üzletelni kezdett Tiborcz Istvánhoz és a magyar államhoz kötődő cégekkel.
Majd a magyar választók is megtudták, hogy Pharaon nagyon sötét figura, és Orbán elkezdte hajtogatni, hogy amerikai titkosszolgálati játszma zajlik a háttérben.
Az a durva, hogy még az is lehet, hogy Orbánnak igaza van.
Ha így van, akkor az amerikaiak ravasz csapdát állítottak Orbánéknak, Tiborcz István pedig úgy lépett bele, mintha nem lenne holnap.
Orbán Viktor még októberben azt mondta a parlamentben, hogy Ghaith Pharaon szaúdi üzletember körül
amerikai titkosszolgálati játszma zajlik.
A miniszterelnök egy MSZP-s kérdésre válaszolt így, és a téma azért jött fel, mert az FBI és az Interpol által is körözött Pharaon villát vásárolt Orbán XII. kerületi házával szemközt. A pénzmosással, terrorizmus támogatásával, vesztegetéssel, illegális bevándorlás elősegítésével és nukleáris technológiával való visszaéléssel is vádolt szaúdi bankár korábban bőszen üzletelt Tiborcz Istvánhoz köthető cégekkel és a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is.
Orbán és a kormány egy ideig ragaszkodott hozzá, hogy Pharaon nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára, most viszont már úgy tűnik, mintha kihátráltak volna ebből, és csak annyit mondanak, hogy a bankár már nem tartózkodik Magyarországon.
De bármennyire is gyanús meg sötét figura is ez a Pharaon, és bármekkorát is hibáztak a magyar titkosszolgálatok, hogy a miniszterelnök és a családja közelébe engedték ezt az embert,
jó esély van arra is, hogy Orbán joggal emleget amerikai titkosszolgálati játszmát a háttérben.
A törvényen kívüli bank strómanja
Ghaith Pharaon a hetvenes években tűnt fel az Egyesült Államokban, amikor megvett két amerikai bankot. A sajtó gyakran foglalkozott vele, mert a szaúdi milliárdos kifejezetten érdekes figura: Pharaon volt az egyik első közel-keleti milliárdos, aki hivalkodó életmódjával az amerikaiaknak is bemutatta, milyen gazdag is az arab olajországok elitje.
A 90-es években azonban kiderült, hogy Ghaith Pharaon mesés gazdagsága egy BCCI nevű bankból érkezett. Pharaon ugyanis már a nyolcvanas években kiesett a szaúdi uralkodócsalád bizalmából, onnantól kezdve főleg a BCCI alapítójának, a pakisztáni Aga Hasszán Abedinek volt a legfontosabb strómanja. A bankárt Abedi mozgatta. Pharaon Abedi parancsára vette meg a két amerikai bankot is, és azokat nem ő, hanem a BCCI irányította. Egy 1988-as BCCI-s auditjelentés szerint Ghaith Pharaon és testvére, a nagy playboy hírében álló Wabel Pharaon legalább 228 millió dollárnyi személyi kölcsönt kaptak a BCCI-től mindenféle fedezet nélkül, és ezeket nem is törlesztették.
A BCCI-ről a kilencvenes évek elején kiderült, hogy igazából nem is bank, inkább egy nemzetközi bűnszervezet és a világ legnagyobb piramisjátéka. Vezetői fegyverkereskedelemben, nukleáris technológia kereskedelmében és drogkereskedelemben is érintettek voltak, és hogy ez ne derüljön ki, évtizedeken át amerikai, angol, pakisztáni, francia, luxemburgi, kajmán-szigeteki, panamai és koreai hivatalnokokat fizettek le. A több mint 70 országban, ahová a BCCI betette a lábát, többnyire vesztegetéssel tartotta távol magától a hatóságokat.
1988-ban egy Pablo Escobar elleni amerikai akció során kiderült, hogy a BCCI floridai fiókjai nyakig sárosak, nemcsak Escobar drogbevételeit kezelik, de Manuel Noriega, a szankciókkal sújtott panamai diktátor pénzét is mossák. Ráadásul a BCCI-vel kapcsolatba kerülő amerikai beépített ügynökök számára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a BCCI az egész világon hasonlóan sötét üzletekben utazik.
Mindenki nagy meglepetésére azonban az ügyből nem lett semmi, a BCCI néhány floridai vezetőjét lecsukták, de még a tárgyalást sem előzetesben kellett várniuk, hanem maradhattak a luxuslakásaikban. Később pedig az amerikai hatóságok
eltüntették a BCCI elleni bizonyítékokat.
1991-ben és 1992-ben végül a mindenre elszánt New York-i ügyészség, egy maroknyi bátor újságíró és az amerikai központi bank néhány ellenőre miatt mégis botrány kerekedett, és a BCCI lelepleződött. A bankot ekkor már Nagy-Britanniában is szorongatták, könyvvizsgálói jelentések ugyanis kiderítették, hogy több milliárd dollár hiányzik a BCCI könyveléséből, és hogy a bankon belül működött egy kifejezetten bűnözőknek fenntartott privátbanki részleg is.
