Ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak - közölte húsvéti interjújában Bölcskei Gusztáv református püspök. Elárulta azt is: a Mazsihisznek "az égvilágon semmi gondot nem jelentett" a Debrecenben fölállított Horthy-emléktábla.
Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, és ehhez határozott szándék, világos politikai döntés kell - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a reformatus.hu honlapnak adott interjújában.
Mint fogalmazott: "azt aláírom, hogy ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak, és a politikailag korrekt beszéd követelményeinek sem. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fekete-fehér szembeállítás, a magasabb és alacsonyabb rendűekre való szétosztás mindenben megfelel a valóságnak".
Hozzátette: "nem szeretném, ha a hasonló megszólalásaim után csak akkor lennék jó fiú, ha azt mondhatnák, na, ez a püspök jól odamondott a kormánynak. De az sem lenne jó, ha csak azt tudnám mondani, hogy el a kezekkel Magyarországtól és minket mindig mindenki csak bánt. Ezzel sem megyünk semmire, erre a sokat szapult Európában egyre kevésbé vevők".
Bölcskei Gusztáv püspök interjújában azt mondta, az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az egyházfinanszírozás hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése. Közölte: nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak azt, hogy a személyi jövedelemadó felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy legyen meg az újragondolásra a határozott szándék, a világos politikai döntés.
"Nem jó az, hogy minden évben megvárjuk a decembert, és a költségvetési vita során megmaradó összeget fordítjuk az egyházak támogatására, és ahhoz igazítjuk a rendszert" - mondta. Álláspontja szerint a nagy átalakításokban nem mindig lehetett érezni, hogy olyan végeredmény születne, amelyben az egyházi intézmények nem kerülnek hátrányos helyzetbe, és a szaktárcákkal, államtitkárságokkal való kapcsolattartás sem volt mindig egyenlő színvonalú.
A választási eredménnyel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv közölte: azt kívánja, az újabb mandátum "arra legyen alkalom", hogy "talán nyugodtabb körülmények között" elvégezzék a finomhangolásokat, amelyek "bizonyos területeken szükségesek ahhoz, hogy az elmúlt ciklusban elfogadott alapvető törvények valóban be is töltsék funkciójukat".
A kormány újabb kétharmados parlamenti többségére utalva a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának adott továbbá hangot, hogy az "erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban". Elmondása szerint az egyház egyik nagy feladata az elkövetkezendő években az autonómia megőrzése és gyakorlása lesz.
A holokauszt-emlékévvel kapcsolatban a püspök közölte: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után közleményt juttattak el a kormánynak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak, amelyben arra kérték az érintetteket, hogy "az elkendőzést, bűnbakkeresést egyaránt félretéve" üljenek le egymással tárgyalni. Hozzátette: választ sehonnan nem kaptak.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagy megemlékezések és a közvéleményt foglalkoztató ügyek rendezése mellett (utóbbival, mint jelezte, a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékművére és a Sorsok Házára utalt) - legyenek helyi szintű emlékezések és emlékeztetések, mert "ezt a feladatot helyettünk nem fogja elvégezni senki".
Hegedűs Loránt református lelkész ügyéről Bölcskei Gusztáv az interjúban azt mondta, a református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze. "Az már sok kritikával illethető, bonyolult folyamat", ahogy az egyházi bíróságok működnek. Néha elfelejtkeznek arról, hogy az egyházi bíráskodás célja nem lehet más, mint az egyház jó rendjének, az egyházi élet tisztaságának megőrzése, helyreállítása - jelentette ki, hozzátéve: felmerül az is, nem lenne-e egyszerűbb ezt olyan berendezkedéssel megvalósítani, amelyben ez gyorsan megtehető.
Bölcskei beszélt a debreceni Református Kollégiumban tavaly újraavatott Horthy-emléktábláról is, és elárulta, hogy abban az ügyben egyeztetett a Mazsihisszel. Mint fogalmazott: "nem vertem nagydobra, de akkor egyeztettem többek között a Mazsihisz elnökségével is arról, hogy okoz-e számukra ez a tábla-visszahelyezés bármilyen problémát. A válasz az volt, hogy ez az égvilágon semmi gondot nem jelent".
http://nol.hu/belfold/bolcskei-odamondott-orbaneknak-1457647
2014. április 20., vasárnap
Erdő Péter: A múltat nem szabad narratívával helyettesíteni
Forrás: MTI | 2014. 04. 17. 19:25:01
Magyarország prímása, Erdős Péter a közelgő húsvét alkalmából a magyar családok helyzetéről, II. János Pál pápa szentté avatásáról és annak 70. évfordulója kapcsán a náci megszállásról is beszélt. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegyei érsek szerint illúzió lenne azt gondolni, hogy a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk.
