MTI 2013. 05. 16. 9:35
Botrányba keveredett, ezért mennie kellett az amerikai adóhivatal (IRS) megbízott vezetőjének - jelentette be helyi idő szerint szerdán este a Fehér Házban az amerikai elnök.
Barack Obama elmondta: Jack Lew pénzügyminiszter lemondásra szólította fel Steven Millert, az IRS ügyvivő igazgatóját, aki eleget tett a kérésnek, benyújtotta lemondását, amelyet a tárcavezető elfogadott.
Egy kedden nyilvánosságra hozott belső vizsgálat hivatalosan is megerősítette, hogy az adóhivatal 2010-től kezdődően célzott és pótlólagos vizsgálatnak vetett alá csaknem 300 olyan konzervatív nonprofit csoportot, amely adómentességet igényelt. A CNN értesülése szerint a nap folyamán korábban Miller egy, az ügyben vizsgálódó kongresszusi politikusokkal folytatott tanácskozáson az állította, hogy az adóhivatalnál azonosították azt a két "lator" munkatársat, akik "nyílt agresszivitással" kezelték a konzervatív csoportok adómentességi kérelmét. A volt biztos szerint az érintetteket már "megfegyelmezték".
Obama megbocsáthatatlannak nevezte az IRS-nél leleplezett visszaéléseket, és kijelentette: minden tőle telhetőt megtesz, hogy hasonló esetek ne többé ne fordulhassanak elő. Az elnök hangsúlyozta: ragaszkodik hozzá, hogy ezeket biztosítékok zárják ki a jövőben. Készségét fejezte ki, hogy ezzel kapcsolatban együttműködjön a kongresszussal. "Az amerikaiak joggal dühösek az ügy miatt, és én is dühös vagyok" - jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy a bizalom helyreállítása érdekében az adóhivatalban új vezetésre van szükség és meggyőződését fejezte ki, hogy a történtek helyrehozhatók.
Lapjelentések szerint egyébként Millert az adóhivatalban már 2012 tavaszán tájékoztatták a visszaélésekről, akkor, amikor még az IRS helyettes vezetője volt. A lemondásra kényszerített tisztségviselő, aki november óta állt megbízottként az adóhivatal élén, nem válaszolt a republikánus kongresszusi képviselőknek a célzott vizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatási kérelmekre. Republikánus kongresszusi vezetők szerint az üggyel kapcsolatban felmerült az Obama-kormányzat esetleges büntetőjogi felelőssége is. "A kérdésem az, hogy ki kerül börtönbe ezzel a botránnyal kapcsolatban" - jelentette ki John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke.
Eric Holder igazságügyi miniszter kedden nyomozást rendelt el az ügyben, a képviselőház egyik bizottságában pedig már pénteken meghallgatást tartanak az egy hete kirobbant botránnyal kapcsolatban. Szerdán a szenátus mind a 45 republikánus tagja közös levélben sürgette a kormányzatot, hogy haladéktalanul működjön együtt a kongresszusi vizsgálatokkal. Barack Obama egyébként bejelentette, hogy csütörtökön sajtótájékoztatót tart. Ezen a várakozások szerint az IRS-botrány mellett az AP hírügynökség munkatársainak titkos hatósági lehallgatásával, valamint a bengázi amerikai diplomáciai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja körüli heves vitával is foglalkozik majd.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130516-botranyba-keveredett-az-amerikai-adohatosag-vezetoje-kirugtak.html
2014. június 25., szerda
Varga ráküldte RTL-re a NAV-ot
MTI
Adóhatósági eljárás indul a Magyar RTL egyik tranzakciója miatt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis felmerül a gyanúja, hogy a társaság pusztán az adókedvezmény igénybevételének szándéka miatt hajtotta végre az ügyletet.
A tárcavezető minderről a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón számolt be, ahol indoklásul kifejtette: a Magyar RTL az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben - egy jelentős veszteségelhatárolással - mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is.
A Fidesz-frakció kérésére a miniszter megvizsgáltatta az ügyet, majd jelentést tett róla a kormány szerdai ülésén. E jelentés szerint fennáll a gyanúja, hogy az említett ügyletnél egy fiktív tranzakcióról volt szó, amely mögött nem tényleges gazdasági tevékenység, hanem pusztán az adókönnyítés, az adókedvezmény igénybevételének szándéka állt - közölte Varga Mihály, aki ezért - élve törvényi felhatalmazásával - arra utasítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy haladéktalanul kezdjen felülvizsgálati eljárást az ügyben.
