Aggodalmának adott hangot a magyarországi és lengyelországi politikai folyamatokkal kapcsolatban a német alkotmánybíróság és a francia alkotmánytanács elnöke egy német lapinterjúban.
Andreas Vosskuhle és Laurent Fabius a Süddeutsche Zeitung című lap hétvégi számában Veszélyben van a jogállamiság lényege címmel közölt páros interjúban beszélt Magyarországról és Lengyelországról. "Természetesen aggódunk amiatt, ami ott történik" - emelte ki Laurent Fabius az MTI összefoglalója szerint.
Mint mondta, Európában a jogállamiság nem lehetőség, hanem kötelesség, és a jogállamiság lényegét támadja meg, aki - "mint Lengyelország esetében" - korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét.
Az igazságszolgáltatás függetlensége az "európai önazonosság része" - húzta alá Laurent Fabius. A jogállamiságnak pedig "az Európai Unió alapjának kell maradnia" - fűzte hozzá Andreas Vosskuhle.
Arra a kérdésre, hogy ha ennyire jól áll az európai jogközösség ügye, akkor miért ad páros interjút a német és a francia alkotmánybíróság vezetője, Andreas Vosskuhle elmondta, hogy a közös interjú mindenekelőtt a két ország mély barátságát jelzi, és az "aggasztó folyamatok miatt most különösen fontos megmutatni, hogy Németország és Franciaország az eltérő jogi hagyományok ellenére számos alapvető kérdésben nagyon közel áll egymáshoz".
Az EU "nincs jó állapotban, és alkotmányos szervként hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a jogközösség ismét megerősödjék" - tette hozzá.
A német alkotmánybíróság elnöke Lengyelországról szólva kifejezte reményét, hogy az uniós intézményeknek és tagállamoknak sikerül meggyőzniük a lengyel kormányt, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatban "tévúton" jár.
Laurent Fabius hozzáfűzte: "egyes országokat emlékeztetni kell arra is, hogy mire vállalkoztak, amikor csatlakoztak az unióhoz", hiszen az EU ugyan sok előnyt jelent tagjai számára, "de szabályai is vannak, amelyeket szellemüknek és céljuknak megfelelően kell betartani".
Arra a kérdésre, vajon az alkotmánybíróság nemcsak a jog, hanem a demokrácia védelmezője is, Andreas Vosskuhle azt mondta: "ahol nincs hatékony ellenzék, a választások nem szabadok és egyenlőek, nincs erős sajtó és gyülekezési szabadság, ott nem tud virágozni a demokrácia", ezért az alkotmánybíróságoknak a demokrácia ezen előfeltételeit is védelmezniük kell.
http://index.hu/kulfold/2016/10/23/a_nemet_es_a_francia_alkotmanybirosag_elnoke_aggodik_a_magyar_es_a_lengyel_folyamatok_miatt/
2016. október 23., vasárnap
2016. október 15., szombat
A német alkotmánybíróságnak sem tetszett a CETA
Elutasította a német alkotmánybíróság csütörtökön az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) elleni sürgősségi indítványokat, de feltételeket szabott a kormánynak a megállapodás aláírásához.
A karlsruhei bíróság szerint súlyos és helyrehozhatatlan károkat okozott volna Németországnak és az EU-nak, ha az indítványokat elfogadva megtiltották volna a kormánynak, hogy az október 27-re tervezett EU-Kanada csúcstalálkozón aláírja a megállapodást.
A bíróság szerint azonban Németország csak három feltétellel csatlakozhat a megállapodáshoz:
Először a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy egyelőre kizárólag az uniós hatáskörbe tartozó részek lépjenek érvénybe a CETA-ból. Ez a megkötés mindenekelőtt azt jelenti, hogy az EU és Kanada közötti kereskedelmet korlátozó vámokat el lehet törölni, de a beruházások körüli viták rendezésére szolgáló, széles körben kritizált választottbírósági rendszert csak azután lehet felépíteni, hogy a CETA-t valamennyi tagállamban ratifikálják, beemelik a nemzeti jogrendbe.
Másodszor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy Németország bármikor egyoldalúan felmondhassa a megállapodást. Ezt a feltételt azért szabta az alkotmánybíróság, mert a sürgősségi indítványok mellett alkotmányossági panaszokat is vizsgál, ami hosszabb időt – várhatóan nagyjából egy évet – vesz igénybe, és meglehet, hogy arra a megállapításra jut majd, hogy a CETA, vagy bizonyos részei, ellentétesek az alaptörvénnyel.