Pakisztántól Washingtonig
De hogy miért kellett a floridai ügy után négy év ahhoz, hogy Amerikában kirobbanjon a BCCI-botrány, azt csak a BCCI történetének ismeretében lehet megérteni.
Aga Hasszán Abedi a hetvenes évek elején alapította a bankot, és kezdetben a BCCI kizárólag azért volt felelős, hogy a Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó pakisztáni munkások fizetését hazautalja. Abedi erre Abu-Dhabi emírjétől kapott megbízást, és mivel a BCCI-nek nem volt versenytársa ezen a piacon, a pakisztáni munkások pénzének féllegális kezelésével hamar komoly tőkét halmozott fel a bank.
Az igazi aranykor azonban a hetvenes évek végén jött el. Az iráni sah majd a 79-ben hatalomra kerülő forradalmi kormány egyre súlyosabban büntette a droggal kapcsolatos bűncselekményeket, ezért pedig az Afganisztánból induló drogcsempész-útvonalak többsége az afgán-irániról fokozatosan az afgán-pakisztáni határra helyeződött.
Ez nagyon jól jött Fazle Haq altábornagynak, aki Pakisztán észak-keleti határmenti régiójának kormányzójaként átvette az irányítást a fő csempészútvonalak fölött. Haq már a hetvenes évek közepén feltűnt Abedi mellett a BCCI irányítói között, a drogbevételek növekedése pedig csak kiterjesztette a befolyását. Természetesen a drogpénzek is a BCCI-be vándoroltak.
Az amerikai külügynél többen is elképedve figyelték Haq mesterkedéseit, de az USA a nyolcvanas éveben sem tett semmit a katonatiszt hatalmának megtörése érdekében.
Az altábornagy ugyanis a CIA embere volt.
Haq azért volt fontos az amerikaiaknak, mert a drog mellett ő felelt az Afganisztánba irányuló fegyvercsempészetért is, ezek a fegyvercsempész útvonalak pedig kulcsfontosságúak voltak az amerikaiaknak, akik fegyverrel látták el a megszálló szovjetek ellen harcoló afganisztáni mudzsahedeket. Ennek az akciónak végül nagy szerepe volt a szovjet hadsereg és a szovjet gazdaság kivéreztetésében, így pedig siettette a Szovjetunió összeomlását is. Az amerikaiak azonban csak Haq támogatásával tudtak fegyvert szállítani az afgán harcosoknak. Ezért a segítségért cserébe pedig szemet hunytak az altábornagy drogcsempész ügyei fölött.
Az így megerősödő BCCI aztán sorra nyitotta az irodáit szerte a világon, a bank titokzatossága, átláthatatlansága és a pénzügyi szabályok folyamatos áthágása pedig egyre több bűnöző számára tette vonzóvá a BCCI szolgáltatásait. De nemcsak bűnözők keresték a bankot, rengeteg titkosszolgálat is tartott pénzt a BCCI-ben, hogy észrevétlenül finanszírozhassa akcióit bárhol a világon.
A CIA a BCCI elleni vizsgálat idején nyíltan el is ismerte, hogy több nemzetközi titkos akcióját is a bankon keresztül intézte, de az is kiderült, hogy Izrael is a BCCI közvetítésével bonyolította az arab országokba irányuló, egyébként tiltott fegyvereladásait. Sőt, egy 1988-as Price Waterhouse jelentés szerint
még a Magyar Nemzeti Bank is komoly összeget parkoltatott a BCCI brit irodájánál,
igaz, sem a britek, sem az amerikaiak nem tudták kideríteni, hogy pontosan milyen kapcsolat volt a Magyar Népköztársaság kormánya és a BCCI vezetői között, és hogy az MNB mire használta a BCCI-nél tartott 15 millió dollárt.
A BCCI tehát legkésőbb Haq altábornagy feltűnésekor összefonódott a CIA-val, sőt
a bank alapítói körül is ott legyeskedett már 1972-ben a CIA szaúd-arábiai főnöke, egy Raymond Close nevű ügynök.
Annyi biztos, hogy a bank évtizedeken át segített elrejteni az amerikai kormányzat kínosabb üzleteit, többek közt azokat is, amiket Szaddám Husszein rendszerével vagy a nigériai kormánnyal bonyolítottak.
A BCCI vezetői nagy gondot fordítottak arra is, hogy az amerikai vezetők mindig szimpátiával viszonyuljanak a bankhoz. 1977-ben, amikor Jimmy Carter demokrata jelöltként megnyerte az elnökválasztást, sokan pletykáltak róla, hogy a Carter-kampány egyik fő finanszírozója a BCCI volt. Annyi biztos, hogy Carter beiktatása után, 1978 januárjában, Aga Hasszán Abedi, a BCCI alapítója fizette ki Carter elnök georgiai mogyorófarmjának adósságát a National Bank of Georgia felé. A National Bank of Georgiát pedig épp ekkor vette meg Carter egyik közeli üzlettársától Ghaith Pharaon.
Pharaon és Abedi abemesélték a Carter-adminisztráció hatóságainak, hogy a National Bank of Georgia teljesen függetlenül működik majd a BCCI-től, de 1991-ben kiderült, hogy Pharaon már ekkor sem a maga nevében járt el, hanem Abedi parancsára, BCCI-s hitelből vette a bankot, amit aztán teljes egészében a BCCI irányítása alá vontak.