A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben vagyunk egymással, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni - mondta Erdő Péter bíboros az InfoRádió Aréna című, csütörtöki műsorában.
Erősítheti a családokat, ha az anya hamar, de nem teljes munkaidőben is visszamehet dolgozni
A bíboros a családokkal kapcsolatban kiemelte: a magyar helyzet sok szempontból hasonlít a posztszovjet képhez, eltűntek a társadalomból bizonyos értékek. Magas a válások száma, az egyházi házasságkötéseké alacsony, és magas a házasság nélkül tartósan együtt élő párok aránya.
Kifejtette: a magyar társadalom rendkívüli mértékben elöregedett, jobban, mint a szomszédos országoké. Magyarországon a kivándorlás eddig nem volt olyan jelentős, bár most növekszik valamelyest, viszont az úgynevezett természetes fogyás az átlagnál jóval magasabb.
Erdő Péter hangsúlyozta: sokat kell tenni a család erősítéséért. Egy olyan családpolitika, amely lehetővé teszi az édesanyáknak, hogy viszonylag hamar, de ne teljes munkaidőben kapcsolódjanak be a munka világába, sokat segíthet.
Emlékeztetett: Ferenc pápa a család kérdésével foglalkozó rendkívüli szinódust rendelt el. A család válságban van, ugyanakkor az evangelizációban növekszik a szerepe - vélekedett. A szinóduson egyebek mellett azt vitatják meg, miként működnek a hívő családok, és mi a házasság intézményének szerepe a mai világban.
A nép szava Isten szava – kettős szentté avatás Rómában
Azzal kapcsolatban, hogy április 27-én kettős szentté avatás lesz Rómában, a bíboros elmondta: II. János Pál pápa szentté avatása "a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták, hogy santo subito, rögtön avassák szentté". Ez olyan hang volt, amelyre egyesek azt mondták, hogy "a nép szava Isten szava".
Úgy látja, II. János Pál pápa személyisége lenyűgözte az egész világot, sok nem hívő is tisztelettel és szeretettel emlékszik rá. Személyes kisugárzása meggyőzte az embereket, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség, hanem szent ember volt.
Erdő Péter felidézte: XXIII. János pápa "bátor kezdeményezése" volt a második vatikáni zsinat, amelyre sokan megrendülten emlékeznek. Azok a változások, amelyek azóta végbementek az egyházban, azt mutatják, hogy valóban nagy, történelmi folyamattal állunk szemben, és nem csak "emberi elképzelések megvalósulásáról van szó". Ezért "méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét" - tette hozzá.
A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy "nagyfokú személyes figyelem és szeretet" van benne az emberek iránt, "ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé" szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy "az egyház él, az egyház fiatal".
Keleti régiós munkahelyteremtésért lobbiztak a püspökök
Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb "az érzékenységet tudjuk felkelteni".
Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.
Párbeszéd a történelemről – „mi ebben valószínű, késésben vagyunk”
A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy "a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad" - fogalmazott.
Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik "a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak", beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat és le kell vonni a tanulságokat - mutatott rá.
Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de "mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk". Mindig nyitottnak kell lenni, hogy "a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk". Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.
A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.
Magyarország prímása, Erdős Péter a közelgő húsvét alkalmából a magyar családok helyzetéről, II. János Pál pápa szentté avatásáról és annak 70. évfordulója kapcsán a náci megszállásról is beszélt. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegyei érsek szerint illúzió lenne azt gondolni, hogy a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk.
A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben vagyunk egymással, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni - mondta Erdő Péter bíboros az InfoRádió Aréna című, csütörtöki műsorában.
Erősítheti a családokat, ha az anya hamar, de nem teljes munkaidőben is visszamehet dolgozni
A bíboros a családokkal kapcsolatban kiemelte: a magyar helyzet sok szempontból hasonlít a posztszovjet képhez, eltűntek a társadalomból bizonyos értékek. Magas a válások száma, az egyházi házasságkötéseké alacsony, és magas a házasság nélkül tartósan együtt élő párok aránya.
Kifejtette: a magyar társadalom rendkívüli mértékben elöregedett, jobban, mint a szomszédos országoké. Magyarországon a kivándorlás eddig nem volt olyan jelentős, bár most növekszik valamelyest, viszont az úgynevezett természetes fogyás az átlagnál jóval magasabb.