Harmadszor gondoskodni kell a megállapodás végrehajtását és hatását felügyelő, illetve vizsgáló úgynevezett vegyes – az EU és Kanada képviselőiből álló – bizottság döntéseinek demokratikus legitimációjáról. Az alkotmánybíróság megoldási javaslatot is tett, elképzelése szerint a kormánynak fel kellene lépnie azért, hogy az EU-s delegáltak kizárólag az adott ügyben illetékes tagállami miniszteri tanács egyhangú döntésével rögzített álláspontot képviselhessék a CETA vegyesbizottságban.
A kormány szerint teljesíthetők az alkotmánybíróság feltételei, így Németország a jövő héten kedden az uniós külügyminiszterek tanácsának ülésén hozzájárulhat a megállapodás megkötéséről, aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához. Az alkotmánybíróságtól több civil szervezet és egy több mint 190 ezer állampolgárt összefogó kezdeményezés, valamint a szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal több képviselője kérte a CETA aláírásának megtiltását. A bíróság határozatával ők is elégedettek.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.
Forrás: MTI
A karlsruhei bíróság szerint súlyos és helyrehozhatatlan károkat okozott volna Németországnak és az EU-nak, ha az indítványokat elfogadva megtiltották volna a kormánynak, hogy az október 27-re tervezett EU-Kanada csúcstalálkozón aláírja a megállapodást.
A bíróság szerint azonban Németország csak három feltétellel csatlakozhat a megállapodáshoz:
Először a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy egyelőre kizárólag az uniós hatáskörbe tartozó részek lépjenek érvénybe a CETA-ból. Ez a megkötés mindenekelőtt azt jelenti, hogy az EU és Kanada közötti kereskedelmet korlátozó vámokat el lehet törölni, de a beruházások körüli viták rendezésére szolgáló, széles körben kritizált választottbírósági rendszert csak azután lehet felépíteni, hogy a CETA-t valamennyi tagállamban ratifikálják, beemelik a nemzeti jogrendbe.
Másodszor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy Németország bármikor egyoldalúan felmondhassa a megállapodást. Ezt a feltételt azért szabta az alkotmánybíróság, mert a sürgősségi indítványok mellett alkotmányossági panaszokat is vizsgál, ami hosszabb időt – várhatóan nagyjából egy évet – vesz igénybe, és meglehet, hogy arra a megállapításra jut majd, hogy a CETA, vagy bizonyos részei, ellentétesek az alaptörvénnyel.
Harmadszor gondoskodni kell a megállapodás végrehajtását és hatását felügyelő, illetve vizsgáló úgynevezett vegyes – az EU és Kanada képviselőiből álló – bizottság döntéseinek demokratikus legitimációjáról. Az alkotmánybíróság megoldási javaslatot is tett, elképzelése szerint a kormánynak fel kellene lépnie azért, hogy az EU-s delegáltak kizárólag az adott ügyben illetékes tagállami miniszteri tanács egyhangú döntésével rögzített álláspontot képviselhessék a CETA vegyesbizottságban.
A kormány szerint teljesíthetők az alkotmánybíróság feltételei, így Németország a jövő héten kedden az uniós külügyminiszterek tanácsának ülésén hozzájárulhat a megállapodás megkötéséről, aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához. Az alkotmánybíróságtól több civil szervezet és egy több mint 190 ezer állampolgárt összefogó kezdeményezés, valamint a szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal több képviselője kérte a CETA aláírásának megtiltását. A bíróság határozatával ők is elégedettek.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.
Forrás: MTI
2016. október 8., szombat
egyik napról a másikra
Meddig csökkenhet még a nyomtatott lapok példányszáma?
2014. május 23., péntek
A kampányidőszak az nem az, amikor az emberek politikai-közéleti heti és napilapokat, értsd, nyomatott újságokat vásárolnak?
Hát nem. Illetve az sem.
Az mfor.hu összeállítást készített a magyar lappiac elmúlt negyedéves, MATESZ-es adataiból, és húzott páréves trendvonalakat is. Meghökkentő az eredmény.
A HVG zuhan
2008-ban a HVG értékesített példányszáma a 90 ezerhez volt közel. Most alig valamivel több 40 ezernél. Ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest is 13,3 százalékkal kevesebb.
A Figyelő is majdnem 9 százalékot esett vissza egy év alatt, de eleve elég gynegén fogy, 7128 volt a heti átlaga az első negyedévben.