A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a reklámadóról szóló törvényjavaslat parlamenti elfogadása után derült ki, hogy "vannak olyan szereplők, akik nem kívánják ebből a közteherviselésből kivenni a részüket".
A kormány álláspontja azonban változatlan: minden szereplőnek részt kell vállalnia a közös közteherviselésből - jelentette ki Varga Mihály, hangsúlyozva: a kabinet elutasítja azt a módszert is, amely nyomásgyakorlással próbálja elérni akár a kormánynál, akár kormánypárti képviselőknél a reklámadótörvény visszavonását, illetve azt, hogy tekintsenek el az adó befizetésétől.
A Fidesz országgyűlési frakciója múlt csütörtökön azt közölte: a több mint hatmilliárdos, adózás előtti nyereséggel rendelkező magyarországi RTL-csoport "számviteli trükkökkel elérte, hogy az elmúlt években a sokmilliárdos nyereség ellenére sem fizettek Magyarországon társasági nyereségadót". A kormánypárti képviselőcsoport ezért részletes vizsgálat lefolytatását kérte az ügyben az illetékes kormányzati szervektől.
MSZP: Magyarország mától nem jogállam
Mától Magyarország nem jogállam - jelentette ki a szocialista Burány Sándor arra a hírre reagálva, hogy a nemzetgazdasági miniszter felülvizsgálati eljárás megkezdésére utasítja az RTL Klub egyik tranzakciója miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). "Varga Mihály büszkén jelentette ki, hogy a kormány ráküldi az RTL Klubra a NAV-ot" - fogalmazott a Burány Sándor, aki szerint azért tette ezt a tárcavezető, mert a kormánynak nem tetszik a televízió híradója. Burány Sándor szerint a kormánynak nem az a dolga, hogy a NAV-ot bunkósbotként használja, hanem az, hogy a valódi adócsalókat küldje börtönbe.
http://nepszava.hu/cikk/1025124-varga-rakuldte-rtl-re-a-nav-ot
Adóhatósági eljárás indul a Magyar RTL egyik tranzakciója miatt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis felmerül a gyanúja, hogy a társaság pusztán az adókedvezmény igénybevételének szándéka miatt hajtotta végre az ügyletet.
A tárcavezető minderről a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón számolt be, ahol indoklásul kifejtette: a Magyar RTL az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben - egy jelentős veszteségelhatárolással - mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is.
A Fidesz-frakció kérésére a miniszter megvizsgáltatta az ügyet, majd jelentést tett róla a kormány szerdai ülésén. E jelentés szerint fennáll a gyanúja, hogy az említett ügyletnél egy fiktív tranzakcióról volt szó, amely mögött nem tényleges gazdasági tevékenység, hanem pusztán az adókönnyítés, az adókedvezmény igénybevételének szándéka állt - közölte Varga Mihály, aki ezért - élve törvényi felhatalmazásával - arra utasítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy haladéktalanul kezdjen felülvizsgálati eljárást az ügyben.
A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a reklámadóról szóló törvényjavaslat parlamenti elfogadása után derült ki, hogy "vannak olyan szereplők, akik nem kívánják ebből a közteherviselésből kivenni a részüket".
A kormány álláspontja azonban változatlan: minden szereplőnek részt kell vállalnia a közös közteherviselésből - jelentette ki Varga Mihály, hangsúlyozva: a kabinet elutasítja azt a módszert is, amely nyomásgyakorlással próbálja elérni akár a kormánynál, akár kormánypárti képviselőknél a reklámadótörvény visszavonását, illetve azt, hogy tekintsenek el az adó befizetésétől.
A Fidesz országgyűlési frakciója múlt csütörtökön azt közölte: a több mint hatmilliárdos, adózás előtti nyereséggel rendelkező magyarországi RTL-csoport "számviteli trükkökkel elérte, hogy az elmúlt években a sokmilliárdos nyereség ellenére sem fizettek Magyarországon társasági nyereségadót". A kormánypárti képviselőcsoport ezért részletes vizsgálat lefolytatását kérte az ügyben az illetékes kormányzati szervektől.
