NT
A török parlament pénteken elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot. A javaslat mellett 376 képviselő, míg ellene 140-en szavazott, írja az MTI. Mivel az 550 fős törvényhozásban az igenek kétharmados többséghez jutottak, a kérdést nem kell népszavazásra bocsátani.
A változtatást a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan államfő azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell. Erdogan pénteken, a titkos szavazással egy időben úgy nyilatkozott: "az én nemzetem nem szeretne a parlamentben olyan képviselőket látni, akik bűncselekményt követtek el. Nemhogy az áruló terrorszervezet támogatóit" - hangsúlyozta.
A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Jelenleg 138 ilyen képviselő van.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a napokban nyilvánosságra hozta azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyekért ezeket a képviselőket a közeljövőben felelősségre vonják. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás - olvasható a listán.
A Sözcü című kormánykritikus, kemalista napilap internetes oldala szerint az elfogadott javaslatot még a köztársasági elnöknek alá kell írnia, majd az alkotmánymódosítás a közlönyben való megjelenéssel lép életbe. Ezt követően a parlamentben található aktákat ügyészségeknek kézbesítik, amelyek eljárást indítanak és vádat emelnek.
A várható perek az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. 47 képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktája van.
A javaslatról az utóbbi hetekben heves vita folyt. Két alkalommal verekedés tört ki a parlamentben, ütötték, rúgták egymást a képviselők, többen megsebesültek, őket kórházba szállították.
Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely 2 és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 400 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
Az Európai Parlament elnökének nem tetszik a török döntés
A demokráciára mért súlyos csapásként értékelte Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, hogy a török törvényhozás elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot.
A legutóbbi választások óta szisztematikusan aláássák a jogállamot és bebetonozzák az egyszemélyes uralmat
- mondta Schulz a dpa német hírügynökségnek a török helyzetet értékelve. Schulz szerint
A képviselők mentelmi jogának, amelyet gyakran ér bírálat, mindenekelőtt az a célja, hogy megvédje a szabadon választott törvényhozókat a politikai üldöztetéstől
És Németországnak sem
A német kormány aggodalommal szemléli a törökországi belpolitikai fejleményeket, és ezt Angela Merkel kancellár személyesen is jelzi majd Recep Tayyip Erdogan török államfőnek hétfőn Isztambulban - mondta a német kormány szóvivője pénteken Berlinben azzal kapcsolatban, hogy a török parlament elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot, írja az MTI.
http://index.hu/kulfold/2016/05/20/torokorszagban_eltoroltek_a_kepviselok_mentelmi_jogat/
2016. május 20., péntek
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert Szegeden
MTI
2016. május 20., péntek
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökét, római nagykövetet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorát a Tisza-parti városban pénteken.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az SZTE jogi kara által szervezett konferencián elmondta, Paczolay Péter 1956-ban született, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a jogállamiság iránti vágyakozás évében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatójaként kiváló oktatóktól tanulhatta a jogot. Jogászként mindig kettős érdeklődés jellemezte: egyszerre vonzódott a jog-, valamint a politika- és államtudományokhoz. A közügyek és közjó iránti elkötelezettsége is közismert, kész volt ezekben részt venni, érdekükben szerepet vállalni – tette hozzá.
Paczolay Péter neve – bár más felsőoktatási intézményeken is vállalt feladatokat – a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik. Ő volt az, aki megszervezte helyben a politológia tanszéket, és négy éven át oktatási dékánhelyettesként is dolgozott a jogi karon, jelentősen előmozdítva az intézmény nemzetközi kapcsolatainak megújítását – méltatta professzortársa munkáját a miniszter.
A Sólyom László vezette Alkotmánybíróságon főtanácsadóként, majd főtitkárként Paczolay Péter az új közjogi kultúra kialakulásának, a legfontosabb döntések megszületésének szemtanúja lehetett. Fontos kitérőt jelentettek életében azok az esztendők, amelyeket előbb Mádl Ferenc, majd Sólyom László köztársasági elnök mellett töltött – közölte Trócsányi László.
Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, Paczolay Péter a Velencei Bizottság egyik meghatározó tagja volt, bölcs kompromisszumot kereső szavára a testület mindenkor odafigyelt. Politikailag is érzékeny rapportőri szerepet is rendszeresen kapott. Nem véletlen, hogy tagságának lezárultát követően a testület tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.
Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese hangsúlyozta, Paczolay Péter munkássága, személyisége örökre összefonódott a magyar alkotmánybíráskodással, a jogállam és az alapjogok tényleges érvényesülésének mindennapos védelmével. Tudományos munkássága is jól mutatja a következetes és megalkuvást nem ismerő elköteleződését a jogállamiság mellett.
Közölte: az, hogy az alaptörvény megőrizte, sőt a bírói hatalom feletti alkotmányos kontroll bevezetésével az egyéni jogvédelem területén bizonyos értelemben meg is erősítette a magyar alkotmánybíráskodást, nem kis mértékben Paczolay Péter szakmai tekintélyének, diplomáciai érzékének köszönhető.
Sulyok Tamás kitért arra, az Ab elnökeként Paczolay Péter meghatározó szerepet játszott az alaptörvény hatálybalépését követő időszak gyakorlatának kialakításában, ebben fontos szerepe volt a korábbi döntések hatályon kívül helyezéséről szóló értelmezésnek, amely méltán egyensúlyt teremtett az alkotmányozó szándéka és az alkotmánybírósági esetjog érvényesülése között. Az alaptörvény hatálybalépését követően előadóbíróként részt vett nagy alapjogvédelmi határozatok megszületésében, ezekben a testület lényegében megerősítette a korábbi alkotmány alapján meghozott döntéseit – közölte az elnökhelyettes.
A konferenciára kötet készült, amelyben Paczolay Péter pályatársai és egykori tanítványai közül félszázan írtak egy-egy tanulmányt.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/05/tudomanyos-ulesen-koszontottek-a-hatvaneves-paczolay-petert-szegeden.html
2016. május 20., péntek
Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökét, római nagykövetet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorát a Tisza-parti városban pénteken.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az SZTE jogi kara által szervezett konferencián elmondta, Paczolay Péter 1956-ban született, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a jogállamiság iránti vágyakozás évében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatójaként kiváló oktatóktól tanulhatta a jogot. Jogászként mindig kettős érdeklődés jellemezte: egyszerre vonzódott a jog-, valamint a politika- és államtudományokhoz. A közügyek és közjó iránti elkötelezettsége is közismert, kész volt ezekben részt venni, érdekükben szerepet vállalni – tette hozzá.
Paczolay Péter neve – bár más felsőoktatási intézményeken is vállalt feladatokat – a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik. Ő volt az, aki megszervezte helyben a politológia tanszéket, és négy éven át oktatási dékánhelyettesként is dolgozott a jogi karon, jelentősen előmozdítva az intézmény nemzetközi kapcsolatainak megújítását – méltatta professzortársa munkáját a miniszter.
A Sólyom László vezette Alkotmánybíróságon főtanácsadóként, majd főtitkárként Paczolay Péter az új közjogi kultúra kialakulásának, a legfontosabb döntések megszületésének szemtanúja lehetett. Fontos kitérőt jelentettek életében azok az esztendők, amelyeket előbb Mádl Ferenc, majd Sólyom László köztársasági elnök mellett töltött – közölte Trócsányi László.
Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, Paczolay Péter a Velencei Bizottság egyik meghatározó tagja volt, bölcs kompromisszumot kereső szavára a testület mindenkor odafigyelt. Politikailag is érzékeny rapportőri szerepet is rendszeresen kapott. Nem véletlen, hogy tagságának lezárultát követően a testület tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.
Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese hangsúlyozta, Paczolay Péter munkássága, személyisége örökre összefonódott a magyar alkotmánybíráskodással, a jogállam és az alapjogok tényleges érvényesülésének mindennapos védelmével. Tudományos munkássága is jól mutatja a következetes és megalkuvást nem ismerő elköteleződését a jogállamiság mellett.