A Heti Válasz ugyanakkor növelni tudta a példányszámát az előző év hasonló időszakához képest 2,7 százalékkal. A 168 Órának ez a bravúr az előző negyedévhez képest sikerült, egész évre nézve ott is volt visszaesés.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A Népszabadság is zuhan
A Népszabadság a 120 ezer vonal alatt állt hat éve, most 45 ezert adnak el a lapból. Egy év alatt is durva a csökkenés, 11 százalékkal kevesebb Népszabadság fogyott az első negyedévben. A Népszavától is elfordultak az olvasók, egy év alatt a példányszáma 8,8 százalékkal csökkent, 14 646 a napi átlag most.
A Magyar Nemzet egyéves példányszámvesztesége ehhez képest kicsi, de azért 3,4 százalékos. A Magyar Nemzetből még így is majdnem nyolcezerrel kevesebbet adnak el, mint Népszabadságból.
A Magyar Hírlap pedig szinte a teljes érdektelenségbe fullad, 7 625-öt adnak el Széles Gábor lapjából. Ami azt jelenti, hogy hiába a szabadságharc és a Békemenet, hiába a jól körülhatárolható, ezek szerint viszont nem kifejezetten nagy olvasóréteg, több mint tíz százalékkal kevesebbet vesznek a lapból, mint egy éve. Pedig akkor sem kapkodták szét az emberek.
A Blikk sem fogyott jól, sőt. Kilenc százalékkal kevesebbet vettek belőle, de a 137 291 eladott példány az több, mint a politikai napilapoké összesen. Azért pedig különösen szívhatják a fogukat a Blikknél, hogy közben a konkurens Borsból többet tudtak eladni, felmentek egy kicisvel 70 ezer fölé.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A pletyka sem megy ám annyira
De nemcsak politikát nem olvasnak kinyomtatva az emberek, hanem pletykákat sem. A Hot! magazinből több fogy ugyan, mint a HVG-ből (59 920, szemben a 40 588-cal), de itt is 15 százalékos az éves veszteség. A Best és a Story is mínusz tíz százaléknál jár, bár azért a Story 155 ezres példányszáma önmagában több, mint a fenti politikai-közéleti hetilapoké. A Best is simán kenterbe ver mindenkit a komoly oldalról a 71 ezer fölötti eladott példányszámmal. A Nők Lapja még mindig 220 ezer föltött van, sőt, jobban fogy hat százalékkal, mint egy éve. És a Kiskegyedből is több fogy 190 ezernél, de itt csökkennek a példányszámok.
http://444.hu/2014/05/23/meddig-csokkenthet-meg-a-nyomatott-lapok-peldanyszama/
"a nagy múltú 7 Nap egyik napról a másikra, anélkül, hogy búcsút vehetett volna az olvasótól, megszűnt.
http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1377/25_sajtopres.pdf
az újság címe véglegesen Demokrata lett. 1997 augusztusában, a választásokhoz közeledve a tulajdonosok egyik napról a másikra megszüntették a lapot.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Demokrata
Fura véletlen, pont 75 éve zárta be kapuit a nagy hírű folyóirat. Mivel a lapengedélyek 1941-ben a szerkesztő nevére szóltak, Babits halálával egyik napról a másikra megszűnt. Illyés Gyula egy új lapban, Magyar Csillag néven vitte tovább a Nyugat szellemiségét, a jól ismert Mikes Kelemen-éremmel a borítóján.
http://www.unikornis.hu/kultura/20160729-nyugat-folyoirat-ignotus-osvat-erno-babits-mihaly-irodalom.html
Egyik napról a másikra eltűnt az újságosok standjairól az ország harmadik legnagyobb bulvár napilapja, a 10 éve létező Új Ász, írja a Bors.
http://index.hu/kultur/media/2014/04/23/megszunik_a_nyomtatott_uj_asz_bulvarlap/
A Kurír azonban baloldali-liberális lap volt. Kritizáltuk a kormányt Orbán előtt is, de amikor hatalomra jutott, akkor láttunk igazán neki ütni az ellenzéket. Ekkor következett a 100%-os tulajdonosunk, a Postabank csődje (1998. februárban), majd májusban nyert a Fidesz, aki összeveszett Prinzcel, és bezáratta a Postabankot. Szeptemberben – ezt nem tudom bizonyítani – Orbán írt egy levelet, miszerint „jövő héttől ne jelenjen meg a lap” és a mamelukjai végrehajtották a döntését: 1998. szeptember 30-án a lap egyik napról a másikra szűnt meg. Készült a másnapi szám, amikor a szerkesztőségben megjelent a Postabank vezérigazgató-helyettese [Németh Péter, korábbi Magyar Hírlap, későbbi Népszava-főszerkesztő] és közölte, hogy nincs tovább.
https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/kurir-1990-1998/
Kormánypárti lett a legnagyobb ellenzéki török újság
Így cserélte le Erdoğan elnök a legnagyobb ellenzéki török lap szerkesztőségét tavasszal.