MSZP: Magyarország mától nem jogállam
Mától Magyarország nem jogállam - jelentette ki a szocialista Burány Sándor arra a hírre reagálva, hogy a nemzetgazdasági miniszter felülvizsgálati eljárás megkezdésére utasítja az RTL Klub egyik tranzakciója miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). "Varga Mihály büszkén jelentette ki, hogy a kormány ráküldi az RTL Klubra a NAV-ot" - fogalmazott a Burány Sándor, aki szerint azért tette ezt a tárcavezető, mert a kormánynak nem tetszik a televízió híradója. Burány Sándor szerint a kormánynak nem az a dolga, hogy a NAV-ot bunkósbotként használja, hanem az, hogy a valódi adócsalókat küldje börtönbe.
http://nepszava.hu/cikk/1025124-varga-rakuldte-rtl-re-a-nav-ot
2014. június 15., vasárnap
Sanader ítélet: a Mol-csoport csalódott
A Mol-csoport csalódottsággal reagált a horvát legfelsőbb bíróság pénteken hozott ítéletére a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyek egyesített perében. A legfelsőbb bíróság megerősítette a zágrábi megyei bíróság 2012-ben hozott nem jogerős ítéletét, ugyanakkor tíz évről nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre enyhítette az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökre kiszabott büntetést.
"A Mol-csoport a médiából értesült a Sanader-ügyben hozott ítéletről. Teljes csalódottsággal észlelte a vállalat, hogy a döntés Mol-os vezetőknek az INA-val kapcsolatos állítólagos tisztességtelen viselkedésére utal" - olvasható a Mol-csoport MTI-hez eljuttatott reagálásában.
Az olajvállalat hangsúlyozza, hogy a Mol soha nem volt része a jogi eljárásnak, így jogorvoslati lehetősége sincs a döntéssel kapcsolatban. Egyúttal kategorikusan visszautasít mindennemű feltételezést, hogy tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatott volna és továbbra is megvédi magát minden illegális gyakorlatot feltételező vádaskodással szemben - írták.
Leszögezik, hogy "a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója teljes mértékben bírja az igazgatóság bizalmát, és a vállalatcsoport INA-val kapcsolatos stratégiája jottányit sem változott."
A Mol szerint a független és pártatlan bírósági döntések és azok hatékony jogorvoslati eljárásai elengedhetetlen helyi feltételek minden külföldi befektető számára, ezek azonban Horvátországban jelenleg nincsenek biztosítva és nem teljesülnek maradék nélkül.
A per egyik vádpontja szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével.
A Mol számos alkalommal visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, s közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Szerző: MTI
"A Mol-csoport a médiából értesült a Sanader-ügyben hozott ítéletről. Teljes csalódottsággal észlelte a vállalat, hogy a döntés Mol-os vezetőknek az INA-val kapcsolatos állítólagos tisztességtelen viselkedésére utal" - olvasható a Mol-csoport MTI-hez eljuttatott reagálásában.
Az olajvállalat hangsúlyozza, hogy a Mol soha nem volt része a jogi eljárásnak, így jogorvoslati lehetősége sincs a döntéssel kapcsolatban. Egyúttal kategorikusan visszautasít mindennemű feltételezést, hogy tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatott volna és továbbra is megvédi magát minden illegális gyakorlatot feltételező vádaskodással szemben - írták.
Leszögezik, hogy "a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója teljes mértékben bírja az igazgatóság bizalmát, és a vállalatcsoport INA-val kapcsolatos stratégiája jottányit sem változott."
A Mol szerint a független és pártatlan bírósági döntések és azok hatékony jogorvoslati eljárásai elengedhetetlen helyi feltételek minden külföldi befektető számára, ezek azonban Horvátországban jelenleg nincsenek biztosítva és nem teljesülnek maradék nélkül.
A per egyik vádpontja szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével.
A Mol számos alkalommal visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, s közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Szerző: MTI
2014. június 3., kedd
Hatodjára védi meg a Fidesz az ügynököket
Index
2014. 06. 02. 14:28
A kormánypárt megint elutasította az LMP által benyújtott ügynöktörvényt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága – már hatodjára – nem vette tárgysorozatba a Schiffer András frakcióvezető által benyújtott, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatot (amit itt olvashat el).