Közölte: az, hogy az alaptörvény megőrizte, sőt a bírói hatalom feletti alkotmányos kontroll bevezetésével az egyéni jogvédelem területén bizonyos értelemben meg is erősítette a magyar alkotmánybíráskodást, nem kis mértékben Paczolay Péter szakmai tekintélyének, diplomáciai érzékének köszönhető.
Sulyok Tamás kitért arra, az Ab elnökeként Paczolay Péter meghatározó szerepet játszott az alaptörvény hatálybalépését követő időszak gyakorlatának kialakításában, ebben fontos szerepe volt a korábbi döntések hatályon kívül helyezéséről szóló értelmezésnek, amely méltán egyensúlyt teremtett az alkotmányozó szándéka és az alkotmánybírósági esetjog érvényesülése között. Az alaptörvény hatálybalépését követően előadóbíróként részt vett nagy alapjogvédelmi határozatok megszületésében, ezekben a testület lényegében megerősítette a korábbi alkotmány alapján meghozott döntéseit – közölte az elnökhelyettes.
A konferenciára kötet készült, amelyben Paczolay Péter pályatársai és egykori tanítványai közül félszázan írtak egy-egy tanulmányt.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/05/tudomanyos-ulesen-koszontottek-a-hatvaneves-paczolay-petert-szegeden.html
2016. május 19., csütörtök
Harmadszor is meghosszabbította a rendkívüli állapotot Párizs
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
MH/MTI – 2016.05.19. 15:25
Jóváhagyta csütörtökön a francia parlament a tavaly novemberi, százharminc halálos áldozatot követelő párizsi merényletek után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását. Közben Brüsszelben szabadon engedtek egy, a párizsi merényletekkel kapcsolatban fogva tartott gyanúsítottat.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a „példátlan terrorfenyegetettséggel” indokolta a francia kormány javaslatát.
A rendkívüli állapotot harmadik alkalommal 46 igen, 2 tartózkodás és 20 nem szavazat mellett hosszabbította meg a törvényhozás július végéig.
Az intézkedés célja, hogy fokozott biztonsági intézkedések maradjanak érvényben a június 10. és július 10. között zajló labdarúgó Európa-bajnokság idején és a július 2. és július 24. között esedékes Tour de France kerékpáros körverseny idején is.
A rendkívüli állapot egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hatóságok házi őrizetben tartsanak állampolgárokat, továbbá bizonyos időre és bizonyos helyszíneken korlátozzák járművek és személyek szabad mozgását.
Baloldali pártok, jogvédő csoportok és a közvélemény korábban aggodalmát fejezte ki az átmenetinek szánt terrorellenes intézkedések lehetséges állandósulása miatt.
A szocialista Francois Hollande francia elnök korábban azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba e szabályozást, ezt azonban a politikai konszenzus hiánya miatt végül visszavonta.
A jobboldali ellenzék megszavazta a rendkívüli állapot meghosszabbítását, nehezményezte azonban, hogy hat hónap helyett csupán két hónapig marad érvényben a szabályozás. Szélsőbaloldali képviselők és a zöldek tagjai ellenezték a javaslatot, úgy vélték, ez a „rendkívüli állapot banalizálásához vezet”.
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
A novemberi, Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben fogva tartott gyanúsítottat engedtek szabadon Brüsszelben - tájékoztatott a belga szövetségi ügyészség csütörtökön. Elmondták: a terrorista csoportban és terrorcselekményekben való részvétel vádjával előállított belga állampolgárságú Zakaria J.-t szigorú feltételek mellett helyezték szabadlábra.
A 29 éves fiatalembert a belga főváros Molenbeek nevű negyedében egy rendőrségi rajtaütés keretében fogták el társával, a marokkói állampolgárságú Mustafa E.-vel együtt. Elfogásukkor a hatóságok nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert a gyanúsítottaknál. Mustafa E.-t már a letartóztatását követő héten szabadon bocsátották - közölte az ügyészség.