Pontosan hét hónappal ezelőtt számolt be arról az Al Jazeera, hogyan cserélték le a „gülenista” ellenzéki újság szerkesztőségét Törökországban.
A Zaman hivatalos honlapján a következő üzenetet lehetett olvasni: „Önöknek, az olvasóinknak jobb minőségű és objektívebb szolgáltatást fogunk nyújtani, amint lehetséges.”
A lap főszerkesztőjét és rovatvezetőjét a rendőrök bilincsben vitték el, a hatóságok a lap „terrorista szervezetekkel való kapcsolataira” hivatkoztak. A Zaman az elnök rokonainak és minisztereinek korrupció ügyleteiről is beszámoltak korábban.
A lap hangneme egyik napról a másikra vett 180 fokos fordulatot. A szombati címlapon még az állt: az „alkotmányt felfüggesztették”, a vasárnapi címlapon pedig már Erdoğan elnök mosolygott és az épülő Boszporusz-hídról számoltak be.
http://media.mandiner.hu/cikk/20161008_kormanyparti_lett_a_legnagyobb_ellenzeki_torok_ujsag "
"Felfüggesztették a Népszabadság kiadását, a szerkesztőség puccsról beszél
belföld, média, Népszabadság, Mediaworks, Nol.hu.
2016. október 8. 10:26
A kiadó Mediaworks előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette a Népszabadság kiadását szombat reggel. A kiadó a lap megújulására hivatkozik. Az Index szerint a lap munkatársait ezen a reggelen levélben értesítették arról, hogy nem kell tovább dolgozniuk. Az Index arról is ír, hogy kormánypárti tulajdonoscsere történhetett. A szerkesztőség a Facebookon megerősítette, hogy nem tudtak a lap bezárásáról és azt írták, hogy puccs történhetett. A Nol.hu-n a kiadó közleménye olvasható, mely szerint lemondott a Mediaworks vezérigazgatója.
A kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy „valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni” – közölte a társaság szombaton az MTI-vel.
A Népszabadság szerkesztősége azt írta, a nyilvánossággal együtt tudták meg, hogy felfüggesztik a lapot és az alábbi posztot tették közzé Facebook oldalukon:
„Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egyidőben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk.”
A Népszabadság szombati – és lehet, hogy utolsó – száma
Az Index szerint motoros futár vitte ki a Népszabadság munkatársainak az írásos értesítést arról, hogy felfüggesztették őket a munkavállalási kötelezettségeik alól.
A Mediaworks tájékoztatása szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól, a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig időlegesen felfüggesztik. Az előfizetőknek a Népszabadság helyett más kiadványukat, illetve az előfizetésből a felfüggesztés idejére eső rész visszafizetését ajánlja fel a kiadó.
A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, aminek következtében a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel – közölték. Kiemelték, a kiadó arra összpontosít, hogy az iparági trendeknek leginkább megfelelő üzleti modellt találjon a Népszabadságnak, ennek érdekében pedig konzultációt kezdeményeznek az érintettekkel.
Az Index korábban arról írt, hogy kormányközeli tulajdonoscsere történhetett a Népszabadságot és 13 megyei lapot is kiadó Mediaworks-ben.
Frissítés: lemondott a Mediaworks vezérigazgatója
A Nol.hu-n jelenleg az alábbi közlemény látható. A közleményben a lap pénzügyi eredményességének hiányára hivatkoznak: „A bevételek növekedése és a menedzsment költségcsökkentési intézkedései ellenére a Népszabadság esetében ez idáig sajnos nem sikerült megteremteni a pénzügyi eredményességet. Ennek, a jövőbeli sikeres üzleti modell meghatározása útján történő elérése a menedzsment kiemelt feladatát kell, hogy képezze.”
„A Mediaworks Zrt. a Társaság megbízott vezérigazgatójává Katona Viktort nevezi ki, aki jelenlegi, pénzügyi vezérigazgató-helyettesi és operációs vezetői feladatköre mellett veszi át a vezérigazgatói pozícióból saját kérésére távozó Rónai Balázs feladatait” – írják a kiadó vezetőségének cseréjéről.