Abedi és Pharaon közel kerültek a Carter-adminisztráció több fontos hivatalnokához is, lényegében akkor kezdték el teljesen behálózni a Demokrata Pártot.
Carter elnökhöz köthető szervezetek összesen több mint 10 millió dollárt kaptak a BCCI-től, és ebből 1,5 millió már egészen biztosan a bank elleni floridai vizsgálat után érkezett.
Közben barátságot kötöttek a CIA-t ekkoriban irányító George H. W. Bush-sal is, pedig Bush-nak minden valószínűség szerint tudnia kellett, hogy mit művel éppen Pakisztánban Haq altábornagy és a BCCI.
1991-ben a BCCI-botrányt kirobbantó újságírók a Time magazinnál alig akarták elhinni, hogy a BCCI sötét ügyeiről nemcsak a CIA-nak, az FBI-nak, a külügyminisztériumnak és az igazságügyi minisztériumnak, de a Fehér Háznak is tudomása van. Ekkorra ugyanis jól látszott, hogy Pharaonék nemcsak a Demokrata Pártot hálózták be a Carter-embereken keresztül, hanem a Bush-családdal is kapcsolatban állnak. 1989 és 1993 között pedig éppen az a Bush volt az USA republikánus elnöke, aki még CIA igazgatóként került kapcsolatba a BCCI vezetőivel.
Hogy mennyire elért mindenhová a BCCI keze, azt az is bizonyítja, hogy az első komoly nyomozást a bank ellen a jelenlegi amerikai külügyminiszter, John Kerry szenátor kezdeményezte még egy szenátusi bizottságban. A nyomozásról egy jelentés is készült, ez viszont több újságíró szerint nem volt annyira kimerítő, mint amennyire lehetett volna. Nem sokkal később kiderült, hogy Kerry szenátori kampányában is volt a BCCI-hez köthető adomány, igaz, a könyvelés szerint csak 4000 dollár.
De az igazán magasra vezető szálak nem nagyon kerültek elő abban az 1992-es nyomozásban sem, ami végül a BCCI bedőléséhez vezetett.
25 éve szökésben
A BCCI-botrány idején 1991-ben és 1992-ben a társaság legtöbb vezetője és strómanjaik ellen elfogatóparancsot adtak ki az amerikai hatóságok. Nem volt ez alól kivétel Pharaon sem, aki ellen 1991. november 15-én emelt vádat az amerikai szövetségi bíróság. Az elfogatóparancsot is még aznap kiadták rá, és ez a budapesti amerikai nagykövetség szerint a mai napig érvényben van.
Pharaont azonban soha nem kapták el, és kifejezetten furcsán állnak hozzá az amerikai hatóságok: ahogyan több ország (köztük Magyarország) titkosszolgálatai is észrevették, az amerikai hatóságok annyira passzívak az ügyben, hogy
valószínűleg ténylegesen nem is akarják elfogni Ghaith Pharaont.
Az amerikai hatóságok egyetlen igazi próbálkozása az volt, amikor 2006-ban Szicíliában az FBI és az olasz rendőrség lerohanta bankár jachtját, de Pharaon épp akkor nem volt a fedélzeten. Furcsa, hogy a rajtaütést épp akkorra időzítették, amikor Pharaon nem volt a hajón, hiszen a korábbi megfigyelések szerint Pharaon ekkoriban éveken át szinte folyamatosan a jachtján lakott.
Ha az elfogására nem is tettek komoly kísérleteket, azért tárgyaltak vele. A BCCI összedőlése utáni kártérítési eljárásban felmerült, hogy Pharaon megtarthatott több százmillió dollárnyit a bank vagyonából, azért érdemes lenne Pharaon vagyonát is zárolni, majd bevonni a kártérítésbe. A bank felszámolói azonban úgy ítélték meg, hogy ez nagyon időigényes és drága lenne, Pharaon ugyanis a legtöbb cégét és ingatlanját bonyolult strómanrendszeren keresztül birtokolja, ezt visszafejteni pedig nagyon nagy munka.
Ezért inkább úgy döntöttek, hogy megegyeznek Pharaonnal. Egy 2012-ben keletkezett BCCI-s belső dokumentum szerint 2001-ben meg is állapodtak, hogy Pharaon összesen 175 millió dollárt fizet a kártérítési kasszába, és ezt a pénzt Pharaon 2005-ig hiánytalanul be is fizette.
A felszámolók azonban valószínűleg tudják, hogy ezzel Pharaon olcsón megúszta, a 2012-es dokumentum szerint ugyanis később is többször felmerült, hogy még kérnek pénzt a bankártól a kártérítésekhez.
Eközben több, Pharaonhoz kötődő cég is felbukkant az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki inváziója idején a katonai beszállítók környékén, és úgy tűnt, hogy az amerikaiaknak ezzel sincs nagy problémájuk. Ráadásul egy Pharaonhoz erősen kötődő cég 2008-ban szerződést kötött az amerikai hadsereggel, és 120 millió dollár értékben szállított repülőgép-üzemanyagot az amerikaiaknak.