A tájékoztatás szerint a hatóságok nyilvántartásában az szerepelt, hogy a fiatalemberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-i párizsi merényletsorozat elkövetőivel.
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a belga Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) javaslatára hat, feltehetően terrorista szervezetben harcoló belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza csütörtökön.
Belügyminiszteri információk szerint a hivatal már január elején kilátásba helyezte a külföldre távozott és bizonyíthatóan szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését.
A napilap arról tájékoztatott, hogy az első ilyen döntést március 18-án Verviers önkormányzata hozta, amikor Lotfi Aoumeur személyazonosító okmányait vonta vissza. A dzsihadista fiatalember az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandavideójában tűnt fel, amelyben brüsszeli célpontok elleni terrortámadásokra szólított fel - írta a napilap.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55768/Harmadszor_is_meghosszabbitotta_a_rendkivuli_allapotot_Parizs
MH/MTI – 2016.05.19. 15:25
Jóváhagyta csütörtökön a francia parlament a tavaly novemberi, százharminc halálos áldozatot követelő párizsi merényletek után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását. Közben Brüsszelben szabadon engedtek egy, a párizsi merényletekkel kapcsolatban fogva tartott gyanúsítottat.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a „példátlan terrorfenyegetettséggel” indokolta a francia kormány javaslatát.
A rendkívüli állapotot harmadik alkalommal 46 igen, 2 tartózkodás és 20 nem szavazat mellett hosszabbította meg a törvényhozás július végéig.
Az intézkedés célja, hogy fokozott biztonsági intézkedések maradjanak érvényben a június 10. és július 10. között zajló labdarúgó Európa-bajnokság idején és a július 2. és július 24. között esedékes Tour de France kerékpáros körverseny idején is.
A rendkívüli állapot egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hatóságok házi őrizetben tartsanak állampolgárokat, továbbá bizonyos időre és bizonyos helyszíneken korlátozzák járművek és személyek szabad mozgását.
Baloldali pártok, jogvédő csoportok és a közvélemény korábban aggodalmát fejezte ki az átmenetinek szánt terrorellenes intézkedések lehetséges állandósulása miatt.
A szocialista Francois Hollande francia elnök korábban azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba e szabályozást, ezt azonban a politikai konszenzus hiánya miatt végül visszavonta.
A jobboldali ellenzék megszavazta a rendkívüli állapot meghosszabbítását, nehezményezte azonban, hogy hat hónap helyett csupán két hónapig marad érvényben a szabályozás. Szélsőbaloldali képviselők és a zöldek tagjai ellenezték a javaslatot, úgy vélték, ez a „rendkívüli állapot banalizálásához vezet”.
Szabadon engedték a párizsi merényletek egyik gyanúsítottját
A novemberi, Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben fogva tartott gyanúsítottat engedtek szabadon Brüsszelben - tájékoztatott a belga szövetségi ügyészség csütörtökön. Elmondták: a terrorista csoportban és terrorcselekményekben való részvétel vádjával előállított belga állampolgárságú Zakaria J.-t szigorú feltételek mellett helyezték szabadlábra.
A 29 éves fiatalembert a belga főváros Molenbeek nevű negyedében egy rendőrségi rajtaütés keretében fogták el társával, a marokkói állampolgárságú Mustafa E.-vel együtt. Elfogásukkor a hatóságok nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert a gyanúsítottaknál. Mustafa E.-t már a letartóztatását követő héten szabadon bocsátották - közölte az ügyészség.
A tájékoztatás szerint a hatóságok nyilvántartásában az szerepelt, hogy a fiatalemberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-i párizsi merényletsorozat elkövetőivel.
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a belga Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) javaslatára hat, feltehetően terrorista szervezetben harcoló belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza csütörtökön.
Belügyminiszteri információk szerint a hivatal már január elején kilátásba helyezte a külföldre távozott és bizonyíthatóan szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését.