Frissítés: aprólékosan kitervelhették a lap bezárását
A Vastagbőrnek a Népszabadság egy névtelenül nyilatkozó munkatársa a következőket mondta:
„Nagy mesterterv volt. Ugye most költözünk, tegnap este 11-kor végeztünk. 11-re jöttek a költöztetők, szétszedtek mindent, az utolsó egerünket is széthúzgálták, és úgy volt, hogy vasárnap már a Bécsi útra kell mennünk dolgozni. Aztán szombat reggel motoros futárok érkeztek azzal a levéllel, hogy a Népszabadság kiadását felfüggesztette a kiadó, és további intézkedésig mentesítenek minket a munkavégzés alól.
Letiltották az email-ünket, és nem mehetünk be a munkahelyünkre. És ugye nem is tudunk mit csinálni, mert ahova bemehetünk, a régi irodába, ahova jó a belépőkártyánk, onnan elvitték a cuccainkat, az új helyre meg nem tudunk bemenni. Oda egyébként vasárnapra már megrendeltük a pizzát, hogy ott kezdjük újra a munkát. Nagyon okos puccs keretében végeztek ki minket.”"
http://mandiner.hu/cikk/20161008_felfuggesztettek_a_nepszabadsag_kiadasat_a_szerkesztoseg_puccsrol_beszel
2014. május 23., péntek
A kampányidőszak az nem az, amikor az emberek politikai-közéleti heti és napilapokat, értsd, nyomatott újságokat vásárolnak?
Hát nem. Illetve az sem.
Az mfor.hu összeállítást készített a magyar lappiac elmúlt negyedéves, MATESZ-es adataiból, és húzott páréves trendvonalakat is. Meghökkentő az eredmény.
A HVG zuhan
2008-ban a HVG értékesített példányszáma a 90 ezerhez volt közel. Most alig valamivel több 40 ezernél. Ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest is 13,3 százalékkal kevesebb.
A Figyelő is majdnem 9 százalékot esett vissza egy év alatt, de eleve elég gynegén fogy, 7128 volt a heti átlaga az első negyedévben.
A Heti Válasz ugyanakkor növelni tudta a példányszámát az előző év hasonló időszakához képest 2,7 százalékkal. A 168 Órának ez a bravúr az előző negyedévhez képest sikerült, egész évre nézve ott is volt visszaesés.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A Népszabadság is zuhan
A Népszabadság a 120 ezer vonal alatt állt hat éve, most 45 ezert adnak el a lapból. Egy év alatt is durva a csökkenés, 11 százalékkal kevesebb Népszabadság fogyott az első negyedévben. A Népszavától is elfordultak az olvasók, egy év alatt a példányszáma 8,8 százalékkal csökkent, 14 646 a napi átlag most.
A Magyar Nemzet egyéves példányszámvesztesége ehhez képest kicsi, de azért 3,4 százalékos. A Magyar Nemzetből még így is majdnem nyolcezerrel kevesebbet adnak el, mint Népszabadságból.
A Magyar Hírlap pedig szinte a teljes érdektelenségbe fullad, 7 625-öt adnak el Széles Gábor lapjából. Ami azt jelenti, hogy hiába a szabadságharc és a Békemenet, hiába a jól körülhatárolható, ezek szerint viszont nem kifejezetten nagy olvasóréteg, több mint tíz százalékkal kevesebbet vesznek a lapból, mint egy éve. Pedig akkor sem kapkodták szét az emberek.
A Blikk sem fogyott jól, sőt. Kilenc százalékkal kevesebbet vettek belőle, de a 137 291 eladott példány az több, mint a politikai napilapoké összesen. Azért pedig különösen szívhatják a fogukat a Blikknél, hogy közben a konkurens Borsból többet tudtak eladni, felmentek egy kicisvel 70 ezer fölé.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A pletyka sem megy ám annyira
De nemcsak politikát nem olvasnak kinyomtatva az emberek, hanem pletykákat sem. A Hot! magazinből több fogy ugyan, mint a HVG-ből (59 920, szemben a 40 588-cal), de itt is 15 százalékos az éves veszteség. A Best és a Story is mínusz tíz százaléknál jár, bár azért a Story 155 ezres példányszáma önmagában több, mint a fenti politikai-közéleti hetilapoké. A Best is simán kenterbe ver mindenkit a komoly oldalról a 71 ezer fölötti eladott példányszámmal. A Nők Lapja még mindig 220 ezer föltött van, sőt, jobban fogy hat százalékkal, mint egy éve. És a Kiskegyedből is több fogy 190 ezernél, de itt csökkennek a példányszámok.