Erdő Péter hangsúlyozta: sokat kell tenni a család erősítéséért. Egy olyan családpolitika, amely lehetővé teszi az édesanyáknak, hogy viszonylag hamar, de ne teljes munkaidőben kapcsolódjanak be a munka világába, sokat segíthet.
Emlékeztetett: Ferenc pápa a család kérdésével foglalkozó rendkívüli szinódust rendelt el. A család válságban van, ugyanakkor az evangelizációban növekszik a szerepe - vélekedett. A szinóduson egyebek mellett azt vitatják meg, miként működnek a hívő családok, és mi a házasság intézményének szerepe a mai világban.
A nép szava Isten szava – kettős szentté avatás Rómában
Azzal kapcsolatban, hogy április 27-én kettős szentté avatás lesz Rómában, a bíboros elmondta: II. János Pál pápa szentté avatása "a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták, hogy santo subito, rögtön avassák szentté". Ez olyan hang volt, amelyre egyesek azt mondták, hogy "a nép szava Isten szava".
Úgy látja, II. János Pál pápa személyisége lenyűgözte az egész világot, sok nem hívő is tisztelettel és szeretettel emlékszik rá. Személyes kisugárzása meggyőzte az embereket, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség, hanem szent ember volt.
Erdő Péter felidézte: XXIII. János pápa "bátor kezdeményezése" volt a második vatikáni zsinat, amelyre sokan megrendülten emlékeznek. Azok a változások, amelyek azóta végbementek az egyházban, azt mutatják, hogy valóban nagy, történelmi folyamattal állunk szemben, és nem csak "emberi elképzelések megvalósulásáról van szó". Ezért "méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét" - tette hozzá.
A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy "nagyfokú személyes figyelem és szeretet" van benne az emberek iránt, "ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé" szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy "az egyház él, az egyház fiatal".
Keleti régiós munkahelyteremtésért lobbiztak a püspökök
Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb "az érzékenységet tudjuk felkelteni".
Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.
Párbeszéd a történelemről – „mi ebben valószínű, késésben vagyunk”
A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy "a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad" - fogalmazott.
Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik "a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak", beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat és le kell vonni a tanulságokat - mutatott rá.
Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de "mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk". Mindig nyitottnak kell lenni, hogy "a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk". Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.
A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.
2014. április 15., kedd
A választójog módosításáról szóló 1947-es törvény
A választójog módosításáról szóló 1947-es törvény több, a demokratikus választójogot csorbító rendelkezést tartalmaz. A titkosság elvét az ajánlási rendszer, az egyenlőség elvét pedig a prémiumos rendszer bevezetése sértette. (A prémiumos rendszer azt jelentette, hogy amennyiben a szövetségre lépett pártok elérték a szavazatok 60%-át, úgy a képviselői helyek 80%-át, ha pedig a szavazatok 75%-át érték el, úgy a képviselői helyek 100%-át szerezhették meg.) Ezenkívül a választásokból történő kizárásokkal és az ún. kék cédulákkal való szavazással további visszaélések váltak lehetővé.
XXII. TÖRVÉNYCIKK
az országgyűlési választásokról.
Megjelent az Országos Törvénytár 1947. évi július hó 24-én kiadott 18. számában.
20. § (1) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatásokat a pártok között a reájuk leadott érvényes szavazatok országos számának arányában kell felosztani azzal, hogy ezen az alapon csak olyan párt juthat képviselői megbízatáshoz, amelyre országosan legalább nyolcvanezer érvényes szavazat esett, feltéve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbízatáshoz jutott.
(3) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a jelen törvény 15. §-ában meghatározott politikai pártok lépnek választási szövetségre és az így választási szövetségre lépett politikai pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hatvan százalékát, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatások nyolcvan százaléka, ha pedig az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hetvenöt százalékát nyerték el, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás illeti meg őket, mindkét esetben egymás között az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Ha az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás az előbbi rendelkezéshez képest nem a választási szövetségben résztvevő pártoknak jut, a fennmaradó képviselői megbízatásokat a választásban résztvett valamennyi párt között kell az alábbi (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően felosztani.
tortenelem.fazekas.hu/uploads/315.doc
XXII. TÖRVÉNYCIKK
az országgyűlési választásokról.
Megjelent az Országos Törvénytár 1947. évi július hó 24-én kiadott 18. számában.
20. § (1) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatásokat a pártok között a reájuk leadott érvényes szavazatok országos számának arányában kell felosztani azzal, hogy ezen az alapon csak olyan párt juthat képviselői megbízatáshoz, amelyre országosan legalább nyolcvanezer érvényes szavazat esett, feltéve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbízatáshoz jutott.
