Nagyon súlyos szavakkal ment saját kollégáinak az Alkotmánybíróság elnöke

magyarip

Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.

A változtatással az a baj, hogy ezzel sokkal többet ér majd egy kisebb kerületben élő ember szavazata, mint egy nagyobb kerületben lakóé. A két szélsőség: a XXIII. kerületben 22 ezer ember él, míg a XI. kerületben 147 ezer. Mindkét kerületet egy-egy ember képviseli majd a közgyűlésben.

Az Alkotmánybíróság azonban elfogadta a rendszert, mondván történetileg így alakult a kerületek fejlődése, ezt el kell fogadni. Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök kisebbségben maradt azzal a véleményével, hogy már a kétszeres eltérés is ellenkezik az egyenlő választójog elvével, itt viszont hatszorosnál is nagyobb különbség is van.

Előfordul, hogy az alkotmánybírók nem értenek egyet, másképpen értelmezik a törvényt. Paczolay azonban a határozathoz fűzött különvéleményében ennél sokkal tovább ment. Mert nem csupán szakmai érveket hozott fel a törvény ellen, hanem konkrétan odaírta, hogy kollégái nem szakmai szempontokat is figyelembe vettek. Ezt írta:

A jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie.

Ez nagyon kemény kritika. Hiszen milyen szempontok merülhettek fel az alkotmányos szempontokon túl? Paczolay ebben nem ad iránymutatást, de bármilyen egyéb szempont érvényesítése az Alkotmánybíróság tagjaira nézve rettenetesen kínos.

Politikai nyomás, anyagi érdek, politikai elfogultság? Nem világos, hogy Paczolay ilyesmire gondolt-e, de egy ilyen helyzetben ezekre a legkönnyebb gondolni.

Az alkotmánybírák többsége egyébként arra hivatkozva fogadta el az aránytalan választási rendszert, hogy az új közgyűlésben a kettős többség elve szerint lehet majd csak határozatokat elfogadni, vagyis nem csupán az lesz a kérdés, hogy a képviselők több mint fele egy irányba szavaz-e, hanem a többségnek a budapesti lakosság többségét is képviselniük kell. Vagyis a nagyobb kerületek polgármestereinek szavazatai ott már többet érnek majd. Ennek az érvnek a megalapozottságát több alkotmánybíró is vitatta.

A törvénnyel szemben Paczolayhoz hasonlóan nagyon keményen fogalmazott több alkotmánybíró is.

Bragyova András egyetért Paczolay Péter érveivel. Ő egyenesen így fogalmaz:

„A Fővárosi Közgyűlés, ahogyan e törvényhelyek alapján létrejön, sem nem választott, sem nem fővárosi.” Gondolatmenetét ilyen súlyos mondattal zárja: „Röviden, szerintem a mai rendszer nem választás, sem közvetett, sem közvetlen.”

Kiss László szintén keményen fogalmaz különvéleményében: a választójog közvetlenségének és egyenlőségének súlyos sérelméről ír.

Kovács Péter sem értett egyet a többséggel, és kis kiegészítéssel jelezte, hogy egyetért Paczolay érveivel.

Lévay Miklós sem tartja alkotmányosnak az új rendszert:

„Álláspontom szerint a kettős többségi rendszer teljességgel alkalmatlan az alapjogi sérelem elhárítására, vagyis az eltérő súlyú szavazatokból adódó aránytalanság kiküszöbölésére” – írja többek között.

Balogh Elemér csak annyi különvéleményt írt, hogy csatlakozik Paczolayhoz.

Érdekes még Stumpf István különvéleménye, aki általában nagyon rossznak tartja, hogy nem sokkal a választás előtt módosították a törvényt, de mégis áldását adta az új rendszerre. Szerinte az Alkotmányban rögzíteni kellene, hogy egy évvel a következő választás előtt már ne lehessen hozzányúlni a választási szabályokhoz. Ugyanakkor ezt a kérdést szerinte érdemben most nem lehetett vizsgálni, mert a törvényt megtámadó beadvány ezt nem kifogásolta. Stumpf azért is fogadta el a törvényt, mert szerinte túl nagy bizonytalanságot okozott volna, ha az októberi választás rendje nem tisztázódik mihamarább.

Stumpf döntése azért is volt fontos, mert 8:7 arányban ment át a választási törvény az Alkotmánybíróságon. Vagyis egyetlen szavazaton múlott, hogy októberben e szabályok legyenek érvényesek.