Érthetetlen, hogy ha az amerikaiak szerint Pharaon tényleg annyira veszélyes bűnöző, akkor miért üzletelnek vele, és miért nem kapják el. Vagy ha már üzletelnek vele, és a BCCI felszámolói is megegyeztek Pharaonnal, akkor egyáltalán mi értelme még mindig érvényben tartani a letartóztatási parancsot.
A parancs kiadása óta Pharaon többször is megfordult az Európai Unióban, itt pedig az amerikai hatóságok tényleg könnyen elérhették, ahogyan a magyar kormányt is kérhették volna, hogy tartóztassák le a bankárt.
Pharaon. Ghaith Pharaon
A bankár furcsa státuszát azonban magyarázhatja, hogy komoly CIA-s kapcsolatokkal rendelkezik. A fentebb leírt BCCI-s kapcsolatok mellett még Szaúd-Arábiában töltött gyerekkorától fogva jó barátja a CIA-val szoros szövetségben dolgozó szaúdi hírszerzés volt vezetőjének Kamal Adhamnak is.
Ezzel egybecseng, hogy több forrás szerint az orosz titkosszolgálat is gyanakodva nézte Pharaon magyarországi feltűnését, ugyanis
gyanítják, hogy a bankár kapcsolatban áll az amerikai titkosszolgálatokkal.
Az ATV-nek is beszélt erről egy névtelen szakértő, aki szerint „más magyarázat nincs arra, hogy 25 éves körözés ellenére, miért utazgathat még a nagyvilágban”.
Minden esetre, Pharaon éppen 2014 októberében adott be vízumkérelmet Magyarországon, azaz éppen akkor, amikor kirobbant a rendszerváltás utáni legnagyobb magyar-amerikai diplomáciai botrány, a kitiltási ügy.
Lázár János szerint mikor Pharaon vízumkérelmét elbírálták, a magyar hatóságok megkérdezték az amerikaiakat, hogy van-e ezzel valami gondjuk, és állítólag nem érkezett válasz. (Igaz, egy későbbi kormányinfón már úgy fogalmazott, hogy „az amerikai hatóságok is láthatták, amikor bekerült a schengeni rendszerbe” Pharaon kérelme. Ebből fogalmazásból azonban már nem következik, hogy hivatalosan meg is keresték az amerikaikat.)
Ha Lázár igazat mond, és tényleg szóltak az amerikaiaknak, az azt jelenti, hogy talán az akkor még André Goodfriend vezette nagykövetségnek nem volt ellenére, hogy Pharaon magyar vízumot kapjon. Azzal, hogy az amerikaiak nem küldtek hivatalos választ, lesöpörték magukról a felelősséget, és mégis elérték a céljukat: hogy Pharaon átcsússzon a magyar hatóságok szűrőjén. Igaz, Pharaon interpolos körözése miatt a magyar hatóságok maguktól is léphettek volna, de ez a legrosszabb esetben is csak annyit jelent, hogy a magyar hatóságokat ugyanannyira nem érdekli Pharaon elfogása, ahogyan az amerikaiakat sem.
Megkérdeztük az amerikai külügyminisztériumot és a budapesti amerikai nagykövetséget is, hogy a magyarok valóban kérdezték-e őket, és ha igen, miért nem válaszoltak, de csak annyit írtak, hogy
nem kommentálhatják az ügyet.
Lázár arról is beszélt, hogy miután Pharon magyar vízumkérelme bekerült a schengeni rendszerbe, a német hatóságok jelezték, hogy nekik nem gond, ha Magyarország vízumot biztosít a bankárnak. Kérdeztük erről a budapesti német nagykövetséget, de tőlük egyáltalán nem érkezett válasz.
A csali
Mikor Pharaon 2014 őszén beadta vízumkérelmét, hozzá köthető külföldiek már hónapok óta duruzsolták kormánypárti üzletemberek fülébe, hogy a dúsgazdag Pharaon idejönne, és mesés üzleti lehetőségekkel kecsegtetné a partnereit. Az amerikaiak joggal számíthattak arra, hogy ezek a politikaközeli magyar üzletemberek lesznek annyira mohók, hogy elintézzék Pharaon vízumát különösebb átvilágítás nélkül. (A belügy szerint Pharaon már 2014 februárjában kapott magyar tartózkodási engedélyt, de ehhez nem vettek ujjlenyomatot tőle, pedig kötelező lett volna. Forrásaink szerint az amerikai-magyar kapcsolatok már ekkor sem voltak jók, de a feszültségekből semmi nem pattant ki, mert mindkét fél a 2014-es magyar választások eredményét várta. A helyzet a kitiltási botránnyal vált mindenki számára nyilvánvalóvá, és ekkor érkezett Pharaon vízumigénylése is, hogy még jobban beágyazódhasson a magyar üzleti életbe.)
Pharaon a Magyarországra érkezése után utat talált a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is.
Pharaon egy évvel korábban vágott bele a kastélybizniszbe, mint Tiborcz. A Pharaon-Alfa 2014 decemberében szerezte meg első kastélyát, a seregélyesit, a Tiborczhoz köthető TRA Kft. pedig 2015 decemberében vette meg a turai kastélyt (ekkorra Pharaonnak már több kastélya is volt Magyarországon). Nem sokkal később jött a jogszabályváltozás, ami jelentős adókedvezményekkel ajándékozta meg a műemlék kastélyok felújítóit.
Pharaon és Tiborcz üzleti kapcsolata 2016-ban mélyült el, ekkor az egyik Tiborcz-közeli kastélyos cég eladta az egyik Pharaon-cégnek a József nádor téren lévő volt Postabank-székházat.
Ekkoriban Tiborcz már maga is tárgyalt Pharaon embereivel, Zaid Naffával és Abu Namousszal. Az egyik ilyen tárgyalásról még képet is készített a Magyar Narancs.