A napilap arról tájékoztatott, hogy az első ilyen döntést március 18-án Verviers önkormányzata hozta, amikor Lotfi Aoumeur személyazonosító okmányait vonta vissza. A dzsihadista fiatalember az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandavideójában tűnt fel, amelyben brüsszeli célpontok elleni terrortámadásokra szólított fel - írta a napilap.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55768/Harmadszor_is_meghosszabbitotta_a_rendkivuli_allapotot_Parizs
Darák Péter: Az uniós jognak megkülönbözetett fontossága van Kelet-Közép-Európában
Trócsányi László szerint egyre gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése
MH/MTI – 2016.05.19. 14:15
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára - mondta a Kúria elnöke, az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten csütörtökön.
Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE konferenciája kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, az európai bankunió, az EU-n belüli intézményes egyensúly, valamint a közösségi versenyjog átalakulása terén - mondta a Kúria elnöke, aki 2015-2016-ban a FIDE soros elnöke.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt - fejtette ki.
Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben.
Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi. Ez az alkotmányos identitás csak az adott állam sajátosságait figyelembe véve határozható meg.
Az uniós szerződések urai az államok, az EU esetében pedig államok uniójáról van szó, amelyben a hatáskörök nem a szerződésekből fakadnak, hanem a tagállami akaratból - fűzte hozzá a magyar miniszter.
A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit.
A FIDE 1961-ben jött létre Brüsszelben a közösségi és tagállami jog kölcsönhatásának kutatása céljából. Jelenleg 29 nemzeti tagozat vesz részt a szervezet munkájában, feladatuk, hogy hazájukban előmozdítsák az európai jogi kultúra tudatosítását és az uniós jog fejlesztését. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más és más tagállamban megrendezett kongresszus, melyet az Európai Unió is támogat.
A budapesti kongresszuson részt vesz Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója is.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55758/Darak_Peter_Az_unios_jognak_megkulonbozetett_fontossaga_van_KeletKozepEuropaban
MH/MTI – 2016.05.19. 14:15
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára - mondta a Kúria elnöke, az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten csütörtökön.
Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE konferenciája kitűnő alkalom arra, hogy a résztvevők elmélyítsék ismereteiket az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, az európai bankunió, az EU-n belüli intézményes egyensúly, valamint a közösségi versenyjog átalakulása terén - mondta a Kúria elnöke, aki 2015-2016-ban a FIDE soros elnöke.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt - fejtette ki.
Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben.
Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi. Ez az alkotmányos identitás csak az adott állam sajátosságait figyelembe véve határozható meg.
Az uniós szerződések urai az államok, az EU esetében pedig államok uniójáról van szó, amelyben a hatáskörök nem a szerződésekből fakadnak, hanem a tagállami akaratból - fűzte hozzá a magyar miniszter.
A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit.
A FIDE 1961-ben jött létre Brüsszelben a közösségi és tagállami jog kölcsönhatásának kutatása céljából. Jelenleg 29 nemzeti tagozat vesz részt a szervezet munkájában, feladatuk, hogy hazájukban előmozdítsák az európai jogi kultúra tudatosítását és az uniós jog fejlesztését. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más és más tagállamban megrendezett kongresszus, melyet az Európai Unió is támogat.
A budapesti kongresszuson részt vesz Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója is.
http://magyarhirlap.hu/cikk/55758/Darak_Peter_Az_unios_jognak_megkulonbozetett_fontossaga_van_KeletKozepEuropaban
2016. május 17., kedd
Súlyos belpolitikai válság fenyeget Horvátországban
MTI | 2016. május 16., hétfő
A horvát nemzetgyűlés harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál.
Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
Súlyos belpolitikai válság fenyegeti Horvátországot, ha a hetek óta döntésképtelen parlament június 7-ig nem választja meg az új alkotmánybírókat, és emiatt előrehozott választásokat sem lehet majd megtartani.
A horvát alkotmánybíróság az alaptörvény rendelkezése szerint 13 tagú, és a bírákat nyolc évre választják meg. Korábban a parlamentben jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges a megválasztásukhoz, de 2010-ben a nemzetgyűlés (szábor) módosította az alkotmányt, és szigorított a feltételeken: a taláros testület megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharmados többségére van szükség, vagyis a 151 fős parlamentben 101 szavazatra.