Schiffer András szerint a törvény elfogadása után minden magyar ember megismerhetné azt, hogy a politikai, gazdasági és médiabeli átalakulást hogyan befolyásolták a túlélő kommunista állambiztonsági hálózatok.
A javaslat széles körben feloldotta volna az 1944. december 21. (az ideiglenes kormány) és 1990. május 2. (az Antall-kormány) között keletkezett állambiztonsági iratok titkosítását. A rendelkezés alóli mentességet is meghatározta a javaslat. Így többek között nemzetbiztonsági érdek, külföldi állampolgárságú hálózati személy érintettsége, 2000 után is a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó személy érintettsége esetén lehetett volna felmentést nyerni.
Ha már nincs ügynöktörvény, nézze meg, hogyan védte az ügynököket a Fidesz:
2012-ben
2013-ban
2014 elején
Ebben a cikkben részletesen soroljuk fel a Fidesz és az ügynöktörvény évődésének stációit, itt olvashatja szájbarágónkat az ügynökaktákról, ezen a videón pedig megnézheti, mit gondoltak a fideszes politikusok az ügynöktörvény leszavazásáról 2012-ben:
http://index.indavideo.hu/video/A_Fidesz_tovabb_vedi_az_ugynokoket
2014. 06. 02. 14:28
A kormánypárt megint elutasította az LMP által benyújtott ügynöktörvényt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága – már hatodjára – nem vette tárgysorozatba a Schiffer András frakcióvezető által benyújtott, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatot (amit itt olvashat el).
Schiffer András szerint a törvény elfogadása után minden magyar ember megismerhetné azt, hogy a politikai, gazdasági és médiabeli átalakulást hogyan befolyásolták a túlélő kommunista állambiztonsági hálózatok.
A javaslat széles körben feloldotta volna az 1944. december 21. (az ideiglenes kormány) és 1990. május 2. (az Antall-kormány) között keletkezett állambiztonsági iratok titkosítását. A rendelkezés alóli mentességet is meghatározta a javaslat. Így többek között nemzetbiztonsági érdek, külföldi állampolgárságú hálózati személy érintettsége, 2000 után is a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó személy érintettsége esetén lehetett volna felmentést nyerni.
Ha már nincs ügynöktörvény, nézze meg, hogyan védte az ügynököket a Fidesz:
2012-ben
2013-ban
2014 elején
Ebben a cikkben részletesen soroljuk fel a Fidesz és az ügynöktörvény évődésének stációit, itt olvashatja szájbarágónkat az ügynökaktákról, ezen a videón pedig megnézheti, mit gondoltak a fideszes politikusok az ügynöktörvény leszavazásáról 2012-ben:
http://index.indavideo.hu/video/A_Fidesz_tovabb_vedi_az_ugynokoket
Magyar Nemzet: A kétharmad rá akar lépni a sajtószabadság torkára
Szerző: hvg.hu
A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesénél is kicsapta a biztosítékot a reklámadóról szóló, hétfőn benyújtott törvénytervezet. Csermely Péter szerint ezeknek ugyanis semmi más értelme, üzenete nincs, mint hogy a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadó szerinte pórázra veszi a médiát.
Még a Magyar Nemzetnél is felháborodással fogadták az L. Simon László által előterjesztett és hétfőn a parlamentnek benyújtott, reklámadóról szóló törvényjavaslatot.
"Eddig csak jelentős intellektuális erőfeszítéssel lehetett komolyan venni azokat a hőzöngő hazai és külföldi vádakat, amelyek szerint az Orbán-kormány valami borzasztó diktatúrát installált Magyarországon, és e rémes folyamatnak a magyar sajtószabadság is áldozatául esett" – írja Csermely Péter főszerkesztő-helyettes a lap keddi számában, hozzátéve: ezek a vádak "évek óta tekintélyes szeletét adják a közbeszédnek, ami azonban pusztán annyit jelent, hogy a balliberális véleményformálók továbbra sem hagyják, hogy a tények elhomályosítsák az éleslátásukat".
"Mindez azonban nem indokolja, hogy ne tegyük szóvá: a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs" – jelenti ki Csermely. "A magyar gazdaság ma lényegesen jobb állapotban van, mint volt néhány évvel ezelőtt, amikor az ilyesféle különadók kivetése valóban létkérdés lehetett. Ha akkor nem volt szükség reklámadóra, akkor ugyan mi szükség lenne rá most? Országos szintű pénzügyi kényszer nyilvánvalóan nem indokolja a bevezetését" – jegyzi meg.