2015-ben a Pharaon hálózat összefonódott a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is egy élelmiszeripari cégen keresztül.
Pharaon közel került Mészáros Lőrinchez is, 2016 nyarán Pharaon és Mészáros jachtjai együtt parkoltak az Adrián, a spliti kikötőben. Orbán Viktor pedig nem árulja el, hol volt aznap, amikor egymás mellett parkolt a két hajó.
A CIA-nak ehhez annyiban fűződhet érdeke, hogy ha Tiborcz István és fontos kormányzati kötődésű cégek üzletelni kezdenek Pharaonnal, akkor így Orbánhoz közeli személyek kerülnek üzleti kapcsolatba egy olyan emberrel, akit többek közt terrorizmus finanszírozása miatt keresnek. Az ilyen üzleti kapcsolatokra pedig a világ legtöbb államában nagyon szigorú szabályozás vonatkozik, adott esetben akár komoly utazási korlátozásokkal is sújthatják a Pharaonnal seftelő magyarokat.
Így pedig az amerikai hatóságok egy újabb aduászt kapnak a kezükbe Orbánékkal szemben. Tény, hogy 2014 második felében a két ország között annyira rossz volt a viszony, hogy az amerikaiak igyekeztek minél több fronton is keresztbe tenni a magyar kormánynak. Naiv lenne feltételezni, hogy titkosszolgálati eszközöket nem vetettek volna be.
+1: A rejtőzködő Wikipédia-szerkesztő
Az is furcsa, hogy a Pharaonról szóló magyar Wikipédia oldal bejegyzője nagyon igyekszik rejteni a kilétét.
Ghaith Pharaonról idén október 28-ig kizárólag egy angol nyelvű Wikipédia-oldal szólt. Ezt az oldalt 2006 novemberében hozta létre egy Whiskey Pete nevű Wikipédia felhasználó, akiről nem lehet sokat tudni, mert a felhasználói profilja szerint 2008 óta inaktív. Az viszont látszik, hogy Whiskey Pete, bárki is legyen, nagyon otthon van az iszlamista terror finanszírozási szerkezetében, több olyan bejegyzést is készített, ami alig ismert terroristákról vagy terrorfinanszírozókról szól.
A magyar Wikipédia szócikket 2016. október 28-án, tehát a Magyar Narancs nagy, Pharaon-leleplező cikke után néhány nappal hozta létre egy regisztrálatlan felhasználó. Viszont mivel nincs regisztrálva, látszik az IP-címe, azt pedig egyszerű a neten lévő akármelyik ingyenes programmal visszakeresni. Eszerint az IP-cím, amiről létrehozták a magyar nyelvű Pharaon-oldalt, Lettországban, Rigában van regisztrálva.
Az egyik IP-címkereső, még azt is megadja, hogy a cím egy csomagolóanyagokkal foglalkozó cég Riga külvárosában lévő központjához van rendelve. Ez, a DPN nevű cég a honlapja szerint több országba is szállít élelmiszer-csomagolóanyagot, egészen pontosan Észországba, Lettországba, Oroszországba, Svédországba, Norvégiába és Finnországba.
Kérdeztük őket, hogy tudnak-e arról, hogy egy munkavállalójuk hozta volna létre az oldalt, vagy hogy egyáltalán van-e magyarul beszélő dolgozójuk, de sem többszöri e-mailes megkereséseinkre nem válaszoltak, sem a telefont nem vették fel a honlapukon szereplő számokon.
Persze komoly esély van arra, hogy nem a lett csomagolóanyag-gyártó munkatársai jegyezték be a magyar nyelvű profilt, hiszen egy közepes hekkernek is számtalan lehetősége van arra, hogy azt a látszatot keltse, hogy egy lett IP-címről dolgozik.
De akárhogy is van, büdös a dolog.
Egyrészt miért érdekli Ghaith Pharaon egy lett csomagolóanyag-gyár dolgozóját annyira, hogy magyar nyelvű Wikipédia-szócikket hozzon létre róla, másrészt ha csak elrejtőzött valaki a lett IP-cím mögé, akkor miért kellett elrejtőznie ahhoz, hogy létrehozza ezt az oldalt?
Persze ez az egész csak feltételezés, a teljes igazságot valószínűleg erről sem fogjuk soha megtudni. Ha viszont Pharaon Magyarországra érkezése mögött tényleg a CIA áll, akkor tulajdonképpen értelmet nyer a Pharaon-botrányban eddig elhangzott összes kijelentés, az amerikaiak és Orbánék oldaláról is.
Ha valóban ez a helyzet, akkor a botrány forgatókönyve kb. az volt, az amerikaiak észrevették, hogy a letelepedési kötvényeket kínáló magyar kormány vezetőihez könnyen közel férkőzhetnek a pénzes külföldi üzletemberek, bármennyire gyanús háttérrel is érkeznek. Így érthetővé válik az is, amit a Magyar Narancs írt, hogy úgy tűnik, mintha a magyar titkosszolgálatok azért sem igyekeztek volna annyira Pharaon teljes átvilágításával, mert a szaúdi bankár magas magyar politikai körök tagjaival üzletelt.
Viszont ebben a forgatókönyvben Tiborczék mohóságuk miatt belesétáltak az amerikai csapdába, hiszen engedtek a Pharaon által kínált üzleti lehetőségeknek. Ennek issza most a levét a kormány.
(A BCCI történetére vonatkozó részek Jonathan Beaty és S. C. Gwynne, a TIme magazin újságíróinak díjnyertes, 1993-as The Outlaw Bank című könyvéből származnak.)
http://444.hu/2016/11/24/orbanek-amerikai-csapdaba-setalhattak-bele-amikor-beengedtek-pharaont-magyarorszagra