A bírák közül többnek a törvénnyel összhangban decemberben automatikusan hat hónapra meghosszabbodott a lejárt mandátuma - akkoriban a novemberi parlamenti választások után sem kormánya, sem parlamentje nem volt még Horvátországnak. Az alkotmánybíráknak június elején végleg lejár a megbízatása, és kétséges, hogy a szábor meg tudja-e választani addig az újakat.
A legnagyobb kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) megállapodásával összhangban a tíz alkotmánybírói helyre az illetékes parlamenti bizottság április 20-án írta ki a pályázatot. A megállapodás szerint öt helyre a HDZ, öt hely pedig az ellenzéki pártok, a SDP és Horvát Néppárt (HNS) javasolhatnak jelöltet. A pályázatra 46-an jelentkeztek, meghallgatásuk hétfőn kezdődik a parlamentben.
A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint nem helyénvaló, hogy a politikai pártok egymás között "osztják fel" a megüresedett helyeket. Dragan Zelic, a GONG szóvivője úgy véli: az alkotmánybírák kiválasztásának átlátható folyamatnak kell lennie. A jelöltek életrajzát nyilvánosságra kell hozni. Zelic szerint az alkotmánybíróságba vetett hit visszaállításához a jelölteknek nemcsak kiemelkedő szakmai tudással kell rendelkezniük, hanem a legmagasabb etikai követelményeknek is meg kell felelniük.
Robert Podolnjak, a parlament alkotmányügyi és házbizottságának elnöke elutasította a vádat, hogy a bírák kiválasztása átpolitizált folyamat. Állítása szerint a taláros testület összetétele "ideológiailag kiegyensúlyozott" lesz, a konszenzus pedig megválasztásukat illetően létre fog jönni.
A horvát nemzetgyűlés azonban harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál. Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
A horvát sajtó azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet előrehozott választásokat tartani, ha nincs működőképes alkotmánybírósága Horvátországnak, amely el tudná dönteni, hogy a választások törvényesek voltak-e. A választások alkotmányosságáról és törvényességéről az alaptörvény szerint egyedül az alkotmánybíróság dönthet. Politikai elemzők szerint ha működőképes alkotmánybíróság nélkül bonyolítanák le választást, az ellentmondana a demokrácia alapelveinek, és elfogadhatatlan lenne az Európai Unió tagországában.
Peda Grbin szociáldemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság alelnöke a sajtónak korábban úgy nyilatkozott: ha a kormányzó pártok nem tartják tiszteletben a megállapodást és nem választják meg a tíz alkotmánybírót vagy legalább egy részüket, hogy döntésképes legyen a testület, akkor alkotmányos válság lesz Horvátországban. Alkotmánybírósági kontroll híján a parlament alkotmánnyal ütköző törvényeket is hozhat, másrészt pedig az állampolgárok sem fordulhatnak a taláros testülethez, ha bírósági döntés folytán sérülnek alapvető jogaik.
Politikai szakértők szerint amennyiben nem működőképes a horvát alkotmánybíróság, és a kormány sem tudja biztosítani a parlamenti szavazáshoz szükséges többséget, úgy patthelyzet alakulhat ki: mert nem lehet majd kiírni előrehozott választást sem, amely egyetlen kiutat jelentene a súlyosbodó belpolitikai válságból.
http://kitekinto.hu/europa/2016/05/16/sulyos_belpolitikai_valsag_fenyeget_horvatorszagban/
A horvát nemzetgyűlés harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál.
Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
Súlyos belpolitikai válság fenyegeti Horvátországot, ha a hetek óta döntésképtelen parlament június 7-ig nem választja meg az új alkotmánybírókat, és emiatt előrehozott választásokat sem lehet majd megtartani.