(3) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a jelen törvény 15. §-ában meghatározott politikai pártok lépnek választási szövetségre és az így választási szövetségre lépett politikai pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hatvan százalékát, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatások nyolcvan százaléka, ha pedig az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hetvenöt százalékát nyerték el, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás illeti meg őket, mindkét esetben egymás között az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Ha az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás az előbbi rendelkezéshez képest nem a választási szövetségben résztvevő pártoknak jut, a fennmaradó képviselői megbízatásokat a választásban résztvett valamennyi párt között kell az alábbi (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően felosztani.
tortenelem.fazekas.hu/uploads/315.doc
2014. április 11., péntek
Handó: a bíró szabadságához tartozik, hogy az Ab-hoz fordulhasson
Forrás: MTI | 2014. 04. 09. 17:55:46
A bírói szabadság, függetlenség része az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetősége - jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán Szegeden.
Az elnök a Szegedi Ítélőtábla bátmonostori hármas gyilkosság másodfokú eljárását felfüggesztő döntésére reagált. A táblabíróság múlt csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Ab-hoz fordult, kérve foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.
Handó Tünde a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy amikor a bíró a jogot alkalmazza, nem csak a hazai joganyagra kell figyelemmel lennie. Az Európai Unió külön szabályokat, értékeket, elveket határoz meg, és Magyarország részese nemzetközi szerződéseknek is.
Egy bíró szabadságához, a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy az Ab-hoz vagy akár az Európai Unió Bíróságához fordulhat - hangsúlyozta az OBH elnöke. Ez bizonyítja azt is, az igazságszolgáltatás valóban a harmadik hatalmi ág. A jogalkotó törvényeket, a végrehajtó hatalom közigazgatási határozatot hozhat, de féknek, ellensúlynak ott van a bíróság - fogalmazott az OBH elnöke.
Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára többszörösen minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.
A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.
A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált.
Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy felháborítónak, a magyar társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja azt eljárást felfüggesztő döntést. Azt mondta, egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége.
A bírói szabadság, függetlenség része az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetősége - jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán Szegeden.
Az elnök a Szegedi Ítélőtábla bátmonostori hármas gyilkosság másodfokú eljárását felfüggesztő döntésére reagált. A táblabíróság múlt csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Ab-hoz fordult, kérve foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.
Handó Tünde a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy amikor a bíró a jogot alkalmazza, nem csak a hazai joganyagra kell figyelemmel lennie. Az Európai Unió külön szabályokat, értékeket, elveket határoz meg, és Magyarország részese nemzetközi szerződéseknek is.
Egy bíró szabadságához, a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy az Ab-hoz vagy akár az Európai Unió Bíróságához fordulhat - hangsúlyozta az OBH elnöke. Ez bizonyítja azt is, az igazságszolgáltatás valóban a harmadik hatalmi ág. A jogalkotó törvényeket, a végrehajtó hatalom közigazgatási határozatot hozhat, de féknek, ellensúlynak ott van a bíróság - fogalmazott az OBH elnöke.
Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára többszörösen minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.
A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.
A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált.
Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy felháborítónak, a magyar társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja azt eljárást felfüggesztő döntést. Azt mondta, egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége.
Részben hatályon kívül helyezték a török igazságügyi reformot
Forrás: MTI | 2014. 04. 11. 13:46:57
A török alkotmánybíróság pénteken részlegesen érvénytelennek nyilvánította a Recep Tayyip Erdogan vezette kormány vitatott igazságügyi reformját - jelentette az Anadolu török hírügynökség.
Az ankarai testület a törvénymódosításnak azokat a részeit helyezte hatályon kívül, amelyek az igazságügy-minisztert nagyobb hatalommal ruházták fel, és így növelték a kormány befolyását az igazságszolgáltatás felett. A jogszabály bírálói szerint Erdogan célja ezzel a lépéssel a közvetlen környezetét is érintő, decemberben kirobbant korrupciós botrány eltussolása volt.
Abdullah Gül török államfő február végén hagyta jóvá az igazságszolgáltatás feletti kormányzati befolyás kiterjesztését megerősítő törvényt. Az új jogszabály az egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságnak, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) a szervezeti átalakításáról, valamint illetékességének megváltoztatásáról is rendelkezett. A törvény a HSYK tagjainak kinevezésében megerősítette az igazságügy-miniszter jogkörét.