"A többi lehetséges indokot nem fontos felsorolni, ugyanis lényegüktől függetlenül egytől egyig sértik a sajtószabadságot. A reklámadó pórázra veszi a médiát, s hogy a nyakörv szoros vagy laza, és a közös séta tempója lassú vagy gyors, az már csak kormányzati elhatározás kérdése lesz. A reklámadó csökkenti a média forrásait, megnehezíti a munkáját, korlátozza a hatékonyságát, akadályozza a feladatai ellátását" – olvasható írásában.
"Vajon miért van erre szükség? Jelen állás szerint a kereskedelmi televíziók fizetnék a legtöbb adót. Büntetésből, mert az emberek kereskedelmi televíziókat néznek? (...) Nos, a reklámadó az emberek (még mindig ugyanazok az emberek) hétköznapi helyzetén nem segít, médiafogyasztási szokásaikba pedig nem lehet és nem szabad államilag belematatni, az olyan, amilyen. Persze fájó lehet, hogy ezek az értetlen emberek nem a közszolgálati médiumokat részesítik előnyben, de ebben az esetben tűrni kell a tompa sajgást, és a problémát, ha ez valamiért probléma, a másik végén megpróbálni kezelni" – véli Csermely.
A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesénél is kicsapta a biztosítékot a reklámadóról szóló, hétfőn benyújtott törvénytervezet. Csermely Péter szerint ezeknek ugyanis semmi más értelme, üzenete nincs, mint hogy a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadó szerinte pórázra veszi a médiát.
Még a Magyar Nemzetnél is felháborodással fogadták az L. Simon László által előterjesztett és hétfőn a parlamentnek benyújtott, reklámadóról szóló törvényjavaslatot.
"Eddig csak jelentős intellektuális erőfeszítéssel lehetett komolyan venni azokat a hőzöngő hazai és külföldi vádakat, amelyek szerint az Orbán-kormány valami borzasztó diktatúrát installált Magyarországon, és e rémes folyamatnak a magyar sajtószabadság is áldozatául esett" – írja Csermely Péter főszerkesztő-helyettes a lap keddi számában, hozzátéve: ezek a vádak "évek óta tekintélyes szeletét adják a közbeszédnek, ami azonban pusztán annyit jelent, hogy a balliberális véleményformálók továbbra sem hagyják, hogy a tények elhomályosítsák az éleslátásukat".
"Mindez azonban nem indokolja, hogy ne tegyük szóvá: a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs" – jelenti ki Csermely. "A magyar gazdaság ma lényegesen jobb állapotban van, mint volt néhány évvel ezelőtt, amikor az ilyesféle különadók kivetése valóban létkérdés lehetett. Ha akkor nem volt szükség reklámadóra, akkor ugyan mi szükség lenne rá most? Országos szintű pénzügyi kényszer nyilvánvalóan nem indokolja a bevezetését" – jegyzi meg.
"A többi lehetséges indokot nem fontos felsorolni, ugyanis lényegüktől függetlenül egytől egyig sértik a sajtószabadságot. A reklámadó pórázra veszi a médiát, s hogy a nyakörv szoros vagy laza, és a közös séta tempója lassú vagy gyors, az már csak kormányzati elhatározás kérdése lesz. A reklámadó csökkenti a média forrásait, megnehezíti a munkáját, korlátozza a hatékonyságát, akadályozza a feladatai ellátását" – olvasható írásában.
"Vajon miért van erre szükség? Jelen állás szerint a kereskedelmi televíziók fizetnék a legtöbb adót. Büntetésből, mert az emberek kereskedelmi televíziókat néznek? (...) Nos, a reklámadó az emberek (még mindig ugyanazok az emberek) hétköznapi helyzetén nem segít, médiafogyasztási szokásaikba pedig nem lehet és nem szabad államilag belematatni, az olyan, amilyen. Persze fájó lehet, hogy ezek az értetlen emberek nem a közszolgálati médiumokat részesítik előnyben, de ebben az esetben tűrni kell a tompa sajgást, és a problémát, ha ez valamiért probléma, a másik végén megpróbálni kezelni" – véli Csermely.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)