A horvát alkotmánybíróság az alaptörvény rendelkezése szerint 13 tagú, és a bírákat nyolc évre választják meg. Korábban a parlamentben jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges a megválasztásukhoz, de 2010-ben a nemzetgyűlés (szábor) módosította az alkotmányt, és szigorított a feltételeken: a taláros testület megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharmados többségére van szükség, vagyis a 151 fős parlamentben 101 szavazatra.
A bírák közül többnek a törvénnyel összhangban decemberben automatikusan hat hónapra meghosszabbodott a lejárt mandátuma - akkoriban a novemberi parlamenti választások után sem kormánya, sem parlamentje nem volt még Horvátországnak. Az alkotmánybíráknak június elején végleg lejár a megbízatása, és kétséges, hogy a szábor meg tudja-e választani addig az újakat.
A legnagyobb kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) megállapodásával összhangban a tíz alkotmánybírói helyre az illetékes parlamenti bizottság április 20-án írta ki a pályázatot. A megállapodás szerint öt helyre a HDZ, öt hely pedig az ellenzéki pártok, a SDP és Horvát Néppárt (HNS) javasolhatnak jelöltet. A pályázatra 46-an jelentkeztek, meghallgatásuk hétfőn kezdődik a parlamentben.
A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint nem helyénvaló, hogy a politikai pártok egymás között "osztják fel" a megüresedett helyeket. Dragan Zelic, a GONG szóvivője úgy véli: az alkotmánybírák kiválasztásának átlátható folyamatnak kell lennie. A jelöltek életrajzát nyilvánosságra kell hozni. Zelic szerint az alkotmánybíróságba vetett hit visszaállításához a jelölteknek nemcsak kiemelkedő szakmai tudással kell rendelkezniük, hanem a legmagasabb etikai követelményeknek is meg kell felelniük.
Robert Podolnjak, a parlament alkotmányügyi és házbizottságának elnöke elutasította a vádat, hogy a bírák kiválasztása átpolitizált folyamat. Állítása szerint a taláros testület összetétele "ideológiailag kiegyensúlyozott" lesz, a konszenzus pedig megválasztásukat illetően létre fog jönni.
A horvát nemzetgyűlés azonban harmadik hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni, mert a szűk kormánytöbbség és a pártfegyelem hiánya miatt döntésképtelen volt a szavazásoknál. Az ellenzéki pártok szerint új választásokat kell kiírni, mert a kormány láthatóan nem tudja biztosítani a parlamentben a többséget.
A horvát sajtó azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet előrehozott választásokat tartani, ha nincs működőképes alkotmánybírósága Horvátországnak, amely el tudná dönteni, hogy a választások törvényesek voltak-e. A választások alkotmányosságáról és törvényességéről az alaptörvény szerint egyedül az alkotmánybíróság dönthet. Politikai elemzők szerint ha működőképes alkotmánybíróság nélkül bonyolítanák le választást, az ellentmondana a demokrácia alapelveinek, és elfogadhatatlan lenne az Európai Unió tagországában.
Peda Grbin szociáldemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság alelnöke a sajtónak korábban úgy nyilatkozott: ha a kormányzó pártok nem tartják tiszteletben a megállapodást és nem választják meg a tíz alkotmánybírót vagy legalább egy részüket, hogy döntésképes legyen a testület, akkor alkotmányos válság lesz Horvátországban. Alkotmánybírósági kontroll híján a parlament alkotmánnyal ütköző törvényeket is hozhat, másrészt pedig az állampolgárok sem fordulhatnak a taláros testülethez, ha bírósági döntés folytán sérülnek alapvető jogaik.
Politikai szakértők szerint amennyiben nem működőképes a horvát alkotmánybíróság, és a kormány sem tudja biztosítani a parlamenti szavazáshoz szükséges többséget, úgy patthelyzet alakulhat ki: mert nem lehet majd kiírni előrehozott választást sem, amely egyetlen kiutat jelentene a súlyosbodó belpolitikai válságból.
http://kitekinto.hu/europa/2016/05/16/sulyos_belpolitikai_valsag_fenyeget_horvatorszagban/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)