Egy történész 20 tanácsa a Trump-rendszerben élőknek (de magyarként sem hülyeség elolvasni)

plankog
"Az amerikaiak sem bölcsebbek, mint az európaiak, akik látták, hogyan süllyed fasizmusba, nácizmusba vagy kommunizmusba a demokrácia. Az egyetlen előnyünk, hogy tanulhatunk a tapasztalataikból. Ennek most jött el az ideje. Itt van 20 lecke, amit a huszadik századból meg lehet tanulni."

Így kezdődik Timothy Snyder történész Facebook-posztja, aki a közelgő Trump-elnökség előtt gyűjtötte össze tanácsait. A Yale történészének legutóbbi könyve, a Fekete föld magyarul is megjelent, és többek között épp azt vizsgálja, tanultunk-e bármit a holokausztból. Snyderrel idén júniusban interjút is készítettünk, akkor azt mondta, a történelem mindig egy figyelmeztetés. Posztjának szövegét a szerző engedélyével közöljük.

1. Ne engedelmeskedj előre. Az autoriter rendszerek hatalmuk nagy részét ingyen szerzik meg. Az ilyen rendszerben az emberek hajlamosak arra gondolni, vajon mit akar tőlük az elnyomó rendszer, és elkezdenek aszerint viselkedni, anélkül, hogy erre kérnék őket. Ne csináld ezt. Az előzetes engedelmesség megmutatja a rendszernek, mit tehet meg, és felgyorsítja a szabadság elvételét.
2. Védj meg egy intézményt. Ne beszélj arról, hogy "a mi intézményeink", addig, amíg nem teszel valamit értük. Az intézmények nem védik meg magukat. Dominóként omlanak össze, ha nem védik meg őket az elejétől kezdve.
3. Emlékeztesd magad a szakmai etikára. Amikor egy állam vezetői rossz példát mutatnak, a szakmai elkötelezettség különösen fontossá válik. Nehéz megtörni egy jogállamot jogászok nélkül, nehéz kirakatpereket tartani bírók nélkül.

4. Amikor hallgatod, amit a politikusok mondanak, különösen figyelj bizonyos szavakra. Figyelj arra, ha túl sokat használják a "terrorizmus" és a "szélsőséges" szavakat. Vagy a "vészhelyzetet" meg a "kivételes esetet". Háborodj fel, ha hamisan használják a hazafias kifejezéseket.
5. Maradj nyugodt, amikor eljön az elképzelhetetlen. Amikor terrortámadás történik, emlékezz arra, hogy az autoriter vezetők mindig vagy pont egy ilyenre várnak, vagy maguk tervezik ezeket, hogy megszilárdítsák a hatalmukat. Gondolj a Reichstag-tűzre. A hirtelen tragédia, ami miatt véget kell vetni a hatalom ellensúlyainak és az ellenzéki pártoknak, a legrégebbi hitleri trükk. Ne dőlj be ennek.
6. Figyelj a nyelvre. Lehetőleg ne ugyanazokat a kifejezéseket használd, amit mindenki más, találd ki a saját beszédmódodat. Ne internetezz lefekvés előtt, hanem vegyél elő a könyvet. Például a Hatalom nélküliek hatalmát Vaclav Háveltől, az 1984-et George Orwelltől, a Rabul ejtett értelmet Czesław Milosztól, a Lázadó embert Albert Camus-tól, A totalitarianizmus eredetét Hannah Aredt-től vagy a Nothing is True and Everything is Possible-t Peter Pomerantsevtől.
7. Állj ki valamiért. Valakinek meg kell tenni. Beállni a sorba könnyű, valami mást csinálni viszont először furcsa érzés. De a kényelmetlenség nélkül nincs szabadság. És abban a pillanatban, hogy példát állítasz, a status quo varázsa megtörik, és mások is melléd állnak.
8. Higgy a igazságban. Ha elengeded a tényeket, akkor elengeded a szabadságot. Ha semmi sem igaz, akkor senki sem kritizálhatja a hatalmat, mert nincs semmi alapja. Ha semmi sem igaz, akkor minden csak látszat. A legnagyobb pénztárca fizeti a legvakítóbb fényt.
9. Nyomozz. Nézz utána dolgoknak. Tölts több időt hosszú cikkek elolvasásával. Támogasd az újságírást. Vedd észre, hogy vannak dolok a képernyődön, amik ártanak neked.
10. Foglalkozz a testeddel. A hatalom azt akarja, hogy elpuhuljon a tested a székben, az érzelmeid pedig feloldódjanak a képernyő előtt. Menj ki, kerülj szokatlan helyzetekbe szokatlan emberekkel. Szerezz új barátokat.
11. Keresd a szemkontaktust, beszélgess. Ez nem egyszerűen csak udvariasság. Ez egy módszer arra, hogy kacsolatban maradj a környezeteddel, hogy megértsd, kiben lehet, és kiben nem lehet bízni. Ha eljön a feljelentések kora, jó, ha érted a mindennapok pszichológiáját.
12. Vállalj felelősséget azért, ahogy a környezeted kinéz. Vedd észre a horogkereszteket és más gyűlölet-jelképeket. Ne fordítsd el a fejed, ne szokj hozzá. Töröld le ezeket magad, ezzel példát állítasz másoknak is.
13. Akadályozd meg az egypártrendszer kialakulását. A pártok, amik elfoglaltak egész államokat, valaha másmilyenek voltak. Kihasználtak egy történelmi pillanatot, hogy ellehetetlenítsék ellenfeleiket. Szavazz a helyi és országos választáson, amíg még lehet.
14. Adakozz rendszeresen jó ügyekért, ha tudsz. Válasz egy szervezetet, amit támogatsz. Akkor tudni fogod, hogy szabad döntést hoztál, amivel támogatod a civil társadalmat, és segítesz másoknak, hogy valami jót csináljanak.
15. Alakítsd ki a magánéletedet. A csúnyább rendszerek fel akarják használni ellened, amit tudnak rólad. Szabadulj meg a malware-től a gépeden. Emlékezz arra, hogy emailt írni olyan, mintha az égre írnád ki. Válasz más internetes módszereket, vagy egyszerűen használd kevesebbet az internetet. Beszélj többet élőben. Ha van bármi jogi problémád, oldd meg minél hamarabb. Az autoriter rendszerek zsaroló államok, keresik azt, amivel megfoghatnak. Igyekezz, hogy ne legyen túl sok ilyen dolog.
16. Tanulj külföldiektől. Tartsd meg a külföldi barátaidat, vagy szerezz újakat. A mostani nehézségek egy általános trend részei. Egyik ország sem találja meg a megoldást egyedül. Bizonyosodj meg arról, hogy neked és a családodnak is van útlevele.
17. Figyelj a paramilitáris szervezetekre. Amikor azok az emberek, akik mindig azt mondták, ők a rendszer ellen vannak, elkezdenek egyenruhát hordani és a vezető képével, fáklyákkal masírozni, akkor közel a vég. Amikor pedig ezek paramilitárisok és a hivatalos szervek összekeverednek, akkor vége a játéknak.
18. Ha fegyvered van, gondold át a helyzetedet. Ha a munkádhoz kell fegyvert viselned, Isten vigyázzon rád. De ne felejtsd el, hogy a múltban sok gonoszságot rendőrök és katonák tettek meg, amikor hirtelen szokatlan feladatot kellett ellátniuk.
19. Legyél olyan bátor, amilyen csak lenni tudsz. Ha senki sem áll készen arra, hogy meghaljon a szabadságért, akkor mindannyian szabadság nélkül fogunk meghalni.
20. Legyél hazafi. Az új elnök nem az. Mutass jó példát a következő generációnak, hogy mit jelent Amerika. Szükségük lesz rá.
http://444.hu/2016/11/22/egy-tortenesz-20-tanacsa-a-trump-rendszerben-eloknek-de-magyarkent-sem-hulyeseg-elolvasni