http://444.hu/2014/05/23/meddig-csokkenthet-meg-a-nyomatott-lapok-peldanyszama/
"a nagy múltú 7 Nap egyik napról a másikra, anélkül, hogy búcsút vehetett volna az olvasótól, megszűnt.
http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1377/25_sajtopres.pdf
az újság címe véglegesen Demokrata lett. 1997 augusztusában, a választásokhoz közeledve a tulajdonosok egyik napról a másikra megszüntették a lapot.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Demokrata
Fura véletlen, pont 75 éve zárta be kapuit a nagy hírű folyóirat. Mivel a lapengedélyek 1941-ben a szerkesztő nevére szóltak, Babits halálával egyik napról a másikra megszűnt. Illyés Gyula egy új lapban, Magyar Csillag néven vitte tovább a Nyugat szellemiségét, a jól ismert Mikes Kelemen-éremmel a borítóján.
http://www.unikornis.hu/kultura/20160729-nyugat-folyoirat-ignotus-osvat-erno-babits-mihaly-irodalom.html
Egyik napról a másikra eltűnt az újságosok standjairól az ország harmadik legnagyobb bulvár napilapja, a 10 éve létező Új Ász, írja a Bors.
http://index.hu/kultur/media/2014/04/23/megszunik_a_nyomtatott_uj_asz_bulvarlap/
A Kurír azonban baloldali-liberális lap volt. Kritizáltuk a kormányt Orbán előtt is, de amikor hatalomra jutott, akkor láttunk igazán neki ütni az ellenzéket. Ekkor következett a 100%-os tulajdonosunk, a Postabank csődje (1998. februárban), majd májusban nyert a Fidesz, aki összeveszett Prinzcel, és bezáratta a Postabankot. Szeptemberben – ezt nem tudom bizonyítani – Orbán írt egy levelet, miszerint „jövő héttől ne jelenjen meg a lap” és a mamelukjai végrehajtották a döntését: 1998. szeptember 30-án a lap egyik napról a másikra szűnt meg. Készült a másnapi szám, amikor a szerkesztőségben megjelent a Postabank vezérigazgató-helyettese [Németh Péter, korábbi Magyar Hírlap, későbbi Népszava-főszerkesztő] és közölte, hogy nincs tovább.
https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/kurir-1990-1998/
Kormánypárti lett a legnagyobb ellenzéki török újság
Így cserélte le Erdoğan elnök a legnagyobb ellenzéki török lap szerkesztőségét tavasszal.
Pontosan hét hónappal ezelőtt számolt be arról az Al Jazeera, hogyan cserélték le a „gülenista” ellenzéki újság szerkesztőségét Törökországban.
A Zaman hivatalos honlapján a következő üzenetet lehetett olvasni: „Önöknek, az olvasóinknak jobb minőségű és objektívebb szolgáltatást fogunk nyújtani, amint lehetséges.”
A lap főszerkesztőjét és rovatvezetőjét a rendőrök bilincsben vitték el, a hatóságok a lap „terrorista szervezetekkel való kapcsolataira” hivatkoztak. A Zaman az elnök rokonainak és minisztereinek korrupció ügyleteiről is beszámoltak korábban.
A lap hangneme egyik napról a másikra vett 180 fokos fordulatot. A szombati címlapon még az állt: az „alkotmányt felfüggesztették”, a vasárnapi címlapon pedig már Erdoğan elnök mosolygott és az épülő Boszporusz-hídról számoltak be.
http://media.mandiner.hu/cikk/20161008_kormanyparti_lett_a_legnagyobb_ellenzeki_torok_ujsag "
"Felfüggesztették a Népszabadság kiadását, a szerkesztőség puccsról beszél
belföld, média, Népszabadság, Mediaworks, Nol.hu.
2016. október 8. 10:26
A kiadó Mediaworks előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette a Népszabadság kiadását szombat reggel. A kiadó a lap megújulására hivatkozik. Az Index szerint a lap munkatársait ezen a reggelen levélben értesítették arról, hogy nem kell tovább dolgozniuk. Az Index arról is ír, hogy kormánypárti tulajdonoscsere történhetett. A szerkesztőség a Facebookon megerősítette, hogy nem tudtak a lap bezárásáról és azt írták, hogy puccs történhetett. A Nol.hu-n a kiadó közleménye olvasható, mely szerint lemondott a Mediaworks vezérigazgatója.
A kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy „valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni” – közölte a társaság szombaton az MTI-vel.
A Népszabadság szerkesztősége azt írta, a nyilvánossággal együtt tudták meg, hogy felfüggesztik a lapot és az alábbi posztot tették közzé Facebook oldalukon:
„Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egyidőben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk.”
A Népszabadság szombati – és lehet, hogy utolsó – száma
Az Index szerint motoros futár vitte ki a Népszabadság munkatársainak az írásos értesítést arról, hogy felfüggesztették őket a munkavállalási kötelezettségeik alól.
A Mediaworks tájékoztatása szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól, a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig időlegesen felfüggesztik. Az előfizetőknek a Népszabadság helyett más kiadványukat, illetve az előfizetésből a felfüggesztés idejére eső rész visszafizetését ajánlja fel a kiadó.
A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, aminek következtében a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel – közölték. Kiemelték, a kiadó arra összpontosít, hogy az iparági trendeknek leginkább megfelelő üzleti modellt találjon a Népszabadságnak, ennek érdekében pedig konzultációt kezdeményeznek az érintettekkel.
Az Index korábban arról írt, hogy kormányközeli tulajdonoscsere történhetett a Népszabadságot és 13 megyei lapot is kiadó Mediaworks-ben.
Frissítés: lemondott a Mediaworks vezérigazgatója
A Nol.hu-n jelenleg az alábbi közlemény látható. A közleményben a lap pénzügyi eredményességének hiányára hivatkoznak: „A bevételek növekedése és a menedzsment költségcsökkentési intézkedései ellenére a Népszabadság esetében ez idáig sajnos nem sikerült megteremteni a pénzügyi eredményességet. Ennek, a jövőbeli sikeres üzleti modell meghatározása útján történő elérése a menedzsment kiemelt feladatát kell, hogy képezze.”
„A Mediaworks Zrt. a Társaság megbízott vezérigazgatójává Katona Viktort nevezi ki, aki jelenlegi, pénzügyi vezérigazgató-helyettesi és operációs vezetői feladatköre mellett veszi át a vezérigazgatói pozícióból saját kérésére távozó Rónai Balázs feladatait” – írják a kiadó vezetőségének cseréjéről.
Frissítés: aprólékosan kitervelhették a lap bezárását
A Vastagbőrnek a Népszabadság egy névtelenül nyilatkozó munkatársa a következőket mondta:
„Nagy mesterterv volt. Ugye most költözünk, tegnap este 11-kor végeztünk. 11-re jöttek a költöztetők, szétszedtek mindent, az utolsó egerünket is széthúzgálták, és úgy volt, hogy vasárnap már a Bécsi útra kell mennünk dolgozni. Aztán szombat reggel motoros futárok érkeztek azzal a levéllel, hogy a Népszabadság kiadását felfüggesztette a kiadó, és további intézkedésig mentesítenek minket a munkavégzés alól.
Letiltották az email-ünket, és nem mehetünk be a munkahelyünkre. És ugye nem is tudunk mit csinálni, mert ahova bemehetünk, a régi irodába, ahova jó a belépőkártyánk, onnan elvitték a cuccainkat, az új helyre meg nem tudunk bemenni. Oda egyébként vasárnapra már megrendeltük a pizzát, hogy ott kezdjük újra a munkát. Nagyon okos puccs keretében végeztek ki minket.”"
http://mandiner.hu/cikk/20161008_felfuggesztettek_a_nepszabadsag_kiadasat_a_szerkesztoseg_puccsrol_beszel
2016. október 7., péntek
Szétperelné volt dolgozóit a Zsolnay
- szalai - - SZALAI -
A pécsi önkormányzat nem tudta elvenni a nyáron a magántulajdonostól a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, de a dolgozók jelentős részét el tudta rémiszteni tőlük.
Egészen pontosan arról ír a Népszabadság, hogy az önkormányzat Zsolnayra alapított cége a Ledina Kerámia azzal támadta le júniusban a dolgozókat, hogy a szír származású svájci tulajdonos nem fizeti ki régóta gondban lévő cég tartozásait. A termelést pedig majd külföldre viszi, szóval meg fog szűnni a dolgozók munkahelye. A Ledina jogászai megírtak nekik egy felmondólevelet, akik megélhetésüket féltve belementek a dologba és átigazoltak a Ledinához.