Az ellenzék fő erejét adó Köztársaság Néppárt (CHP) februárban kérte az alkotmánybíróságot a szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a bíróságok függetlenségét sértő törvény eltörlésére.
Erdogan véleménye szerint a megvesztegetési botrány mögött korábbi szövetségese, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok áll, aki ezzel akarja ellehetetleníteni kormányát. A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az őt ért bírálatok ellenére megnyerte a március végi helyhatósági választásokat.
A török alkotmánybíróság pénteken részlegesen érvénytelennek nyilvánította a Recep Tayyip Erdogan vezette kormány vitatott igazságügyi reformját - jelentette az Anadolu török hírügynökség.
Az ankarai testület a törvénymódosításnak azokat a részeit helyezte hatályon kívül, amelyek az igazságügy-minisztert nagyobb hatalommal ruházták fel, és így növelték a kormány befolyását az igazságszolgáltatás felett. A jogszabály bírálói szerint Erdogan célja ezzel a lépéssel a közvetlen környezetét is érintő, decemberben kirobbant korrupciós botrány eltussolása volt.
Abdullah Gül török államfő február végén hagyta jóvá az igazságszolgáltatás feletti kormányzati befolyás kiterjesztését megerősítő törvényt. Az új jogszabály az egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságnak, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) a szervezeti átalakításáról, valamint illetékességének megváltoztatásáról is rendelkezett. A törvény a HSYK tagjainak kinevezésében megerősítette az igazságügy-miniszter jogkörét.
Az ellenzék fő erejét adó Köztársaság Néppárt (CHP) februárban kérte az alkotmánybíróságot a szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a bíróságok függetlenségét sértő törvény eltörlésére.
Erdogan véleménye szerint a megvesztegetési botrány mögött korábbi szövetségese, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok áll, aki ezzel akarja ellehetetleníteni kormányát. A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az őt ért bírálatok ellenére megnyerte a március végi helyhatósági választásokat.
2014. április 7., hétfő
Berlin a bírák jogosítványait csorbítaná
A német alkotmánybíróság jogköreinek csorbítására készül az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), mert a testület a kormánynak kedvezőtlen, EU-ellenesnek titulált döntéseket hozott az elmúlt néhány évben - írta tegnap az EUobserver hírportál a Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap értesüléseire hivatkozva. Az újság úgy tudja, egyre nagyobb a feszültség Berlin és a bíróság között, amelynek jogköreit alkotmánymódosítással korlátoznák a kereszténydemokraták. Thomas de Maiziere CDU-s belügyminiszter a napokban ismerte be, hogy nemrég alkotmányjogászokkal tanácskozott az alkotmánybíróság szerepéről. A nagykoalíciós kormányhoz tartozó szociáldemokraták igazságügy-minisztere, Heiko Maas túlzónak nevezte a taláros testületet érő bírálatokat, az ellenzéki Zöldek pedig sokkolónak tartják, hogy a CDU azért akarja korlátozni a független alkotmánybíróság tevékenységét, mert nem ért egyet annak határozataival. A kereszténydemokraták által kifogásolt legutóbbi döntés február végén született, amikor az alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet bejutási küszöb a májusi európai parlamenti (EP) választásokon, mivel a küszöb sérti a választói jog egyenlőségének, illetve a pártok esélyegyenlőségének az alapelvét. A határozat értelmében minden bizonnyal EP-mandátumokat szerez a neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt.
Andreas Vosskuhlét, az alkotmánybíróság elnökét egy szeptemberi strasbourgi találkozón harminc EP-képviselő is hevesen bírálta, párthovatartozástól függetlenül - írta a Der Spiegel. Azt vetették a szemére, hogy nem érti az európai demokrácia lényegét, mire Vosskuhle felháborodottan úgy reagált: "Itt egyetlen ember sem tett említést az állampolgárokról vagy a választókról. A hatalom az egyetlen dolog, ami érdekli önöket?"
Magyar Nemzet, Kottász Zoltán, 2014. ápr. 8.
Andreas Vosskuhlét, az alkotmánybíróság elnökét egy szeptemberi strasbourgi találkozón harminc EP-képviselő is hevesen bírálta, párthovatartozástól függetlenül - írta a Der Spiegel. Azt vetették a szemére, hogy nem érti az európai demokrácia lényegét, mire Vosskuhle felháborodottan úgy reagált: "Itt egyetlen ember sem tett említést az állampolgárokról vagy a választókról. A hatalom az egyetlen dolog, ami érdekli önöket?"
Magyar Nemzet, Kottász Zoltán, 2014. ápr. 8.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)