Hadházy: A kormánytól független bírók kerülhetnek az Alkotmánybíróságba

NOVEMBER 17. 15:40
Az LMP társelnöke szerint a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Alkotmánybíróság (Ab) azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.

Hadházy Ákos csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, jelentős aggályok merültek fel az Alkotmánybíróság (Ab) jövőbeli munkája miatt.

Idén a 15-ből négy bírónak járt le a megbízatása – emlékeztetett. Elmondta, 11 alkotmánybíróval ugyan működképes az Ab, de az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján „a testület elvesztette alkotmánybíróság-jellegét”.

Indoklásként elmondta, lelassult a testület működése, nem dönt olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntést hozna.

Azon vélemények is hangot adott, hogy ha az Ab a következő hónapokban a nyilvánosság ellen hoz döntéseket, azzal akár 10-20 évre is ellehetetleníti a korrupció felderítésében részt vevő újságírók, politikusok munkáját.

Hadházy Ákos tapasztalatokra, illetve jogászi véleményekre hivatkozva azt mondta, a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal.

Véleménye szerint a jelenlegi helyzet csak a kormánynak jó, de remélik, a négy új bíró megválasztásával nyolcra nő azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül döntenek.

Felidézte, a jelöltekről tavaly decemberben még Schiffer András korábbi társelnök részvételével kezdődtek egyeztetések, februárra kialakult egy négyfős jelölti lista, de a tárgyalások „megszűntek”. Hozzátette: ezen a héten jelezte a Fidesz-frakció az LMP-nek, hogy elfogadják a jelöltjeiket. (A Fidesz, a KDNP és az LMP frakciója az Alkotmánybíróság hiányzó bírói helyeire Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelöli.)

Hadházy Ákos hangsúlyozta, az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót.

A jelöltek kiválasztásának szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt említette, hogy legyen női jelölt.
Közölte, nem volt a feltételeik között és nem is vizsgálták a jelöltek vallásosságát.

Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy az LMP 15 jelöltet tudott volna elfogadni, de nem kívánta közölni, ki volt az, akit mindenképpen szerettek volna jelöltként látni. Mind a négy jelöltet elfogadhatónak, nagy tekintélyű szakembernek tartják – közölte.

Hadházy Ákos az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, a pártoknak nem egymást kellene bírálni, de várható volt, hogy lesz kifogás. Az LMP-nek az ország érdekét kell figyelembe venni – mondta.

(MTI/LMP-sajtó)

retro: A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE

retro:
A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Dátum:
2013. március 13.
Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.

Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.

A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.

A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.

Budapest, 2013. március 13.

Dr. Darák Péter
http://lb.hu/hu/sajto/kuria-elnokenek-sajtokozlemenye

Elfogult volt a Mahir-per bírója a főváros képviselete szerint

A Mahir fővárosi hirdetőoszlopainak ügyében indult elsőfokú perben a fővárosi önkormányzat jogi képviselője kétszer is indítványozta a bíró kizárását elfogultság miatt. Az ügyvéd szerint a határozat meghozatala elkapkodott volt, hiszen a bíró egyik félnek sem engedte, hogy igazát megpróbálja alaposan bebizonyítani a bíróság előtt.