Salamon László viszont azért írt különvéleményt, mert szerinte azt se kellett volna megsemmisíteni a törvényből, amit a többség alkotmány-ellenesnek talált: hogy a kompenzációs lista elosztásakor a kerületek lélekszámával súlyozzák az egyes szavazatokat, vagyis hogy a törvény egyenesen mondja ki, más és más értéke van egy-egy szavazatnak.
http://444.hu/2014/07/22/nagyon-sulyos-szavakkal-ment-sajat-kollegainak-az-alkotmanybirosag-elnoke/

Kövér elrendezi az alkotmánybírák megválasztását

haszanz
Kilenc tagú lesz a lejárt mandátumú alkotmánybírák helyére jelölő parlamenti bizottság – derül ki Kövér László előterjesztéséből. Itt is meglesz a kormánypártok kétharmada, a jelöltséghez pedig öt igen kell, vagyis az ellenzék összefogva sem tudna saját jelöltet állítani. Mivel az alkotmánybírákat a végén parlament kétharmados többséggel választja, így végülis mindegy, de már azt is garantálni lehet, hogy nem is menjen el szavazásig ellenzéki jelölt, ha a Fidesz azt nem akarja.

Az eseti bizottságot Gulyás Gergely vezeti, kormánypárti oldalról a tagja lesz még Rubovszky György, Balla György (aki egyébként nem jogász, geofizikus, és mérnök-közgazdász diplomája van), Mátrai Márta, Selmeczi Gabriella és Tuzson Bence. Az ellenzéket a három frakcióból egy-egy tag képviseli, az MSZP Tóth Bertalant küldte, a Jobbik Gyüre Csabát, az LMP pedig Schiffer Andrást. A DK és az Együtt-PM meg senki, mivel nincs frakciójuk.

Szeptemberben két alkotmánybíró, Bragyova András és Kovács Péter megbízása szűnik meg, a helyükre már ez a bizottság jelöl.

Őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt

Kedd reggel őrizetbe vették Nicolas Sarkozy volt francia elnököt – írja a Le Monde. A hatóságok azt gyanítják, az elnöksége idején, és azóta is egy informátori hálózatot működtetett a rendőrségen és a bíróságokon, hogy tudja, mikor készül vizsgálat a hozzá közel állók ellen.

Nicolas Sarkozy volt francia elnököt őrizetbe vették kedd reggel – írja a Le Monde. A politikust egy befolyással való visszaélés és nyomozási titok megsértésével kapcsolatos vizsgálat miatt vették őrizetbe. A nyomozás már február óta tart.

A lap azt írja, Sarkozy reggel 8 óra előtt nem sokkal érkezett a Párizs melletti Nanterre-ben található igazságügyi rendőrség korrupció elleni küzdelemmel és adóügyi bűncselekményekkel foglalkozó hivatalának irodájába, ahol kihallgatják. A francia törvények értelmében 24, vagy legfeljebb 48 órára lehet őrizetbe venni valakit vádemelés nélkül.

Hétfőn Nicolas Sarkozy ügyvédjét, Thierry Herzogot, valamint két bírót is őrizetbe vettek ugyanezzel az üggyel kapcsolatban. A volt elnök, ha bűnösnek találják a hivatali visszaélés vádjában, legfeljebb öt év börtönre és 500 ezer eurós büntetésre számíthat.

A Le Monde még márciusban azt írta, a nyomozók egy olyan informátori "hálózatot" fedeztek fel, amely az igazságszolgáltatási szerveken és a rendőrségen belül működött azért, hogy Nicolas Sarkozy elnököt és a hozzá közel állókat értesítse az őket fenyegető eljárásokról.

A nyomozás részeként a hatóságok megfigyelték Nicolas Sarkozy és több rokona telefonbeszélgetéseit is 2013 szeptembere óta. A lehallgatásokból kiderült, hogy Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog összejátszott a szintén letartóztatott Gilbert Azibert bíróval, aki meggyőzte a kollégáit arról, hogy Sarkozy javára döntsenek bizonyos nagy horderejű és vitás perekben. Azibert a segítségért cserébe állítólag ahhoz szerette volna megnyerni Sarkozy támogatását, hogy a Monacói Hercegségben kapjon egy pozíciót. A telefonbeszélgetésekből derült ki az is, hogy Sarkozynak és ügyvédjének számos segítője volt mind a bíróságokon, mind a rendőrségi vezetésben.
Vitatott bírósági döntés

Sarkozy elnöksége idején, 2007-ben került sor a bírósági döntésre Bernard Tapie milliárdos marseille-i üzletember és a Crédit Lyonnais közötti perben, amely az Adidas 1992-es eladása óta húzódott. A döntőbíróság döntése értelmében a pert Tapie nyerte, aki még 403 millió eurós állami kompenzációban is részesült.