A Zsolnay viszont kifizette a kérdéses tartozásait, és beperelte azt a 118 volt dolgozóját, akiket rendkívüli felmondással átvettek az önkormányzati céghez. Az első körben nyolc alkalmazott pere startolt el, közülük egy jött el, ő mondta el a felmondóleveles történetet a bíróságnak. Az alkalmazottakat átcsábító vezetők mondjuk azt is ígérték, hogy ha lesz büntetés, azt majd átvállalja a város.
A Ledina helyzete se rózsás, dacára, hoyg komolyan alávágtak a Zsolnaynak. A Ledina négy hónapja munka nélkül fizeti a dolgozóit, nemrég szeptemberben az egyik közvetett tulajdonos, Bozók János megpróbálta saját védjegyükké tenni a Zsolnay nevet. A Zsolnay viszont szintén lépett a jogászaival, hogy ne gyárthasson Zsolnay néven termékeket az önkormányzat cége, még nem világos, hogy ennek mi lesz a vége. A Zsolnay szerint az "offshore cégek alapításában jártas" Bozóki üzleti kapcsolatban is áll az önkormányzat Zsolnay elleni harcának az egyik fő vezetőjével, Szabó Iván ügyvéddel. Itt olvashat a csatározásokról bővebben.
Milliárdos cserepekért dúl a háború a Zsolnaynál
Óriási állami megbízások várhatnak a Zsolnay Porcelánmanufaktúrára, a kérdés csak az, hogy ki vezeti majd a céget, amikor ezeket kiírják. A tulajdonosok és Pécs városa nyílt háborúban állnak egymással, és már egy új vevő is megjelent a láthatáron.
Tovább
Nagy pénz van a dologban, a többek közt elképesztő adókedvezménnyel felpörgetett műemlékfelújítások miatt óriási állami megrendelések várnak arra, aki végül megkaparintja a Zsolnay márkanevet.
http://index.hu/gazdasag/allas/2016/10/07/szetperelne_volt_dolgozoit_a_zsolnay/
A pécsi önkormányzat nem tudta elvenni a nyáron a magántulajdonostól a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, de a dolgozók jelentős részét el tudta rémiszteni tőlük.
Egészen pontosan arról ír a Népszabadság, hogy az önkormányzat Zsolnayra alapított cége a Ledina Kerámia azzal támadta le júniusban a dolgozókat, hogy a szír származású svájci tulajdonos nem fizeti ki régóta gondban lévő cég tartozásait. A termelést pedig majd külföldre viszi, szóval meg fog szűnni a dolgozók munkahelye. A Ledina jogászai megírtak nekik egy felmondólevelet, akik megélhetésüket féltve belementek a dologba és átigazoltak a Ledinához.
A Zsolnay viszont kifizette a kérdéses tartozásait, és beperelte azt a 118 volt dolgozóját, akiket rendkívüli felmondással átvettek az önkormányzati céghez. Az első körben nyolc alkalmazott pere startolt el, közülük egy jött el, ő mondta el a felmondóleveles történetet a bíróságnak. Az alkalmazottakat átcsábító vezetők mondjuk azt is ígérték, hogy ha lesz büntetés, azt majd átvállalja a város.
A Ledina helyzete se rózsás, dacára, hoyg komolyan alávágtak a Zsolnaynak. A Ledina négy hónapja munka nélkül fizeti a dolgozóit, nemrég szeptemberben az egyik közvetett tulajdonos, Bozók János megpróbálta saját védjegyükké tenni a Zsolnay nevet. A Zsolnay viszont szintén lépett a jogászaival, hogy ne gyárthasson Zsolnay néven termékeket az önkormányzat cége, még nem világos, hogy ennek mi lesz a vége. A Zsolnay szerint az "offshore cégek alapításában jártas" Bozóki üzleti kapcsolatban is áll az önkormányzat Zsolnay elleni harcának az egyik fő vezetőjével, Szabó Iván ügyvéddel. Itt olvashat a csatározásokról bővebben.
Milliárdos cserepekért dúl a háború a Zsolnaynál
Óriási állami megbízások várhatnak a Zsolnay Porcelánmanufaktúrára, a kérdés csak az, hogy ki vezeti majd a céget, amikor ezeket kiírják. A tulajdonosok és Pécs városa nyílt háborúban állnak egymással, és már egy új vevő is megjelent a láthatáron.
Tovább
Nagy pénz van a dologban, a többek közt elképesztő adókedvezménnyel felpörgetett műemlékfelújítások miatt óriási állami megrendelések várnak arra, aki végül megkaparintja a Zsolnay márkanevet.
http://index.hu/gazdasag/allas/2016/10/07/szetperelne_volt_dolgozoit_a_zsolnay/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)