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma első fokon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nek adott igazat a fővárosi önkormányzattal szemben, azaz a bíróság szerint a szerződés felmondása hatálytalan volt, így a hirdetőoszlopok januári elbontására sem kerülhetett volna sor.

A bíróval szemben azonban kétszer is kizárási indítványt nyújtott be a főváros ügyvédje a törvényszékhez.

Ennek ellenére úgy hirdetett ítéletet a bíró szeptemberben, hogy nem adott lehetőséget egyik peres félnek sem az általuk indítványozott terjedelmes bizonyítási eljárásra, csak pár perces összefoglalásra. Az ügyvédek viszontkeresetét minden pontjában elutasította a bíróság, és ezzel összefüggésben nem folytatott le semmilyen bizonyítási indítványt. Összesen érdemben két tárgyalás volt a viszontkeresettel összefüggésben.


A főváros így azokat a bizonyítékokat sem tudta a bíróság előtt bemutatni, amelyek az ügyvéd szerint alátámasztják, hogy a Mahir nem teljesítette szerződéses kötelezettségét.

Például, hogy sosem tudta a cég biztosítani az évi közel 3000 külföldi reklámhelyet a főváros számára, és csak minimálisan felelt meg annak a szerződési feltételnek, hogy a fővárosi önkormányzat által működtetett színházaknak, művelődési házaknak és sportrendezvényeknek jelentős árkedvezményt biztosít – mondta az Origónak Csikós Csaba ügyvéd. A Mahir saját becslése alapján a külföldi reklámhelyek értéke évi 436 millió forint plusz áfa volt, míg a főváros a belföldi reklámkedvezmények révén évi nettó 144 millió forintos kedvezményre lett volna jogosult.

Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án
Forrás: MTI/Balogh Zoltán
A főváros képviselője szerint ezeknek a szolgáltatásoknak az elmaradását iratokkal tudták volna bizonyítani, de a bíró nem engedte, hogy teljesen ellássa a képviseleti munkát, míg a Mahirtől nem követelte meg, hogy engedélyekkel, szerződésekkel bizonyítsa, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást biztosította. Csikós Csaba elmondta, hogy

több törvényességi kifogást is benyújtottak az eljárás alatt, mert a pervezetést és a peranyagok kézbesítési gyakorlatát is szabálytalannak találták.

A Mahir teljesen önkényesen változtatott az iratok kézbesítési rendjén, amit a bíró annak ellenére hagyott jóvá, hogy a főváros képviselője elfogadta volna ezt. Például volt, hogy a Mahir közvetlenül az ügyvédnek küldött el dokumentumokat, ahelyett, hogy a bíróságon keresztül postázták volna érkeztetéssel, és így a beérkezés pontos ideje, illetve az eredeti dokumentum és az elküldött változat egyezése teljes biztonsággal megállapítható lett volna. Ezenkívül a Mahir több olyan dokumentumot is visszatartott, ameddig jogi lehetősége volt rá, amelyek már évek óta a birtokában voltak – állítja az ügyvéd.

A MAHIR-ÜGGYEL AZ ORIGO KORÁBBAN TÖBBSZÖR IS FOGLALKOZOTT:
Első fokon pert nyert a Mahir
Újabb trükközések derültek ki Simicska Lajos cégéről
Simicska oszlopai engedély nélkül kerülhettek az utcára
Mahir-Budapest per: szinte semmit nem teljesített Simicska cége
Mindezen eljárási furcsaságok ellenére a bíró mégis a főváros jogi képviseletét vádolta meg rosszhiszemű pervitellel, vagyis azzal, hogy akadályozza a per lefolyását, majd amikor Csikós Csaba a kifogásait szóvá tette a bíróság előtt,

a bíró valótlanság állításával is megvádolta a sajtó nyilvánossága előtt.

Amikor pedig az ügyvéd visszakérdezett, hogy milyen valótlanságokat állított, a bíró a választ megtagadta, és ingerülten, illetve sértődötten nyilvánult meg a tárgyaláson a főváros irányába. Pedig az iratok bizonyítják, hogy ennek a vádnak semmilyen alapja nem volt.

Ezek miatt ítélte úgy a főváros képviselője, hogy indítványozza a bíró kizárását a perből elfogultság gyanújával.

Az első indítványát elutasította a Fővárosi Törvényszék, a másodikat pedig – amelyben már hangfelvételekkel is alátámasztották a bíró elfogultságát, és hogy hazugsággal vádolja a főváros képviselőjét, de alátámasztani nem akarja vádját – pár nappal az utolsó tárgyalás előtt bírálták csak el, és ezt a tárgyalásig nem kapta kézhez a főváros képviselője.

A főváros fellebbezett, az ügy másodfokon folytatódik. Kerestük a Fővárosi Törvényszéket is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
http://www.origo.hu/itthon/20161031-elfogultsag-miatt-a-biro-kizarasat-kerte-a-fovaros-ugyvedje-a-mahir-perben.html

http://www.lokal.hu/2016-10-elfogultsaggal-vadolja-a-fovaros-a-mahir-per-birojat/

http://www.hirado.hu/2016/10/31/a-fovaros-ugyvedje-szerint-elfogult-volt-a-mahir-per-biroja/?source=hirkereso

http://pestisracok.hu/elfogultsaggal-vadoljak-mahir-per-birojat/

http://ripost.hu/cikk-torvenyserto-az-itelet-a-simicska-perben-kapkodott-a-sertodott-biro/?source=hirkereso