Az üggyel kapcsolatban több kérdés is felmerül: érthetetlen, hogy miért döntőbíróság döntött az ügyben a rendes bírósági eljárás helyett, kérdéses, hogy valóban függetlenek voltak-e a bírák, és egyelőre tisztázatlan, hogy az elnöknek és a kormánynak milyen szerepe volt a döntés meghozatalában.

Az állami kártalanítás ügyében egyébként már öt embert vád alá helyeztek, a szálak pedig Christine Lagarde-ig, az IMF jelenlegi elnökéig nyúlnak, ő volt ugyanis a pénzügyminiszter a kérdéses per és a kártérítés idején.

A hatóságok azt gyanítják, hogy azért vitték a – gyorsabb – döntőbíróság elé az ügyet, hogy minél hamarabb kifizethessék Tapie-nak a 400 millió eurós kártérítést, hogy Sarkozy így hálálja meg az üzletember támogatását az elnökválasztási kampányában.

Sarkozyt egyébként több ügy miatt is lehallgatták, ezeknek csupán egyike volt az ismeretlen tettes ellen indított korrupcióval, befolyással visszaéléssel, hamisítással, közjavakkal visszaéléssel, pénzmosással és bűnpártolással kapcsolatos nyomozás.

A hatóságok emellett azt gyanítják, hogy Sarkozy 2007-es – sikeres – elnöki kampányát Moammer Kadhafi líbiai diktátorhoz köthető forrásokból pénzelte, a lehallgatásokból pedig az is kiderült, hogy a volt elnök az ezzel kapcsolatos nyomozás állásáról is folyamatos tájékoztatást kapott. Tavaly júniusban állítólag Sarkozy személyesen telefonált ez ügyben az informátorainak.

Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, előtte 2005 és 2007 között belügyminiszterként, egy rövid ideig 2004-ben pedig pénzügyminiszterként, a kilencvenes években költségvetési miniszterként is dolgozott.

Sarkozy pártja, a konzervatív UMP egyébként novemberben tartja tisztújítását, a volt elnök pedig indulni akart a pártelnöki posztért. Ha vádat emelnek ellene, az elvághatja a karrierjét és a politikába visszatérését.

A francia kormány szóvivője közölte, az igazságszolgáltatásnak végig kell folytatnia a vizsgálatot, Nicolas Sarkozy pedig ugyanúgy felelősségre vonható, mint bárki más. A jobboldali politikusok, Sarkozy párttársai Twitter-üzeneteikben és közleményeikben kiakadtak a volt elnököt érő bánásmódon, és közölték, ez az igazságszolgáltatás politikai felhasználása. Egy európai parlamenti képviselő tüntetést akar szervezni Sarkozy mellett, de olyan képviselő is akadt, aki úgy vélte, a bíróknak végig kell vinnie az eljárást.
http://hvg.hu/vilag/20140701_Orizetbe_vettek_Nicolas_Sarkozyt#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2014_7_1

Csak bírói felhatalmazással kutathatók át a mobiltelefonok

A rendőrség a bűncselekmények gyanúsítottjainak mobiltelefonját kizárólag bírói felhatalmazással kutathatja át az Egyesült Államokban. Erről a napokban egyhangú határozatot hozott az amerikai legfelsőbb bíróság, a hordozható digitális készülékek által tartalmazott adatokra is kiterjesztve a magánélet sérthetetlenségének alkotmányos védelmét. A testület szerint az okos-telefonok és más elektronikus kézi szerkezetek minőségileg más kategóriába tartoznak, mint a gyanúsítottak zsebe, irattárcája, táskája vagy gépkocsija, amit a rendvédelmi szervek korlátozott előzetes vizsgálatnak vethetnek alá a rendőrök biztonsága vagy a bizonyítékok megsemmisítésének megakadályozása érdekében.

Egy vitatott ítélet országos társadalmi vitát váltott ki a magánélet sérthetetlenségének határairól, különös tekintettel a hatalmas mennyiségű információt tartalmazó mobiltelefonokra. A legfelsőbb bírósági ítélet indoklása szerint a problémára adandó válasz egyszerű: a rendőrségnek bírósági felhatalmazást kell szereznie a lefoglalt mobiltelefonok átkutatásához. A verdiktből ugyanakkor nem derült ki, hogy az csak a két tárgyalt esetre vonatkozik-e, vagy pedig minden elítéltre, akit az engedélye nélkül átkutatott mobiltelefonja által tartalmazott adatok miatt csuktak le.
http://www.minuszos.hu/csak-biroi-felhatalmazassal-kutathatok-at-a-mobiltelefonok/